Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-13 / 87. szám
útján 1958 SORSOK - EMBEREK NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS fölényének érvényesülése az értékesítés terén Állatorvos? Nem Miniszlér.umi előadd? Nem Vékonyka lány as Íróasztal mellett jól beleszoktam a „tsz-csiz- mába", mikor katonacsizmat húztam... Tüzér voltam, — nyomja meg a szót, mint aki tudatában van annak, hogy a piros parolit viselni nem csekély tisztesség katonáék- nál. — Mikor visszajöttem Kevibe, a fejősajtár helyett gyeplőt fogtam. Ma másod- magammal 354 sertés gondját viselem. — Aki 640 munkaegységre tesz szert egy évben, mint magam — jegyzi meg jogos büszkeséggel —, annak az asszonya, gyereke is jó sorban él! Esztendőre, vagy kettőre építkezünk; ruhával igen jól állunk, bútorral sem éppen rosszul. Persze: takarékoskodunk, gondolunk a jövőre .. f HADD TEGYEM HAZZA: amint párttaghoz illik, aki magánéletében is, munkájában is példát mutat. Szabó Sándor 1953 óta őrzi szíve felett a piros könyvet.*. «Sanyi gyerek" VALAHOL A HATALMAS TÁBLA túlsó végén jár; helyette szóljanak róla, akik kell. hogy ismerjék: tsz-ta- gok, munkatársai. Barta Sándor két évvel ezelőtt, még mint „Sanyi gyerek" jött a Táncsics-ba. Ma joggal büszke reá a Kovács-brigád. — Árvagyerek, nincstelen: azaz helyesebben: csak volt nincstelen. Ma teljes jogú részes tulajdonosa a sokmillió forintot érő közös gazdaságnak. Mint hallom, tavaly 359 munkalentkezik. A Dózsa Népe Tsz-ben vé konyka, törékeny lány ül a íróasztal mellett. Hetedil éve. •: Ennyi ideje, hog: csak jót mond róia, aki is meri; ennyi év alatt egyet len napot nem mulasztót igazolatlanul, egyszer sen késett. „Fekete" túlóra — . kezdeti időkből — annál in kább „terheli’* a laikiismere tét;:. Vagy szorgalmát dí cséri? Azt hiszem, inkább a utóbbi; nem volt könny* 1951-ben a tsz-adminisztráto dolga. — Nyilvántartást vezetni könyvelni itt tanultam meg — mondja. — Herczeg Jó zsefné tanított, segített. - Könyvek? ..; Nyom tat vá nyok? ... Javarészt füzetek be, házilag megvonalazot lapokra dolgoztam. Valam azt súgta, hogy itt rendnél kell lenni, mert a rendetlen ség nem a gazdának, hanerr a háziszarkának jár kezére Azt a folyosón súgta mej az imént valaki, hogy Tóti Erzsébetet nejncsak vas-szorgalma, hanem kitűnő memóriája is segítette munkájában. ö a „tsz kalendáriuma'*, .aki nemcsak a teljesített munkaegységeket tartja éppoly pontosan fejben, mint papíron, hanem a közös gazdaság fejlődésének s'aációit is. „Szúró-próbámnak'’ jelesül megfelel: _— 193 szarvasmarhánk, ebből negyvenhét tehenünk van. Messze vidéken nálunk a legnagyobb az állatsűrűség ... A munkaegységelóle- get legnagyob részben mar- hahízlalá&i szerződésen keegypeget szerzett. Idén még- jobban megnyomja a gombot; hiszen, amint két húga növekedik, úgy kell gyarapodnia a jövedelemnek is. Nagyanyó — ki hármuknak gondját viseli •— koros már a pénzkereső munkához; otthon, meg a háztájiban dolgozgat. Küzdlemes életének őszét unokái mosolya, a Sándor fiú szorgalma, a közösből eredő szép jövedelem nyugodt biztonsága aranyoz- B. A belső fogyasztási szükséglet állandó növekedése, valamint a mezőgazdasági termékek exportjának növekedése szükségessé teszi a mezőgazdasági termékek termelésének állandó emelését. A nagyüzemek nemcsak többet, de minőségileg is jobb árut termekiek, nagynagymennyiségű egyöntetű árut adnak át a felvásárló szerveknek, ami a belső ellátásnál, de különösen az exportnál rendkívül fontqe követelmény. Kormányunk éppen ezért a nagyüzemi gazdaságok által, termelt, nagymennyiségben és egyöntetű minőségben átadott mezőgazdasági termékekért külön nagyüzemi felárat állapít ott meg, a mindenkori szerődéses, illetve szabadfelvásárlási árakon felül. A nagyüzemi felárak mértéke néhány alapvető mező- gazdasági cikknél a következő: legalább 150 mázsa búza átadása esetén q-ként 20,— Ft 99 150 ^ rozs 99 H 20,— Ft 99 150 „ tak.-árpa 99 99 2i0,— Ft »9 150 „ zab 99 99 20,— Ft » 150 „ sörárpa 9* 28,“ Ft 99 60 „ napraforgó 99 r* 20-Ft n 100 kg vágócsirke 99 Kaként 2,—Ft » 150 „ tyúk v. kacsa 91) ff 2,-r- Ft 99 250 „ liba, pulyka 99 99 2.—Ft 99. 50 hl must, bor átadásakor a felv. ár lOVo-a 99 70 mázsa borszőlő átadásakor a felv. ár 10%-a 91 4500 liter tej havonta történő átadása esetén literenként 0,20 Ft 20—50 db hízottsertés átad. esetén kg-ként 1,50 Ft 50 d'b-on felüli hízottsert. „ „ 2,— Ft 10 db I. o. vágómarha „ „ 1,— Ft 5000 d'b tojás átadása esetén db-ként 0,10 Ft A nagyüzemi felárakon kívül, amennyiben a tsz árufeleslegét az állami, illetve szövetkezeti felvásárló szervek felé értékesíti, a$ értékesítés szintjétől függően még külön kedvezményekben is részesül. Az a tsz, amely eléri, vagy meghaladja a 100 Icát. hold redukált szántóra megállapított áruértékesítési szintet, az a hosszú- és középlejáratú hitelének esedékes részéből 10r—50 százalékos hitel elengedésben részesül. Ez természetesen kihatás^ sal van a tsz tagok jövedelmének alakulására is. — Ugyancsak az árutermeléssel és értékpsitéssei kapcsolatos az az intézkedés is, hogy a tsz tagoknak a munkaegység részesedésre történő pénzben i részesedése után a jövedelemadó az eddigi 10 százalék helyett csak 5 százalék. Mindezeket figyelembevéve a számok tükrében is vizsgáljuk meg, hogy a termelőszövetkezeti áruértékesítés mennyivel jövedelmezőbb a kisparaszti, illetve középparaszti áruértékesítésnél. Tételezzük fel, hogy ötven dolgozó paraszt, amelyike 10 kát. hold földdel rendelkezik és kataszteri jövedelme a földnek a 10 ak. termelőszövetkezetet alakít. Ugyancsak tételezzük fel azt is — ami a valóságban nem így van —, hogy az említett dolgozó parszlak ugynóiyan termelési szinten dolgoznak tovább és ugyanolyan terméseredményeket érnek el, mintha egyénileg gazdálkodtak volna. Mégis a példából —• amely az értékesítéssel kapcsolatban már a tényleges helyzetet tartalmazza, világosan kitűnik, hogy az állam felé történő áruértékesítés bevétele jóygl nagyobb, mint amikor egyénileg gazdálkodtak és ezen keresztül az egy termelőre jutó bevétel összege is jóval magasabb. Átlag Ossz. Bev é t e ínt Vetésterület termés termés Eladás egyéniként tsz-W q/lch q Q Ft Jff búza 185 kh 10 1850 1250 256 250 281 250 árpa 50 „ 12 600 150 31 500 34 500 zab 20 „ 8 160 150 30 000 33 000 kukorica 140 „ 13 1820 300 51 000 51 000 napraforgó 10 „ 6 60 60 16 800 18 ooo cukorrépa 10 „ 200 2000 2000 20 ÖOO 26 000 szá’astak. 50 — — —36 750 burgonya 10 „ 60 600 350 35 ÖOO egyéb 25 »» •' — — összesen: 500 kh — — ” — 440 500 480 600 Állattenyésztésből értékesítve: Áru m-gnev. hízottsertés vágómarha baromfi tej (hl) tojás Rezesen: Db Súly q Bevétel Ft egyéniként tsz-tagként 150 210 304 500 346 500 20 120 174 000 186 000 1000 30 54 000 60 000 — 540 124 200 135 000 75 ÖOO — 75 000 82 500 Növterm. -f- állatteny. ért. bev. Áruértékesítés miatt hitelelengedés (kh-ként 37,— Ft) Jövedelemadó-különb. 50 tagnál 731700 1 172 250 810 000 1 200 600 18 500 119 250 Áruértékesítésből er. ossz. bev. 1 172 250 1428 350 Egy dóig. jutó áruterm. ért. bev 23 445 23 537 így jött össze a bútor ára. A jövedelemadó-különbözet a következőkből adódik: 1. Egyéni termelőknél a szántóterület után a 8—10 kát. hold birtokcsoportban 10 ak. mellett kát. holdanként átlag 347 forint. Ez 500 kát. holdra számítva 173 500 forintot tesz ki. Egy tagra 3470 forint esik. 2. A tsz tagok tervezet szerinti közösből származó természetbeni jövedelem pénzértéke 7610 forint, ami után a jövedelemadó 10 százalék a pénzbeni jövedelem 6482 forint, ami után a jövedelemadó 5 százalék. 1—2 pont alattiak külön- bpzete 2385 forint, ami 50 tagra vetítve 119 250 forintot tesz ki. < A tsz tagoknál számításba kell még venni a háztáji gazdaság áruértékesítéséből származó bevételt is, s így ha nem vennénk figyelembe azt, hogy a tsz-ek többet és olNem idegennek, hanem Sebestyén Margit gazdának készít’ szövetkezeti csóbban termelnek, s a termeléssel kapcsolatban részükre nyújtott egyéb kedvezményeket — a mi e cikk keretébe nem fért bele — láthatjuk, hagy az említett példában csupán a közös értékesítésből eredő bevétel különbözeié tagonként több, mint 5000 forintot tesz ki. A fent ismertetett példában megyei átlag adatok szerepelnek. Ebből kifolyólag természetesen helyileg jelentős eltérések lehetnek, mind a termelési, mind az áruértékesítés területén. Ügy gondolom azonban, hogy ha a könnyebb megért hetőség kedvéért egyszerűbb példát hoztam is fel, ez a példa is mindennél világosabban bizonyítja, hogy nemcsak a termelés, de az értékesítés, — ezen keresztül a dolgozó parasztság jólétének emelkedése terén is — a nagyüzemi gazdálkodásé a jövő. CSOMA JÁNOS, Készül az új bútor Kernben járok; az annyira várt tavaszi napsugártól meleg szellő most nemcsak az évmilliók óta ismétlődő újjászületést köszönti; a kun város jelentős évfordulójának előszele is. Hét év csak olykor sok év... Ez a hét, melynek fordulóját köszöntjük: sok, mert eredményekben gazdag; s — gondolom — bővebb termést hozott a turkeveieknek, mint annak idején a hét kövér esztendő az egyiptomiaknak. Kétezerötszázötvenhét nappal ezelőtt röppent fel a f. hír; Turkeve a Magyar Népköztársaság első termelőszövetkezeti városa. Közgazdászok, statisztikusok számára b csábító feladat: számokban kivetíteni az eredményeket, n grafikonok cikázó vonalán demonstrálni: mennyivel tér- e melt többet s ezen keresztül mennyivel él jobban a szövet- „ kezeli város ma mint a túlnyomóan egyéni gazdálkodás e eveiben. Tudj’ az ég, miért — tán a friss szellő teszi — nem Zl fűlik a fogam a számoláslux:... Jobban, sokkal jobban sze- b retném az embereket látni, akik kemény munkával meg- A teremtették a szövetkezeti várost; az embereket, akikért alkot, létezik az erős vroletárhatalom.. PIROS, RÁNCATLAN ARC; rátarti termeten villámzára« bőrkabát, fésűsszövetből nadrág, villogó boxbőr-csizma ... Míg kezét nyújtja, megkísérlem, hogy emberismerésből villámvizsgát tegyek — önmagam előtt. Sem elnöke, sem mezőgazdásza a tsz-nek — ez biztos; mindkettőt ismerem. Állatorvos, ki látogatja a tsz-4. Vagy egy fürge előadó, aki a minisztériumból ruccant le motorján a Dózsa Népéhez? .,; Megbuktam: SZABÓ SÁNDOR sertésgondozó a tsz-ben; melynek egyik alapítója volt 1951-ben. Nem földjével; cselédember cselédgyerekének munkában edzett karja, a közös gazdálkodásba vetett hite volt minden vagyona. Ma máraz utóbbi is több, de erről majd alább.;« — Tehenészként kezdtem,- - sríopmo __ Hffór 1- resztül biztosítjuk. Milyen z könnyű ez ma! Bezzeg az k első években három-négy hó- y napban egyszer csurránt- !- cseppent valamicske elő- > légül. ;t Elnézem ezt a lényt; *—• n gyenge-alkatú félárvája egy a kisparasztnak. Mi lett volna belőle, ha — teszem — ne- gyedszázaddal előbb szüle- tik? Jobb esetben cseiédke; z rosszabban — falu koldúsa. ű Mr eszével, jó munkájával r jó sorban tartja özvegy édesanyját, saját magát. Még I, arra is jut, hogy olykor be- állítson az OTP-be betét- ” könyvével. Kétszer nyert _ vele; összesen közel ezer _ forintot. . Munkahelyén sem szorul l támaszra, sőt: segít. A Zöld i Mező Tsz megalakulásakor t többet adott, mint néhány _ nyomtatványt: hasznavehető ^ szaktanácsot, útmutatást az , adminisztrációhoz. Tervei?... ' Nyugodt és elégedett. Egy * vágya van: szeretné elvégezni 1 a könyvelői tanfolyamot. Ha- sikerül édesanyja gondozását- átmenetileg — a tanfolyam- tartamára — megoldania: jeItt termett ő a Kunságban. TVo csak buzgón, mester bá1 ’ esi! Szép lánynak készíti, csalogató szemű lánynak, akire csak rá kell nézni, s hamiskás mpsolyáról nyomban kitalálja az ember, hogy itt termett ő a Kunságban. De minek is a biztatás? Csörgő Sándor, a túrkevei Búzakalász Tsz munkaegységes asztalosa amúgy is érti a dolgát, ügyes kezét nem keli félteni, olyan bútor kerül ki az alól, hogy megirigyelhetné akár ki. Különöse" most, hogy nen idegennek, hanem Sebestyén Margit szövetkezeti gazdának készíti. Szövetkezeti gazdának? — Ugye furcsa? Egy lány miképpen lehet szövetkezeti ?azda? Egyszerűen úgy, mint Sebestyén Margit. Aláírja a belépési nyilatkozatot és nunkája után éppen úgy részesül a közös vagyonból, mint bármelyik férfiember. Melyik férjhezmepés előtt álló lánynak nem f4i a szíve olyan igazi szép szobabútorra? Mindegyiknek. Aztán persze van, akinek megvásárolja a mama, van olyan is, aki a férjhezmenés után a férjével együtt spórolja össze, de talán az a legkülönb leány a talpán, aki saját erejéből hozza össze a szobabútorra valót. Nem mindenki teheti meg. De egy gazda, még hozzá szövetkezeti gazda, nagyon asztal a hozzávaló székekkel. Jónéhány darab, nem csoda, hogy 9500 forint az ára. De manapság a szorgalmas fiatal tsz tagoknak egy esztendő alatt ennyi pénzt nem is olyan túl nehéz összegyűjteni. A 9500 forintot Margitka 500 forint híján már kifizette. Jól nézzék meg az egyéni fiatalok a képet, a legények, a lányok egyaránt. így jött össze a szobabútor ára. Azt | is megteheti. Márpedig Sebestyén Margitka 1952 óta -zövetkezeti lány, vagyis szövetkezeti gazda. ! S neki készül a bútor. Hogy | mi minden? Elég azt felsorolni: két ruhaszekrény, két ágy, két éjjeli szekrény, három ajtós toalettiikor. egy szobasenki nem állítja, hogy az egyéniek a napot lopják, egyáltalán nem. De azért mégiscsak érdemesebb a tsz-ben dolgozni, ahol egy fiatal lány egy esztendő alatt jövedelme egyrészén bútort csináltathat. Irt«: Szp. Fényképezte; Csf.
