Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

yjLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI

SZOLJIOK MEGYEI

é,Thai vzántutok&él

t

:

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É3 A MEGYEI TANÁCS LAPJA

«mnitmimiMtiiimMiiiiutiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiinuiiiiti 2

i {

Megfogadtuk a tanácsot :

] ¥ I

t Cmkte »katlan. »> >

| / *

Tíszabőí emberek

IX. évfolyam, 95. szám,

ARA: 50 FILLÉR

1958. április 23. szerda.

Az új életet építő emberek szivében Lenin eszméi izzanak

— Lenin ünnepség Szolnokon —

Hétfőn este 6 órakor a Megyei Tanács nagytermében emlékünnepséget rendezett az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága V. 1. Lenin születésének 88. évfordulója alkalmából. Az ünnepség résztvevőit Szarvas Imre elvtárs üdvözölte. A Beloiannisz úti iskola úttörőinek köszöntő éneklése után Váczi Sándor elvtárs, az MSZMP Megyei Végrehajtó Bizottságának tagja mondott ünnepi megemlékezést. Váczi elvtárs ünnepi beszédéből:

Kedves Elvtársak!

Április 22., az egész világ haladó emberiségének ünnepe. Ezen a napon szerte a világon a Szovjetunióban, Kínában, Magyarországon. Chiliében. Angliában és Kanadában megemlékeznek a dolgozók Vlagyimir Iljics Lenin születésének évfordulójáról.

Lenin az emberiség legnagyobb alakja, az ó nevéhez fűződik a dicső Bolsevik Párt, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megalakítása. Ennek vezetésével Oroszország munkásosztálya három forradalmat hajtott végre, megdöntötte a cárizmust, a burzsoázia uralmát és megteremtette a proletariátus diktatúráját.

Nincs másik gondolkodó ember, akinek tevékenysége olyan mélyreható társadalmi változások létrehozásához járult volna hozzá. Most, amikor születésnapjára emlékezünk, voltaképpen annak az új társadalomnak a születését ünnepeljük, — amelynek létrejöttével, kialakulásával, győzelmes fejlődésével örökre összenőtt Lenin neve és életműve.

Lenin nevéhez fűződik a marxizmus diadalmas elméletének gazdagítása, alkotó továbbfejlesztése,

Lenin elvtárs gyermekkoráról. ifjú éveiről, forradalmi munkájáról szóló szavai után Váczi elvtárs ezeket mondotta:

Lenin fáradhatatlan munkával alapította meg a hatalmas szovjet államot, — amely ú j t i p u s ú államszervezet lett. Amelyben

mint Lenin mondotta „a tö megek mindenről tudnak, mindenről ítéletet tudnak alkotni és mindenhez öntudatosan fognak . hozzá. Lenin arra nevelte az embereket, hogy minden erejükkel váljanak a szovjet állam tevékeny résztvevőjévé. S azok valóban államuk gazdáivá váltak, megerősítették, szikla szilárddá tették a sok nemzetiségű Szovjetuniót. — Létrehozták azt a hatalmas erőt, amely legyőzhetetlen támaszává vált a khpitaliz- mus béklyói ellen, a háborús gyújtogatok ellen küzdő népeknek, a nemzeti független-, ségükért. a munkásosztály és az összes elnyomott rétegek felszabadításáért vívott

harcukban.

Lenin neveltjei a szovjet- Oroszország munkásai, parasztjai, akik a Nagy Októberi napokban a kommunista párt vezetésével megdöntötték a kizsákmányolok hatalmát, akik a pol_l -HM] ---1--------—

gá

rháború vad viharában győzedelmeskedtek 14 Imperialista állam fegyveres ereje felett,

a második világháború vér- zivataros éveiben is elűzték földjükről és saját hazájában semmisítették meg a hitleri-fasizmust. A szovjet állam bebizonyította, hogy erősebb és magasabb rendű bármely más államszervezetnél. Üjtípusú, népi állam, első a világon, ahol megszüntették a kizsákmányolást és felépítették a szocialista társadalmat. Lenin útmutatásai alapján létrehozták a Szovjetunió hatalmas a világon leggyorsabb ütemben fejlődő iparát. Szövetkezeti terv alapozta meg a kolhoz rendszer győzelmét, a korszerű szocialista mezőgazdaság létrejöttét.

Lenin a forradalmi harc és a gazdasági építés minden kérdésében a dolgozókra támaszkodott. A legkülönbözőbb emberektől szerezte információit. Ezer és ezer adatot gyűjtött egybe és mérlegelte azokat. Tudta, hogyan gondolkoznak a doni kozákok, a leningrádi vasöntők, a szibériai parasztok, a Volgái rakodó munkások,

(Folytatás a 2-ik oldalon)

A „Tiszazugi Napok“ előkészületeiről

A tiszazugi napok előkészületeiről kérdeztük meg Berta Ferenc elvtársat, a Hazafias Népfront járási elnökét

— A programot — kezdte Berta elvtárs — nagy vonalakban már ismertettük, E szerint május 1-én Cibakházán nagygyűléssel nyitjuk meg az ünnepségeket, majd 4-én Csépán, 11-én pedig Tiszakür- tön folytatjuk és végül 18-án Kunszent- mártonban fejezzük be. — Ezekben a községekben kiállítást is rendezünk, amely bemutatja Tiszazug múltját, jelenét, jövőjét, — fejlődésünket az őskortól napjainkig.

— Hogyan fogadta a járás lakossága e kezdeményezést, és hogyan kapcsolódtak be a községek az előkészítés munkájába?

— A fogadtatásról csak ennyit: mellőzve érzik magukat azok a községek, ahova nem tudunk eljutni. Egyébként ritkán tapasztalható aktivitással kapcsolódtak be a nem kis horderejű munkába, önállóan dolgozzák fel történelmüket a községek. Mi itt Kunszentmártonban ezt az anyagot gyűjtjük össze és állítjuk ki saját gyűjtésűnkkel együtt.

— Ha már itt tartunk, a kiállításról is szóljon néhány szót Berta elvtárs.

— Erre illetékesebb Turcsányi István pedagógus, hiszen ő a kiállítás atyja.

Valóban az, mert olyan féltő gondoskodással rendezgeti ez az idős, de fáradhatatlan pedagógus az anyagot, mintha gyermekét öltöztetné.

— A kiállítás — kezdi, ahogy félre

tudjuk hívni az egyik félkész tablótól —- oktató, nevelő jellegű, öt fázison keresztül sorakoztatjuk fel tablókban, régészeti leletekben, képekben, könyvekben, okmányokban szűkebb pátriánk múltját, jelenét és jövőjét.

— Az egyes teremben régészeti alapelvekből kiindulva, szemléltetően ábrázoljuk a világ, az ember kialakulását és fejlődését,

— A második szakaszban Tiszazug történelme foglal helyet az 1848-as szabadságharcig. E teremnek érdekessége lesz a korabeli török „defter* (adókönyv), amely tartalmaz még napjainkban is megtalálható neveket,

— Ezt követi az összekötő terem, amely az 1848—1945-ös időket öleli fel. Ebben a szakaszban komoly figyelmet érdemelnek azok az írásos dokumentumok, amelyek Cibakháza és Kunszentmárton haladó mozgalmáról, népmozgalmi adatairól és a paraszt-megmozdulások szervezése miatt bebörtönzött emberek bírósági tárgyalásairól szól,

— A következő a fejlődés terme. Itt jórészt helyi fényképek, és tablók mutatják be a Tiszazug községeinek felszabadulás őta végbement fejlődését;

— És végül a jövő terme. A jövőt a

községek tervei mellett egy felírás képviseli majd, amely így szól: ,,A jövőre is kíváncsi vagy kedves látogató? A jövő olyan lesz, amilyenre építed, amennyit dolgozol értei" c— Nagy —

Huszonötéves szerzői jubileum

1933-ban vékony fiatalem- időben abbahagyta munkás- ber kopogtatott a Bárd zene- ságát és jelenleg egyik nagy- műkiadónál Budapesten. És ^erQ^edelmi vállalatunk

hamarosan megjelent Zsem- , tisztviselőié

lye András szolnoki zeneszer- szorgalmas tisztviselője.

zönek első önálló füzete. Az A melódiák új életre kelelső füzetet sok más követte, nek most. 1958 április 28-án, a népszerű melódiák hamar hétfőn este 6 és 9 órakor a elterjedtek. ■> Szigligeti Színházban legszebb

" Huszonötévé ennek. Nyolc- sanzonjait, operett és műdala- , . A - . 11 ismerheti meg varosunk

van kmyomatott, ot lemezre- közönsége. Az esten a Szigli- vett zeneszám és meg kiadat- ge^ színház művészein kívül lan kottafejeknek egész sora páger Antal, Sárdy János és dicséri munkásságát. Egy Zentay Anna is fellépnek.

Átadták rendeltetésének a jászberényi kórház 40 ágyas gyermekosztályát

Az cső sűrű cseppekben szemergett. A kórház parkjában melegágyában cseperedett, kinyílott virágok áztak a hűvös permetben. Bánatos az idő.

Az egészségügyi dolgozók szívébe mégis belopakodott az öröm szikrája. A munkás hétköznapok gyümölcse érielődöt meg. Nem volt hiábavaló az egyszerű emberek küzdelme. Megvalósult a régen óhajtott álom. Felépült itt a Jászság székhelyén a kórház gyermekosztálya. De nemcsak a jászberényieknek öröm ez, hanem az egész megyének.

A társadalmi szervek képviselőm kívül megjelent az egészségügyi miniszter, dr. Doleschal Frigyes elvtárs is.

l Kedves vendégek a karcagi Béke Jss-ben

♦

— V. K. Gulevszkij elvtárs nyilatkozata a Néplapnak —

Épülnek as Ipari Vásár pavilon iái

<4 Budapesti Ipari Vásár avilonjainak tervezését és ítését a Kiállításokat Kivi- ilező Ipari Vállalat végzi. 1 Gyáli-úti műtermekben lá- asan folyik a tervezés.

A Kiállításokat Kivitelező pari Vállalat tervezi és jpíti a Vásár bejárati létesítményeit is. A díszes főkapukat tizszögletü alapon xelyezík el a vásári jelvényeket. A főkapu átmérője (5 méter lesz. A vasszer keletet 10 méter magasban fonott, színes gyűrű fogja kö- 'ül. 2 és fél méter magasságban pedig körülfutó előtetőt szerelnek fel. Az egész 'őkapuzat az eddigiektől elérő. új megoldásban épül. A nájus 1. úti főkapu 13 mé- er magas vasszerkezete hajított telőmegoldással a vásári lelvényt tartja.

A Vegyesipari Tröszt 240 légyzelméter alapterületű javilonban rendezi kiállítá- ■át. A pgvilont olyan megadással építik, hogy külső észében árusítás folyhat, níg belső térségében kiállí- ;ást rendeznek.

A Vásár bejárati építményeit Szálas Elemér, a trösz- ök pavilonjait Volter Árpád ervezij

t A KARCAGI BÉKE Tsz

[udvarán javában szerelik azt Ja vetőgépet, amely N. Sz. | Hruscsov, majd Sevcsenko [ elvtárs látogatása nyomán [ajándékként érkezett a tsz-be. [Az irodán megszólal a teleifon örvendetes hírt közöl: [órákon belül megérkezik Karcagra Vaszilij Konstanlinovics

► Gulevszkij elvtárs. a budapesti Szovjet Nagykövetség első

► attaséja.

! Dobrai József elnök egy ípilanatig sem késlekedik, í hogy felkészüljön a kedves 5 vendég fogadására. Gondoskodik a székház legszebb ter► mének előkészítéséről, italt, ►ebédet rendel. Sziki Margit ) növénytermelő és társai té- J rülnek-fórdulnak: máris ra- [gyog a terem, tiszta papir [fénylik az asztalokon, rákerül [a virágdísz, a zászló. Még ar- >ra is jut idő. hogy a vendégek [megérkezése előtt hazaszalad- Jjanak és ünneplőbe öltözzenek

► a kislányok.

Közben megérkezik SzenteS

*si László, Karcag város tanácsának elnöke. Mátyus Imre ► elnökhelyettes. Kovács Ist- ► ván. a városi pártbizottság titokéra, Szilvási István mezőgazdasági osztályvezető. Szűcs Sándor, a karcagi MSZMP párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője.

Gépkocsi áll meg a ház előtt. Csáki István, az MSZMP Megyei Pártbizottságának rhásodtitkára, valamint Nyíri Béla, a Megyei Tanács Mező- gazdasági Osztályának vezetője száll ki belőle. Az egybegyűltek között láthatjuk Bárt- fai Sándort, a Lenin Tsz elnökét is, aki éppen egy kis tapasztalatcserére jött’ a Béke Tsz-be.

NÉHÁNY PERC után megérkezik V. K. Gulevszkij elv- társ is. a budapesti Szovjet Nagykövetség első attaséja. A székházban Dobrai József elnök kissé elfogódottan. mégis szívélyesen üdvözli a váratlan vendéget. Beszédében megköszöni a közelmúlt napokban megérkezett vetőgépet és kukoricát. Elmondia. hogy a Béke Tsz közel négvszáz fő részvételével megtartott közgyűlésén elhatározta: megfogadja azokat a tanácsokat, melyeket Hruscsov és Sevcsenko elvtársaktól kapott a silókukorica termesztésére. Meghatottan emlékszik viszsza azokra az órákra, melyeket Hruscsov elvtárs töltött a tsz-ben:

— A történelem folyamán talán még sohasem került sor olyan közvetlen találkozóra, mint amilyenben a karcagi Béke Tsz tagjainak része volt. —1 mondja. — a baráti Szovjetunió küldötteinek tanácsait jó munkánkon keresztül fogjuk hasznosítani.

V. K. Gulevszkij attasé mosolyogva válaszol az elvtársi üdvözlésre, majd int: vegyék át annak a delegációnak ajándékait. mely a közelmúltban lárt a Béke Tsz-ben. A kartondobozból egy „Oktáva” típusú gyönyörű világvevő rádiókészülék kerül elő. lemezjátszóval egybeépítve.

V. K. Gulevszkij elvtárs időt szakított arra is. hogy munkatársunkkal elbeszélgessen — Papp István gimnáziumi igazgató tolmácsolásával.

— MINT SZOVJET EMBER, igen érdekel hazám és kolhozaink fejlődése. A Szovjetunióban több olyan közös gazdaságot láttam, melynek körülményei, adottságai erősen hasonlítanak a Béke Termelőszövetkezetéhez. Az itt

eltöltött — aránylag rövid idő j — alatt is meggyőződtem ar-; ról, hogy szorgalmas. munka-J szerető elvtársak dolgoznak a! tsz-ben. Ügy látom, hogy a! tagságnak a közös munkához! való viszonya, a párt és kor-; mány segítsége, valamint a; helyi adottságok lehetővé te-; szik, hogy a Béke Tsz Ma-; gvarország első termelőszövet-; kezetévé váljék. Hiszem, hogy; hazám segítsége, a tagság! szorgalma mihamarább lehe-! tővé teszi, hogy a karcagi! Béke Tsz olyan színvonalat; érjen el, mint a szovjet kol-; hozok. ;

A nagykövetség első atta-! séja ezután meglátogatta ai Béke Tsz berekfürdői üzem-l egységének primőrtelepét j Tetszését/megnverte a tudo-j mányos alapokon nyugvó.) tervszerű munka, a rend és) tisztaság, me'ly a melegházak-) ban fogadta. J

V. K. Gulevszkij elvtárs ez-« után több tsz-tag. a megyei« és városi vendégek kíséreté-) ben a földművesszövetkezet) éttermében baráti hangulat-) ban elköltött ebéden vett) részt. )

fe- borváró =* )

A megyei pártbizottság és az egészségügyi osztály képviselői is eljöttek, hogy osztozzanak a” jászberényiek örömében . i |

'T’íz év álma valósult meg 4 e napon — mondotta Bányai János tanácselnök megnyitó beszédében. Köszönet érte a két üzemnek, a Fémnyomó és Lemezáru, valamint az Aprítógépgyárnak, amelyeknek munkásai komoly munkával is hozzájárultak, hogy az új létesítmény mihamarabb elkészüljön.

Az ünneplő dolgozók itt a Lehel Szálló nagytermében nem először hallják e szavakat. Valamennyien ismerik azt a rövid történetet, amely, __________<

el

vezetett egészen a mai napig. Mégis érdeklődve hallgatták, hiszen munkájukról, eredményükről volt szó.

Negyven ágy országos viszonylatban nem nagy eredmény, de ha számba vesszük azt — mondotta dr. Dole- schall Frigyes ünnepi beszédében — hogy Szolnok megyében a gyermekosztályokon lévő ágyak száma 160 volt, az új létesímény megvalósításával 200-ra emelkedett. Szolnok megyében mindig — az országoshoz viszonyítva 15.2 százalékhoz — alacsonyabb volt a gyermek- halandóság. Száz gyermek közül mindössze 14.1 százalék halt meg egy-két éves korában. Ez volt a helyzet ■ 1945 előtt. Napjainkban pedig ez az arány 6.3 százalékra, Szolnok megyében pedig 5,003 százalékra csökkent. Az új osztály ezután mindinkább hozzájárul a gyermekhalandóság minimálisra való leszorításához.

Ezután az egészségügyi miniszter elvtárs megemléke• zett a társadalmi szervek és ; a dolgozók erőfeszítéseiről. ; Foglalkozott az orvosok kö- ; zött újabban elharapódzott ; borravaló rendszerrel is.

I — A betegágy bőszen y«

; r»- nyezése, hogy egyes

! orvosok csak akkor biztosí- ! tanak megfelelő kezelést a ! betegnek, ha borravalót ; csúsztat a zsebükbe. Én nem

• állítom, hogy Szolnok me- ; gyében gyakran találja szem- ; be magát ilyesmivel az em- ; bér. De köztudomású, hogy ; éppen emiatt sok magas be- ; osztású orvos került alacso- ; nyabb munkakörbe itt is. — ’ Vannak törvényeink az ilyen

és hasonlók megfékezésére. A kormány szilárd és eltökélt szándéka, hogy a visz- szaélőkke! szemben határozottan fellép.

Ezek után a kormány megbízásából átnyújtotta Gróf Károly, Góriánz Ignác igazgatóknak a Szocialista Munkáért, Reményik Sándor és Norki. Károly elvtársaknak a Munka Vörös-zászló. Tánczos ; Gyula szerelőnek és Körösi : Gyula beruházási előadónak pedig a Munka Érdemérem ; kitüntetés^ A. J,