Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-22 / 94. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NIPLAP 1958. április 22: Mit kell tudni a Brüsszeli Világkiállításról Április 17-én ünnepélyes keretek között megnyílt az 1958. évi brüsszeli Világkiál­lítás. A kiállításon több, mint 50 ország és nemzetközi szer­vezet vesz részt. Mint a ren­dezők hangsúlyozzák, a kiál- íRás célja, hogy a különböző országok tudományos, techni­kai és kulturális eredményei­nek bemutatásával elősegít­sék a kölcsönös bizalmat, a népek barátságát és együtt- tnűl'Kiését. A /ilágkiállítás óriási, kö­rülbelül 2 millió négyzetmé­ternyi területet foglal el. Kö­zéppontjában, mint a küszö­bönálló atomkorszak jellege csillog a tavaszi nap sugarai­nak fényében az „Atomium”, egy 102 méter magas, acélból oá'alumíniumból készült épít­mény, a vas atomjának hatal­mas modellje. Fémcsövekkel összekötött kilenc óriási gömbből áll. Az egyik gömböt úgy rendezték be, hogy onnan a látogatók végigtekinthetik a kiállítást. A többi gömb az atomenergia békés felhaszná­lásában eddig elért eredmé­nyeket mutatja be. A kiállítás főbejáratánál emelkedik a Tudomány Nem­zetközi Palotája, amelyben a különböző országok tudomá­nyairól kap szemléletes képet a látogató. A szovjet tudo­mány eredményeit a Szovjet Tudományos Akadémia 36 vitrinje mutatja be. („Kozmi­kus sugarak”, „Láncreakci­ók”, stb.) A kiállítás területe két rész­re'oszlik. Az egyik, a belga rész, amelyben belga ipart, mezőgazdaságot, közlekedést, Belga-Kongó és Ruanda- Urundi fejlődését bemutató pavillonok találhatók, a má­sik a külföldi rész. A külföldi részleg pavillon- jai között méreteivel és épí­tészeti megoldásával különö­sen kitűnik a Szovjetunió, Csehszlovákia és a skandináv államok pavillonjai. A NY ARRA KÉSZÜLNÉK Már szeptemberben elkezd­ték a szorgalmas iskolás ta- tulók gyűjtögetni a takarék- betétkönyvben zsebpénzüket. Előre gondoltak a jövőre, a szünidőre, a nyárra. Sok is­kola tanulói élménydús ki­rándulásokat terveznek az ország legszebb vidékeire. A Szolnoki Gépipari Tech­nikum elsőéves növendékei — körülbelül húszán — Szol­nokról augusztus 1-én indul­nak a Börzsöny- és a Pilisi hegységbe, ahol 2—3 napot töltenek. Innen a Balaton mellé látogatnak el 4—5 napra. A magyar tenger partján körutazást tesznek a fontosabb és nezevezetesebb városokba, üdülőhelyekre. — Később megtekintik Pécs tör­ténelmi nevezetességeit, né­hány üzemet és bányát. Legnagyobb élményben a Varga Katalin Leánygimná­zium tanulóinak lesz részük, akik június 29-én Budapest­ről a Német Demokratikus Köztársaságba utaznak. Már 3 957 októberében felvették a A Néplap GAZDA-ROVATA Csicsóka a sertések és fejős tehenek takarmányozására ? Keresve sem találunk a ha­zai gyökér- és gumóstakar­mány növényeink között olyant, amely méltánytala­nabb elbírálásban részesült mindmáig a csicsókánál. A csicsóka termesztését az teszi indokolttá, hogy nagy a terméshozama, tápláló értéke közel áll a burgonyáéhoz, lói birja a fagyot, betegsége nincs, nem gyomosodik. köny- nyen tárolható és nem igé­nyel sok munkát. Az eddig végzett kísérletek szerint a csicsókagumó a ser­téstakarmányozásban teljes egészében helyettesítheti a burgonyát, s a sertésnevelés­ben azzal egyenlő értékű vi­zenyős takarmány. Etetése nyersen ajánlható, az állatok egészben vagy aprítva, az ab­rakhoz keverve, szívesen fo­gyasztják. A csicsókagumó kedvező biológiai hatása ab­ban is megmutatkozik, hogy fokozza a sertések étvágyát. A csicsókagumók a tejelő szarvasmarhák számára is kitűnően beváltak. A tejter­melést fokozó hatása jobb mint a takarmányrépáé. A vizenyős takarmányszükséglet egy részének fedezésére ki­sebb adagja (5 kg) is kedve­zően hat a tejhozamra. Az eredmények alapján a csicsókagumó termesztése fel­tétlenül ajánlható olyan gaz­daságokban, ahol a takar­mányrépa terméshozama nem haladja meg a csicsóka ter­méshozamának háromszoro­sát. kapcsolatot a Karl-Marx- Stadt-i 12 osztályos közép­iskola FDJ szervezetével és közös levelezés után megál­lapodtak abban, hogy 34 leány és 5 nevelőtanár az NDK-ba utazik. Cserébe 26 német tanulóleány és 8 fiú jön 5 kísérő tanárral Ma­gyarországra. A szolnoki gimnazisták jú­nius 29-én délben Pestre utaznak, innen Prágába, ahol két napot töltenek. Ezután 14 élménygazdag nap vár rá- rájuk Kelet-Németország leg­szebb üdülőhelyein és tájain. Július 15-én reggel érkeznek vissza Magyarországra né­met barátaikkal. A vendégek 6 nap leforgása alatt Szolnok minden nevezetességeit meg- _ nézik. Ellátogatnak a Tisza Szállóba, a Halászcsárdába, a Szigligeti Színházba és az üzemekbe. Július 22—25-én a Balaton mellé látogatnak el. Majd megnézik Budapest, történelmi nevezetességeit. Július 30-án utaznak vissza hazájukba. — aj — Mit csinál junk a fel nem szántott rizsföldekkel ? A kedvezőtlen tavaszi időjárás erősen hátráltatja a tavaszi munkákat. Az ősszel fel nem szántott rizstelepek nagyrészére eddig nem igen lehetett talajnevelő eszközzel rámenni. Naptár szerint már elérkezett a rizs vetésének, sőt árasztásának az ideje is. Azonban nincs elegendő hő ahhoz sem, hogy a vetést elvégezzék. Értesüléseink szerint sajnos április második felében is csapadékos lesz az időjárás, tehát nem sok jót várhatunk tőle. Ezért állandóan figyelemmel kell kisérni a rizstelepeket és ha rá lehetne menni, azonnal el kell végezni a szántást, illetve a tarlók leforgatását. Mező­túron TD lánctalpas traktorral fogtak hozzá a szántáshoz a múlt héten. Véleményük szerint — bár nem tökéletes a mun­ka — jobb, mint ha tarlóra vetnék el a rizst. Természetesen figyelembe kell venni mindenütt a helyi adottságokat és le­hetőségeket. A cél mindenesetre az legyen, hogy tarlóra ne vessünk. Vegyszeres gyomirtás A ■ A tavaszi kapálás!, kaszá­lási és egyéb munkák a rossz idő miatt összetorlódnak. így kevés idő jut majd arra, hogy kalászos növényeinkből kézi erővel irtsuk a gyomot. Sür­gősen gondoskodni kell tehát termelőszövetkezeteinknek a vegyszeres gyomirtás meg­szervezéséről. Bár a Növény­védő Állomásnál jelentős te­rületre kötöttek szerződést termelőink, a tapasztalat még­is az, hogy a szükséges vegy­szerről még mindig sok he­lyen nem gondoskodtak. Leg­sürgősebb teendő tehát most a diconirt megrendelése és le- szállíttatása. A diconirtot, mint gyomirtó szert jól lehet alkalmazni a rizstermelésnél is. , A gyomirtásnál általános szabályként kell betartani a következőket: 1. Ne engedjük megnőni a fiatal gyomokat, mert na­gyon sok vizet és tápanyagot vonnak el a növények elől. 2. Sáros talajon nem sza­bad gyomirtást végezni, mert csak kárt okozhatunk vele. A gabonaféléknél a követ­kező főbb gyomnövényeket kell irtani: a tarack, a pi­pacs, a búzavirág, a szarka­láb. a hérics, vadrepce, a repcsényretek, a konkoly, a ragadós galaj, az ördögbocs- kor. a szédítő vadóc és a kü­lönböző bükkönyfélék. Leg­nagyobb és legveszedelme­sebb ellenségük az acat, — mert évelő növény és magja nagy távolságokra repül, te­hát könnyen fertőzi a veté­seket; Gyümölc§fa*védelcm A gyümölcsösökben a kö­vetkező permetezések idő­szerűek: 1 százalékos bordóilével permetezzünk rügy pattanás előtt, továbbá almánál, kör­ténél rügyfakadáskor és pi- rosbimbós állapotban. Gyengébb varasodás és lisztharmat-fertőzésnél zöld- bimbós, utána pedig piros- bimbós állapotban erősebb nyári higítású mészkénlevet használjunk, amihez hl-en- ként 20 dkg vasgálicot és 25 dkg MAVEPON t adjunk. Kajszinál, cseresznyénél, meggynél és ringlónál — rügypattanás és rügy­f a k a d á s között, később pedig fehérbimbós állapot­ban 1 százalékos bordóileves permetezés a legeredménye­sebb. Őszibaracknál a gombabe­tegségek ellen a termőrü­gyek pattanása előtt 2 száza­lékos. pirosbimbós állapot­ban pedig 1 százalékos bor­dóilével permetezzünk. Levéltetű ellen rügyfaka- dástól kezdve — szükségsze­rint — hl-enként 10 dkg nyersnikotinnal permetez­zünk. amihez 1 kg kálismp- pant (vagy 25 dkg MAVE­PON-t) adjunk. *******************************^************************************»**9 Épül, szépül a húsz termelőszövetkezet városa... A Berettyó még haragos piszkossárga agyagos vize a gátakat nyaldossa. Az utakat bokáig érő sár borítja, de már pezseg az élet a mező­túri határban és magában a városban is. Fásitanak — építkeznek. Szolnok megye egyik leg­szebb helysége — a húsz ter­melőszövetkezet városa Me­>©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©< így [álluk mi az „apák napját“ Ma, amikor egyre több nő vesz részt a termelésben és egyre több férfi kapcsolódik bele a „második műszak’1 ko­rántsem produktív, de annál fáradtságosabb munkájába, illő volt, hogy az évek óta hagyományossá lett „anyák napja” mellett végre meg­rendezzük az „apak napját“’ is. A martfűi nőtanács meg­értette az „idő” szavát és talán elsőnek indította el ezt a kezdeményezést, amely — reméljük, — másutt is köve­tésre talál. Az „anya” szó gyengéd szeretet a gyermek szívében. Az „apa’“ az erő, a bátorság, nagy tettek megtestesítője a gyermek szemében. Ünnepeltük az apákat ben­sőséges gyengédséggel és vi­dám lelkesedéssel és hadd mondjuk el mi, nők: van ab­ban valami ellenállhatatlan kedvesség, ha az apák sétál­tatják csemetéiket az utcán Itézenfogva, vagy gyermek- kocsiban. Nem „papucs" sze­mükben a férfi, aki résztvesz a háztartás apró-cseprő gond­jaiban, fárasztó munkájá­ban, akinek nem közömbös a gyermek iskolai előmene­tele, aki szívesen és „mor­gás’' nélkül segít a mosás­ban, a takarításban, megérti azt, hogy a munka nagyob­bik része még mindig a nő­ket terheli. A segítségen túl a megértés és a gyengédség az valóban hozzájárul ahhoz, hogy méltóan ünnepeltük őket: az apákat. Szikszai Róbertné. * Ügy kezdődött, hogy senki .sem hitt benne, legalább is mi apák nem. Ni szén régóta igét ékelődtünk — és nem iróniával emlegettük —, ■ogv minden évben megren- lezik az „anyák napját“’, a nemzetközi nőnapot. Van ezentúl gyermeknap, peda­msnap bánysznap, csak rólunk: apákról, nem emlé­kezik meg senki. Ha gya­nakvással, „ugyan mit főz­tek ki a nők megint ne­künk’“ és bizalmatlanul is. szombaton este mégis el­mentünk az „apák napjára’“. Hogy mi szülte a bizalmat­lanságot? Hadd mondjam el igazgatónk viccét, amit csak úgy „nekünk” mondott el. amikor magunk között be­szélgettünk. A feleség szép nyakkendő-anyaggal lepi meg a férjét. A férj örül, csak akkor csappan meg a kedve, amikor az anyag ára felől érdeklődik és túlzottnak, gya­núsnak tartja az összeget, amit az anyagért a drága ki­fizetett. A feleség erre gyen­géden, angyali ártatlanság­gal mondja: apukám, telik abból nekem egy kiskosz­tüm is.” Nos, a nagy nyilvánosság előtt sietek kijelenteni: meg­győződtünk, hogy az „apák napjábanH semmilyen csala­fintaság nem volt. Olyan szeretettel és annyi bájjal vettek körül bennünket a nő­bizottság és a KISZ vezetői, hogy minden gyanakvásunk elmúlt. Kiss Jánosné, a nőbizottság elnöke, kedves, meleg sza­vakkal köszöntötte a mart­fűi apákat és átadta a szót a hangulatos műsor szerep­lőinek, a Kovács házaspár­nak, Váczi Róbertnénak, Kri- zsán Györgynének, a kis Obenberger lánynak, Komá­rom „Dodónak’“, Zanócz Er­zsinek, akik énekszámokkal és szavalatokkal főzték és lágyították puhára a papák szívét, A műsor után asztalhoz hívták és süteménnyel, sör­rel kínáltak a mamák, gyö­nyörű szegfűkkel és illatos jácintokkal kedveskedtek, kinek-kinek érdeme, illetve gyermekeinek száma szerint. A Krasznai-trió közben rá- kezdte a talpalá valót és ahogyan illik, derekasan megforgattuk azokat, akik ilyen kellemes, nem várt órákat szereztek nekünk. És most, tekintve, hogy ezek a sorok még az apák napjához tartoznak és akkor kivételesen a miénk volt az utolsó szó, megköszönöm apatársaim nevében a mart­fűi asszonyok és fiatalok szeretetét, kedvességét. Na­gyon jól esett és megható volt. hogy gondoltak ránk a és Martfű történetében elő­ször megrendezték az apák napját. Szikszai Róbert. Évente százezer televíziós készülék Csehszlovákiában évről-év- re nagyobb népszerűségnek örvend a televízió. Jelenles csaknem 140 ezer a televízió- tulajdonosok száma. Pillanat­nyilag a televíziós készüléke­ket gyártó üzemek még nem tudják teljes mértékben ki­elégíteni a keresletet. Ezért a nizná-oravai Tesla-gyár ve­zetősége úgy döntött, hogy 1960-jg 100 ezerrel emeli az iventp gyártandó televízió' készülékek számát. Ez többé' » kevésbé fedezné a hazai szük­ségletet zőtúr ebben az évben még tovább csinosodik, — fejlő­dik. Ez az esztendő sem marad a többiek mögött. Amennyi­ben a lakosság vállalja a 20 százalékos községfejlesz­tési hozzájárulást és társa­dalmi munkával is segit — úgy mintegy■ 2 milliót for­díthatnak a város fejleszté­sére. A mezőtúriak szeretik vá­rosukat és segítésben nem is lesz hiány. Hisz az Újváros­ban épülő bölcsődéhez pél­dául 150 ezer forintnyi tár­sadalmi munkával járultak hozzá. A tanács most 60 ezer forintot ad a gyors befeje­zéshez. Mint egy nagyvárosban, itt is a múlttá lesz nemsokára a kerekeskút. Ez évben már 1500 méteren vízvezetéket fektetnek le. Az utcák is hasonlóan fejlődnek. A jár­dákat több mint 1000 méte­ren felújítják és a világítást újabb 30 lámpa javítja. A külterületiekről sem fe­ledkeznek meg. Nyolc kilo­métere van például a zsilip — ahonnan elég fáradságos az út be a városba. Most 40 ezer forintot fordítanak a fűszer-, vegyes- és italbolt fejlesztésére. Az ott lakók, éppoly választékban találnak árut, mint Mezőtúron. A városban és környékén friss földhányásokat látni. — Fásítanak. A belterületen 3000 csemetét ültettek el. Az utakat szintén fákkal szegélyezik. A tanyaközpon­tok is lomberdőbe burkolóz­nak majd. Az erdőgazdaság­nak adott 200 holdon husán­gokat helyeztek földbe, mely egészségesebbé teszi a város levegőjét. Mint eddig minden évben, a kórház is tovább gyarap­szik felszereltben. Uj rönt­gengépet kap és egy modern szárítóberendezést. Sokezer könyvvel bővül a könyvtár is. Csinosítják a kulturotthont és új padokat kapnak az iskolák. Az álla­mosított házakat tatarozzák, javítják. S ehhez a mozgal­mas képhez még más épít­kezések is csatlakoznak. Az országos beruházásból — mintegy félmillióból to­vábbi 3 útszakaszt látnak el vízhálózattal. Építkeznek a termelőszövetkezetek is. — A tanyaközpontokkal a tanyai életet teszik szebbe. S végül — ami szintén vál­toztat a város képén — ez évben egyéni erőből újabb 38 kiscsaládi ház épül. — kárpáti — Kirándulás örök emlék VASÁRNAP REGGEL ne­gyed hat. A máskor olyan csöndes szolnoki utcák most népesek, s vidám beszélgetés zaját verik vissza az állomás felé vezető utcák öreg házai. Öregek, gyerekek, gimnazis­ták. munkások a Járóműjaví­tóból, mind mind a vasútra igyekeztek, ahol egy hosszú IBUSZ-szerelvény várta az ezer megyei kirándulót, akik a Magyar—Szovjet Barátság vonatán Budapestre igyekez­tek. Az állomás elé egymás­után futottak be a Nagykun­sági Állami Gazdaság, a tö­rökszentmiklósi Baromfi- feldolgozó és különböző vál­lalatok, tsz-ek teherautói, amelyek a megye minden ré­széből hozták az érkezőket. A jegyeken mindenütt rajta volt a kocsiszám, de igen ke­vesen ültek a kijelölt kocsi­ba. Már az indulás előtt meg­indult a szomszédolás. Min­denki ismerősöket keresett és talált. Olyan lett a vonat, mint egy nagy családi otthon. Szov­jet családtagok is voltak. A szovjet elvtársikat rövidesen minden kocsiban gyűrűbe fogták és megindult a beszél­getés — legtöbb helyen ter­mészetesen tolmács hijján a legősibb jelbeszéddel. De az ért mindenki jól szórakozol és csodálatosan megértettél egymást. A barátság — nem zetközi nyelv. A FIATALSÁG SEM Hl ÁNYZOTT. Egy kocsit fog­lalt el a Jászkun KISS Együttes, amely tapasztalat- cserére utazott fel a főváros ba az Állami Népi Együtte; előadására. Iskolák a megye bői. Vidám fiatalok. A Ver seghy Gimnázium diákjainál egy csoportja a 14-es kocsi ban utazott. Végigénekeltél az utat. (Kár. hogy a sok slá ger között legalább mutatóbi sem énekeltek egy-két nép dalt.) Űjszászon még felszállnal vagy hetvenen a Jászságból aztán irány — Budapest. Ott aztán megoszlott a tö meg. Legtöbben az Optimist Tragédiát nézték meg. A meg rendítő, s mégis felemelő drá ma mély hatást gyakorol mindenkire. Egy barázdál arcú kun parasztember mon dotta ki jövet: lesz mit meséin otthon. Ez az általánosa vélemén: azok között is. akik az Erke Színház előadásán tapsoltál végig a Leningrádi Balett elő i- adását. (Ismertetésére vissza- tt térünk. Szerk.) k Délután városnézés, az iz- galmat keresők a magyar— jugoszláv meccsre igyekez- I- nek. a legifjabbak az Allat- !- kertbe. Szórakozás van bő- Z ven. Este 7 óra. A Keletinél s" újabb és újabb csapatok je- ;s lennek meg. Lassan megtelik a vonat. Újra összekerülnek r" az ismerősök, elmesélik az él- . ményeiket egymásnak, előke- rül egyeseknél az ördögbib- , liá ja is. HA MÉRLEGET KÉSZJ- , TÜNK erről a szép vasárnap­ról. azt állapíthatjuk meg: 1c kirándulás közben a szovjel ‘y művészet rasvosó élményei- vei ismerkedtek meg me­gyénk lakói. Ezer emberben 3- erősödött meg a szovjet eni ta berek szeretete, ezer embet %- tért vissza egy nagy élmény á- nyel gazdagabban a megyébe 'jj Nagyszerű volt, elismerő- illeti érte a Magyar—Szovjel nj Baráti Társaságot és a Megye. Tanács Művelődésügyi psztá íy lyát. Reméljek, a jó kezdőmé- el nyezésnek folytatása, követ ik kezik. 5- ** b t

Next

/
Thumbnails
Contents