Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

A világirodalom óriása 90 coe, ízületeit JtUcudm. l^oekij 1868 MÁRCIUS 16-án óri­ás látta meg a napvilágot. A forradalom vihara, egy fölsza­badult gyönyörű világ meg­álmodója született meg ek­kor. A 19. század végének cári Oroszországában kezdte el írói pályáját. A társadalom mé­lyéről jött, a dolgozó nép éle­tének tanúságát hozta magá­val. Sorsa az 6 sorsuk volt. Gyűlöletet hozott magával a cári önkény ellen, amely any- nyi jobb emberi törekvést, ne­mes érzést fojtott halálra. De magával hozta a nép teremtő erejének, jóságának emberies­ségének ismeretét is, magával hozta az emberi életre való Kjjászületés hitét Is, GORKIJ SZERETTE A NÉ­PET, gyűlölte az elnyomást, életútjának szükségszerűen össze kellett fonódnia a forra­dalmak ügyével, azzal a párt­tal, amely hivatva volt ezt a forradalmat győzelemre vin­ni. Gorkij a bolsevikokhoz kötötte sorsát, így formálódott új fajta íróvá, olyan eszmei ihlető befolyására, mint Le­nin elvtárs, akivel mély, em­beri, egész eletre szóló barát­ságot kötött. e Regényei, színdarabjai, no­vellái átfogó gazdagságban örökítették meg az orosz élet többévtizedes fejlődését, s egyben az emberiség történe­tének legnagyobb fordulóját is, hírül adták az új proletár- korszak születését. Műveiben nemcsak tükrözte korát, mű­vészetével segített megsem­misíteni a pusztuló régit s diadalra juttatni a születő újat. írásaiban bent fénylik hősi, nagy szíve. Ez a szív — eppenügy, mint az „Izergil anyában” Danko szíve — az emberek iránti végtelen sze­retet lobogó fáklyája. Avultat tipró, jövőt teremtő szenve­dély izzik írásaiban, annak az embernek a szenvedélye, aki a történelem mélyére hatolt, megértette az élet igazságát, látja a kizsákmónyotók vilá­gának minden gyalázatosságát s érzi az alkotó emberi élet „lelket perzselő csodás szép­ségét.” Gorkij a világirodalom leg­nagyobb humanistája. Senki sem irt nála felemelőbben az emberről. Nagyon erősen, szenvedélyesen kell szeretni az embert és az életet — ezt hirdetik művei. De ugyanak­kor hirdeti, hogy ez a szere­tet kérlelhetetlen gyűlöletet kíván, gyűlöletet a „Nyárspol­gárok, a kapitalisták hatal­ma, annak lakájai, a parazi­ták, fasiszták, a munkásosz­tály árulói és hóhérai ellen, gyűlöletet minden ellen, ami szenvedésre kényszerít, min­denki ellen, aki százmilliók szenvedéséből él.’! Gorkij művészete a ki­zsákmányoló osztályok elleni szakadatlan harc volt. Olyan nagyszabású művekben, mint az Artamonovok, a Klim Szamgin, Jegor Bulicsov, fel­tárta a burzsoázia világának belső erkölcsi rothadtságát. — Hirdette ennek a világnak a halálraítéltségét. Nincs érv a kapitalisták igazolására, ci­nizmus és vadállati kegyet­lenség a fegyverük. Nincs tisztább, jogosultabb érzés, mint az ellenük való harc, mert ezek az emberformájú szörnyetegek beszennyezik az életet, le akarják alacsonyíta- ni, sárba akarják rántani az ember szép nevét. NEMCSAK mint művész küzdött ellenük, hanem mint publicista is. A 900-as évek elején cikksorozatban lelep­lezte az imperialisták Ameri­káját. ahol a dollár és az arany minden értékét maga alá tipor, s ahol egy rendszer­ré emelt banditizmus, rabló ösztön meg akar semmisíteni minden szépet és nemest. A 20-as évek végén, 30-as évek elején békeharcos publi­cisztikában hívta fel az em­berek figyelmét az új háborút előkészítő imperialisták nem­zetközi bandájára. De nemcsak a pusjztulő régi sírásója volt Gorkij, hanem a születő új bábája ds. Minden írása hitvallás a nép erejében, nagyszívűségében. A pusztu­lás, a rombolás idézőivel szembeállította a forradalmi lelkek forradalmi hitét. Ez a nagyszerű hit az ember jövő­jében nem egy álmodozó vak- hite volt, a tudás volt az alap­ja. Abból fakadt, hogy a pro- letérforradalmak korának embere felismerte saját értel­mének erejét, abból fakadt, hogy a világtörténelemben szervezett erőként megjelent az igazi emberszeretet, meg­jelent a kommunisták pártja. GORKIJ RAJZOLTA MEG a világirodalomban először a nagykorúvá növő emberiség új arcú emberét. Kommunista forradalmárai, az Anya Pável Vlaszovja. a Kispolgárók Nyil- je, a Klim Szamgin Kutuzov- ja mind olyan emberek, akik­ben van erő, akik bátran, el­szántan tudnak küzdeni a holnapért. Nincs ezekben a hősökban semmi rendkívüli, semmi emberfölötti. Nincse­nek nagy szavaik: tiszták, át­látszók. egyszerű munkásem­berek. De hajtja őket előre a felismert igazság ereje, az élet, az ember szeretete, a vi­lág jobbá tételére törő hősi szenvedély. Érzik az ember nagyrahivatottságát, s helyt­állnak az emberért. Gorkij tudta, hogy a hősi ügy hősi szavakat kíván. Sa­játjává tette a múlt íróinak nagy örökségét. De nemcsak folytatója volt, megteremtette a minden addíginél maga­sabb rendű ábrázoló mód­szert, amely alkalmas volt ar­ra, hogy megörökítse az em­beri történelem legdicsőbb szakaszát. Megalapózója volt a világ leghaladóbb, legforra­dalmibb irodalmának; a szov­jet irodalomnak. Gorkij hatalmas öröksége a szovjet népé, és az egész haladó emberiségé: a mi örök­ségünk is. Művei nevelik a mi népünket is. segítenek bá­torrá, hősivé, forradalmivá edzeni lelkét.. Az ellenforra­dalom lélekrombolása után bölcs, és nagyszerű szavaira különösen szükségünk van. A 22 éve halott Gorkij lángoló nagy szive világító fáklya­ként itt lobog közöttünk: itt lobog kiolthatatlanul. (Király István tanulmánya nyomán). Közlemény a bottok ünnepi nyitvatartási idefóröl A Megyei Tanács Kereske­delmi Osztálya a megye te­rületén lévő állami és szö­vetkezeti bolti kereskedelmi egységek ünnepi nyitvatar­tási idejét a következők sze­rint szabályozza: Április 3-án (csütörtök) va­lamennyi bolti, kereskedelmi egység a rendes hétköznapi nyitvatartási rend szerint üzemel, (tehát nem a szom­bati szerint). Április 4-én (péntek) a munkaszüneti nap szerinti nyitvatartási rend érvényes Tehát az ügyeletes dohány- árudákon kívül minden egy­ség zárva tart. Április 5-én (szombat) va­lamennyi élelmiszert áxusító bolt zöldség és illatszer ház­tartási, dohányáruda, virág­bolt és húsboltfélék 12 óráig tartanak nyitva. Április 6-S.n (vasárnap) a munkaszüneti nap szerinti nyitvatartási rend érvényes. Tehát az ügyeletes dohány­árudákon kívül minden egy­ség zárva tart. A vendéglátóipari egysé­gek 3-án, 4-én és 5-én a szom­bati, 6-án pedig az ünnepi nyitvatartási rend szerint üzemelnek. Kalocsai Béla osztályvezető Ä Japán Kommunista Párt iözponti Bizottságának nyilatkoata Tokió (TASZSZ.) Az Aka- hata szerdai számában kö­zölte a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának nyilatkozatát, amely felhívja a japán kommunistákat, hogy még elmélyültebben tanul­mányozzák és terjesszék a kommunista és munkáspár­tok közös nyilatkozatának és békeki állványának esz­méit. A Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága rámu­tat, hogy e dokümentumok lelkes támogatásra találtak a japán kommunisták körében. Megértették a demokratikus mozgalom és a békemozga­lom hívei és széleskörű vissz­hangot keltettek a munkás- osztályban és az egész japán népben. A Japán. Kommunista Párt Központi Bizottsága, megva­lósítva a közös nyilatkozat és a békekiáltvány elveit, felhívja a japán népet, in­dítson mozgalmat, hogy Ja­pánt atommentes övezetté nyilvánítsák. A japán kom­munistáknak még nagyobb erőfeszítés^ keö tenni«?, hogy létre.az adóegy­ség, a Japaru^apsta párt­tal és mind demokratikus tétlenségért, a békééi t, a a japan nép jo életéért, a demokratikus i-mány meg­alakulásáért víyt harcban; mm—mm Hammarskjörd Mosskqkan Moszkva (TASZSZ). Ham­marskjöld, az ENSZ fótit- kára szerdán részt vett azon az ebéden, amelyet Rolf Sóhlman moszkvai svéd nagykövet adott tiszteletére. Szovjet részről az ebéden je­len volt Kiricsenko, Kozlov, Mikojan, Hruscsov, Gromiko és más hivatalos zcmélyi­ségek. Kiszeljov, a Rlorussz SzSzK külügymíniszte, szer­dán fogadta Hamm-skjöl- döt. A megbeszélései, tájé­koztatta az ENSZ főthárát, hogy a Bjelorussz kormánya elhatározta: áan- dó képviseletet létesit az ENSZ-ben. Április 31-ig végrehajtják a Cseh­szlovák Köztársaságban az ipar átszervezését A Gsehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága és a kormány határozata ér­telmében április 1-ig végre kell hajtani az ipar átszerve­zését. Az elmúlt hetekben párt- és szakszervezeti funk­cionáriusok, gazdasági veze­tők, szakemberek részvételé­vel a nagyobb ipari közpon­tokban iparági aktivaértekez- leteket tartottak és ezeken az országos vitában elfóga- dott javaslatok alapján meg­tárgyalták az átszervezés végrehaj tásáti A vállalatok egyesítése, az úgynevezett termelési gazda­sági egységek kialakítása az érdekelt vállalatok közötti átadási jegyzőkönyvek útján történik. Az átszervezés mé­reteire jellemző, hogy az or­szág eddigi 1429 nemzeti vál­lalata 344 termelési gazda­sági egységbe olvad össze vagy tömörül. A kohó és ércbányászati minisztérium hatáskörében például az eddigi 93 vállalat helyett 22 vállalat és 2 vál­lalati csoportosulás, — tehát összesen 24 termelési gazda­sági egység fog működni. Az átszervezésnek célja az, hogy az új vállalatok tel­jes termelési folyamatokat öleljenek fel. A hat vállalat egyesítéséből megalakuló CKD Praha gépipari vállalat például 29 féle gépipari be­rendezés teljes gyártási fo­lyamatáért lesz felelős. Csa­varáruval egy vállalat fogja ellátni az egész népgazdasá­got. ' Az új vállalatoknak ter­mészetesen egymástól föld­rajzilag gyakran távoleső üzemeik lesznek. Kapcsola­taik helyes kiépítése az át­szervezés egyik, fontos fel­adata. A főigazgatóságokat is áp­rilis elsejével számolják fel. Az új vállalatok közvetlenül a minisztérium hatáskörébe tartoznak majd, így hatáskö­rük lényegesen megnövek­szik. A minisztériumok az iparág műszaki fejlesztésé­nek fő feladataira összponto­sítják figyelmüket. Megálla­pítják a vállalatok termelési mutatószámait, a vállalatokat megillető nyereségrészesedé­si hányadokat, összeállítják a távlati terveket és meg­szervezik az éves tervek ki­dolgozását. A minisztériumok kezében marad a bérpolitika irányítása és az ellenőrzés joga. Az átszervezés következté­ben a minisztériumok dolgo­zóinak létszáma több mint a felével csökken. A vállalatok összevonása következtében sok adminisztratív munkaerő szabadul fel az alsóbb szer­veknél is. Így például csak az élelmiszeripar és a be­gyűjtés területéről 8000 ad­minisztratív dolgozó megy át más munkakörbe. Az átszervezés folyamán felülvizsgálták a dolgozók politikai és szakmai ráter­mettségét is és a felülvizsgá­lat eredménye alapján helye­zik át a nélkülözhető mun­kaerőket más adminiszbratíT vagy termelési munkakörbe. A minisztériumokban nélkü­lözhető kvalifikált műszaki szakemberekkel elsősorban az üzemeket fogják megerősí­teni. A kormány a munkaerő át­csoportosításnál igyekszik a népgazdaság és az érintett dolgozók érdekeit összhang­ba hozni. —-­Ilj’a Ehrenburg beszéde az indiai külpolitikai tanács ülésén ' Vj Dem (Uj Kína). Hja Ehrenburg, a neves szovjet író kedden este beszédet mon­dott az indiai külpolitikai ta­nács összejövetelén és kije­lentette, hogy a nemzetközi kulturális érintkezés akadá­lyait elháríthatná az a csúcs- találkozó, amelyet „az egész világon az emberek milliói várnak”. Ehrenburg szembeszáll t azokkal az irányzatokkal, amelyek .keleti” és „nyugati” táborra osztják a világ kul­túráját és követelte, hogy a kölcsönös bizalmatlanságot és az előítéleteket a küldötti :ségek. fokozottabb cseréjével és különösen nemzetközi diákösztöndíjak cseréjével küzdjék le. „Nemsokára dön­tő változásnak leszünk tanúi a nemzetközi kapcsolatokban — hangoztatta Ehrenburg — és a békevilágmozgalom min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy ez a változás mi­nél hamarabb bekövetkez­zék”; A. TOLSZTOJ cSalm mélnöfc Aifie'iéc/outfd t rim* 6HW wii n'HHW'if Fwwrrowi» wrwp 29. Kutassa fel Garint, ragadja galléron és hozza haza készülékével együtt. Nem szabad, hogy ez a találmány ellenségeink kezébe kerüljön. Kérdezze csak meg Garint, ismeri-e még ezt a szót: kötelesség? Ha pedig valóban közönséges senkiházi,:. Akkor az ördög vigye el, adjon neki pénzt, amennyit csak akar. s. Hadd tartson drága nőket, jachtot, versenyautót. %. Vagy pedig ölje meg azt az embert.ji Selga összeráncolta szemöldökét. Hlinov letette a fej­hallgatót az asztalkára, hátradőlt székén és behunyta szemét. A repülőgép ott lebegett a sík mezők négyszög­letes, zöld táblái és az utak nyílegyenesen futó, parányi vasaikéi feletti A tavak kéklő foltocskái között madár­távlatból már láthatók voltak Berlin házainak barna körvonalai;' * • 3®. Mint minder, nap, most is regigei fél nyolckor ébredt fel Rolling a rue de la Seine-en levő lakosztályában, Na­póleon császár ágyában. Még behunyt szemmel zsebken­dőt kotorászott elő párnája alól és erélyesen kifújta orrát, hogy az álom maradványaival együtt az elmúlt éjszakai dorbézolás lerakódásait is kihajtsa szervezetéből. Ha nem is ébredt valami frissen, rendezni tudta gon­dolatait és akarati képességeinek is birtokában volt. Le­dobta a zsebkendőt a szőnyegre, felült a selyempámák közt és körülnézett. Az ágy üres volt, a szobában egy lélek se. Zoja párnája hideg. Rolling megnyomta a csengőt; Belépett Zoja komor- nája. — A madame? — kérdezte Rolling, elnézve a ko nwma melletti A komoma vállat vont, majd ide-oda for­gatta fejét, mint valami bagoly. Lábujjhegyen a bu- doárha osont, onnan —. most már gyorsabb léptekkel — átment az öltözőbe, becsapta a fürdőszobaajtót és ismét megjelent a hálószobában. Remegő ujjakkal babrálta csipkekötényének szélét, miközben jelentette; «— A madame nincs sehol, — Kávét — mondta Rolling. Maga eresztette meg n fürdővizet, egyedül öltözködött, maga töltötte ki a kávét. Dermedt rémület honolt a házban — mindenki lábujj­hegyen járt-kelt, mindenki suttogva beszélt. Rolling ki­lépett a szálloda kapuján, könyökével félrelökve a por­tást, aki rémülten rohant kaput nyitni. A trösztvezér húsz perc késéssel érkezett meg irodájába. Ezen a reggelen puskaporos volt a levegő a boule­vard Malesherbes-en. A titkár arcán néma megadás tük­röződött. mint aki szilárdan eltökélte, hogy nem fog el­lenállni a Gonosznak. A látogatók eltorzult arccal léptek ki a diófaajtőn. „Mr. Rolling bal lábbal kelt fel” — sut­togták odakünn. Pontban egy órakor Mr. Rolling a fali­órára pillantott és lecsapta a ceruzát. Most már bizonyos, hogy Zoja Monnose nem jön el érte, hogy együtt menje­nek lunchölni. Mr. Rolling egészen negyed kettőig várt. E szörnyű negyedóra alatt két ősz szál jelent meg a titkár gondosan elválasztott, csillogó hajában. Rolling egyedül ült be autójába, hogy lunchölni menjen a „Griffon”-ba, ahol törzsvendég volt; Monsieur Griffon, a vendéglős, azelőtt szakács volt és egy kis söröző tulajdonosa, de azóta az ízlelés és Emésztés Szent Művészetének legfőbb szakértőjévé lépett elő és mint tanácsadó működött ezen a téren. A tagba­szakadt, kövér férfi széles mozdulattal üdvözölte Rollin- got Monsieur Griffon sötétszürke zakóban állt vendég­lője kis termének közepén, ünnepélyes, fennkölt arccal, amelyet gondosan ápolt asszír szakáll ékesített. Fél kezével egy áldozati oltárra emlékeztető különös alkot­mány ezüst talapzatára támaszkodott: itt párolódott egy domború fedő alatt Monsieur Griffon híres sültje, a babbal körített ürücomb. A terem négy fala mentén szorosan egymáshoz lolt, keskeny asztalok előtt, vörös Mrparnlagokon ültek a törzsvendégek. Legtöbbjük u nagy boulevard-úk üzleti világához tartozott; csak kevés nő akadt köztük. A terem közepe üres volt: ez volt a7 áldozati oltár számára fenn­tartott hely. A vendéglősnek csak fejét keltett forgatnia, hogy szemmel tarthassa minden egyes kliensét és figye­lemmel kísérhesse az izlelés folyamatát, A legkisebb fin­tor, az elégedetlenség leghalványabb Jele sem kerülte el éber tekintetét. Sőt sok egyebet is előre látott; a nyál- kiválasztás titokzatos folyamatai, a gyomor csavarszerú működése, és a táplálkozás egész pszichológiája, amely régi ízek emlékén, várakozásokon és a test különböző részeibe toluló vér áramlásán alapszik — mindez nyitott könyv volt Monsieur Griffon számára; Szigorú arccal, amelyen azonban ugyanakkor atyai jóindulat sugárzott, odalépett például valamelyik vendé­géhez és elbűvölően nyers kedvességével így szólt hozzá: . „Az ön vérmérséklete, monsieur, ma egy pohárka ma­deirát és igen száraz Pouist kíván. Vörös bort nem adok Önnek nem én egy gyűszűnyit sem, inkább lenyakazta- tom magam. Osztrigát kap, egy kis főtt rombuszhalat, egy csirkeszámyacskát és néhány szál spárgát. Ettől a diétától majd erőre kap.” Ilyenkor legfeljebb valami patagóniai ellenkezhetett, aki világéletében csak vízipat­kányt evett. Az olvasó talán azt hiszi, hogy Monsieur Griffon alá­zatosan hajbókolva odarohant a nagyhatalmú vegyipari trösztvezérhez, amint az helyet foglalt asztalánál Szó sincs róla! Itt, az Emésztési Akadémián minden ember egyenlő volt: a milliárdos és a ids könyvelőcske, az, aki csepegő esernyőt nyomott a portás kezébe és az, aki Illa­tozó Havannával a szájában Rolls-Royce autójából szállt ki szuszogva, ugyanazt az árat fizette. Monsieur Griffon republikánus volt és filozófus. Nagylelkű mosollyal nyúj­totta át Rollingnak az étlapot, s azt ajánlotta neki, hogy első fogásnak sárgadinnyét egyen, másodiknak homárt pirított szarvasgombával, és ürücombot. Szeszes italt Mr. Rolling nappal nem fogyaszt,- ezt mindenki tudja. — Egy pohár whiskyt szódával és egy üveg pezsgőt behűteni — mormogta a fogai közt Rolling; Monsieur Griffon visszahőkölt, és egy pillanatra cso­dálkozás, megdöbbenés és^ufálkozás villant fel szemében. A vendég pálinkával kezdi, amely tompítja a S3ájüreg izlőbimbóit, és pezsgővel akarja folytatni, amelytől fel­fúvódik az ember hasa! De szemében kialudt a felhábo­rodás, s udvariasan fejet hajtott: nos mindegy, a mai napra ez a vendég már reménytelenül elveszett. (Folytatjuk.) 1

Next

/
Thumbnails
Contents