Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-19 / 66. szám
\j'Mattel gyógyít, á a keze aranyat él A munkás elsősorban kezével keresi kenyerét, számára az a legdrágább. Sándorti János, a Vegyiművek gépkezelője ezért keseredett el. mikor egy évvel ezelőtt üzemi baleset folytén balkeze szétroncsolódott, s azt le akarták vágni. Bicepsz — mondták latinul. Orvosi nyelven azt ie- lenti, hogy karját mindössze a bicepsz nevű izomdarab tartja, mert karcsontja is több helyen eltöredezett, s húsa szinte cafatokban lógott Most is borzong. ha a hétta gú orvQskonziliumra gondol Ilyen esetben csupán a kar amputálása jöhet szóba. De dr. Detre István sebészorvos másképp gondolkodott. Megérezte, mi háborog a munkás lelkében. A lehetetlen elkövetésére vállalkozott. —r Én megpróbálom megmenteni a karját — mondotta, s orvoskollégái, akik biztosak voltak abban, hogy ez lehetetlen, vállukat vonogat- ták és sajnálkozva néztek rá. Hisz úgy sem fog sikerülni... Heteken keresztül, hónapokon át folyt a harc Sándorfi János gépkezelő karjának megmentéséért. Rengeteg fájdalmat kellett kiállnia. Sokszor úgy érezte már ő is. talán jobb lenne, ha levágnák karját. De Detre István sebészorvos lelket öntött beléje és szembeszállt a lehetetlennel .. „ S az elszakadt izmok, húscafatok. az összeroncsolódott csontok Ú1ra összeforrtak. — Sándorfi János keze mindjobban visszanyerte természetes külsejét. Győzött az akarat, az igazi, orvosi szív. Hogy milyen nagy dolgot vitt véghez Detre István, bizonyítja az alábbi eset is Sándorfi János gépkezelőt utókezelésre Budapestre, a reumakórházba küldték. Leleteket nem vitt magával, csak a beutalást. Kérdezték, mi a betegség előzménye. Ő azt fnondta: — Karomat csak a bicepsz tartotta. — Jó, hogy azt nem mondja, a fejét vesztette el. és azt rakták vissza — mondták neki az orvosok. — Még itt sem Van ugyan iskola, de nem felel meg a követelményeknek. A régiben be kellett szüntetni a tanítást, mert az épüiei életveszélyes lett. Mindenfelől omladozik, ujjnyi repedések vannak rajta — magyarázza az igazgatási ősz-' tály vezetője, Gábli Mártonná. — Hogyan segítettek az iskolaszükségleten? — Nem volt könnyű dolog. Az iskola átköltözött az óvodába, az óvoda a szülőotthonba, a szülőotthont pedig áthelyeztük ide, a tanácshoz. Ilymódon az egyik sincs a maga helyén, mindenütt felfordulás van, alig várjuk, hogy elkészüljön az új négytantermes iskola. — Az iskola helyének kijelölése is problémát okozott. A Muszálykerti részen volt ugyan két porta a tanács birtokában, de ez kicsinek bizonyult, ezért még két házhelyet kisajátítottunk. — Hogyan fogadták a Ti- szavárkonyiak az új iskola hírét? — Mondanom sem kell, ha az ember megnézi a régi iskolát, mindjárt gondolja, hogy nagyon örültek neki. Hamar híre járt mindenfelé. •Jóidéig másról sem beszéltek, minthogy parkettásak lesznek a tantermek, úttörő szoba is lesz. no meg számtalan helyiség van benne. — válalkozhatnánk ilyesmire. nemhogy egy vidéki kórház. S mikör a Szolnok megyei Kórház meeküldte leletét, elragadtatással mondták: — Nem is gondoltuk, hogy vidéken ilvpcmi is létezik. Ez az orvos csodát művelt, valósággal szívével gyógyította meg a betegét, s a keze aranyat ér. Kárpáti Norton-kútat fúrnak az udvaron, széles járda vezet el előtte. De talán, ha nem restell, jöjjön ki és nézzük meg az építkezést. Ilyen előzetes útmutatások után indultunk el megnézni, hogyan dolgoznak a Szolnoki Magasépítő Vállalat munkásai, hogy mihamarabb felépüljön az új iskola. Tizennyolc ember munkálkodik az építkezésen. Jelenleg az alapot ássák. A Mélyfúró Vállalat dolgozói is megkezdték az előkészületet a kútfúráshoz. Hatalmas szivattyúk, diesel-motorok, csövek sorakoznak a közelben. A felvonulási épületek falát már húzzák fel az ügyes munkáskezek. Az építésvezető elmondta: szeretné, ha a jövő tanévet már ebben kezdenék meg az iskolások. — Rajtunk nem sok múlik, hamar elvégezzük a tennivalónkat, inkább a szerelőkön, mázolókan és asztalosokon. Gondolom: velük sem lesz sok baj. igyekeznek, hogy szeptemberben már megkezdődhessen a tanítás az új iskolában, — magyarázza Zablaczki elvtárs, építésvezető. Bízunk benne, hogy így lesz. ... iipint iqqekpzfent meqratzolnt Saliai Elemér: Utolsó napok Ezért is éreztem szinte kínzó szükséggel, hogy bemutassam mementóként könyvem „hősének“ típusát, amelyet mintegy két évtizeddel ezelőtt ismerhettem meg. Hallottam fehér asztalnál finoman és szellemesen trá- gárkodni, megfigyelhettem, mint vergődik fojtogató tétlenségben, egy tömeges kivégzéskor láthattam, hogyan gyújtotta meg Regália Médiáját, de akkor Is láthattam, amikor szellemi bajtársai már fogyatkozóban voltak. Azt a típusit igyekeztem megrajzolni Helesfay Hirt Oszkár tűzérkapitány személyében. aki még ekkor sem vált inaktívvá, hanem elég bátorságot érzett ahhoz, hogy ne kérődzőn a múlton, hanem cselekedjen „szellemi világuk rohamozóival szemben”. Nagyon szeretném, ha olvasóim olyan mértékben vonnák le ebből is a megfelelő következtetéseket, amint azt a „Mozgó vesztőhely1’ című könyvemből tették. Sallat Elemér arcképe Egy csipetnyit adhattam ízelítőül abból az egykor hermetikusan zárt világból, melyet „szigorúan titkos*’ jellege miatt nem ismerhettünk meg. Egy maréknyit abból, melyet if jóságunk nem láthatott, és a kortársak jelentős része is elfelejtett már *. s Hogy könnyebb legyen a tanulás... AZ ELSŐ PILLANTÁSRA Tiszavárkony is olyan, mint a legtöbb alföldi kisközség. Aprótetszetős házak, fásítotr utcák; megnyerő külsőt nyúj minden látogatónak. Legszebb része a Tisza-paricrn húzódó fűzkert. Az ember akaratlanul is megáll a fehérre meszelt házak között. Kár volna sietni. Már itt, a'községben is az erdő és a Tisza illatát szív ja be a tüdő, a nap aranysárga fénnyel ragyog a szürke felhők mögül. Autók csak ritkán verik fel itt a port és nem kell minduntalan a falhoz lapulni a keskeny gyalogjárda ról. Nyugodtan el lehet néz- gelődni és elgondolkodni a múltról, amelyről a homokos talaj és az itt-ott szétszórt mészkövek beszélnek. A múlt? Valahogy ez is hasonló minden Tisza-menti kis özségre: beszél a régi avarokról, a rómaiakról, a hon- iglaló nagyarokról, törökök öl, a. község fénykorát ó, tárcáról és feidúlásáról, hő ükről, mártírokról. A ma- ntarság ezeréves története él izesűrítve e kisközség régi öveiben, amelynek egész kis egendakoszorúja van. TISZAVÁRKONY is mesél a régi avarokról, rómaiakról, ők övezték körül földvárakkal. A község nevének erede férői nincs egységes állásfog- rAlás. A nyelvtörténészek a Várkony szót a vár és „leány” török szócskából származtat •dk. Konti törökül kicsinyíti' rpző, tehát: váraeska. A szóbeszéd viszont úgt tartja: hajdan itt táborozó vezér csitította lovát a „várj ko nyi” szavakkal. Ezen a helyen épült Várkony. A konyi szláv szó lovat jelent. A Tisza előnevet az I. világháború után kapta. A bécsi leépeskrónikában viszont Várkusz néven szerepel. Nézzük meg ezután a község rövid történetét. Történelmi nevezetességű hely. Iskoláiban őriznek egy kőbaltá4, melyet határában találtak. A VII., VIII. századból származó és 1952-ben feltárt avar korabeli temető bizonyság, hog Itt jelentős hvartelepülég volt. Lehet, hogy az avar birodalom, de az Is fennállhat, hog<j a római birodalomból volt Itt a határőrségnek földvára. A honfoglaló magyarok már la kótelepülést találtak. Valószí nűleg a Tiszaparton húzódó erődítménysorozat adja a királyi birtok végvárait. Azt tudjuk, hogy az Árpádházi királyok idejében a község is királyi birtok. A legrégibb írásbeli feljegyzés a bécsi képeskrónikában található Tt- szavárkonyról. Könyves Kálmán 1098-ban itt találkozik Áhens herceggel. LEGFÉNYESEBB múltjához kapcsolódik Endre ktrálp és Béla herceg közölt lefolyt korona és kard jelenet, melynek 900 éves jubileumát ké szül megünnepelni a község 1397-ben Zsigmong király sókamarai hivatalt állíttat tel melyet nagyságra a szeged sóhivatallal emlegetnek. Az 'nfjzstn-,, Mátyés is itt békül ki a börtö-shől . kiszabadul Szilágyi Mihállyal. Dózsa népe hordóhidat vert és azon kelt át a Tiszán 1514 ben, hogy Erdélybe vonuljon és ott végété fel a harcot a főúri csapatokkal. A mohácsi vész után azonban, amikor megkezdődött a török hódoltság. a törökök elpusztítják a virágzó kis községet. Mikor kivonulnak az országból, iisz kös romokat, kietlen, szikes földet hagynak maguk után. Tiszavárkony ekkor legelő lesz. Csak a XVI11. században telepítik be újra. Az 1848-as szabadságharcban Várkony határában is folynak helyi csatározások és 12 vasas németet ejtenek fogságba a nép felkelők. A szabadságharc után Várkony nagyobb jelen tőséggel bír, több kisközség tartozik hozzá. A XX. század elején a föld és a szőlő az uraságoké. A község lakói mezőgazdaság1 cselédek és földmunkások. A kisemmizett, egyszerű nép 100 kilométereket gyalogolt ban dákba verődve, hogy itt-ott a Tisza mentén kubikos munká, vállaljon. Ilyen állapotban hozott döntő fordulatot a fel- szabadulás napja. A LAKOSSÁG emlékezeté ben hagyományokként él a történelmi múlt. A vár pincéiét, amit most csak kőtörmelék jelez és mely a monda szerint kincseket őriz, sok áb rándos ember kereste. A falu 'öregjei ajkán több monda él. amely u vár keletkezéséről, az ott történtekről, a régi név Hetéről szól. A várhoz vezető y‘aJ a nép ma is Endre királ itiá ’• nevezi Ezek a mon iák indították Földvári Miklós pedagógust és munkatársait arra, hogy feldolgozza a község történetét. Arra készülnek, hogy a közeljövőben a járási népfront bizottsággal karöltve jubileumi ünnepsé get rendeznek. Valamennyi talált tárgyat kiállítanak a kultúrotthonban. Kis emlék müvet akarnak építeni, ame lyen márványtáblán jelölik meg a 900 éves évfordulót. Az igazi fejlődés Tiszavár konyra csak 1945 után köszöntött. A nagy történelmi múltat látott, földönfutó nép unokái megtalálták helyüket a községben. Az urasági nagy birtokokat felosztották. Földhöz jutottak a nincstelenek. A mai korban élő emberek már csak a hajlotthátú nagyapák beszédéből emlékeznek vissza a sanyarú muVra. Ma már két termelőszövetkezete is van: a Petőfi &s az Uj Élet, amelyek igen jó eredménnyel működnek. A hajdani sárgára meszelt urasági kúriákban az arra érdemesek székelnek. Valamennyi kastély a termelő- szövetkezetek birtokában van. TALÁN 900 ÉV alatt sem építettek annyi járdát, kutat, mint a felszabadulás után. Vj lakónegyed épült a Muszály- kert riszten. Most építenek egy négytantermes korszerű iskolát. Ha az ember járja a község utcáit, csak Így tudja jelmérni a fejlődést. A csendes beszédű öregek szavaiból vissza ehet emlékezni a múltra, de a község képén ez nem látszik meg. így él Várkony lakossá ga, ápolja a régi hagyományokat, legendákat mesél a nagy történelmi időkről és formálja új történelmét. Amóth A. József Ripacskodás Ezt a dolgot a törökszentmiklósi moziban észleltem... A népszerű filmhíradó után a nézőtéren kigyulladtak a lámpák és egy atlétatrikós izmos fiatalember kiperdült a színpadra. Alig hallhatóan bejelentette: — Hölgyeim és uraim, most a három török következik. Csak ennyit mondott, se többet, se kevesebbe). Mintha a közönségnek egyéb dolga nem akadna, csak az, hogy tudjon a három törökről. A három törökről, „világsikeréről'’, mert ők atrakciós nyak- törést mutatnak be. Hárman kiugrottak a porondra és a 20-as évek ócska cirkusz- szenzációival untatták a közönséget. Elejtett ferde grimaszokkal, százszor ismételt „mutatványokkal” ripacskod- tak. A közönség nem valami nagy megelégedéssel tapsolt egy-egy teljesítmény után. Közvetlenül mellettem valaki meg is jegyezte: — Inkább szólna a mozi vezetősége és befizetnénk azt az ötven fillér felárat, csak ne kellene ilyesmit látni. Körülötte a nézők bólogattak. Alig hallhatóan osztották az idős ember nézetét, de a három török mitsem törődött ezzel, sebtében összevágott bohóck:>dással rontották el azt a fikarcnyi művészi teljesítményt is, amit ritkán nyújtottak. Mialatt a három török egyensúlyozást, szálfákat mutatott be, azalatt a közönség indult a kijárat felé. hogy ilymódon hosszabbítsa meg az öt perces szünete4, ügyet sem vetve a mutatványosokra. Én sem vártam sokáig, indultam a többi k után, mert úgy éreztem, ha tovább nézem az akrobatákat, én is nyakamat töröm. — aj — A Nap kél: 6.04 h-kor, nyugszik: 17.45 h-kOí.v>~ A Hold kél: 0.56 h-kor, nyugszik: 10.15 h-kor. Köszöntjük a Józsefeket. ldőjárásjelentés Az évszakhoz képest hideg időjárást Dél-Euröpában a déli széllel érkező szubtrópusi légtömegek kezdik enyhíteni. Első hullámuk csökkentette a fagyot a Balkánon is. Így Szófiában tegnap hajnalban még mínusz 7 fok volt, ma éjjel csak mínusz 1 fokig hült le a levegő. Hasonló enyhülés mutatkozott Jugoszláviában is, ahol tegnap még közel mínusz 10 fokos fagyok voltak, ma már csak gyenge fagyok léplek fel. Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen kisebb havazás, a reggeli órákban párásság, helyenként köd, mérsékelt szél, a hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet: mínusz 3, mínusz 6. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 4—7 fok között. MÁRCIUS 23-án. vasárnap este fél 8 órakor a szabadtéri színpad és a kert mozi felépítésének javára „Bécsi erdő, becsi leány” címmel Lehár- Strauso keringőestet rendez a jászberényi Déryné színházterem vezetősége. Közreműködik Palotás! János ének és zcneegyiiílcs huszonnyolc tagú tánczenekara, dr. Horváth Ottó karnagy vezetésével. A műsoros esten fellépnek Varga Viktória ének- és Komá- rouil Gizi „„ugoraművésznö. A SZAKSZERVEZETEK Szolnok megyei Tanácsa március 19-én szerdán 9 órai kezdettel szakszervezeti nagy- aktívát tart a Megyei Tanács nagytermében. Nanírentlon a szakszervezetek XIX. kongresszusának munkája és a határozat Ismertetése. Előadó: Vas-Witteg Miklós elvtárs, a; a SZOT alelnöke lesz. A TISZAÖRSI Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe az idén 20 egyénileg dolgozó paraszt lépett be. VASÁRNAP szövetkezeti nap lesz Kisújszálláson. A délelőtti órákban a termelő- szövetkezetek és csoportok nagygyűlést tartanak a mozi helyiségében. Előadó Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettes. A beszámolót filmvetítés követi, délután pedig a kuitúr- otthonban kiállítás nyílik a termelőszövetkezetek fejlődéséről. Az ünnepség végén közös tsz látogatásra indulnak a résztvevők. A VÍZISZONYTÓL függően a Tiszán is megindul a hajózás. A MAHART dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy 1-én Szolnok és Tiszabura közötti hajójáratot menetrendszerint beindítsák. EREDMÉNYESEN zárta az elmúlt évet a jászárokszál- lási’ földművé sszövet kezet. Az 1957. esztendei ossz üzemági nyereségük 1 millió 741 ezer forint volt. Az évi eredmés nyűkből 186 ezer forintot fizettek ki a tagoknak vásár lási és értékesí’ésl visszatérítésre és 10.210 forintot pedig a KISZ szervezet támogatására fordítottak. A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI járás első negyedéves adóbefizetési tervét 85.1 százalékra teljesítette. A községek versenyében első helyen Fegyvernek 99.1 Százalékkal, második helyen pedig örményes áll 94.6 százalékkal. A TÁNCSICS Lapkiadó Vállalat megjelentette a „Szabadság, te szülj nekem rendet1’ című műsorfüzetet. Ez a kiadvány, amely öt egy- felvonásos színművet tartalmaz. nélkülözhetetlen segítője a szakszervezeti kultúr- feíelősöknek. Ezenkívül a gyűjtemény gazdag verstárat és népdalokat, valamint Kc- rusműveket tartalmaz. MWU> 19 ze d?. lézse* ESŐI»- Jiapi postánkból Március 18-án a következő levelek érkeztek szerkesztőségünkbe: Orvos Tóth József Kisújszállás. Tóth Pál Rákóczifal- va, Németh János Szászberek. Katona Gáborné Kun- szentmárton. Panaszukra választ kaptunk, illetékes szervektől. Az eredményről levélben küldünk tájékoztatást. Somogyi István Alattyán. Kérését továbbítjuk. Szanku Tamás Jászkisér. írását megkaptuk. Hasznosítói fogjuk. G. Csontos I.ászló Tószeg. Kérdésére levélben adunk választ. Addig is kérjük szívás- türelmét. Zenka Istvánná Karcag Panaszát megvizsgáljuk. Választ levélben adunk. Tomfcor Jánosné Tiszapüs- oökí. Ügyében újra felkerestük az illetékes szervet. Válaszukat levélben küldjük meg. Szádvári Vendel Jászból - dogháza. Téglás! Istvánná Szolnok. Levelüket megkaptuk. Váróczi Gy.-né, Cegléd. —• Verseit megkaptuk. Lektorálásra továbbítjuk. Az eredményt levélben közöljük. Szintai Lajos Szászberek. Hajdú József Szolnok. —1 Ügyükben érdeklődni fogunk. A válaszadásig is kérjük szíves türelmüket. Berta Mária, Berta Róza Szolnok, Torkos Erzsébet Karcag. Angyal Ferenc Kengyel, Molnár Margit Tiszaföldvár, Muhari József Pórtelek. Fodor Katalin, Szönyi Gabriella, G,v. Szabó Ilona, Gonda Beáta Mezőtúr, Csirke András Jászberény. Nagy Erzsébet Rákóczi falva. Csikóra Mária Tö- rökszentmiklós. Szabó Borbála. Tóvizi György, Farkas Margit Tiszapüspöki. Sebestyén Irén Kunszentmárton. Kedves kis Pajtások! Leveleiteket továbbítottuk az .üllő- lók Fóruma"-hoz. / * MEGYÉNK TÖRTÉNELMÉBŐL hszavátkony
