Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-26 / 72. szám

OLDMUVESSZOVETKEZETEINK életéből Segítsenek a tagok! Megválasztották a járási népi ellenőrzési bizotlságot Javaslat m leltározó bizottságok munkáidnak megjavítására — Új bolt Cserkeszöllőn — A KÖZELMÚLTBAN meg­választották Kunszentmárton- ban is a népi ellenőrzési bi­zottság tagjait. A párt és a kormány határozata érteimé ben a népi ellenőrzési bízott Ság tagjaira komoly felada vár. Különösen a vagyonvé­delem, s ezenkívül más gaz dasági területen. A népi el lenőrök egytől egyig harco elvtársak, akik a dolgozd nép által rájuk bízott új fel­adatokat jól fogják megolda ni. Különösen nagy fontos­sággal bír, hogy elnöke a Földművesszövetkezetek Já­rási Központjánál dolgozó Brodszki Árpád elvtárs lett Ö így a földművesszövetkezet vonalán is lényegesen jobbár tudja az ellenőrzést eszközöl­ni, mivel az a munkaköréhez szorosan hozzátartozik. * A KUNSZENTMÁRTONI járási választmány az elmúl* héten tártotta ülését. Meg vitatták a járás földműves­szövetkezeteinek 1957. évi mérlegét és megszabták a -cövetkező évi feladatokat. A járási választmányi ülésen a hozzászóló elvtársak mélyre hatóan vizsgálták a részjegy alapot, az álló- és forgóeszkö zök állását, valamint a kiske reskedelem 1957-es forgal mát. Ugyanakkor komoly ja vasiatokat tettek arra vonat­kozóan, hogy a jövőben a szövetkezetnél a leltárhiá nyok minimumra csökkenje nek. Az öcsödi választmány tagjai közül Kardos János ja vasolta, hogy a leltározó bi­zottságok részére szervezzen a választmány oktatást, ahol a legfontosabb leltározási prob lémákkal ismertetik őket Ugyancsak javaslatot tettek arra is, hogy a fmsz-nél a ká derkérdss hiányosságait is meg kell szüntetni és a nem oda való elemeket az fmsz kö felékéből el kell távolítani Ugyancsak felvetették, hogy a rokoni kapcsolatok megszün­tetését, ami egyes fmsz-nél még fennáll. Végül a választ- nányi ülés határozati javas- atot fogadott el, mely szerint a földművesszövetkezeti veze­tők a jövőben még többet foglalkoznak a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és ~ mezőgazdasági termelés nö­vekedésével. * CSERKESZÖLLŐN nem­rég kezdte meg működését a fürdő közelében lévő új ve­gyesbolt. A földművesszövet­kezet a legkorszerűbb beren­dezéssel látta el az üzletet, íz új bolt megnyitása nagy könnyebbséget jelent a lakos­ság részére, mivel nem keli másfél-kct kilométert gvalo- golniok. mint a régi bolthoz A földművesszövtekezet veze­tősége azon van, hogy a kör­nyék lakóit és a fürdővendé­geket megfelelő bő választé­kú árukészlettel lássa el. — Bari óit Sándor — Szolnokon rizstermelő, Jászdózsán állattenyésztő szakcsoport alakult A Szolnok és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet irodájában tizennégy gazdái kodó jött össze, azzal az elha tározással, hogy rizstermelői szakcsoportot hoznak létre. Az alakuló gyűlésen szava­zással döntötték el, hogy kik legyenek a tagok, majd kidolgozták az alapsza­bályt, melynek alapján 15 hold és 711 négyszögöl föl­dön dolgoznak. A szakcsoport feladatán1 tűzte ki, hogy összefogással még nagyobb termésered ményt érjen el, s ezt köteles­ségének érezze minden tag. Követelmény az is, hogy a. vezetőség által megszabot* helyen és időben végezzék a munkát, melyben a hozzátar tozók is résztvehetnek. A? alapszabály tartalmazza a szakcsoport tagjainak jogait mely szerint mindenki vá­lasztó és választható, bármi­lyen tisztségre. A szakcso­port új taaokat is felvesz so­raiba, azonban csak az év végén. A felvételről ekkor a közgyűlés dönt. A kilépéssel is foglalkozik az alapszabály. A tagnak az a kötelessége hogy a gazdasági év vége előtt legalább egy hónappá’ írásban jelentse be a kilépé­sét. A jelenlévők rögzítették, hogy az értékesítést közösen végzik s az így keletkezett nyereséget a meglévő tagok arányában osztják szét. A'z évi nyereségből 5 százalékot pedig a közös alapra helyez­nek. Majd a vezetőség vá­lasztására került a sor. * Hasonló gondolattal foglal­koztak a jászdózsai törzs­könyvvel rendelkező szarvas marha tulajdonosok is. Sőt a közelmúltban már össze is iöttek, hegy megvitassák a -zakcsoport létesítésének le hetőségeit. Gyurkó Ferenc a 'ászladányi ten vésztők műkő déséről tájékoztatta a jelenlé­vőket. Juhász K. Béla elmon­dotta, hogy ő már régen fog­lalkozott azzal, hogyan le­Aprilis 1-én kezdik a szőlőtermésre a szállítási szerződések kötését A Pest-Szolnok megyei Ál­lami Pincegazdaság néhány nap múlva, április 1-én meg­kezdi az egyéni termelőkkel 1958. évi szőlőtermésükre a szállítási szerződések kötélét. A nagy érdeklődésre való tekintettel röviden ismertet­jük olvasóinkkal a szerződés­kötés lehetőségeit. Szerződni lehet hazai bor­szőlőre. Othello borszőlőre azokban a községekben, ahol az állami pincegazdaságnak szőlőfeldolgozó telepei van­nak. a többi községekben pe­dig mustra és borra. A szerződés igen komoly kedvezményeket nyújt vala­mennyi termelőnek és teme- lőcsoportnak. Kamatmentes hite’ formájában művelési előleget biztosit a vállalat; minden lekötött 135 kg szőlő vagy 100 liter must és bor után 200 forint összeget. Más kedvezményekkel is jár a szerződés. A leszerző­dött mennyiségeket a min­denkori hivatalos szabad ár 10 százalékkal emelt összegé­vel veszik át a vállalat pin­cészetei. Egyszer és kétszer fejtett egészséges fehér és vörös borok után — ha azok elérik az előírt Malligánd fo­kot — még külön 10 százalék félár illeti meg a termelőt, f 'íyes fajtiszta, különszüre- le'éső borok után még 5 szá­zalékot fjzet a vállalat, Meg­térítik az 5 kilométeren fe­lüli távolságokról történő szállítás hivatalos fuvardí­ját is. Az értékesítési szerződés­sel kapcsolatos minden rész­letes felvilágosítást az álla­mi pincegazdaságok helyi pincészetei és megbízottai adnak. DUPLÁZD MEG RÉSZJEGYED.. A jászjákóhalmi földmű­vesszövetkezet 1957. évi mű­ködését jó eredménnyel zár­ta. A szövetkezet nyeresége 207 ezer forint lett, melyből a tagságnak 26 ezer forintot fizet vissza vásárlás és érté­kesítés címén.1 Meg kell em­lítenünk, hogy vannak tag­jaink, akik igen szép össze­get kapnak, így pl. Vigh Imre, a Béke Termelőszövet­kezet dolgozója 444 forintot. Bollók István Bata Sándor- né egyéni gazdálkodó több mint 250 forintot s a kisipa­rosok részéről Matkulcsik András 586 forintot. Hiányosság községünkben, bog'- dolgozó parasztságunk nem érzi magát a földműves szövetkezet gazdájának. Meg mutatkozik ez a „Dupláz; meg részjegyed” mozgalom oál, mert a legjobb példává! kisiparosok járnak elől. Az ifjúság öntudatra nevelése... 9 óra. Az altisztnek meg­szólal a csengője és az isko­la tanulóitól hangos lesz a jászapáti Petőfi téri iskola fo­lyosója és udvara. Csak né­hány tanuló sietett a folyo­són. ahol a pajtások scrbaáll- tak. hogy meg tudják vásá­rolni az iskolaszövetkezettől szükséges nápolyit, füzetei é; ceruzát. NaaVpál Erzsébet. Sindlik Piroska és Kalmár Imre lelkiismeretesen igye­keznek kiszolgálni a pajtáso­kat. Nagy segítséget ad a oajtásoknak Szigetvári peda­gógus elvtárs is az árubeszer- z' hez és az egész iskolaszö­vetkezetnek az irányításához Az iskolaszövetkezet hasz­nára van a pajtásoknak, ön­tudatra és becsületre neveli őket, mivel árukészlettel és pénzzel foglalkoznak. Helyes lenne, ha a megye területén több iskola — közösen a föld­művesszövetkezettel — egy- egy iskolaszövetkezetét alakí­tana. A most megalakuló tö­rökszentmiklósi gimnázium iskolaszövetkezet vezetőinek is, akiket már megválasztot­tak. gratulálunk s mint a jászapáti, mint a törökszent­miklósi diákoknak, jó mun­kát kívánunk. — Tolnai — hetne értékes tenyészállato­kat nevelni. Véleménye sze­rint ebben nagy segítséget je­lentene a szakcsoport létre­hozása. A vita folyamán 14-en ar­ra a megegyezésre jutot­tak, hogy 21 törzskönyve­zett tehénnel megalakítják a szakcsoportot. Ahhoz, hogy a szolnokiak cs jásizdózsaiak munkájukat a szakcsoport működésének alapvető szabályai szerint vé­gezzék, szükséges, hogy r.e feledkezzenek meg arról, hogv közös célkitűzéseik meg valósítása érdekében jőve delmük meghatározott részé­ből a közös gazdasági alapot évről évre legalább — jöve­delmük — 5 százalékával ki­egészítsék. Ezen keresztit' munkájuk még eredménye­sebb és gyümölcsözőbb lesz. — l-n. — Jól Kikerüli a küldöttgyűlés Csepnn A jánoshidi földművesszö vetkezet 1957-ben veszteség­gel működött. Mi lehet en­nek az oka? A jászberényi járási FJK igazgatója meg­vizsgálta az okokat és meg­állapította, milyen főbb hi­bákat követtek el a szövet­kezet vezetői és azok a ta­gok, akik nem tartották első­rendű feladatuknak a bátor bírálatot. Az elmúlt három év alatt több mint 243 ezer forint lel­tárhiányuk volt a bolti egysé­geknek. Sziráki Ferenc volt igaz­gatósági elnök helytelen intézkedései folytán, nagy­mérvű rizsfelvasárlás kö­vetkeztében 49 ezer forint vesztesége származott a szövetkezetnek, úgyszintén paprikafelvásárlás útján 40 ezer forint. Nemcsak a kiskereskedel­mi üzemága volt veszteséges a szövetkezeinek, hanem az ipari és szolgáltató üzemág is. A szövetkezet olyan dará­lómotoroka' üzemeltetett, — melyek ráfizetéssel működ­tek. — Jelentős összegeket emésztett fel az utazgatási költség, ugyanígy a szövet­kezet rendeletellenesen Szol­nokra jári be áruért a Nagy­kereskedelmi Vállalathoz 3-4 dolgozó kíséretében, holott a vállalatnak kötelessége az árut kiszolgáltatni. Még nagyon sok egyéb ki- sebb-nagyobb hiba történt a jánoshidi" földművesszövetke­zetnél. Az igazgatóság üléseit rendszertelenül, alkalomsze­rűen tartották meg. Határo­zatokat nem hoztak a hibák kijavítása érdekében. Ugyanígy dolgozott a fel­ügyelő bizottság is, leg­utóbb 1957. novemberében tartott ülést. Ellenőrzésük felületes, gyenge volt. A szövetkezeti tagok széles rétegét nem vonták be az ellenőrzés munkájába. Az igazgatóság nem működtet­te a boltbizottságokat. A szövetkezet saját erő nö­velése terén sem tett meg mindent. Maguk az igazgató- sági, felügyelőbizottsági ta­gok sem jártak elől jó példá­val s így nem volt erkölcsi alapjuk arra, hogy a tagok­kal megfelelően foglalkozza­nak. A rokoni kapcsolatok is károsan gátolják a szövetke­zetnél az ellenőrzést. A földművesszövetkezeti tagok tanultak saját példá­jukból és megvitatták a szö­vetkezet helyzetét. — Eszes Máté javasolta, hogy megfe­lelő rátermett, becsületes elv­társakat a mozgalmi munka jó vitele érdekében -a tanfo­lyamokon keresztül is segít­sék szakmai ismereteik bő­vítésében. — Molnár Ferenc hangsúlyozta, hogy a szövet­kezet vezetőségének a kap­csolatát a tömegekkel meg kell váiioztatni. az aktiva- hálózat, szakbizottságok ki építésen keresztül. A vezetők pedig a mun­kájuk nyomán támaszkod janak a tagok vélemé­nyére. A földművesszövetkezet já­rási központ igazgatósága az elhangzott javaslatok, kezdt ményezések alapján határo­zatot hozott a munka meg ja vitása érdekében. A Jánoshidi Földművesszö­vetkezet vezetősége a jövő­ben a SZŐ VOSZ IV. kan gresszusának határozata ér­telmében dolgozzon. Nagyobb gondot fordítsanak a mező gazdasági feladatokra, a szer­ződéses termeltetésre, a gépi szántási szerződés kötésére Az FJK igazgatósága felhn ta az összes dolgozók, fmsz-i tagok figyelmét, éberen ke­zeljék a szövetkezeti vagyont. A leltárhiányokat azonnal torolják meg, ha kell bűn­vádi eljárás megindításával A pénzügyi és hitelgazdá! kodásnál a legszigorúbb ta karékosságot vezessék be. Füzesi Győző Jászberényi FJK Igazgatósági elnöke Hová tegyük a felesleges forintokat? Jászladányban az elmúlt év ősze óta szép tredmány- nyel működik a takarékszö­vetkezet. Betétállományuk meghaladja a 135 ezer forin­tot. A gazdálkodók másutt is mind többen és többen fog ialkoznak a takarékszövet­kezet létrehozásával. Minden remény megvan arra, hogy a közeljövőben működési enge­délyt kapjon Jászalsószent- györgy. Jászszentandrás stb. A felszabadulás előtt is voltak hasonló kezdeménye­zések falun. Azonban ezek nem szolgál­a _ _ , __ ____________ Tátrai Istvánná, levelező.íme az 19567 évinél, 1957-ben Szövetkezetünk 1958 már­cius 16-án tartotta az 1957. évi mérlegismertető küldött- gyűlését. 100 küldött közül 99 megjelent. A szövetkezeti tagokon kívül több mint 187 fő vett részt, így a kultúr- ház nagyterme és zártfolyo­sója zsúfolásig megtelt. E nagy érdeklődés annak tudható be, hogy a tagokat nap mint nap jobban érdekli a szövetkezet fejlődése. Az 1957, évben 147 új ta­got, 18.900 forint részjegyet szerveztünk, illetve fizettet­tünk be. Ezévben azonban a küldöttgyűlés határozata alap­ján még nagyobb eredményt szeretnénk elérni. A küldött- gyűlés elfogadta a határo­zati javaslatba előterjesztett egytagos mozgalmat, vagyis azt, hogy minden tag még egy tagot szervez. így ebben az évben a földművesszövet­kezet saját erőből átépítéssel korszerű termet biztosít majd az I. sz. italboltnál s egy korszerű italboltot is létesí­tünk a jobb áruellátás érde­kében. A kiskereskedelmi, vendég- átóipari, valamint ipari üzem és felvásárlás üzemágaináj a szövetkezet a tervet teljesí­tette, sőt túlteljesítettel Ennek kövekeztében százezer forint­tal lett magasabb a jövedel összesen 373.229 forint a tiszta felesleg. így természe­tesen a tagoknak járó vásár­lási és értékesítési visszaté­rítés is emelkedett. 1955-ben minden 10.000 forint után 89 forint járt, 1956-ban 100 forintot majd 1957-ben 112 forintot fizettünk vissza. Sok olyan tág van, aki egy év alatt nyolc-tízszeresét kapja vissza a befizetett részjegyé­nek. így például Cseh József 4 kát. holdas kisparaszt 217 forintot, Mátyus Istvánná dolgozó parasztasszony 486 forintot, Török Sándor ter­melőszövetkezeti tag pedig 208 forintot kapott vissza. Szép eredményt értünk el a vagyonvédelem terén is. Az ellenőrző leltároknál egy esetben sem volt hiány üzemágainknál. Ez annak tudható be, hogy szövetkeze­tünk felügyelő bizottsága, valamint vezetősége fokozott gondossággal őrködött szö­vetkezetünk vagyona felett. Meg keli említenünk az I. számú bolt dolgozóit is, akik a kirakatverseny terén a IV. negyedévben megyei szinten a II. helyezést érték el. Ok­levélben és pénzjutalomban részesültek. A termelőszövetkezette! való kapcsolat igen jó, me­lyét még növelni fo'g a szö­vetkezet vezetősége, Simó Ferencné, levelező. ták a parasztság többségé­nek az érdekeit. Az Orszá­gos Központi Hitelszövet­kezet tagjának lenni csak a gazdag parasztoknak volt hasznothajtó. A hitelszövetkezeten keresz­tül is fokozhatták kizsákmá­nyolásaikat a közép- és sze­gényparasztság kőiében. A falu hitel- és pénzéletét részjegyük többsége alapján ők irányították, a döntő szó az övéké volt a hitelek meg­adásánál. A hitelszövetkezet alapja a tagok üzletrészfizetéseiből képződő tőke és a tagok kor­látolt vagyoni felelőssége volt. Számos falusi gazda emlékszik szomorú szívvel vissza arra az időre, amikor a hitelszövetkezet csődje miatt a vagyona elveszett. A . takarékszövetkezet, az „Uj falusi Bank” más elvek szerint működik, a paraszt­ság érdekeit képviseli. Fel­adata, hogy a tagok felesle­ges pénzét összegyűjtse, a jelentkező hiteligényeket ki­elégítse. Ez a takarékszövet­kezet különbözik az OKH- tól abban is. hogy nem bukhat el, működé­séért, — a betett összegek visszafizetéséért az állam szavatol. A betétek tit­kosak, bírósági eljárás ese­tén nem foglalhatók le — s örökölhetők. A takarékszövetkezet a be­fizetett betétek után 90 na­pig 3 százalék kamatot, 90 nap után pedig 5 százalék kamatot fizet. A takarékszö­vetkezet különösen a kezdek időszakban rövidlejáratú, 6 hónapnál nem hosszabb kis összegű kölcsönöket folyósit megfelelő biztosíték mellett. — A biztosíték lehet jószag, föld, ház, kezes stb. évi 8—12 százalék kamatra. A kölcsö­nök kiadáséról az igazgató­ság dönt. A demokratizmus* a szavazatok biztosítják. A, részjegy összegétől függetle« nül a tagoknak csak egy szfc vazati joguk van. A volt hfr telszövetkezeti tagoknak, -** amennyiben a tagsági köny­vük meg van, és abban hi teltérdemlően igazolták a be­fizetett részjegyüket és azt, hogy tartozásuk a hitelszö­vetkezet megszűnésekor nem volt, úgy ezeket a részjegyei­ket az OPK abban az esc- - ben visszaigazolással megté­ríti, ha az új falusi bank tagjai kívánnak lenni. Jól gondolkodnak azok a gazdálkodók, akik felesle­ges pénzüket nem a „sub lót" fiókban gyűjtik össze, hanem a takarékszövetke­zetben, mert adott esetben nemesak saját magukon segítenek, ha­nem gazdatársaikon is. Elő­segítik a falusi lakosság kö­rében a pénzforgás növelé­sét. é ppen úgy, mint váró- rosokban. ipari központokba’] élő munkások az OTP-ba el­helyezett forintjaikkal. — G. K. — Élénkül a karcagi földművesszövetkezet nőbizottságának munkája Nálunk 1957 október 10-én alakult meg a földműves szö­vetkezet nőbizottsága. Nyolc­vanhét taggal kezdtük a munkát. Javasoltuk az igaz­gatóságnak. hogy a dolgozó asszonyok munkájának köny- nyítésére vásároljon mosó­gépet. A javaslatot tett követte. Ma már vígan zúg a mosó­gép és könnyebb a munka. A nőbizottság javaslatára és segítségével kultúrhelyisé- geí is rendeztek be, A fér­fiak nem nézik tétlenül a nők fontoskodását, hanem se­gítséget nyújtanak, Tollas, Puskás, Pető és Kerekes elv- társak társadalmi munkával toldják meg a napot. A nem­zetközi nőnap alkalmával a férfiak voltak a vendéglátók. Az asszonyok örömére egész jól látták el a felszolgálói teendőket. A városi nőtanács és. a sző vetkezeti nőbizottság közölt a kölcsönös jó viszony ered­ményét mutatja az is, bog.v a rendezvényeken a város. nőtanács képviselj magát és kölcsönösen meghívja érte­kezleteire a szövetkezetieket is, — Simon Mária levelező,

Next

/
Thumbnails
Contents