Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-23 / 95. szám
i SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1958. április 2 ÖLDMÜVESSZÖ VETKEZETEM életéből A szolnoki járási földművesszövetkezetek tagjai az elmúlt évben kevés osztalékot kaptak, mert majdnem egy millió forint sikkadt el a fosztogatók kezén. Csak néhány eset a sok közül: a szajoli 1. sz. boltban 47 ezer, a 3. sz. boltban 8 ezer. az újszászi 5. számú boltban 50 ezer forintot loptak. Lehetne sorol ni tovább a tiszajenői és a többi boltokat, ahol egyesek rablógazdálkodása hozzájárult a 927 ezer forint hiányhoz. Tekintélyes pénzmennyiség ez még akkor is, ha levonjuk belőle azt a 356 ezer forintot, amely valószínű visszatérül. Azt jelenti, hogy a sikkasztó boltvezetők és hanyagul gazdálkodó ügyvezetők 9 családi házra valót loptak el. Joggal merül fel tehát a kérdés: Hogyan fordulhatot elő ilyen tetemes hiány? — (Körülbelül egyenlő arányban oszlik1 meg a leltárhiány a sikkasztás között.) Oka pedig nem a megtévedésben, hanem a megfontolt szándékkal elkövetett kártevésben keresendő. Igazságügyi szerveink így is bírálják el. Ez azonban kevés. Ha jól akarunk gazdálkodni még a lehetőségét is meg kell szüntetni a hasonló természetű bűncselekmények elkövetésének. Hogy kezdjünk hozzá? Ez minden területen más-más, a sajátosságnak megfelelő módszert követel. A szolnoki JÁSZÖV így kezdte: Járási szinten az ügyészséggel, bírósággal, — párt és társadalmi szervekkel karöltve megbeszélést tartott, ahol egyetlen napirendként a vagyonvédelem szerepeit. Ugyanakkor ellenőrbrigádok nézték át egy-egy szövetkezet munkáját, különösen a számviteli bizonylatokat, amelyben eddig komoly hiányosságok voltak. — Ugyancsak járási szinten szervezték meg az ügyvezetők tanácskozását is, ahol harcot hirdettek a jövedelmező szövetkezetekért. Ezt a munkát azonban még lejjebb kell vinni egészen a szövetkezetek tagságáig, mert a kialakult helyzet azt mutatja, hogy az ő segítségük nélkül szélmalomharc lenne a küzdelem. A bűnösök igyekeznek magukat jól beágyazni, összeköttetéseket igyekeznek szerezni, hogy magukat, mentsék Példa erre a tiszajenői eset. kOTTlOly kOTTlipCiO UTST kodott el. A volt ügyvezető A nagyüzemi gazdálkodás fölénye 4 2 ellenforradalmárok nálunk is szét akarták robban- ** tani a termelőszövetkezeteket. A kulákok, a volt kizsákmányolok így akarták visszaszerezni azt a vagyont, amit más verejtéke árán szereztek. Baráth András, a jászberényi Petőfi Tsz földjéből 48 holdat akart kimérni. Répás Ferenc pórteleki kuláknak a 170 holdra fájt a foga. Nem sikerült a tervük, s a szövetkezetek erősebbek, mint valaha. A jászberényi szövetkezeti gazdák megvédtek a közös vagyont, mert nem akartak mégegyszer cselédek, a zsíros parasztok napszámosai lenni. A tsz-ek az ellenforradalmi megrázkódtatások ellenére termésátlagaikkal magasan felülmúlják az egyéni gazdákat. Néhány dolgozó paraszt arra kérte a földművesszövetkezet vezetőit, hogy ismertessük a tsz-ek konkrét eredményeit adatokban, számokkal. Ezeknek a jászberényi gazdáknak a kérését teljesítem most. jyi ézzük meg a jászberényi Kossuth Tsz-t, 938 hold földön gazdálkodnak a ta gok. A fel nem osztható közös vagyon 1,528.910 forint. Az elmúlt évben 42 forint volt minden munkaegység értéke. A szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák 3—400 munkaegységet, keresték. A tsz búzából 10 mázsás, rozsból 11.2 mázsás, árpából 13 mázsás, kukoricából 17 9 mázsás (májusi morzsolt átlagtermést takarított be). Cukorrépából 186 mázsát termeltek holdanként. Az egyéni gazdák 'mindössze 8 mázsa búzát, 6.4 mázsa rozsot, 10 mázsa árpát és csak 105 mázsa cukorrépát takarítottak be. Kukoricából pedig 13 mázsás átlagtermést értek el. Ha az egyéni gazdák ugyanannyit termelnek, mint a tsz-tagok, akkor, Jászberény város 106 vagonnal több búzát, 78 vagonnal több árpát, 142 vagonnal több kukoricát, 225 vagonnal több cukorrépát adott volna a népgazdaságnak, az ország lakosságának, A dolgozó parasztok ilyen módon 13,900.000 forinttal több jövedelemre tehettek volna szert. A tsz évi tejtermelése tehenenként 2934 liter. —■ Az egyéni gazdák mindössze 2 ezer liter tejet termelnek tehenenként. \l z egyéni gazdáknak a jövedelme kevesebb, munkájuk 1 mégis fáradtságosabb, hiszen a gép a kisparcellákon nem nyújthat megfelelő segítséget. Tóth János agronómus Jászberény. A földmüvesssövetkezetekre biszuk az értékesítést A mi termelőszövetkezetünk míívesszövetkezettel. egyetért a földmüvesszövet- kezetek programjával és segíti a célkitűzések megvalósítását. A tagok túlnyomó többsége egyben földművesszövetkezeti tag is. Közös gazdaságunk nemcsak az értékesítés, hanem a vásárlás terén is szoros kapcsolatban van a földSőt termelőszövetkezetünk is fmsz tag. Áruinkat a primőrkertészet és a 15 holdas- kertészet termékeit a földművesszövetkezet útján értékesítjük. A földművesszövetkezettel kötünk szállítási szerződéseket is. Szabadság Tsz vezetősége, Szolnok. A földművesszövetkezetek beruházásai a megszokott ütemhez képest csökkentek. Ennek ellenére 1058-ban a megye földművesszövelkeze- tei bővítik hálózatukat. Szá- ------------- '----------------Do lgoznak a dülőfelelősők Nálunk, a kénderesi földművesszövetkezetnél. 11 dűlőfelelőst állítottunk munkába: egyéni gazdákat, mezőőröket és másokat bíztunk meg dűlőfelelősi feladattal. Ők ellenőrzik majd a ' tráljforoso- kat és ügyelnek árrá, hogy a gépi munkára szerződött dolgozó parasztok egymásután kerüljenek sorba. Ne legyenek kivételek, megszűnjön a borravaló rendszer, A dűlőfelelősök megbízó levelet kaptak és máris hozzákezdtek munkájuk végzéséhez. Hornyok,. Sándor, Kenderes.. Hogyan neveljünk kis udvarban sok baromfit Sok gondot ókoz a barom- finevelés ott, ahol üdvarban tartják a jószágot. A gazda- asszonyoknak érdemes ezt a néhány tanácsot figyelembe venni, hogy kevesebb legyen az elhullás és valóban beváljon a baromfi nevelés. — Elengedhetetlenül szükséges az alábbiak betartása:....... Legfontosabb -a csibe és a barom fi nevelésben a tisztaság. A baromfiólakat naponta takarítsuk és ■. szórjuk fel száraz homokkal, Vagy fahamuval. Évente legalább háromszor- négyszer meszeljük ki az ólat. hogy a tolltetű, a rüh- átka ne verjen fészket. Az itató-edényben naponta többször váltsuk a vizet és tegyünk bele néhány ekepp hi- permangánt, vagy darabos faszenet. Naponta rnossuk tisztára az ivóedényéket és az udvaron tartsunk homokot, ha lehet, sódert. Gondoskodjunk a változatos takarmányozásról: árpa zab, kukoricadara, korpás főttburgonya és főleg sok zöldséghulladék szükséges. Sokan kérdezik, milyen tyúkfajták a legjobbak. A magyar fehér, sárga, valamint a kendermagos. Hogyan neveljük a naposcsibéket? A kikelt naposcsibéket 24 óráig nem szabad etetni. Első héten hántolt kölest, majd kukoricadara- keveréket kapjanak, 40—50 csibére 2—3 főtt tojást hajával együtt felvágva ugyancsak jó adni. Néha apróra- vágott vöröshagymát és tehéntúrót etessünk. A naposcsibéket védjük a hűvös levegőtől és csak 4—5 napos korukban szoktassuk lassan a napfényhez. Majszár József 0 jövedelmező szövetkezete kért A szolnoki JASZÖV a társadalmi tulajdon herdálói ellen olyan árukat vásárolt, amelyeket soha senki nem látott és soha nem kerültek a szövetkezethez. Szeszesitalt vett csak azért, hogy kéz kezet mos alapon mindenki hallgasson. Vagy a másik. Az újszászi Vas-műszaki és Háztartási Bolt vezetőjének 12 ezer forint hiánya volt. Erélyes felszólításra ezer forint kivételével visszafizette. Miből, fizetéséből? Kétséges' Pénzforrásairól az újszásziak biztos többet tudnának mondani. A társadalmi tulajdon védelmének fontos része a takarékosság. Ezen a területen is van bőven tennivaló a szolnoki járás szövetkezeteiben. Már annál is inkább, mert nem olyan régen Tisza- jenőn 16 ezer forint értékű romlott árut kellett leírni a szövetkezet terhére. Mindc csak azért, mert rosszul k zelték, gondtalanul raktáro tak és nem törődtek azzE hogy más területre irányi sák át a felesleges mennyisi get. Hasonló esetek megakad' lyozására most egységesen in dúlnak harcba a földműves szövetkezetek vezetői és dől gőzéi. Amellett, hogv széles körben ismertették a kormám felhívását, felmérik a takarékosság lehetőségeit. Elfekvő készleteiket központilag más területre irányítják, ahol keresik a náluk raktáron lévő árukat. Ugyanakkor a tiszte- letdflak juttatásánál is figyelembe veszik a szövetkezet gazdálkodását. A hibákból okulva tehát a szolnoki JÁSZÖV és a felügyelete alá tartozó szövetkezetek megtették az első lépéseket a társadalmi tulajdon fokozott védelmére és a takarékosabb gazdálkodásra. S ha az eddigieknél még jobban támaszkodnak a szövetkezetek tagságára, az eredmény nem marad el. Nagy István Levél Jászárok szál lásról Véleményem szerint földművesszövetkezetünk előtt legfontosabb feladatként a mezőgazdasági munkák segítése áll. Annál is inkább, mert az időjárás sok kiesést okozott és fékezte, sőt még mindig fékezi a földeken folyó munkát. Jobban kell népszerűsítenünk az ipari növényeket, mert ezeknek a termelésétől nagyon sok dolgozó paraszt/ még mindig idegenkedik. Ez az oka annak, hogy a cukorrépatermelési tervet mindössze 71 százalékra teljesítettük. Hibákat látok a gépi munka szerződéskötés terén is. Sajnos, az a helyzet, hogy a terv teljesítését erősen akadályozza ez a nem várt időjárás, amely nehezíti a gépi talajmunkák végzését. Csoszor József MÉSZÖV felügy. biz. tag. J ászárokszállás. Mi újság a szolnoki földműves* szövetkezetben ? A Szolnok és Vidéke Körzeti Földműveszövetkezet dolgozói társadalmi munkával kultúrtermet létesítenek. A kultúrterem május 1-re elkészül és ünnepélyes keretek között avatják fel, * A Megyei Tanács felhívására a földművesszövetkezec a piaci standon tejelárusitót létesített. Ilymódon is segítjük megszüntetni a kofák és tejüzérek üzelmeit. A tejbolt havi forgalma eléri a 45 ezer forintot. A szolnoki vasútállomás előtt új földművesszövetkezeti elárusító helyet létesítünk. A két pavilon méltán tükrözi majd a szövetkezeti kereskedelem fejlettségéi, nem úgy, mint a hosszú ideig ott éktelenkedő sok régi, rossz tákolmány. CSÖMÖR ZOLTÁN >■%>-- ....... Ta nulnak a földművesszövetkezeti dolgozók A MÉSZÖV igazgatósága határozatot hozott, hogy ez évben a földműveszövetke- zeti dolgozók nevelésével, továbbképzésével is hozzá kell járulni a szövetkezeti munka javításához. Ennek a határozatnak a szellemében ez év januárjában háromhetes tanfolyamot rendeztünk a földmű vesszövetjspze ti elnökök részére. A mezőgazdászok egyhetes szakmai továbbképzésen vesznek részt. A zöldség- és gyümölcs felvásárlók szintén egyhetes szakmai tanfolyamon tanultak, a termelési felelősök tíznapos oktatást hallgatnak végig. Jelenleg 30 könyvelő tanul Törökszentmiklóson. Május elején a felvásárlási szezon előtt 4 napos szakmai tanfolyamot tartunk a szálastakarmány felvásárlóknak, Tizenkétnaposat a terményfelvásárlóknak, és hatnaposat az adminisztrátoroknak. / 1946-ban alakult a furicevei földműves- szövetkezet A túrkcvei földntűvesszö- vctHezet 1946. október 24- én alakult 274 taggal. A dolgozó parasztok legjobbjai 25 kilogramm árpát vagy kukoricát adtak össze cs az így összegyűlt ter- ményfcleség képezte a tökét. Az alapítók mindvégig aktív harcosai maradtak a szövetkezeti mozgalomnak, s később fáradtságot nem ismerő munkával segítették a mezőgazdasági tsz-ek alakulását. Alakuláskor bizony harcolni kellett a szövetkezet létéért, fennmaradásáért, az úgynevezett szakszervezeti hangyaszövetkezetekkel, melyek álszövetkezetek voltak. Hiába gátolták azonban a megalakulást, a töldmű vessző vetkezet életképessé vált és sok eredményt ért el. Ezekről az eredményekről tanácskozott legutóbb a tagértekezlet. maid a küldött- gyűlés. Ötvenhárom felszólaló mondta el véleményét és javaslatot tett a további munkákra is. A túrkeveí földművesszövetkezet az elmúlt évben — az ellenforradalom okozta károk ellenére — kevés hüán ugyanazt a forgalmat bonyolította le. amit 1956-ban. Az első negyedév nehézségei ■ után a második félévben szin■ te minden igényt kielégített . A kiskereskedelmi üzemág 3í ■ fogyasztási boltja közel 33,E , millió forintot forgalmazott, - a 12 ellátási egység 6 millió • 259 ezer forintot, a felvásár■ lási egység 8 millió 572 ezer I forintot. Az összes forgalom 1 1957-ben 49 061 220 forint volt. A küldöttgyűlés megálla- 1 pította, hogy ezt az eredményt ' fokozni lehetett volna. Célul is tűzte 1958-ban az 50 millió forintos forgalmat. Ez el- ; érhető. Érdekes, a kiskereskedelmi üzemág forgalmának a növekedése. 1953-ban kevés híján 18 millió forint volt, 1957-ben már 33,5 miliió. 1957-ben 9 ezer méter szövetet, 8500 méter fehérvá- szont, 12 ezer méter gyapjúszövetet, 12 ezer pár cipői adtak el a kiskereskedelmi boltokban. Túrkeve szövetkezeti város. : A tsz-tagok jó módját ezek az adatok is bizonyítják. Említésre méltó, hogy 1250 méter . szőnyeg is eladásra került. Cukorból pedig az elmúlt évben 2768 mázsát vásároltak a ' túrkeveiek a földművesszövetkezeti boltokból. 1449 má- . zsával többet, mint 1955-ben. : Abban a bizonyos régi „jó . világban” örült a szegényember, ha egy pakli fehér négyeshez jutott. 1955-ben a földművesszövetkezeti boltok 13 567 700 kész cigarettát hoztak forgalomba. A már említett 274 tag által összehozott 20—25 kilogrammos terménnyel alapozott szövetkezeti vagyon ez évben mór eléri a 7 millió forintot, Az elmúlt évben több, mint másfél millió forint volt a nyereség. A tagok helyeslik, hogy a vezetők, a dolgozók . $ jövőben még fokozottabb gonddal ügyelnek a szövetkezti vagyonra. A közgyűlésén a felszólalók elismeréssel beszéltek az igazgatóság munkájáról, arról, amit a vagyonvédelem érdekében tett. 1957-ben 172 leltárt tartottak. A hiány ösz- szege 10 309 forint vóit.'s ez 1855 forint híján megtérült. Az igazgatóság három felelős személyt leváltott, s egy ellen, aki árdrágítást követett el, bűnvádi eljárást indított. A hibák feltárásánál a leltárak mellett nagy segítséget nyújtott a nagyszámú társadalmi ellenőrző csoport, akiknek a tagjai a különböző szakbizottságokban dolgoznak. Az igazgatóság az ellenőrzést a továbbiakban is társadalmi üggyé teszi és mégnagyobb számban veszi igénybe a tagok segítségét. A földművesszövetkezet nyomban a megalakulás után segítette a földreform során földhözjutott dolgozó parasztokat. Elsősorban a volt úri birtokokról összegyűjtött szerszámokkal, gépekkel, stb. Egész kis gépállomással ren-; delkeztek. Hét erőgép és számos munkagép dolgozott az egyéni gazdák földjén. ; Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a föidművesszövetke- zet tevékenyen kivette részét a közös munka népszerűsítéséből. így 1947-ben már 39 tag rizstermelésre társult. 1948-ban pedig sor- ra-rendre alakultak a mezőgazdasági társulások és az alacsonyabb típusú szövetkezetek. S a kezdeményezők rendszerint a földművesszövetkezeti alapító tagok voltak. [ A földművesszövetkezet és a ma már gazdag, erős termelőszövetkezetek kapcsolata ló; volt egészen 1952-ig. Attól kezdve az együttműködés' rosszabbodott, egészen a legutóbbi időkig. Most a párt feltárta a hibákat és a SZÖ-; VOSZ IV kongresszusa meg-^ mutatta azt az utat. amelyen; haladni kell. hogv a földművesszövetkezet valóban be-; töltse feladatát. Ez évben a termelőszövetkezeteket minden lehető módon segítik. Hasonlóképpen az egyén] parasztokat is. SZÁMVETÉS Új létesítmények mos új létesítménnyel gazdagodnak. . .Kisújszálláson korszerű Wneletes raktár épül. Jászla- dányon szintén raktárt építenek. Abádszalókon új burgonyatárolót helyez üzembe a MÉK. Tizennégy földműves- szövetkezet szeszfőzde felújítást végez. A mezőgazdasági termelés elősegítését jelentős feladatnak tekintik az fmsz-ek. Eddig már több mint tíz szakcsoport működését beruházási hitellel segítették. Tiszaburán, Abádszalókon. Csataszögön, Mezőhéken, Tószegen új vegyesboltok. Jószágon új húsbolt létesül. Tisza- szentimre cukrászdát kap, Cserkeszöllőn bővítik a vendéglőt, bővül a kenderesi cukrászda is. Besenyszőgön az idén már fagylaltozó is lesz. Szilvási Gyula
