Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-08 / 82. szám
YJLAQ PROLET Akt Ai EGYESÜLJ tik fi A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG É9 A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 82. szám. Ara: 50 fillér 1958. április 8. kedd. Szolnok megye lakossága nagy szeretettel fogadta a szovjet párt- és kormányküldöttséget SZOLNOK KARCAG szolnoki ntcSk talán soha sem voltak ilyen ünnepélyesek, de való az is: Szolnok talán soha sem volt ilyen nagy esemény színhelye. A szocialista nagyhatalom országának párt- és kormányküldöttsége, élén az új társadalmat építő 200 milliós nép kormányfőjével: Hruscsov elvtárssal látogatott el a mi kis városunkba, Szolnok méltóképpen fogadta nagy vendégeit. A főútvonal s az azt keresztező mellékutcák, a Kossuth-tér kopár fái, villanyoszlopai kivirágzottak e napra. Munkáskezek zászlókat szegeztek, dísz- szalagokat tekertek a fák törzsére, galy- lyaira. Középületek s magánlakások ablakaiban, erkélyein transzparensek függtek. „Forró baráti üdvözletünk a Kommunista Párt vezette szovjet népnek", Üdvözöljük kedves vendégeinket” — hir- dették a feliratok, mellettük Hruscsov, Kádár, Dobi, Vorosilov és a többi elvtárs képeivel. 9 óra «Mn OzOn&k a sokaság a térre, & fogadó-nagygyűlésre. — Mindenki az emelvény közelébe szeretne férkőzni, A tribün előtt közvetlen a Járműjavító kettő és félezres tömege helyezkedik el. Tőlük tudjuk meg: az üzemben sokan szabadságot vettek ki erre a napra, hogy láthassák és hallhassák Hruscsovot. A vasutasok legalább ezren, diákfiatalok, tsz parasztok csoportosulásai szimbolikus színfoltokat alkotnak a várakozók sokszoros gyűrűjében. Ki tudja, összesen hány ezren vonnak csak a téren. S a Ságvári-út környékén megint még hány- és hány ezren, s a környező épületek ablakaiban százával tolonganak a lakosok. A tér magaslati helyein, fákon, villanyvezeték-állványokon, sőt még a hirdetőoszlopok tetején is gyerekek és idősebbek „csüngenek'* együtt. A Varga Katalin gimnázium és a Verseghy gimnázium diákjai önálló betűkből álló feliratot emelnek a magasba: „Magyar-Szovjet Barátság", „Hruscsov". Hátul fölmorajük a tér; nem látunk a tábláktól. Eltakarják az emelvényt. Hideg, erős hideg idő van, s az óramutató is gyorsan halad. Már dél is elmúlott s a tekintetek egyhelyre irányulnak: a Táncsics-utcába. Megjöttek a motoros futárok, a magyar és szovjet sajtó (többek között a Pravda), televízió, filmhíradó munkaársai. Negyed egy után feltűnik a konvoj. Az első kocsik egyikéből alacsony, egyszerű külsejű, ritka fehérhajú, csizmába öltözött férfi lép ki. i— Hruscsov — fut végig az dlmél- kodás a sokaságon. S már fel is dördül a turps, Jönnek cus emelvényre Hruscsov, Bojkova, Kozlov, Seleszt, Dobi István, Kiss Károly, Fehér Lajos és Dögéi Imre elvtársak. A tribünre úttörők futnak fel. Vörös szegfűvel ugranak a küldöttek nyakába. Az emelvényen a tizenhetes Nagy Októberi Szocialista Forradalomban résztvevő vöröskatonák, tizenkilences kommunisták, nők és fiatalok, a termelésben élenjáró dolgozók állnak a szovjet küldöttség mögött. Kezdetét veszi a fogadó-nagygyűlés. A szovjet és magyar Himnusz elhangzása után Czine- gc Lajos elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára üdvözölte a szovjet vendégeket. Hangsúlyozta: n* Szolnak megye dolgozóinak szívében, agyában soha el nem halványuló fénnyel ég az a tudat, sorsuk jobb- rafordulását, emberibb életüket annak köszönhetik, — hogy a szovjet nép 13 évvel ezelőtt történelmi küldetését teljesítve a magyar dolgozókat felszabadította az idegen és a hazai népelnyomók uralma alól. A megyében több mint 30 ezren kaptak földet, 1945-ben, A felszabadulás ófa eltelt 13 évben tíz új nagyüzem létesült a megyében. Bővítették a régi üzemeket is. Jelentős lépéseket tettek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján. — Kétszázbúsz termelőszövetkezetben, százharminchét termelőcsoportban — több mint 250 ezer kát. holdon folyik a szövetkezeti gazdálkodás. Az elmúlt három hónapban két és fél ezer új tag lépett be a termelő- szövetkezetekbe. Ma már az állami szocialista szektor 53 százalékos a mezőgazdaságban. Rámutatott: — Szolnok megye dolgozói nagy figyelemmel kísérik a szovjet nép munkáját, nagyszerű eredményeit, a népgazdaság, ezen belül a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése terén. Együtt örülnek a szovjet tudomány új, nagy győzelmeinek, többek között annak, hogy a világon elsőnek a Szovjetunió bocsátott fel mesterséges holdakat. Végül a Szovjetunió legutóbbi kezdeményezésére az atom- és hidrogénfegyver kísérletek egyoldalú megszüntetésének hatalmas jelentőségéről beszélt . . A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége forró testvéri üdvözletét és legjobb kívánságait tolmácsolja a szocialista Magyarország építésében eléírt sikerekhez. — Majd így folytatta: Itt tartózkodásunk, találkozásaink és beszélgetéseink az önök vezetőivel, a magyar dolgozókkal, számunkra is igen hasznostik és hozzájárulnak a népeink, országaink, pártjaink közötti barátság további erősítéséhez. Ezekből a találkozásokból, beszélgetésekből azt a szilárd meggyőződést merítjük, hogy a magyar nép őszinte, igaz barátja a szovjet népnek. Ez a barátság az, amelynek kedvéért szovjet kormányunk a magyar kormány kérésére segítséget nyújtott a magyar népnek az ellen- forradalom leveréséhez. Nem is tehettünk mást, mikor a magyar nép ellenségei, tehát a mi ellenségeink is a nép legjobb fiait gyilkolták. Biztosítjuk Önöket, hogy a szovjet nép a legtestvérieb- ben érez a magyar nép iránt, barátságunk kiállta a nehéz idők megpróbáltatásait. Népeink közös forradalmi hagyományain épült barátságunk nemcsak a szovjet népnek és magyar népnek hasznos, hanem erősíti az egész szocialista tábort, erősíti a népek békéjét és biztonságát az egész világon. A szocializmust építő országok a népek békéjéért, barátságáért harcolnak. Ez nem is lehet máskép, mivel a szocializmus és a béke elválaszthatatlan egymástól. Ezért a Szovjetunió, Magyarország, a többi szocialista, ország Jtövetkezetes bar* cot folytatnak a népek békéjéért, a népek közötti barátság erősítéséért, a háborús veszély elhárításáért. Bár bizonyos nyugati körök ez ellen dolgoznak. A Szovjetunió, a szocialista tábor békeszerető politikája a világ népeinek újabb és újabb embermillióit állítja a maga oldalára. Ezzel kénytelenek számolni a hidegháború legvadabb képviselői is. Elevenen tanúskodik erről az a hatás, melyet nyugaton kiváltott a szovjet kormány legutóbbi határozata, az atom- és hidrogénfegyver kísérletek egyoldalú mégszüntetésé- ről. A békeszerető emberek világszerte üdvözlik a Szovjetuniónak ezt a lépését. Ugyanakkor pedig a béke ellenségeinek táborában zavar mutatkozik. A szovjet kormány mostani külpolitikai kezdeményezése újból fényesen bizonyítja a szocialista tábor országainak helyes — lenini — külpolitikáját. Ezért elvtársak tegyünk újabb és újabb erőfeszítéseket a béke és a szocializmus ügye győzelméért F. R. Kozlov beszédét a béke, a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság éltetésével fejezte be. Ezután N. Sz. Hruscsov, a szovjet párt és kormányküldöttség vezetője szólt az egybegyűltekhez. Beszédét nagy tetszéssel fogadták, szavait sűrűn szakította meg a lelkes cljenzés és taps. A beszédet követően Czl- negc Lajos elvtárs átadta a szovjet párt és kormányküldöttségnek a megye dolgozóinak ajándékait, amelyeket N. Sz. Hruscsov elvtárs köszönt meg. Az ünnepség az Inter- nacionálé hangjaival ért vé- ** 1, alán még az ősi kun föld is köszöntésére készült? Legalább is erre vall a zöld ruha, amelybe öltözött, hogy gyönyörködtesse kedves vendégeinket, a szovjet pért- és kormányküldöttséget, akik országjárásuk során ezen a kissé szeles, bo- rongós áprilisi napon Karcagra is ellátogatnak. Amerre a szem ellát, mindenütt a készülődés nyomait lehet látni. A fehéren kígyózó müút mentén mintha valami haühatatlam hívójel szólítaná őket, gyülekeznek a kíváncsiskodók. Néhol csoportosan, néhol pedig csak úgy alkalmilag egyenként. Mégis számuk szinte ezreket kitevő. Amerre a műút a helységeken halad keresztül, környékét zászlók, transzparensek díszítik. Itt-ott még lehet tapasztalni az április 4-i ünnepségek nyomait, de nagyrészben minden díszítés a reggel első óráinak szülötte. TÖRÖKSZENTMIKLÖSON a diadalkapu alatt áthaladva, egy piros ruhába öltözött, megfiatalodott várossal találkozik az ember. Az útmenti fákon szalagok sokszínű csokra, a villamosvezetékeken szebbnél-szebb, ötletes- nél-ötletesebb, gondos kézre valló díszítések láthatók. — KISÚJSZÁLLÁSON az éjszakai eső ellenére is friss feliratok köszöntik a szemlélőt, Nem beszélve KARCAGRÓL, amelynek képe első benyomásra is olyan érzést támaszt a díszkapu alatt áthaladóban, mintha egy régvárt, egy nagyon várt ünnepre készülne a város. A hajnali órákban esett kiadós tavaszi eső nyomai még itt-ott látszanak. A járó-kelők a csípős élű tavaszi széltől kicsit fázósan húzzák össze a már megunt télikabátot. De a barátságosnak éppen nem mondható idő sem tudja megakadályozni a karcagiakat abban, hogy a szovjet párt- és kormányküldöttség érkezése előtt órákkal már a város főterére gyülekezzenek. Szerény számítások szerint is 11 óra után néhány perccel már jó 4—5 ezer ember állja körül a tribünt. Az arcokon boldog mosoly ül és a várakozás izgalma szinte gyermekké varázsolja a korra éppen fiatalnak nem mondható komoly parasztembereket. Állandóan hullámzik a tömeg. Egy-egy megmozdulása azt jelenti, hogy újabb csoportok érkeztek. Jönnek a tsz- ek, a Béke, a Lenin, a Táncsics és sorba mind, mind; vállalatok és magánosok. TABLA ÉS ZASZLO- ERDÖ. A táblák égő piros színekkel éltetik a magyar-szovjet barátságot, a Szovjetuniót, annak kommunista pártját és az MSZMP-t. A városról néhány szót. Az ünnepi hangulat külsőségekben is megnyilvánul. Nemcsak a Kossuth téren és a főutcán, de a mellékutcákban is zászlódíszt öltöttek magukra a házak. Békegalambok ékeskednek a legkisebb ház ablakában is. Tizenkét órára^a sző szoros értelmében zsúfolásig megtelik a tér. Mintegy tiz- tizenkétezer ember várja már a küldöttség érkezését. De még egyre jönnek. Most éppen a Ságvári Tsz népes küldöttsége fordul be a főtérre vezető utcába. Vörös és fehér zászlók alatt vonulnak, Hruscsov, Kádár és Münmich elvtársak képeit hozzák magukkal. A munkásőrök zenekara forradalmi dalokat játszik és a tömeg még egyre szaporodik. — Tizenkét óra után néhány perccel már 15 ezer felé jár azoknak a száma, akik eljöttek, hogy találkozzanak annak a népnek küldötteivel, amely a világbékéért vívott harc élvonalában az első. Mintha még a nap is tekintettel lenne e délután jelentőségére, elő-elő bújik az esőt igérö felhők közül. Láttára még jobban felderülnek a várakozás izgalmában égő arcok. A hullámzó tömeg árja Dcbrai József elvtárs, a Béke Tsz elnöke mellé sodort bennünket. Dcbrai elvtársnak és a Béke Tsz tagjainak ez a mai nap kettős örömet jelent. Kettős örömet azért, mert amellett, hogy itt a Kossuth téren találkozhatnak Hruscsov elvtárssal, — aki a szovjet állam és párt kiemelkedő vezetője és a kíséretében lévő elvtársak ellátogatnak a termelőszövetkezetükbe. — Ne Is kérdezzenek az elvtársak — mondja még mielőtt kérdést intéztünk volna hozzá, — mert nagyon nehéz lenne kihámozni ma az én szavaimból egy értelmes mondatot. Hogy rajért? Hát azért, mert még gyermek koromban sem voltam ilyen izgatott és nem emlékszem arra, hogy valamit ilyen szorongó szívvel vártam volna, mint a Hruscsov elvtárssal való találkozást. Nem is kérdezzük tovább. Engedjük, menjen, mert amig mi egy percre megálltunk vele, már körülbelül húszán vették körül, akik hívták ide-oda: tanácshoz, emelvényre, no meg egy kis beszélgetésre. Az emelvény és a tanácsháza közötti téren amig a tö- megberf jártunk, az út két oldalán piros nyakkendős úttörők sorakoztak fel. Zászlókkal, csapatuk zászlóival akarják fogadni a vendégeket. A melegnek éppen nem mondható időjárás ellenére is a pajtások türelmesen állnak sorfalat az út két oldalán. A türelmes jelző ugyan egy kicsit túlzás, mert az apró gyermekarcokon feszült várakozás jelei látszanak. Az öröm ragadós — tartja a régi közmondás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a hatalmas tömeg, amely ösz- szegyült a Kossuth-téren erre a találkozóra. Már jóval elmúlt dél, két óra felé ballag az óramutató, de még az asszonyok sem mozdulnak. Néhány perccel fél három után az összegvült embersereg arcán az eddigieknél is nagyobb öröm mosolya suhan át. Az öröm oka nem más, mint az annyira várt kedves vendégek megérkezése. Elsőnek Nyikita Szergejevics Hruscsov elvtárs száll ki a kocsiból és szinte az ismerős közvetlenségével üdvözli az odaérkezett Kovács István elvtársat, a városi pártbizottság első titkárát, Szentesi László elvtársat, a városi tanács elnökét és mindazokat, akik köszöntésükre egybegyűltek. A pajtások sorfala között haladnak a vendégek a díszemelvényig. A küldöttség láttára a tér ritkán hallható ünneplésben tör ki. Percekig éltetik a résztvevők a Szovjetuniót, a szovjet—magyar barátságot és a békét. Még tart a lelkes ünneplés, amikor fehér inges, piros nyakkendős úttörők fehér virágokat nyújtanak át a küldöttség tagjainak. Ezek- után KOVÁCS ISTVÁN elvtárs, a városi pártbizottság első titkára üdvözli a kedves vendégeket, a díszelnökséget, és a fogadógyülésre összejött sokezer embert. — Karcag dolgozói nevében szívünk teljes melegével köszöntőm drága vendégeinket. Köszöntőm Hruscsov elvtársat, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjét, akit Karcag dolgozói is nagy szeletet tel vártak. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Köszöntőm a küldöttség tagjait. (Hosszantartó tapsi.) Szeretettel üdvözlöm Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét (nagy taps), Kiss Károly és Fehér Lajos elvtársakat, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait és Dögéi Imre földművelésügyi miniszter elvtársat. (Taps.) Nagy megtiszteltetés érte dolgozó népünket, amikor felszabadulásunk tizenharmadik évfordulóját együtt ünnepelhetjük a szovjet nép párt- és kormánydelegációjával, a szovjet nép vezetőivel. Különösen nagy megtiszteltetés, hogy a szovjet párt- és kormánydelegáció Hruscsov eiv- társ vezetésével eljött a mi kis, alföldi városunkba s itt vendégül láthatjuk. A felszabadulás előttCsötét esztendőkben városunk dolgozóinak csak a nyomor és a nélkülözés jutott osztályrészül. A felszabadulás után azonban láthattuk, mire képes egy nép, amelyet a munkásosztály, a kommunisták pártja vezet. A felszabadulás előtti sötét reakció évei után a szovjet nép kemény harcok, sok-sok véráldozat árán adta kezünkbe a szabadságot. Dolgozó népünk élt a lehetőséggel: jogos tulajdonosának adta a földet. Mi karcagiak is elindultunk a felemelkedés útján s kibontakoztattuk az uj életet: már 1945-ben voltak olyan dolgozó parasztok — — mint a Szabadság Termelőszövetkezet alapító tagjai, — akik bátran hozzákezdtek a nagyüzemi mezőgazdaság megalapozásához városunkban. (Folytatása a 3-ik oldalon) F. R. Kozlov elvtárs beszéde Ac Gdvüriéane F. *. Ko*- lov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese válaszolt.