Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-23 / 95. szám
SZOLNOK MEGTETT NE Et A'. 1958; Iprílta 28 <1 Az új életet építő emberek szivében Lenin eszméi izzanak A Biztonsági Tanács ülése (Folytatás az első oldalról) Sokat tanult az egyszerű emberektől és ő is tanította őket, Szívvel-lélekkel szerette a munkásokat. — Jellemző esetet ir le Albert Wiliamsz amerikai író Leninnel tett látogatása előzményeiről. ,,Sokat vártunk az előszobájában. megvárakoztatott bennünket. Ez szokatlan Jelenség volt, mert Lenin mindig nagyon pontos volt. Ebből arra következtettünk, hogy valami különösen fontos államügy, vagy magas- rangú személy foglalta el. Elmúlt félóra, egyóra, másfélóra és mi még mindig ott ültünk. Már kezdtük elveszteni türelmünket, de a dolgozó szobából még mindig kihallatszott a látogató halk, tompa hangja. Ki lehetett ez a fontos látogató, aki ilyen hosszú időt kapott. Végre kinyílt az ajtó, s az előszobában tartózkodók nagy csodálkozására a dolgozó szobából nem katona, nem diplomata, nem valami magasrangú hi- vatalnok, hanem egyszerű pa- raszt lépett ki. Báránybőr be- kecses, bocskoros szegény paraszt, amilyen akkoriban millió számban volt Oroszországban. „Bocsássanak meg. kérem — mondotta Lenin, amikor beléptem dolgozó szobájába. Egy tombovi paraszt volt nálam és hallani akartam, mi a véleménye a villamosításról. a kollektivizálásról és a cári adósságok eltörléséről. Olyan érdekes és megkapó volt a beszéde, hogy elfeledkeztem az időről.’ A dolgozók határtalan sze- retete övezte Lenint. Se szeri, se száma azoknak a leveleknek. amelyek kifejezik az egyszerű emberek szeretetét és ragaszkodását Lenin iránt. Gorkij idézi Leninről szóló visszaemlékezéseiben egy munkás szavait: „Nem tudom, lehet, hogy itt Európában a munkásoknak van még ilyen más okos emberük is, Bébel, vagy más valaki, de hogy volna még egy olyan, akit én azonnal így megszeretnék, azt nem hiszem." Az egyik frontról Leninhez érkezett levélben a következőket olvashatjuk: „Lenin elvtársunk és nagy Barátunk! Ne felejtsd el, hogy mi katonák, mint egy-ember készek vagyunk bárhová is utánad menni...” Egy másik levélben azt írták egy távoli falt ' "• „Csakis Lenin mentheti meg Oroszországot, ha valamennyien támogatjuk és azt tesszük, amit ő mond .. Mindezekből a megnyilatkozásokból, valaihint sok-sok népdalból, népmeséből kicsendül az a halhatatlan szeretet, amellyel a dolgozó em berek mi’l'ői övezték Lenint, az egész emberiség nagy vezérét és tanító mesterét. 1922. májusában Lenin egészségi állapota az 1918- ban kapott sebe és a megfeszített munka miatt erősen rosszabbodott. Ebben az időben a Moszkva melletti Gorkijban tartózkodott. Betegsége néha javult, de so. a többé nem gyógyult meg. 1924 január 2i-én este meghalt 1924-ben egy hideg januári napon szerte a világon — Moszkvában, a Kreml tövében, New Yorkban, a felhőkarcolók árnyékában, a ködös londoni dokkokban, a délamegikai gyémántbányák- ban. a párizsi Renault gyár műhelyében,, az egészségtelen chiliéi salétrom telepeken és mindenütt, ahol munkások éltek és dolgoztak a létért — megáit a munka, elhallgatott a termelés zaja. A világ dolgozói kegyelettel adóznak Vlagyimir 11- jics Leninnek, aki 1924. január 21-én az élők közül a halhatatlanok sorába távozott. Moszkvából a világ minden részébe elszállt a gyászhír: meghalt Vlagyimir Iljics Lenin, a proletariátus nagy vezére, a Kommunista Pált meg tenemtöje, a szovjet állam megalapítója, a zseniális marxista tudós, a népek közötti béke nagy harcosa. A dolgozó emberek elmul- hatatlan hálával gondolnak Vlagyimir Iljics Leninre azéi't, mert. ő a szó legmélyebb érteimében a béke harcosa volt. Lenin az egész emberiség követelését, bákeaka- ratét öntötte szavakba a békéről szóló dekrétumban, — amely minden békeszerető ember gondolatát fejezi ki - a békéért vívo't világméretű harc alapokmánya lett. Ez a felhívás a lenini békedekrétum így kezdődött; „A munkás és a parasztkor- njány, amelyet az október 24—25-i forradalom teremtett meg és amely a munkás és paraszt küldöttek szovjetjeire támaszkodik, az összes hadviselő országok népeinek és kormányainak javaslatot tesz, hogy azonnal kezdjék meg a tárgyalásokat az igazságos és demokratikus béke megkötésére.” Napjainkban száz és százmilliók harcolnak á béke zászlaja alatt a háborús gyujtógatók ellen. Az uj élet országaiban, az uj életet építő emberek szívében Lenin eszméi izzanak. Ezek az eszmék tüzelnek az imperialista < r- szágok börtöneiben sínylődő békeharcosok, az indiai és kínai hazafiak szívében , a favágó és rongyos négferék között, a közel és közép-keleti olajmezőkön, Afrikában, Európa városaiban mindenütt. Lenin eszméinek diadala, a nagy kinai nép történe’fni jelentőségű győzelme és rohamos fejlődése. • I,enin neve harci jelszó, a forradalom szent zászlaja az egész világ proletariátusának az imperializmíis elleni harcban. Lenin neve egy a vúlág dolgozóinak szívében a forradalommal, a szocializmussal, a békével. Napjainkban Lenin tanítása halhatatlan tettekre lelkesíti a világ elnyomott népeit, ez az erő serkenti hősi munkateljesítményekre a felszabadult országok dolgozóit. Y. történelmi e^—énvek napjainkban igazolják a lenini eszmék helyességét. Lenin, ügyének legyőzhetetlenségét. Lenin neve, Lenin nagy tettei Ó3 Lenin tanításai élni fognak évszázadokon és évezredeken át. Lenin zászlaja legyőzhetetlen. Zászlót avattak a tiszafüredi járás 19-es kommunistái. A zászló alatt április 4-én találkoztak először. Ekkor szovjet katonákkal és magyar fiatalokkal beszélgettek életükről, a múltról és jelenről. — Ezután még többször lesz alkalmuk hasonló összejövetelekre, mert a fürediek külön klubot kapnak. • Mozgalmat indítanak a járásban a pártházak szépítésére, kulturáltabbá varázsolására. Sok helyen a párttagság anyagiakkal is hozzájárul ehhez, főleg kőműves, vagy egyéb munka vállalásával. Tatarozzák, bemeszelik az New York (MTI). A Reuter jelentése szerint a Biztonsági Tanács ülésének megnyitása után A. Szoboljev, a Szovjetunió állandó képviselője beterjesztette a szovjet vádat, amely hangoztatja, hogy nukleáris bombákkal felszerelt amerikai repülőgépek provokációs repüléseket végeztek a Szovjetunió határai irányában. Szoboljev kijelentette: „arról van szó. hogy be kell szüntetni a nukleáris bombákkal tel fegyverzett amerikai bombavető repülőgépek repüléseit a Szovjetunió felé. Az utóbbi időben amerikai repülőgépek ismételten átrepültek a Sark-vidéken a Szovjetunió irányában”. A szovjet küldött ezután sajtójelentésekből idézett, amelyek ismertetik az Egyesült Államok radar-rendszerét. E rendszer keretében az amerikai stratégiai légierő bombavetői felszállnak, valahányszor az amerikai radarernyőkön meg nem határozott tárgyakat látnak közeledni az Egyesült Államok felé. „Ez — mondotta Szoboljev ■— a katasztrófa szélére sodorja az egész emberiséget. Mi történnék, ha a Szovjetunió légiereje ugyanúgy kezdene eljárni, mint ahogyan most az amerikai légierő cselekszik? A szovjet radarernyőkön mindenesetre szintén láthatók meteorok előidézte villanások. Mi lenne a helyzet, ha ilyen jelentések alapján szovjet bombavetők is felszállnának nukleáris bombákkal megrakodva?” Szoboljev ezután hangoztatta, megtörténhetnek, hogy a két légiflotta találkozik valahol a Sarkvidék jégmezői fölött vagy másutt. Ha ez beköépitleteket, kijavítják a bútorokat és ahol lehet, parkosítják az udvart. * A tiszafüredi I-es alapszervezet vezetősége a tagság 70 százalékénak ad pártmeg- bízatást. Aztán egyenként beszélik meg velük, kinek hogyan sikerült a végrehajtás. A párttagság érzi e munka fontosságát és mindenkor elmennek a taggyűlésre. A pártmegbízatások fő célja, megismertetni az alapszervezet területének lakosságával a párt- és kormány- határozatokat, ugyanakkor közvetíteni a véleményüket a felsőbb szervek felé. vetkeznék, a körülményeket figyelembe véve, természetes lenne, hogy mindkét fél azt hinné, támadás van folyamatban. ez pedig egy atomháború hurrikánjához vezethetne. „Az emberiség tehát máris több alkalommal hajszálnyira volt a katasztrófától” — fűzte hozzá Szoboljev. A Szovjetunió a Biztonsági Tanács ülésén határozati javaslatot terjesztett be, amely felszólítja az Egvesült Államokat. vessen véget annak, hogy atom- és hidrogénbombákkal felszerelt amerikai katonai repülőgépek reoűlé- seket végeznek más államok határainak irányában. Szoboljev hangoztatta, hogy Nyugat-Európa népei — angolok. franciák, Nyugat-Né- metország lakossága és mindazoknak az országoknak lakossága. amelyek amerikai szövetségek hálózatának játékszerei, felháborodással és nyugtalansággal tekintettek ezekre a repülésekre és az esztelenség megnyilatkozásának tsrtin azokat. „Valójában elmondhatjuk — folytatta a szovjet delegátus —, hogv az Egvesült Államok vezetői a háború szaPÁRIZS (AFP). Georges Biadult, az MRP vezetője, akit a köztársasági elnök megbízott az új kormány megalakításával, hétfőn este a sajtó képviselői' előtt nyilatkozott tárgyalásairól és szándékairól. A többi között kijelentette, hogy nem szándékozik tárgyalni az egyes csoportokkal. Hangoztatta, hogy Algéria — nem lehet más „csak Francia- ország szuverénitása alá tartozó terület.” A továbbiakban Tunéziára utalva kijelentette: nem egyezhetünk bele abba, hogy állandóan nyitva tartott határainkon „keresztül járjanak. — keljenek, s így végelátha- tatlanul elhúzódjék a háború.” kadékénak szélén tartják’ SÍ világot, de más dolog, hacsak odahaza engedik szabadjára a pánikhangulatot. Ismét más viszont, ha a hisztéria átcsap az Egyesült Államok határain és más népeket fenyeget. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy ezek a veszélyes lépések olyan időben történnek, amikor erőfeszítések történnek a legfelső szintű nemzetközi értekezlet összehívására azzal a céllal, hogy az megszüntesse a háború veszélyét. Minden olyan erőfeszítés, amely a feszültség enyhítését célozza, hogy ezzel siettesse a csúcsértekezlet összehívását, ezeknek a köröknek makacs ellenállásába ütközik. Azokra az államokra, amelyeket az Egvesült Államok vezette katonai tömbökbe bevontak, amerikai atomtápaszpontokat kényszerítettek és rakétakilövő támaszpontként használják fel őket.” Szoboljev kijelentette, hogy a Szovjetunió kormányának célkitűzése továbbra is a béke fenntartása valamennyi állam békés együttműködése révén. A kijelölt francia miniszterelnök ezután elutasított minden olyan elképzelést, — amely szerint szó lehet a „szövetségek felbontásáról.” Sőt hangoztatta, „meg kell erősíteni a szövetségeket, a szövetségek kölcsönösségét.” Georges Bidault befejezésül kijelentette, számítása szerint csütörtökön fogja bemutatni kormányát. Párizsiban általában kevés sikert jósolnak Bidault kísérletének. A francia főváros politikai megfigyelői csak egyetlen esetben nem tartják kizártnak Bidault sikerét: ha a szocialisták taktikából belemennek abba, hogy a beiktatásnál legalább la tartózkodnak a szavazástól. (MTI). A. pártélet hírei a tiszafüredi járásból A Lengyel Népköztársaság párt* és kormány küldöttsége májusban hazánkba látogat A Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége Wladyslaw Gomulkának, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Jozef Cyran- kicwicznck, a lengyel minisztertanács elnökének vezetésével májusban baráti látogatást tesz a Magyar Népköztársaságban. (MTI) Bidault sajtóértekezlete Párizsi politikai megfigyelők Bidault kormányalakítási esélyeiről Tolsztoj YGaíin méiiio/ /tűiéi éo/cic/fa Tmm'nrrmpwfE'iTtirnrimriTWTiTrivn» 46. — Besszre spekulál? — kérdezte Hlinov; — E hó huszonnyolcadikén óriási értékben dob piacra aniltn-részvényeket. — De hiszen ez roppant*fontos értesülés, Wolf. *— Igen, nyomra jutottunk. Rolling, úgy látszik, biztos benne, hogy megnyeri a játszmát, noha eddig még egyetlen pfenniggel sem esett a részvények árfolyama. Pedig ma már húszadika van..: így hát csak egyetlen dologra építheti számításait. Sejti már, mi az? — Ügy gondolja, hogy már befejezték az előkészületeket? — Ügy gondolom, hogy már fel is állították a készüléket. — Hol vannak az anilin-társaság gyárai? — A Rajnánál, N. mellett. Ha Rolling legázolja az arülin-társaságot, korlátlan úr lesz az európai piacon. El kell hárítanunk a katasztrófát Kötelességünk, hogv meg- védjük a német anilint. (Hlinov vállat vont. de hallgatott.) Értem, mit gondol: lesz, ahogy lesz. Mi ketten fiem tudjuk megállítani Amerika előretörését. De az ördög tudja, a történelem néha meglepetésekkel is szolgál. — Például forradalmakkal? — Akár forradalmakkal is. Hlinov kissé csodálkozva nézett Wolfra. Wolf kerek, sárga szemében vad tűz villant fel. — Wolf, a burzsoák sohasem fogják megmenteni Európát, — Tudom. — Hogy értsem ezt? — Ezen a kiránduláson sok mindent láttam u. A burzsoák, a franciák és a németek, az angolok és az olaszok egyaránt, bűnös vaksággal, cinikusan kiárusítják az óvilágot. Így ér véget az európai kultúra: végkiárusítással (.« Árveréssel. Wolf bíborvörös lett: — A hatóságokhoz fordultam, figyelmeztettem őket a veszélyre és támogatásukat kértem, hogy felkutathassam Garint... Szörnyű dolgokat mondtam nekik.;; Egyszerűen a szemembe nevettek ... De ördög és pokol.:.! Nem olyan ember vagyok én, aki egykönnyen meghátrál. — Mit tudott meg a Rajnánál? — Először is megtudtam, hogy az anilin-társaság nagy katonai meg^endéjéseket kapott a kormánytól. A társaság gyáraiban-^ menj* lépett legveszedelmesebb fázisába a termelési folyamat. Közel ötszáz tonna tetrillel dolgoznak. \ Hlinov gyorsan felállt. Sétapálcája, melyre rátámaszkodott, meghajolt. Aztán újra leült. — Valamelyik lapban egy kis cikk jelent meg arról, hogy a munkások lakótelepeit távolabbra kellene helyezni ezektől az átkozott gyáraktól. Az anilin-társaság több mint ötvenezer embert foglalkoztat... Azt az újságot. amelyikben a cikk megjelent, pénzbüntetéssel sújtották ... Rolling keze ..: — Wolf, egyetlen napot sem késlekedhetünk. — Már megrendeltem a jegyeket a tizenegyórás vonatra. — N -be utazunk? — Azt hiszem, csak ott bukkanhatunk Garin nyomára. — 'Most idenézzen, mit szereztem én — mondta Hií- nov és újságkivágasokat húzott ki a zsebéből. — Tegnapelőtt Selgánál voltam ... Előadta nekem, hogyan vélekedik a dologról: szerinte Rolling és Garin érintkeznek egymással. — Természetesen. Mindennap. — Hogyan? Postán? Táviratilag? Hogy képzeli ezt, Wolf? — Semmi esetre sem fsry. Ügyelnek arra, hogy ne legyen írott nyoma a tervüknek. — Akkor tálán rádión? — Hogy telekürtöljék vele Európát.,;? Szó sincs róla .. i . * — Harmadik személyen keresztül? — Nem. nem... Ügy látom a maga Selgája csakugyan legény a talpán. Adja csak ide azokat az újság- kivágásokat .:. • Kiterítette térdén az űjságkivágásokat és figyelmesen olvasni kezdte a vörös ceruzával aláhúzott szavakat: „összpontosítsa minden figyelmét az anlllnre.” „Hozzálátok a munkához.” „Megtaláltam a megfelelő helyet." — „Megtaláltam a megfelelő helyet” — suttogta Wolf. — Ez az újság E.-ben jelenik meg, egy N. melletti kisvárosban.;. „Aggódom, jelölje meg a pontos dátumot.” „Számítson hozzá harmincöt napot a szerződés aláírásának keltéhez”... Ez csak az ő üzenetváltásuk lehet. A szerződést a múlt hónap huszonharmadikán éjszaka írták alá a fontalnebleau-i erdőben. Ha ehhez hozzászámítunk harmincöt napot, huszonnyolcadikét kapjuk, vagyis éppen azt a napot, amelyen piacra akarják dobni az anilinrészvényeket... — Tovább, Wolf, tovább ••. „Milyen intézkedéseket foganatosított?” — kérdezi Garin egy k.-i újságban. Másnap egy párizsi lapban így felel Roiling: „A jacht készen áll. Harmadnapra megérkezik. Rádióértesítést kapok róla.” Itt pedig, négy nappal ezelőtt, Rolling azt kérdezi: „Nem szűrődik ki fény?” Garin azt feleli: „Körös-körül egy lélek se. A távolság öt kilométer.” — Más szóval, a készüléket a hegyek között állították fel: öt kilométer távolságra csak valamilyen magaslati pontról lehet a sugárral célozni. Hallja-e, Hlinov, na gyón kevés idő áll rendelkezésünkre. Ha öt kilométer a rádiusza annak a körnek, amelynek középpontját a gyárak alkotják., úgy a kör kerülete harmincöt kilométer, vagyis ilyen óriási terepet kell átkutatnunk. Tud még valamilyen útbaigazítást adni? — Nem tudok mást. Most akartam felhívni telefonon Belgát, ö már nyilván feldolgozta a tegnapi és a mai lapokat is. Wolf felállt. Látni lehetett kabátja alatt kidagadó izmait. Hlinov azt indítványozta, hogy a legközelebbi kávé- házból telefonáljanak, amely a Szajna balpartján volt. Wolf úgy törtetett előre a hídon, hogy egy kanoannyakú kis öreg. akin elképzelhetetlenül maszatos zakó volt fki tudja, talán a gyötrő magányban hullatott könnyei ma- szatolták he, amelyekkel a háborúban elvesztett hozzátartozóit siratta), a fejét csóválva, hosszasan bámult poros kalapja alól a száguldó idegenek után: — Ó, ezek a külföldiek,., Ha pénz van a zsebükben rohannak, lökdösődnek,' mintha otthon volnának .., 0 ó, ó, a barbárok ,,;! (Folytatjuk.)
