Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-28 / 74. szám
jelentkezni lehet az egyetemi jellegű Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára A jássfényssaruiak jövőjiikre Ou éve kezdte meg műkö- ködését a Debreceni Mező- gazdasági Akadémia s eddig két évfolyam hallgatóit bocsátotta ki a mezőgazdasági termelésbe. Az akadémiai kiképzés célja, hogy a végzett hallgatók a mezőgazdasági tudományokat megismerjék, széleskörű, s termelőüzem minden ágazatára kiterjedő gyakorlati tudással rendelkezzenek, testben és lélekben művelt, a szocializmushoz hű emberré válva, az elsajátított szakmai és politikai ismeretek birtokában meg tudják valósítani , mezőgazdaságunk fejlesztésének célkitűzéseit, a szocialista mezőgazdaság felépítését hazánkban. A múlt évig a tanulmányi idő három év volt A Földművelésügyi Minisztérium javaslatára az Elnöki Tanács 1957 évi 35 sz. törvényerejű rendeletével az akadémia tanulmányi idejét négy évre emelte. A képzés azonos lett az ag- ráregyetemével, a végzett hallgatók mezőgazdasági mérnöki címet nyernek. A négy év tanulmányi idő alatt szakmájukban kiválóan képzett oktatók közreműködésével, jól felszerelt laboratóriumokban és a tangazdaságban végzett rendszeres munkával készülnek a hallgatók jövő hivatásuk gyakorlására. A 2200 kát hold kiterjedésű jól felszerelt tangazdaság lehetőséget nyújt a legfejlettebb módszerekkel történő gazdálkodásra. A tangazdaságban a termeléstechnikai gyakorlatok és hetesi szolgálatok során lehetőségük van a hallgatóknak arra, hogy megismerkedjenek legfejlettebb agró- és zootechnikai módszerekkel is, munkaszervezési és üzemszervezési kérdésekben tájékozódjanak. — Ezenkívül az I. évesek állami gazdaságban, a IV. évesek pedig termelőszövetkezetekben r észnek részt üzemi gyakorlaton, hogy megismerkedjenek jövő hivatásukkal, illetve munkaterületükkel. Az akadémia modern központi fűtéssel ellátott tan- épülete a Nagyerdő mellett, a Kossuth Lajos Tudományegyetem szomszédságában van. Debrecen belvárosával sűrű villamosközlekedés biztosítja az Összeköttetést. A tanügyi épületben van elhelyezve a 14 tanszék, az orosz lektorátus és az ehhez tartozó jól felszerelt. előadó, szemináriumi és laboratóriumi helyiségek. A testnevelés célját szolgálja a modern téli sportolásra is alkalmas tornaterem és közvetlenül a tanépület mögött létesített sportpályák, (labdarúgópálya, röplabda-, kosárlabdapálya, teniszpálya, stb.). Az akadémia DASE sportkörének számos jól felszerelt és jól működő szakosztálya van. Az akadémia hallgatói részére rendelkezésre áll a több, mint 24 ezer kötetes könyvtár, valamint a közeli egyetem több, mint, félmillió kötetes könyvtára is. A hallgatóság számára a széleskörű műveltséggel rendelkező ember kialakulásához rendelkezésre áll Debrecen város igen sok kultúráiig lehetősége. A Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára felvételüket kérhetik a, középiskolák utolsó éves tanulói, illetve azok az érettségivel rendelkező dolgozók, akik 30. életévüket még nem töltöt- • téli be. A felvételi kérelmet az illetékes középiskola igazgatójához kell benyújtani, A két éve, .vagy annál régebben érettségizettek egyénileg is jelentkezhetnek. A jelentkezők jelentkezési lapjukhoz csatolják érettségi bizonyítványukat, önéletrajzukat és munkaadójuk (üzem, vállalat vezetője) javaslatát is. A középiskolai tanulóknak legkésőbb április 30-ig kell jelentkezési lapjukat az iskola igazgatójának beadni. Az egyéni jelentkezőknek legkésőbb április 30-ig az akadémia tanulmányi osztályára kell eljuttatniuk jelentkezési irataikat. A jelentkezési lapokat a középiskolák igazgatói osztják ki az utolsó éves tanulóknak, illetve azoknak, akik egy vagy két éve végezték a középiskolát- Az egyénileg jelentkezők a jelentkezési lapot az akadémia tanulmányi osztályától kérjék. A jelentkezőknek előreláthatóan július elején felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga tárgyai: matematika írásbeli-szóbeli, kémia és biológia szóbeli. Felvételt csak az nyerhet, aki a felvételi vizsga követelményeinek megfelelt. A felvételi vizsga közelebbi időpontjáról az akadémia minden jelentkezőt személy szerint idejében értesíteni fog. A jelentkezési ívhez a" következő iratokat kell csatolni: X. Önéletrajzot (kézzel írva), 2. 30 napnál nem régebbi orvosi bizonyítványt, 3. 30 napnál nem régebbi vagyoni bizonyítványt Azok az érettségizett fiatalok, akik kedvet éreznek a mezőgazdasági pályához, kérjék felvételüket a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára. A végzett hallgatók tanulmányaik befejezése után mező- gazdasági mérnöki oklevelet kapnak és termelőszövetkezetekben, gépállomásokon, állami és kísérleti gazdaságokban. mezőgazdasági igazgatási apparátusban nyernek beosztást. Szinte jóleső érzés belépni a sáros utcáról a gondozott üzem területére. Tavaszi nagytakarítás fogad bennünket. Sürgés-forgás, gőz, festék ós vegyszerillat uralkodik bármerre is fordul az ember. A mosodában zúgnak a gépek. E látszatra olyan gondolat ötlik fél bennünk, hogy nem jó helyen járunk, ha panaszok után kutatunk. — Sajnos, jó helyen — találja ki gondolatunkat Trigo- la István, a Patyolat műszaki vezetője •***, mivel tűz örök szatíra-tárgy, a Patyolat, Pa- naszokleal kísérve végzi munkáját. Nem akarok a mi javunkra szépíteni semmit, így el kell mondanom, hogy a reklamációk egy része jogos is. Emellett azonban igyekszünk a körülményektől függően munkánkat úgy végezni, hogy a kifogások száma minél kevesebb legyen. Üzemi méretben, vizsgálva, ezek a hibák nem is tesznek ki nagy számot, de a mosató szempontjából jelentősek, mert egy ing vagy egy lepedő jelen tőg egy családban. — Miiben látja az okát a felmerülő kifogásoknak? —- Magyarázattal lehet szolgálni többel. Első a szűk üzlethálózat. Igaz, egy kicsit túlzás hálózatnak nevezni, mivel csak három üzletünk van, de még azok méretei sem megfelelők. Szűkeit ahhoz, hogy raktárak is legyenek. Erre pedig szükségünk van, mert a közönség egy- része a tisztításra beadott ruhát nem viszi el idejében. Hónapokig gyúródik polcainkon egynémely ruha. Mikor azután tulajdonosa elviszi, hyilván nem azt kapja, amit várt, hanem egy kitisztított, Ha idegén ember vetődik Jászfényszaruba, az odavaló- siak büszke önérzettel szokták elmondani, hogy községük a múltban, nem is olyan nagyon régen, város is volt, aminek ékes bizonysága többek között az emeletes tanácsháza. Arra is kifeszített mellkassal hivatkoznak, hogy a környéken elsőnek tértek rá a homoki kertészetre, olyan jó eredménnyé, hogy paradicsomuk, paprikájuk, uborkájuk messze külföldön is igencsak kedvelt. Más oldalról azonban azt se tagadja senki, hogy a község mai fejlőlése lassú, vontatott, annyira, hogy jóval de gyűrött ruhát. Gyakran előfordul a jogtalan reklamáció is. Ez inkább a piperemosásnál szokott jelentkezni. A panaszosok szerint elcseréljük a ruhát. Ez elképzelhetetlen, mert minden darabot egy a ruhára ártalmatlan vegyszerrel jelölünk meg. A szám az erre rendszeresített lámpa fényénél felfedezhető. — Gyakori áz olyan panasz, hogy gyengén mossák ki a ruhát. Valóban így van ez? — Néha előfordul. Okát a megnövekedett forgalomban lehet keresni. Csak konkretizálás végett: Tavaly az év utolsó negyedében 6076 ruhát festettünk, míg ezév első két hónapjában közel ötezer a festett és vegytisztított, ruhák száma. A mosásnál is hasonló a helyzet. Március 20-ig 316 mázsa ruhát mostunk ki. szemben az elmúlt negyedév 337 mázsájával. — Hogyan lehetne csökkenteni a kifogások számát? — Ebben nagy segítség lenne a nagyobb megértés, de még nagyobb gépeink felújítása és üzlethálózatunk bővítése. Mosodánk például az öt év előtti berendezéssel lassan képtelen lesz az egyre növekvő igények kielégítésére. E téren a Megyei Tanács már segítségünkre sietett. Biztosította egy új mosógép és egy nagyobb teljesítményű vegytisztító beszerzését. Kapunk egy gépkocsit is, de annak kihasználását, amíg üzleteink nem bővülnek, nem tudjuk biztosítani. Üzleteink korszerűbbé tételével azonban sokat tudunk változtatni a munkán és a jelenlegi létszámunkkal a dolgozók megelégedésére tudjuk kielégíteni az egyre növekvő igényeket. gondolnak kisebb községek rendre megelőzik, s köztük bőven akad nak olyanok, amelyek sokkal kedvezőtlenebb körülmények között is jobb eredményeket érnek el. Éppen érért a járási tanács vezetői elhatározták, hogy alaposan megvizsgálják a jászfényszaruí községi tanács munkáját, s ennek alapján pontosan feltárják, milyen is a község politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális helyzete. A vizsgálódás több hétig tartott, s végül is A községi tanács ülést hívott egybe és azon tárgyalták meg az eredményt. Az ülésre azonban nemcsak a tanácstagokat hívták meg, hanem kívülük a község 300 tekintélyes dolgozóját is, úgy hogy végeredményben az egész község tudomást szerzett a megtárgyalt problémákról, A művelődési háziban megrendezett tanácsülésen Sza- bari István, a járási tanács elnöke másfélórás beszédben ismertette a község mai helyzetét. Igen sok embert bizony jócskán mellbe is vágtak az adatok. Különösen az, hogy belterjesség terén is hátul kullog a község. Mert való igaz ugyan, hogy akadnak a községben kiváló paradicsom-, uborka- és paprikatermelők, dinnyések, s a hatvani konzervgyár évek óta Jászfény- szarut tartja egyik legjobb községének, azonban a jó termelők alig tesznek ki 20 százalékot, s a másik 80 százalék mind növénytermelésben, mind állattenyésztésben igen elmaradottan dolgozik és gyengén termel. Az is igaz, hogy az utóbbi években valósággal új község épült, csupa modern villából, kiskastélyból. de középület egy sem keletkezett, járdát alig építettek és a parkosítás, rendező tevékenység is szinte teljesen hiányzik a községből. Arra is érdemes figyelmet szentelni, hogy többsaáz ember nem tudja kenyerét a községben megkeresni, hanem 100—200 kilométerre is elvándorol. Mindezek, sok más egyéb mellett, azt mutatják, hogy Jászfényszaru népének gondolkoznia kell azon, hogyan alakítsa jövőjét. A sok súlyos problémát felvető beszédhez igen sokan szóltak hozzá. Boros Antalné tanácstag, 8 holdas dolgozó paraszt felesége elmondotta, hogy azt már általánosságban vévé jól látja mindenki, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban kével sebb munkával többet lehet termelni, de igen sok ember látását megzavarta az a kö-< i ülmény, hogy a községbe» hosszú ideig csak rosszul vezetett termelőszövetkezetet látott, pedig ..ahol nem jó a puli, ott szétmegy a- birka t A község lakói semmibe se vették az olyan tsz-tagokat, akik csak akkor álltak elő, amikor pénzt osztottak. Arra is rámutatott Boros Antalné, hogy Jászfényszaru lakosságának sokkal magasabb a kulturális igénye, —♦ mint amennyit a művelődési ház ma ki tud elégíteni. Tamus István 10 holdas gazdának, a pénzügyi állandó bizottság elnökének tüzes felszólalása azt bizonyította, hogy a község lakói gyógyu- lóban vannak régi, súlyos betegségükből, a kupeckodá* sí hajlamból. De felvetődtek » khsw-ck próblcmái, szó esett a földmű vés szó vetkezet munkájának kiszélesítéséről, 4 fürdő gyors megépítéséről, a hidak kijavításáról, legelők korszerűsítéséről — és még igen sok, község- rendezési kérdésről. Árvái István járási párt titkár rámutatott arra, hogy a ■felszólalók — szinte egytől- egyig igen fontos kérdésekre. megoldásra váró problémákra mutatt rá, és helyes volt, hogy a tanács a dolgozók legszélesebb rétegéhez fordult a község sorsdöntő óráiban. Azt is világosan kell látnia mindenkinek, hogy a párt és kormány megadja ugyan a lehetőséget minden egyénileg dolgozó parasztembernek ahhoz, hogy többet termeljen, de egyetlen pillanatra sem mond le arról, hogy mezőgazdaságunk teljes egészében hamarosan áttérjen a nagyüzemi gazdálkodásra. Az 5—6 holdas parasztok figyelmét külön is felhívta túra, hogy a termelőszövetkezet máris sokkal többet tud nekik nyújtani, —* mint egyénileg művelt földjük. A csekély híjáin 5 óra hcsz- szat tartó ülésen annyian kértek szót, hogy este háromnegyed 8 óra tájban le kellett zárni a felszólalásokat, ar a kérvén a még mindég nagy számban jelentkezőket, hogy véleményüket, gondolataikat írásban közöljék a tanáccsal. Minden jel arra mutat, hogy Jászfényszaru lakossága gondolkozni, töprengeni kezdett nagymúltú községének sanyarú jelenén, és tervezgetni kezdte a jobb jövendőt is. =-r —a Fásítási ankét Jászfényszarun Őszinte beszélgetés a „Patyolat" problémáiról Csütörtökön ' a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság Jászberényi Erdészete filmvetítéssel egybekötött fásítási ankétot rendezett Jászfényszarun, a községi leül túrházban. Nagy volt az érdeklődés, közel 250 résztvevő hallgatta Végig a fásítással kapcsolatos (Szakmai előadást, s utána megnézték a „Mesél a Bükk'* című kisíilmet és egy oktatófilmet .......... ■ ■■—ni——'■ Sz órakozó hely, vagy ifjúsági székház? Nem vagyok híve a túlzásoknak és úgy hiszem velem együtt sokat szeretnek tartózkodni ettől. Mégis egy kissé túlzásnak tűnt amit a közelmúltban Törökszentmiklóson tapasztaltam... Fiatal KISZ titkár barátommal éppen vacsoráztunk, amikor szóba került a mulatóhelyek problémája. E kérdésben a már említett város nem kultog az utolsó helyen. Sőt, az elsők között kell megemlíteni, mivel csak a piáé körül röpke számolás után 10 helyet találtunk, ahol lehet hódolni Bacchusnak. Szóval kimérőben nincs hiány. A hiányzó oldalt azonban a már korábban említett barátom ismertette velem. Elmondta, hogy a már egzisztáló helyiségek mellett a Vendéglátó tovább akarja bővíteni üzlethálózatát. Ez ellen tiltakozni nem lg lenne helyénvaló ha például cukrászdáról és nem egy újabb zenés szórakozóhelyről lenne szó. Sajnos erről beszél a fáma. Tudniillik pontosan ilyenné akarják átalakítani a régi Su* dik-szállót. amellyel a városi KISZ szervezetnek is vannak tervei. Isten bocsássa meg vétküket, székhazat akarnak létesíteni belőle a Vendéglátó mérhetetlen bosszúságára. Mert bosszankodik, az biztos, hiszen minden eszközt megragad barátom állítása szerint, hogy továbbra is övé maradjon a helyiség. Ez egy kissé érthető is, hiszen a bevétel szempontjából nem lényegtelen. De érthetetlen az ellenállás akkor, amikor az ifjúság problémáiról van szó. E sorok írója úgy érzi, hogy Törökszentmiklósnak nagyobb szüksége lenne egy ifjúsági székházra, mint egy újabb szórakozóhelyre. Aki ezzel nem ért egyet szóljon hozzá e cikkhez és vitatkozzunk rajta. as nagy a» . . —.---- --^> V^AVteA^>W^NV^^lWVVV^,Wv^^l^AV^^»WVVVVVV^A^eA^^^A^réWeVsMAAeA^o/vvvvVv^<Vve yyy^J-tyt.nft.iV^,rérv/V-uvV\ajVNrvv1wvv^-\AAruVVVVV\ Q megyei szarvasmarhaállomány tbc-mentességéért ■— Elmondta: dr. Nagy Dezső megyei főállatorvos — *• Pár nappal ezelőtt az Országos Bovin-Tbc Bizottság ülésén vettem részt. — Mintegy tizenöt szakemberrel beszélgettünk, vitáztunk arról: miként volna lehetséges Szolnok megye szarvasmarhaállományát a gümő- kórtól mentessé tenni.., — „Bovin-fbc’“ alatt a szarvas- marha tbc-jét kell érteni. A tuberkulózis a beteg állattól az emberre is átterjedhet; ezenkívül kórokozókat juttat a fogyasztásra és feldolgozásra kerülő tejbe. Emberről y1 Hatra nem terjed ugyan tartósan a tbc; az ilyen átmeneti hatású fertőzés mégis alkalmas area, hogy a jószágot vizsgáló állatorvost megtévessze. A tej elsősorban a csecsemők számára létkérdés; ők viszont igen érzékenyek mindnefajta fertőzés iránt, — Első sorban választ kell adnom arra a kérdésre, vájjon mentesíthető-e az egyszer már megfertőzött tej a bqcillusoktól.., Ha a tejet pár percig forraljuk, azaz hőmérsékletét 100 fok C-on tartjuk, ezek a kórokozók elpusztulhatnak. Ugyanakkor a tejben igen értékes anyagok is megsemmisülnek; egyidejűleg a tej emészthetősége csökken, A száraz sajtokban gyakorlatilag számba nem vehető mértékben tenyésznek. tovább a tbc-baciüusok; a lágy-sajtokban annál inkább. Feldolgozás esetén előzetes bacillus-mentesítésről szó sem lehet. Másutt keli keresnünk a járható utat., , — Hazánkban jelenleg 20Ö ezer ibc-s ember él; kiknek fertőzöttsége 10 százalékban bovin-eredetű. Éppen ez a fertőzöttség a legveszélyesebb. mert agyalapi és agy- hártya-tbc-ben nyilvánul; mindkét megbetegedés igen nehezen gyógyítható. — Államunk egy-egy tu- berkulotikus beteg kezelésére átlagosan 30—35 ezer forintot áldoz a teljes gyógyulásig. Az emberi élet értéke ugyan pénzben ki nem fejezhető, mégis érdemes kissé foglalkoznunk e kérdés gazdasági oldalával, — Dániában körülbelül 10 év alatt ment végbe a szarvasmarhaállomány tbc- mentesítése. Svájcban közel egy évtized alatt ugyanerre a célra 120 millió frankot fordítottak; melynek haszna 640 millió frankban mutatkozott meg... Ez a járható út, melyről az imént szólottám..: Munkatársaimmal még a közeid hónapok során megvizsgáljuk a megyei szarvasmarhaállomány mintegy húsz százalékát. — Megállapítjuk, hány és milyen mértékben "fertőzött egyeddel állunk szemben. A megyei szinten történő felmérés és kiértékelés komoly munkát igényel. Egyidejűleg természetesen vizsgálat alá kerülnek az állatgondozók is. Azok, akik tbc-fertőzöttek, más beosztást kell, hogy kapjanak. —- Célunk a tbc-mentes szarvasmarhaállomány kialakítása. Ez máról-holnapra megoldhatatlan. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során azonban, mintegy aszal párhuzamosan, törekednünk kell tbc-mentes gazdaságok, városok, majd járások kialakítására. Ezzel kapcsolatban az előbb említett értekezleten igen érdekes ötlet merüli: fel: Az a gazdaság, melynek állománya tbc- től mentes, kapja meg a ,,Tbc-mentes tehenészet” címet. Az ilyen gazdaságok — az elgondolás szerint — többet kamrának az átadott tejért, mint azok. melyeknek állománya részben fertőzött. — A tuberkulózis elleni Országos küzdelem szerves része a szarvasmarhaállomány tbc-mentesítése. Mint valósítható ez meg a gyakorlatban? — kérdezhetjük joggal A vizsgálatot végző állatorvos a fertőzöttség mértékét bőrpróbával, úgynevezett „allergiás reakció— vaJ állapítja meg. Az esetleges fertőzöttség tényét közli az állat tulajdonosával. —■ Amennyiben a fertőzöttség nagymértékű: intézkedik, hogy a szarvasmarha — kártalanítás mellett — kényszervágásra kerüljön. Kismérvű fertőzöttség esetén célszerű, sőt! az egyedül helyes eljárás: a vágásra kerülő marhákat elsősorban a tbc-vel fertőzöttek közül kijelölni. Lehetséges, hogy éppen ez az állat ad egy-két literrel több tejet naponta .. . Az egészséges mégis értékesebb; nem fertőzi meg a gondozót, esetleg a tej fogyasztóit, vagy a többi jószágot, — Súlyos tévedés volna azt hinni, hogy a készülő rendelet alapján, mely a tbc- mentes állomány kialakítását célozza, holmi „hekatom- bára ‘, tömegmészárlásra kerül sor. Korántsem! Orvosok, gazdasági szakemberek vitatják meg az utat-módot arra, hogy ezt a fontos közegészségügyei és állattenyésztési feladatot zökkenőktől mentesen valósíthassuk meg. A magam részéről úgy vélem: mind a tsz-ek, mind az egyéni gazdák örömmel fogadjak majd ezt a rendeletet, melynek megvalósulása hatalmas lépést jelent hazánk köz- egészségügyének fejlődésében.
