Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

Nem volt könnyű, de megbirkóztak a tavaszi hóval

Lehet, vagy nem lehet ?

— Mi foglalkoztatja a kunszentmártoni járás szőlősgazdáit —•

Á höfűvásos tavaszi nyi-‘ tány pillanatnyi gondot okozott a szolnoki vasutas dolgozóknak. A hirtelen hóesés befedte a vágányokat és a váltókat. A IV-es és a többi őrhelyek váltókezelői egy percig sem haboztak: Elő a seprűt és lapátot. A forgalomnak menni kell: s még a segédhivatal dolgozói is segítettek a hótakarításban.

A pályafenntartás a készenlétét vetette be a hó ellen. A nagy havazás bizonytalanná tette, hogy a készenléttel el bírják-e végezni a munkát. — A jó hozzáállás azonban győzött. A budapesti igazgatóság 100 fős segítségére már nem volt szükség.

Nem volt könnyű. A vizeshó súlyosan nehezedett a területre. A gurítónál kisebb,

6—8 perces munkakiesést is okozott;

MÁRCIUS 22-i számunkban Bíró Lászlónak, a tisza- szentimrei Kossuth Tsz ■könyvelőjének levelét közöltük. Az írásban több probléma szerepelt, melyekről három, a kérdéseket alaposan ismerő szakembert kérdeztünk meg:

Kruzsicz György, az Állat- lorgalmi Vállalat vezetője ezt mondotta:

— A sertéshizlalási szerződések megkötésénél a termelőszövetkezeteket részesítjük előnyben, A második és a harmadik negyedre előirányzott tervünket néhány százalék híjján már teljesítettük. Semmi ok nem szól amellett, hogy a negyedik negyedre ne kössünk szerződést,», Ha a Kossuth Tsz ilyen irányú kívánságának ki- rendeltségünk nem tenne eleget, forduljon bizalommal, i— akár telefonon —■ szolno- 2ti központunkhoz. ígérem, hogy azonnal megteszünk mindent, hogy a szerződéskötésnek ne legyen akadálya. Természetesen erre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tsz sertés- és takar- mányfedezet dolgában fel tudja mutatni az előírt követelményeket.

Kiss Dezső törzsáliatte- nyésztő jól emlékszik Bíró László levelére; szinte észrevehető, hogy már várta kérdésünket:

— A 3004-ES KORMÁNY- RENDELET várakozáson felüli érdeklődést keltett üszőinkben a nagyüzemi baromfitenyésztés iránt, — mondja. — Komoly reményünk

Jászberényben a Jászság fővárosában 50 éves lamara- dás behozásáért indított harcot a tanács. A város fejlesztés során a lakossággal szoros összefogásban meg akarja szüntetni a vízhiányt, bővíti a kórházat, két és félkilométer villanyhálózatot épít és 6 ezer méter betonjárdát létesít.

A felsoroltak csak egy részét képezik a tervnek, de már ezek is sejtetni engedik, hogy megvalósításuk komoly erőfeszítést igényel.

—■ Hogyan tudjuk végrehajtani ezt a tervet? — erről beszélgettünk Rónai István elvtárssal a Városi Tanács titkárával.

— A kivitelezésre konkrét terveink vannak.

Pontos szerepet szántunk a lakosság segítésének, áldozatkészségének. Az állami támogatás mellett számítunk az eddigiekben is tapasztalt lelkes társadalmi munkára.

Azt is tudjuk azonban, hogy hiába a szép terv és a szép határozat, ha azt csak mi ismerjük és végrehajtására nem mozgósítunk. Ezt a munkát irodából nem lehet elvégezni. A siker érdekében az eddigieknél is fokozottabb mérA pályafenntartási és forgalmi dolgozók lelkiismeretes munkájának volt köszönhető, hogy sem a személyforgalomban, sem más területen nem volt fennakadás.

A veszély még nem múlt el. A szeszélyes időjárás könnyen próbára teheti a vasutas dolgozókat, ök azonbanszámítanak hasonló meglepetésekre és felkészültségük biztosíték arra, hogy bármilyen körülmények között helytállnak:

Még a hó a pályákon van, a pályafenntartás vezetői egy újabb természeti erő ellen szervezik létszámukat; Várható a nagymennyiségű hóesés után a gyors olvadás. Kilátás van arra, hogy a folyók alaposan megáradnak és ez veszélyt jelent a vasúti töltésekre is. Különösen a

les' ellenére is eleget tudunk termi a naposbaromfi- szállíiésra vonatkozó kéréseknek. w~> Libából, sajnos, gyengén állunk. Megyénk részére 3000 az előirányzat; az igénylések azonban ennek négyszeresére: 12 000-re futottak be. Mivel az állami szállítások lehetőségei korlátozottak, helyesnek tartanám, ha az érdekelt tsz-ek részint a tsz tagoktól, részint piacon igyekeznének szükségleteiket beszerezni. Kacsakeltetéssel a mezőtúri és a szarvasi állomás foglalkozik majd; munkájuk eredménye előreláthatólag május hó folyamán mutatkozik meg. Nem feledkezem el arról, hogy az érdekelt tsz-eket a sajtó útján, is idejében értesítsem.

Bencsik József, a MEZO- MAG főagronómusa átórzi a Kossuth-beliek helyzetét; — tudja, hogy a munkaegységelőleg fontos és jó dolog:

i— A magunk hatáskörében nem tehetünk semmit a lucemamag-szerződés érclekében, — sajnálkozik. — Ah" hoz, hogy a szerződések megkötését. megkezdhessük, felettes szervünk engedélye szükséges. Arra viszont nem kerülhet sor, amíg a Földművelésügyi Minisztériumból oda nem érkezik a végrehajtási utasítás. — Annak nincs semmi akadálya, hogy a Isz-ek szerződésüket előjegyzésbe vegyék. Ezáltal megkönnyítik a MEZÖMAG dolgozóinak munkáját, elősegítik a közellátási szervek tervezését. ■— Az előjegyzésre

tékben vesszük igénybe a tanácstagok munkáját, mert egyébként nem tudjuk fenntartani a szükséges kapcsolatot a lakosság és tanács között.

Erre pedig legalább olyan szükségünk van, mint a kenyérre.

— Milyen elképzeléseik vannak a kapcsolat további szilárdítására?

— Elsősorban; réteggyülé- seket szervezünk a város különböző pontjain, ahol a napirend, terveink Ismertetése lesz. Másodsorban: tanácstagjainknak konkrét, feladatokat adunk a tanács határozata alapján egy-egy munka elvégzésére.

Mindez fontos, hogy elsősorban a VB és a tanácstagok között legyen jó a kapcsolat. Tettek e valamit ennek érdekében?-— Erre talán jobb lenne, ha én válaszolnék — szólt a beszélgetés közben odaérkezett Oláh János tanácstag. Nem akarom túlpolitizálni a. dolgot, de mégis két részre kell osztanom a VB.-től kapott segítséget.

Első a személyi kapcsolat. Ne értsenek félre, nem kocsmakapcsolatokról akarok beszélni, mert Ilyen kösaajoli töltés van veszélyben. Ezért közvetlen kapcsolatot építettek ki a szolnoki Vízügyi Igazgatósággal, hogy veszély esetén legyem megfelelő eszköz a védekezéshez.

ab.

lért sem folyósít.,;

Szakács Antal elvtárs, a Földművelésügyi Minisztérium szerződéses osztályának vezetője így szólt a kérdéshez;

*— Végrehajtási utasítás kiadására nem kerül sor; erre nincs szükség. Itt van azonban éppen kezemben a határozat, mely a lucema- és vönösheremag-szerződések megkötésétől szól. Ezit a MEZŐM AG még ma megkapja; így a tsz-eknek már legfeljebb egy-két napig kell türelemmel lenniök. A határozat szerint a szerződésikötések megkezdhetők s azokat október 31-ig kell befejezni,

ANNAK ELLENERE, hogy a Kossuth Tsz könyvelője a tsz-gazdálkodás egy s más problémájáról tudósított bennünket; azt mégis örömmel kell nyugtáznunk. Nemcsak „hiúságunknak" esik jól az olvasók bizalma; nemcsak a megkérdezettek készséges nyilatkozatának örülünk. — Többnek is; mégpedig annak, hogy a Kossuth Tsz tagsága nem hátrál meg, nem hivatkozik az annyiszor (és gyakran alaptalanul) emlegetett „objektív nehézségekre”, hanem megoldást keres. — Mint a válaszokból kitűnik, nem egy ..zsákutcából“' köny- nyű a kiút, — Bíró László könyvelő nem a könnyebb, kényelmesebb megoldást választotta: nem folyamodott tervmódosítási engedélyért. Tanújelét adta annak, hogy tudja: nem a „papírmunka’,

/öttünk nincs. De elmondhatom, hogy a tanácstagok többsége jó barátságban van a VB tagjaival, mert korábban az elvtársak mindenkit meglátogattak és otthon a családban beszélgettek a tagokkal. Emellett nem nélkülözzük a politikai segítséget sem. Az időszakonként kiadott tájékoztató nagy könnyebbséget jelent munkánkban, mivel felsorolja mindazokat a feladatokat, amelyeket az adott időben el kell végeznünk. Azzal pedig, hogy a tanácsülések az esetek többségében határozatra emelik javaslatainkat — tekintélyünket szilárdítják. A választók által felvetett problémák intézését pedig úgy irányítják, hogy azok megoldása rajtunk keresztül történjen. Ez megkönnyíti munkánkat és fokozza népszerűségünket. Egyben biztosítja, hogy a választók egységesen állnak mellénk a város fejlesztési feladatok végrehajtásában a félévszázados lemaradás behozásában, mert nem csalódnak bennünk, mivel szavaink és tetteink között a jól összehangolt munka következtében nincsenek különbségek.

— nagy —

öten, vagy hatan beszélgetünk. Szőlősgazdák, egytől egyig szorgalmas emberek viszik a szót. Egyéniek. Kicsit maradi nézetekkel, elavult felfogással, s érvelnek

hanem a termelés a boldogulás eszköze. Levelezőnk igen helyesen értékeli a 3004-es rendelet fontosságát. Rávilágít arra a hatalmas segítségre, melyet pártunk és kormányunk a szocialista mező- gazdaságnak, a tsz-eknek nyújt. — Ugyanakkor élesen látja a 3004-es rendelet célját: úgy segíti a közös gazdaságokat, hogy azok munkáján keresztül az árutermelés fokozódjék;— elsősorban azokban a terményekben, — melyek mind a hazai szükségleteket illetően, mind export-vonatkozásban elsőrendű fontosságúak. A párt és a kormány segítsége, a tsz-ek megértése és »— szükség esetén önálló, rugalmas kezdeményezése megalapozott, nagy reményekre jogosítanak népgazdasági szempontból. Hazánk mezőgazdaságának szocialista átszervezése még folyamatban van. Mindnyájan ismerjük azokat a nehézségeket, melyeket az átmeneti időszakban le kell küzdenünk. Minden olyan kérdés, minden olyan válasz, mely az akadályokat elhárítani segít: közös ügy Unitét, a szocializmus ügyét viszi előbbre. — b. z. —

Új rendelkezés

Az IBUSZ útlevél- és vízumosztálya 1958 március

27-től kezdve új rendelkezést vezet be az úüevélkérelmek átvételéin. Eszerint a Román Népköztársaságba utazni szándékozóktól a következő IBUSZ Irodák vesznek át útlevél kérelmeket: XIII. kér. Bulcsú-utca 19., VI. kér. Le- nin-körút 96, V. kér. Vigadó utca 3., II. kér. Mártírok útja 67. számú iroda.

Március 2U-án tartotta értekezletét a Szolnok megyei Népfrontbizottság. Ezen megbeszélték az év kultúrális munkatervét, illetve az ehhez érkezett kiegészítéseket. Az értekezleten kialakult egy nagyszabású kulturális megmozdulás képe.

Színes és változatos programmal készül a népfront a májusi magyar szovjet barátsági hónap megrendezésére, összehangolták a terveket a Magyar Szovjet Baráti Társaság terveivel. Több rendezvényt. közösen tartanak az MSZBT és a Hazafias Népfront április elején megnyíló klubjában, amelyet a szolnoki lakosság kedvelt találkozóhelyévé akarnak fejeszteni.

Két kiállítást tervez a Népfront Szolnokon. Az egyik a munkásmozgalmi zászlók kiállítása, a másik az Alföldi Festők Tárlata, amely vándorkiállítás formájában kerül a megyébe.

Ugyancsak az MSZBT-vel karöltve különvonatot indít a Népfront április 20-án Budaa maguk igaza mellett: Azelőtt hajlamosak voltunk kerek-perec kijelenteni — az ilyenféle beszéd hallatán —, hogy az ellenség szekerét tolják, nem képesek megérteni a világ előrehaladását, s azt, hogy a szocializmus építése mit követel tőlük is. Viszont az az igazság, hogy ők egyáltalán nem ellenségei rendszerünknek. Szót kell velük értenünk és szót is akarunk érteni.

Ok azt mondják, hogy a nagyüzemi növénytermesztésnek nagy a jövője, de a szőlőtermelésnek aligha. Nem diplomaták. A szavakat nem fogalmazzák óvatosan és ami a szívükön, az a nyelvükön.

— Nem lehet, mert a szőlő más;

— A szőlőhöz nem gazda, hanem béres kell;

i— Nincs hozzávaló gép.

<— Nincs olyan traktor, amelyet a tőitek közé lehetne ereszteni.

— Ha lenne, mit érnénk vele. Nyitni, takarni, permetezni a gép nem tud.

Szóval így beszélnek, s ezek a problémát foglalkoztatják is őket.

Különösen most, az utóbbi időben, amikor a földművesszövetkezeti közgyűléseken a beszámolókban szóba került a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés szükségszerűsége is. Akadt olyan ember is, aki kijelentette, hogy ez a kérdés nem való a földművesszövetkezeti közgyűlés elé. Erről tehát ne beszéljünk. Mások meg érveket sorakoztattak fel a szőlőtermelés nagyüzemesí lésének lehetetlenségéről. Aztán kialakult olyan vélemény, hogy ez az egész ügy nagyon kényes, ne nagyon beszéljünk róla. Pártunknak, a megye és a kunszentmártoni járás vezetőinek egészen más a véleménye. Nevezetesen egyszerűbb lenne talán megkerülni és elhallgatni a kunszentmártoni szőlősgazdák problémáját, de azzal még nem szüntetnénk meg. Viszont ha beszélünk, akkor ez a dolog nem is lesz olyan kényes.

így igaz és ez a valóság. Nem tartjuk ellenségnek azt a jószándékú szőlősgazdát, aki véleményét kimondja, hanem vitapartnernek. Ennek, az írás elején elhangzott beszélgetésnek is az lett á vége, megkértük Gyalai Jánost, a Cserkeszöllői Földművesszövetkezet igazgatóságának tagját, tartson velünk, s utána ne mi, hanem ő adjon az ottani szőlősgazdák kételyeire választ S arra is adjon választ, beszéljünk-e a nagyüzemi szőlőtermelésről, avagy ne.

Gyalai elvtárs velünk jött.

a kecskeméti határban lévő Helvéciái Állami Gazdaságpestre, mintegy ezer fő részvételével az egész megyéből. A kirándulás célja az Optimista Tragédia megtekintése.

Igen figyelemreméltó a Népfront előadássorozata, — melyet az uj Népfront- MSZBT klubban kívánnak megtartani. Havonta egy-egy előadással összekötött kiállítást rendeznek Népek barátsága címmel. Mindegyik előadáson egy egy népi demokrácia életéről lesz szó. A kiállítási anyagot a nagykövetségek küldik a megyének.

A megye tájjellegét hivatott kidomborítani a Népfront májusra tervezett Jászhete. A jászapáti járásban két községben rendezik 'a Jászság életével foglalkozó előadás és kiállítás-sorozatot. Május II—8-ig Jászkiséren, 19—25-ig Jászalsószentgyör- gyön. Ez utóbbi helyen két járás ifjúsági találkozóját is megrendezik, a jászberényi és a jászapáti járásét. Fel fognak lépni a járások legjobb kulturális csoportjai és a Jász-Kun KISZ Együttes országoshírű csoportja.

ba; Körülnézett, mindent jól megfigyelt, mindenre kíváncsi volt és sokat jegyzetelt. Igaz, a kinti munkákat még nem kezdték meg. de azért volt látnivaló bőségesen.

A helvéciai gazdaság valóban mindenki számára meggyőzően mutatja, hogy milyen nagy jövő előtt áll a nagyüzemi szőlőtermelés. — Bennünket, vendégeket az igazgató elvtárs kalauzolt, s minden kérdésre Szívesen válaszolt.

S a cserkeszöllői szőlősgazda sok dolog láttán bizony alaposan elcsodálkozott. Legtovább egy szőlőművelő traktor előtt időztünk. Hát azon volt is néznivaló. Azt mondják a kunszentmártoni járás szőlősgazdái: „nincs olyan traktor, amelyet a tőke közé lehetne ereszteni’“. Van bizony, méghozzá takaros masina. Persze, ezt a drága és sokfajta munkát elvégző gépet a fél holdas, néhány négyszögöles szőlőben egyáltalán nem lehet használni.

Mit is csinál ez a szőlőművelő traktor? Jóformán mindent. A metszésen, a kötözésen és a szüretelésen kívül valamennyi munkát elvégez, méghozzá a tőkék között, sokkal jobban, sokkal gyorsabban, mint a kézi erő*

Gyalai elvtárs alig jutott szóhoz. Az igazgató^ pedig elmondta: a szőlőművela

traktor mindössze 4 és fél mázsás, s ha mondjuk permetez, akkor valóságos felhővel borítja be a sorokat, öt sort permetez egyszerre 32 szórófejjel. Napi 10 órás munkaidőt alapul véve 20 holdon végzi el ezt a nagyon fontos munkát S ami még igen lényeges, egy holdra mindössze 4 hektoliter per- metlét használ. Ezen a néhány számon el lehet gondolkodni. De mindjárt választ alhatunk azoknak a kétkedőknek is, akik lehetetlennek tartják & nagyüzemi szőlőtermelést.

Azt mondja Gyalai elvtárs az igazgatónak, hogy a traktor valóságos varázsmasina. Az igazgató erre azt válaszolta: hogyha munkaközben látná, méginkább varázsmasinának tartaná, mert nyit is. meg takar is. S persze, olcsóbbá teszi a bor előállítási költségét.

Dehát a nagyüzem lehetőségeit nemcsak ez a traktor mutatta,

hanem a felszerelés, az edények kezelése, a borok tárolása, a palackozás, a hatalmas gépesített présház. Gyulai elvtárs bizony egy kicsit irigykedve mondta: „Ez kellene nekünk is, a cserkeezöl- lői szőlősgazdáknak.”

Kellene. Meg is lehet csinálni, de viszont valahol kezdeni kell, mert ilyen gazdaságba egyszerre belecsöppenni lehetetlen. Néhány esztendő múlva azonban a cserkeszöllői, a tiszazugi szőlősgazdák már ott tarthatnak, ahol már most a Helvéciai Állami Gazdaságban tartanak;

Érdemes volt körülnézni a megye határán túl. Igaz, ezzel még a kunszentmártoni járás szőlősgazdiát nem győztük meg, de Gyalai elvtárs belátta, hogy a szőlőnek is kell a nagyüzem. Meg is ígérte, hogy amit látott, azt otthon mindenkinek elmondja.Szóval a földművesszövetkezeti közgyűléseken nem rosszból mondták a vezetők: össze kell fogni. S az sem rossz, hogy ezen ma már a tiszazugiak közül sokan és sokat vitatkoznak. Meggyőző érvek kellenek. S varrnak is ilyenek. A közeljövőben a Szolnok megyei Néplap Szerkesztősége most már nem egy emberrel, hanem legalább ötvennél látogat el Tiszazugból Helvéciára;

Amit majd ott látnak, az mindennél jobban meggyőzi őket, hogy a nagyüzemi szőlőtermelésről beszélni nem kényes kérdés, hanem olyan kötelesség, amely szemelőtt tartja a dolgozó parasztok érdekeit.

Szckulily Péter.

mTryrrrri''}n"virrrrv"tvwl'"tnrrrp’irnTrrTVTTrwiTr<TT'ijT'nn'

Ismét élüzem a Tisza Bútorgyár

Alig néhány perce még, hogy a vállalathoz megérkezett a hír, hogy a múlt év második féléve alapján ismét — immár nyolcadszor megkapta a vállalat az élüzem címet,

Máris csoportokba összeverődve beszélgetnek a dolgozók örömmel a kitüntetésről. Alig néhány napja osztott ki a vállalat egyhavi nyereségrészesedést, s az eddigi jó munka újabb gyümölcseként ismét 9 ezer forint —• az élüzemcímmel járó jutalom — kerül kiosztásra ünnepélyes keretek között.

Még nem. — Mikor?

A Földművelésügyi Minisztérium, a megyei törzsállattenyésztő, a MEZŐMAG főagronómusa, az Állatforgalmi V, vezetője válaszol

van arra. hogy a „túMgénvazonban — bármennyire sajnálatos is — a bank egy fiiEgyütt a tervek megvalósításáért

A Szolnok megyei Hépfrontbizottság kulturális terveiből