Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-30 / 76. szám
Mi vagyunk a tsz-ekért — Beszélgetés Csató Ferenc pérttitkárral — A Mezőtőrt Gépállomáson készenléti állapotban“ várja ember és gép, hogy megkezdhesse a tavaszi munkát. Az évtizedek óta nem tapasztató szeszélyű időjárás már eddig is közel három hetes elmaradást okozott. — A kényszerű „pihenő” mégsem volt pihenő: a gépálűomásiak megtartották az utolsó „seregszemlét’* gépeik, szerszámaik fölött; _. Ugyanakkor Mvettük a kapcsolatot a tsz-ekkel, — kezdi Csató Ferenc, a gépállomás párttitkára. — A rizsföldek kutricáiinak levezető csatornái a tél folyamán elszennyeződtek. Ahhoz, hogy ezeken a területeken megkezdhessük a szántást, biztosítani kell a víz eltávozását. Mádi Istvánt, öntözéses ag- ranómusumkat bíztuk meg azzal, hogy ennek fontosságára felhívja az érdekelt tsz-ek figyelmét. Több brigádvezetőnk is segítségére van ebben. Jó példát mutat az TJj Élet Tsz tagsága: 200 kát, holdas rizsterületén már tisztogatják a levezető csatornákat. A' Mezőtúri Gépállomás kommunistái elhatározták, hogy ezen a nyáron megmutatják: mit jelent a rendszeres eílehőrzésL A munkák minőségi átvétele ugyan tsz-elmökők feladata lenne; mégis jelentős részt vállalt ebből az üzemi pártszervezet; Tavaly még előfordult olyan sajnálatos eset, hogy egyik-másik traktorista csak egy ekéjét eresztette le az előírt mélységre; a másik kettővel csak tessék-lássék módon „kaparászta** a földet; Főleg az éjszakad órákban került sor ilyen jellegű visszaélésre. Idén szúrópróbákkal veszik majd elejét mindenfajta lazaságnak. — A gépállomás van a tsz- ekért! —■ Vallja Csató élv- társ, munkatársaival együtt. — Ezt az elvet a gyakorlatban is keresztülvisszük; tudjuk, hogy a gépállomás munkáját ezeregy árgus-szem figyeld. Akkor politizálunk jói, ha jó munkát végzünk. Eredményeink eléréséhez segítségül hívjuk a munkaverseny lelkesítő erejét. Minden brigádunk versenyben dolgozik. Az eredmények értékelésénél nemcsak az időben végzett minőségi munkát vesszük figyelembe, de az elért termés- eredményt is. Szakszervezeti megbízottjaink figyelmét még az sem kerüli el, hogy egyik tsz több, a másik kevesebb műtrágyát használ fel. Minden dolgozónk tejlesítményét saját munkája alapján ítéljük meg, s aszerint jutalmazzuk. Megtudjuk, hogy a gépállomásnak távlati premizálásra 106 ezer. célprémiumra 90 ezer. a KISZ-brigádok jutalmazására további 10 ezer forint áll rendelkezésére. A Mezőtúri Gépállomásiak jogos reményekkel tekintenek az Űj Reménység Tsz-ben dolgozó Gonda József-brigád kiszás- táira. Bíznak abban, hogy ez a brigád teljesítménye alapján nemcsak megyei, de országos szinten is kimagasló eredményt ér majd el. A Mezőtúri és a Karcagi Gépállomás versenyét eddig évről- évre a karcagiak nyerték. — Idén végre Mezőtúr szeretné megszerezni a vörös zászlót. — Gépállomásunk munkafegyelme erősen javult az utóbbi hónapokban, — folytatja Csató elvtárs. - Ez a tény kedvezően hat takarékossági mozgalmunkra is. — Azokat a dolgozókat, kiknek pelyva volt a gépállomása vagyon; elküldtük. Ilyen volt — például — id. Bitó György traktoros, aki az engedélyezett évi ezerhétszáz forint helyett 12 ezer 489 forint értékű anyagot és alaktrészt használt el. Juhász István kerete 3 ezer 700 forint volt, gondatlansága folytán összköltsége 18 ezer 751 forintot tett ki; A pártszervezet titkára elmondja, milyen előnyösen érvényesült a tsz-ek joga, melynek alapján megválaszthatják azokat gépáliomásia- kat, kik területükön dolgoznak majd. — Cs. Tóth Kálmán traktorosért. Búzafii János és Aszódi Antal aratógépészért. Bárdos Zsigmond és Faggyas József kombájnosért valósággal vetélkedtek a tsz-ek, — említi. — Két párttagunk: B. Nagy Sándor — G—35 vezetőért és Papp Lajos brigádvezetőért szinte kapkodtak az elnökök. Sok tapintatra , meggyőző munkára ▼olt szükség, míg a dolgozókat úgy sikerült elosztanunk a tsz-ek között, hogy valamennyien meg legyenek elégedve. Pártszervezetünknek nem célja, hogy „sztár-brigádokat” neveljen. Egyöntetű, jól dolgozó, szorgalmas munkacsapatokra van szüksége a tsz-eknek. Ezek összeállítására törekedett gépállomásunk vezetősége. Maguk a brigádtagok is segítettek ebben a munkában. Azokat a dolgozókat, akikről tudták: hanyagok, lusták, nem vették be a brigádba; menjenek, amerre látnak.. . A pártszervezet taggyűlésen foglalkozott a tavaszi munkákkal kapcsolatos feladatokkal. Az üzemi tanácsosai együttműködve felhívást intézett valamennyi dolgozóhoz a terv maradéktalan teljesítése érdekében. A gépállomásiak elhatározták: úgy dolgoznak, hogy 1959-ben egész havi nyereségrészesedést érdemeljenek ki. Segítségükre lesz ebben a párt, a szakszervezet, mely a jól szervezett munkaversennyel serkenti a kívánt eredmény elérését. w b. IP-h, , . Megyei ktsz-eink mérlegzárő taggyűléseik után w. Á napokban felkerestük Zeizl László elvtársat, a KI- SZÖV megyei elnökét Ktsz- eink évi munkájáról, eredményeiről érdeklődtünk. A megyei elnök elvtárs a következőket mondta: — Az 1957 évi mérlegzáró taggyűlések arról tanúskodnak, hogy megyénk ktsz-ei eredményesen és gazdaságosan dolgoztak. Sokat tettek a lakosság igényeinek kielégítéséért és ezen felül a községek, városok árualapnöveléséhez jelentősen hozzájárultak. A szövetkezetek a várthoz mérten segítették a népgazdaság fejlesztéséből reájuk eső feladatot •— Az eredmény« munkát mutatják a március 8-ig megtartott mérlegzáró közgyűlések eredménybizonylatai és a kifizetett osztalékok. •— A tiszta nyereség szétosztásánál a kisipari termelő- szövetkezeteink az erre vonatkozó országos rendeletet vették alapul. Általában minden szövetkezet 35 százalékot fordított a tartalékalap növelésére, míg 10 százalékot a kisiparos hosszúlejáratú kölcsönök alapjára adtak. — A szövetkezett tagok munkabérre eső osztalék címén 43 százalékot kaptak és a megmaradt 12 százalék különleges alapot képez. *— Az idei mérlegzárő közgyűléseknek k évi eredmények ismertetése mellett feladata volt, a vezetőség újraválasztása is. A vezetőségválasztás Íriszeinkben kétévenként van és ez évben a szövetkezeti tagok az eredmények mérlegelése közben választottak új vezetőket, vagy további bizalmat szavaztak a régieknek. Megyei viszonylatban ez úgy néz ki, hogy a régi vezetők döntő többsége jól dolgozott és egy-két eset kivételével, nem volt arra szükség, hogy újat válasszanak helyettük. •— Eredménynek tudható be az is, hogy az előző évinél magasabb volt az idei terv, és ktsz-eink e magasabb tervet is túlteljesítették, több millió forintot fizettek ki osztalék címén. A terv túlteljesítésén kívül az önköltségi tényezőknél is komoly biztató javulás mutatkozik. Az évi anyagtakarékosság nagymértékben segítette a vállalatok Zománcozzák a ceglédi kannákat A Tisztesé-ri Vegyesipari Ktsz megyeszerte Ismeri « jóminőségű, kék, bordó, vagy fehér zománcot vizeshanná- járól. Nem könnyű munka, amit a dolgozók végeznek. A zománcégetö kemence sokszor 50 fok körüli hőséget sugároz. A nagy meleg ellenére is az ott dolgozók vigyáznak n minőségre. Nem is igen lehet selejtet találni. tiszta nyercagggnrit wncTke dósét. A ktsr-ek közül egyik* a legjobb eredménnyel záróknak a szolnoki bőripari, ahol 1 millió 400 ezer forint tiszta nyereséget értek eL A szolnoki ruházati ktsz-nél 1 millió 650 ezer forint volt az eredmény. A jászberényi felsőruhát készítő ktsz 1 millió 100 ezer forint osztalékot ért éL •— összefoglalva: megyénk területén egyetlen egy szövetkezetünk sem zárt veszteséggel. Ellenben elég gyengén zárt: és ígv osztalékot nem tudott ; fizetni a jászberényi műsze- ; rész ktsz. ; Az elkövetkezendő évben mé* nagyobb feladat hárul a kisipari termelőszövetke- teinkre. Ennek a feladatnak a középoontjában — a lakosság igényeinek kielégítésén, a kiszabott tervek teljesítésén túlmenően — az anyagtakarékosságot kell állítani. Ha ezt a kérdést szem előtt tartják szövetkezeteink, akkor ezévi termelési eredmények hozamát a jövő évi osztalékfizetésnél érzik meg. **ab. * Denn István az utolsó zománcréteget munkálja a kannákra. •— Igen nagy szakértelemmel forgatja, rázza és különböző fogásokkal iparkodik egyenletessé termi a kannán a zománc-réteget. Vigyáz arra, hogy minői kevesebb vessze» kárt». Vona Péter égető éppen a bordó kannafedeleket szedi ki a kemencéből, amelyek vörösen Izzanak bár, de lehűlésük után fénylő, vörös színben kerülnek a karma tetejére. Nagyon fontos az 6 munkájálban a pontosság. Ha 3 percnél tovább van benn a kannafedő, könnyen eléghet és súlyos kárt okoz a szövetkezetnek. Nála azonban az ilyesmi nem fordulhat elő. A jászságiak, meg a ktim ságiak emberemlékezet óta virtuskodtak egymással. Ha összeakadtak, egyik sem akart alul maradni. Amit a jászsági ember megcsinál, azt még jobban megcsinálja a kunsági ember — mondották egymásnak. A vetélkedés most is megvan. Ha a jászságban rendeznek x>alami nagygyűlést, vagy kiállítást, a kunságiak nemcsak követik őket, hanem igyekeznek túltenni rajtuk. Természetesen fordítva is ugyanez a helyzet. Ez nem is baj, így a helyes, különösen, ha nemes cél érdekében történik. Egyben azonban mégis megegyeznek, abban, hogy egyformán nyakasak és keményfejűek. Ha egyszer valamit elhatároznak, azt tűzön-vízen keresztül viszik. A kunságiak 1951 óta mesz- sze maguk mögött hagyták a jászokat. Olyan utat tettek meg, hogy ugyancsak igyekezni kell a vetély tár soknak, hogy utolérjék őket. Igaz, vannak, akik azt mondják, hogy a jászsági ember nehezebben érti meg az újat, nehezebben szakít az egyéni gazdálkodással, de ezeknek nincs igazuk. A kunsági ember is éppen úgy ragaszkodott a régihez, mint mások, A kulcsot talán a nevelésben, a felvilágosító munkában lehetne keresni. Vagy talán máshol? Nem ennek a tisztázását akarom, hanem azt szeretném visszaadni, ami az elmúlt napokban történt Kisújszálláson, EGY JÁSZSÁGI ÉS EGY KUNSÁGI KÖZÉPPARASZT A termelőszövetkezeti várossá alakulás hetedik évfordulóján vendégül látták meg a jászsági dolgozó parasztokat. Itt találkozott ösz- sze Sz. Máté Mihály 10.5 holdas középparaszt — a kisújszállási Búzakalász tagja — Nagy Sándor jászjákóhalmi 15 holdas középparaszttal. A jó birkapaprikás, no meg a a jó bor az ebéd alkalmával megoldotta a nyelveket. Sz. Máté Mihály igazi kun középparaszt. Közepes termetű, erős, pirospozsgás arcú, őszes hajú földműves. Nagy Sándor is vérbeli gazda. Ö fiatalabb, magas, derék emberi Tf két ember vetélkedésé- ^ nek, hogy úgy mondjam „dicsekvésének’’ voltam tanúja. Az egyik termelőszövetkezeti tag, a másik egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. Mind a ketten megbecsült emberek, ki-ki a maga helyén. A beszélgetés s jövedelem körül forgott. Sz. Máté Mihálynak nem kellett szégyenkeznie. Fiával ketten dolgoznak a termelőszövetkezetben. Munkaegységük megközelítette a nyolc- százat, melyre több mint 42 ezer forintot kaptak. Ezen felül van még a háztáji gazdaságból származó mintegy 80 mázsa csövestengeri, a a törzskönyvezett, kiváló tehén tejhozama. Ebből havonként 7—8000 forint jön a házhoz. Ha csak a nagyját adjuk össze, akkor is közel hatvanezer forint. Nincs gond sem az adóra, sem a gazdasági felszerelések felújítására, Mind a megélhetésre, ruházkodásra, szórakozásra kerülhet. Nem is panaszkodik, pedig már hét éve, hogy ezt az utat járja, r— Nem cserélném el •“ mondotta — ezt az életet akár húsz holdas gazdasággal sem. Nekem itt több mint kétezer holdam van, — Az enyém, a miénk. De nemcsak a saját szövetkezetéről beszélt, hanem az egész városról, ahol megváltozott az emberek élete, sorsa, megváltozott a határ képe. Ma Kisújszállás — ahol 1945 előtt 70 nagybirtokos és 261 kulák kezében volt a föld közel 40 százaléka — termelőszövetkezeti város. Szocialista szektorban van a szántóterület 90.7 százaléka, az egyéni gazdaság mindössze 5,9 százalékot tesz ki Nemcsak az 6 jövedelme, élete mutat jólétet, hanem ezreket lehet felsorolni. Hiszen az elmúlt évben az egy munkaegység értéke városi szinten majd 40 forint. Sokan vettek házat, vagy újat csináltattak, vettek motorkerékpárt, rádiót és Így tovább, fi e Nagy Sándor is első gazda. A múlt évben jó termése volt. Igaz, feleségével szinte éjjel-nappal dolgozott. Elmondta, van két jó lova, tehene, sertései, baromfiállománya. Mindenből a bevétel 50 ezer forint körül volt. De ebből mintegy 10 ezer forint az adó, azonkívül kellett venni új lószerszámot, egyéb gazdasági felszereléseket. Ez mind a bevételből ment ki. Az elmondottak gondolkodóba ejtették Nagy Sándort és azt mondta: 1— Tudok én is számolni. A jónak nem vagyok elron- tója. Ami több, az több. Mi odahaza most dolgozunk a falu jövőjén. Részt veszek abban a munkában, amellyel kidolgozzuk, hogy hogyan is nézzen ki Jászjákóhalma, ha termelőszövetkezeti község lesz. Nem vagyok elrontója a termelőszövetkezetnek. Az idő majd elhozza, hogy én is termelőszövetkezeti tag leszek. A beszélgetés «tán Sz. Máté Mihály meghívta Nagy Sándort, hogy nézzen körül a birtokán. Nagy gazda szívesen ment. Saját szemével győződött meg azokról, melyekről beszélgettek, A látogatás után úgy váltak el, hogy mire még egyszer találkoznak, akkorra már mind a kelten „ezerholdas“ gazdák leszneki V. K. Bokor Mihály az elkészült fehér zománckarmákat rakja sorba, mert ki kell használni minden helyet, hiszen ez a kis szövetkezeti üzem a három-műszakos nap alatt 400 kannát készít el átlagosan. Szöveg: Andrási Fotó: Csíkos Szolnokon halad át a KISZ hálaváltója Méretni 39-én, hétfőn este hét órakor érkezik Szolnokra a Szigligeti Színházhoz a Kommunista Ifjúsági Szövetség hálaváltója, melyet a szolnoki KISZ szervezetek és a városi KISZ bizottság ünnepélyesem fogad. = Az alapsczervezetelc hálaszalagokat kötnek fel a stafétára. A rövid ünnepség után a KISZ váltó Csap felé folytatja útját, hogy eljuttassa felszabadítóinkhoz a magyar ifjúság üzenetéi
