Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

A csehszlovák köztársasági elnök a csúcsértekezletről és a Rapacki tervről Tiszti hivatás — a Horthy-hadseregben — a Magyar Néphadseregben Prága (MTI); Antonia No­votny köztársasági elnök, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára fogadta a Cseh­szlovák Távirati Iroda és a Kudé Právo munkatársát, akinek kifejtette a Csehszlo­vák Köztársaság álláspontját a tervezett legfelső szintű ér­tekezletről. Novotnyi kijelen­tette: A csehszlovák kormány mindig fenntartóé nélkül tá­mogatta azt a gondolatot hogy valamennyi vitás nem­zetköz kérdést tárgyaié« út­ján kell megoldaná. Kijelentette, hogy a kül- i: ^’miniszterek esetleges eló­Péri** ÜMTI). Az Echos című francia lap vezércikk- írója a fenti című cikkében igyekszik megtalálná a raké­takutatásban elszenvedett amerikai kudarcok okál Ha mérleget készítünk az ame­rikaiak kísérleteiről írja — amelyeket az interkonti­nentális rakétákkal és a mes­terséges holdakkal végeztek, a következő eredményre ju­tunk: Ati.xwakéta, tat ktoértet: hat kudarc. Thor és Tita» rakéták- Ki­aórietak száma ismeretlen, de egy sem Járt sikerrel. Mesterséges holdak »-négy kísérlet: egy siker. Ez « táblázat annál raomo- rúbö, mert az egyetlen sike­res kísérletnél egy harminc- három tonnás négy lép esős rakétát lőttek Jd ahhoz, hogy egy mindössze négy és fél kilós Jós mesterséges holdat indítsanak el útjára: A korszerű technika lét- fontosságú területein ezek szerint súlyos amerikai vál­sággal állunk szemben. Hol kell keresnünk az okokat Miért éri az amerikaiakat kudarc után kudarc, ott ahol a • u-oszok látványos sikereket őrnek el? a) Az orosz kudarcokról ránca jelentés: Miét, hogy az oroszok valamikor sikerte­lenséggel is küzdöttek. Egy tény azonban »vitathatatlan, október 4-én halálos bizton­sággal indították iá pályáján az első szputnyikot. — Egy szputnyik ú tna kindftáaánál arra kell törekedni, hogy pá­lyájának középpontjában a föld legyen. — A második szputnyik majdnem korszerű pályát írt le. b) Az amerikaiak lemara­dása tényleges. Ami ezt a tényt súlyosabbá teszi, az, hogy a vizsgálat több okot is kimutat így példáid ágy látszik, rates megbeszélésének a tár­gyalás napirendjének megál­lapítására és más szervezeti kérdésekre kell szorítkoznia. Nem lenne helyes, ha a meg­beszélésen a kormányfői érte­kezlet napirendjén szereplő kérdések eredményéről tár­gyalnának. Az atomfegyver mentes övezet lengyel ja­vaslatának európai vissz­hangjáról szólva hang­súlyozta, hogy a Csehszlo­vák Köztársaság már kezdet­től teljes egészében támo­gatta «st az elképzelést Ezütáh hangsúlyozta: bár a nagyhatalmak közül egye­lőre csak a Szovjetunió kész a tervből fakadó kötelezett­ségek vállalására, mégis de­hogy az Egyesült AMamofc­ban nem tudták felhasználni a legújabb üzemanyagokat. Nem tudnak megfelelő hőál­ló ötvözeteket előállítani. És nem tudnak olyan szivattyú­kat szerkeszteni, amelyek megbízhatóan szállítják az üzemanyagokat. És legfőképpen minden jel arra mutat, hogy az ameri­kaiak nem tudnak .kikalku­lálni’’ egy teljes gépezetet Nem rtSeüJe lafrtücQn váro­sunk fejlődését, »építését: ebben lehetne összefoglalni a levél tartalmát, amelyet Tö- rökszenttn iklóeról hozott a posta. írója figyelemreméltó szavaikkal beszél a községié)- lesztési járulék jelentőségéről és aggodalmát fejezi ki a to­vábbi célok megvalósítását il­letően, ha a jelenleg tapasz­talható passzivitás a befizetés területén nem csökken, illet­ve nem szűnik meg. Az oko­kat azonban nem taglalja a levél. Úgymond, derítse fel az újságíró, elemezze őket és adjon tanácsot; A feladat «ént csekély, mert olyan «kokkal találko­zik a kérdés felvetője, mint az ellenforradalom után ki­alakult hangulat, melyszerint községi ej I esztésn járulékot fi­zetni nem keH, mivel azt a begyűjtéssel együtt eltöröl­ték. Sőt egyesek jóvoltából olyan nézet is lábra kapott, hogy ez ugyanolyan adó, mint amit a föld után kell fi­zetni és ez is az államkasszá­ba folyik be. Szóval, bizonyos f>tag .$ közhangulat is hozzá­járult As okok felderítésének nehézségéhez. rülátóan ítélhetők meg a ja­vaslat kilátásai; Az Egyesült Államoknak azt a törekvését érintve, — hogy a kormányfői értekez­let napirendjén az úgyneve­zett keleteurópai kérdés Is helyet kapjon A? Novotny rámutatott arra, hogy az amerikai kormány a jelek szerint nem a világ jelenleg fő kérdéseinek megoldását szorgalmazza, hanem olyan problémákat vet fel, mint például a „biztonsági ta­nács állandó tagjainak egy­hangú sági elve“ vagy „a nemzetközi kommunizmus törekvései” című kérdés. A mesterségesen terem­tett kérdések csoportjába Tanácstagi fogadóórák Tenyeri Jánosné városi tanácstag folyó hó 17-én, hétfőn 8—12 óráig a Városi Tanács titkárságán. Csényi László városi ta­nácstag folyó hó 18-án, ked­den délelőtt 8—12 óráig a Városi Tanács titkárságán. Pintér Béláné városi ta­nácstag folyó hó 19-én, szer­dán délelőtt 8—12 óráig a Városi Tanács titkárságán. Folyó hó 19-én, szerdán délután 17—19 óráig a Si- postéri általános iskolában Tass! József elvtárs, városé tanácstag; a városi tanács vb pénzügyi osztály vezetőjét Beszélgeté­sünk során az derült ki, hegy a levélíró kissé borúsan ítéli meg a helyzetet, mivel a ..va­lóság” a számok tükrében ilyen képet mutat: 1957-es ki­vetés 670 ezer forint, amely összeghez míg 1956-ról 316 ezer forint hátralék jött. Eb­ből az összegből maradt 1958- ra 342 ezer forint. Lényegében tehát a teljesítés majdnem 100 százalék lenne, ha eddig nemcsak 42 ezér forint folyt volna be az elmaradásból. De miért maradtak el a múlt év­ben és miiért nem folyik ma is még rendesen a befizetés? A gyökerek a régi adóügyi megbízottak magatartásáig vezetnek vissza, akik, mivel a járulék befizetése után pré­mium nem jár, nem is nagyon szorgalmazták. Hiba lenne azonban mindent csak az ő rovásukra írni, mivel egyéb ok is akad. . A tanácstagi • beszámolók -'éldául komoly segítséget nyújtanának az agitócióra, ha látogatottságuk minden eset­ben megfelelő lenne. Ismer­tetni lehetne a terveket és mód nyílna arra, hogy a olyan dolgozó parasztokat, Cs. Szabó Imre, tartozik az úgynevezett ke­leteurópai kérdés is — mondotta a továbbiakban; „Tekintettel arra, hogy Kelet-Európábán nem léte­zik semmiféle „senki föld­je*hanem csak szuverén államok, az amerikai javas­latot államaink belügveibe történő leplezetlen beavat­kozási kísérletnek kell mi­nősíteni. Nem tudom elkép­zelni, hogy bármelyik kelet­európai állam hozzájárulna ilyen kérdés napirendre tü­zeséhez. A Csehszlovák Köztársaság nyomatékosan visszautasítja az ilyen kí­sérletet. Rólunk München­ben Hitlerrel tárgyaltak nél­külünk, de 1958 nem 1938.“ TISZT! Amikor az emberek ezt a szót hallják, önkényte­lenül is arra gondolnak, hogy van a társadalomnak egy olyan rétege, melynek hiva­tása a katonaköteles ifjúság vezetése, nevelése, kiképzése. Tiszt! Amikor ezt a szót emlegeti egy öreg, volt Horthy baka, akkor eszébe jut, hogy az ő földbirtokosának, vagy gyártulajdonosának a fia, „a fiatal úr” az volt a tiszt úr. Tiszt, akinek ő — mint baka — alázatosan jelentett akitől alázatosan kért, akinek a pa­rancsára, vagy hozzájárulásá­val alázta meg őt a tisztese, vagy jutási őrmestere. Megalázták Jellemileg és fizikailag is. A tiszturak parancsára vitték a bakát a frontra, hol az éle­tét „áldozhatta” a földbirto­kosolt, gyárosok és fiaik ér­dekében. A tiszt úr, akit jobban ér­dekelt az ötórai tea, a kaszi- nóbajárás, a női társaság, mint a szegénybaka sorsa. Igen, a Horthy-féle hadse­regben ez jellemző volt a hivatásos tisztekre. Uszítottak a szomszédos né­pek ellen, beszéltek a bolse- vizmus „veszélyéről”, „felké­szítették” a katonákat az „ezeréves haza védelmére”. Ez volt az ő népellenes tiszti hivatásuk. TISZT! Amikor a ml népi rendszerünkben e szót emle­getjük, akkor arra gondolunk, hogy egy becsületes munkás, paraszt, vagy néphez hű ér­telmiségi fiából tiszt lett. Tiszt, aki élete feláldozásá­val is megvédi a népi ha­talmat, mint ahogy Sziklai, Asztalos ezredesek, és a töb­bi hősök, akik életüket ál­dozták a nép ügyéért. A tiszt egy a beosztottjai­val, mert hiszen azonos osz­tályból származnak, azonos célokért harcolnak, egységes ideológiai-erkölcsi felfogásaik vannak, illetve lesznek. A tiszt a Magyar Néphad­seregben vezető, neveld, aki az «évek folyamán sokszáz, Új tsz alakult Kuncsorbán Kuncsorbán tizenhárom kö­zépparaszt fogoti össze és lé­pett a közös gazdálkodás út­jára. Százhat kh földterületen megalakították a Búzakalász Tsz-t, melynek elnökéül Márk Jánost választották. A Búza­kalász Tsz tagságának dús ka­lászt, jó eredményeket, sike­res közös munkát kívánunk. sokezer fiatalt oktat, nevel, készít fel a legszentebb kö­telességre; a haza fegyveres védelmére. Politikailag formálja, neveli beosztottjait; a haza. a párt, a kormány szere te téré. neveli proletár nemzetköziségre. Nem könnyű a tiszti hiva­tás. Nem csak szabadságból és szépruha viseletből áll. ha­nem elsősorban megfeszített, nehéz kiképzésből, gyakorla­tokból, a katonai szakmai­politikai és általános művelt­ségi színvonal emeléséből. Mindez szellemi és fizikai rá­termettséget, élethivatást kö­vetel. Művelt, önmagukkal és a beosztottakkal szemben egy­aránt igényes tisztekre van szükség. A népi rendszerben a be­csületes, rátermett fiatalok­ból szorgalmas, fáradságos munkával lehet tiszt Minden évben új utánpótlást avatunk, s ezért minden évben új fia­talokat tobommk a tiszti is­kolára növendéknek. A Honvédelmi Miniszter elvtárs pályázati felhívást adott ki, — mely a Magyar Ifjúságban is megjelent —•, mely szerint: politikailag megbízható, érettségizett, hlvatásérzettel rendelkező, fizikailag ráter­mett. nőtlen, büntetlen elő­életű, 22 éven aluli, magyar állampolgárságú, munkás, paraszt és értelmiségi fia­talok szülői hozzájárulással jelentkezhetnek tiszti isko­lára, azonban egy évig a csapathoz kell bevonulniok, s majd csak azután vonul­nak be az Egyesített Fegy­vernemi Tiszti Iskolára 2 évre növendéknek. A jelentkező fiatalok felvilá­gosítást kaphatnak a közép­iskolák igazgatóitól, az üzemi, városi, járási KISZ bizottsá­goktól, és a kiegészítő pa­rancsnokságoktól. A megye rátermett fiataljai előtt nyitva az út a tiszti pá­lya felé. A jelentkezés 1958. április 15-én lezárul. Csépe József százados. Levelező értekezlet Jászberényben Március 18-án, kedden dél­előtt 9 órakor szerkesztősé, günk Jászberényben, a járási pártbizottság épületében ösz- szevont, városi, járási levele­zőértekezletet tárt. Ezúton is meghívjuk ked­ves levelezőinket és kérjük, hogy megjeienésülckel, véle­ményük, javaslatuk elmondá­sával járuljanak hozzá az an­két sikeréhez. „Egyre szaporodnak az amerikai kudarcok - vajon miért?“ Ax Echos vezércikke efcsiíf ÍB9fnax i Gondok és tervek Könnyítés céljából kerestük fel Fazekas Ferenc elvtársit. mint Ltbor keikkel. Hirdetmény A gyulai Betegápolónőkép­ző Iskolában f. év április 1-én egyéves csecsemő- és gyer- mekgondozónőképző iskola in­dul. Az iskola ingyenes oktatást, ellátást és a gyakorlati időre munkaruhát ad. Felvételi fel­tételek; 18—35 éves életkor, és legalább VIII. általános is­kolai végzéttség. Kérvények beküldésének határideje: 1958. március 22. Mellékletei: születési, isko­lai, vagyoni, orvosi bizonyít­ványok és önéletrajz. Iskolavezetőség. János, GalM Páf, akik éleget tettek kötelességüknek, mint­egy például állítsák a köteles­ségüket elmulasztó Konez Imre, Hajnal Sándor, Hajnal Zsígmond hátralékotok elé. Tett-e már ilyen lépéseket a tanács? Csík’ József elnök­helyettes elvtárs szerint 1gén. A pénzügyi osztály ki6gyűlé- seket szervezett és szervez, ahol erről is szó esik. Ugyan­akkor az alapból épített léte­sítményeket túl viszik a vá­ros határán, mivel még ez évben megkezdik az Alatkai út javítását Ezzel a lépéssel érdekeltté teszik a külterüle­tieket, akik közül az elmara­dók többsége kikerül.. Szóval, közüggyé igyekez­nek ' tenni a városfejlesztési tervek megvalósítása érdekéi­ben. Törökszen tmild csőn, a korábban ismertetett helyzet ellenére is jó úton haladnak, ás megvan a lehetőség például a fürdő felépítésére, méllyel a törökszentmiklósdák sokéves óhaja teljesül. Ez azonban csak akkor valósulhat meg — tekintve, hogy jelentős beru­házást igényel —, ha a je­lenlegi elmaradók felzárkóz­nak azok mögé, aJdíc ma már világosan látják, hogy a köz­ügy megegyezik egyéni érde- <— nagy — A. TOLSZTOJ ab. (Salm mórnak rS fii/ieiácfcMfa 19. —■ Politika! természetű tervei vannak? — Eh, dehogy... A politika kevéssé érdekli Garto mérnököt ö azt reméli, hogy megteremtheti azt a tár­sadalmi rendet amely legjobban megfelel az ízlésének. A politika jelentéktelen dolog, csak függvényt — Hol akarja Garin mérnök megteremteni ta. 6 tár­sadalmi rendjét? — Természetesen mindenü tt ml**! *r. Sí kmSnenseu — Ohó! — kiáltott fél Rolling. — Nyugodjék meg, Garin mérnök nem fcommumisU. De nem is egészen az önölt embere. Ismétlem: nagysza­bású tervei vannak. Találmánya lehetővé tette számára, hogy valóra váltson lázálmoknak iá beillő ábrándokat. A készüléket már megszerkesztette, akár ma is bemu­tathatja. — Hm! mondta Rolling. — Garin figyelemmel kísérte ax ön tevékenységét, Mr. Rolling, és úgy találja, hogy var. önben lendület de hiányzik a nagy eszme. Vegyipari trösztöt létrehozni? Légiháborút indítani gázbombákkal? Amerikai piaccá változtatni Európát: s. ? Kicsinyes dolgok ezek, nincs bennük vezérlő eszme. Garin mérnök felajánlja önnek az együttműködést — Melyik az őrült kettőjük közül: maga vagy Garin mérnök? — kérdezte Rolling. Garin elnevette magát ujjával hevesen dörzsőlgette orrát. — Látja, már az is valami, hogy noha csak két per­cet szánt rám, máris kilenc és fél perce beszélgetünk. — Hajlandó vagyok Garin mérnöknek ötvenezer frankot felajánlani találmányának szabadalmáért — szólt Rolling, 6 megint írni kezdett, t — Ha nem tévedek, ezt az ajánlatot így kell érteni: ön elhatározta, hogy akár erőszakkal, akár furfanggaU de megkaparintja a készüléket, Garin mérnököt pedig elteszi láb alól, mint ahogy eltette láb alól segítőtársát iÁ ott a Kresztovszki j -szigeten Rolling gyorsan letette a tollat. Egyébként azonban csak az arcán kigyúló két vörös folt árulta el izgalmát. Felvette a hamutartóról füstölgő szivarját, hátradőlt karosszékében, és kifejezéstelen, tompa tekintettel nézett Garinra. — Feltéve, hogy valóban ilyen szándékaim vannak Gatin mérnökkel: mi következik ebből? *— Csupán annyi, hogy Garin mérnök, úgy látszik, tévedett. — Miben tévedett? 1— Téves volt az a feltevése, hogy ön nagyobb stílű gazember — felelte Garin lassan, tagoltan, s vidáman és merészen nézett Rolling arcába. A fcnösztvezér tovább eregette a kék füstöt, s szivarjával óvatosan hadonászva ónra körül, így szólt: — Ostobaság volna, ha megosztanám Gatin mérnök­kel a hasiznot, amikor megtarthatom magamnak az egé­szet. Nos tehát, hogy befejezzük ezt a témát, felajánlok százezer frankot, de egy centime-mal sem többet —- Mondhatom, Mr. Rolling, ön roppant következet­len. Hiszen semmit sem kockáztat. Két ügynöke, Szemjo- rov és Tiklinsakij kinyomozták, hol lakik Garin. Jelentse fel a rendőrségen, rögtön letartóztatják mint bolsevik kémet A készüléket meg a tervrajzokat egyszerűen el­lopják az említett urak, Tiklinszklj és Szernionov. Mind­ez nem kerül ötezernél többe. Ami pedig Garint illeti, ml sem egyszerűbb, mint megakadályozni, hogy valaha is megkísérelhesse a tervrajzok rekonstruálását: bármikor hazatoloncoltathatja Oroszországba, természetesen Len­gyelországon át, ahol aztán a határon minden teketória nélkül agyonverik. Ez igazán egyszerű és olcsó megoldás. Minek hát kidobni az ablakon azt a százezer frankot? Rolling felállt, szeme sarkából Garinra sandított, s fel-alá kezdett járkálni a szobában; lakkcipői meg-meg ­esfllantak a süppedő ezüstös szőnyegen. Egyszerre ki­húzta zsebéből kezét és pattintott ujjaival. ■— Átlátszó fogás — mondta. — Badarságokat fecseg. Ot lépésre előre átgondoltam minden lehetséges kombi- . nációt. Veszélyről szó sincs. Maga közönséges kontár. Garin elvesztette a játszmát. Ezt nagyon jól tudja, és ezért küldte magát ide alkudozni. Csakhogy én két Lajos- aranyat sem adok most már a szabadalomért. Kinyomoz­tam Garin tartózkodási helyét, a kezem között van. (Egy gyors pillantást vet órájára, majd gyorsan visszadugta mellényzsebébe) Takarodjon innen, menjen a fenébe! Most Garin is felállt és léhorgasztott fővel állt az asztal mellett. Amikor Rolling a fenébe küldte, végig- simftotta haját és csüggedten, mint aki váratlanul csap­dába került, ezt rebegte: — Jól van, Mr. Rolling, elfogadom minden feltételét. Százezer frankot mondott... — Egy centime-ot sem adok! — ordította Rolling. — Hordja el magát, vagy kidobatom! Garin gallérja mögé dugta Ujjait, szeme kidülledt, megtántonodott. — Ne komédiázzon? — rivaöt rá Roiling. Ki innen! Garinből rekedt hörgés tört elő, és oldalával az asz­talra bukott. Jobb keze az asztalon heverő iratokra zu­hant, és görcsösen megmarkolta a teleírt papírlapokat. Rolling a csengőhöz ugrott. Egy szempillantás alatt meg­jelent a titkár.:. — Dobja ki ezt az egyént.:. ■ A titkár meggörnyedt, ugrásra készen, mint a Pár­duc; csinos bajusza felborzolódott, vékony kabátja alatt kidagadtak az acélos izmok. De Garin már eltávozott az asztaltól — és Rolling előtt hajlongva, kisomfordált a szobából. Lerohant a márvány lépcsőn a boulevard Ma- lesherbes-re. ott beugrott egy felhúzott tetejű taxiba, oda­kiáltott a sofőrnek a címet, felhúzta mindkét ablakot, leengedte a zöld függönyt és kurtán, nyersen felnevetett. (FolytatjukJ % !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents