Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-25 / 97. szám
VJLAG PRO LPT A R! AI prjvpmr 1PTeKt 44U SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÉS A MEGYEI TANACS LAPJA AB 4 >1» Fit • F,K 1958. április 25. péntek. I 'Thai S&áfnUKkbál £ ♦ f 1 * „Mi, levelezők a dolgozók l őszinte szavát tolmácsoljuk** t ^ 1 \ ÜTTÖRŐK PÓRUNK I j KÉRDEZZEN - felelünk { IX. évfolyam 97. szám. MEGSZŰNIK a belvízveszély Megyénk igen nagy területe tavasszal és ősszel belvíz miatt szokott lenni. Az egyszerű emberek az arra illetékes szervekkel együtt évenként komoly erőfeszítéseket tesznek a belnízlevezetés érdekében. Napjainkban Tiszasüly mellett épült tízmillió forintos költséggel hatalmas belvízátemelő, elektromos meghajtású, négy gépegyseges, -másodpercenként tízköbméteres teljesítményű szivattyútelep. Jászkisér, Tiszasüly vidékéről 224 négyzetkilométeres területet mentesít. Üzembeállítása terv szerint 1959-ben történik meg. A szivattyútelep a villamos- energiát a szolnoki aláilomásról kapja 35 kilométernyi távolságról. Eddig az egész környék a Milléri főcsatorna vízgyűjtő- rendszeréhez tartozott, amely 440 négyzetkilométer területről vezette a vizet a Tiszába. A torkolatában épült a Milléri szivattyútelep, amelynek 6 köbméteres teljesítménye belvizes időszakban 20—23 nap alatt tudta a vizet a Tiszába átemelni. Ez azt jelenti, hogy 20—23 napig volt viz egyes területeken. A tiszasülyi szivattyútelep üzembeállításával a milléri vizgyújiőrendszert kettéválasztják, a Millérbe elwmsmmmm Sis--.-.?- .. ' . . s< .... Tiszasüly határában a szivattyútelep építése. helyezett tiltás főáteresz segítségével, s a Miller felső vizeit a tiszasülyi telep felé terelik, s ezáltal a szivattyútelep teljesítménye másodpercenként 16 köbméterre emelkedik, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 224 négyzetkilométer víztelenítése belvizes időszakban sem lehet több, mint 8 nap. Most már nem nehéz összehasonlítani, milyen nagy segítséget jelent a tiszasülyi szivattyútelep megépítése. A 23 nap helyett legrosszabb körülmények közt is csak 8 napig lehet víz a szóbamforgó szántóföldeken. Persze, nem minden szivattyútelepünk ilyen korszerű, mint a tiszasülyi. Szolnok megyében van a sajfoki is, amely az ország legrégebbi gőzüzemű belvízátemelő telepe. Ez még 1818-ban épült egy gépegységgel, később 1897-ben átalakították háromgépes üzemmé, s így maradt egészen napjainkig. Ez a sajfoki szivattyútelep Pély, Kisköre, Tar- naszentmiklós, Hevesvezekény, Tiszanána, Sa/rud, Heves, Jászapáti környékéről emeli a belvizeket a Tiszába. A három gépegységnek a teljesítménye 4,5 köbméter másodpercenként és 271 négyzetkilométer a vízgyűjtő területe. Ezek a gépek s az egész szivattyútelep műemléknek vannak A megye ipara teljesítette első negyedéves tervét Ez az egyik műemlék, amelyen Bartus István főgépész dolgozik. nyilvánítva. A másik érdekessége ennek a szivattyútelepnek, hogy az igazgatóság legüzembiztosabb gépei is. Egyetlen hátránya mindössze az, hogy esős, sáros időben szinte megközelíthetetlen, s így az üzemanyag, mármint a szén, kiszállítása, meglehetős nehézségekbe ütközik. Ezért állandóan a telepen kell tárolni kéthétre elegendő tüzelőanyagkészletet. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy népgazdaságunk milyen hatalmas erőfeszítéseket tesz az országunkat szinte évenként fenyegető természeti elem, az árvíz leküzdésére. S ha a tervek maradéktalanul sikerülnek, a jövő évben megyénkben is megszűnik a belvízveszély. Megyénk ipari üzemei 1958 első három hónapjának tervét 100.9 százalékra teljesítették. A termelés 7.2 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel előbb — 1957 első negyedévében. Ennek megfelelően emelkedett a termelés kénsavból, bőrcipőből, cserépből s mintegy tízfajta fontos áruból és nyersanyagból. Viszonylagos lemaradás mutatkozik — s nem érte el az előző év azonos időszakának termelési színijét az élelmiszeripar. — így kevesebb liszt, nyershús, baromfi, stb. került ki az üzemekből — mint egy évvel előbb. Ennek ólra — az ellenforradalom után csúcs- fogyasztáson kívül — a begyűjtés megszüntetéise. A baromfi, tojás felvásárlás nehézségei pl. megnehezítik a baromfifeldolgozó ipar munkáját. Azonkívül csökkentette a keresletet az is, hogy a gazdálkodó családok nagyrésze húsból, lisztből — a begyűjtés megszűnése után — egész évre ellátta magát. Az első negyedévben eléggé kedvező képet mutat a gazdaságosság is. Míg a munkáslétszám 3.1 százalékkal növekedett, 7.2 százalékkal magasabb az egy munkásra jutó termelés a tervezettnél, a termelékenység 4 százalékkal magasabb az előző évinél. Az átlagkereset elérte az 1278 forintot. Legjobb munkát végzett az első negyedévben a minisztériumok irányításához tartozó ipar. 4 százalékkal túlszárnyalta tervét — a termelékenység mintegy 5, 8 százalékkal nőtt. Az állami helyi- ipar és a szövetkezeti ipar nem érte el a "100 százalékos tervteljesítést, ezzel szemben a termelékenység — különösen a szövetkezeteknél jóval meghaladta az" előző szintet. Az első negyedévi munkának természetesen vannak árnyoldalai is. Azonkívül, hogy a lemaradó iparágakban pótolni kell a mulasztást — sok olyan gazdasági és megtakarítási lehetőséget nem használtak ki üzemeinkben, mellyel növelhették volna jövedelmezőségüket. A takarékosságot ezért a második negyedévben a gazdasági munka előterébe kell állítani. Van még javítanivaló a bérhelyzeten is. Az első negyedévben pL mintegy 3.1 százalékkal romlott a termelőmunkások és alkalmazottak aránya — az utóbbiak javára. — A helyi és a szövetkezeti ipar egyes ágaiban indokolatlanul magasabbak a bérek, mint a nagyüzemekben, a minisztériumi iparban. Az első félév végéig el kell érni, hogy ezek a béraránytalanságok kiküszöbölődjenek — s minden üzem tervszerűen, jó minőségben teljesítse tervfeladatát Aranv!<o$?orús e vanveket t% oxievelet kaptak akivólóan dolgozó megyei MSZBT aktívák A MSZBT megyei aktíva ülésén Parragi György Kos- suth-díjas újságíró, az MSZBT Országos Elnökségének tagja az alábbiaknak adta át az MSZBT arnykoszorús jelvényét és oklevelét: Berczeli Gyula, Benyovsz- ki Béla, Majoros Károly, Virágh Iván, Lévai Zslg— mond, Császtvay István, Lajtos Béla, Kovács Lajosné aktíváknak. Az ülésen kiegészítették a megyei elnökséget is. Az elnökség új tagjai: Szekeres László, az MSZMP megyei bizottságának ágit. prop. osztályvezetője, Fodor Mihály, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Nyikos Károly tsz- elnök, Czinege Lajos papírgyári munkás, Gál Gyula, a Damjanich rádió vezetője, továbbá Virágh Iván és Langen Béla elvtársak. Az aktíván igen színvonalas vita alakult ki. Számos követésre méltó kezdeményezést, jó munkamódszert jegyeztek fel a résztvevők. Itt közöljük, hogy a tegnapi beszámolóban szereplő MSZBT budapesti titkára nem Horváth György, — hanem Orbán Gyula elv társ. Lesz-e vezetékes gáz Szolnokon? —- Tervek és lehetőségek a környékbeli mélyfúrásokkal — Mióta megjelentek Szolnok környékén az alföldi kőolaj- kutatók acéltornyai s híre járt, hogy a föld gyomra itt szénhidrogént rejteget — igen érdekűd az embereket, hogy lesz-e ebből a városnak közvetlen haszna. Fődeg arra gondolnak itt, hogy adnak-e a mélyfúrások fűtésre alkalmas gázt, amivel el lehetne látod a háztartásokat, üzemeket. Az érdeklődésnek valóban van alapja. Szolnok környéke gazdag gázmezőket rejteget — az olajbányászok jóvoltából — olyan állapo.ban, hogy csak a ledugaszoláso- kat kell feloldani. A rákóczi- falvi fúráskor pl, kétmilliárd köbméter gázt találtak és dugaszoltak el. Törteién az eddigiek mellett a napokban is találtak tizenhatezer köbméter teljesítményű gázlelőhelyet. Kisebb-nagyobb előfordulásokra, feltárásokra — a kőolajbányászok nagyszabású terved alapján — a jövőben is lehet számítani. Mi lesz ezekkel a kincsekkel? A kérdés megoldása koránt sem olyan egyszerű, amilyennek sokan elképzelik, mert nagy sora van s hatalmas anyagi áldozatokba került, míg a fűtésre alkalmas gáz a csővezetékeken át a lakásokba, üzemekbe jut. A gáz hasznosításával jelenleg a Megyei Tanács tervosztálya foglalkozik s igen nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy mihamarább a lakosság hasznára legyenek ezek a természeti erőforrások. Mégsem valószínű, hogy az elkövetkezendő hároméves tervben teljesen meg tudják oldani a problémákat. Tudni kell ugyanis azt, hogy a környékbeli gázelőfordulások nem csupán fűtésre alkalmas szénhidrogénből állnak. A rákóczifalvi mezőnek pl. 85 százaléka szénsav és csak 15 százaléka fűtésre jó metán. A törteli lelőhelyeknek kb. háromnegyed vésze alkalmatlan tüzelésre? Persze, tecljmkaiJag viszonylag könnyen meg lehet oldani a szeparálást — különválasztani az éghető részt az égésre alkalmatlantól. Ám számolni kell azzal is, hogy a fűtésre nem jó szénsavval mi legyen. A szabadba nem engedhetik, mert ez megengedhetetlen pazarlása volna az ásványi kincseknek. A szénsav ugyanis kiválóan alkalmas „szárazjég” gyártására, ami igen értékes és exportra is keresett cikk. Ez az út tehát nem járható. Olyan megoldást kell találni, ami lehetővé teszi, hogy a feltörő gázt a lehető leggazdaságosabban hasznosítsák —, sőt a gázzal együtt sugárzó magas kalóriaértéket képviselő thermálvizet is. Ez pedig csak igen átgondolt komplex hasznosítási tervek — több tízmilliós beruházások utján valósítható meg. Ez bizony már túlmegy a helyi lehetőségek, kezdeményezések határain — s állami feladat. Kérdés hogy a népgazdaság mikor tudja ma-< gáravállalni ezt a nagy beruházást? A tervek, az elgondolások mégis megvannak s ezek főleg három irányt szabnak. Először is meg akarják oldani — a gázmezők állandósulásával — egy körzet gáz ellátását, — beleértve Szolnokon kívül Törökszentmiklósi, Ceglédet, Nagykőröst, Kecskemétet is. Ezzel párhuzamosan a folyékony szénsav hasznosítására palackozó és műjéggyár- tó üzemet hoznának létre. Erre már azért is szükség van, mert Szolnoknak amúgyis szüksége volna egy nagykapacitású, modern hűtőházra, és a műjéggyár az üzemanyag szükségletét ennek is fedezné, sőt felvetődtek olyan javaslatok is, hogy gáz alapanyagom műanyaggyárat hozzanak létre, aminek szintén nagy jövője és kelendősége van. Mind a három elgondolás , helyes s az állami tervek valószínű ezt a hármas komplex megoldását jelölik majd meg a hasznosításra. Méghozzá feltehetően úgy. hogy nem egy vagy két gázkútra alapoznak, hanem az eddigi és a leendő előfordulásokat közös termelőhálózatba vonják. Ennek bizony idő és péna kell, nem lehet egyik napról a másikra megcsinálni. Ez viszont nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a tanács helyi erőkre támaszkodva kisebb mértékben ne hasznosítsa már előtte is, amit lehet. Ebből a szempontból figyelemre érdemes pl. a karcagi helyi szervek leleményessége. A város térségében itt is ta láltak két gáztadó helyet, — melyek kb. 30.000 köbméter iparilag hasznosítható gázt adnak naponta. Nem hagyják parlagon heverni, hiszen itt tudják milyen hasznos természeti kincs ez. Bereken pl. az üveggyár már évtizedek óta használja kivá ló eredménnyel a huták fűté sére az ottani régi feltörést, a melegvízzel pedig fűtenek az üzemben, sőt néhány éve kertészeti üvegházakban is. Ezért úgy határqgtak,, hogy három lépcsőben folyamatosan veszik nagyobb és nagyobb hasznát az ingyen fűtőanyagnak. Először is a város nagyobb ipari üzemeinek fogyasztását biztosítják. Utána a nagyobb középületekbe vezetik be a gázt, s ha tartó- sabbnak ígérkezik a gázmező — az egész városba bevezetik. Végül a nyomvezetékek vonalának mentén a környékbeli termelőszövetkezetek igényét is kielégítik. A Megyei Tanács tervosztálya már tárgyalásokat is folytatott ebben az ügyben a Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat vezetőségével, mely beleegyezett, hogy kísérletképpen kutaiból átadja a malom és a téglagyár fűtéséhez szükséges gáz mennyiséget. A kőolajbányászok azzal is elősegítették a karcagi kezdeményezést, hogy 10 kilométer hosszú csővezetéket bocsátottak o tanács rendelkezésére. Úgyhogy, it# már csak a társadalmi erők jó megszervezéséről kell majd gondoskodni és lesz gáz. Hasonló megoldással próbálkoznak Szolnokon is s — nem kétséges, — hogy széleskörű társadalmi támogatással, az üzemek és vállalatok segítségével még az országos intézkedés előtt kisebb mértékben sikerül megoldani a földgázkincs egy részének hasznosítását. Palatínus I. Villásreggelit adtak a Moszkvában tartózkodó egyházi küldöttség tiszteletére •Moszkva (TASZSZ). — Alekszej Puzin, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő vallásügyi bizottság elnöke szerdán vil- iásreggelit adott a Moszkvában tartózkodó magyar katolikus és protestáns egyházi küldöttség tiszteletére. — A villásreggelin megjelent Bol- doczki János, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete is. íMTI). Lesz miben válogatni A balatoni és más üdülőhelyeken pihenők kifogásolták, hogy kevés az üdvözlőlap és szegény a választék. A Képzőművészeti Alap, — amely a képeslevelezőlapokat forgalomba hozza, orvosolja az üdülők panaszát, s csupán a Balaton mentén például egymillióval több üdvözlő lapot árusítanak, mint tavaly. Az idén forgalomba kerülnek a nyújtott formájú „szélesvásznú” és a könyvnagysggú levelezőlapok is. I
