Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

195S; április 22. SZOLNOK MEGYEI NEPLAsP 3 Minél több silókukoricát! HOGYAN? A megyei főagponómus válaszol — lA Szolnok megyei Néplap va­sárnapi számában- megjelent Magas László írása, a siló- kukoricatermesztésről. Most ózzál a kérdéssel kerestük fel Vedrödi Gusztáv megyei fö- agronómust, mondja el* ho­gyan termeljünk minél több silókukoricát> Vedrödi elvtárs a következőket mondotta: — Szolnok megyében az egyik legfőbb növényünk a kukorica. 1957-ben a szántó* területünk jelentékeny há­nyadán, 27,2 százalékán ter­meltünk kukoricát. Termelé­sére adottságaink kedvezőek. A terméseredmények az egyes abnormálisán száraz időjárás­tól eltekintve kielégítőek és annak dacára, hogy a terme­lésben még sok a fennálló hi­ba (mélyszántás hiánya, trá­gyázás elégtelensége, túl sűrű vetés, ápolási munkák elha­nyagolása stb.), mégis a ter­mésátlag 13 mázsa között in­gadozik (májusi morzsolt ál­lapotban). Ezen túlmenően a kukoricaszár zölden levágva és főleg besilózva értékes ta­karmányt ad. Termelt fajtá­inkat külföldön is elismerik. Ezeket figyelembe véve, talá­lóan nevezik megyénket ^ku­koricát termelő országnak. Amilyen tradíciója van megyénkben á kukorica mag­nak történő termelésének, annyira nem szélesedett ki azonban a silókukorica ter­melése. Így az elmúlt évben 800 kát. hold fővetésű silóku­koricát termeltünk és a besi- lózásra kerülő 52 000 köbmé­ter szilázstakarmányból csak 25 százalék volt silókukorica és még mindig dominált a ku­koricaszárból és nyers cukor­gyári szeletből készített siló­takarmány. Termelőszövetkezeteink már ez évben a termelési terveik­ben 1270 kát. hold silótakar­mányt állítottak be fővetés- képpen és 300 kát. holdat má­sodvetés formájában. Ez a te­rület azonban még koránt­sem biztosítja azt a szilázs- takarmánymennyiséget, amely kívánatos. A szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés növelése ér­dekében 1958. évben annyi si­lókukoricából előállított mi­nőségi silót kell megtermelni, amennyi a silótakarmány évi szükségletének 70 százaléka. Ez azt jelenti, hogy a megyei viszonylatban betervezett 2200 kát. hold silókukoricát 3500 kát. holdra kell meg­emelni, vagyis a termelőszö­vetkezetek a betervezett siló­kukorica területeket 50—55 a jövőben a silókukorica ter­meléséire lényegesen nagyobb figyelmet és gondot fordíta­nak, mint az elmúlt években. Ennek eredménye meglesz és ha a számosállatonként meg­kívánt siló takarmánymennyi­séget biztosítani tudjuk, a szarvasmarihatenyésztésünk minőségi fejlesztésénél és tej­termelésnél agrásszerű ered­ményt fogunk elérni. szazaieKKcu Ken, nogy meg­emeljék. Az emelést elsősorban az ed­dig elvetésre nem kerülő ár­pa és zab rovására kell esz­közölni. Másodsorban az őszi takarmánykeverékek után lé­nyegesen nagyobb helyet kell biztosítani a silókukoricának, mint ahogy korábban beter­vezték. Ere a lehetőség meg­van, mert őszi takarmányke­veréket 3240 kát. holdon ter­melnek a tsz-ek. Helyére — betakarítás után — 932 kát. holdon akarnak silókukoricát, 840 kát. holdon csalamádét, 830 kát. holdön kukoricát szemre termelni, és több mint 600 kát. holdon másodvetést nem terveznek. A yetés módszere a növé­nyek sor- és növénytávolsá­ga az egyes adottságoktól füg­gően más-más lehet. El kell azonban érni, hogy 1 kát. hol­don 18—19 000 növényt bizto­sítsunk. Ennél nem keveseb­bet, nem többet, mert jó ered­ményt csak akkor érünk el, ha a kukoricához hasonlóan a növényápolási munkákat el­végzik. s a csövek tökélete­sen kifejlődnek és ezeket a viaszérés idején beiakarítjtik. Komoly mértékben figye­lembe vehető a gödöllői iker­soros termelési módszer is, amikor a kukoricát 260 cm, az ikersorokban 40 cm sortá­volságra vetjük és 30 cm nö­vénytávolságra egyeljük. He­lyes és gazdaságos a 260 cm sorok közé szójababot vetni, amely korábban lekerül, rendkívül fehérjedús abrak­takarmányt biztosít és a ta­lajt gazdagítja. A szója leke­rülésé után a széles sorokon keresztül a viaszérésben lévő kukoricák betakarítása és le- hordása is könnyű. A silókukorica vetésére igen jó a martonvásári 5-ös fajta­hi brid-kutcoric.a, de rendelke­zésre áll másfajta heterózis importkúkorica is, amelyből a jelentkező igényeket a járá­si tanácsok mezőgazdasági osztályain keresztül ki tudjuk elégíteni. A. silókukorica termelésé­nek jelentősége többek előtt ismert fogalom, de sajnálatos, hogy ennek termelése nem tudott megyénkben kiszéle­sedni. Ma azonban már más a helyzet. Hruscsov elvtárs kar­cagi látogatása alkalmával határozottan aláhúzta a siló­kukorica termelésének jelen­tőségét, ami után a tsz-ek mind nagyobb és nagyobb számban vállalták azt, hogy Rosszabbodik Chile gazdasági helyzete Mint a Noticias de Ultima Hora című lap jelenti, a chilei iparfejlesztési társaság kijelentette, hogy a „harc az infláció ellen” elnevezésű amerikai terv megvalósítása nagymértékben fokozta az ipari termelés hanyatlását.'A feldolgozó ipar termelése pl. nyolc százalékkal, az építő­iparé 65 százalékkal csökkent és így tovább. Ez a munka­nélküliség növekedését vonja maga után. Okos verseny­MwwwHawmiwumMtHWHHmwuimmmwMmwwmMWWHHWwtwtiiwwMiiMiwiHii» ÉRDEKES, ÚJSZERŰ ver­senymozgalom bontakozott ki május 1-e tiszteletére a Szol­nok megyei malmokban. Egy mondatba sűrítve így hang­zik a felhívás, melynek máris igen sok követője akadt: „Termelj mázsánként 1 fo­rinttal olcsóbban”, Ebbe a rövid jelszóba per­sze igen sok minden belefér. A cél, hogy egy mázsa liszt előállítása kevesebbe kerül­jön az üzemeknek, mint ed­dig. Ezt pedig el lehet érni, — ha növekszik a gyártás, mert az áru-egységre keve­sebb állandó költség esik; — ha emelkedik a termelékeny­ség, mert az árbevételt ke­vesebb bér és egyéb költség terheli: — ha kevesebb se­géd- és üzemanyagot hasz­nálnak fel; — ha növelik a jóminőségű, értékesebb liszt­fajták kiafcnázási arányát, stb. Cseppet sem túlzás állí­tani, hogy ilyen átgondolt, — ■ ■•■■•«•■■»•■■««■«■■■■■Ma Kiszisták és komszomolisták találkozója Április 20-án délután 5 órai kezdettel baráti találko­zó volt Szolnokon, az MSZBT klubhelyiségében — a Magyar — Szovjet Baráti Társaság Pedagógiai Szakosztálya és a Varga Katalin. Leánygimnázi­um KISZ szervezetének ren­dezésében. A találkozón szovjet komszomolista fiúk és a leány- és fiúgimnázium ki- szistái vettek részt, számsze­rűit mintegy ötven en. A KISZ-tagok kis műsorral kedveskedtek a szovjet . elv- társaknak. Bállá Irén KISZ- titkár orosz köszöntő beszéde után Papp Mária üdvözölte a vendégeket a Városi KISZ ^Bizottság nevében — ugyan­csak orosz nyelven. Bulla Erzsébet Majakovsz­kij: Lenin című versét szaval­ta oroszul, majd Sziits Mari­ann zongorázott. Bállá Irén Tatjána levelét szavalta Puskin: Anyegin-jéből, majd a klub televíziójának adá­sában gyönyörködtek a ven­dégek. Műsor után baráti társal­gás kezdődött az asztalok­nál.! A kiszisták minden orosz nyelvtudásukat össze­szedve, elbeszélgettek mun­káikról, Hruscsov elvtárs látogatásáról, sőt még a két szputnyikról is. Fényképeket, emléktárgyakat ajándékoztak a szovjet elvtársak a vendég­látóknak. Később a lemezját­szó hangjaira — vidám hangu­latban —• elkezdődött a tánc is. I Nyolc órakor ért véget a ta­lálkozó. A vendégek igen jói érezték magukat és örömmel ígérték meg a kiszisták kéré­sére, hogy legközelebb újra eljönnek. Láday Ágnes a Leánygimnázium tanulója. 7366 mezőgazdasági tepmclőszöveÜteatet működik az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban ez év első negyedében 675 új mezőgaz­dasági termelőszövetkezet alakult. Ez 265-tel több, mint amennyi tavaly az egész év folyamán létrejött; A leg­újabb termelőszövetkezetek közül 446 I. típusú — vagyis a tagság a föld közös meg­művelésére szövetkezett. Je­lenleg 7366 mezőgazdasági termelőszövetkezet működik a Német Demokratikus Köz­társaságban. Ezek tagsága 1 789 000 hektár földet mű­vel meg. Ez az NDK mező- gazdasági területének 27,7 százaléka. >■ +4 +*+++++++4 4444W4** *.4*444444. a termelés mindöl tényező­jére kiterjedő „okos verseny” eddig nemigen volt a mal­mokban. Ha a mennyiség nö­velését tűzték ki célul, nem biztos, hogy gazdaságos volt a többtermelés — az sem, hogy folyamatosan tudnak dolgozni. Nehezen lehetett értékelni az egyes részválla­lásokat, ha a dolgozók fel­ajánlásokat tettek, nehéz volt megállapítani, hogy az automatizált üzemben kinek mennyi része van az ered­ményben. Ügylátszik, hogy most ezek a nehézségek megoldódnak. A mérlegből, a számviteli adatokból időről-időre meg lehet majd állapítani, hogy melyik malom hogyan telje­sítette ígéretét, mennyivel csökkentette költségeit ta­valyhoz képest. Az anyagi ösztönzés is könnyen érthető és nyilvánvaló. Nyereségré- sedésre ez évben csak ak­kor lesz mód, ha az elmúlt évhez képest meghatározott összeggel növekedik a válla­lati akkumuláció. Bár a ma­lomiparban — erre nincs még konkrét terv — feltétlenül alapja lesz a nyereségrésze­sedésnek a mázsánkénti 1 forintos megtakarítás,­Márpedig ez igen bíztató, hiszen a napokban osztottak ki a dolgozóknak 17 napi fizetésnek megfelelő összeget, — mintegy 638 ezer forintot. Legalább ennyit szeretnének kapni jövőre is. Érthető, hogy a verseny, az „1 forintos mozgalom’’ — ha­marosan népszerűvé lett. Sok malom tett már ígéretet erre. Természetesen nem meg­alapozatlanul, hiszen ez így semmit sem érne s valóban nem lenne más ígéretnél A mázsánkénti 1 forintos meg­takarítás ugyanis nem köny- nyű — azt jelenti, hogy kö­zel 9 százalékkal kell alább­szorítani a kiadásokat — anélkül, hogy a minőség rom­lana. Ezért minden malom ala­posan körülnézett portáján, mielőtt vállalkozott volna rá. Volt olyan üzem is, amelyik nem tudta megígérni az 1 forintot, A LEGTÖBB TELEPEN azonban kiderült, hogy nem is olyan lehetetlen előterem­teni az 1 forintot. A török­szentmiklósi gőzmalomban pl. mintegy 127.000 forintot jelent a nedvesség után el­érhető kiőrlési százalék 0.2 százalékos növelése. A laka­tosok vállalták, hogy idegen 1100 OOO Fi* OS megtakarítás vállalat igénybevétele nélkül végzik el a szükséges kar­bantartást. így mintegy 27 ezer forintos kiadástól mein tik meg a vállalatot, Majdnem minden malom­nál vannak kisebb-nagyobb „tartalékok”, melyet fel lehet használni az újszerű verseny céljainak eléréséhez. így pl, a rizshántolásnál lényegesen csökkenthetik a rizsszemek fényezéséhez felhasznált cu­kor és talcum mennyiségét ha a fényezési utat növelik, a dobokban lévő magvak mennyiségét szaporítják, hogy nagyobb súrlódást és élénkebb fényt kapjanak a matt szemek. Csaknem min­denhol növelhetik az iparban használatos selyemsziták éüet- tartamát, ha a hűtőberende­zéseket rendbentartják, töké­letesítik s így megóvják a szitákat a betapadástól. Ezen kívül is sok lehető­ség van még arra, hogy nö­vekedjék az árbevétel és csökkenjenek a kiadások — s mindezek alapján természe­tesen a nyereség és a fein osztható nyereségrész, MINDENT EGYBEVETVE — a malmok válOalésát ösz- szesítve — kiszámították, hogy mázsánként 2.47-ről 1.87-re lehet csökkenteni eb­ben az évben a segédüzemi költségeket 0.95-ről 0.92-re a villamosenergia költségeket és 0.78-ról 0.63 forintra az úgynevezett különféle költségeket. összesen 1 millió 190 ezer forint megtakarítást tud majd elérni a vállalat, ha minden malom teljesíti ígé­retét. S ha az illetékes fel­sőbb szervek már kidolgoz­ták volna, hogy mennyi ak­kumulációt kívánnak a vál­lalattól és milyen rendszer alapján lesz a részesedés, azt is ki lehetne számítani, hogy mennyit nyom tatba a részesedésnél majd ez az egy millió. A versenynek tehát ilyen­formán megvan a célja — ösztönzője s távol áll a hely­telen sematizmustól is. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő Köz- gazdasági Bizottság is meg­vizsgálta a malmok kezde­ményezését és javasolja a többi élelmiszeripari üzemek­nek, hogy ilyen formán — a saját adottságukat figyelem- bevéve — indítsanak ver­senyt május I tiszteletére — egész évi időtartamra. (palatínus) Vlagyimir Iljics a börtönben Vlagyimir Iljics letartóztatása idején teljesen ki volt merülve az utóbbi idők idegőrlő munkájától, és nem volt egészen egészséges. Első kihallgatása után egy megbíza­tással. elküldte hozzánk Moszkvába Nagy- ezsda Konsztantyinavna Krupszkaját. —- Rejtjeles tövéiben arra kérte őt. hogy sür­gősen figyelmeztessen bennünket, s közölje velünk, hogy amikor megkérdezték tőle, hol van a külföldről hozott bőrönd, ránk hivatkozott, s azt felelte, hogy nálunk hagyta Moszkvában. „Vegyenek egy hasonlót, és mondják, hogy az az enyém... Siess, különben le­tartóztatják őket’’. Ez volt minden, amit üzent. Erre azért emlékszem olyan hatá­rozottan, mert különböző elővigyázatos­sági szempontok figyelembevételével be kellett szereznünk és haza kellett vin­nünk a bőröndöt, melynek külsejére vo­natkozóan Nagyezsda Konsztanlyinovna igen határozott leírást adott és amely ter­mészetesen egyáltalán nem hasonlított a külföldről hozott duplafenekű bőröndre. Iljics vizsgálati fogságba került, s az ilyen foglyolcat röviden „vizsgálatiaknak” nevezték. Ez a fogságnak meglehetősen kedvező feltételek között töltött időszaka volt. A látogatásokat rendszerint egy hó­nappal a letartóztatás után engedélyezték, mégpedig hetenként kétszer: az egyik négyszemközti, a másik közös, rácson ke­resztüli volt. Az első felügyelő jelenlété­ben, félóráig, a második egy óráig tartott. Ilyenkor a felügyelők fel s alá járkáltak: az egyik a vasrácsos zárka mögött, a má­») Készletek a Családtagok visszaemlékezései Leninre*“ című könyvből. A .1. Uljanova-Jeliza- ro\u írásaiból. sik a látogatók háta mögött. Minthogy az ilyen látogatási napokon igen nagy volt a zsivaj, s a felügyelőket, akik szellemileg különben sem álltak valami magas szín­vonalon, a nagy jövés-menés kimerítette, ezeken a látogatásokon egy kis leleményes­séggel mindenről lehetett beszélni. Vlagyimir lljicsnek hosszabb rabságra kellett berendezkednie, a börtönbüntetés letöltése után szibériai száműzetés várt rá, s ezért elhatározta, hogy ez alatt az idő alatt használni fogja a pétervári. könyvtárakat is, és ilyenformán gyűjt anyagot „A kapitalizmus fejlődése Orosz­országban” című tervbe vett munkájához Levélben elküldte a szükséges könyvek és statisztikai gyűjtemények hosszú jegyzé­két s a könyveket ■ a Tudományos Aka­démia könyvtarából, az Egyetemi Könyv­tárból és más könyvtárakból vették ki számára. Vlagyimir Iljics fogsága idején anya és én többnyire Péterváron laktunk, s halomszámra, kellett cipelnem részére a könyveket, melyek zárkájának egyik sar­kát teljesen megtöltötték. Ez a nagyarányú könyvcsere lehetővé tette, hogy kapcsolatot tartsunk fenn egy­mással. Valgyimir Iljics még letartóztatása előtt megtanított a rejtjeles levelezés alap­jaira, s a könyvek révén igen élénk leve­lezést folytattunk egymással. Alig észre­vehető pontokat vagy vonásokat tettünk a betűkre, s a könyv, illetve a levél megfe­lelő oldalát egyezményes jellel láttuk el. Egyszóval Vlagyimir Iljics a börtön­ben is érvényesülést igyekezett szerezni feszülő étvágyának. Ügy tudta berendezni az életét, hogy egész napját munkával töltötte. Természetesen főként tudományos munkával. „A kapitalizmus fejlődése Oroszországban” című munkájához fel­használt hatalmas anyagot a börtönben gyűjtötte össze. Ezzel nagyon sietett. Ami­kor egyszer, a vizsgálati fogság vége felé közöltem vele, hogy a hírek szerint a vizs­gálatot rövidesen befejezik, felkiáltott: ,.Túl korán, még nem gyűjtöttem össze az egész anyagot”. Emlékszem, hogy Vlagyimir Iljics ezekben az években — a börtönbüntetés előtt is, után is — gyakran mondogatta: „Nincs olyan eszes ember, akinek az eszén ne lehetne túljárni''. S a börtönben rá jellemző leleményességgel gyakorolta magát ebben. Röplapokat írt tejjel, meg­írta „A sztrájkokról” című brosúráját, melynek kéziratát a Lahtyin-nyomda be­zárása alkalmával lefoglalták. Vlagyimir Iljics eleinte a tejjel való átírás után gondosan megsemmisítette a röplapok és egyéb illegális munkák fogal­mazványát, később azonban, amikor a börtönben már elismerték tudományos munkásságát, meghagyta őket a statiszti­kai és egyéb kivonatokat tartalmazó, s apró betűivel sűrűn teleírt lapok között. Egyébként például a pártprogramhoz írt részletes magyarázó jegyzet fogalmazvá­nyát nem igen lehetett volna megsemmi­síteni, mert átírásához nem mit elég egy nap. Nagyon féltünk, hogy hosszú börtön- büntetésre ítélik hozzátartozónkat. Ezt sokan nem bírták i'olna ki, mindenesetre filterem. egészségét erősen megrendítette volna. Zaorozsec már egy évi fogság után is súlyos idegbajt kapott, ami később gyógyíthatatlan depresszióvá fajult. Va- nyejev egyre soványodott és köhögött (a száműzetésben halt meg tüdöbájban, egy évvel a börtönből való szabadulása után). Krzsizsanovszkij és a többiek kisebb vagy nagyobb mértékben ugyancsak rossz ideg­állapotban voltak. Ezért az ítéletet — a három évi kelet- szibériai száműzetést — mindannyian szinte megkönnyebbüléssel fogadtuk. Az Ítéletet 1897 februárjában hirdet­ték ki. Vlagyimir lljicsnek anyánk köz­benjárására megengedték, hogy ne fe- gyenccsoporttal, hanem saját költségén utazzék Szibériába. Ez lényeges könnyítés volt, mert a foglyokat a közbeeső börtön- állomásokon való hányódás fizikailag és idegileg nagyon megviselte Vlagyimir lljicsnek megengedik, hogy Mo szkvában is töltsön három napot, a családnál. Miután elvtársaival találkozót elhatározta, hogy Moszkvában jelentkezik a rendőrségen, s velük együtt utazik to­vább. De ebből semmi nem lett. A Péter- várott letartóztatott „dekabristákH az en­gedélyezett” három kedvezményes nap eltelte után még nem érkeztek meg Mosz­kvába, amikor a nyugtalankodó moszkvai titkosrendőrség beidézte Vlcgyimri lljicset, s ultimátumszerűén közölte vele, hogy vagy elutazik mindjárt másnap, vagy azonnal letartóztatják. Az a kilátás, hogy hozzátartozóitól való elbúcsúzás nélkül nyomban bezárják, és fogvatartják mind­addig, amíg az „övéi" meg nem érkez­nek — ez a konkrét orosz valóság, ráadá­sul még a pétervárinál is kevésbé leple­zett. moszkvai formájában, amely magán iHselte Szergej herceg „főúri” jellegét, ez a valóság nyomasztóan nehezedett rá, út­jában állt annak a törekvésnek, hogy együtt utazzék elvtársaival. ’ Vlagyimir Iljics már sokak által el­ismert vezér volt, amikor száműzetésbe ment. Az 1898. évi első pártkongresszus a hivatalos pártlap szerkesztőjének je­lölte. és megbízta a pártprogram megírá­sával. Szociáldemokrata mozgalmunk ezek­ben az években tette meg ez első s éppen ezért legnehezebb lépéseket a párt meg­alakítása és a nagvwávyú termel’ arc felé. Majdnem minden vezetőt letartóztat­tak, az első kongresszus résztvevőit szin*c kivétel nélkül bebörtönözték, de az alap már le volt rakva. A mozgalom első, kez­deti szakasza lezárult.

Next

/
Thumbnails
Contents