Szolnok Megyei Néplap, 1958. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-20 / 93. szám
yjLAQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl SZÓ MEGYEI t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 93. szám. Ara 60 fillér 1958. április 20. vasárnap. Tovább haladunk előre a politikai konszolidáció útján — Kállai Gyula elvtárs beszéde az országgyűlés pénteki ülésén — Együttműködés az áOnm és az egyház között (A beszéd első részét a szombati lapszámunkban közöltük.) Nehezen érthető, hogy a római katolikus egyház* magyar vezetői miért nem nyújtanak több támogatást, elegendő védelmet azoknak a papoknak, akiknek a tevékenysége a béke megvédésére, a szocialista Magyarország felépítésére irányul? — Ügy véljük, hogy ezeknek a papoknak a hathatós védelme és erkölcsi támogatása tovább erősítené az egyház és az állam közötti jó viszonyt és együttműködést és találkoznék a tömegek, közöttük a hívő tömegek helyeslésével is. Ezután arról beszélt Kállai Gyula, hogy a papság előtt is az első helyen kell állniok a magyar nép érdekeinek) Az egyháznak 1* számolnia kell azzal a megdönthetetlen ténnyel, hogy a magyar nép megszabadult a kapitalizmus rabságától és a szocialista társadalmi rendet építi. A társadalmi rendszerek változása az egyházak számára nem olyan új dolog, amelyhez ne tudna alkalmazkodni. Ha a papság valóban a dolgozó nép bo'dogulását, jólétét, kulturális felemelkedését akarja segíteni, — miért ne találhatná meg a közös hangot a szocializmus rendszerével, miért nem alkalmazkodhatnék a szocializmushoz? A mi rendszerünk, a szocialista társadalmi rend felszámolta a múlt átkos örökségét és a béke, a jólét, az emberi szabadság magasztos jelszavait írta zászlajára, mély meggyőződésünk: ha az egyház a fent említett kérdésekben a nép iránt érzett felelőssége tudatában foglal állást, olyan termékeny viszony alakulhat ki az egyház és az állam között, amelyet a legszélesebb dolgozó tömegek — köztük az egyház hívei is — helyeselnek, mert az a szocializmus építését, tehát a tömegek jólétét, boldogságát és békés jövőjét szolgálja. (Taps). Értelmiségünk túlnyomó többsége ma becsületes munkájával támogatja a népi demokráciát, a szocializmus építését alaptalan támadásokkal szem ben és segítettük őket alkotó munkájukban. A helyes politika eredményeként most a szocializmus erői széles fron- tan bontakoztatják ki előrenyomulásukat, további térnyerésüket a tudományos és kulturális életben is. — Értelmiségünk túlnyomó többsége ma becsületes munkájával támogatja a népi demokráciát, a szocializmus építését Pártunk értelmiségi politikája továbbra is arra irányul, hogy a kommunista szakemberekre, pedagógusokra, tudósokra, írókra és művészekre támaszkodva a szocializmus építésének érdekében barátilag együttműködjünk az értelmiséggel, az idősebbekkel és a fiatalabbakkal egyaránt; hogy az együttműködés során türelmes és meggyőző munkával, eszmei és politikai felvilágosítással, őszinte és nyílt vélemény- csere útján a ma még nem marxista értelmiséget is idővel marxistává—leninistává neveljük. Értelmiségi politikánk lényegét fontos kifejteni azért is, mert az értelmiségiek közül sokan a jelenlegi baráti együttműködés tényéből arra a helytelen következtetésre jutnak, hogy minden jól van úgy, ahogy most van, s nekik a szakmai feladatok ellátásán kíyül semmi tennivalójuk nincs. — Véleményük szerint a nem marxista értelmiség perspektívában is ‘képes együtt élni a marxista párttal, a marxista munkásosztállyal, úgy, mint — mondjuk — két őszinte, lojalitást óhajtó társbérlő. Ez a felfogás helytelen és értelmiségi politikánk félreértésén alapszik. Mi türelmesek vagyunk az értelmiség iránt — türelmesek voltunk eddig is, — türelmesek leszünk a jövőben is. A türelem azonban nem arra irányul, hogy a polgári értelmiség megrekedjen mai világnézeténél, jelenlegi hibáinál, eszmei és politikai zűrzavaránál, hanem arra, hogy belső meggyőződéstől hajtva előre lépjen, megértesse korunk feladatait, felemelkedjék a szo- szocializmus színvonalára, s előbb-utóbb eljusson a marxizmus—leninizmus világnézetéhez. Együttműködésünk tehát nem valami status-quo fenntartásra irányul, hanem arra, hogy az értelmiség eszmeileg és politikailag is a népi demokrácia szilárd bázisává váljon, hogy a magyar értelmiség belátható időn belül kommunista értelmiséggé váljék. A magyar értelmiség képviselőinek és a szovjet párt- és kormányküldöttségnek a találkozóján a Hruscsov elvtárs által említett Patán akadémikus életútja nemcsak a kommunisták türelmes nevelő munká• ját, hanem elsősorban azt példázza, hogyan lesz egy nem kommunista értelmiségivé, vagy nálunk nincsenek és nem lehetségesek ilyen Patonok? Szegfű Gyula, az ellenforradalmi rendszer hivatalos történetírója a második világháború alatt eljutott a kommunistákkal való nyílt politikai szövetségig, a felszabadulás után pedig, mint a szovjet—magyar barátság őszinte híve, boldogan vállalta a moszkvai magyar nagykövetség vezetését is. Ehhez a fejlődéshez mi a magyar értelmiségnek minden politikai, eszmei és erkölcsi segítséget megadunk. Az értelmiségiek közül igen sokan még nem értik az együttműködésnek ezt a jellegét Sokan nem értik például a népi írók táborában sem. Ok értelmiségi politikánknak — hogy úgy mondjam — első felét —, tudniillik azt, hogy megvédjük az értelmiséget az alaptalan rágalmazásokkal szemben, hogy segítjük hazájukat, hogy teret nyitunk alkotó képességeiknek akkor is, ha nézeteik nem mindenben azonosak a mienkkel — megértik, elfogadják, s örömmel konstatálják, hogy végre a párt szakított a régebbi értelmiségi politika helytelen módszereivel. Ugyanakkor azonban nem értik meg és csodálkoznak azon, ha tévedéseiket, hibáikat, világnézetük reakciós vonásait bíráljuk. Ezt bizalmatlanságnak tekintik és erre a maguk részéről is holmi dacos bizalmatlansággal válaszolnak. — Ügy látszik, hogy a régebbi helytelen módszerek nem is annyira minket, mint inkább őket kötik, mert az együttműködést nehezen tudják összeegyeztetni saját hibáik nyílt bírálatával, s egyesek már — hogy úgy mondjam —, visszavágynak a régebbi időkhöz, amikor az együttműködés közben igen helytelenül, nem fordítottunk gondot hibáik, tévedéseik bírálatára. Mi mással, ha nem a dolgqk ilyen félreértésével lehet magyarázni például azt a tényt, hogy a mi igen tisztelt Veres Péter képviselőtársunk és barátunk az országgyűlés januári ülése után — ahol Kádár elvtárs elmondotta, hogy a mező- gazdaság kollektivizálásában pártunk nem az általa ajánlott módszereket követi — azonnal kijelentette, hogy ezután már nem fog politizálni, csak írni, mert úgy látja, hogy akarva, nem akarva minden politikád lépése ballépésnek minősül (Derültség.) Persze, számunkra — s azt hiszem, Veres Péter számára is — világos dolog, hogy ha írásaival akarja népe javát szolgálni, akkor a „politizálás" ilyenfajta „felfüggesztése" sem menti fel őt saját világnézetének beható elemzésétől, s attól, hogy annak rossz, helytelen, nacionalista, harmadikutas elemeit — mint értéktelen lim-lomot — kivesse magából s kétségtelenül komoly írói alkotó erejét és képességeit is megszabadítsa ezektől a korlátoktól. t ' Sokan azt gondolják, hogy a leszámolás a régi helytelen módszerekkel egyben valamiféle elvtelen, általános bűnbocsánatot jelent és a türelmet azonosítják a mindent- eltűréssel. — Egyes — még igen tekintélyes — értelmiségiek is abból a helyes elvből kiindulva, hogy népünk érdekében jobb becsukni néhány embert, mint veszélybe sodorni a dolgozó népet, továbbá, hogy keményen fellépünk az ellenséggel szemben, azt a helytelen következtetést vonják le, hogy visszatérnek a régi módszerek Mi a törvényességet iciyreállítottuk és éberen őrködünk annak- tisztázásán. De ez nem jelenti, és nem jelentheti azt, hogy tétlenül nézzük az ellenséges elemek garázdálkodását, sőt — éppen a. törvényesség tisztelete, államrendünk védelme, dolgozó népünk érdekei köteleznek bennünket arra, hogy adminisztratív eszközökkel is harcoljunk azok ellen, akik államellenes cselekedeteket követnek el) Mi, az értelmiséggel alkotott viszonyunkban előre akarunk haladni a szocializmus felé, de tudatában vagyunk annak, hogy az értelmiség jelentős rétegei ma még — világnézetükben — ingadoznak a kapitalizmus és a szocializmus között, tehát segítségükre sietünk, hogy mmél kevesebb megrázkódtatással térhessenek át a szocializmusra. Az értelmiségnek döntenie kell arról, hogy hová áll: az épülő, fejlődő, erősödő, új szocialista társadalom mellé, a munkásosztály, a parasztság — a hatalomra jutott nép mellé, — avagy a rothadó, bomlófélben lévő. hazánkban már hatalmát vesztett burzsoázia és az általa képviselt, szemünk láttára pusztuló kapitalista rendszer mellé? Innen az országgyűlés fórumáról is szeretném felhívni a magyar tudósokat, pedagógusokat, műszaki értelmiségieket, írókat és művészeket, álljanak bátran e nép mellé, s a szocializmus ügye mellé. Biztosíthatjuk őket arról, — hogy népünk megbecsüli és nagyra értékeli alkotó munkájukat. (Taps.) A magyar értelmiség számára megkönnyítheti a döntést, ha az értelmiség elgondolkozna azon mivel gazdagította hazánk kultúráját a kapitalizmus, az ellenforradalmi Horthy korszak és mivel gazdagította a szocializmus az elmúlt 13 esztendőt? Elgondolkozhatna a magyar értelmiség azon is mivel segítik most hazánk kultúráját a kapitalista hatalmak és mivel segiti a Szovjetunió? Kállai elvtárs ezután a szovjet tudomány hatalmas eredményeiről beszélt, majd így folytatta: (Folytatása a 3-ik oldalon) /ftial vzámutilcfrál < IIIIIIIIIIIMIIIIIMIMIMIIIIIItlIMIItlIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIMIIIIItlIIIIIIIIMIIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIMttl > % m * : Lenin a forradalmi harc ♦ taktikájáról j 5 BESENYSZÖG ma_és holnap s lávz-Hu*i Halion | Gyilkolt az ellenforradalmár * f A Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsának felhívása a Május 1-i munkaversenyre Szolnok megye szervezett dolgozói! Néhány nap múlva hatvankilencedszer ünnepük a világ dolgozói a proletárnemzetköziség, a proletár összefogás harca ünnepét. Százmillók tesznek hitet ekkor amel- Iet, hogy nem engedik megd önteni kivívott hatalmukat, a kapitalista és gyarmati országokban igyekeznek lerázni a kizsákmányolás igáját. Május I. minden dolgozó legnagyobb ünnepe: a munkásoké, parasztoké, értelmiségieké — a világ minden haladó gondolkodású emberéé. Nemcsak úgy ünnepelünk, ho- letesszük a szerszámot május 1-én, hanem úw is, hogy már előtte munkasikerekkel bizonyítsuk be: mi, akik magismertük a szabadságot, szilárd elhatározásunk, hogy hazánkat, népünket, társadalmi rendünket pártunk vezetésével megvédjük. Nem hagyjuk többé elragadni azt a hatalmat, melyet a Szovjetunió segítségével és a mi áldozatos munkánkkal szereztünk. Ennek bizonyítására — a Szakszervezetek Országos Tanácsának XIX. Kongresszusának irányelvei szerint induljon nemes harc az üzemekben, hivatalokban, intézményekben a munkáshatalom erősítéséért, ■— az életszínvonal gazdasági alapjainak szilárdításáért. A gazdasági munka fejlesztésének fontos eszközét — a szocialista munkaversenyt — állítsuk a termelés szolgálatába. Szervezett dolgozók, munkások, mezőgazdasági dolgozók, értelmiségiek! Május 1. tiszteletére tegyetek szocialista versenyvállalást, ragadjátok magatokkal ebben a szervezetlen munkásokat, vállalásaitokkal segítsétek elő az üzem gazdaságos termelését, a jobblét megteremtésének alapját, az 1958 évi nyereségrészesedést. Védjétek az állami és münkafcgyelmet, védjétek a szocialista tulajdont! Gazdasági vezetők, szakszervezeti bizottságok, bizalmik! Tűzzetek pontos meghatározott célokat a munkások elé, mellyel jelentősen emelhetik a termelékenységet, csökkenthetik az önköltséget és javítják a minőséget. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége meg van győződve arról, hogy munkavállalással, munkaverseny- nyel segítik elő ez alkalommal is a megye dolgozói a szocializmus építését. SZAKSZERVEZETEK SZOLNOK MEGYEI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE A Szovjetunió állandó ENSZ- képviselöje levélben lordul l a Biztonsági Tanács elnökéhez NEW YORK (MTI). Mint a TASZSZ jelenti. A. A. Szo- boljev, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője pénteken levelet intézett Lodgehoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez. A Szovjetunió ENSZ-képviselője a szovjet kormány meg bízásából a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását kéri, mert hidrogénbombákkal megrakott amerikai repülőgépek számtalan esetben végeztek repüléseket a Szovjetunió területe felé és ez súlyosan veszélyezteti a béke ügyét. Magyar kormány* delegáció utazik Argentínába Az Argentin Köztársaság kormánya a közelmúltban magyar kormánvküldöttséget hívott meg az új köztársasági elnök Dr. Arturo Frondizi beiktatására rendezett ünnepségekre, amelyeket április 28 és május 3 között tartanak Buenos-Aires-ben. A forradalmi munkás paraszt kormány a meghívást elfogadta és képviseletére háromtagú delegációt jelölt ki. A magyar delegáció vezetője: Szobek András, a Magvar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. A kormánydelegáció Argentinéba utazására rövidesen sor kerül. (MTI). Leninre emlékesünk Néhány nap múlva lesz 88 éve, hogy megszületett V. í. Lenin, a Szovjetunió Kommunista Pártjának megteremtője, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő érdemű harcosa és vezetője, a kommunizmus ihletője. Harcos élete példakép minden kommunista számára. Megyénk dolgozói most születésének 88. évfordulójára emlékeznek. Szolnokon ünnepi pártnapokat tartanak. Utána a Leninre emlékeztető kultúrműsort adnak az üzemek KISZ szervezeteinek kultúrcsoport jai. Ma a Tiszti-klubban az MSZBT és a Tiszti-klub közös rendezésében kiállítás nyílik, amely bemutatja Lenin hétköznapjait és ismerteti munkásságát. Április 21-én este 19 órai kezdettel a Megyei Tanács nagytermében Lenin-ünnepséget rendez a Párt- bizottság. Az ünnepség szónoka Váczi Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője lesz. A megye járási székhelyein, városaiban, községeiben mindenütt megemlékeznek Leninről Az ünnepi pártnapok és taggyűlések mellett előadásokat és filmvetítéseket rendeznek, melyek a munkásmozgalom nagy harcosának életét és munkásságát mutatják be. ' Tisztelt Országgyűlés! Az i hatalmas előrehaladás, ímelyet pártunk vezetésével ígész népünk az ellenforra- ialom leverése óta tett, érez- lető és jelentős a kutlurális iletben Is. Termékenyítő ha- ással volt az értelmiségiek íondolkodására és munkájá- ■a is. A népi demokrácia álamrendje ellen indított el- enforradalmi támadás esz- nei és politikai gócpontjai .956 nyarán nálunk a kulturális élet területén alakul- ak ki: az ellenforradalmi deológia propagandistái az ;rtelmiség egyes elemei és isoportjai voltak. Ennek következtében az eszmei-poli- ikai zűrzavar az értelmiség éjében volt a legnagyobb. 1 osszú ideig, még az ellen- órradalom fegyveres erőinek zétzúzása után is, a revi- :ionizmusnak, a pártellenes, i szovjetellenes nézeteknek lazánkban nyílt, legális fó- umai voltak, amelyek a .Szabad Európa" rádióval és i reakciós, emigráns körökrei teljes összhangban folyatták támadásukat a szo- ialista Magyarország ellen. Íz a tény — és ha nem is ikadályozhatta meg —, de endkívüli mértékben meg- lehezítette a szocializmushoz iű erők kibontakozását és llentámadását a kulturális Jetben. A nyílt ellenforra- lalmárokat eltávolítottuk a udományos- és kulturális létből, az egyetemekből és íz iskolákból. Pártunk éred miségi politikájának hevességét mutatja, hogy az rtelmiség ellenforradalom latt tanúsított magatartásá- lak megítélésében sohasem ltalánosítottunk. Amikor fe- yelmi elé állítottuk, állásá- iól elbocsátottuk, vagy éppen árósági eljárás alá vontuk bűnösöket, az alaptalan yanusításokkal szemben kö- ’etkezetesen védelmeztük az rtelmiség túlnyomó többsé- ;ét. Felléptünk az értelmiség óraiban működő maroknyi lyílt ellenforradalmárral zemben, de ugyanakkor ha- ározottan védelmeztük az rtelmiség nagyrészét az
