Szolnok Megyei Néplap, 1958. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

IX. évfolyam, 10. szám. Ara 60 fillér 1958. március 23. vasárnap iiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiüiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiii' Az „együtt“ jelszó jegyében \ (2. oldal) ‘ Gyötrődés (3. oldal) j Jász-Kun Kakas (7. oldal) ! A megvalósításon a sor Az első magyar tavaszkezdetre emlékestek. A Jó gazda iwncaft ter­vez; véges is. Szép álmok­ból, mégha megannyi szám­ból szövődtek is, még soha senki egy falat kenyeret nem harapott... Termelőszövetke­zeteink idejében elkészítet­ték terveiket; nem késleked­tek a jóváhagyásra hivatott szervek sem. Több tsz elő­nyösen módosította tervét a 3004-es rendelet megjelenése után; több szarvasmarhát állít be, ezek részére több takarmányt vet, istállóépüle­teket emel, javít Jelentős feladatok előtt állnak e té­ren tsz-eink; hiszen nem ke­vesebbel, mint hétezerrel nö­velik október 30-ig szarvas­marhaállományukat A me­gyei össz-szántóterület 16,3 százalékán terem majd ezév- ben pillangóstakarmány. Húszezerrel nő a sertések száma. A tsz-állomány össze­tétele is előnyösen változik: a tavalyi 9550 egyedes törzs- állomány 34 ezer 776-ra nö­vekedik. A tsz-ek 4463 kát höld szikes és 875 kát hold sava­nyú földön hajtanak majd végre talajjavítást. Néhány kiragadott példa ez csupán a sok, egyszerű terv közül, mégis érzékelteti a tervek hatalmasságát Ilyen arányú munkáknál minden kapkodás, minden rendszer­telenség tíz- és százezrekre menő károkat okozhat Jól tudják ezt a jászapáti Velemi Endre és az Alkot­mány Tsz-ben, hol él nem múlik gyűlés anélkül, hogj a terv teljesítéséről szó ne esnék. Ugyanez történik a jásziadányi Úttörő Tsz-ben is. Követésre méltó példá* adott a Jászberényi Járási Tanács VB, mikor a község­gazdasági felügyelőknek ütemtervek készítésére adott utasítást Az ütemtervek nem­csak a rendszeres munkái segítik elő, de a tsz-eket Is szorosabb kapcsolatba hoz­zák a gazdasági felügyelők­kel A szeszélyes időjárás lát­tán visszavághatna valaki: Miként hajtsuk végre — pél­dául — a vetési tervet a hó­borította mezőn? ... Nos, a mezőgazdaság minden más munkaterületnél jobban függ az időjárástól — ez tény. — Tennivaló azonban mindig akad. A jászapáti Járásban vala­mennyi tsz megrendelte a terv szerint szükséges mű­trágyamennyiséget De meg­történt-e ez megyénk min­den tsz-ében?... Ha az elő­ző évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik: érdek­lődjenek gyakran a helyi fmsz-nél, sürgessék a szállí­tást A tegtöbb termelőszövet­kezetben lelkiismeretesen ki­javították a gépeket. Rossz idő esetén kiváló alkalom nyílik arra, hogy még egy seregszemlét tartsanak a munkaeszközök, szerszámok jeleit. Alig hihetjük, hogy minden tsz-ben együtt van a szükséges csávázószer-meny- nyiség, mindenütt felkészül­tek-e a csíráztatásra... A kényszerű tavaszi pihe­nőben több idő jut a köz­gyűlések megtartására. Ilyen­kor célszerű rendezni a még függőben lévő személyi kér­déseket; például az egyes munkaposztokon esedékes őr­ségváltásokat. Nincsenek tét­lenségre kárhoztatva a tsz-ek adminisztratív dolgozói sem: összeállíthatják a nyugdíjjo­gosultak jegyzékét, gondosan átvizsgálhatják a szükséges okmányokat, s határidő előtt eljuttathatják a nyugdíjin­tézethez. Hátha hiányosság merül fel, melyet most még könnyű korrigálni. A termelőszövetkezetek „arzenáljának" egyik legfon­tosabb fegyvere a jó terv. Ez megy esze rte megvan; most már eljött az ideje, hogy olyan gonddal, szívvel hasz­nálják fel, amint elkészítet­ték. — b. z. — Ahol lehet in kell in a tervet túlteljesíteni Cibakházától egy hepehu­pás földút, meg egy jólapolt salak kerékpárút vezet vágj négy kilométeren át a „Ken­dergyárba”. A községben így nevezik: kendergyár, pedig a Délmagyarországi Ros „kiké­szítő számos telepe közül ép pen ez a legkisebb s a gyár titulus csak éppen azért illet heti, mert üzemszerűen, gé pekkel zúzzák itt pozdorjává a hosszúszálú kendert s gyártják belőle a vöröses kóc bálákat. Dolgozója meg csajképpen annyi, hogy jól elfér regge­lenként a 8—10 lány kerék párjával a csatomamelleit keskeny úton. Cihákról jár­nak ki naponként 5—6 esz­tendeje a pettyeskendőc Branz Erzsi meg társnői, tálo- Lósok. Az üzem tehát kicsi, ered menyeiről azonban pont ezt nem lehet mondani. Talán Közlemény A Központi Bizottság poli­tikai akadémiáján március 24-én, hétfőn délután a Nép­hadsereg Központi Tiszti Há­zában „Az MSZMP kultúráié politikája” címmel meghirde­tett előadás Kállai Gyula elv- társ meghűléses megbetege­dése miatt elmarad. v A kiadott meghívók a ké­sőbbi időben megtartandó előadásra érvényesek. Az elő­adás későbbi időpontját a sajtó és a rádió közölni fogja. egyetlen termelőüzem a me­gyében, melynek hivatalosai is engedélyezett a téri-túliéi iesítés — és a telep dolgozói élnek a lehetőséggel. 1957 évi tervüket 100,9 százalékra teljesítették, az 1958 januárit már 102 százalékra, a február első tíznapjának előirányza­tát meg már 111-re. Emel lett itt van a kenderüzemek minőségi rekordja is, mert a •'nyersanyagból 51,1 százalék­nyi szála' és 48,9 százaléknyi kócot vesznek ki Ilyen arányt — az üzemvezető sta- isztilvája szerint — sehol sem értek még el, pedig a cibak- íázi üzem nemcsak a legki­sebb, hanem legkezdetleee- sebb gépi berendezésekkel is dolgozik. — Hogy miért lehet és kel1 itt a tervet túlteljesíteni, mi kor máshol eléggé szigorú­an, esetenkénti engedélyhe kötik ezt... ? 4 magyarázat' az, hogy bőven termett az idén nyersanyag s a raktáro­zási viszonyok javításaito­kén a zsák, műszaki vászon is kell a kóckötél is. S itt Ci 'iakházán enn-k m alapanya iát csinálják. Mikor a raktá •negtelt, p úpnzctt vontatón 'rdják el az árukat. A jó munka eredménye ersze nem marad «1. A d -aki kenderüzemben márciu 31-ig 1 havi nyereségrészese- lést fizetnek ki, ami a ssor- 'ralrrvas ttloiós4ánvoknak, mfi- Tzakl és adminisztratív dől tozóknak ezer forint körül' nem várt pénzt Jelent (P—l). Öreg harcosokéi múltról Kflrm sűrű pelyhekben huH a hó, de bent, a Megyei Ta­nács nagytermében a kitű­zött időpont után 10 perccel már csak elvétve lehetett ülőhelyet találni. S amikor felhangzott a Himnusz, sokan még a bejárat előtt álltak vigyázzban, rendőrtisztek és civilek egyaránt Bent a tágas nagyterem­ben elcsendesült a zsongás, és Szarvas Imre elvtárs meg­nyitó szavai után Móni Ottó szavalta él Ady Endre: Ha­dak útján című versét A Költői úti iskola úttörőinek köszöntését Fodor János elv- társ köszönte meg, majd ő mondott ünnepi megemléke­zést Ezen a napon ml, öregek, öreg kommunisták vissza­emlékezünk az 1919-es idők­re. Egyrészt magunk erő­sítésére, másrészt azért, hogy a mai fiatalok hall­ják azokat ai embereket, akik valamilyen vezető be­osztásban, vagy fegyverrel a kézben harcosai voltak es Időknek. — hangsúlyozta Fodor elv­társ, majd rövid történelmi tájékoztatást adott arról, mi­lyen gazdasági helyzetben és milyen külpolitikai viszo­nyok között vívták ki 1919 március 21-én a Magyar Ta­nácsköztársaságot. Hogyan változtatták meg néhány hó­nap alatt a dolgozó nép élet- körülményeit. — A nyugati imperialisták azonban nem nézték Jőszem­mel mindezt, a fegyvereikéi haladéktalanul ellenünk for­dították. Az új proletár állam belső ellenségei ia tevékenykedtek. Szolnokon 1919 május else­jén a Scheftsik György szervezte és vezette ellen­forradalmi banda birtokába kaparintotta a várost Május 3-án az első vörös ezred tü­zérséggel támogatott csapa­tai benyomultak a városba és kemény utcai harcok árán és a szolnoki munkások fegy­veres osztagainak segítségé vei leverték az ellenforradal­mat. Sok foglyot ejtettek, ágyút és gépfegyvert zsák­mányoltak. Ezeket a harcokat Szá­múéi íy Tibor elvtárs vezette, nagyszerű bátorsággal har­colt, a felfegyverzett mun­kásságot, a MÁV műhely dolgozóit lelkesítve. Május 2-án a tanácskor­mány általános mozgósítást hirdetett, és május 10. után a vörös hadsereg visszafog­lalta a Felvidék több váro­sát. Szolnokon is megszilár­dították a Tisza vonulatát Hősi harcainkat, lelkesedé­sünket jórészt az árulás sem­misítette meg. Elbuktunk. De a Magyar Tanácsköztár­saság jelentősége Így Is nagy, mind nemzeti, mind nemzetközi értelemben. Mi voltunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első követői. Messze előrevittük a forradalom tüzét Európá­ban. Fodor eüvtáre élénk figye­lemmel hallgatott szavai után több idős kommunista szó­lalt fel, köztük Berena Anna elvtársnő is, aikd 1919-ben itt élt, itt harcolt Szolnokon. 1920-ban itt ítélték halálra forradalmi tevékenységéért. Hogy a gyilkos kezek még­sem vetettek véget életének, azt a Szovjetuniónak köszön­heti. A szovjet elvtársak túszként kérték ki, s ott élt, dolgozott a fejszabadulásig 1945-ben ismét Szolnokon dolgozott. Jelenleg Budapes­ten él, nyugdíjas. A városi pártbizottság meghívására jött ismét Szolnokra, hogy találkozhasson, beszélhessen elvtársaival, régi harcos is­merőseivel. Szavait elsősorban a nők höz, az édesanyáikhoz intézte, s kérte őket: egy percre se felejtsék el, hogy a béke sorsa jórészt az ő kezükben van letéve: Agócs elvtár», a vörös had­sereg régi harcosa javasla tára az ünneplő közönség egyperces néma felállássá' tisztelgett lOl 9 március 21. dicsősége és az 1956-os októ­ber kommunista mártírjai­nak emléke előtt. Későn este az ünneplők ajkáról ugyanolyan harsá­nyan kelt szárnyra az Inter- nacionálé, mint 39 évvel ez­előtt. Törökszentmiklós Pénteken este 300—400 részt­vevővel megemlékezést tar­tottak a Tanácsköztársaság 39. évfordulójáról. Az ünnepi gyűlést Mercz Péter elvtárs, 1919-es kommunista, a Haza­fias Népfront elnöke nyitotta meg. Beszámolót Papp Ist­ván elvtárs tartott, aki maga is részese volt az első ma­gyar proletárdiktatúra kiví­vásának. Az ünnepség folytatása­ként szombaton este avatták fel a Veteránok Klubját, amelyben televíziós készülé­ket is helyeztek eh Túrkeve 21-én mintegy S50—400 főnyi kommunista és párton- kívüli részvételével ünnepi gyűlést rendeztek a kultúr- otthonban. Kohári Ferenc elvtárs beszédében méltatta a Tanácsköztársaság emlékét. Egy-egy történelmi dátum­nál előadás közben, az ese­ménnyel összefüggő szavala­tot, vagy forradalmi indulót adott elő a munkásőrség, a KISZ és az úttörők kultúr- csoportja. Kunszentmárton A Járás székhelyén és minden községben ünnepi gyűléseken emlékeztek meg március 21-ről. Kunszentmár- tonban az ünnepi gyűlés elő­adója Kardos Balázs elvtárs volt. A járás községeiben a megemlékezésekkel egyidő­be*» tartották meg a It-es veteránok és a kdszisták ta­lálkozóját. Mezőtúr Az évforduló napján este 6 órakor a városi kultúrház- ban nagygyűlést tartottak. Előadó Máté Bajos éLvtárs volt Beszámolója után fel­szólaltak Csuka Lajos és Magda Árpád elvtársak, akik a Tanácsiköztársaság fennál­lása alatt szerzett élményei­ket mondták el. A 19-es Ta­nácsköztársaság ma is élő harcosait úttörők csoportja köszöntötte és az MSZMP Városi Pártbizottsága 29 idős kommunistának adományo­zott emléklapot* Tiszafüredi Járás A községekben ünnepi pártnapokat rendeztek, aho­vá meghívták a Tanácsköz­társaság harcaiban, munká­jában résztvett elvtársakat. Tiszafüreden e községi KISZ szervezetnél * napon zászló­avató ünnepség és fogadalom­tétel volt, majd ezt követően a meghívott Idős harcosokkal együtt szórakoztak m fia­talok. TiszaszSTlősőn kegyelettel emlékezteik meg az 1919-ben elesett vörös katonákról. A község temetőjében nyugvó négy vörös katona sírját meg­koszorúzták. Szeretjük, tiszteljük őket A szolnoki Járműjavító kultúrházában a Dicsőséges Tanácsköztársaság 39. évfor­dulójára rendezett szabad pártnap után őszfejű, de vil­logó tekintetű kis csoport gyülekezett Egyszerű, kérges tenyerű. idős vasasok, azok az embe­rek, akik fegyverrel harcol­tak 39 évvel ezelőtt a mun­kások hatalmáért Élményei­ket az akkori időt és küz­delmes életüket mesélik egy­másnak. Jól esik az emléke­zés. Lassan sűrűsödik az embergyűrű körülöttük. Be­szélnek a vöröshadsereg di­cső fegyvertényéről Az em­lékezés ünnepélyes pillanata mindenkire hatással van. — Munkások voltak és a saját hatalmuk kivívásáért harcol­tak. Most ezt a harcot ün­nepllk a munkáshatalom 13: évében. Az üzemi pártszervezet ré­széről Sándor elvtárs üd­vözli a munkásmozgalom har­cos veteránjait Megható pil­lanatok ezek. A Városi Párt- bizottság első titkárának, Szarvas elvtársnak üdvözlé­se után Dikó László elvtárs köszönte meg a megemléke- zest A* üzemi pártszervezet kedves emléktárgyakat aján­dékozott a vállalat tizenhat vo’t vöröskatonájának. Felejthetetlen 19-es Idők és a jelen, boldog ősz vete­ránjai példa ifjúságunk előtt. Az ő emlékezésük adja azt az erőt, amellyel munkásosz­tályunk vezeti a magyar dol­gozókat a felemelkedés, a szocializmus felé Kifizették Jászberényben is az első nyereségrészesedést A hóviharon tavasz első napján boldog emberek gyü­lekeztek a Jászberényi Vas­ipari Vállalat kultúrtermé­ben. Részben már tudták miről lesz szó, mégis vára­kozóan tekintettek az ünne­pélyes tanácskozás elé. Tősér elvtárs, a vállalat igazgatója rövid beszámoló­jában elmondta, hogy nyere­séget értek el, 116 százalékos tervteljesítést, mely 48 ezer forintot hozott előirányzaton felül. — A lü napi fizetésnek megfelelő részesedéshez sokban hozzájárult a laka­tos- és vizvezetékszerelő részleg, de az egész válla­lat kollektív Jó munkája. A termelékeny műnkét iga­zolja a műk éri béralap- megtakarítáa la. — Remélem hogy a munkánk én a Jövő­ben eredményes termelésünk meghozza, amire mind any nyian várunk; a büszke él­üzem kitüntetést — fejezte be Tősér elv társ. A párt, a tanács és a szak- szervezet kiküldöttei a kiala­kult jó kollektív szellem megtartására hívták fel a figyelmet. Emlékeztettek ar­ra, hogy a miultban a tőké­sek nem fizettek nyereségré­szesedést, hanem még a be­csülettel megdolgozott pénzt is valami fondorlattal meg­csonkították. Elsőnek Barátik József la­katos vette át a borítékot, 18 napra 1437 forintot. K.jszstya- kov Pál segédmunkás becsű etes munkájáért 1068 forint nyereségrészesedésben része­sült Szívós József 1515, Orosz József 1942, Mészáros F« nsnené könyvié MM farte- *ot kapott. Kanócnak a nwMb—. ki nem munka után te megvan az összetartás a vállalatnál. Mm akarták a kapott pénzt elherdálni A do'gozák egy részének tervei vannak, több mint 25 százaléka OTP taka­rékbetétkönyvet kért. A hangulatos tanácskozás azonban nem fejeződött be. A vállalatnak — ha fiatal is — vannak már hagyományai. Így a közös névnap. Ezt egy- egy fontosabb termelésd ta­nácskozás után megszokták tartani. Most majdnem egy félévre való névnapot ültek. Istvántól Györgyig mindenki benne volt A szakszervezet elnöke a neveseket” megajándékozta. A csomagokból kedves kis emléktárgyak kerültek elő, amit a köszöntő csípős mon­danivalója egészített id. A nevesek” sem maradtak adósok, hanem megvendé­gelték a köszöntőket és öröm- mai ürítették pcfaaraéntt endnkveftN. — JÓI ddjtceáMk. msfffede- rrxBiiék. (AndrásO SEGÍTSÉG az újszülöttnek Néhány nappal ezelőtt be­számoltunk arról, — hogy Alattyánban 12 család 50 kh-n megalakította a Mező Imre Tsz-t. Pádár Jánosné, a jászberényi járás tsz-szervc- zője őrömmel újságolta, mi­lyen jelentős segítségben ré­szesítik az évek során meg­erősödött tsz-ek „testvérké­jüket’'. Kiss D. József elnök­nek, az Úttörő Tsz és a Vö­rös Csillag Tsz tagsága aján­lotta fel patronálását: gaz­dasági felszereléssel segítik az új tsz-t. Ezenkívül meg­kapták az egykori Petőfi Tsz 15 férőhelyes istállóját, mely­be május folyamán öt, szer­ződéses alapon törlesztendő tehén kerül. — Kormányunk 3004-e» rendelet« alapján 4 hold hasznosítható erdőhöz is hold haxcnosítható erdőhöz is Jutott a fiatal Mező Imre

Next

/
Thumbnails
Contents