Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-19 / 66. szám
rt OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Földmű vessző vetkezeteink fej lődése a felszabadulás óta A fmsz-ek megalakulásuk óta komoly segítséget nyújtottak a falvak dolgozó parasztságának. Segítséget adtak a felszabadulás után a demokratikus vívmányok megvédésében. A termelés szolgálatába állították a volt nagybirtokok gépeit, felszereléseit (traktorok, vetőgépek, darálók stb.) A tartalék- földek megművelésével, valamint sertésh í zlal ássál növelték az ország élelmiszerkészletét. A községi legelők gondozásával, a silózás megszervezésével elősegítették a takarmány bázis növekedését. Az egyre fejlődő bolthálózaton keresztül kiszorították a faluról a magánkereskedelmet. A szerződéses termelés, valamint a gépi szántások szervezésével nagy mértékben hozzájárultak a terméseredmények növeléséhez. Segítették a különböző szakcsoportok, termelőszövetkezeti csoportok alakulását. Igen sok tsz-csoport alakult meg különösen az 1948—49-es években az fmsz-ek keretén belül. Munkájuk során különösen 1948-ig igen sok nehézséggel kellett megküzdemök. A különböző szervekben meglévő ellenséges elemek sok akadályt gördítettek az fmsz-ek fejlődése elé. Így a szövetkezetek rohamos fejlődése csak 1948 után indult meg pártunk és kormányunk segítségével. Gyorsan növekedett a szövetkezetek taglétszáma és ma már 105 000 tagja van az fmsz-nek. Egymás után nyíltak meg a szövetkezeti boltok, vendéglők, cukrászdák, ipari üzemek. Ma már megyénkben az - fmsz-eknek 824 boltja. 33 vendéglője, 223 ital boltja, 26 cukrászdája és 131 különböző ipari üzeme van, — köztük 2 komoly palaüzem. Állandóan növekedett az fmsz-ek kereskedelmi és felvásárlási forgalma. Míg 1950-ben csak 135 millió Ft forgalmat bonyolítottak le, addig 1957-ben 1300 millió Ft-ot forgalmaztak. Fokozatosan javult a szövetkezetek költséggazdái kodása is: 1950-ben az ösz- szes forgalomnak a költség 20 százalékát tette ki, 1957-ben már csak 9,94 százalékát. A költségek fokozatos csökkenésével növekedett a szövetkezetek eredménye. 1950- ben az összes forgalomhoz viszonyítva csak 0,6 százalékos eredmény mutatkozott. 3957-ben 2,67 százalékra növekedett az eredmény. Az fmsz-ek 1950-ben saját vagyonná] még nem rendelkeztek. állami hitellel dolgoztak, — ezzel szemben 1957 végén már több mint 100 millió Ft saját vagvonuk volt. — Megalakulásuk óta mintegy 17 millió Ft visszatérítést adtak a tagságnak Ez a visszatérítés nem álli arányban a tagság által beszedett részjegyek összegével, bár ez is Ids mértékbe! emelkedett. 1950-ben csak 850 ezer Ft 1957 végén 5,8 millió Ft be fizetett részjegye volt a tag Ságnak. Javult az fmsz-ek va gyonvédelmi munkája is. A; 1950-ben felmerült össze: hiány a forgalom 0,4 százaié kát tette ki, 1957-ben csal 0,17 százalék volt, annak el lenére, hogy az ellenforradalom alatt igen nagy összegeket loptak el az fmsz-ektől, s amelyek felderítése 1957-ben történt meg. Az állandóan javuló gazdasági munka mellett nem fejlődött megfelelően a szövetkezetek tömegpoliíikai munkája. Az 1951—52-es évben bizonyos törés következett be és így túlságosan előtérbe került az fmsz kereskedelmi tevékenysége. A szövetkezetek tömegpolitikai munkájának javítása érdekében már az elmúlt év elején több intézkedés történt: de különösen a múlt év decemberében megtartott SZÖVOSZ-kong- resszus után indult meg az egészséges fejlődés. Az fmsz-ek fokozatosan átveszik azokat a tevékenységeket, amelyek összeköttetésben vannak a parasztság munkájával, tevékenységével. így már az ipari növények szerződéskötését az fmsz-ek végezték. — Eddig mintegy 19 351 kát. holdra kötöttek szerződést. A gabona felvásárlást az elmúlt évben 29 helyen végezték és igen jó eredménnyel. Most folynak a gépi munka szerződéskötések. Az eredmények mellett hibák is találhatók a szövetkezetek munkájában. Az egyik ilyen hiányosság, hogy még mindig nem megfelelő a szövetkezeti tagság és a vezetőség kapcsolata; bár az elmúlt évben ezen a téren is javulás tapasztalható. — A termelés kérdéseivel is sokkal többet kellene foglalkozniok a szövetkezetek vezetőségeinek, tagságának. Előfordulnak hibák az áruellátás, a felvásárlás területén is. Bár a forgalomhoz viszonyítva a leltárhiányok összege csökkent, még mindig igen magas az az összeg, amit különböző elemek ellopnak a szövetkezetektől. Van hiányosság az áruk és anyagok kezelésénél is. Az fmsz-eknek, de a szövetkezeti rendszer minden dolgozójának arra kell törekednie, hogy a még meglévő hiányosságokat minél előbb szüntessük meg, és segítsük a tömegpolitikai és gazdasági munka javulását. A tagcsoportok szervezésével erősíteni kell a tagság kapcsolatát a vezetőséggel. Be kell vonni a szövetkezeti tagságot az ellenőrző munkába, hogy minden szövetkezeti tag úgy vigyázzon a szövetkezet vagyonára, mint a sajátjára. Növelni kell a tagság érdekeltségét azon keresztül is, hogy egy-egy szövetkezeti tag minél több részjegyet jegyezzen. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a termelés irányítására, a termeléshez szükséges eszközök felszerelések beszerzésére, a különböző társulások, szakcsoportok szervezésére és segítésére. A költségek csökkentésével, a részjegyek befizetésével'növelni kell a szövetkezetek saját vagyonát, hogy az igénybe vett állami hitelek más területen kerülhessenek felhasználásra. Boda Mihály MÉSZÖV főkönyvelő . Eredményesen működik a kunhegyesi földműves- szövetkezet mezőgazdasági / Ara: 4 l't Kapható: Postahivataloknál, kézbesítőknél és hírlapárusoknál Szolnok város zildség, gsiim'ücs és burgonya ellátásáról nyilatkozik Sárosi Béla elviárs A MÉSZÖV Igazgatóságának határozata értelmében Szolnok város zöldség, gyümölcs és burgonya ellátását ebben az évben a szolnoki földművesszövetkezet oldja meg. Ezzel kapcsolatban kerestük fel Sárosi Béla elvtársat, a földművesszövetkezet ig.-elnökét, hogy tájékoztasson bennünket, milyen terveik vannak e nehéz feladat megoldására? — Az előző évek során a város zöldáru ellátásával már ‘sok szerv foglalkozott — mondotta Sáro-si elvtárs — így pl. a MEZÖKER, KISKER éo a MÉK Központ. Azonban sok volt a zökkenő. Mi örömmel fogadtuk a MÉSZÖV határozatát, hiszen ez is elősegíU a szorosabb kapcsolat kiépítését a földművesszövetkezet, tér melőszövetkezet és. a parasztság között. Mi azon leszünk, hogy Szolnok város lakossága minél olcsóbb és frissebb árut tudjon vásárolni. Ennek érdekében megfelelő felhozatalt biztosítunk. Szolnok város terű leiére szállít pl. a szandaazöllősi „Vörös Mező” Termelőszövetkezet, a Szolno ki Állami Gazdaság, a „Sza badság” Termelőszövetkezet, a rákóczifalvi, szandaszöllősi, az ujszászi és a cseresznyéről híres nagykörűi földművesszövetkezet is. így az áru köz vétlenül kerül a boltokba és nem lesz beiktatva egy harmadik vállalat. — Mivel magyarázható hogy az alma ellátásban most fennakadás van? — Sajnos, az előző gazdálkodás miatt jelen pillanatban nincs elegendő alma. A hiba megszüntetése érdekében a szövetkezet a Városi Tanács Kereskedelmi Osztályával, a nyírségi földművesszövetkeze; tekkel már folytat tárgyalásokat. Beszélnünk kell a város burgonyaeilátásáról is, hiszen mindannyian tudjuk, hogy ez is probléma volt. Földművesszövetkezetünk már most folytat tárgyalásokat a Szabolcs megyei földművesszövetkezetekkel új- és ó-burgonya beszerzéséről Jelen pillanatban az új megérkezéséig több mint 25 vagon áll a lakosság rendelkezésére. Tájékoztatásul közölni szeretném, hogy már megjelent a zöldhagyma, a héten pedig jelentkezik a korai sóska, spenót és saláta is. — Gyakran panaszkodnak a háziasszonyok, hogy korán zárnak a zöldséges boltok. Nem lehetne ezen változtatni? — De igen. Már intézkedtünk is. Szakboltjaink április 1-től legalább 12 órát lesznek nyitva és csúcsforgalom ide jén reggel 6 órától 11 óráig 2 személy végzi a kiszolgálást. Reméljük, hogy az 1958-as esztendőben a város lakossága meg lesz elégedve az ellátás sál, hiszen mi mindannyian elsődleges feladatunknak tartjuk Szolnok zöldség, gyű mölcsellátásának jó megoldását. — In — uzemaga Kunhegyes község területén hét mezőgazdasági termelőszövetkezet es tizenegy termelőszövetkezeti csoport működik. 1200 kataszt- rális holdra tehető az egyéni művelés alatt álló földterület. Mind a termelőszövetkezetek, mind az egyénileg dolgozó parasztok gazdálkodásához, a termelés fejlesztéséhez nagy segítséget nyújt a földművesszövetkezet keretén belül működő mezőgazdasági üzemág. Juhász Lénárd, Kasza János és Muzsbai András termelési felelősök lelkes, odaadó munkáját tükrözi a Tarr Lajos üzemágvezetőnek feltett kérdéseinkre megadott válasza. — Eredményeink közé tartozik, hogy a cukorrépa szer- ződtetési tervünket 300 kát. holdról 317.5 kh-ra, a rizst pedig 240 kát. holdról 243 kát. holdra teljesítettük. — Ezenkívül a termelőszövetkezetekkel paprikára, paradicsomra, uborkára, dinnyére és egyéb zöldségfélére — kb. 62.5 kát. holdra — részben bizományi, részben teljes átvételre kötöttünk szerződést. —- Hogyan állnak a műtrágyaellátással és a vetőmag kiosztással? — érdeklődünk. — A szerződéses növényekhez szükséges műtrágyára az igényt idejében beadtuk. A hozzánk tartozó To- majmonostorával együtt idáig 1155 mázsát használtunk fel. Március 1-én újabb 5 vagonra adtunk fel megrendelést. A vetőmag kiosztása is megfelelő ütemben történik. 52 mázsa cukorrépa vetőmag érkezett s ebből 26 mázsát a gazdálkodók már elvittek. — Az üzemág milyen to vábbi segítséget nyújt a termelőszövetkezeteknek, társulásoknak, egyéni gazdálkodódnak? —■•Megvizsgáltuk a mező- gazdasági szaküzletünk kisgép,^műtrágya, vetőmag, stb. ellátottságát s kérdést intéztünk tsz-einkhez, tszcs-ink- hez, hogy a tavaszi, a nyári mezőgazdasági munkához milyen kisgépekre stb. lesz szükségük. Idejében akarunk gondoskodni azok beszerzéséről. Ezenkívül vannak kölcsönzésre szánt kisgépeink is. A cukorgyár három tizennégy soros vetőgépet bocsáj- tott rendelkezésünkre, mely- lyel díjmentesen segítjük a termelőket. Földművesszövetkezetünknek 16 soros saját vetőgépje is van, mely szintén a gazdálkodók rendelkezésére áll. Nagy sikert aratott a télen a Hazafias Népfronttal karöltve megtartott négy előadás, melyen többek között a műtrágya felhasználásával, Szőnyegkészítő tanfolyam a törökszentmiklósi nőbizottság műsorán A törökszentmiklósi földművesszövetkezetnél a nőbizottság közel 5 hónapja működik. Az asszonyok nagy lel kesedéssel és sok tervve. kezdték él a munkát. Legelső ténykedésük a részjegyalap növelése volt. Ebben először is jó példával jártak elöl, személyenként 100 Ft-os részje gyet jegyeztek. Utána az utcán, az üzletekben, a lakáso kon, ha találkoztak ismerő sökkel, elmondották, hogy milyen jelentőséggel bír a részjegyalap növelése. így si került szép eredményeket fel pntatni. A . földművesszövetkezet üzemegységeinél is rendszeresen tartanak ellenőrzést. Eb ben a munkában Bozáné, Me zőné és Juhászné asszony tár sák járnak az élen. Megkér tűk őket, hogy segítsék a fia- ralabbakM, adják át tapasztalataikat. Eredményeik közé tartozik az is, hogy még az ősz folyamán 15 taggal beindították a torontálmintájú szőnyegkészítő tanfolyamot, ami iránt nagy érdeklődést tanúsítottak az asszonyok. r< ~en elsajátították a sző nyegszövést és igen boldogok, hogy- esti szakmát tanultak, amit az életben bármikor hasznosítani tudnak. Amikor pedig a budapesti rádió „Lányok—asszo nyok” című műsorban közölte a tanfolyamot, örömük határtalan volt. Időközben, hogy minél több asszonyt tudjanak beszervezni a földművesszövetkezeti munkába, elhatározták, hogy csigatészta készítéssel egybe kötött összejöveteleket ren feznek, amit két esetben mát megtartottak. Ilyen alkalmak kor sokmir^e-r-ől szó esik. Szi’ágyiné elvtársnő a nőtanács titkára beszéli arról, bogy az .asszonyok az áruellátás megjavítása terén milyen eredményeket tudnak elérni, valamint a gyermeknevelésről és sok más asszonyproblémáról. A közelmúltban táncmulatsá got rendeztek, s a tiszta bevételt — 500 Ft-ot — a gyermeknapra tették el ajándékozásra. Minden igyekezettel azon vannak, hogy a célkitűzéseiket megvalósítsák, s eredrné nyes munkájúk a szövetkeze fejlődésében megmutatkoz zon. Lesán Jánosné nöbizottsúg elnöke-v.. „ Törö^ütvklóS a gépi munkaeszközök használatával foglalkoztunk. Az 'lőadások után hasznos viták voltak. így például a javaslatok alapján felvettük a kapcsolatot a Cegléd Csemői Állami Gazdasággal s több mint 100 db. elsőrendű gyümölcsfacsemetét szereztünk be. ■ Milyen lehetőségek vannak a társulások, szakcsoportok további alakítására? Jelenleg alapszabály szerint egy méhész szakcsoport működik 28 fővel és 397 méhcsaláddal. Ezenkívül a rizstermelői társulás, Bercsényi néven 28 fővel és 15.5 kát. hold földön, cukorrépa termelői, Aranykalász néven 7 fővel és 8.5 kát. hold területen szemescirok termelői társulás alakult. Az üzemág rendszeres kapcsolatot tart fenn a társulás vezetőivel és segíti a gazdálkodási módszerek fejlesztését. Volna még más lehetőség is társulásra, vagy szakcsoport létrehozására. A községi tanács kezelésében mintegy 230 kát. hold művelésen kívüli terület van. Itt lehet- , ne például takarmánytermelői társulást létrehozni. A nagy költségek miatt azonban egyelőre vonakodnak a termelők a hasznosítástól. — Az idén a földműves- szövetkezetek kötik meg a gépi munkára a szerződést az egyéni gazdálkodókkal. Kunhegyesen megtörtént-e már ez? Igen. A szerződési keret 10.700 normálholdra szól. — Tekintettel az időjárás viszontagságaira, a gépi szántási munkákat még bem kezdtük el teljes erővel. Az elmúlt év őszén könnyítette a gépek munkáját, hogy 28 géphasználati társulás alakult Reméljük, hogy ebben az évben még több lesz. A térképek már elkészültek és 4 körzeti felelőst állítottunk be. Az egyéni gazdálkodókkal idáig 606 kát. holdra kötöttünk szántási szerződést^ Már ezzel a munkával is jóval több területhez juttattuk a helybeli gépállomás!* mint a megelőző években. A SZÖVOSZ IV. konfjresz- szusa határozata érteimében a Kunhegyes és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél is megalakult a mező- ' gazdasági üzemág. s már is igen szép eredményeket tud felmutatni. Ebhez hozzájárult többek között az is, hogy a földművesszövetkezet igazgatósági ülésein rendszeresen beszámoltatják az üzemág vezetőit, tanácsot, segítségei, adnak munkájuk sikeres végzéséhez. Ezenkívül nein marad el a helyi tanács támogatása sem. — G. K. — Mi újság a cíbabhází és az abádszalóbi takarékszövet kezeiben A cibakházi takarékszövetkezet megalakítását a földművesszövetkezet részéről hosszú, kitartó munka előzte meg. Mindazokat a dolgozókat bevonták a munkába, akik önként vállalták a szervezéssel járó feladatokat, s egyben maguk is. beléptek a tagok , sorába. Alaposabb szervező munkához 1958 január 1-én fogfák hozzá — bár előzőleg is foglalkóztak ezzel a kérdéssel. Minden nagyobb összejövetelen (gyűléseken) ismertették a takarékszövetkezet célját és feladatait. Hazról-házra járva az agi- tócióf munka során elmondották a dolgozó parasztok- hák, > hogy a takarékszövet- ktezef megalakulásával lehetőség- nyílik termelési és egyéb kölcsönök folyósítására, s ugyanakkor a fölösleges pénzét is bizalommal elhelyezheti minden dolgozó. A jó agitációs munka eredményeként eddig 180 család írta alá a belépési nyilatkozatot. A részjegyek értékét mér 90-en be is fizették. A további fejlődés érdekében nagy szükség lenne arra, hogy a pénzügyminisztérium a beküldött kérelem alapján a működési engedélyt mielőbb megadja. Bartók Sándor szervező; • A közelmúltban az abád- szalóki földművesszövetkezet kultúrhelyiségében 31 taggal megalakult a megye negyedik takarékszövetkezete. Az alakuló ülésen megválasztották az igazgatóságot és fel- ügyelőbizottságct. Elnök Képes Pál, helyettese Sáfár Bálint, a felügyelő bizottság elnöke pedig Illés Ferenc dolgozó paraszt lett. A takarékszövetkezet megalakulását nagyban elősegítette a község különböző helyein megtartott kisgyűlés, amelyeken a megjelentek tudomást szereztek a szövetkezet céljáról és feladatáról.- Nagy lelkesedéssel fogadták a megalakulást azok is, aki* a volt hitelszövetkezetnek tagjai voltak, annál is inkább,' mivel az ott lévő részjegyeiket átkérhetik a helyileg megalakult takarékszövetkezetbe! Gacsaí István* v‘v‘
