Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-19 / 66. szám

\j'Mattel gyógyít, á a keze aranyat él A munkás elsősorban kezé­vel keresi kenyerét, számára az a legdrágább. Sándorti János, a Vegyiművek gépke­zelője ezért keseredett el. mikor egy évvel ezelőtt üze­mi baleset folytén balkeze szétroncsolódott, s azt le akarták vágni. Bicepsz — mondták lati­nul. Orvosi nyelven azt ie- lenti, hogy karját mindössze a bicepsz nevű izomdarab tartja, mert karcsontja is több helyen eltöredezett, s húsa szinte cafatokban lógott Most is borzong. ha a hétta gú orvQskonziliumra gondol Ilyen esetben csupán a kar amputálása jöhet szóba. De dr. Detre István sebészorvos másképp gondolkodott. Meg­érezte, mi háborog a munkás lelkében. A lehetetlen elkö­vetésére vállalkozott. —r Én megpróbálom meg­menteni a karját — mondot­ta, s orvoskollégái, akik biz­tosak voltak abban, hogy ez lehetetlen, vállukat vonogat- ták és sajnálkozva néztek rá. Hisz úgy sem fog sikerül­ni... Heteken keresztül, hónapo­kon át folyt a harc Sándorfi János gépkezelő karjának megmentéséért. Rengeteg fáj­dalmat kellett kiállnia. Sok­szor úgy érezte már ő is. ta­lán jobb lenne, ha levágnák karját. De Detre István se­bészorvos lelket öntött belé­je és szembeszállt a lehetet­lennel .. „ S az elszakadt izmok, hús­cafatok. az összeroncsolódott csontok Ú1ra összeforrtak. — Sándorfi János keze mind­jobban visszanyerte termé­szetes külsejét. Győzött az akarat, az igazi, orvosi szív. Hogy milyen nagy dolgot vitt véghez Detre István, bizo­nyítja az alábbi eset is Sándorfi János gépkezelőt utókezelésre Budapestre, a reumakórházba küldték. Lele­teket nem vitt magával, csak a beutalást. Kérdezték, mi a betegség előzménye. Ő azt fnondta: — Karomat csak a bicepsz tartotta. — Jó, hogy azt nem mond­ja, a fejét vesztette el. és azt rakták vissza — mondták ne­ki az orvosok. — Még itt sem Van ugyan iskola, de nem fe­lel meg a követelményeknek. A régiben be kellett szüntetni a tanítást, mert az épüiei életveszélyes lett. Minden­felől omladozik, ujjnyi repe­dések vannak rajta — ma­gyarázza az igazgatási ősz-' tály vezetője, Gábli Már­tonná. — Hogyan segítettek az iskolaszükségleten? — Nem volt könnyű do­log. Az iskola átköltözött az óvodába, az óvoda a szülő­otthonba, a szülőotthont pe­dig áthelyeztük ide, a ta­nácshoz. Ilymódon az egyik sincs a maga helyén, min­denütt felfordulás van, alig várjuk, hogy elkészüljön az új négytantermes iskola. — Az iskola helyének ki­jelölése is problémát oko­zott. A Muszálykerti részen volt ugyan két porta a ta­nács birtokában, de ez kicsi­nek bizonyult, ezért még két házhelyet kisajátítottunk. — Hogyan fogadták a Ti- szavárkonyiak az új iskola hí­rét? — Mondanom sem kell, ha az ember megnézi a régi is­kolát, mindjárt gondolja, hogy nagyon örültek neki. Hamar híre járt mindenfelé. •Jóidéig másról sem beszél­tek, minthogy parkettásak lesznek a tantermek, úttörő szoba is lesz. no meg szám­talan helyiség van benne. — válalkozhatnánk ilyesmire. nemhogy egy vidéki kórház. S mikör a Szolnok megyei Kórház meeküldte leletét, el­ragadtatással mondták: — Nem is gondoltuk, hogy vidéken ilvpcmi is létezik. Ez az orvos csodát művelt, való­sággal szívével gyógyította meg a betegét, s a keze ara­nyat ér. Kárpáti Norton-kútat fúrnak az ud­varon, széles járda vezet el előtte. De talán, ha nem restell, jöjjön ki és nézzük meg az építkezést. Ilyen előzetes útmutatások után indultunk el megnézni, hogyan dolgoznak a Szol­noki Magasépítő Vállalat munkásai, hogy mihamarabb felépüljön az új iskola. Tizennyolc ember munkál­kodik az építkezésen. Jelen­leg az alapot ássák. A Mély­fúró Vállalat dolgozói is megkezdték az előkészületet a kútfúráshoz. Hatalmas szi­vattyúk, diesel-motorok, csö­vek sorakoznak a közelben. A felvonulási épületek falát már húzzák fel az ügyes munkáskezek. Az építésve­zető elmondta: szeretné, ha a jövő tanévet már ebben kezdenék meg az iskolások. — Rajtunk nem sok mú­lik, hamar elvégezzük a ten­nivalónkat, inkább a szere­lőkön, mázolókan és asztalo­sokon. Gondolom: velük sem lesz sok baj. igyekeznek, hogy szeptemberben már megkezdődhessen a tanítás az új iskolában, — magya­rázza Zablaczki elvtárs, épí­tésvezető. Bízunk benne, hogy így lesz. ... iipint iqqekpzfent meqratzolnt Saliai Elemér: Utolsó napok Ezért is éreztem szinte kínzó szükséggel, hogy be­mutassam mementóként könyvem „hősének“ típusát, amelyet mintegy két évtized­del ezelőtt ismerhettem meg. Hallottam fehér asztalnál finoman és szellemesen trá- gárkodni, megfigyelhettem, mint vergődik fojtogató tét­lenségben, egy tömeges ki­végzéskor láthattam, hogyan gyújtotta meg Regália Mé­diáját, de akkor Is láthat­tam, amikor szellemi bajtár­sai már fogyatkozóban vol­tak. Azt a típusit igyekeztem megrajzolni Helesfay Hirt Oszkár tűzérkapitány szemé­lyében. aki még ekkor sem vált inaktívvá, hanem elég bátorságot érzett ahhoz, hogy ne kérődzőn a múlton, hanem cselekedjen „szellemi világuk rohamozóival szemben”. Nagyon szeretném, ha ol­vasóim olyan mértékben vonnák le ebből is a meg­felelő következtetéseket, amint azt a „Mozgó vesztő­hely1’ című könyvemből tet­ték. Sallat Elemér arcképe Egy csipetnyit adhattam ízelítőül abból az egykor hermetikusan zárt világból, melyet „szigorúan titkos*’ jellege miatt nem ismerhet­tünk meg. Egy maréknyit abból, melyet if jóságunk nem láthatott, és a kortársak je­lentős része is elfelejtett már *. s Hogy könnyebb legyen a tanulás... AZ ELSŐ PILLANTÁSRA Tiszavárkony is olyan, mint a legtöbb alföldi kisközség. Ap­rótetszetős házak, fásítotr utcák; megnyerő külsőt nyúj minden látogatónak. Legszebb része a Tisza-paricrn húzódó fűzkert. Az ember akaratla­nul is megáll a fehérre me­szelt házak között. Kár volna sietni. Már itt, a'községben is az erdő és a Tisza illatát szív ja be a tüdő, a nap aranysár­ga fénnyel ragyog a szürke felhők mögül. Autók csak rit­kán verik fel itt a port és nem kell minduntalan a falhoz la­pulni a keskeny gyalogjárda ról. Nyugodtan el lehet néz- gelődni és elgondolkodni a múltról, amelyről a homokos talaj és az itt-ott szétszórt mészkövek beszélnek. A múlt? Valahogy ez is ha­sonló minden Tisza-menti kis özségre: beszél a régi ava­rokról, a rómaiakról, a hon- iglaló nagyarokról, törökök öl, a. község fénykorát ó, tárcáról és feidúlásáról, hő ükről, mártírokról. A ma- ntarság ezeréves története él izesűrítve e kisközség régi öveiben, amelynek egész kis egendakoszorúja van. TISZAVÁRKONY is mesél a régi avarokról, rómaiakról, ők övezték körül földvárak­kal. A község nevének erede férői nincs egységes állásfog- rAlás. A nyelvtörténészek a Várkony szót a vár és „leány” török szócskából származtat •dk. Konti törökül kicsinyíti' rpző, tehát: váraeska. A szóbeszéd viszont úgt tartja: hajdan itt táborozó ve­zér csitította lovát a „várj ko nyi” szavakkal. Ezen a helyen épült Várkony. A konyi szláv szó lovat jelent. A Tisza előne­vet az I. világháború után kap­ta. A bécsi leépeskrónikában viszont Várkusz néven szere­pel. Nézzük meg ezután a község rövid történetét. Tör­ténelmi nevezetességű hely. Is­koláiban őriznek egy kőbaltá4, melyet határában találtak. A VII., VIII. századból szárma­zó és 1952-ben feltárt avar ko­rabeli temető bizonyság, hog Itt jelentős hvartelepülég volt. Lehet, hogy az avar biroda­lom, de az Is fennállhat, hog<j a római birodalomból volt Itt a határőrségnek földvára. A honfoglaló magyarok már la kótelepülést találtak. Valószí nűleg a Tiszaparton húzódó erődítménysorozat adja a ki­rályi birtok végvárait. Azt tudjuk, hogy az Árpádházi királyok idejében a község is királyi birtok. A legrégibb írásbeli feljegyzés a bécsi ké­peskrónikában található Tt- szavárkonyról. Könyves Kál­mán 1098-ban itt találkozik Áhens herceggel. LEGFÉNYESEBB múltjá­hoz kapcsolódik Endre ktrálp és Béla herceg közölt lefolyt korona és kard jelenet, mely­nek 900 éves jubileumát ké szül megünnepelni a község 1397-ben Zsigmong király sókamarai hivatalt állíttat tel melyet nagyságra a szeged sóhivatallal emlegetnek. Az 'nfjzstn-,, Mátyés is itt békül ki a börtö-shől . kiszabadul Szilágyi Mihállyal. Dózsa népe hordóhidat vert és azon kelt át a Tiszán 1514 ben, hogy Erdélybe vonuljon és ott végété fel a harcot a fő­úri csapatokkal. A mohácsi vész után azonban, amikor megkezdődött a török hódolt­ság. a törökök elpusztítják a virágzó kis községet. Mikor kivonulnak az országból, iisz kös romokat, kietlen, szikes földet hagynak maguk után. Tiszavárkony ekkor legelő lesz. Csak a XVI11. században telepítik be újra. Az 1848-as szabadságharcban Várkony határában is folynak helyi csatározások és 12 vasas né­metet ejtenek fogságba a nép felkelők. A szabadságharc után Várkony nagyobb jelen tőséggel bír, több kisközség tartozik hozzá. A XX. század elején a föld és a szőlő az uraságoké. A község lakói mezőgazdaság1 cselédek és földmunkások. A kisemmizett, egyszerű nép 100 kilométereket gyalogolt ban dákba verődve, hogy itt-ott a Tisza mentén kubikos munká, vállaljon. Ilyen állapotban hozott döntő fordulatot a fel- szabadulás napja. A LAKOSSÁG emlékezeté ben hagyományokként él a történelmi múlt. A vár pincé­iét, amit most csak kőtörme­lék jelez és mely a monda szerint kincseket őriz, sok áb rándos ember kereste. A falu 'öregjei ajkán több monda él. amely u vár keletkezéséről, az ott történtekről, a régi név Hetéről szól. A várhoz vezető y‘aJ a nép ma is Endre királ itiá ’• nevezi Ezek a mon iák indították Földvári Mik­lós pedagógust és munkatár­sait arra, hogy feldolgozza a község történetét. Arra ké­szülnek, hogy a közeljövőben a járási népfront bizottsággal karöltve jubileumi ünnepsé get rendeznek. Valamennyi talált tárgyat kiállítanak a kultúrotthonban. Kis emlék müvet akarnak építeni, ame lyen márványtáblán jelölik meg a 900 éves évfordulót. Az igazi fejlődés Tiszavár konyra csak 1945 után kö­szöntött. A nagy történelmi múltat látott, földönfutó nép unokái megtalálták helyüket a községben. Az urasági nagy birtokokat felosztották. Föld­höz jutottak a nincstelenek. A mai korban élő emberek már csak a hajlotthátú nagyapák beszédéből emlékeznek vissza a sanyarú muVra. Ma már két termelőszövetkezete is van: a Petőfi &s az Uj Élet, amelyek igen jó eredménnyel működ­nek. A hajdani sárgára me­szelt urasági kúriákban az ar­ra érdemesek székelnek. Va­lamennyi kastély a termelő- szövetkezetek birtokában van. TALÁN 900 ÉV alatt sem építettek annyi járdát, kutat, mint a felszabadulás után. Vj lakónegyed épült a Muszály- kert riszten. Most építenek egy négytantermes korszerű iskolát. Ha az ember járja a község utcáit, csak Így tudja jelmér­ni a fejlődést. A csendes be­szédű öregek szavaiból vissza ehet emlékezni a múltra, de a község képén ez nem látszik meg. így él Várkony lakossá ga, ápolja a régi hagyomá­nyokat, legendákat mesél a nagy történelmi időkről és formálja új történelmét. Amóth A. József Ripacskodás Ezt a dolgot a törökszent­miklósi moziban észleltem... A népszerű filmhíradó után a nézőtéren kigyulladtak a lámpák és egy atlétatrikós izmos fiatalember kiperdült a színpadra. Alig hallhatóan bejelentette: — Hölgyeim és uraim, most a három török követ­kezik. Csak ennyit mondott, se többet, se kevesebbe). Mintha a közönségnek egyéb dolga nem akadna, csak az, hogy tudjon a három törökről. A három törökről, „világsikeré­ről'’, mert ők atrakciós nyak- törést mutatnak be. Hárman kiugrottak a porondra és a 20-as évek ócska cirkusz- szenzációival untatták a kö­zönséget. Elejtett ferde gri­maszokkal, százszor ismételt „mutatványokkal” ripacskod- tak. A közönség nem valami nagy megelégedéssel tapsolt egy-egy teljesítmény után. Közvetlenül mellettem valaki meg is jegyezte: — Inkább szólna a mozi vezetősége és befizetnénk azt az ötven fillér felárat, csak ne kellene ilyesmit látni. Körülötte a nézők bólogat­tak. Alig hallhatóan osztot­ták az idős ember nézetét, de a három török mitsem tö­rődött ezzel, sebtében össze­vágott bohóck:>dással rontot­ták el azt a fikarcnyi művé­szi teljesítményt is, amit rit­kán nyújtottak. Mialatt a három török egyensúlyozást, szálfákat mutatott be, azalatt a közönség indult a kijárat felé. hogy ilymódon hosszab­bítsa meg az öt perces szü­nete4, ügyet sem vetve a mu­tatványosokra. Én sem vár­tam sokáig, indultam a töb­bi k után, mert úgy éreztem, ha tovább nézem az akroba­tákat, én is nyakamat tö­röm. — aj — A Nap kél: 6.04 h-kor, nyugszik: 17.45 h-kOí.v>~ A Hold kél: 0.56 h-kor, nyugszik: 10.15 h-kor. Köszöntjük a Józsefeket. ldőjárásjelentés Az évszakhoz képest hideg időjárást Dél-Euröpában a déli széllel érkező szubtrópusi légtömegek kezdik enyhíteni. Első hullámuk csökkentette a fagyot a Balkánon is. Így Szófiában tegnap hajnalban még mínusz 7 fok volt, ma éjjel csak mínusz 1 fokig hült le a levegő. Hasonló enyhülés mutatkozott Jugo­szláviában is, ahol tegnap még közel mínusz 10 fokos fagyok voltak, ma már csak gyenge fagyok léplek fel. Várható időjárás: változó felhőzet, néhány helyen ki­sebb havazás, a reggeli órák­ban párásság, helyenként köd, mérsékelt szél, a hő­mérséklet alig változik. Vár­ható legalacsonyabb hőmér­séklet: mínusz 3, mínusz 6. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szerdán: 4—7 fok között. MÁRCIUS 23-án. vasárnap este fél 8 órakor a szabadtéri színpad és a kert mozi felépí­tésének javára „Bécsi erdő, becsi leány” címmel Lehár- Strauso keringőestet rendez a jászberényi Déryné színház­terem vezetősége. Közremű­ködik Palotás! János ének és zcneegyiiílcs huszonnyolc ta­gú tánczenekara, dr. Horváth Ottó karnagy vezetésével. A műsoros esten fellépnek Var­ga Viktória ének- és Komá- rouil Gizi „„ugoraművésznö. A SZAKSZERVEZETEK Szolnok megyei Tanácsa március 19-én szerdán 9 órai kezdettel szakszervezeti nagy- aktívát tart a Megyei Tanács nagytermében. Nanírentlon a szakszervezetek XIX. kong­resszusának munkája és a ha­tározat Ismertetése. Előadó: Vas-Witteg Miklós elvtárs, a; a SZOT alelnöke lesz. A TISZAÖRSI Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetbe az idén 20 egyé­nileg dolgozó paraszt lépett be. VASÁRNAP szövetkezeti nap lesz Kisújszálláson. A délelőtti órákban a termelő- szövetkezetek és csoportok nagygyűlést tartanak a mozi helyiségében. Előadó Magyart András, a földművelésügyi miniszter első helyettes. A beszámolót filmvetítés kö­veti, délután pedig a kuitúr- otthonban kiállítás nyílik a termelőszövetkezetek fejlődé­séről. Az ünnepség végén közös tsz látogatásra indul­nak a résztvevők. A VÍZISZONYTÓL füg­gően a Tiszán is megindul a hajózás. A MAHART dol­gozói mindent elkövetnek azért, hogy 1-én Szolnok és Tiszabura közötti hajójáratot menetrendszerint beindítsák. EREDMÉNYESEN zárta az elmúlt évet a jászárokszál- lási’ földművé sszövet kezet. Az 1957. esztendei ossz üzemági nyereségük 1 millió 741 ezer forint volt. Az évi eredmés nyűkből 186 ezer forintot fizettek ki a tagoknak vásár lási és értékesí’ésl visszaté­rítésre és 10.210 forintot pe­dig a KISZ szervezet támo­gatására fordítottak. A TÖRÖKSZENTMIKLÓ­SI járás első negyedéves adó­befizetési tervét 85.1 száza­lékra teljesítette. A közsé­gek versenyében első helyen Fegyvernek 99.1 Százalékkal, második helyen pedig örmé­nyes áll 94.6 százalékkal. A TÁNCSICS Lapkiadó Vállalat megjelentette a „Szabadság, te szülj nekem rendet1’ című műsorfüzetet. Ez a kiadvány, amely öt egy- felvonásos színművet tartal­maz. nélkülözhetetlen segí­tője a szakszervezeti kultúr- feíelősöknek. Ezenkívül a gyűjtemény gazdag verstárat és népdalokat, valamint Kc- rusműveket tartalmaz. MWU> 19 ze d?. lézse* ESŐI»- Jiapi postánkból Március 18-án a következő levelek érkeztek szerkesztő­ségünkbe: Orvos Tóth József Kisúj­szállás. Tóth Pál Rákóczifal- va, Németh János Szászbe­rek. Katona Gáborné Kun- szentmárton. Panaszukra vá­laszt kaptunk, illetékes szer­vektől. Az eredményről le­vélben küldünk tájékoztatást. Somogyi István Alattyán. Kérését továbbítjuk. Szanku Tamás Jászkisér. írását megkaptuk. Hasznosí­tói fogjuk. G. Csontos I.ászló Tószeg. Kérdésére levélben adunk választ. Addig is kérjük szí­vás- türelmét. Zenka Istvánná Karcag Pa­naszát megvizsgáljuk. Választ levélben adunk. Tomfcor Jánosné Tiszapüs- oökí. Ügyében újra felkeres­tük az illetékes szervet. Vá­laszukat levélben küldjük meg. Szádvári Vendel Jászból - dogháza. Téglás! Istvánná Szolnok. Levelüket megkap­tuk. Váróczi Gy.-né, Cegléd. —• Verseit megkaptuk. Lektorá­lásra továbbítjuk. Az ered­ményt levélben közöljük. Szintai Lajos Szászbe­rek. Hajdú József Szolnok. —1 Ügyükben érdeklődni fogunk. A válaszadásig is kérjük szí­ves türelmüket. Berta Mária, Berta Róza Szolnok, Torkos Erzsébet Kar­cag. Angyal Ferenc Kengyel, Molnár Margit Tiszaföldvár, Muhari József Pórtelek. Fo­dor Katalin, Szönyi Gabriella, G,v. Szabó Ilona, Gonda Beáta Mezőtúr, Csirke András Jász­berény. Nagy Erzsébet Rá­kóczi falva. Csikóra Mária Tö- rökszentmiklós. Szabó Borbá­la. Tóvizi György, Farkas Margit Tiszapüspöki. Sebes­tyén Irén Kunszentmárton. Kedves kis Pajtások! Levelei­teket továbbítottuk az .üllő- lók Fóruma"-hoz. / * MEGYÉNK TÖRTÉNELMÉBŐL hszavátkony

Next

/
Thumbnails
Contents