Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-07 / 56. szám
Modern, vásárral egybekötött bátor- és lakberendezési kiállítás Mezőtúron 1 Ä Mezőtúri Föleim űvesszö- Vetkezet a Budapesti Csőbú- torgyárral és a Budapesti Bútor Nagykereskedelmi Vállalattal vásárral egybekötött egyhetes bútor és lakberendezési kiállítást rendezett Mezőtúron j A kiállításnak az a célja, hogy a helyi és környéki lakosságot megismertesse a legújabb magyar és a baráti országok bútoriparával lak- berendezési tárgyaival. Másrészt közvéleménykutatást folytassanak a vidéki vásárlók. ízléséről, igényéről A rendezőség a földművesszövetkezet 20 méter hosszú bútorüzletében, nagyvárosi szín- vonalúan, — reprezentatív formában mutatja be a legújabb világítás rekamié- Uat, az NDK gyönyörűszép dióhálóit, csőbútorgamitú- rákat, különböző szőnyegeket, csillárokat, függönyöket. sót még rádiókat is. A kiállítás első pár napja bizonyíték rá, hogy a vidéki lakosság igényessége sem .ki: sebb a fővárosinál. Március 2-án, vasárnap, a kiállítás első napján 130 ezer forint értékű bútort vettek. A helyiségben majd minden tárgyon egy cédulácska fekszik: „Eladva’'; A kombinált- szekrényeket percek alatt elkapkodták. Pedig átlagáruk 5 ezer forinton felüli. Ügyszintén nagy kelet jük volt az asztalféléknek,' — székeknek, ágyaknak, éjjeliszekrényeknek. E tárgyak mind elkeltek már, s most utólagosan 26 hálógamitúra és csaknem 200 különféle bútordarab érkezik? Sok látogató jött a környékről: Szarvasról, Túrke- véről, de még a tanyavilágból is. — Kovács Mihályné szarvasi dolgozó parasztasz- szcmy például 13 380 forintot adott ki csőbútorgarnátúrára és egy kombinóltszekrényre. , K. Nagy Antal, a földművesszövetkezet bútorüzletének vezetője örömmel mondla el, hogy már a hónap elején teljesítették a negyedévi tervet, s az újabb bútorok még terven felül érkeztek. Több bútorféléből nein tudják kielégíteni a vásárlókat. Dr. Sebestyén Xmiréné, kórházi orvos felesége virágállványokat szeretett volna venni, de nem kapott; Ráess Sándor, a helyi szabó totsz dolgozója arról panaszkodott, hogy felesége reklamálja a bútorüzletben azt a két ágyat és két éjjeliszekrényt. amelyet meg szerettek volna venni, de már más gazdájuk lett. Alig várják, hogy újabb szállítmány érkezzen. A csőbú torgami túráknak nagyon sok szemlélője akadt. Különösen a fiatal lányok nézik vágyakozó szemmel a gyönyörűen kárpitozott, kényelmes és krómozott bútorokat. Hozományra biztosan erre fognak spórolni. Eddig is már nyolc garnitúrát Ziták el, átlagosan 8 ezer fo-< rinitos áron. Ezek a típusú csötní torok a legújabb kivitelezés szerint készülték. Eleinte nik- kelezték őket és sok panasz merült fél, mivel az lepattog- zott. A krómozás, az csaknem örökéletű. A rekamiék ezenkívül nagyon praktikusak. Egy kézmozdulattal szétnyílhatok, vagy összecsukhatok. Több fazon látható belőlük. Van világító«, nem világító», Sőt különböző színűek is. Akinek nem tetszik a zöld szín pl., < az a bordót választja.: Nagy meglepetést jelentettek a szebbnél -szebb szőnyegek is. — Rendkívül olcsók. Egy másfélméteres és kb 90 centi széles mintás összekötő szőnyegnek például mindösz- sze 100 forint az ára. Ezenkívül futószőnyegek, linóleum- félék, függönyök találhatók nagy választékban. A bútoron kívüli lakberendezési tárgyak eladása a kiállítás után a helyi földművesszövetkezeti textilüzemben történik majd. Máskülönben ebből nem maradt volna már semmi. A kiállítás nagy sikerét mutatja, hogy szerdáig 200 ezer forintos forgalmat bonyolítottak lö; Előnye, hogy megispier- kedtek a modern bútor és lakberendezési különlegességekkel, s elsősorban a dolgozó parasztság otthonának csinosítását segítik majd élő. Másrészt a kiállításon Budapestről részt vett bútoripari szakemberek tudomására jutott, hogy sokan keresték a mosdóasztalkát, vizespadot, függönytartót, virágállványt, melyből gyártani kell és többet kell vidékre küldeni: — kárpáti —* Felülvizsgálják a gyengébb termelőszövetkezeteket — közös segítséget adnak munkájuk megjavításéhoz a megyében Szolnok megyében a közeljövőben felülvizsgálják azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek az 1956— 57-es gazdasági évben gyenge eredményt értek éL A felülvizsgálás elvégzésére községenként szakbizottságokat alakítanak; A szakbizottságok gazdasági és politikai téren is megvizsgálják a termelőszövetkezetek helyzetét és annak alapján a tsz-ek vezetőivel együttműködve 3 évre szóló intézkedési tervet készítenek. Az elkészült terveket közgyűlés elé terjesztik megvitatás végett. — Amennyiben a közgyűlés azt jóváhagyja, a termelőszövetkezet éves termelési tervét ennek alapján módosítják. A felülvizsgálat előreláthatólag a megye mintegy nyolcvan termeiőszöevtfcezefére terjed ki és elősegíti azt a célt, hogy a gyengébb eredménynyel működő társaságok is felzárkózzanak a szilárd, jó gazdasági alapokkal rendelkező termelőszövetkezetek méfléi A NÉPLAP GAZDA-ROVATA Az aránylag enyhe tél és a kevés csapadék fokozott feladatokat követel meg a gazdától a jó termés biztosítása érdekében. Melyek azok a tényezők, amelyek akadályozói az őszi kalászosok fejlődésének? 1; Az őszi vetések téli le- gyengülése. 2. A hirtelen bőmérsékleti változásokból származó felfagyás. 3. A száraz, széles időjárás. 4. Az elgyomosodás Ezek a tényezők sokszor együttesen is jelentkeznek. A növényápolás fejlett agrotechnikai módszereivel azonban meg tudjuk védeni az őszi kalászosokat ezektől a károsodásoktól. A vetéseiket a vegetáció megindulása előtt hengerez- zük, ha a tavaszi vetések esőktől megkérgesedett felszínén a talajcserepek felaprítása, az üreges, vagy felfagyott talaj összenyomására és az egérjárta talaj összetö- mörítésére van szükség; Nedves, vagy túlnyirkos Ute lajt sohasem hengerezzünk, mert a kedvező talajszerkezetet hosszú időre elronthatjuk, A vetések fogasolása A fogasolás az őszi kalászosok „kapálása”. Fogasolni száraz időjárásban is kell, mert- ezzel védekezünk az aszály ellen. A fogasolás indítja meg tavasszal a hasznos talaj baktériumok erősebb működését, aminek eredményeképpen nagymennyiségű nitrogénnel gazdagítják a talajt. Szélmentes, esőre hajló időben, páradús meleg napokon fogasoljunk. A fogasolás ideje aikkob érkezett el, amikor már any- nytira felszikkadt a föld, hogy a fogas nyomán morzsaléko- san omlik és nem kenődik. Fogasolóssal igen sok gyomot ki tudunk irtani a vetések közül; Védjük állatainkat a csontlágyulásfól Tél végén, különösen akkor, ha sok töreket, kukoricaszárat, vagy egyéb hasonló takarmányt etetünk, — azaz kevés pillangós szénát és abrakot kapnak az állatok —, gyakori a csontlágyulás az állatoknál. Ez nem más, mint sóforgalmi zavar. Ezért a gazdáknak különös gondot kell fordítaniok; a takarmánymész és takarmánysó rendszeres adagolására. Emellett, ahol csak mód adódik, — különösen a növendék- marhákat, de a többieket is — lehetőleg minél többet kint kel tartani napos időben a szabad levegőn. Ez a legtermészetesebb módja a csontlágyulás megelőzésének. Üsző vásárlás A hizlalásra leszerződött — de tenyésztésre is alkalmas — üszőket, a rendelkezések értelmében meg lehet vásárolni az Állatforgalmi Vállalattól 10 forintos kg-kénti áron. Az Állatforgalmi Kirendeltségekkel közösen megtartott üszőátvételi napokon gondoskodni kell a tenyésztésre alkalmas üszők elhelyezéséről, elsősorban a termelőszövetkezeteknél — A termelőszövetkezeteknél hízla- lásfa leszerződött üszőket elszállítani csak abban az esetben lehetséges, ha arra a járási főállattenyésztő engedélyt ad? Jelentkezési határidő március 31. Az Országos Mezőgazda- sági Kiállításra történő jelentkezés a megyénkben már megkezdődött, de még mindig van idő arra, hogy a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és az egyéni gazdák jelentkezzenek. A jelentkezési lapokat a Járási Tanácsok Mezőgazdasági Osztályain szerezhetik be, ugyancsak ott megismerhetik a részletes jelentkezési feltételeket is. Egy kis fizemszervezésfan AZ AlXATTENYfi SZTÉS SZERVEZÉSE A Magyar Mezőgazdaság belterjes fejlesztése csakis az állattenyésztés fejlesztésével párhuzamosan valósulhat meg. Az állattenyésztés fejlesztése közvetlenül és közvetve hat a mezőgazdasági üzem eredményességének növelésére. Ezeket az alábbiakban foglalhatjuk össze: 1. A jól szervezett állat- tenyésztés növeli a mezőgazdasági üzemi területegységre jutó termelési értéket és új produktív munkaalkalmat teremt, PL 1 kát. hold szántó kukoricatermése 12 q. szemeskukorica. A kukoricát 200 forintért lehetne értékesíteni, így 1 kát. hóidra vonatkoztatva 2400 forint a nyers bevétel Ha a kukoricát sertésekkel etetjük fel — 22 százalékos átlagos takarmányértékesítést feltételezve — 264 kg hízott sertést állíthatunk elő. Kg-ként csak 15 forintos értékesítési árat feltételezve az 1 kát. holdra jutó nyers bevétel 3960 forintra emelkedik. 2. Az állattenyésztés fej-, lesztése lehetővé teszi a takarmányok, elsősorban az üzemi melléktermékek magas felhasználását és ezáltal is növeli a területegységre jutó hozamokat. 3. Az állattenyésztés fejlesztése a több trágya termelésén és a talajerő gazdagítás szempontjából előnyös takarmányfélék (pillangós növények) termelésének kiterjesztésén keresztül a talaj termőképességét, ezáltal a növénytermelés termésátlag'''• is növeli. 4. Mindezeken keresztül az állattenyésztés fejlesztése nagy mértékben hozzájárul az egy fóré, illetve az egy ' munkanapra jutó jövedelem növeléséhez is. Mindezekből következik, hogy a termelőszövetkezeteknél az egészséges belterjes fejlesztés megköveteli az állattenyésztés fejlesztését is. Mindenféle Egy felemásként sikerült Mindenféle a A hurruyroskedvü véletlen báláitól alaposan megtréfál valakit. Bögyösen sétál az utcán egy ittfelejtett nagyságos- asszony, ruhája, mozgása — tisztesség ne essék szólván — röhögést vált ki az emberből. A tsz évek óta kérvényezi a digózást, nem megy az istennek se, valaki elsüllyeszti a kérelmet. Kicsoda? Felül a vonatra néhány kamaszlány. Iskolások. Füstölnek, mint a kémény. Az egyik utcasarkon öregasszony szomorkodik. Vajon mi bántja? Az osztályvezető ballábbal kel fel. S így t'wdbb. Ez lenne a mindenféléi A sok-sok mozaikból álló r-erarcú é'et színes összetevője egyszer kacagást vált k Nőtlenek mindenféléről máskor csak csendes nevetést, néha még ennél is kevesebbet, az ember szájszögletében ■negbúvő mosolyt. Néha bánatot. Legtöbbször inkább csak bosszúságot. Mindig azt, ami mégis gondolatokat ébreszt az olvasóban, eltűnődik, okul, s talán tanul is* Ezerarcú az élet. Sok szem kellene ahhoz, hogy a tollforgató ember minden kis rezdülését észrevegye. Pedig a „mindenféle rovat” ezt szeretné. S meg is valósíthatja. Azt is eláruljuk, hogyan. Úgy, kedves olvasó, ha a mindenfélét a jövőben együtt írjuki A „mindenféle*' várja az ,olvasók leveleit. előnyben A z apróhirdetések olvas- ** gatása határozottan érdekes időtöltés. Éppen ezért érdemes néha a Szolnok megyei Néplap apróhirdetései között is böngészgetni. — Adás-vétel, csere, közlemény, sőt néha még házassági ajánlat is található. A minap meg éppen arról olvashattunk, hogy a vezsenyi községi tanács szakképzett mezőgazdászt keres, azonnal munkába lehet állni. Ez idáig rendjén is van. Csak egyetlen egy mondat, az utolsó tűnik fel jobban az olvasónak. Arról van ugyanis szó, hogy „Nőtlenek előnyben”; Az ember találgatja, hogy ugyan miért helyezhetik előnybe a nőtleneket?— Mi történik akkor, ha történetesen mondjuk nő jelentkezik? Ilyen előfordulhat, hiszen nagyon sok jól képzett női mezőgazdászunk van. Csak a mama áram fiú és négy lány szállt fel vasárnap este Ujszászon a Szolnok felé menő vonatra. Fiatalok és hangosak voltak. Helyet fogDe milyen választ kap az, aki elvált? Nem tudni. A sok találgatás közben arra is gondol az ember, hogy mint mindenütt, bizonyára Vezsenyen is gondot okoz az agronómus elhelyezése, magyarul: nincs lakás- Ez még a legvalószínűbb. — Igen, de aki rosszmájú, az még másra is gondolhat Nevezetesen arra, hogy Vezseny községben sok a férjhezmenő leányzó, s már csak evégből is azoké az agronómusoké az elsőbbség, akik házasodás előtt állanak. Ki tudja? Egy azonban holt biztos: A vezsenyi községi tanács az apróhirdetési díjat egyszer fizette meg, a Szolnok megyei Néplap barátai most mégis két alkalommal olvashatják —■ ugyanazért a pénzért —, hogy Vezsenyre mezőgazdász kerestetik. meg ne tudja laltak a kupéban, aztán az egyik leány cigarettát vett elő és harsány hangon kiadta az utasítást a fiúknak: = Férfiak, elő a gyufát. *-* A férfiak ■=*> oiywn ÍS—-16 éves kamaszok — elő is vették és tűzzel kínálták a hölgyeket, akik közül a legidősebb jó, ha 16 éves. Szóval fújták a füstöt, s közben beszélgettek. Mindenki megtudta róluk: középiskolások. Az is kiderült, valamelyik közeli mezőgazdasági technikumba járnak. Az utasok vegyes érzelmekkel nézegették őket. Volt, aki bosszankodott, volt aki mosolygott, s arra gondolt: „En sem voltam különb”, A fiúk és a lányok pedig szemmeUátható örömmel játszották a nagyot. Nekem meg az jutott eszembe, minden rendben van, de vajon mit szól mindehhez a mama? — A mama, ha megtudja! S ha most netántán mégis megtudja, akkor arról, ami történik, jobb nem beszélni. A „nők” és a „férfiak" ugyanis az ilyen dolgokról nem szívesen beszélnének. A „nők.” egyébként aznap, tehát február 23-án egyik barátnőjüknél, Jászladányon vendégeskedtek. SzP. Á TTIT klubban hétfőm este mintegy 25—30-an verődtek össze, hogy a Cyrano előadását értékeljék és belőle a tanulságokat levonják. Az ankét megrendezésében a TTIT Irodalmi Szakosztályát az a szándék vezette, hogy a vitavezető megállapításaira elsősorban a színház rendezője és a szereplők válaszol, janak, — illetve elmondják, hogy milyen elképzelések szerint alakították- szerepeiket, illetve milyen felfogásban rendezett a rendező. Ehhez szóltak volna azután hozzá az érdeklődök. Kór, hogy ez a szép elképzelés — csak elképzelés maradt. Ugyanis a színház részéről senki sem képviseltette magát ezen a megbeszélésen, és így az egész ankét valahogyan a levegőben lógott. Ez annál is csodálatosabb, <mert éppen a színháznak lenne elsőrendű érdeke, hogy megismerje a közönség véleményét és kívánságait. Árvédelmi jelentés A Tisza Tiszafüredig apad, lejebb árad. Igazgatóságunk területén még további lassú áradással kell számolni. Az áradás azonban mór nem lesz nagyméretű. Tiszafüred március 5-én 638 cm-rel tetőzött. A Tisza mellékfolyói apadnak, a Maroson, Körösön az árhullám levonulóban van. Ezek az árhullámok a Tiszán levonuló árhullámot késleltetik. Igazgatóságunk területén az I, II., III., IV., V., VI., VII., VIII, IX., XL, XIII és XIV.-es árvédelmi szakaszokon továbbra is I. fokú készültség, a X.-es szakaszon pedig továbbra is a II. fokú készültség van elrendelve. Igazgatóságunk területén hullámverés elleni védekezés folyt. A különböző szélirányok következtében nem ösz- szefüggő szakaszokon összesen 10 km hosszú töltésszakasz van bevédve. Az eddig legjobban támadott szakasz a Szolnok—Tószeg közötti töltés volt. ahol háromszoros rőzsehengerekkel is védekeztek. A tiszai vízállások megyénk területén a következők: Tiszafüred *35 cm (»0 százalék), 24 óra alatt apadt 2 cm-t. Szolnok 70« cm (81 százalék), 24 óra alatt áradt 4 cm-t. Igazgatóságunk területén belvízzel borított terület nincs. A belvízlevezető csatornák vízszintjének csökkentése érdekében 4 helyen, 4 egységgel, összesen 3,3 m3/ sec. teljesítményű szivattyút tartunk üzemben. IRODALMI ANKÉT Ezen túlmenően, a színész és néző találkozása csak elmé- lyíthóti a színház és a város lakossága közötti kapcsolatot, Maga az ankét érdekes kérdéseket vetett fel, és úgy érzem, a közönség sem eléggé értékeli a Szolnok kulturális életének fellendítésére tett erőfeszítéseket, mert a jelenlévők létszáma igen kW esi volt.' Különösen feltűnt az ifjúság hiánya. Pedig rengeteg fiatal lelkesedett a darabon, és az ő véleményük feltétlenül igen fontos a színház műsorpolitikájának, játékmódjának további alakulása szempontjából. Valkó Mihály tanár, az est vitaindítója igen alaposan felkészült. Ismertette a színmű történetét, az egykori kritikát, véleményeket. Elmondotta, hogy a franpia „gloire” megtépázása után a kiábrándult, gúnyos polgári színda ra bök légkörében a közönség igen hagy lelkesedéssel fogadta a francia dicsőséges múlt említésével és megcsillog tatásával foglalkozó darabot. Beszélt a színmű szereplőinek jelleméről, és játékfelfogásáról. Az író elképzelése szerint Cyranó a főalak, a többi szereplők már csak halványabb színnel vannak ábrázolva. A mai színpadi felfogások és a modem színjátszásnak megfelelően a rendezésnek és a színészi játéknak arra kell törekednie, hogy enyhítse az író elképzeléséből adódó különbségeket és Cyranot inkább a közösségben feloldódónak ábrázolja. A szolnoki előadás szereplőivel, illetve azok szerepfelfogásával is bőven foglalkozott. Elmondotta például, hogy Christian alakításában egyenetlenség mutatkozik. A III. felvonás erkély-jelenetében túlságosan bárgyút mutat, a IV. fevonásban viszont olyan jellemes embert, áld — ha rájön az igazságra maradéktalanul. egészest a halálbamenően levonja a következtetéseket. Ez az ellentét nem egészen logikus. Végezetül, a romantikus verses dráma létjogosultságának kérdéséről beszélt. Az igazi vita nem alakult ki, tekintettel az előadásban érintett színészek és rendező távolmaradására. A hozzászólások több oldalról igyekeztek megvilágítani az egyes szereplők ' játékát, a rendezés helyes, vagy helytelen felfogását. Egyik hozzászóló felvetett, hogy Roxan — Táncsics Mária — szerepfelfogása túlságosain modem volt, és nem illett bele a darab XVII. századbeli hangulatába. Abban minden felszólaló egyetértett, hogy jgen helyes cselekedet volt a színházve-* zetés részéről a darab színre- hozása. A felsorolt hiányosságok nem homályosították el az egész együttes alapjában véve igen jó és lelkes játékát, és szükségesnek tartották, hogy a színház tovább haladjon a megkezdett úton. Megállapították a hozzászóló felvetette, hogy Roxan mantikus' verses dráma ma Magyarországon a reneszánszát éli. Ifjúságunk — de még az idősebbek is — szívesen látják a romantikus hősöket, a csodálatos, minden áldozatra kész szerelmeket. Cyrano esetében pedig azt a csodálatosan csillogó, kristálytiszta becsületet, — amely elgondolkoztatja az embereket és a jó példa követésére ösztönöz. ) Az irodalmi est — mint látjuk — részben elérte célját. Felvetette azokat a legfontosabb kérdéseket, amelyek egy ilyen nagyszabású bemutatóval kapcsolatban felmerülhetnek. Ugyanakkor rávilágított arra, hogy még igen sok tennivaló van az irodalompártoló közönség megnyerésében —ht. —< v
