Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
VIUQ PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZÓLJ) OK m MEGYEI A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam 55. szám. ARA: 5« fillér. 1958. március 6. csütörtök. CSátÁDí KÖRBEN tf Hogyan segíti megverik helyi• ipara a mezőgazdaságot? tP Mire legünk Rjjvelcmmel a tavasz küszöbén? A termelési tervkészítés tapasztalatai a rcszesmuvelés, a túlméretezett háztáji gazdaság káros — a tsz-ek általában magasabb terméshozamot terveztek, mint az elmúlt évekuen — a pillangósok vetésterületét tovább növelik Napjaink egyik legfontosabb kérdéséről, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelési tervkészítés tapasztalatairól tartottak tanácskozást a megyei pártbizottság székházában. Mintegy százötven párttitkár, községi, városi, járási tanácselnök, mezőgazdasági osztályvezető, tsz szervező vitatta meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseit. Fridrich Ferdinand, a megyei tanács szövetkezetpolitikai osztályának vezetője előadásában először a tsz-ek számszerű gyarapodásával foglalkozott. Hangsúlyozta, egészséges jelenség, hogy az év eleje óta csaknem másfélezer új belépő erősítette meg a megye közös gazdaságait. Többhelyen —• mint például Jászjákóhal- mán, Jászkiséren, Beseny- szögön a dolgozó parasztok bevonásával szövetkezeti község távlati tervét készítik. Ezek a mozgolódások is azt bizonyítják, hogy a parasztság jövőt lát a szövetkezésben és úgy véli előbb vagy utóbb ott a helye, ahol a virágzóbb, jobb élet teremtődik. Hangsúlyozta: vannak azonban olyan tapasztalatok is, hogy a tsz-ek elzárkóznak az új tagok felvétele elől. — Nem foglalkoznak lelkiismeretesen azoknak a dolgozó parasztoknak az ügyeivel, — akik már korábban tagok voltak, csak az ellenforradalom zűrzavarában léptek ki. A mintaalapszabály betartásáról szólva elmondotta, hogy a tsz-ek nagy többsége előírás szerint szervezi munkáját, vannak viszont olyan gazdaságok, amelyek uem tartják be mind a nyolc működési alapelvet. Elsősorban mutatkozik ez a jelenség a részesművelésnél és a háztáji gazdaságoknál. A termelési tervekről szólva hangsúlyozta, a tsz-ek általában magasabb terméshozam elérését tervezik, mint az elmúlt esztendőben. A munka különösen jó volt a szolnoki járásban, ahol pontosan feldolgozták a szövetkezetek helyzetét, adottságait és annak alapján készítették el a reális, pontos tervet. A hibák felsorolása közben meg említette, hogy a termelő- szövetkezetek nem hasznosítják megfelelően az öntözésre berendezett területeket. A tervek szerint harmincötegész öttized százalék lesz az öntözésre beépített terület, amelyet már nem öntözési célokra alkalmazunk. A továbbiakban foglalkozott a tervezett termésátlagokkal. Búzából ugyan egy mázsával kevesebb átlaghozam elérését tervezték holdanként, de ennek hatása viszont kedvezően mutatkozik meg a takarmánytermelésben. Evelős pillangóét két százalékkal nagyobb területem termelnek, mint a múlt évben. Általában a növekvő terméshozamot jobb trágyázással akarják biztosítani. Ebben az évben a tsz-ek szántóterületének 16.7 százalékát részesítik istállótrágyázásban. Műtrágyából a tavalyi mennyiségnek kétszeresét használják fel. Míg a múlt évben egy holdra 29 kiló műtrágya esett, addig az idén 79 kiló műtrágyát használnak fel holdanként. Az állatállomány fejleszté ésvel kapcsolatban elmondotta, hogy a szarvasmarhaállomány fejlesztésére betervezett számok még mindig nem kielégítőek. Mindössze hat tized százalékos emelést irányoztak elő a tsz-ek. A tervezés szerint az év végén még lesz olyau tsz a megyében, amelynek egyáltalán nem lesz tehénállománya. Hangsúlyozta, hogy a száz holdra eső állatsűrűséget a helyi adottságok legjobb kihasználásával kell növelni. Karcagon például ennek szem előtt tartásával terveztek a tsz-ek. A tavalyi 7.1-el szemben az idén 10.1 lesz a száz holdra eső szarvasmarhaállomány száma. A továbbiakban foglalkozott még a munkaegység felhasználás terveivel, a tsz-ek beruházásaival és pénzügyi helyzetével. Előadása után Nyíri Bé'a elv- társ, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tartott táj ’koztatót, a termelőszövetkezeteket érintő legfontosabb rendietekről, gyakorlati alkalmazásáról. — Az előadást és a tájékoztatót tartalmas vita követte. KÜZDELEM AZ ELETERT Képünkön egy műtétet mu .a tunk be olvasóinknak. A Megyei Tanács Kórházában [készült, egy súlyos operáció róL Nagyon jól látható az or vosok erőfeszítése, akik azon í fáradoznak, hogy a betegnek A megye ipari termeléséről Az elmúlt évben megyénk ipari üzemei túlszárnyalták tervüket, fontosabb, kiemelt árucikkekből jóval többet termeltek az előirányzottnál. Különösen jó volt a munka irama decemberben és az év utolsó negyedében. 1958. elején azonban nem ■.ikerült továbbra is fenntartani ezt a tempót. Januárban a termelés szintje közel 15 százalékkal alacsonyabb mint az elmúlt esztendő decemberében. Különösen jelentős a visz- szaesés az élelmiszeriparban, a helyi és szövetkezeti Iparban. Rontják az arányt Nekünk öröm — nekik gond MOST EZEKBEN a hetekben sokan visszaemlékeznek 1951 télutójára. Túrkevóről, Mezőtúrról, Karcagról és Kisújszállásról akkoriban az egész ország beszélt. A lapok nap, mint nap közölték az elsőoldalas újabbnál-újabb híreket. Először csak néhány földszomszéd, később már a dűlők gazdái írtak alá a belépési nyilatkozatot és végül — Túrkevéből, Mezőtúrból, Karcagból és Kisújszállásból még akkor, 1951 télutóján tsz város lett. Sok víz lefolyt azóta a Tiszán. Hét esztendő telt el. A szövetkezeti városok tsz tagjai sok nehéz időt átéltek, de többségükben mindvégig helytálltak és helytállnak ma is. Letették a garast, építik, szépítik közösgazdaságaikat. S mindez nekünk öröm, ellenségeinknek bosszúság, a Szabad Európa rádió „érdemdús’“, —• sok hazugságtól megedzett munkatársainak gond. MI MOST IS ÖRÖMMEL készülünk, a hétéves évforduló méító ünneplésére. Van mit ünnepelnünk. A kun városok hatalmas határának egykor terméketlen, szikes legelői helyén rizstelepek, javított termőföldek, s itt őri halastavak köszöntik az ar- rajáró idegent. Ahol azelőtt néhány rozoga, vagy éppen dűledező istálló állott, ott most korszerű ”’Annan z-ni< tanyaközpontokat találunk villannyal, vízvezetékkel. Micsoda nagy változás, s mindez néhány év alatt. A szövetkezeti városok legtöbb közös gazdaságában már esztendők óta nem használják a kézikaszát, nyáridő- ben kombájnok serege vágja és csépeli a búzát. A gy mat vegyszerrel irtják, a kukoricát géppel kapálják. A kun paraszt tízegynéhány évvel ezelőtt ezekről a dolgokról még nem is hallott. az ottani Szövetkezeti vezetők egy vagy többéves iskolán sajátították el a korszerű mezőgazdálkodás tudnivalóit. Tanulnak az állattenyésztők. a növénytermelők. Mezőtúron a Kossuth Tsz-ben — az országos hírű Kálnai gondozása alatt lévő sertéstelepen most is tanfolyamon vannak a város termelőszövetkezeteinek állattenyésztő: A CÉL TÖBBET, jobban, korszerűbben. Milyen örömmel újságolták a túrkevei Búzakalász Tsz tagjai, hogy néhány nappal ezelőtt közgyűlést tartottak és elhatározták gépesítik a tehén istállót. Tervüket még az idén megvalósítják A módszert, — amelyet alkalmazni akarnak. — nálunk Magyarországon egyedül csak az Alsóte- ■erespusztai Állami Gazdaságban csinálják. Most ök, a ■zövetkezetiek is megpróbálkoznak vele. Ha megválás’’ 100-as tehénáUosnáeyíioa tíz gondozó helyett csak négyre lesz szükség. S így tovább Mennyi mindent felsorolhatnánk. Beszéltünk már sokszor, s még beszélünk is azokról a tagokról, akiknek a kisújszállási Kinizsi Tsz-ben a havi jövedelme az elmúlt évben, fölözte a 3 ezer forintot. Arról a karcagi kislányról, aki egy esztendő alatt megkereste magának a szobabútorra valót, hogy mire férjhez megy, erre se le-1 gyen gondja. Arról a fiatal! szövetkezeti tagról, akinek I hat öltöny vadonatúj ruhája j van... ■ • HÉT ESZTENDŐ. Nem sok Idő. S lám, mi mindent adott ez alatt a nagyüzemi gazdaság. Jóleső érzés visz- szaemlékezni, a jelen kézzelfogható eredményeiről beszélni. Mi majd el tudjuk mondani, hogy miért ünnepük tiszta szívből a szövetkezeti városokban a hétéves évfordulót, A Szabad Európa rádió lótolvajokat megszégyenítő hazudozói annál nagyobb gondban vannak. A dollárokért ugyanis meg kell szolgál- niok, s kötelességük hazudni. Csakhogy még az olyan rutinos legényeknél is verej- tékesen nagy gond úgy hazudni. hogy azt a szövetkezeti vá~osokban el is hiavjék. MI MINDENESETRE ünnepelünk. ők pedig *örjék a fejüket — mert a dollárokat i se» adják ingyen Szí*. 1 is, mert a megye minisztériumi, nehéz és könnyűipara nemcsak elérte a decemberi termelési színvonalat, hanem jelentősen túl is szárnyalta* Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy a termelés csökkenésének természetes okai is vannak. így pl. a minisztériumi élelmiszeriparhoz tartozó cukorgyár csak december közepéig dolgozott — a terv és a kampány lehetőségeknek megfelelően. A hús- és baromfifeldolgozó ipar az év elejére szintén túljutott a gyártási főszezonon — s a disznóölés után az igények is csökkentek. Hasonló a helyzet a téglagyárakban, ahol tuiidöben a narbantartá si munkák folynak — és más üzemekben, ahol többé kevésbé az időjárás, vagy a természetes Igények befolyásolják a gyártást. Üzemeinkben — mióta lehetőség van arra, hogy az éves tervfeladatokat tetszés szerinti ütemezésben bontsák fel — sok helyen az első és az utolsó negyedévre általában kisebb feladatokat szabnak meg. mint a jó időjárású második és harmadik negyedévben. Ezek az objektiv oko.k azonban nem adnak elég magyarázatot a 15 százalékos csökkenésre. Különösen nem a helyi és szövetkezeti iparban, — ahol a legnagyobb mérvű a lemaradás, a decemberi színvonalhoz képest. Itt ugyanis a'téglagyárakat és egy-két más vállalatot kivéve nem lehet kampányszerűségről beszélni. Valószínűbb, hogy az elmúlt év végén alaposan ráhúztak a munkára —, hogy hiánytalanul teljesítsék az évre kiszabott feladatokat s természetesen a gazdasági eredmények is meg legyenek a lehető legmagasabb nyereségfelosztáshoz. Ezt az iramot persze nem tudták fenntartani ez év elejére is — különösen pedig akkor, ha az igyekezetben felhasználták a folyamatos munka fenntartásához szükséges félkészterméket, anyagkészleteket. A viszonylagos visszaesést meg lehet okolni sok vállalatnál és iparágban. Ez azonban semmit sem von le abból, hogy az országos árualap és a helyi árualap is károsodik az ingadozással. Pl. az égetett tégla termelés csak 75.7 százaléka, a tetőcserép gyártása 84.7 százaléka, a kénsav termelés 98.6 százaléka, a vasöntvény termelés 99.1 százaléka, a cellulóztermelés csak 58.8 százaléka, a vágottbaromíi feldolgozás csak 21 százaléka a decemberinek. Ha országszerte ilyen csökkenés volna egyik hónapról a másikra — s az állam nem rendelkezne megfelelő tartalékkészletekkel az ingadozás kiküszöbölésére — tulajdonképpen egy megoldás vplna: az, hogy az árualap csökkenésének mértékében csökkentsék a fizetéseket is. — Ugyanis a pénz csak úgy lehet teljes vásárlóértékű, ha megfelelő árufedezet áll mögötte. Az év első negyedéből még több, mint két hét van hátra. Az üzemeknek, vállalatoknak arra kell törekedni, hogy az év első három hónapjára tervfeladatként megszabott cikkeket gazdaságosan és jó minőségben elkészítsék. Persze ne úgy. hogy hajrát kezdjenek és túlteljesítsék a tervet csak azért, hogy az uj negyedév első részében megint csak megigyák a túlhajtott munka levét. Ebben az évben — a megadott terv- feladatok szerint is mód és lehetőség van arra, hogy aa üzemekből végleg száműzzék a hajrázást. * ■ P. E M mm Kifess annyi fát, ahány éves vagy!" — szervezik a tavaszi fásítást a KISZ-esek A KISZ az első országos értekezlete értelmében a legközelebbi években százmillió facsemete elültetését vállalta. Az ország különböző részein már tavaly ősszel is fásítottak a fiatalok, most azonban nagyarányú országos mozgalom bontakozik ki. A Veszprém és a Tolna megyei KISZ-bizottság felhívta a megye ifjúságát, hogy minden fiatal ültessen annyi fát, ahány éves. A példát más megyékben is követték. Hajdú megyében hasonló jelszó kelt szárnyra a fiatalok között és a KISZ megyei bizottsága a munkában kitűnő fiatalokat és szervezeteket megjutalmazza. Fejéj megyében a városi és a községi KISZ szervezetek 40 ezer suháng és körülbelül 100 ezer csemete elültetését vállalták, összesen 220 holdnyi területen. — Főleg gyorsan növő nyár, akác és juhar suhángokat telepítenek, csemetét pedig tizenkét fajtát ültetnek. Az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság által biztosított készletekből az idén tavasszal országosan 3 millió 800 ezer, ősszel 15 millió 200 ezer facsemetét ültetnek el a fiata'ok. Emellett tavasszal 900 ezer, ősszel kereken I millió su- hángot kívánnak telepíteni. A fásítást a fiatalok főleg társadalmi munkában végzik, de » tervezett mennyiség elültetése esetén a községfejlesztési alapból, vagy az erdőgazdaságok béralapjából, kizárólag szervezeti célokra díjazást is kapha nak. A tavaszi fásítási program megvalósítására a helyi tanácsokkal és az erdőgazdasági szakemberekkel együtt minden KlSZ-szervezet - akciótervet készit, A KISZ Központi Bizottsága a szervezetek között versenyt indít, s a legjobb eredményt elért fiatalokat „eredményes fásításért’“ jelvénnyel, a szervezeteket emlék-plakettel jutalmazza. Minden megyéből a legjobb brigádot is jutalmazza a KISZ Központi visszaadják egészségét és megelégedéssel térjen vissza családjához.
