Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

1958. április 23. SZOLNOK WECTM NÍPÍ AP Z -*** ' * <•* Anyák napjára készül a KISZ interjú Bence Ernő elvtórssal, a KISZ Megyebizottság ágit. prop. titkárával V Ez évben a Kommunista Ifjúsági Szövetséget bízták meg a társadalmi szervek, hogy május első vasárnap­ján, az anyák napja ünnep- «ségének rendezője legyen. — Nálunk megyei operatív bi­zottság alakult az ünnepsé­gek szervezésére. Felkóresr- tük Bencze Ernő elvtársid, a KISZ megyebizottság agi\ prop; titkárát, az operatív' bizottság vezetőjét. Megkér­tük, tájékoztasson bennün­ket az előkészületekről; — Először is arról szeret­nék pár szót, hogy nem egye­dül mi rendezzük az anyák napját, hanem a mi vezeté­sünkkel közösén a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV, a TTIT, az Üttörőseövetség, a Megyei Tanács Művelődési Osztálya és más szervek. Az ünnepélyeket azonban KISZ szervezeteink kezdeményezik üzemben, iskolában, falun, városban egyaránt — kezdte Bencze elvtárs. — Alapszervezeteink e na­pon emlékeztetik szövetsé­günk tagjait, s a kívülálló fiatalokat is gyermeki köte­lességeikre, édesanyjuk megbecsülésére. Az ünneplé­seket és a köszöntéseket ar­ra is felhasználjuk, hogy a szülök megismerjék a KISZ-t, ts megnyerjük őket ifjúsági íszövetségünik támogatására. És hogyan készítik elő az únyák napját? — Alapszervezeteink mel­lett működő leánytanácsaink és a nőtanácsok találkozókat ■szerveznek a munkásmoz­galom idős női harcosaival, ■akik elmondják a fiatalok­nak, hogyan éltek és harcol­jak a Horthy időszak alatt. KISZ szervezeteink tagjai és © pedagógusok beszélgetnek ©z idősebbek iránti tiszte­letadásról, az udvariasságról. iE beszélgetések után a rög­tönzött gyűlés résztvevői megtekintik az ,,Anya” című tűimet. önkéntes segítő bri­gádjaink és a leánytanács tagjai az előkészítés idősza­kában elaggott családok há­zimunkáját végzik el (favá­gás, nagytakarítás, stb.) Ugyanakkor alapszerveze- /teink a KISZ tagok szüleit is meghívják baráti beszél­getésre. A KISZ tagok mór /most megkezdik az ajándé­kok készítését, melyet má- ,jus 4-én adnak át szüleik­nek; S hogyan készülnek a többi tómegszervezetek? — A nőtanács, a TTIT. a Hazafias Népfront a nagyobb községekben és a városok­ban előadásokat tartanak ar­ról: más országokban hogyan élnek az édesanyák és a gyermekek. Ezekre az elő­adásokra olyan elvtársakat is meghívnak, akik külföldön jártak. Ahol lehetséges, kiál­lítást is rendeznek, s diafilm vetítéssel mutatják be azt az országot, amelyről az előadás szól; Előadásokat tartanak még a női nevelőkről, az édesanyákról, a munkásmoz­galom asszonyairól; A nőtanácsok és a műve­lődési osztályok valamennyi óvodában, általános és kö­zépiskolában szülői értekez­leteket tartanak az anyák napja és a gyermeknap elő­készítésére. Nagymamákkal, pedagógusokkal, édesanyák­kal szerveznek találkozókat. Az óvodás és általános is­ii» lás gyerekek nevelők se­gítségével készítik el az anyáknapi ajándékokat Pár szót talán május 4-ről is Bemcze elvtárs, Hogyan zajlanak le az ünnepségek? — A Iegíöbb községben, városban ünnepi nagygyűlé­sek lesznek. Előadók a KISZ és a Hazafias Népfront meg­bízottai. Az édesanyákat ki- szeseink és az úttörők virág­gal köszöntik az összejövete­len. Kultúrműsorról is gon­doskodunk. Üdvözlő levele­ket küldünk azoknak a hős anyáknak, akiknek férjük, vagy fiuk életüket vesztették az ellenforradalom elleni Kiállításra készülnek a Szolnok megyei rádióamatőrök harcban: Ugyancsak KISZ szervezeteink köszöntik azok­nak a távollevő fiataloknak szüleit is, akik kollégiumok­ban, munkásszállásokban lak­nak, katonák, vagy más ok­ból nem tartózkodnak ott­hon. Kiszistáink a nőtanács aktíváival együttesen meglá­togatják és megajándékozzák a szeretetotthonokban élő idős szülőket: 1— Végül arról hadd szól­jak még, hogy üzemeinkben a szakszervezettel közösért szervezzük meg az ünnepsé­geket: ■— A szakszervezetek pénzjutalmat osztanak a sok- gyermekes anyáknak.- Óvo­dákban, napközi otthonok­ban virággal és maguk raj­zolta üdvözlő kártyákkal kedveskednek édesanyjuk­nak az odajáró gyerekek. — Készül anyák napjára az Út­törő Szövetség is. Az úttörő- csapatokban az őrsök tagjai együttesen keresik fel és köszöntik a pajtások szüleit, —• fejezte be nyilatkozatát Bencze elvtárs. B. L *> ■ ■ 1 ' ■ V. t> 1. I A Magyar Honvédelmi Sportszövetség tagjai között igen népes rádióamatőr cso­port működik. S a rádió­amatőrök a saját maguk ál­tal készített, épített készülé­kekből, műszerekből s egyéb használati eszközökből min­den évben kiállítást szoktak rendezni; Ebben az évben május első felében rendezik meg a Szolnok megyei rá­dióamatőrök készítményeiből a kiállítást; A szolnoki rádióamatőrök már lázasan dolgoznak a ki­állítási mintadarabokon. Mint értesültünk, többen rövid- hullámú megfigyelő készülé­ket; néhány műsorvevőt épí­tenek, de van olyan rádió­amatőr is, aki gitárerősítőt készít * kiállításra. Rajtuk kívül a megye több városá­ban, mint például Jászbe­rényben és Mezőtúron is mű­ködnek rádióklubok, amely­nek tagjai szintén részt akar­nak venni a kiállításon ké­szítményeikkel. Sőt még ki­sebb községek rádiós fiatal­jai, mint például Tószeg, Ve- zseny, Várkonybói is külde­nek egy-két mintadarabot; Éppen ezért a rádióklub vezetősége a meglévő nagy érdeklődésre való tekintet­tel kéri és értesíti a megyé­ben lévő tagságot, hogy leg­később május 1-ig jelentsék be a szolnoki rádióklubban (Irodaház, fisz.), hogy melyik rádióklub, illetve melyik rá­dióamatőr milyen készülék­kel, kiállítási munkadarab­bal kíván résztvenni a kiál­lításon.­Van már munkafegyelem, van is pénz a fizetésnél A Mezőtúri Szőnyegszövő perzsa részlegénél az év ele­jén nagyon siralmas volt a dolgozók keresete. Az átla­gos 3—400 forint körül mozgó fizetés erősen elkedvetlení­tette a szövőket; Az üzem vezetősége keres­te a hibát. Meg is találta. A fiatalokból összetevődő munkásgárda többet beszél­getett a szövőszék mellett, mint csomózott. Persze, a szőnyegszövés nem haladt, így a fizetés is maradt. Nagy volt az elégedetlenség. Min­denkit hibáztattak a dolgo­zók. Valahogy úgy nézett ki, hogy mások szemében a szál­kát, sajátjukban a gerendát nem vették észre. A vezető­ség megmutatta a gerendát. Később saját kárukon jöttek rá, hogy jobb szorgalmasan dologzni; A megszilárdult munkafe­gyelem eredménye az átlagos keresetet 600 forinton felülre emelte. Ez igen szép ered­mény akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a perzsa rész­legen dolgozók nemegész egy éve végzik munkájukat. Több mint 200 évvel eze­lőtt zendült fel először a cá­ri Pétervárott a zene, per­düllek táncra a karcsú bale­rinák. Egy táncjátékot adtak elő, amelynek furcsa címe volt: „Az erény menhelye.” Azóta világhírű lett az orosz balett. És ha a cári orosz ál­lam is áldozott a színházra, a Szovjetunió minden támoga­tást, óriási összegeket bocsaj­tóit rendelkezésre, hogy a Szergej Mixonovics Kirovról (elnevezett Állami Akadémiai Opera és Balettszínház szerte a világba elvigye a csodálatos orosz balettművészer hírét. Az opera és balettkultúra terü­letén ez a történelmi kü’deté- sű színház megszilárdította a klasszikus hagyományokat és bátran halad előre az uj for­mák keresésének utján js. Vasárnap délelőtt 11 órakor az Erkel Színház óriási néző­terén közel 2700 ember ol­vadt fel valami különös má­morban és tgp^olta vissza szin­te féktelen gjjázissal a balett szereplőit. A- leningrádi ba­lett mindnyájunk számára, akik láttuk, hosszú évekre élmény marad. Az ember képekben gon­dolkozik. A képalkotás, az el­vonás és a fogalmak újrate­remtése képekben az ember Iegsajátabb és legmagasabb rendű tevékenysége. A lenin­grádi balett egyik csodálatos képessége, hogy a legelvon- tabb fogalmakat, a legbonyo­lultabb érzelmeket is a tánc­forma nyelvén szinte újra és újra képeket alkotva eleve­Csak lű és cérna kell hozzá! Többször vettem már részt olyan nőgyülésen, vagy egyéb értekezleten, ahol szó esett a szabás-varrás és egyéb ké­zimunka-tanfolyamok meg­kezdéséről, eredményeiről. Ilyenkor örömömet és elis­merésemet fejezem ki a fér­fiak nevében a nők kezdemé­nyezéséért, amellyel bennün­ket — férfiakat — megkí­mélnek az efajta dolgoktól, örömöm azonban nem sokáig tartott, mért az elszennyező­dött munkaruha mosatásánál különleges újítást vezettek be; Eddig a mosatásra le­adott ruhadarabokra számo­zott fémlapokat erősítettek, (ami igen helyes volt), b a fémlapocskán lévő szám sze­repelt a dolgozónál maradt átvételi elismervényen is. Ez az eljrás — hogy hogyan nem, de nem felelt meg a követelményeknek. — Több munkaruha gazdát cserélt, ami véleményem szerint az ottani dolgozók felületessé­géből származott. A hiányos­ságok megszüntetésére új­fajta eljárás született. Kivar- rott, teljes névvel ellátott, úgynevezett foltokat kell rá­varrni a mosatásra kerülő ruhákra. Mi történt ez után? Meg­kezdődött a hajsza azok után, akik már előzőleg végeztek ilyen varrási tanfolyamot. A férfiakról szó sem eshetett, de a jóval kevesebb száza­lékban lévő nő dolgozóink sem tudták vállalni a túlter­helő munkát. Akadtak bát­rabbak is a férfiak között, akik maguk próbálták a var­rás műveleteit elvégezni. Azonban az előnyomás hiá­nyában a betűk felismerhetet- lenségig kivetkőztek formá­jukból. S így például a Já­nosból Jónás, a Feriből Teri lett, és így tovább. Az újtól azonban sose féltünk, bár­mennyire is nehéz a kezdet. De kérjük üzemünk liőtaná- csát, kezdeményezzenek egy olyan betűvarrási tanfolya­mot, amelyen a férfiak is résztvehetnek, hogy elsajátít­sák a varrás ABC-jét. Ezen­kívül lenne egy-két javasla­tunk is. Talán nagyobb kö­rültekintéssel meg lehetne valósítani a régebbi módszer­rel is a munkaruhák kimosa­tását, mert így csak három dolgozónak jelent többlet- munkát. De ha mégis idegen­kednének a régitől, ám le­gyen, viszont kézimunka he­lyett helyesebb lenne vegy­tintát alkalmazni, ami idő- nyerés szempontjából is elő­nyösebb, mint a betűvarrás. Csömör János Szolnok, Járműjavító V. Csak be akartam nézni... Két hajlotthátú öreg xVA — Na. és mennyit áll a bíró előtt. Ke- ' UCLílüAÍZHCiiLöíl kapott érte? - veszi le nyerők javát meget- ' 'a szemüvegét a tör­ték és látszik, kivették ]ét szerették volna, de hát a felesége, az vény embere. 32 íffí n,ed®z kűzdel- Bizony, az öreg kor tette tönkre — pödri ~ mondják, meibol részüket. hozza magával, hogy meg szégyenkezve ba- ezer fordítót — só­- Sokat gürcöltünk, az ember a látóképes- júszát az őszhajú bá- fe! a bacsika. hogy legalább öreg ségét lassan elveszíti, csika. Sokat áldoztunk — Százezer forint napjainkra legyen, Ezt használta ki a rá, feleségemmel, alig bizony nagy pénz ma most még sincs ... Hi- „hálás” fiú és ajándé- tudtuk kinyögni, hogy dehát' van még min- ába, nem a mi hibánk kozási papírt íratott felsőbb iskolába jár- dig olyan ember, aki — legyint az idős, 80 alá az öreggel, amely hassón. Mert bizony, ennyiért elfelejti azt a ev körüli asszony. egészen másképp ha- régen nem így volt s°k áldozatot, amit Tán szégyellik is a lározta meg ajándé- hanem meg kellett azt érte tettek. Igazán el- dolgot. hogy egy csa- kát. Így került tulaj- koplalni. De hát egyet- gondolkoztató. ládi ügyből pert esi- donába az egész ház len gyermeke az em- Igen. Jól mondta a nálnak és tud róla az és a kevéske földterü- bernek, nem akartuk, bíró. Nagyon elgon- egész Karcag. Gáládul let. hogy annyit gürcöl- dolkoztató. Látszik az becsapta őket ..édes’’ — Kemény dió — jön, mint mi. Igazán öregek szemén, hogy gyermekük. Bizony, csóválja a fejét a bí- sérelmes, hogy így most is csak kény- egyeseknek még olyan ró, mert bizony — jártunk mégis vele. szerből jöttek ide a nagy kincs a „va- fordul hozzánk — a — Kern értem — te- karcagi bíróság elé. gyón”, hogy saját szü- törvény az ilyesmit szi fel a kérdést á. bí- Legjobban ők szé­leikét is kisemmizik ajándékozásnak veszi, ró —, iskoláztatták. Syellik a dolgot. Nem érte. És a két becsapott mégis így ráment a égy tekintenek egyet­A két öreg jóhisze- öreg a haszonélvezet- vagyonra. len fiúkra, mint aki tnü volt fiával szem- bői nem élhet meg, _ A • z kellett meScsaIta őket. A sze- ben. Azt gondolták, mert csak ez maradt , ' retet, mellyel egész hogy ő is olyan b*vsü- rájuk. El sem tudja nt-’ki. eladta azt a szép életükön át övezték letes, mint jómaguk. képzelni az ember, nagy házat, pedig azt az embert, aki Két évv«l ezelőtt hogy lehet valaki mennyit kellett ku- igazán nem érdemli •egvetlen fiukra írat- ilyen cinikus. porgatnunk, míg ősz- njeg. hogy jsyerme­ták a nagy ház felét. — Pedig mindig alá- szehoztuk, — sajnál- küknek aev«seék. - taev legalábbis a fe- zatos gyermek volt, kozik az *«»zony. I ff jjel 11 óra. Az egyik, kultúrotthon- bői — ahol táncmulatság van — most jön kifelé az ellenőrző körútját végző ifjú­ságvédelmi őrjárat. A bejárati ajtónál egy fiatal lánnyal ütköznek össze, aki sietve akar befurakodni közöttük a táncterembe. Alacsony, vékonytermetű leány. Arcán tjastag rétegben a rámázolt pirosító, szája- széle szánalmas fintort*kap a gyakorlatlan kézzel rákent rúzstól. Barna sapkája alól kibodoritott hajtincsek lógnak ki. Szürke szemei dacosan villannak, amikor megál­lítják. -i — Hová megy kislány? — kérdi tőle a csoport vezetője. — Mi közük hozzá? — vág vissza he­vesen. — Csak úgy, szeretnénk tudni, — és különben is, ilyen fiatal lánynak nem illik ilyen későn egyedül járkálni a városban — mopdja szelíden az ifjúságvédelmi bizott­ság pedagógus tagja. A leány hangja kihívó, amikor válaszol. — Odamegyek, ahová akarok, ebből ne­kem nem parancsol senki! Amikor a csoport vezetője .kéri tőle a személyi igazolványt, kissé megszeppen, és most már halkabban mondja: — Nincsen. Üzután barátságos beszélgetés kezdődik közte és a bizottság tagjai között, s az aláb­bi dolgok kerülnek ki. A leányka neve: K. Piroska, 15 éves múlt januárban. Szülei külön élnek. 0 az a~yjy’n4i lakik, aki nem sokat törő- Mk vele. Sőt. azt szereti, ha minél kevesebb időt tölt otthon. Piroska az általános iskola hét osztályát végezte el, aztán kimaradt. Kereső foglalkozása sem neki, sem az any­jának nincs. — Miből éltek? — kérdezik tőle. «- Az apám fizet tartásdijat, 250 Ft-ot havonta. A bizottság tagjai egymásra néznek, mindnyájan ugyanarra gondolnak. — Most hol voltál? — teszik fel neki az újabb kérdést. A moziban. Sót f- Egyedül? *- Igen. Legtöbbször úgy szoktam. Néha van úgy, hogy egy fiú is elkísér. — Ide miért akartál bemenni? — Csak be akartam nézni.,. Szeme most már riadtan cikázik ide-oda, mint a csapdába esett madár, — aztán bevallja, hogy tnásko~ is szokott idejárni. Lesüti a fe­jéi. karokul hallgat. Nem válaszol... A bizottság feljegyzi a nevét, lakáscí­mét, szülei nevét, aztán szép szóval magya­rázzák neki, müven káros számára ez a do- logtalan, csavargó élet, — aztán hazaküidik. Hirtelen megfordul és futva megy ki az ajtón. ■ i — Szánni való teremtés. Milyen anyia. lehet ennek? Nincs anrak szíve?! — jegyzi meg a bizottság nótagja. Majd hozzáteszi: „Holnap meglátogatják őket a laki-ukon. Megnézzük, mit lehelne segíteni. Talán még nem késő.,. Csontos Sándor nítik meg és teszik maradan­dóvá Ezt érezte meg & nézőtéren helyet foglaló hatalmas tö­meg. És mint a villamos áram kiváltotta kisülés, úgy vihar- zottak fel egy-egy szám után az önfeledt, sokszor percekig tartó viharos tapsok, újrázá­sok. Igen sok számot kellett megismételniük a művészek­nek. És bár fáradtak voltak, de mosolyogva, könnyedén újra meg újra elgyönyörköd­tették a nézőket A hatalmas színpadon nem volt díszlet, csak fekete füg­gönyök határolták el. Sem­mi sem segítette hát a képze­let szárnyalását, csak a zene, a mozdutalok csodálatos, — nemzetiközi nyelve. És mé­gis tökéletes volt az illúzió. Grieg: A vadász és a madár­ka című tánckompozicióját minden különösebb magya­rázat nélkül megérthette és megértette a legkisebb gye­rek is. A nyíllal megsebzett madárka vergődése, menekü­lése és pusztulása a vadász karjai között olyan kifejező volt, hogy a közönség egy­szerűen nem akarta elen­gedni Emma M enciánokat és Alekszandr Gribovot, a madarat és a vadászt. De bármelyik számot vesszük, ugyanez az eredmény. A komaasszonyok című humo­ros tánckompozicióban az öt asszony pletykázása, harag­ja, veszekedése és kibékülé­se a mozdulatok nyelvén, el­lenállhatatlanul humoros és teljesen érthető volt. Ha az előadást méltatni akarnám, nind a 12 számot, szereplői­cet és közreműködőket egy- jránt fel kellene sorolni. Felsorolás helyett hadd be­széljen a krónikás egy-két szubjektív élményről. Két keringő lopta talán legjobban bele magát a szívekbe. Az egyik Chopin: Keringője. Olyan leheletfinoman, csip­keszerű mozdulatokkal, Cho­pin géniuszát visszatükröző koreográfiával, a boldog és felmagasztosult szerelem cso­dálatos áradáséval találkoz­hatunk ennél a számnál, hogy utána egy pillanatig csend volt, a gyönyörűség, az állítat, a meghatottság csendje. Csak ezután tört ki tapsvihar. Moszkowski lceringőjét Ni- nell Kurgapkina és Borisz Bregvadze táncolták. Kurgap­kina érdemes művész és itt Láttuk, értéke van ennek a szónak. A balettművészet ma­gas iskoláját produkálta. A rendkívül költői hangszereié­be keringő utolsó akkordjai­nál spicből ugrott a levegőbe és vízszintesen, mintegy két métert úszva fordult meg a saját tengelye körül és re­pült partnere karjaiba. A pá­ratlan, gyönyörű teljesít­ményt háromszoros visszahí­vás jutalmazta. Ez volt az utolsó szám és a közönség a színpad körül tömörült. Üre­sek maradtak a ruhatárak. Szinte mámorosán éljeneztek az emberek. Nem is csoda. Az irök lélegzet-eláUító emberi szépségből a művészek cso­dálatos áramából kaptak fe­lejthetetlen bemutatót. — hernádi — FELEJTHETETLEN VOLT — A Leningrádi Balettről —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents