Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

r »Mz eredmények bebizonyították u nagyüzemi gazdálkodás fölényét“ Bennünket, parasztokat minden évben a tavasz állít a legnagyobb feladatok elé. Ez részünkre természetes is, mert hisz most kezdjük él az évi nagy munkánkat, egy­szer jobb, máskor rosszabb körülmények között. Mun­kánkba az időjárás is gyak­ran beleszól, mint példáiul most is. Március második félében vagyunk, és még csak néhány helyen tudunk vetni, fc. Tudjuk pedig, hogy a máknak, borsónak, árpának, stb. már a földben kellene lenni, A régebbi ta­pasztalat azt mutatja, hogy általában a korábbi vetések nagyobb terméshozamot hoz­nak. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy még foko­zottabban készüljünk fel, mint máskor. Szerszámaink, símítóink, boronáink, vető­gépeink legyenek kész álla­potban, s vetőmagjaink már jóval a vetés előtt megesá- vázva, tisztán várják a vetés idejét, hogy bármelyik órá­ban lehessen a gépbe önteni. Ez természetesen vonatkozik ügy az egyéni gazdákra, *— mint a tsz-ekre, r—i valamint tüzcs-kre is. Az állami gazdaság, gépál­lomás gépei pedig a sző szoros értelmében legye­nek a föld végén, hogy ha lehet, azonnal tudjanak in­dulni, annál is inkább, mert a munka nagyobbik része rájuk vár, Nagyteljesítményű gépeik­kel napok alatt nagy terüle­teket tudnak elrrvunkálni és bevetni; i rendkívüli Időjá­rást figyelembe véve tssz-edmk is minden kisgépet állítsanak készenlétbe, hogy­ha a motoros gépet nem bír­ja a talaj, vethessenek lovas géppel. Sokat várni nem le­het, az idő sürget; Bízunk parasztságunkban, hogy nehéz feladatait most is eredményesen fogja meg­oldani. 1956. októberében, <— amikor az ellenforradalom legjobban dühöngött, a mi józangondolkodású paraszt­ságunk nem hagyta magát félrevezetni, nem ült fel az üresfejű íéhütőknek, nem tudták sztrájkra kényszeríte­ni, hanem tisztességgel vé­gezte a reá eső feladatokat. Termelt akkor is. amikor egyesek rombollak, pusztí­tottak ebben az országban. Miéit mondjuk azt, hogy ne­héz feladat vár a parasztság­ra? Azért, mert elvárjuk tő­lük, hogy minden évben hol­danként több búzát, takar­mánygabonát, több húst, te­jet, bort termeljenek sok másféle élelmezési cikkel együtt. Ha ezt nem tennék, akkor nem volna fejlődés, — pedig mi annak vagyunk a híven Manapság sok szó esik a többterme­lésről A fejlődés beigazolta a nagyüzem fölényét a kis­üzemmel szemben. Világos lehet minden ember előtt, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás tudja állandóan biztosí­tani évről-évre a holds nkén- tt többtermést. <— És miért csak a nagyüzem? <—• Azért, mert a többtermelésnek az előfeltételei ott megvannak. 50—60 holdas táblák, helye­sen alkalmazott a vetésforgó, a gépek gazdaságos üzemel­tetése, a rendszeres istélló- és műtrágya alkalmazása, helyes munkaszervezés, e— mind-mind előfeltétele a jó termésátlag kialakításának. Ezek a feltételek a kisüzem­ből nincsenek biztosítva, 1935-ben a kapitalista Ma­gyarországról a statisztika kimutatja, több év átlagá­ban, hogy búzából 30 száza­lékkal, cukorrépáiból 24 szá­zalékkal, kukoricából 15 szá­zalékkal, burgonyából 23 szá­M hibridkukoricáról zalékkai kevesebbet termel­tek holdanként a kisparaszti gazdaságok, mint a nagyüze­mek. Napjainkban pedig igazol­ják állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. Az állami gazdaságok 1957- ben búzából kát. holdanként 12.45 mázsa átlagot értek el, míg az egyéni dolgozó pa­rasztok csak 8,5 mázsát. Ter­melőszövetkezeteink országos viszonylatban búzából 2.1 mázsával, rozsból 1.8 mázsá­val termeltek többet, mint az egyéni gazdaságokban. — Ugyanez a helyzet a többi terményeknél is. A fentiek bebizonyít ották, hogy a nagyüzemi gazdálko­dás eredményei magasab­bak, nagyobb a termésátlag, s ez természetesen magával hozza a jövedelem emelke­dését is, Ez annyit jelent, hogy a fez-tag jövedelme jóval nagyobb, mint az egyéni gazdáé. Ennek a jövedelem emelke­désnek érezhető a hatása. — Minden tsz-be állandóan tér­nek vissza a kilépett tagok, és még ugyanannyi ember jelentkezik, mint újonnan belépő tag: Ez a fejlődés útja. Igen, aki azt akarja, hogy ebben az országban több búza, asír, hús, tej, vaj, több és jobb minőségű ruha, cipő, legyen, sok iskola, óvoda, színház, mozi, — egyszóval magasabb kultúra legyen, aimak dol­goznia kell, hogy a nagyüze­mi gazdálkodásra térjünk át rövid időn belül az egész or­szág területén,­Bakó Kálmán Kisújszállás Néhány szóban a bölcsődékről Megnyugtató érzés az, ha a szülő elhelyezheti valami biztos helyen gyermekét, és megelégedett szívvel megy munkába. Megyénk területén számos bölcsőde, napköziott­honos óvoda van, ahol több- száz csöppségre vigyáznak a fehérköpenyes óvó- és gon­dozónők. Édesanyák helyett édesanyák, akik nemcsak a tízórait, ebédet, uzsonnát ké­szítik az apró asztalokra, ha­nem megosszák szívük min­den szeretetét a kicsinyek­kel. Változatos, kedves játé­kokat találnak ki a foglal­kozások után, hogy a sokszáz gyerek közül a jucikák, Pan­nikák, gabikák ne érezzék hiányát édesanyu mosolyá­nak; Szolnok megyében 196 óvo­dában, bölcsődében talál a legifjabbak közül 9400 máso­dik otthonra. Meg kell álla­pítanunk, hogy minden gon­dozónő és óvónő megossza szívének minden örömét a csöppségekkel. Ügy gondoz­zák, ápolják őket, mintha saját gyermekeik lennének. Nem kell félni az édesanyák­Másféléves ügyve­zetői és egyéves ellenőri tanfolyamot indít a SZŐ VOSZ A Szövetkezetek Országos Szövetsége a vezető szövet­kezeti szakemberek tovább­képzésére május 1-én másfél éves ügyvezetői és egyéves ellenőri tanfolyamot indít. A tanfolyamok résztvevői a ta­nulási idő egy részét egyéni tanulóként, más részét pedig bentlakásos iskolában töltik. A tervek szerint az idén száz­hetven ügyvezetőt és száz el­lenőrt képeznek ki. Novem­ber 1-vel hasonló létszámmal újabb tanfolyamokat indíta­nak; Követendő példa ' Sfúi* ú faekét kiszorítottá a traktorral vontatott vas, úgy jutnak egyre jelentősebb szerephez mezőgazdaságunk­ban a nemesített vetőmagok, melyek sok-sok kísérlet, ko­molytudományos munka gyü­mölcsei. Maholnap földbe ke­rül a kukorica; itt az ideje hát, hogy annak kinemesített féleségeiről, nevezetesen a fajtahibrid és a beltenyész- téses fajtahibrid kukoricáról szót ejtsünk. Az előbbiből az „Óvári 5-őst”, az utóbbiból a „Martonvás&ri 5-ösV' vetik tsz-einkben, állami gazdasá­gainkban. Ezekhez a nemesí­tett vetőmagokhoz csere út­ján jutottak: az Övári má­zsájáért 1,5 q, a Martonvásá- riért mázsánként 2 q szok­ványminőségű kukoricát ad­taik; — Érdemes-e' a vetőmag másfél-kétszeresét áldozni? — kérdeztük Bencsik István me­gyei növénytermesztési fel­ügyelőt; •— Feltétlenül! — felelte; — Az f,Övári 5-ös" 10—20 szá­zalékos, a „Martonvásári 5-ös" 20—30 százalékos ter­méstöbbletet eredményez. — Természetesen a nemesített vetőmagvak nem csodaszerek; ilyesmi a mezőgazdaságban is ismeretlen fogalom. Ah­hoz, hogy jó eredményt ér­jünk el, szükséges a megfe­lelő minőségű talaj kiválasz­tása és az ösfees agrotech­nikai eljárások lelkiismeretes követése. Azoknak a szerző­dőknek pedig, akik a hibrid vetőmag előállítását vállal­ták, meg kell tartaniok a 300 méteres izolációs távolságot. Ez azt jelenti, hogy 300 mé­ternél közelebb másfajta ku­koricavetésnek nem szabad lennie; Akik ezt elmulaszt­ják, magukra vessenek, ha vetőmagjukat csak a szok­ványkukorica árán tudják át­adni; A továbbiakban elmondja Bencsik István felügyelő, hogy a vetésnél gondosan ügyelni kell az „apasorok“ és „anyasorok" egymásután­jára. Általában két anyasor­ra jut egy apasor. Jelenleg a 3:1 arány kikísérletezésével is foglalkoznak a nemesítő intézetek annak érdekében, hogy ugyanarról a területről minél több hibrid vetőmagot kapjunk; Nagyfokú figyel­metlenséggel vádolható, aki a feltűnő módon megjelölt zsákokban elhelyezett apa- és anya-vetőmagvakat összecse­réli; — Ä kevésbé tapasztalt növényápolók kedvéért jegy­zem meg — mosolyodik el informátorunk —, hogy kár szidniok a MEZÖMAG-be- liek rokonait, ha.a kukorica­vetésben napraforgóra lel­nek; A napraforgó csak az apasorban fog nőni; és éppen ez a célja! Lehetővé teszi ugyanis az apa- és anyasorok megkülönböztetését. A nap­raforgóból kapálás alkalmá­val csak 15—20 méterenként kell egy-egy szálat meghagy­ni. Ez elég ahhoz, hogy biz­tosítsa a sorok között való tájékozódást. — Gondoljunk előre is néhány hónappal;:; Államunk a címerezés mun­kájára katasztrális holdan­ként 300 forint címerezési költséget szárít. Ezt az össze­get — természetesen — csak azok kaphatják meg, akik a címerezést időben és lelldis- meretesen elvégzik. Mikor az anyasorok növényei címerü­ket mintegy hétharmadnyira kidugják, a címereket ki kell húzni. Vágni nem szabad, mert a megcsonkított címer tovább nő s ez a növekedés a későbiekbem önmegporzást eredményez. A kukorica ál­talában mintegy két hétig hányja címerét; a munkát ez alatt az idő alatt nap, mint nap folyamatosan kell vég­rehajtaná; Az árutermelésre szánt hibrid kukorica betakarítá­sánál különösebb gond nin­csen; Azok a szerződők azon­ban, akik vetőmag céljára termesztettek hibrid kukori­cát: törjék le először az apa­sorokat, s csak ennek végez­tével lássanak az anyasorok betakarításához. Szükséges, hogy a keveredés megelőzése végett a csöveket ne egy he­lyen tárolják; 1956-ban Bátorszőlő orvosi rendelőt kapott, A helyi la­kosok társadalmi munkával segédkeztek az építkezésnél. De az elmúlt évben is több mint négy kilométer hosszú villanyhálózatot építettek. — Csaknerfi minden lakó részt- vett a közös munkában és 30 napot segédkeztek; De­cember 6-án ká is gyűlt a villany. Télen a homoki állo­máshoz és az állami pincé­hez vezető fél kilométeres útszakaszt javították meg közösen. A községi tanácstól kaptak két vontatót, és kö­zös munkával negyvenen vettek részt a munkában. S hogy megkezdődött me­gyénk területén a fásítás, a Bátorszőlőiek sem akarnak hátul kullogni; A gazdakör udvarán eddig 120 akácfát ültettek el. nak, hogy amíg a munkapad mellett, vagy az íróasztalnál dolgoznak addig féltve őrzött kincsüket valami baj érheti. Minden reggel a' szokásos időpontban ' karjukon viszik a kicsinyeket, vagy vezetik az óvodába, napközi otthon­ba, Esténként megelégedett szívvel hallgatják, mikor gyermekeik elbeszélik ott­hon napi élményüket. Pon­tosan beszámolnak minden­ről; hány verset tanultak az­nap, hogyan tornáztak, és mit mesélt nekik a szőkehajú Mária néni. A szülők az esti elbeszélésiből legalább any­nyira ismerik minden zugát az óvodának, mint gyerme­kük. Tudják, hol sorakoznak a hajasbabák, a kisautók, és melyik széken ül a sárga bársonybundás mackó; Szeretetet, gondoskodást, a legújabb nevelési rendszert nyújtja minden óvoda és bölcsőde a sokszáz gyermek­nek; Felkészíti őket arra, hogy mikor iskolába men­nek, ne legyenek felszegek, tájékozatlanok; Ezt a célt szolgálja megyénk területén minden óvoda és bölcsőde. r-aj— ■ ».*■» n ...... Köz ponti előadói irodát szerveznek a közalkalmazottak A Közalkalmazottak Szak- szervezete mintegy 250 tagú központi előadói iroda szer­vezését határozta eiL Az iro­da létrehozásának az a célja, hogy előadásokon választ ad­jon a közhivatalok és az üzemek dolgozóinak a min­dennapi életben előforduló jogi vonatkozású problémák­ra; A tervek szerint az ál­lami hivatalokban és a taná­csoknál működő jogászok, to­vábbá bírák, ügyészek ellá­togatnak az ipari üzemekbe* s a dolgozókat érintő törvé­nyekről, rendeletekről nép­szerű magyarázatokat tarta­nak. Az üzemlátogatásokat az előadó iroda a többi szakszervezettel együttmű­ködve szervert meg, (MTI.) Martfű községről is írjunk Való igaz, alte múlik el bét, hogy ne írnánk a martfűi Ti­sza Cipőgyárról, s évek tel­nek el, míg a községről is megemlékezünk. Pedig lenne miről írni, mint ahogy van most is. A KISZ egyéves fennállá­sának, a Tanácsköztársaság 39 éves évfordulóján találko­zót rendezett a martfűi köz­ségi KISZ szervezet és a nő­tanács. A találkozó olyan jól sikerült, amilyenben ritkán van része az embernek ilyen párszáz házból álló kis fa­lucskában. Tizenhárom liőtanácstag- asszony, s nem sokkal több KISZ-fiatal terve volt, ho­gyan ünnepeljék meg a nagy évfordulót. — Kűltúrházuk nincs, elkérték a község egyetlen iskolájának tanter­meit A teaest süteményeit maguk az asszonyok sütöt­ték. Névszerimt Busi András- né, Kiss Mátyásnő, Szőke Ká- rolyné, Magna Jánosné, Hid- végi Lajosaié, Szabó Béláné és a többiek. Kultúrműsorról a KISZ és az úttörőcsapat gondoskodott Ünnepi beszé­det Murányi László KISZ tit­kár mondott, Gazsó Pálné egykori sommás életét eleve­nítette fel a fiataloknak. A konferansz szerepét Gönczöl István elvtárs vállalta. Nem volt világszenzációt rengető esemény a martfűi ünnepség. De hogy az egész falu jól érezte magát késő éjszakáig, az bizonyos, s ez igen nagy dolog. ANKÉT A MEGYEI BÍRÓSÁGON A Hazafias Népfront Me­gyei Szervezetével és a Ma­gyar Jogász Szövetség helyi csoportjával karöltve a me­gye jogászsága a szolnoki me­gyei bíróságon folyó évi áp­rilis hó 2.-án délután 14 órai kezdettel ankétet tart. Az ankéten a „Polgári tör- vényköny tervezetének” az „Öröklési jog” (545-646 §§-ok) című része kerül megvitatás­ra. Vitavezető: Dr. Zalán Kor­nél budapesti ügyvéd. Az érdeklődőket szívesen látja a Rendezőség. aiséplap GAZDA-ROVATA Hogyan alkalmazhat ipart tanulót a termelőszövetkezet? A termelőszövetkezeteknél — különösen a nagyobbak­nál —, ahol bognár, asztalos, kovács és egyéb kisegítő üzemág van igen fontos a mesterek utánpótlása. Eddig az ipari tanulókat az állam fizette, Ez a kedvezmény 1957. október 1-én megszűnt. Ezért olyan határozat született, hogy a termelőszövet­kezetnél tanuló ipari tanulókat a termelőszövetkezet fizeti munkaegység alapján. Vagyis az ipari tanuló a végzett munka alapján a munkaegység-könyvben a mesterre vo natkozó teljesített munkaegység 40—80 százalékát kapják. Arról, hogy a két határérték között a mester teljesítmé­nyének Irány százalékát kapja a tanuló, a közgyűlés dönt. Természetesen ez a munkaegység nem mehet a mester rovására, csupán a számítások alapját képezik. Cukor- és takarmányrépa vetése A cukor- és takarmányrépa talaj előkészítésénél legfonto­sabb az egyenletesen átmun­kált, aprómorzsás, a vetés mélységéig egyenletesen, nyir­kos, kellő tömörségű és mégis jód levegőző, síma vetőágy ké­szítéssé. Középkötött őszi szántáson az ilyen munkát a következő eszközök egymásutáni mun­kájával érhetjük el: korai si­mítózás, vetés előtt kuJtivá- tor, fogas, simító, vagy hen­ger, esetleg mind a kettő. A cukorrépa még közvet­len istállótrágyázás mellett is meghálálja a műtrágyázást. A használandó műtrágyáit mennyiségére és módjára — alap-, sor- és fej trágya — a termelési szerződések adnak útmutatást. Cortávolság 36—42 cm, ve­tési mélység 2—3 cm, vető­mag kát holdanként 16—20 kg. Vetés után hengerezni kell, de a henger után tövis­boronát kössünk. ha pajzsát á fa megtámadott részen piros gyűrű veszi kö­rül. A tetű a paizs alatt él, világos, narancssárga színű, puhatestű, szemei, lábai nin­csenek. Paizsa szürkeszínű, hasonló a fa kérgéhez, ke­mény, tehát a tetű védelmére szolgál. A poizstetű a fa táp­nedvét szívja el, ezzel káro­sít. Ezenkívül nyálával meg­mérgezi a fa szöveteit is. Ál­talában nagy szennyes szür­kés-barna telepet alkot a fán. Igen szapora állat. Vé­dekezés nélkül néhány év alatt elpusztítja a fiatal fá­kat; , Legfontosabb védekezés ellene a rügyfakadás előtti permetezés. Ezt a permete­zést gyengébb fertőzés ese­tén téli hígitású mészkénlé- vel, erőseb fertőzéseknél 5 százalékos gyümölcsfaolajjal végezzük. Az olajos perme­tezést csak három évenként szabad megismételni, mert évenként az olajos permete­zés árt a fának. Nyári per­metezést egy—másfél ezrelé­kes nyers nikotin és egy egy százalékos káli szappanos ol­dattal, vagy nyári hígitású mészkénlével végezzük. Hogyan olcsóbb a borjúneveiés? Védekezünk a kaliforniai pajzstetvek ellen A pajzstetvek közül a leg­veszedelmesebb a kaliforniai paizstetű. Alma-, körte-, szil­va- és kajszibarack-fákon szokott fellépni. A fiatal gyümölcsfák szem­pontjából a kaliforniai paizs­tetű ismerete a legfontosabb. A legtöbb kárt ez okozza. — Igen apró rovar. Egymagá­ban szabadszemmel csak ab­ban az esetben vehető észre, Elég sokat vitatott' kérdés még a tsz-etonél is, hogy me­lyik borjúnevelés az olcsóbb, A szoptatásos nevelés, vagy az itatásos nevelés? Erre vonatkozóan íme egy kis számítás: Szoptatásos nevelés költségei: Ft 900 1. teljes tej á 3 Ft 2700 50 kg abrak á 2 Ft 100 60 kg széna á 1 Ft _____60 ös szesen: 2860 Itatásos nevelés költségei: Ft 300 1 teljes tej á 3 Ft 900 800 1 fölözött tej á 0.80 640 100 kg abrak, á 2 Ft 200 80 kg széna á 1 Ft_____80 Összesen: 1820 Ha feltételezzük, hogy a választott borjú súlya mind­két esetben 160 kg, — akkor egy kg választott Ixirjú élő­súlyra jutó takarmányozási költség: szoptatással nevelve 17.90 Ft itatással nevelve 11.40 Ft Emellett; a) 800 liter fölözött tejhez szükséges kb. 950 liter teljes tejből kb. 40 kg vajat, vagy 150 kg tejszínt értékesíthe­tünk. b) A gyakorlati tapasztala­tok szerint az a tehén, — amelynek borját mestersége­sen nevelik, 10—20 százalék­kal több tejet ad. E számí­tás tehát azt igazolja, hogy előnyösebb és gazdaságosabb az itatásos nevelés. Javasol­juk, hogy termelőszövetkeze­teink, ahol még nem vezet­ték be ezt a módszert, úgy a legrövidebb időn belül ve­zessék be.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents