Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-16 / 64. szám

HATÁROZAT A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a mezőgazdaság szocialista átalakítása terén előttünk álló legfontosabb feladatok végrehajtása L A Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok Megyei Bi­zottsága, a Megyei Tanács VB és a Hazafias Népfront Me­gyei Bizottsága 1958. februárt 20—21—i együttes ülésen meg vitatta az MSZMP agrárpoli­tikai tézisek, és a Politikai Bi zottságnak a termelőszövet­kezeti mozgalom megszilárdí­tására vonatkozó határozata alapján Szolnok megye mező- gazdaságának jelenlegi hely­zetét, a termelés fejlesztése és a mezőgazdaság szocialista át­szervezése terén elért ered­ményeket és a további tenni­valókat A tanácskozás telje­sen egységes nézetet vall, mint a jelenlegi helyzet érté­kelésében, mint a jövő fejlő­dését illetően. L Saatnok megye mezőgaz­dasága a felszabadulás előtt az országos átlagnál elmara­dottabb volt. A megye szántó- területének egynegyed része nagybirtokosok kezében volt. Emellett — különösein a Ti­szántúlon — nagy számban voltak kulákbirtokok. Mint a földesúri, mint a kulákbirto- kokon nagy számban dolgoz­tak cselédek, mezőgazdasági munkások, napszámosok. Tíz­ezrével voltak a mezőgazda­ságban munkanélküliek. Ezek rendkívül olcsó munkaerőfor­rást jelentettek, mind a nagy­birtokok, mind a kulákgazda- ságok számára Ez nagymér­tékben hozzájárult, hogy a termelés gépesítése a nagybir­tokokon is rendkívül lassú ütemben fejlődött, a kulák- birtokokon pedig túlnyomó­részt kézi erővel végezték a munkákat Különösen elma­radott volt a kis- és közép­parasztság termelése: a kis- éfc középparaszti gazdaságok nem bírták a versenyt a na­gyobb tőkebefektetéssel ren delkező kulákokkal és főleg a nagybirtokokkal; évről évre nagy számban mentek tönk­re, vesztették el a íöldtulai- donaikat. váltak nincstelen mezőgazdasági. munkássá Egyik oldalról nőtt a nagy­birtokok területe és részará­nya, másik oldalon nőtt a a földnélküliek, a nincstele­nek száma. A felszabadulás után már más irányba indult a fejlődés. Megyénkben Is felszámoltuk a földesúri nagy­birtokrendszert. Ennek során mintegy 45 ezer parasztcsalád — volt nincstelen cseléd — vagy napszámos — kapott föl­det. 1948-ig döntő változás ment végbe az ország életé­ben: a munkásosztály a párt vezetésével évekig tartó szí­vós harcban kezébe vette a? államhatalmat; államosítot­tuk a bankokat, üzemeket nagykereskedelmi vállalaté kát, így a népgazdaság egyit döntő ágában: az iparban és a kereskedelemben határo­zott léptekkel indult meg a szocializmus építése. 1948 nyarán a népgazdaság másik döntő ágában: a mezőgazda fágban 1« megindult a szoci­alista fejlődés, megkezdődött a mezőgazdaság szocialista át­építése. — A szövetkezeti gaz­dálkodás első hívei, harcosai a volt agrárproletárok voltak, akik a földreform során föld- hözjutottak ugyan, de eszkö­zök, igaerő, állatállomány hi ánvában ki voltak szolgáltat­va részben a kulákoknak. részben az igaerővel és felsze­reléssel rendelkező jobbmódú gazdáknak. Az első Időben rendkívül nagy nehézségeket kellett leküzdeniök: nem volt tapbsztalatuk a kollektív nagyüzemi gazdaság vezeté­sében; aránylag kevés volt a felszerelés, az állatállomány, nem utolsó sorban pedig da- colniok kellett az ellenség rá­galmazásával; meg kellett küzdeniök a maradisággal, a régihez való ragaszkodással és az újtól való Idegenkedés­sel is. A szövetkezés első harcosai­nak kiállását mind többen követték. Ezek * leküzdötték a nehézségeket és bemutat­ták a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit Bár a politikai vo­nalvezetésben 1953-tól ta­pasztalható bizonytalanság és ingadozás zavarta a falu szocialista fejlődését, a me­gyében 1956. szeptemberében mégis 234 mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és 129 terme­lőszövetkezeti csoport volt, amelybe 36 ezer parasztcsa­lád tömörült; területük együt­tesen meghaladta a 330 ezer kát holdat A szocialista szektor részaránya a megye egész mezőgazdaságában 59.9 százalék volt A fejlődésnek ez az üteme azt mutatja, hogy a mezőgaz­daság szocialista átépítésében végzett munka — számos hiá­nyosság ellenére vis — ered­ményes volt '■ 2. Az 1956 nyarán kialakí­tott káros eszmei-politika: zűrzavar, amely falun a párt és a mezőgazdaság szocialista átépítése ellen irányult, to ’•ábfcá az ellenforradalorr fegyveres támadása nagy ká rókát okozott megyénkben is a mezőgazdaság területén. Az jllenforradalmárok szét akar ák verni a termelőszövetke ceteket Több termelőszövet kezet tagságát fegyverrel za várták széjjel — 64 termelő •vetkezet tagsága azonban eljes sikerrel szált szembe a? ellenforradalmárokkal. Az el enforradaknárok által szét­vert termelőszö ve tkeze tek bő elhurcoltak több mint 2000 szarvasmarhát, 3723 sértési, több ezer baromfit, sok egyéb állatot és más értéket. 3. A* eUeníornadalmárok nem érték el céljaikat. 1956. november 4-én megalakult a Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány, az általa segítségül hívott szovjet csa >atok fegyveresen leverték a' llenforradalmat. Ahhoz logy Szolnok megyében az iilenforraoalom nem tudott a mezőgazdaság szocialista át tervezésében súlyosabb kár •kozni, hozzájárult az ia, hogj 1 W-t<M 1956-ig a szövetkézé, gandntefe eltörjed*, « szövet­kezetek a falun gyökeret ver­ték. A falusi kommunisták, a tanácsok tagjai és az appará­tus dolgozói, a gépállomások dolgozói, a szövetkezetek leg harcosabb tagjai együtt száll tak szembe az ellenforradalmi támadással, együtt védelmez­ték neg a szocializmus vív­mányait. Ez az egységes és harcos kiállás nagy erőt je­lent a megyében a további feladatok megoldásához. En­nek ékes bizonyítéka, hogy 1957. év végén 221 mező- gazdasági termelőszövetkezet és 139 termelőszövetkezeti csoport volt, melyeknek együttes területe: 264000 hold föld. A termelőszövet­kezetek állatállománya 1957- ben megnövekedett- márci­ustól a zárszámadásig 2 749 szarvasmarhával, ezen belül 908 tehénnel, több, mint 6 000 sertéssel így nemcsak kiheverték az ellenforrada­lom okozta veszteséget, de számos területen túl Is ha­ladták az 1956. október előt­ti áüatsűrflséget. 1957-ben az MSZMP vilá­gos agrárpolitikája, a Mun­kás-Paraszt Kormány helyes intézkedései következtében növekedett a bizalom, meg­szilárdult a munkafegye­lem. a szocialista vagyon vé­delme és nőtt a termelési kedv. mind a termelőszövet­kezeteknél, mind az egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknál Ennek — és a kedvező időjárásnak — kö­vetkeztében a mezőgazda­ságban jó, közepes termés vájt. 1957-ben termelőszö­vetkezeteinkben már határo­zott erővél jelentkezett a nagyüzemi gazdálkodás fö­lénye; a nagy tábla, a gépe­sítés, a fejlettebb agrotech­nikai intézkedések ttermés- fokozó hatása következté­ben. Most már nemcsak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is — a legfontosabb növényféla-é- gekből — jóval magasabb termésátlagokat értek el, mint az egyénileg gazdál­kodó parasztok. A főbb kalászos növények terméseredményei 1957-ben holdanként: Állami MG. Egyéni Megyei Megnevezés: Gazd. tsz-ek term. átlag. ___ Búza 1 2.5 q 10.4 Rozs 8.6 q 7.1 őszi árpa 13.9 q 12.7 Táv. árpa 11.3 q 12.4 A 8—10 évvel ezelőtt ala­kult termelőszövetkezetekben a terméseredmények még szembetűnőbben növekedtek. Ezek közül 20 termelőszövet­kezet főbb gabona növényei­nek tavalyi terméseredménye a következő: Búza 13.12 q/kh. őszi árpa 116.06 q kh. Zab 16.14 q/kh. Számos termelőszövetkezet még ezeket az eredményeket is túlszárnyalta. A karcagi Hunyadi termelőszövetkezet 400 holdas búza területén 15.6 q-s volt az átlagtermés hol­danként. A mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet őszi árpából 300 kh-on holdanként 18.21 q-s termést ért eL Cukorrépából a termelőszö­vetkezetek 128.9 q-s átlagter­mést takarítottak be. Számos termelőszövetkezet eredmé­nye 200 q-n felül van. A 10 legjobb cukorrépatermelő ter­melőszövetkezet átlagtermé­se 1957-ben 198.66 q-s volt. Fejlődött az állatenyésztés .3 nnak jövedelmezősége is. A termelőszövetkezetekben az 1 tehénre eső évi tejtermelés 17231. A juhászatokban az 1 juhi- eső gyapjú termelés 4,4 g volt. A 10 legjobban gaz­dálkodó termelőszövetkezet ben az 1 tehénre eső tejmeny- ayiség 3336 liter, az 1 juhra eső gyapjúmennyiség 5,88 kg Az 1957-es esztendőben a termelőszövetkezetek lénye­gesen el Thaladtak a gazdál­kodás megszervezése és meg­szilárdít sa terén. Egy év alatt a beruházott vagyon ér éke 53, a forgóeszközöké 92 a tiszta vagyon 98 millió Ft- aL a fel nem osztható szövet vezeti vagyon pedig 37 mil­iő Ft-tal növekedett A 10U-te eső beruházások és for ;őeszkőaök érték* 3644 fiorint, azná már mngküuAÍU % ntmr*­I 8.1 q 9.— «I I 6.7 q — I 11.4 q 12.7 q t 10.5 q 10.9 q üzemi gazdálkodás követel menyeit. Az a különbség, ami a nagyüzem és az egyéni kis­gazdaságok *erméseredmé nyeiben 1957-ben kifejezésre jutott — a nagyüzem javára — a jövőben még inkább nő­ni fog. A termelőszövetkezetek jobb gazdálkodásának eredményei a tagok jövedelmében is megmutatkoznak: az 1 mun­kaegység értéke 1957-ben 33,50 Ft, az 1 tagra eső átla­gos jövedelem 11 576,— Ft, az 1 családra eső átlagos jövede lem: 14133,— Ft volt, — a uáztáji terület 3—4000 Ft-oi kitevő jövedelme nélkül. Az erősebb, a régebbi és a job­ban gazdálkodó termelőszö vetkezetekben ennél is na gyobb volt a tagok részesedé se, jövedelme. A megye 30 erősebb termelőszövetkezeté oen az 1 munkaegység átla gos értéke: 55,82 Ft-ot tett ki A legjobb termelőszövetke zetekben, ahol a családfőn kívül 2—3 családtag is rend­szeresen résztvett a munka oan, ott a jövedelem megkö -.kitette és számos helyen tú. iS haladta az átlagos közép paraszti jövedelmet. Ma már nem ritkaság, hogy ilyen csa­ládok 6ü—80 000 Ft, sőt egye ^ek 100 000 Ft tiszta jövede­lemre tesznek szert, 4. Az ülés résztvevői beha­tóan tanulmányozták a mező gazdaság fejlődésének ko­runkra leginkább jellemzi vonásait. Enne! alapján vilá gos és egyértelmű az a véle­mény, hogy a mezőgazdaság lejlődését alapvetően mégha orozza a technika ét tudó­in Íny czinvonaJa és legújabb vívmányai. A világ népa**ége évről évs* cuoorodik, a gu>­cfalizmust építő országokban az életszínvonal emej|o^ik, s így mind több élelmiszerre, ipari nyersanyagra vanszük- ség. Ezt a növekvő szükségle tét kisparcellás gazdaságok­ban folyó termeléssel nem le­het kielégíteni. Ehhez jól gé pesített, a tudomány vívmá­nyait alkalmazni tudó nagy­üzemi gazdaságokra van szükség. Ezért a világ «Mező­gazdasága ma — ^üggetlOTÜl az adott ország társadalmi be­rendezkedésétől —ír minden fejlettebb országban a nagy­üzem felé halad. Ez a folya­mat nagyon is éltére, -formá­ban megy végbe a kapitalista államokban és a szocializ­must építő országokban. Az USÁ-ban pi. évehte 60—80 ezer kisparaszti gazdaság szűnik meg, megy tőnkre. A parasztokat a kapitalista or­szágokban a nagyüzemesítés folyamata megfosztja tulajdo­nuktól, földönfutóvá , teszi. Földjeiket a nagybirtokosok bekebelezik. A tulajdonától megfosztott parasztcsaládok tíz- és százezrei nélkülöznek, éheznek és keresik a munka- alkalmat. Hazánkban és más szocia­lizmust építő országokban a mezőgazdaság nagyüzemi fej­lesztése teljesen egybeesik a szocialista építés követelmé­nyed véL Amikor a párt és a kormány fokozott segítséget ad a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez, akkor egész dolgozó népünk érdekében cselekszik. Dolgozó népünk ellátásához mind több mező- gazdasági termékre van szük­ség. Éppen ezért legfontosabb a mezőgazdasági termelés színvonalának állandó emelé­se, amelynek főeszköze a nagyüzemi gazdálkodás*» va­ló áttérés. A nagyüzeíaji gaz­daság nálunk nem ä paraszt- családok tönkretétele, földtől való megfosztása útján törté­nik. A szocializmust építő or­szágokban a párt politikája, szervező, irányító munkája se­gíti ezt a folyamatot úgy, hogy a parasztsággal egyetér­tésben a példa és meggyőző szó erejével szervezik a nagy­üzemi kollektív gazdaságokat. Az MSZMP Szolnok Me­gyei Bizottsága, a Megyei Ta­nács és a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága abból in­dul ki, hogy Szolnok megyé­ben a mezőgazdcisági terme­lés fellendítéséhez és ezzel összefüggd ben a mezőgazda­ság szocialista átalakításához a kedvező feltételek rhegvan- uak. Szükségesnek* 'tartja részleteiben meghatározni azokat a tennivalókat, ame­lyek a párt, állami szervek, Lömegsze*rvezetek, párttagok és pártonkívüliek előtt ál a. nak, s amelyek megoldásával ezeket az aránylag kedvező feltételeket jól ki'lehet hasz- llni A tanácskozás teljes egé­szében magáévá teszi a párt agrárpolitikai téziseit. Szük­ségesnek tartja hangsúlyozni a téziwlr kőveticraő ewgáll&- pftfctf* ' T „a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a szocialista át­alakítás egységes, elválaszt­hatatlan feladatot képez. A mezőgazdaság nagyüzemű át­szervezés2 nem öncél, hanem eszköze, fő módszere a mező- '•azdastlgi termelőerők állan­dó fejlesztésének, a dolgozó nép, s ezen belül a paraszt­ság jóléte állandó növelésé­nek.” Ezzel teljes összhang­ban a tanácskozás hangsúí- lyozza, hogy alapvető feladat­nak a mezőgazdasági terme­lés fokozását tartja és a há­roméves, valamint a 15 éves távlati terveikben foglalt cél­kitűzések, a termelés fokozá­sára irányulnak. A mezőgaz­daság szocädlista átszervezését az alapvető feladat, a terme­lés fokozása eszközének ás pedig főeszlközének tartja. Megyénk területe — a KSH Megyei Kirendeltség 1957, december 31-1 adatai «érint — jelenleg a következőkép - pen oszli k megs állatni gazdaságik Ä vállalatok az 8as»= területnek 18,8%-a községi kezelésű ga»> daságok az összte­rületnek mezőgazdasági melőszövetkezeteJc az összterületnek 22,1%-« t ermelőszövetkezetl csoportok az össz­területnek egyéni gazdaságok az összterületnek 4T,I%-a 1. Ä mezőgazdaság terme­lés további fellendítéséért és a szocialista átalakításért fo­lyó munka — a párt és a kor­mány politikájának szellemé­ben — a megyében egységes_ feladatot képezzen, így kell — s csak így lehet — elérni, hogy menetközben a nagy­üzemi gazdálkodás uralkodó­vá válik a megyében, a mező- gazdaság össztermék meny- nyisége mintegy 28—30 szá­zalékkal növekedjék a 3 éves terv végére. Ennek egyik alapvető feltétele, hogy a már meglévő és jövőben ala­kuló termelőszövetkezetek év­ről évre jobb eredményeket érjenek el, mind a növényter­melés, mind az állattenyész­tés terén. Arra kell töreked­ni, hogy a termelőszövetkeze­tek belterjesen gazdálkodja­nak és ne csak egyes növény­féleségek termelésében, vagy egy-egy állattenyésztési ág­ban, hanem az egész gazdaság komplexumában jó eredmé­nyeket érjenek el A mezőgazdaság szociálist» átépítése dolgozó népünk ügye és az elkövetkezendő évek legnagyobb feladata. Az egyénileg dolgoz^ parasztság felé a felvilágosítás és a pél­damutatáson alapuló meggyő­zés módszerét kell alkalmaz­ni. Gazdasági téren továbbra is segíteni kell az egyénileg dolgozó parasztokat. Segíteni kell azéirt, hogy kisgazdasá­guk termelési lehetőségeit roU nél jobben kihasználják, hogy s Bagyüzecai gazdálkodásra, átlépés a* je>.aá«. east- \ i i I f

Next

/
Thumbnails
Contents