Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-28 / 74. szám

1’/LAO PROLE*JAi EGYES”UETPK> S 70 LH OK MEG VEI t I : l a M-QVEI párt bizottság és a megyei tanács lapja Iflai : iimiiiiMiiiniiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiniiiMiiiiiiiiütmiiMiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiim A i Ászfényszaruiak jövőjükre gondolnak % cJl oiláqirű da fő ni éiidia : ÚTTÖRŐK pÓRUMS IX. folyam, 74. szám. Ara: 50 fillér. 1958. március 28. péntek. 1 A maguk erejéből 1948-1958 — Tíz évvel ezelőtt nem egy lenéző mosolyban, kétkedő megjegyzésben volt része an­nak a husz-huszonöt ember­nek, aki mintegy 400 holdon közös gazdálkodásba fogott, s megalakította Mezőtúron a Petőfi Tsz-t. Lelkesedésen, hi­ten, munkakedven kívül alig folt egyebük. Ma — túlzás nélkül állíthatjuk, — gazda­gok; megélhetésük biztos. Há- romszázhatvanöten 2160 hol­don gazdálkodnak. Államunk egy évtizeden át sok segítséget adott ennek a szövetkezetnek is Nem lehet azonban elhall­gatni, hogy a tagok maguk is igyekeztek a közös gazdaságot fejleszteni. Nem vártak min­Mi van a raktáron? A sürgős tavasza munkák elvégzéséhez nagyon kell a műtrágyaszóró gép. A Szol­nok megyei MEZÖSZÖV vállalat az elmúlt évben megtette a szükséges lépése­ket, hogy a jól bevált tányé- ios műtrágyaszórók a gazda­ságok rendelkezésére állja­nak Gyártási nehézségek miatt azonban ezeknek a gé­peknek a sorozatgyártását csak a harmadik, vagy a ne­gyedik negyedévben kezdők. Sokan ismerik a ma már igen elterjedt ML—3 jelű 3 méter széles láncos műtrá- gya*zórót Ennek a beruhá­zási ára egy készlet váltó fogaskerékkel együtt 3839.55 forint, plusz 7 százalék ke­zelési költség. Ezek a gépek megrendelhetők, a vállalat azonnal szállítja.­Vannak ugyan észrevéte­lek a szélesláncos műtrágya­szóró ellen, de az is igaz, hogy az idény után a gépet tányéros műtrágyaszóróvá is ét lehet alakítani. Ezt a mun­kát a Mezőhegyesi Állami Gazdaság Gépjavító üzeme vállalja 2000 forintért: dent az államtól, hanem sa­ját erejükből bővítették, kor­szerűsítették szövetkezetüket. Hosszúra nyúlna, ha a fejlő-- dést évről-évre végig kisér­nénk. Elég ha a tavalyi és az idei beruházásaikat szemügy­re vesszük. Az elmúlt gazdasági évben egy Zetort, egy G 35-ös trak­tort, egy gépkocsit, egy ve­tőgépet, egy ffikaszálógépet vásároltak, S ami még ezenkívül na­gyon figyelemre méltó, kul- túrházat ém'tettek maguknak. Munka után ott szórakoz­nak, tanulnak, képezik magu­kat. Az a cél, hogy ne csak gazdagok, hanem művelt em­berek is legyenek mindannyi­an. A Petőfi Tsz tagjai tudják, hogy a népgazdaságot az el­lenforradalom következtében súlyos megrázkódtatás érte. — Ezt még tetőzte a sztrájk. S talán éppen ezért a 322 ezer forint összértékű tavalyi beru­házásukat az utolsó fillérig a saját erejükből eszközölték. (S itt érdemes egy pillanatra megállni. Az egyéniek közül sokan még ma is azt hiszik, hogy a szövetkezeti tagoknak az a jövedelmük, amit a kö­zösből a munkaegység után kapnak. A 322 ezer forintos beruházás is bizonyítja, hogy ennél sokkal több. Csakhogy ezt az összeget nem osztották széjjel, hanem a további gya­rapodás érdekében hasznot- hajtó beruházásokra fordítot­ták.) Miként az egész szocialista világ nagyban —, úgy fej­lődik állandóan kisebb ará­nyokban Mezőtúr szövetkeze­ti város és vele együtt a Pe­tőfi Tsz is. Ez évben is saját erőbő agarnak továbbjutni így a többi között az a ter­vük, hogy egy 420-as Csepel Diesel tehergépkocsit, egy si- lótöltő gépet vásárolnak 160 ezer forint értékben. Ez csak a nagyja. Sor kerül még egy 12 ezer forint értékű korsó­égető kemence és két egyen­ként 50 ezer forint értékű gondozói lakás megépítésére. (Ezekhez az utóbbiakhoz nem nagy összegű állami hitelt is igénybe vesznek.) Senki ne gondolja, hogy a saját erőből történő beruhá­zások a tagok rovására tör­ténnek. Nem. Az idén beter­vezett munkaegységérték 45.60 forint Okosan, előrelátóan kihasz­nálják persze az állam által nyújtott kedvezményeket is. Megértették, hogy milyen nagyjelentőségű a 3004-es kormányhatározat és már ez évben nagyobb gondot fordí­tanak az árutermelésre. Mó­dosították a tervüket s így a munkaegység értékének fo­rint összegét 10 százalékkal növelték, a természetben tör­ténő juttatás rovására. Tíz esztendő múlott el. S ez a tíz esztendő — a hellyel- közzel meglévők hibák mel­lett — küzdelmes, de sok-sok eredményt hozó szakasz volt A Petőfi Tsz gazdái olyan alapokat raktak, amelyre most már mindig könnnyebb lesz építeni. — borváró — Magyarország részvéi ele az összindiai kiállításon Bezárult Delhiben az össz- indiai szarvasmarha- és ba­romi ikiállítás, amelyen Ma­gyarország is részt vett ma­kettekkel, — dokumentációs anyaggal, állatorvosi műsze­rekkel, stb. A magyar pavi­lonnak igen nagy sikere volt, a bemutató napján több mint félmillió személy tekintette meg. A kiállításon Magyar- ország mellett részt vettek: a Szovjetunió, Kínai Népköz- társaság, Mongolia, Bulgária, Szudán, Japán. A delhi lapok elismerően írtak a magyar pavilonról. A Times of India szerint a legnépszerűbb a szovjet és a magyar pavilon volt­Fogadalmat tesznek: az iQú kommunisták Néhány nappal ezelőtt az egyik délután a munka be­fejeztével fogadalomtételre gyűltek össze a Szolnoki Já­rási Tanács KISZ szervezetének a tagjai. Az ünnepi tag­gyűlésen a pártszervezettől a fiatalok egy szép, aranysárga díszítéssel hímzett vörös zászlót kaptak. A zászlót Bán Já­nos elvtárs megható szavak kíséretében adta át, s arra kér­te a szervezet tagjait, úgy vigyázzanak e zászló tisztaságá­ra, mint ahogy ők védték, s kitartottak mellette évtizede­ken keresztül. Ocsvárt Lajos, a KISZ szervezet titkán mindegyik fia­tal nevében ígéretet tett, hogy a kapott zászló tisztaságát, becsületét még az életük árán is megvédik. Majd a zászló alatt ökölbeszorított kézzel cgyemberként fogadták, hog» mindenkor a párt szellemében, a KISZ-fiatalhoz méltó" élnek és dolgoznak. A tavalyihoz képest nyolcvanmillió forinttal növekszik az árutermelés Szolnok megyében Szolnok megye mezőgazda­sági termelőszövetkezetei, a párt agrártézisei, a politikai bizottság határozata alapján reális gazdasági tervet készí­tettek. Kétszáztizenöt tsz üzemi be­vételre összesen négyszáz­millió forintot irányzott elő. Ez az összeg százmillió fo­rinttal több, mint az elmúlt gazdasági évben volt A bevé­tel zömét elsősorban nem a földterület növekedése, ha­nem az árutermelés fokozása, a termelési lehetőségek jobb kiaknázása adja. A múlt évi­II nyereségrészesedés is kiinúilópcnlja az új versenynek Nem kis feladatot vállal­tak a Papírgyár dolgozói, amikor az I. negyedéves ter­vük túlteljesítésére és a gaz­daságos termelésre tettek ígéretet. A múltévi nyere­ségrészesedés, mintegy indító erőnek szolgált a vállalások megtételéhez. Az üzem dol­gozóinak 80 százaléka kap­csolódott a munka verseny­hez. A szakszervezet, s a munkaügyi osztály verseny­felelőse közösen segítik a dolgozókat a vállalásban. Mivel országos viszonylat­ban papírhiány van és ezt tudják a vállalatnál is, az egyik döntő irány a terme­lékenység növelése mellett a terv túlteljesítése. A másik lényeges és alapvető felaján­lási irány a takarékosság kérdése. így a felajánlások a rost- és selejt csökkentését, majd továbbá a szita- és ne­mez importanyagok megta­karítását célozzák. A műsza­ki vezetők a helyes munka- szervezéssel és takarékos elő­készítéssel vállalták, hogy, a negyedévben 100 ezer forint értékű papír- és vegyszer anyagot takarítanak meg a ceílulóze-üzemben. A kazánház dolgozói sem alcartak kimaradni a munka megjavításából. Merész vál­lalkozásba kezdtek. Vállal­ták, hogy a gőzhiány miatt mutatkozó gépáll ázt 10 szá­zalékkal ffiökk^tikj Ha a ka­zánháziak ezt az ígéretet tel­jesítik, akkor sok hasznos forintot takarítanak meg az 1958. évi nyereségrészesedés alapjához. A negyedévi versenyt a tényszámok alapján április 15-én értékelik ki. A Papír­gyárban könnyen lehetséges ez, egyrészt mert állandóan visszatérő munka van, és ez könnyíti az eredmények mé­rését. Ugyanakkor gépegysé­gekre van osztva a vállalás, mely műszakonként tagozó­dik. így az eredmények le- méréséhez biztos alapot tud nyújtani. A versen yvállalá- sok megtételénél ezeket a mérési lehetőségeket figye­lembe vették. A Papírgyár dolgozói he­lyesen szervezik a munka­versenyt üzemükben. — Az eredmények fokozása mellett — mely vállalatunknál lehet­séges és szükséges is — dön­tő súlyt helyeznek a gazda­ságos termelésre. A vállalá­sok elárulják azt, hogy a dolgozók a Minisztertanács határozata értelmében szem előtt tartják a takarékossá­got, és különösen harcot folytatnak az import anya­gok felihasználásánál mutat­kozó lazaságok ellen. A jól­szervezett munkaevrseny, — mint azt a múlt év gazda­sági eredménye is bizonyítja, — segíti a nyereségrészese­dés növekedéséit. Reméljük, hogy a helyes vetélkedéssel az 1958. év eredményei alap­ján ismét négyheti nyereség- részesedést fizethet a Papír­gyár dolgozóinak, A. B. Nagyszabású ünnepségekre készülnek Marttűn A felszabadulás évforduló­ját az idén is megünnepli Martfű község és a Tisza Cipőgyár. Az ünnepséget április 3-án délután 1 órakor ünnep: nagygyűlés nyitja meg. Ezt a I.-es gyári csarnokban tart­ják vagy jó idő esetén a gyár előtti téren. Délután 3 órakor a szovjet emlékművet meg- goajd délután 4 órakor sor kerül az 1957. évi nyereségrészesedés kifizeté­sére. Este 7 órakor a fiatalok fáklyás felvonulást rendez­nek a gyártelepen, 8 órakor kultúrműsor kezdődik, utána pedig bál lesz. Április 4-én a sportkedve­lők válogathatnak a cseme­gékben. Délelőtt 10 tői egész napon át egymást váltogat ják a spceirerjdezyéayek, hez képest nyolcvanmillió fo­rinttal több jövedelmet irá­nyoztak elő növekvő áruter­melésből. A belterjes gazdálkodás fe­lé való törekvést jellemzi, hogy az állatállomány számszerű fejlesztésére 19 millió forintot terveztek és és csaknem ilyen összeget fordítanánk korszerű férő- lyek építésére. Az állatállomány számszerű és minőségi kialakítása révén harminchat százalékos jöve­delem emelkedést vettek szá­mításba. A szántóföldi növényterme­lés összes bevételeinek 89 szá­zalékát a jól jövedelmező szerződéses növények terme­lése, valamint szállítási szer­ződés útján értékesített ter­mény adja. A korszerű nagyüzemi ter­melés eredményessége lehe­tővé teszi, hogy a közös gazdaságok beruházásaikat is növeljék. Építkezésre, gépé felszere­lések vásárlására, talajjaví­tásra, szőlő- és gyümölcstele­pítésre, valamint állatok vá­sárlására 83 millió forintot irányoztak elő. A nagyarányú jövedelemből a tagság jólété­nek növelésére Is számottevő összeg jut. Egy munkaegység értéke 10 százalékkal lesz ma­gasabb, az egy tagra eső jöve­delem 20 százalékkal lesz több mint az elmúlt gazdasági évben. így keveszbb — A ö004, &X» hormanyhatarosatbol — Tizenegy gépelt oldal nem csekélység; különösen akkor, ha azon csupa „zsebbe-vágó” dolog van felsorolva. Rende­letet olvasni — valljuk meg! — általában nem élvezet; de a 3004-es kivétel ez alól. Csu­pa olyan dolgot sorol fel. mely kedvezményt biztosít a szövetkezeti gazdáknak, ha — megérdemlik. A követel­ményeknek eleget tenni pe­dig nem boszorkányság; jó­akarat, szorgalom kérdése csupán. Tallózom a sorok kö­zött ... Adó... Ez a szó — gondolom — kevés emberben dobogtatja meg a szívet... De az adókedvezmény annál inkább !... Lássuk közelebb ről, mdról is van gzó? Tegyük fel, hogy valame­lyik tsz-ben kereken 50 forint egy munkaegység értéke Ennek egy részét természet­ben, más részét készpénzben fizetik. De nem mindegy ám milyen arányban! Ha a tag­ság úgy gondolja, hogy job­ban jár a sok terménnyel — rosszul gondolja. Számoljunk! Szorgalmas gazdának, ha az asszony is belesegít, nem ne­héz egy esztendőben 500 munkaegységre szert tennie Ha a közgyűlés úgy határo­zott, hogy az 50 forintból 10 forintot ad készpénzben, 40 forintot pedig terményben a jövedelemadó így alakul: munkaegységre 5 ezer forint; ennék öt százaléka, melyet a készpénzrészesedés után fi­zetni kell: 250 forint. Ter­mény után 10 százalék a jö­vedelemadó. ötszázszar 40 forint: 20 ezer forint. Az ezt terhelő 10 százalékos adó: 2 ezer forint. Adjuk össze a kettőt; az eredmény: 2250 fo­rint. Érdemes megvizsgálni, ho­gyan alakul az adóösszeg ab­ban az esetben, ha az 50 fo­rinton munkaegység értéké­ből 40 forintot osztanak kész­pénzben és tizet terményben. Remélem, még kéznél van a ceruza... Ötszázszor 40 fo­rint — imént már kiszámí­tottuk! — 20 ezer forintot tesz ki. Mivel ezt az összegei készpénzben kapja a tsz-tag, csak öt százalék adót kell fi­zetnie utána; azaz egyezer fo­rintot. ötszázszor 10 forint — amit terményben kap — 5 ezer forint. Ennek tíz száza­léka: 500 forint. Ismét adjuk össze a két tételt: 1000 Ft-(- 500 Ft = 1500 forinttal. Hasonlítsuk össze a két eredményt, mindjárt tisztáb ban látjuk, mi rejlik a 3004 ss rendelet egyik pontjában! 2250 Ft — 1500 Ft = 750 fo­rint. Egy rend kész férfiruhát, vagy három pár cipőt lehe kapni ezért az összegért... 3 szellemében megállapítani a munkaegység forint-termény­ár ányát? Döntse el minden tsz-tag maga, s aszerint szavazzon a közgyűlésen. Pártunk és kormányunk célja, hogy a termelőszövet­kezeti gazdákat az áruterme­lésre serkentse;, ez a népgaz­daság érdeke. Érdemes tehát hallgatni a baráti szóra; köz­vetlen előny származik abból a tsz-gazdára, közvetett ha­szon, jobb közellátás pedig az ország valamennyi polgárára. XB b. Z. r~ Ismét csökkentik az északvietnanii fegyveres erők létszámát Hanoi (Uj Kína). A Vietna­mi Demokratikus Köztársaság kormánya elhatározta, hogy tovább csökkenti a fegyveres erők létszámát. Ezzel párhu­zamosan emelik az ipari munkások a köza'kaljriazot tak és a fegyveres' erők tag jainak fizetését. A minisztertanács közle -nénye szerint a létszámcsök kentési határozat összhang­ban van az északvie tn ami kormány békés politikájává. I t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents