Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-07 / 56. szám

£-■ VJ LAG PROLETÁRJAI EQVBSnUPTPKI SZOLJI OK MEGYEI A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEG VEI TANÁCS LAPJA htlai nunlcfíÁt: ÚTTÖRŐK FÓRUMA % A IS ÉPLAP GAIDAROV AT A % MiNDejsféts ! j IX évfolyam, 56. szám. ARA 5» fillér 1958. március 7. péntek. A megtelt út - az ellenforradalom leverése óta Uoi tartanak a kunhegyest tárás terme tőszóiét kéz elei ? A kunhegyes! járás nyolc községében annakidején az ellenforradalom erősen szét­zilálta a termelőszövetkezete­teket. Az ellenforradalmárok — örömmámorban úsztak, de örömük nem tartott sokáig. A Forradalmi Munkás- Pa­raszt Kormány megalakulása, a szovjet hadsereg bátor ki­állása. a kommunisták haza­szeretete, a becsületes dol­gozók helytállása véget ve­tett a múlt rendszert vissza­állítani igyekvők tobzódásá­nak. Az ellenforradalom előtt 24 termelőszövetkezet mű­ködött a kunhegyesi járás területén. Uárómezerszáz- liat család háromezerki- lencvenhat tag, 32.323 hold földön folytatott közös gazdálkodású Akkoriban öt tsz feloszlott. A nagyszájú hazudozóknak sikerült számos józangondol­kodású, becsületes paraszt- embert megtéveszteni. Azóta nagyon sok volt tsz-tag belát­ta tévedését, s három közös gazdaság Újjáalakult. Gzév január 30-án pedig egy ter­melőszövetkezeti csoport a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek alapszabályai szerint való gazdálkodásra tért ót Jelenleg 23 termelőszövetke­zetünk van. ezerhétszáznyolc- vanhárom családdal, kettő- ezerháromszázhat taggal, és 22.105 hold földdel Termelőszövetkezeteinkről elmondhatjuk, hogy a tagok egytől-egyig saját elhatározá­sukból, minden kényszer nélkül választották az új utat. vagy alakították újjá termelőszövetkezetüket. Az Igaz. hogy ma mée sem taglétszámban. sem pedie földterületben nem értük el az ellenforradalom előttit. — Az Is biznnvos azonban, hogy közös gazdaságaink ma sok­kal erősebbek és szilárdab­bak. mint bármikor voltak. Ez nemcsak a gazdálkodásra vonatkozik, hanem a szerve­zési dolgokra Is. s legfőkép­pen a munkafegyelemre. Ma már sehol nem hallani „a va­gyon az államé, a pénz a Nemzeti Banké”. A szövetke­zeti tagok sajátjuknak tekin­tik, — mint ahogy sajátjuk is — a közös gazdaságot. Az elmúlt évben mindössze csak két tsz nem tartotta be az alapszabályt A tiszaroffi Kossuth tsz és a kunhegyesi Táncsics. Ott a tagok részes­arányban dolgoztak, egész ta­valy júniusig. Az MSZMP Politikai Bi­zottságának és a Forradal­mi Munkás- Paraszt Kor­mány határozatának meg­jelenése után a szobanfor- gó tsz-ek változtatták a hely­telen elosztási rendszeren, megszüntették azt és — mi­után a közgyűlés megvitat­ta, — áttértek a mintaalap­szabály szerinti munkálko­dásra. Jelenleg járásunk vala­mennyi tsz-e a mintaalap­szabály szerint dolgozik. Az ellenforradalom után szövet­kezeteinkben hosszú ideig el­zárkóztak attól, hogy a meg­tévedt embereket visszave­gyék, sőt nem egyszer a kilé­pett tagot egyszerűen ellen- torradalmárnak bélyegezték. Másutt csak azt a gazdálko­dót voltak hajlandók tagként felvenni, akinek földje is van. Ez a tűrhetetlen állapot meg­szűnőben van. s azon va­gyunk. hogy végképp meg szűnjék. Van is javulás. A ta­valyi zárszámadások alkal­mával november és december hónapokban például 120 csa­lád. 136 tag kérte felvételét s kérésük megtalálásra talált. Még ma is elzárkóznak u1 tagok felvétele elől a tisza­Piactereink nem fete’nek meg az igényeinek A Városi Tanács a fcú vona akhoz csatla kozó utcákat kövezze ki elsőnek Csütörtökön délelőtt ülést ■.ártott a Hazaiias Nepfrmnt Szolnok városi elnöksége. El­ső napirendi pontként Szol­nok városfejlesztési program­ját vitattak meg. Az ülés má­sodik részében pedig a tava­szi ünnepségek előkészületei­ről határoztak. Hegedűs Laj^s elnöki meg­nyitója után Elek Lajos elv- társ, a Városi Tanács Vb el­nökhelyettese ismertette a Magyar Népköz iaxs.,ság El­nöki Tanacsa 1958. évi 7. tör­vényerejű rendeletét. A ren­delet nagy .ehe.őségét ad a községi és városi tanácsok­nak a városfej.eszlésre. — A Hazafias Népfront városi el­nöksége erről vitatkozott. Szolnokon nagyon nehéz megvalósítani azt, hogy ísz- :aság uralkodjék a város minden részében. I Az elnökség azt javasolta, elsőként a város belterüle­tén kell rendbetenni a gya­logjárókat és az utakat. A Városi Tanács a főútvona­lakhoz csatlakozó utcákat kövezze ki elsőnek, — ez volt az elnöks gi tagok véleménye. Javasolták, a Vá­rosi Tanacs szüntesse meg, hogy sáros járművek felhajt hassanak a kövezett utakra Szó esett arról is, hogy . ne­héz jánrflvek csak abban az esett*» lúiHlekedjunek a fő­útvonalon, amennyiben nem átmenő forgalmat bonyolí tanak le. Fuglatkozott az elnökség az ut- és villanyhálózatok bővítésének lehetőségével, — valamint a piac erek rendbe- hozasávaL Jelenlegi piacte­reink nem felelnek meg a város igényeinek. A városban működik a Vá­rosi Tanács műszaki osztá- yával egy varosrendezési bi­zottság. Jelenleg fe mérik, a város mely részén kell első- sor bar segítem. A Hazafias Népfront városi elnöksége úgy döntött, hogy a Vöröske­reszttel együtt tisztasági hó­napot rendez Szolnokon. A második napirendi pont: ».tavaszi ünnepi évfordu­lók megrendezcseben szin­tén nagy feladat hárul a népfrontra. A nemzetközi nőnap előkészítésében már benne vagyunk. A városi népfront elnökség többszáz dolgozó asszonyt üdvözlő lappal köszönt a nőnapon. A március 9-1 városi ünnepi nagygyűlés szervezésből — részt vállalt a városi nép­front elnökség. Végül március 27 én össze­hívják a városi népfront nagvaküvát. A nasyaktiva feladata, a városi bizottság ás elnökség kibővíti. * csiba —* gyendai Vörös Csillag Tsz- ben, a Dózsa Tsz-berj, a to- majmonostori Petőfi Tsz-ben, az abádszalóki Szabadság Tsz-ben. Ezekben a közös gazdaságokban elsősorban a kommunisták dolga a befe- léfordulás megszüntetése. Nehéz, de eredményes volt a megtett út, s eredményes­ségét az a néhány ismertetett számadat igazolja legjobban Minden túlzás nélkül jelent­hetjük, hogy járásunk szö­vetkezetei erősek, minden feltétel adva van, hogy to­vább öregbítsék a közös gaz­dálkodás jó hírét Egyed Sándor Kunhegyes, Járási Tanács laggyű>és a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben A kisújszállási Kinizsi ’ i'sz-t is alaposan megtépázta az eilemon adaium. A há- romszaz tagool mindössze ki- | lencvenegy maradt a többi­ek kilépték, vagy egyéni gaz­dák lettek újból, vagy terme­lőszövetkezeti csoportot ala­kítottak. Akik viszont kiállták a próbát azok elvhű harco­sai lettek a szövetkezeti moz­galomnak, s a szennyes vihar után új vezetőséget új elnö­köt választottak. Nemcsak a vezetőség vál­tozott meg a tsz-ben, nanem a munkaiegyelem is. A tagok megiogadták: megmutatjaK a kilépőknek, többet termelnek, mint más években bármiKor. S célKituzéseiket valóravál- tották. 1956- ban 9.2 mázsa búzát termeitek holdanként, — 1957- ben 12.23 mázsát. — Oszt árpából az 1956-os év 14 mázsás atiagaval szetn- 19a7-ben 12.23 mázsát. — takarítottak be, kukoricá­ból pedig Közel 4 mázsával termelte» többet A Kinizsi Tsz derék tagjai egyetlen épülettől sem váltak meg, még azokat is megtar­tották, amelyek léiig kész ál­lapotban voltak. A pihenést nem ismerték. Sokszor 14-151 órát is dolgoztak naponta, ha' a munka éppen úgy kívánta j S ma 210 szarvasmarhájuk.! 62 lovuk. 597 sertésük. 512 birkájuk van. Az elmúlt gaz­dasági évben összesen 3 mil­lió 60 ezer 752 forint volt a bevételük. A kilépők is látták az ered­ményeket és sokan vissza akartak térni. Ez azonban már nem ment olyan köny- nyen, mint a kilépés. Mi ta­gadás. néhányan azt kapták, hogy kivül tágasabb. Nem mindenki, csak. aki megérde­melte . S végül beszéljünk az em­berekről A bátrakról, akik nem riad­tak meg az ellenforradal­mi csőcseléktől. Jól dol­goztak, sokat kerestek. Po- csai Péter elmúlt évi jöve­delme 30.553 forint volt, Nánási Illésé 50.504 forint, így sorolhatnánk a többi­ek nevét is. S mire mentek a kilépők? Bizony nem volt érdemes ott­hagyni a tsz-t Kiss Imrének egész évi tiszta jövedelme mindössze 6.204 forint volt. Kádár Ferencnek 9.997 fp- rint, Nagy Ferencnek, akiből tszcs tag lett, 15.960 forint. Könnyű az összehasonlítás, könnyű megállapítani, kik jártak jobban. S ami a legfontosabb, a Kinizsi Tsz tagjai nem zár­ják be a kaput a korábban megtévedtek előtt. Hívják vissza az arra érdemes embe­reket. Nem sajnálják meg­osztani a jót. Legutóbb feb- i ruár közepén huszonöt tagot ! vettek fel. Ma már száznyolc­van tagja van a közös gazda­ságnak. Erősödik, gazdago­dik, mert ott felfelé visz az út i Bakó Kálmán Kisújszállás Ma már nem ritka látvány, hogy az egyenruhás szervek­nél, mint példáid a vas-út, a posta, a pénzügyőrség, honvéd­ség, rendőrség kötelékében nőket is látunk. A nők ezekben a munkakörökben is igazolják, hogy éppúgy el tudják látni a rájuk bízott feladatokat, mint a férfiak. Fenti képünk Osváth József né főtisztet mutatja be a karcagpusztai vasút­állomáson szolgálat teljesítése közben. <wvrrrTTWrivn'i7rrrrv,'iTPn’rrrnrvrTrvn'nrrTvrviiwvrtvrrrfi Koszorúzás! ünnepség lesz március 15*én Szolnok megye falvaiban Az 1848-as szabadságharc 110 éves évfordulójáról Szol­nok megyében is tartanak ünnepi meemléke léseket. Az iskolákban március 14-én az utolsó órán méltatják a 48-as szabadságharc hőseinek érdemeit. Március 15 én tanítási szünnap lesz. Az iskolák, üzemek, vállalatok, intézmények képviselői megyeszerte megkoszorúzzák a magyar hős- emlékmű veket. Tavaszra tovább javul a megye auióközlekedése Nyolc új Új fürdő« Sok panasz és kívánság hangzott már el az autóköz- .ekedés megjaví .ásara. Gyak­ran jogcsak is voltak az uta­zók követelései, mert az 51-es AKOV járművei nem tud ák megfelelően lebonyolítani a forgalmat Kíváncsiak voltunk, a közel­jövőben lesz-e változás ezen a téren? Dobos József elvtár­sat, a Szolnoki Autóközleke­dési Vállalat igazgatóját kér­deztük meg ezzel kapcsolat­ban. — A közlekedés megjavító iának egyik legfontosabb fel­tétele, hogy megfelelő utak álljanak rendelkezésünkre — mondta Dobos elvtárs. Szolnokon e tekintetben még sokat kell tenni az il­letékes szeri eknek, illetve hatóságoknak. Így például a városi útvona­lakon — bár a KRESZ elő­írásai szerint — 30 méteren belül nem voina szabad meg­közelítem az autóbuszmegál­lókat mégis a megállóhelyen parkíroznak a kocsik R mge- teg panaszra ad okot ilyen­kor, hogy az utasoknak visz­ik árus autóbuszt kap Szolnok és kirándu ó-jaratok indn.nak Aláírták a magyar—koreai kulturális egyezmény idei mun&atervét Csütörtökön délben a kül­ügyminisztériumban ünne­pélyesen aláírták a Magyai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság kultűrális egyezmé­nyének 1958. évi munkaiel­vét. Az egyezményt magyar részről Szigeti József műve­lődésügyi miniszterhelyettes, toreai részről L1 Gyón van, 9 budapesti koreai nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője írták aló. Szigeti József miniszter­helyettes az ünnepségen mondott beszédében többel között utalt arra, hogy sem az imperialisták koreai in­tervenciója sem a magyar- örszági ellen forradalom nem semmisíthette meg a két nép fejlődésnek indult kapcsola­tait. Miként a magyar nép küldöttei elmentek, hogy se­gítsenek gyógyítani az ag- resszor okozva sebeket, a ko­reai nép is mindent megtett, hogy segítse az ellenforra­dalom okozta nehézségeink megszüntetését. Hangsúlyozta, hogy Ismét adottak a kultűrális együtt­működés lehetőségei. Szavadra Li Gyón van ügy vivő válaszolt. Elmondotta, hogy a koreai nép milyen- forró szeretettel fogadja, mi­lyen nagyra értékeli a ma­gyar klasszikusok műveit és különösen a népi demokra- *ikus rendszerben születét' kiváló alkotásokat sza kell szaladni a nem szo­kott helyén megálló autó­buszhoz. Rendkívül rossz az egyik legforgalmasabb József Attila úti kanyar. Ezt tavaly ősszel javították, persze úgy, hogy két hónap a a.t újból tönüremdnt és 50 cen íméte­res gödrök is vannak rajta. Ezenkívül keskeny az út es keskenyek a párkányok is. A Szabadság téri forduló sincs rendezve és a reggeli csúcs­forgalomnál komoly problé­mát jelent a sok jármű idő­ben való kiinditása. A Váro­si Tanács ismerve helyzetün­ket kijelölte számunkra az Irodaház melletti romos épü­letet megállónak, azo.ban felettes szervünk nem b.zto- sít anyagi eszközöket felépí­téséhez. — Rendkívül akadályozza a menetrendszerinti idő be- lar.ásat az ószoJmuki vasúti átjáró. Különösen a reggeli órák­ban figyelembe kellene venni a szolgá a.ot teljesítő vasutasoknak azt, hogy munkahelyre szállítunk embereket és sokan Késnek a hosszas várakozás miatt. — A rossz üt és közlekedé­si viszonyokat leszámolva, mégis mit kíván tenni a vál­lalat a hibák kiküszöbölésé­re? — kérdezzük. — Ettől a tavasztól különö­sen sokat várunk. Illetékes helyről — hozzáteszem — na­gyon megbízható helyről — ígéretet kaptam arra. hogy a második negyedévben 8 darab 602-es Ikarus autó­buszt kapunk. Ezzel lehe­tővé válik a Rába speciál és többi gyenge állapotban lévő kocsik kiselejtezése. Mire az új tavaszi menet­rend életbe lép, Szolnokon nem közlekednek csak légaj­tós, jó állapotban lévő autó­buszok. Ezenkívül bevezetjük az oldal-iránytáblát a helyi járatokon és járatonként meg számozzuk az autóbuszokat. A menetrend a tervek szerint 15. Illetve 20 percenként je­löl meg járatokat. Lesz olyan útvonal is, mely az állomást. Cukorgyárat és a belvárost átszállás nélkül érinti. — Szolnokon kívül a me< gye többi községein hogyan segítenek? — Jelenleg még a forgal­mas vidéki útvonalakon nem mindig tudjuk kielégíteni aa igényeket. A megyében ha­vonként mintegy 3000-re te­hető a lemaradó utasok szá­ma. Előfordult például hogy Kunszenlmártonban le kel­lett hagyni a diákokat, — hogy a Tisza Cipőgyár dol­gozóit fel tudjuk venni. — Ennek ellenére igen komoly javulás várható. Néhány nap múlva meg­indul Tiszapüspöki — Szol­nok között az autóbuszköz­lekedés, s ezzel egyetlen olyan helység sem lesz a megyében, melyet vonaton, vagy autóbuszon meg ne le­hetne közelíteni. Úgy hiszem, jogos kíván­ságnak teszünk eleget, mikor az új menetrendben Tiszafü­red—Szolnok között közvetlen járatot Indítunk. Tervezünk fürdőjáratot — Túrkeve— Karcag — Be­rekfürdő között; kiránduló­járatot Szolnok — Mátra­háza között, a Szolnok —» Egri járatot vasárnap ir, meghagyjuk. A Szolnok — Mátraháza! autóbusz példá­ul 6—8 órahosszát tartóz­kodik a Mátrában és este hazahozza a kirándulókat. — Mindezek alapján remé­lem, hogy ez év tavaszán si­kerül megoldani a legtöbb problémát. Persze csak ak­kor, ha az illetékes szervek és hatóságok megad ják ehhez szükséges erkölcsi támoga­tást. A jogos panaszokat a jövőben is esetenként kivizs­gáljuk, — a vétők ellen meg­tesszük a szükséges intézke­déseket P. L 1

Next

/
Thumbnails
Contents