Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

SZOLNOK MEGTETT NE Et A'. 1958; Iprílta 28 <1 Az új életet építő emberek szivében Lenin eszméi izzanak A Biztonsági Tanács ülése (Folytatás az első oldalról) Sokat tanult az egyszerű emberektől és ő is tanítot­ta őket, Szívvel-lélekkel szerette a munkásokat. — Jellemző esetet ir le Al­bert Wiliamsz amerikai író Leninnel tett látogatása előzményeiről. ,,Sokat vártunk az előszo­bájában. megvárakoztatott bennünket. Ez szokatlan Je­lenség volt, mert Lenin min­dig nagyon pontos volt. Eb­ből arra következtettünk, hogy valami különösen fon­tos államügy, vagy magas- rangú személy foglalta el. El­múlt félóra, egyóra, másfél­óra és mi még mindig ott ültünk. Már kezdtük elvesz­teni türelmünket, de a dol­gozó szobából még mindig kihallatszott a látogató halk, tompa hangja. Ki lehetett ez a fontos látogató, aki ilyen hosszú időt kapott. Végre ki­nyílt az ajtó, s az előszobá­ban tartózkodók nagy csodál­kozására a dolgozó szobából nem katona, nem diplomata, nem valami magasrangú hi- vatalnok, hanem egyszerű pa- raszt lépett ki. Báránybőr be- kecses, bocskoros szegény pa­raszt, amilyen akkoriban mil­lió számban volt Oroszország­ban. „Bocsássanak meg. kérem — mondotta Lenin, amikor beléptem dolgozó szobájá­ba. Egy tombovi paraszt volt nálam és hallani akartam, mi a véleménye a villamo­sításról. a kollektivizálásról és a cári adósságok eltörlé­séről. Olyan érdekes és megkapó volt a beszéde, hogy elfeled­keztem az időről.’ A dolgozók határtalan sze- retete övezte Lenint. Se sze­ri, se száma azoknak a leve­leknek. amelyek kifejezik az egyszerű emberek szeretetét és ragaszkodását Lenin iránt. Gorkij idézi Leninről szóló visszaemlékezéseiben egy munkás szavait: „Nem tu­dom, lehet, hogy itt Európá­ban a munkásoknak van még ilyen más okos emberük is, Bébel, vagy más valaki, de hogy volna még egy olyan, akit én azonnal így megsze­retnék, azt nem hiszem." Az egyik frontról Leninhez érke­zett levélben a következő­ket olvashatjuk: „Lenin elv­társunk és nagy Barátunk! Ne felejtsd el, hogy mi ka­tonák, mint egy-ember ké­szek vagyunk bárhová is utánad menni...” Egy másik levélben azt írták egy távoli falt ' "• „Csakis Lenin mentheti meg Oroszországot, ha vala­mennyien támogatjuk és azt tesszük, amit ő mond .. Mindezekből a megnyilat­kozásokból, valaihint sok-sok népdalból, népmeséből ki­csendül az a halhatatlan sze­retet, amellyel a dolgozó em berek mi’l'ői övezték Le­nint, az egész emberiség nagy vezérét és tanító mesterét. 1922. májusában Lenin egészségi állapota az 1918- ban kapott sebe és a megfe­szített munka miatt erősen rosszabbodott. Ebben az idő­ben a Moszkva melletti Gor­kijban tartózkodott. Betegsé­ge néha javult, de so. a töb­bé nem gyógyult meg. 1924 január 2i-én este meghalt 1924-ben egy hideg januári napon szerte a világon — Moszkvában, a Kreml tövé­ben, New Yorkban, a felhő­karcolók árnyékában, a kö­dös londoni dokkokban, a délamegikai gyémántbányák- ban. a párizsi Renault gyár műhelyében,, az egészségte­len chiliéi salétrom telepeken és mindenütt, ahol munká­sok éltek és dolgoztak a lé­tért — megáit a munka, el­hallgatott a termelés zaja. A világ dolgozói kegyelet­tel adóznak Vlagyimir 11- jics Leninnek, aki 1924. ja­nuár 21-én az élők közül a halhatatlanok sorába tá­vozott. Moszkvából a világ minden részébe elszállt a gyászhír: meghalt Vlagyimir Iljics Le­nin, a proletariátus nagy ve­zére, a Kommunista Pált meg tenemtöje, a szovjet állam megalapítója, a zseniális mar­xista tudós, a népek közötti béke nagy harcosa. A dolgozó emberek elmul- hatatlan hálával gondolnak Vlagyimir Iljics Leninre azéi't, mert. ő a szó legmé­lyebb érteimében a béke har­cosa volt. Lenin az egész em­beriség követelését, bákeaka- ratét öntötte szavakba a bé­kéről szóló dekrétumban, — amely minden békeszerető ember gondolatát fejezi ki - a békéért vívo't világmére­tű harc alapokmánya lett. Ez a felhívás a lenini békedek­rétum így kezdődött; „A munkás és a parasztkor- njány, amelyet az október 24—25-i forradalom terem­tett meg és amely a mun­kás és paraszt küldöttek szovjetjeire támaszkodik, az összes hadviselő országok népeinek és kormányainak javaslatot tesz, hogy azon­nal kezdjék meg a tárgya­lásokat az igazságos és de­mokratikus béke megköté­sére.” Napjainkban száz és száz­milliók harcolnak á béke zászlaja alatt a háborús gyujtógatók ellen. Az uj élet országaiban, az uj életet építő emberek szívében Lenin esz­méi izzanak. Ezek az eszmék tüzelnek az imperialista < r- szágok börtöneiben sínylődő békeharcosok, az indiai és kí­nai hazafiak szívében , a fa­vágó és rongyos négferék kö­zött, a közel és közép-keleti olajmezőkön, Afrikában, Eu­rópa városaiban mindenütt. Lenin eszméinek diadala, a nagy kinai nép történe’fni je­lentőségű győzelme és roha­mos fejlődése. • I,enin neve harci jelszó, a forradalom szent zászlaja az egész világ proletariátusá­nak az imperializmíis elleni harcban. Lenin neve egy a vúlág dolgozóinak szívében a forradalommal, a szocia­lizmussal, a békével. Napjainkban Lenin tanítása halhatatlan tettekre lelkesíti a világ elnyomott népeit, ez az erő serkenti hősi munka­teljesítményekre a felszaba­dult országok dolgozóit. Y. tör­ténelmi e^—énvek napjaink­ban igazolják a lenini esz­mék helyességét. Lenin, ügyé­nek legyőzhetetlenségét. Le­nin neve, Lenin nagy tettei Ó3 Lenin tanításai élni fog­nak évszázadokon és évezre­deken át. Lenin zászlaja le­győzhetetlen. Zászlót avattak a tiszafü­redi járás 19-es kommunis­tái. A zászló alatt április 4-én találkoztak először. Ek­kor szovjet katonákkal és magyar fiatalokkal beszél­gettek életükről, a múltról és jelenről. — Ezután még többször lesz alkalmuk ha­sonló összejövetelekre, mert a fürediek külön klubot kap­nak. • Mozgalmat indítanak a já­rásban a pártházak szépíté­sére, kulturáltabbá varázso­lására. Sok helyen a párttag­ság anyagiakkal is hozzájárul ehhez, főleg kőműves, vagy egyéb munka vállalásával. Tatarozzák, bemeszelik az New York (MTI). A Reuter jelentése szerint a Biztonsági Tanács ülésének megnyitása után A. Szoboljev, a Szovjet­unió állandó képviselője be­terjesztette a szovjet vádat, amely hangoztatja, hogy nuk­leáris bombákkal felszerelt amerikai repülőgépek provo­kációs repüléseket végeztek a Szovjetunió határai irányá­ban. Szoboljev kijelentette: „ar­ról van szó. hogy be kell szün­tetni a nukleáris bombákkal tel fegyverzett amerikai bom­bavető repülőgépek repülése­it a Szovjetunió felé. Az utób­bi időben amerikai repülő­gépek ismételten átrepültek a Sark-vidéken a Szovjetunió irányában”. A szovjet küldött ezután sajtójelentésekből idézett, amelyek ismertetik az Egye­sült Államok radar-rendsze­rét. E rendszer keretében az amerikai stratégiai légierő bombavetői felszállnak, vala­hányszor az amerikai radar­ernyőkön meg nem határozott tárgyakat látnak közeledni az Egyesült Államok felé. „Ez — mondotta Szoboljev ■— a katasztrófa szélére so­dorja az egész emberiséget. Mi történnék, ha a Szovjet­unió légiereje ugyanúgy kez­dene eljárni, mint ahogyan most az amerikai légierő cse­lekszik? A szovjet radar­ernyőkön mindenesetre szin­tén láthatók meteorok elő­idézte villanások. Mi lenne a helyzet, ha ilyen jelentések alapján szovjet bombavetők is felszállnának nukleáris bom­bákkal megrakodva?” Szoboljev ezután hangoztat­ta, megtörténhetnek, hogy a két légiflotta találkozik vala­hol a Sarkvidék jégmezői fö­lött vagy másutt. Ha ez bekö­épitleteket, kijavítják a bú­torokat és ahol lehet, parko­sítják az udvart. * A tiszafüredi I-es alap­szervezet vezetősége a tagság 70 százalékénak ad pártmeg- bízatást. Aztán egyenként beszélik meg velük, kinek hogyan sikerült a végrehaj­tás. A párttagság érzi e munka fontosságát és min­denkor elmennek a taggyű­lésre. A pártmegbízatások fő célja, megismertetni az alap­szervezet területének lakos­ságával a párt- és kormány- határozatokat, ugyanakkor közvetíteni a véleményüket a felsőbb szervek felé. vetkeznék, a körülményeket figyelembe véve, természetes lenne, hogy mindkét fél azt hinné, támadás van folyamat­ban. ez pedig egy atomháború hurrikánjához vezethetne. „Az emberiség tehát máris több alkalommal hajszálnyira volt a katasztrófától” — fűzte hoz­zá Szoboljev. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács ülésén határozati ja­vaslatot terjesztett be, amely felszólítja az Egvesült Álla­mokat. vessen véget annak, hogy atom- és hidrogénbom­bákkal felszerelt amerikai katonai repülőgépek reoűlé- seket végeznek más államok határainak irányában. Szoboljev hangoztatta, hogy Nyugat-Európa népei — an­golok. franciák, Nyugat-Né- metország lakossága és mind­azoknak az országoknak la­kossága. amelyek amerikai szövetségek hálózatának já­tékszerei, felháborodással és nyugtalansággal tekintettek ezekre a repülésekre és az esztelenség megnyilatkozásá­nak tsrtin azokat. „Valójában elmondhatjuk — folytatta a szovjet delegá­tus —, hogv az Egvesült Ál­lamok vezetői a háború sza­PÁRIZS (AFP). Georges Biadult, az MRP vezetője, akit a köztársasági elnök megbízott az új kor­mány megalakításával, hét­főn este a sajtó képviselői' előtt nyilatkozott tárgyalásai­ról és szándékairól. A többi között kijelentette, hogy nem szándékozik tár­gyalni az egyes csoportokkal. Hangoztatta, hogy Algéria — nem lehet más „csak Francia- ország szuverénitása alá tar­tozó terület.” A továbbiakban Tunéziára utalva kijelentette: nem egyezhetünk bele abba, hogy állandóan nyitva tartott hatá­rainkon „keresztül járjanak. — keljenek, s így végelátha- tatlanul elhúzódjék a hábo­rú.” kadékénak szélén tartják’ SÍ világot, de más dolog, hacsak odahaza engedik szabadjára a pánikhangulatot. Ismét más viszont, ha a hisztéria átcsap az Egyesült Államok határa­in és más népeket fenyeget. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ezek a veszélyes lépések olyan idő­ben történnek, amikor erőfe­szítések történnek a legfelső szintű nemzetközi értekezlet összehívására azzal a céllal, hogy az megszüntesse a há­ború veszélyét. Minden olyan erőfeszítés, amely a feszült­ség enyhítését célozza, hogy ezzel siettesse a csúcsértekez­let összehívását, ezeknek a köröknek makacs ellenállásá­ba ütközik. Azokra az álla­mokra, amelyeket az Egvesült Államok vezette katonai töm­bökbe bevontak, amerikai atomtápaszpontokat kénysze­rítettek és rakétakilövő tá­maszpontként használják fel őket.” Szoboljev kijelentette, hogy a Szovjetunió kormányának célkitűzése továbbra is a bé­ke fenntartása valamennyi ál­lam békés együttműködése révén. A kijelölt francia minisz­terelnök ezután elutasított minden olyan elképzelést, — amely szerint szó lehet a „szövetségek felbontásáról.” Sőt hangoztatta, „meg kell erősíteni a szövetségeket, a szövetségek kölcsönösségét.” Georges Bidault befejezé­sül kijelentette, számítása sze­rint csütörtökön fogja bemu­tatni kormányát. Párizsiban általában kevés sikert jósolnak Bidault kísér­letének. A francia főváros politikai megfigyelői csak egyetlen esetben nem tartják kizárt­nak Bidault sikerét: ha a szo­cialisták taktikából belemen­nek abba, hogy a beiktatásnál legalább la tartózkodnak a szavazástól. (MTI). A. pártélet hírei a tiszafüredi járásból A Lengyel Népköztársaság párt* és kormány küldöttsége májusban hazánkba látogat A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldött­sége Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyran- kicwicznck, a lengyel minisztertanács elnökének vezetésé­vel májusban baráti látogatást tesz a Magyar Népköztár­saságban. (MTI) Bidault sajtóértekezlete Párizsi politikai megfigyelők Bidault kormányalakítási esélyeiről Tolsztoj YGaíin méiiio/ /tűiéi éo/cic/fa Tmm'nrrmpwfE'iTtirnrimriTWTiTrivn» 46. — Besszre spekulál? — kérdezte Hlinov; — E hó huszonnyolcadikén óriási értékben dob piacra aniltn-részvényeket. — De hiszen ez roppant*fontos értesülés, Wolf. *— Igen, nyomra jutottunk. Rolling, úgy látszik, biz­tos benne, hogy megnyeri a játszmát, noha eddig még egyetlen pfenniggel sem esett a részvények árfolyama. Pedig ma már húszadika van..: így hát csak egyetlen dologra építheti számításait. Sejti már, mi az? — Ügy gondolja, hogy már befejezték az előkészü­leteket? — Ügy gondolom, hogy már fel is állították a ké­szüléket. — Hol vannak az anilin-társaság gyárai? — A Rajnánál, N. mellett. Ha Rolling legázolja az arülin-társaságot, korlátlan úr lesz az európai piacon. El kell hárítanunk a katasztrófát Kötelességünk, hogv meg- védjük a német anilint. (Hlinov vállat vont. de hallga­tott.) Értem, mit gondol: lesz, ahogy lesz. Mi ketten fiem tudjuk megállítani Amerika előretörését. De az ördög tudja, a történelem néha meglepetésekkel is szolgál. — Például forradalmakkal? — Akár forradalmakkal is. Hlinov kissé csodálkozva nézett Wolfra. Wolf kerek, sárga szemében vad tűz villant fel. — Wolf, a burzsoák sohasem fogják megmenteni Európát, — Tudom. — Hogy értsem ezt? — Ezen a kiránduláson sok mindent láttam u. A burzsoák, a franciák és a németek, az angolok és az ola­szok egyaránt, bűnös vaksággal, cinikusan kiárusítják az óvilágot. Így ér véget az európai kultúra: végkiárusí­tással (.« Árveréssel. Wolf bíborvörös lett: — A hatóságokhoz fordultam, figyelmeztettem őket a veszélyre és támogatásukat kértem, hogy felkutathas­sam Garint... Szörnyű dolgokat mondtam nekik.;; Egy­szerűen a szemembe nevettek ... De ördög és pokol.:.! Nem olyan ember vagyok én, aki egykönnyen meghátrál. — Mit tudott meg a Rajnánál? — Először is megtudtam, hogy az anilin-társaság nagy katonai meg^endéjéseket kapott a kormánytól. A társaság gyáraiban-^ menj* lépett legveszedelmesebb fázi­sába a termelési folyamat. Közel ötszáz tonna tetrillel dolgoznak. \ Hlinov gyorsan felállt. Sétapálcája, melyre rátámasz­kodott, meghajolt. Aztán újra leült. — Valamelyik lapban egy kis cikk jelent meg arról, hogy a munkások lakótelepeit távolabbra kellene he­lyezni ezektől az átkozott gyáraktól. Az anilin-társaság több mint ötvenezer embert foglalkoztat... Azt az újsá­got. amelyikben a cikk megjelent, pénzbüntetéssel súj­tották ... Rolling keze ..: — Wolf, egyetlen napot sem késlekedhetünk. — Már megrendeltem a jegyeket a tizenegyórás vonatra. — N -be utazunk? — Azt hiszem, csak ott bukkanhatunk Garin nyomára. — 'Most idenézzen, mit szereztem én — mondta Hií- nov és újságkivágasokat húzott ki a zsebéből. — Teg­napelőtt Selgánál voltam ... Előadta nekem, hogyan vé­lekedik a dologról: szerinte Rolling és Garin érintkez­nek egymással. — Természetesen. Mindennap. — Hogyan? Postán? Táviratilag? Hogy képzeli ezt, Wolf? — Semmi esetre sem fsry. Ügyelnek arra, hogy ne legyen írott nyoma a tervüknek. — Akkor tálán rádión? — Hogy telekürtöljék vele Európát.,;? Szó sincs róla .. i . * — Harmadik személyen keresztül? — Nem. nem... Ügy látom a maga Selgája csak­ugyan legény a talpán. Adja csak ide azokat az újság- kivágásokat .:. • Kiterítette térdén az űjságkivágásokat és figyelme­sen olvasni kezdte a vörös ceruzával aláhúzott szavakat: „összpontosítsa minden figyelmét az anlllnre.” „Hoz­zálátok a munkához.” „Megtaláltam a megfelelő helyet." — „Megtaláltam a megfelelő helyet” — suttogta Wolf. — Ez az újság E.-ben jelenik meg, egy N. melletti kisvárosban.;. „Aggódom, jelölje meg a pontos dátu­mot.” „Számítson hozzá harmincöt napot a szerződés aláírásának keltéhez”... Ez csak az ő üzenetváltásuk lehet. A szerződést a múlt hónap huszonharmadikán éj­szaka írták alá a fontalnebleau-i erdőben. Ha ehhez hozzászámítunk harmincöt napot, huszonnyolcadikét kapjuk, vagyis éppen azt a napot, amelyen piacra akar­ják dobni az anilinrészvényeket... — Tovább, Wolf, tovább ••. „Milyen intézkedéseket foganatosított?” — kérdezi Garin egy k.-i újságban. Más­nap egy párizsi lapban így felel Roiling: „A jacht készen áll. Harmadnapra megérkezik. Rádióértesítést kapok róla.” Itt pedig, négy nappal ezelőtt, Rolling azt kérdezi: „Nem szűrődik ki fény?” Garin azt feleli: „Körös-körül egy lélek se. A távolság öt kilométer.” — Más szóval, a készüléket a hegyek között állították fel: öt kilométer távolságra csak valamilyen magaslati pontról lehet a sugárral célozni. Hallja-e, Hlinov, na gyón kevés idő áll rendelkezésünkre. Ha öt kilométer a rádiusza annak a körnek, amelynek középpontját a gyá­rak alkotják., úgy a kör kerülete harmincöt kilométer, vagyis ilyen óriási terepet kell átkutatnunk. Tud még valamilyen útbaigazítást adni? — Nem tudok mást. Most akartam felhívni telefo­non Belgát, ö már nyilván feldolgozta a tegnapi és a mai lapokat is. Wolf felállt. Látni lehetett kabátja alatt kidagadó izmait. Hlinov azt indítványozta, hogy a legközelebbi kávé- házból telefonáljanak, amely a Szajna balpartján volt. Wolf úgy törtetett előre a hídon, hogy egy kanoannyakú kis öreg. akin elképzelhetetlenül maszatos zakó volt fki tudja, talán a gyötrő magányban hullatott könnyei ma- szatolták he, amelyekkel a háborúban elvesztett hozzá­tartozóit siratta), a fejét csóválva, hosszasan bámult po­ros kalapja alól a száguldó idegenek után: — Ó, ezek a külföldiek,., Ha pénz van a zsebükben rohannak, lökdösődnek,' mintha otthon volnának .., 0 ó, ó, a barbárok ,,;! (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents