Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-22 / 94. szám
A mSGYEI PÁRTBIZOTTSÁG és A MEGYEI TANÁCS LAPJA ffllXQ PROfTARJAI EGYESOUETEKt OK IX évfolyam, 94 szám. ARA: 50 FILLÉR 1958. április 22. kedcb 'Thai vzámutiUkól I t Okos verseny — 1100000 Ft-os megtakarítás : GAZDA-ROVAT { * KISZISTÁK és komszomolisták találkozója j LENIN, & HALHATATLAN FORRADALMÁR 1870. április 22-én, nagy öröm köszöntött Hja Nyi- kolajevics Uljanov iskolafelügyelő Szimbirszk városi családi otthonába. Ekkor született Vlagyimir Iljics, aki később Lenin néven a világ pro- letáriátus lánglelkű tanítója, a kommunista párt és a szovjet állam megteremtője és vezetője lett. Vlagyimir gyermekkoráról ismerősei azt jegyzik fel, hogy mozgékony, okosnak és mindég vidámnak ismerték. Ezek a jellemvonásai mindig is megmaradtak. Maxim Gorkij írja róla: „Nem találkoztam még emberrel, aki oly szívből tudott volna nevetni, mint Vlagyimir Iljics. Nagyon erős, nagyon egészséges lelkének kell lennie, aki így tud nevetni.” Kicsi korától kezdve megszokta a fáradhatatlan munkát. A szülők, Hja Nyikolajevics Uljanov tanfelügyelő és Marja Alexandrovna Uljanova rendkívül nagytudású, művelt emberek voltak, s nagy gonddal, hozzáértéssel segítették gyermekeik fejlődését. Példamutatóan nevelték, tanították a három fiúgyermeket és a három leánykát. Arra törekedtek, hogy reális képet kapjanak az életről. Vlagyimir minden nehézséget leküzdve azon igyekezett, hogy elsajátítsa a filozófiát, á jogot és a különféle természettudományi ismereteket. Ezeket párosította a marxizmus egységes világnézetének mélyreható elsajátításával. M unkamódszerére az jel- lemző, hogy nem másolta a marxizmust, hanem felhasználta annak lényegét, további kutatásaihoz. Így ismerte fel például korának új fejlődés törvényeit. Lenin kezdettől fogva szembeszállt az elmélet dogmatikus felfogásával. Azt tanította, hogy a marxizmus nem dogma, hanem a cselekvés vezérfonala. Az elméletet állandóan gazdagítani kell a gyakorlati tapasztalatokkal. Lenin azonban nemcsak elméletben ismerte a munkás- mozgalmat, hanem annak gyakorlati, cselekvő részese volt. Már 17 éves korában letartóztatták, diáksztrájk szervezése miatt. Ekkor jelentette ki: „A forradalom útjára lépek, más út nincs számomra.” S Lenin hű maradt az első „tűzkeresztségen” tett fogadalmához. Első kiemelkedő művét: „Kik azok a népbarátok”-at 24 éves korában írta. Ekkorára kiforrott, érett marxista és szenvedélyes forradalmár volt. Művében az orosz munkásosztály történelmi hivatását jelölte meg. A dolgozó parasztsággal szövetségben a tömegek élén harcba menni, a kapitalizmus megdöntéséért, új szocialista társadalom megteremtéséért. Rámutatott arra, hogy a harc vezetéséhez egységes forradalmi elmélettel felvértezett pártra van szükség Cikkeiben, különböző írásaiban kifejtette, hogy a párt me^aremtését mindenekelőtt azoknak az elméleteknek, áramlatoknak a szétzúzásával kell kezdeni, melyek félrevezetik az elnyomottakat és akadályozzák a marxizmus elterjedését. Éppen ezért kíméletlen eszmei harcban leplezte le a narodnyikok, a legális marxisták állforradalmi- ságát és kimutatta, hogy az általuk hirdetett elvek szemben állnak a munkásosztály érdekeivel. ¥1 atártalan szenvedéllyel bélyegezte meg azokat, akik a marxista elmélet helyébe burzsoá eszméket igyekeztek becsempészni. Kíméletlenül leleplezte az olyan „kétkulcsosokat” is, akik csak szavakban voltak marxisták, valóságban azonban elárulták a forradalmi tanítást. Többször is leszögezte, hogy az opportunizmus a kommunista pártok fő ellensége, a munkásmozgalmon belül. A tömegek megnyerésének egyik legfőbb feltétele az, hogy eszmei harcban legyőzzük az ellenséges nézeteket. „Valamennyi ország tapasztalatai azt bizonyítják, hogy amikor a munkások bíztak a reformistákban, mindég félrevezették őket” — írta többek között. I enin a szocializmus épí*tésének egyik legfontosabb előfeltételét az iparosításban, mégpedig a nehézipar elsődleges fejlesztésében jelölte meg. Valamennyien ismerjük híres mondását: a szovjet hatalom, plusz villamosítás, egyenlő a kommunizmussal. A szovjet nép pártja vezetésével maradéktalanul megvalósította e lenini útmutatást. Ma már ott tart, hogy az egy főre eső ipari termelés tekintetében második a világon, az atomtudományok területén egyenrangú a legfejlettebb kapitalista országokkal, a rakéta technikában pedig megelőzte a világ legerősebb kapitalista államát, az Amerikai Egyesült Államokat is. Elsőnek röpítette a világűrbe az emberiség régi álmát, a mesterséges holdat. A leninizmus azt tanítja, hogy a dolgozó parasztság fel- emelkedésének egyetlen járható útja, a kollektív nagyüzemi gazdaságok megteremtése. Ezekben nyílik lehetőség arra, hogy korszerű gépeket és fejlett agrotechnikát alkalmazzák. Egyedül ezen az úton lehet bőségesen ellátni mezőgazdasági termékekkel a városi dolgozókat, az ipari munkásokat. A szovjet parasztok a sokmilliós kispar- cellás gazdaság helyén fejlett, nagyüzemi gazdaságokat hoztak létre, melyek az SZKP útmutatásai nyomán egyre gondtalanabb életet biztosítanak tagjaiknak, s növekvő mértékben adnak mezőgazda- sági termékeket a városi lakosságnak. Lenin szüntelenül — még utolsó műveiben is — hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a népet műveltté tegyék. Erre elsősorban azért van szükség, hogy a dolgozók tevékenyen részt tudjanak venni az államvezetésben. Lenin ennek is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított, miután a szovjet típusú állam ereje éppen abban van. hogy a dolgozók széles tömegei vesznek részt az Állam irányításában. Ugyanakkor csak művelt ember képes felhasználni a rohamosan fejlődő technikai vívmányokat Is, melyeket már szintén sajátjuknak mondhatnak a szovjet dolgozók. A lenini eszmék diadalával függ össze az is, hogy a Szovjetunió ma már nem szigetecske az imperializmus óceánjában, mint évtizedekkel ezelőtt volt, hanem kilencszázmilliós szocialista tábor vezető ereje és példaképe. A szovjet népnek a német fasizmus felett aratott győzelme lehetővé tette, hogy 700 millió ember vegye kezébe saját sorsának irányítását. E nagy családhoz tartozik hazánk, népünk is. Mi is azokat az útmutatásokat, tanításokat valósítjuk meg, melyeket Marx—Engels és Lenin hagytak örökül a munkásosztályra. Sok hasznos tanácsot és útmutatást adtak a Magyarországon járt szovjet vezetők és szakemberek is. Legutóbb Hruscsov elvtárs látogatása szolgált erre ékes bizonyítékkal. Történelmünkben még nem fordult elő, hogy egy nagy nemzet egyenrangú félként kezeljen bennünket, vezetője pedig hozzánk ellátogatva, oly közvetlenül s akkora tisztelettel beszélgessen az egyszerű emberekkel munkánkról, életünkről s a világ- politika eseményeiről, mint azt Hruscsov elvtárs tette. A szívből jövő, őszinte szeretet, lelkesedés, mellyel népünk fogadta a kedves vendégeket megmutatta, hogy mily erősek és mélyek a két nép barátságának a gyökerei. Bátran elmondhatjuk, hogy a lenini eszmék és a Szovjetunió baráti segítsége, mindig gyümölcsöző sikereket hoztak számunkra. Hibát csak akkor követtünk el, amikor eltértünk ezektől. Lenin elvtárs például óva intett attól, hogy a kommunista pártok elbízzák magukat, s mi mégis elkövettük ezt a hibát. Lebecsültük például az ellenség erejét. S ebből eredően nem hajtottuk végre elég következetesen a proletárdiktatúra követelményeit. Az ellenség kihasználta, s 1956. októberében ellenünk fordult. J^Jem fogadtuk meg eléggé Lenin elvtársnak a párttal kapcsolatos tanításait sem. Ő így vélekedett például: „Kirakat párttagokra ingyen sincs szükségünk, a mi pártunk a forradalmi munkás- osztály pártja, melynek nem az a legfőbb gondja, hogy a taglétszámát növelje, hanem az, hogy a tagság minőségét javítsa.” A mi pártunkban sajnos az elmúlt években akadt elég sok „kirakat párttag”, s az sok bajt okozott. Jobban meg kell tanulnunk Lenintől azt is, hogyan kell hadakozni a különféle opportunista nézetek ellen. Lenin az antimarxista elméletet mindig nyilt, elvi harcban leplezte le és zúzta széjjel. Mi sokszor megelégedtünk annyival, hogy elítéltük, mint ellenséges nézetet. Ennek a mulasztásnak tudható be. többek között, hogy a Nagy Imre—Losonczl csoport revizionista nézetei a párt soraiban bizonyos időre térthódítottak. A Magyar Szocialista Munkáspárt múlt év júniusi értekezlete és a Központi "Vezetőség az elmúlt másfél év alatt jelentős lépéseket tett a hibák kiküszöbölése érdekében. Kikerültek például a pártból a nem odavaló, ingatag elemek. Elvi harcban zúztuk szét az ellenséges ideológiai nézeteket, s vettük fel a harcot a szektáns nézetek ellen. Sikeresen bizonyítottuk be a tömegek előtt például, hogy a burzsoá nacionalizmust csak mákonynak használja a burzsoázia, s az a célja vele, hogy megbontsa a proletáriá- tus nemzetközi összefogását. Központi Vezetőségünk és kormányunk munkájában, politikájában egyre következetesebben érvényesülnek a lenini útmutatások. Nagy erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy ez az élet minden területére érvényesüljön. Az eltelt másfél év tapasztalata azt bizonyítja, ho"” eredményesen harcolunk a vezetés régi hibáinak kiküszöböléséért. Ennek ellenére nem mondhatjuk azt, hogy már eleget tettünk és eleget tanultunk. Ez állandó feladat, enélkül nem lehet jól vezetni. Lenin elvtárs életéből, munkásságából rengeteget tanulhatunk. Lenin elvtárs egyik jellemvonása például az volt, hogy rendkívül bízott és rendíthetetlenül hitt a népben. „Csak az "”őzhet és tarthatja meg a hatalmat, aki hisz a népben, aki megfürdik az eleven népi alkotóerő forrásában” — mondotta többek között. Szigorú munkaprogramja lehetővé tette, hogy a sok gond és munka mellett időt szakítson arra is, hogy beszélgessen a dolgozókkal. Ilyenkor minden érdekelte: életük, munkájuk, családi örömük és gondjuk. Ka módjában állt, azonnal segített a gondokat enyhíteni. Azt is el- mondiák róla — akik öt ismerték —hogy rendkívül figyelmes és gyengéd volt az emberekhez. Ha valamelyik munkatársa fáradt, kimerült volt, nem nyugodott meg mindaddig, amíg szabadságra nem küldte. Lenin elvtárs nem csak tanította a dolgozókat, hanem hallgatott is rájuk és nagyon sokat tanult tőlük. A velük folytatott beszélgetések során ellenőrizte, hogy a párt és kormány határozatai helyesek-e, nincs-e szükség valamely területen módosításra, kiegészítésre. Kíméletlenül ostorozta azokat, akik lenézik és csak tanítani akarják a tömegeket. „Csak akkor kormányozhatunk, ha helyesen fejezzük ki azt, aminek a nép tudatára ébredt” — hangsúlyozta. Mint vezető, kiváló képességekkel rendelkezett. Egy- személyben volt a marxizmus teoretikusa a Nagy Otóberi Szocialista Forradalom, a szocializmus építésének szervezője és vezetője. Olyan vezető volt, aki tudta, hogy mit akar, biztosan vezette a tömegeket a kitűzött célok megvalósításáért. « JL z eddig elmondottak alapján érthető, hogy a néptömegek miért szerették annyira. A Putyilov gyár egyik munkása ezt így fogalmazta meg: „... Amit Iljics mondott, az magával ragadott, feltüzelt mindenkit. Megszűnt a félelem, elmúlt a fáradtság és úgy tűnt, mintha nem • egyedül Iljics beszélne, hanem mi..d a negyvenezer munkás, ki ülve, ki állva, ki ágaskodva mondaná el legbensőbb gondolatát. Ügy tűnt, mintha minden, ami a munkás '.lan volt, Iljics hangján szólalna meg, minden, amit bármelyikünk gondolt, amit bármelyikünk átélt. de nem talált sem alkalmat, sem szavakat arra, hogy gondolatát, teljesen és ponto- ;s-.V közölje társával, mindaz egyszerre formát öltött és hangot talált.”Lenin neve ma is él a világ dolgozóinak agyában és szívében. Reményt és, harci riadót jelent az elnyomott milliók számára. Martin Andersen Nexő szavaival: „Lenin életet lehelt azokba az erőkbe, melyek az emberiség haladásáért harcolnak.” A lenini eszmék óriási hatást gyakorolnak a világtörténelem alakulására. Ezek a tanítások hallhatatlanok, erejüket, legyőzhetetlenségüket a gyakorlat bizonyítja. Éppen ezért nincsen a világon olyan erő, mely feltartóztathatná térhódítását. A világ dolgozói közül egyre többen ismerik fel, hogy csak a marxi lenini eszmék hozhatják meg a haladás erőinek felszabadítását, a népek elnyomásának megszüntetését. Napjainkra az jellemző, hogy a gyarmati elnyomás és az imperializmus ellen, a békéért, függetlenségért, demokráciáért és haladásért vívott küzdelem egyetlen nagy folyamatban egyesül. Sikerét a szocialista tábor léte mellett hirdeti a béketábor léte s az a nagyszerű tény, hogy egy évtized alatt, — mely a történelemben csak egy pillanatnak számít, 20 független ország jelent meg Ázsia és Afrika térképein. Nincs messze az az idő, melyről Tyihonov szovjet költő így ír: „Eljön a nap... és a lenini zászló diadallal lobog a Föld felett s a milliók végtelen sora indul felkeresni a márvány nyughelyét... .... megköszönik Lenin hatalrpas tettét; az utat és a szabad életet.” Cál Gyula 4 4
