Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

sikerekre • • • IX. évfolyam, 11. szám. Ara: 50 fillér. 1958. március 25. Kedd. VILÁG vPOLRTARIAt éGYBSnUPTr* SZOLJJ OK ME A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IMIKORM'iÉNXLETTR6fí*I KISU'SZÁLLÁS ÜNNEPE — Emlékezés az államosítások 10. évfordu* ójára — MEZŐTÚRON — mikor megkezdték az államosítást — sok akadályt kellett az útból elhárítani. Két jelentősebb üzemet érintett az állami tu- lajdonbavétél: a téglagyárat és az Ilona malmot. A baj csak az volt, hogy Sándor Mi­hály, a téglagyáros és sógora. Salgó László, a malom fő­könyvelője ebben az időben szilárdan állták helyüket s kiszolgálóik hűségesen támo­gatták akcióikat. Valamit érezhették, mert éberen őrködtek afelett, hogy a kommunisták el ne szapo­rodjanak körülöttük. A tőké­sekkel szinte egysorban küz­dött ezért néhány szociálde­mokrata is. Közte pl. Lévai Mihály, a téglagyár akkori ÜB-einöke és Rácz Kálmán, a szakmaközi titkár. A szak­maközi értekezleten csak ép­pen, mint javaslat hangzott el az államosítás, Rácz máris kézzel-lábbal tiltakozott elle­ne .Még jó, hogy csak éppfn ő paktált le a tőkésekkel, mert az értekezlet nagy több­sége azért elfogadta a benyúj­tott államosítási javaslatot Persze még ezután is men­tették, amiről úgy gondolták, hogy menthető. Másnap mindjárt azzal kezdték, hogy elmentek az üzembe és ki­hallgatásra rendelték Juhász István elvtársat, aki az álla­mosítási javaslatot merészel­te tenni. _ Miért akarják államosí­tani maguk a malmot — sze­gezték neki a kérdést, alig­hogy megjelent a szakszerve­zeti emberek színe előtt. — Hogy fér a lelkűkre, hogy el akarják venni a mal­mot ke^véradóiiik+óL amikor sokáig itt keresték kenyerü­ket Ilyenfajta kérdések elé ál­lították Juhászt. Persze, nem olyan ember volt, aki nem tudott volna megfelelni ne-, kik. Végülis ellenséges manő­verük kudarcba fulladt. A JAVASLAT elfogadása után ezért csak megindult az ellenakció. A malomtulajdo- nos sógora erősen ráment a baloldali emberekre s néhá- nyukat sikerült is kidúrni. Azonban az államosítástól csak nem sikerült megmene­külni .., De a fák nem nőnek az égig — megsokallták a kártevést. Egyszercsak 1948 március végén megérkezett az új vál­lalatvezető: Kerekes János. Még aznap délután 5 órára fontos megbeszélésre hívta össze a téglagyári dolgozókat. A munkások csendben hall­gatták bejelentését. — Pártunk és kormányunk határozata alapján a mai nappal államosították a 100- nál több dolgozót foglalkozta­tó üzemet. Mikor idáig jutott beszédé­ben az új vállalatvezető — Sándor, a gyártulajdonos — aki maga is meghívottnak érezte magát a megbeszélésre — mozgolódni kezdett. Aztán mint akit puskából lőttek ki, kirohant a terembőL — Van-e valakinek ez eben kifogása — kérdezte Kerekes, miután a tőkés betette maga mögött az ajtót. — Nincs, hogy is volna — válaszolták többen is. — El­lenben azt szeretnénk, ha a tulajdonos mielőbb elköltöz­ködne minden . cókmókjával együtt a telepről. —- Ez is megless: rövidese» — - nyugtatta meg a mupkáecv kát a vállalatvezető. — A la­kását meg szépen be fogjuk rendezni kultúrotthonnak. AZ ÍGÉRET rövidesen meg is valósult, szép kultúrotthont kapott az üzem, megvalósí­tották az üzemi étkezést ben­ne, a munkások és családjai gyakran találkoznak munka- után itt Az államosítást követően hozott olyan határozatot is az uj vezetőség, hogy az ége­tőkemence működését össze­hangolják az előmelegítőévei, villamosítják az üzemet stb. Hogy hogy nem. a terme­lésben nem következett be rövidesen a kívánt változás. Az önköltség növekedett ren­geteg volt a selejt. Az uj, ta­pasztalatlan vezetőség hibá­zott. A kultúrális nevelés, át­szervezés terén, politikai té­ren komoly változást tudott elérni, azonban a termeléssel nem boldogult Sőt. ahelyett, hogy a hibák okait kikutatták volna, leszerelték a kemen­ce előmelegítő külső alkatré­szeit és elraktározták. Az eredmény az lett, hogy az elő­melegítés nélkül égetett cse­repek megrepedeztek, minő­ségük tovább romlott A vezetőség élére — aztán olyan szakember került ifi László elvtárs személyében, aki képes volt megbirkózni a nehézségekkel. Még ma is ő az igazgató és a téglagyári te­lepek azóta igen nagy fejlődé­sen mentek keresztül. Ifi elv- társék megvalósították az üzem villamosítását rendbe­hozatták a körkemencéket. így lett a dolgozóké a vá­ros legnagyobb üzeme a tég­lagyár s így lettek úrrá itt a 1 csaknem megoldhatatlannak látszó nehézségeken. A MALOM ÁLLAMOSÍ­TÁSA valamivel később kö­vetkezett el. mint a tégla­gyáré. A malom vezetője és főkönyvelője is egyszemély- ben ebben az időben a tulaj­donos sógora volt Tapasztalt ember lévén tudta honnan fuj a szél és olthatatlan szenve­déllyel gyűlölte a kommunis­tákat Boldog volt ha egy egy mesterkedését eredmény kisérte és egy baloldali em­bert kitehetett az üzemből. Ilyenkor azt mondta, hogy: — Az „árulkodók'’ kara egy hanggal gyöngült, lesz rá gondom, hogy menjen utána a többi is. Könnyen volt, hiszen azt hitte, a malmot sosem fog­ják államosítani, mert az öccs a famíliából, Sándor László gazdasági állami funk­cióban volt és protekciót re­méltek tőle. Azonban hiába a reménykedés, a rokoni kap­csolat Ugyan ez év novem­bereben a malom egyik munkása:-Dávid László meg­kapta a vállalatvezetői kine­vezést. Ű elkövette azt a hi­bát, hogy a funkció átvétele után — bár a dolgozók biz­tosították támogatásukról —, nem mert hozzányúlná a tu­lajdonos főkönyvelő szemé­lyéhez. Úgyhogy még egy esztendőt eltöltött itt válto­zatlanul, ,mint a malom gaz­dasági vezetője. 1949 októbe­rében aztán a dolgozók kí­vánságára vele együtt vál­tották le Sándort is és Lá- posi István személyében ka­pott új, megbízható vezetőt az üzem. NEHÉZ, HARCOS IDÖTÚ voltak ezek. Érdemes me tj 10 év múltán visszaemlék-uíl ni a munkásosztály nagy te.4 téré, az államosításra, Juh&aat litván Mezőtúr, Jí-es út. 5 Nagygyűlés, kiállítás, ts% látogatás, kultúrműsor a kettős évforduló nap án z Furcsa „'tavaszi-' !dő kö­1 szömtött vasárnap reggel Kis- t újszállásra. A házak teteje S hósapkába burkolódzva te­2 kintett a hólétől lucskcs ut- I cákra, ahol már a koraregge- jli órákban nagy sürgés-for­gás volt. Ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek a fello­bogózott házak előtt. Arcu­kon az ünneplők és ünnepel­tek mosolya ragyogott Lelkűkben az úttörők jogos diadalérzetével sorjáztak a városi mozi irányába, évfor­dulókra emlékezni. Igen, év­fordulókra, mert tíz évvel ez­előtt ezekben a napokban alakultak az első termelőszö­vetkezetek a határban és hét éve lett termelőszövetkezeti város Kisújszállás. Kilenc órára már egy tűt sem lehetett volna leejteni a moziban. A széksorokban együtt szo­rongtak alapítók, tszcs tagok és egyéniek. Feszült figye­lemmel hallgatták Magyari András elvtárs. a földműve- . lésügyi miniszter heiyettesé- * nek beszédét. ? lési költségek csökkentése, a takarékosság útján. Továbbjutás e téren a mező- gazdaságban dől el, mivel csak akkor tudunk jobban élni, ha megteremtjük,, orszá­gos méretben a korszerű Mintegy négyszázan hallgatták meg — szövetkezetiek és egyéniek — Magyart András elvtárs beszédét. — A hall­gatóság egy csoportja. M agyart elvtárs meleg sza- vaükai köszöntötte Kisújszál­lás dolgozó parasztjait, a ter­melőszövetkezetek tagjait. Ez­után gazdasagpolitiKánkról beszélt. Kihangsúlyozta, hogy a fő feladat, amelynek szol­gálatába állítottuk gazdaság­politikánkat: , a szocialista társadalom 2 felépítése, az életszínvonal állandó emelése, a tcrmc­szocialista nagyüzemi gazda­ságot, amely biztosítja az ol­csóbb, gazdaságosabb terme­lést A helyzet napjainkban azt mutatja, hogy mezőgazdasá­gunk más országok mezőgaz­daságához viszonyítva a ter­melési költségek és a hoza­mok tekintetében le van ma­radva. Például az NDK-ban egy egységnyi területen két­szer annyi búzát, vagy rozsot termelnek, mint nálunk. A kiút ebből csak a nagyüzemi gazdálkodás, ahol a gépek, a modem agro­technika és a tudomány vív­mányainak alkalmazásával 2 Csökkenteni lehet a termelési 2 kökségeket. A nagyüzemek X kialakítása egyébként világ­méretben napirenden van mondotta Magyari elvtárs, de a különbség a kapitalista és a szocialista nagyüzemi gaz­daságok kialakításában lé­nyeges. Szolgáljon erre például az USA, ahol 1948-tól 1957-ig 110 ezerre] csökkent a kis­Ennek feltétéle a meglévő szövetkezetek megerősítése és új szövetkezetek szervezése. — Nélkülük képtelenek va­gyunk felvermi a versenyt a kapitalista nagygazdaságok termeiésá eredményeivel. Arra a kérdésre, hogyan fej­lesszük tovább a tsz mozgal­mat, Magyari elvtárs ilyen útmutatást adott: Elsősorban fontos olyan gazdaságok kialakítása, — amelyben a tagok jövedel­me nagyobb, mint az egyé­nieké, Emellett állandó agitációt kell folytatni a tsz-ek népsze­rűsítéséért és lel kell lépni az erőszaknak még a látszata ellen is. A hibákról szólva megem­lítette Magyari elvtárs. hogy néhány helyen tapasztalható a háztáji gazdaságok tultengé- se. A tagok közül egy-kettő j a háztáji gyarmatának tekin­ti a tsz-t. Erélyesen ken • Jelenség ellen leliépni, mert megen­gedhetetlen, hogy a háztá­jin végzett munKa a tsz-be- li rovására menjen. Sok tsz-ben nem igénylik kielégítően a gépállomások munkáját. A vezetők közül néhányan nem értették még meg, hogy a gépállomások a termelőszövetkezetekért van­nak. Tapasztalható itt-ott a szakemberek lebecsülése. Leszögezhetjük, hogy szakem­berek nélkül a termésátlago­kat nem tudjuk fokozni. Er­re pedig ha még érthetőbben be akarjuk bizonyítani a kí­vülállóknak a szövetkezet fö­lényét, elengedhetetlenül szükségünk van —- fejezte be beszédét Magyari elvtárs. Ezután D. Nagy Sándor, a Kinizsi Tsz és Kovács Endre, a Búzakalász Tsz tagja szólt az egybegyűltekhez. Mindkét elvtárs beszélt a múltról, ar­ról, hogyan éltek akkor és hogyan élnek most — Úgy érzem, a termelő­szövetkezet tett emberré, — mondotta nagy taps közepet­te Kovács elvtárs, — mert ami előtte volt mindennek ne­vezhető csak jónak nem. Vigh István elvtárs, az Ady Tsz elnökének zárszava után az ünneplők a kultúrházban megtekintették a város pe­dagógusai által rendezett ki­állítást. A kiállítás anyaga szemléltetően — képekben és grafikonokban — mutatta be Kisújszállás fejlődését és a termelőszövetkezetek életét. Innen a résztvevők a váro­si tanácshoz vonultak át, — ahol a kettős évforduló alkal­mából ünnepi ebéd volt Nó­taszó, pohár és jóízű kunsági birkapaprikás mellett emlé­keztek a tsz tagok az együtt töltött évekre. Pohárköszön­tőt Vígh István, az Ady Tsz elnöke mondott. Felszólalt még Csáki István elvtárs, az MSZMP Megyei Pártbizottsá­gának titkára is. Rövid be­szédében köszöntötte Kisúj­szállás dolgozóit és a meghí­vott vendégeket Emlékezett az együtt töltött évek mun­kájára, küzdelmeire. Ezek az évek — mondotta — meged­zettek bennünket. Kiálltuk az ellenforradalom viharát, —• együtt maradtunk és minden lehetőségünk adva ahhoz, hogy virágzóvá tegyük szö­vetkezeteinket. Ebéd után tsz látogatásra indulták a vendégek. Ellátogattak a Kinizsi és a Búzakalász Tsz gazdaságába. A Kinizsiben Bartos László mezőgazdász kalauzolta a Iá­jelenlévőkben a korszerű villannyal és tejfölözővei felszerelt istálló és az ita­tásos borjunevelő. farmerek száma. Nem lehet vitas, hogy a tönk­rement farmerek nagyrésze a városba ment dolgozni, vagy pedig a saját gazdaságát fel­faló nagybirtokra kénysze­rült cselédsorba. Ezt a sorsot a kunság volt zsellérei jól ismerik és nem is kívánják vissza. ÖsszeliasonlíthatatJanuH job­bat hozott a felszabadulás, de még jobbat lehet a mai­nál is teremteni Nagy sikert aratott a Ríni zsi tsz-ben látott gépifejé», A kiállítás SWroK'Jtelően mutatta hr a hö5r* ' • fejlődésé» Ennek előnyeit Janó János kétszeres „Munka érdem rend”-es az itatásos borjf nevelés szakértője ismertei A vendégek elégedettek v tak a látottakkal és a jó g; da szemével ’ bírálták a ;a pasztái takat A* eseményekben xaufctt program az esti órákban kül­ni műsorral ért véget— nagy 4 togatókat Megmutatta a tsz •zarvasniarhaállományát és i ovid, de érdekes előadást irtott a náluk jól bevált csa- 1 tenyésztésről. Elmondotta, egyazon családból szár- o tehenek közül tapaszta- I '' «-'érint a másod- harmad- ‘ ' tej termeléfhjÉ^- túlszűr ­' ~'~lk s törzs Myjljt 1 1^1 a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents