Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
Mil KELL ÍVŰM a népi ellenőrzési bizottságokról? Az országgyűlés a múlt évi utolsó ülésszakán -részletesen foglalkozott a társadalmi tulajdon védelmével és ezzel kapcsolatosan megalakította a népi ellenőrzésről szóié 1957. évi hetes számú törvényt, amelynek végrehajtási utasítása a napokban jelent meg. Mint a törvény bevezető része aláhúzza, a népi ellenőrzés létrehozása azért szükséges, hogy az államrend védelme ,a nép vagyonának pazarlása elleni harc. a törvények és rendeletek betartása és végrehajtása széles társadalmi támogatással, kellő hatékonysággal. megfelelő szervezeti keretek között folyjék. A népi ellenőrzés a Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló Központi Népi Ellenőrző Bizottságokon, valamint a fővárosi, megyei, — megyei jogú városi, járási népi ellenőrzési bizottságokon keresztül valósul meg. .Mi a feladata a népi ellenőrzésnek A népi ellenőrzési bizottságok feladataikat a népi ellenőrök közreműködésével, a dolgozók támogatásával látják el. Feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak az állami szerveknek az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításában. a nép vagyonának védelmében és a visszaélések leleplezésében. Feladatuk, hogy a közérdekű bejelentésekkel tudomásukra hozott, vagy vizsgálataik során megállapított tények alapján harcoljanak — személyekre és az általuk betöltött állásra tekintet nélkül — az ellenséges, a korrupt és bürokrata elemek leleplezéséért és eltávolításáért. Feladatuk továbbá, hogy közreműködjenek a feltárt hibák megszüntetésében, javaslatot tegyenek egyes személyek felelősségre* vonására és minden tevékenységükkel közreműködjenek a népi demokratikus állam további erősítésében. Hogyan működik a népi ellenőrzés? Mind a központi, mind a területi népi ellenőrzési bizottság jogkörét területenként gyakorolj^. Az ellenőrzési feladatok ellátásával népi ellenőröket bíz meg, akik általában a népi ellenőrzési bizottság egy tagjának vezetésével vizsgáló csoportban végzik munkájukat. Szükség esetén munkájukba szakértőket is bevonhatnak. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság bármely állami szervnél, vállalatnál, társadéiról egyesületnél, szövetkezetnél, szövetkezeti vállalatnál, illetve ezek központjainál vizsgálatot tarthat. Ennek során ellenőrzi a mi-, nisztériumokat, valamint a közvetlen irányításuk alá tartozó vállalatokat, intézményeket, hivatalokat, stb. A területi népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzik a területileg illetékes tanács államigazgatási szerveit, valamint a tanács irányítása alatt álló hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, illetve ezek területi szerveit, valamint a területükön működő magánkisipar és magánkereskedelem tevékenységét, azokat a területükön lévő, minisztériumi irányítás alatt álló vállalatokat, intézményeket, hivatalokat, amelyek a terület lakosságát árukkal, vagy — szolgáltatásokkal látják el. Nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a területükön működő szervek, intézmények és vállalatok tevékenysége összhangban van-e a népi demokratikus állam rendjével, nem tapasztalnak-e olyan jelenségeket, amelyek az állam rendjét, a népgazdaság és a dolgozó nép érdekeit veszélyeztetik. Amennyiben a népi ellenőrzési bizottság bűncselekménynek minősülő jogsértést tapasztal, megállapításait a területileg illetékes rendőrséggel, vagy ügyészséggel közli. A rendőrség, illetve az ügyészség 8 napon belül köteles eljárni, és az eljárás eredményéről a bizottságot értesíteni. Ha a mulasztás nem minősül bűn- cselekménynek, a felügyeletet gyakorló felettes szervnek küldi meg észrevételeit a népi ellenőrzési bizottság. Amennyiben az eljárásra jogosult szerv a bizottság észrevételei alapján a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az illetékes minisztert, vagy a Minisztertanácsot keresi meg. A népi ellenőrzési bizottság tagjainak jogairól A népi ellenőrzési bizottság tagja ellenőrzési tevékenysége során bármikor be- tekinhet minden olyan iratba és beléphet minden olyan •helyiségbe, amely ellenőrzési, vagy tájékozódási feladatának végrehajtásához szükséges. Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozói kötelesek a szerv működésének ellenőrzéséhez, vagy tanulmányozáséhoz szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani, szóban, vagy írásban felvilágosítást, vagy a kívánt okiratokat bemutatni. A népi ellenőröket, az irodák munkatársait és az ellenőrzésbe bevont szakértőket működésük során — megbízatásuk keretei között — ugyancsak megilletik ezek a jogok. A népi ellenőrzési bizottság elnökeit, elnökhelyetteseit és tagjait feladatuk ellátásához szükséges igazolvánnyal kell ellátni és őket ellerőrzési tevékenységük körében közhivatalnokot meg illető büntetőjogi védelem- illeti meg, az ellenőrző munkájukat gátló magatartás,! vagy tevékenység elhárításai érdekében szükség esetén j karhatalmat vehetnek igény-J be A népi ellenőrzés munka-j jában résztvevő személyek; felelősek azért, hogy a megállapításiak alátámasztására j szolgáló adatok valóságát J gondosan ellenőrizzék és at feltárt tényeket a valóságnak! megfelelően, minden ferdítés} nélkül közöljék, őket felada-J taik ellátása során a köz-! hivatalnokokkal azonos bűn-« tetőjogi felelősség terheli. « A törvény kimondja, hogy! aki a népi ellenőrzési bi-t zottság elnökének, elnökhe-! lyettesénelr, tagjának, illetve} a népi ellenőröknek törvé-t nyes hatáskörében folytatott ♦ ellenőrző tevékenységét szán-! dékosan gátolja, aki a népi* ellenőrzési bizottság tagja ál-! tál kívánt ée az ellenőrzés-j hez szükséges adatok, okira-* tok vagy felvilágosítások, illetőleg nyilatkozatok rendelkezésre bacsátását megtagadja, bűntettet követ el és amennyiben a cselekmény súlyosabb bűntető rendelkezés alá nem esik, egy évig terjedhető börtönnel büntethető. KÖZLEMÉNY Az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának Ágit. Prop. Osztálya közli, hogy február hó 21—22-én (pénteken és szombaton) a mar- xizmus-leninizinus tanfolyam propagandistái részére előkészítő lesz. Ezúton is felkérik az elvtársakat, hogy pénteken reggel 8 órakor pontosan jelenjenek meg az előkészítőn. Közlemény Az MSZMP Szolnok városi Bizottságának Ágit. Prop. Osztálya közli, hogy február hó 21—22-én (pénteken, szombaton) propagandistái részére előkészítőt tart. Ezúton is felkérik elvtársakat, hogy pénteken reggel 8 órakor az előkészítőn pontosan jelenjenek meg. Ankét a Polgári Törvény- könyv tervezetéről A Hazafias Népfront Megyei Vezetősége és a Magyar Jogász Szövetség a Polgári Törvénykönyv tervezetének megvitatására február 24-én délután 2 órai kezdettel a megyei tanács nagytermében újabb ankétot tart. Az ankét tárgya a Polgári Törvénykönyv tervezetének „Egyes szerződések” c. része (332—544. §). Az ankét vezetője dr. Simon Gyula budapesti ügyvéd. Az érdeklődőket szívesen látja a rendezőség. A Nemzetközi Geofizikai év keretében múlt év október 4-én a Szovjetunióban fellőtték a Föld első mesterséges holdját. A 83.6 kg súlyú „Szputnyik” a csillagászatban az Alfa 1957 nevet kapta. Rövid idő múlva — november 3-án, — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának előestéjén a Szovjetunió tudósai útjára bocsátották a több mint fél tonnás (503 kg súlyú) egy kutyát is tartalmazó második szputnyikot, =** a Beta 1957-et Többszöri kudarcba fulladt kilövési kísérlet után 1958. február 1-ón az Egyesült Államok Cape Cansveral-i rakéta kísérleti telepéről fellőtték a 8 kg súlyú, tehát a szovjet Beta 1957-es mesterséges holdnál 63-szor kisebb első amerikai mesterséges holdat, csillagászati nevén Alfa 1958-at. A szovjet mesterséges holdak pályája az egyenlítővel 65 fokos szöget zár be és ezért egy keskeny, déli, illetve északi sarki terület kivételével (térképünkön feke» te terület) az egész Földön megfigyelhető. Az amerikai mesterséges hold az egyenlítő síkjától 34 fokra eltérő pályán kering, tehát a szovjet holdak pályájával ellentétben a Földnek csak sokkal kisebb területén figyelhető meg. Ez azt jelenti, hogy a szputnyik megjelenik Amerika fölött, míg aa amerikai mesterséges hold nem juthat el a Szovjetunió területe fölé. A Szovjetunióban befejeződött a jelöltek összeírása Elkészült a választók névjegyzéke Moszkva (MTI). Március 16-án a Szovjetunióban több. mint 120 millió szavazó járul az urnák élé, hogy megválassza küldötteit a Legfelső Tanács két házába a szovjet alkotmány és a választójogi törvények értelmében a jelöltek összeírásának egy hónappal a választások előtt be kell fejeződnie. — Szombatig mind az 1364 választókerületben jegyzékbe vették a társadalmi szervezetek és választói gyűlések javasolta jelölteket ugyancsak egy hónappal a választások előtt el kell készíteni a szavazásra jogosultak jegyzékét. A hátralévő egy hónapban a választóknak módjukban áll panasszal élni, ha nem szerepelnek a névjegyzékben. A választásokig hátralévő egy hónapban a jelöltek gyűléseken találkoznak a választókkal és beszámolnak munkájukról. A választókerületek jelölő gyűlésein a dolgozók maguk választják ki, kit tartanak legalkalmasabbnak arra, — hogy méltón képviselje őket a Legfelső Tanácsban. Az a tény, hogy egy-egy kerületben csak egyetlen jelölt nevét ajánlották a választók, azt bizonyítja, hogy a Szovjetunióban nincsenek ellentétes érdekű osztályok és a nép teljes egysége a választási előkészületekben is kifejezésre jutott. A választók teljes bizalommal viseltetnek a kommunisták és pártonkí- vüliek blokkjának jelöltjei iránt és nem kétséges, hogy ez az egység, bizalom és a párt iránti szeretet és lelkesedés hangot kap majd a választásokon is. Február 19-én, (szerdán) délután 5 órai kezdettel a Sipos téri iskolában Bajtai Károly elvtárs, országgyűlési képviselő beszámol az országgyűlés legutóbbi ülésszakáról és ez alkalommal fogadó órát is tart. Megismétlődött a hiba A Szolnok megyei Néplap február 7-t számában olvastam egy cikket arról, hogy a fővárosi színészek előadása elmaradt. Hasonlóan jártunk mi is. Már hetekkel előbb plakátok jelezték, hogy január 30-án községünkben fővárosi művészek előadásában a „Hulló falevél” című vidám, zenés műsorban gyönyörködhet a lakosság. Ebben a kisközségben nem mindennapi esemény még az sem, ha egy vidéki kultúrgárda látogat el hozzánk, s nyilvánvaló, hogy a pesti színészeket milyen izgalommal várta a közönség, De csalódtunk, mivel két nappal az előadás előtt tudatták, hogy az elmarad. Voltak olyanok, akik tréfának vélték a dolgot, s nem hitték, hogy így becsapták őket. Én is azzal fejezhetném be soraimat, amint a korábbi cikkíró, hogy az ilyen cselekedet megbosszulja magát, s a csalódott emberekből a következő alkalomkor nem Iahet közönséget toborozni. Borzák Balázs Jászivány Bírálhatják-e, a kommunisták szabad pártnapokon hibákat? Az alábbi történet rávilágít, miért fordulok e kérdéssel a szerkesztőséghez, a Kujbísev-gyár lakás- és városgazdasági osztályának pártszervezetében szabad pártnapot tartottak, amelyen megvitatták a lakóházak általános tatarozásának és folyamatos javításának kérdését. Az egyik párttag több észrevételt tett az osztály munkájának fogyatékosságairól. Néhány párttag, így közöttük én is, támogattam a felszólalást. Néhány nap múlva behívattak bennünket a pártbizottság ülésére. A napirenden „A bíráló megjegyzések” kérdés szerepelt. Az osztály pártszervezetének titkára kijelentette, hogy sok kbmmunista helytelen magatartást tanúsít a gyűléseken, s felsorolta a nevünket. Szerinte a helytelen magatartás abban nyilvánul meg, hogy a szabad pártnapon elmondott bírálatunkkal aláássuk az osztály vezetőjének tekintélyét és a pártonkívülieknkk alkalmat adunk a nem kívánatos következtetésekre. Általában figyelmeztettek bennünket, hogy a párton- kivüliek jelenlétében nem lehet bírálni sem a gazdasági, sem a pártvezetést. Mintha ez csupán a zárt taggyűléseken lenne szabad. Vajon ez így van? J, Csemova, az SZKP tagja, Kujbisev AZ ALAPSZERVEZETEKBEN a szabad pártr.apok a pártmunka egyik lenini hagyományát jelentik. Azok a pártszervezetek, amelyek mindig csak zárt gyűléseket igyekeznek tartani, valójában elhatárolják magukat a pártonkívüliektől, szűkítik lehetőségeiket, amelyekkel hatni tudnak a tömegekre. Helytelenül járnak el azonban azok a pártszervezetek is, amelyek kizárólag szabad pártnapokat tartanak.' Ez arra vezet, hogy megszűnnek a határok párttagok és pártonkívüliek között, a kommunistákat megfosztják attól a lehetőségtől, hogy a párt belső életére vonatkozó fontos kérdésekben vé'eményt cseréljenek. Eszerint tehát minden véglet káros. Ám. ha szabad pártnapokat tartanak, ezt nem díszelgés, nem formaság kedvéért rendezik, hanem azért, hogy szabaBÍRÁLAT a szabad pártnapokon dón megvitassák a kérdéseket, meghallják a különféle nézeteket, feltárják a hibákat ég megjelöljék a hibák ki küszöbölésének útjait. ISMERETES, hogy a párt szervezeti szabályzata a kommunisták számára kötelezővé teszi az önbírálat és az alulról jövő bírálat fejlesztését, a munkában a fogyatékosságok felderítését és azok kiküszöbölését. A párttagnak ez mindennapos kötelessége, amelyet különféle úton-módon valósít meg, közte úgyis, hogy felszólal a pártgyűléseken, függetlenül attól, hogy az szabad pártnap, vagy zárt taggyűlés. Ha a 6zabad pártnapokon a kommunisták nem mutatnak példát a bírálatra, ha hallgatnak azon hamis elképzelésből, hogy a hibák bírálata csökkentheti egyik vagy másik dolgozó tekintélyét, úgy az ilyen gyűlésnek nem lesz valami nagy értéke. Ha valamilyen kérdés a szabad pártnapon megvitatásra kerül, úgy a hibákról kertelés nélkül beszélni kell. Lenin azt mondta, hogy a párt közvetlen kötelességének tartja a hiba nyílt beismerését, okainak feltárását, a hibát létrehozó helyzet elemzését, a hiba kijavítására szolgáló eszközök figyelmes megvitatását. Pártunk „elég erős ahhoz, hogy nyiltan bírálja önmagát, hogy a hibát és gyengeséget köntörfalazás nélküli hibának és gyengeségnek nevezze” mondotta Lenin (Lenin Művei, 21. kötet, 165. oldal). A párt következetesen a lenini úton halad, bátran feltárja a hibákat, s a dolgozók szemében ettől még erősebbé válik, tekintélye még jobbam megnöveltszik. Az, ami a pártra egészében vonatkozik, bizonyos kötelezettségeket ró minden alapszervezetre. Az alapszer- vezet legyen a bírálat és az önbírálat kezdeményezője, ne takargassa saját gyengeségeit és ne tartsa vissza a kommunistákat a jogos bírálattól. AZ ALAPSZERVEZETEK egyes titkárai ezt nem értik meg. Ivanov elvtárs, a zmejnogorszki mezőgazda- sági gépesítési iskola pártvezetőségi tagja ezt írja: „Párt- vezetőségi ülést tartottunk, amelyre pártonkívüli mestereket és előadókat is meghívtunk. Egyetlen kérdés szerepelt a napirenden: a gép- és traktorállomány állapota. Felszólalásomban egyes párttagokat megbíráltam azért, mert a termelésben nem mutatkozik meg é’csapat-szere- pük, mert keveset törődnek a technikával. Az ü’ég után csupán a pártvezetőség tagjai maradtak a teremben, s a titkár szemrehányást tett nekem, mondván, hogy felszólalásom kompromittálja a kommunistákat, aláássa tekintélyüket, s hogy a jövőben a szabad pártnapokon vagy nyílt gyűléseken ilyeneket nem kell mondani.” A harkovi terület kolomaki kerületében lévő Fronze- kolhoz pártvezetőségi tagja, Rezunyenko elvtárs a következő esetről számol be. Az építőbrigád kommunista vezetője munkaidőben közös ivászatot rendezett. Ezzel kapcsolatban megjegyzés került a faliújságra. Amikor az ügyet a pártvezetőségi ülésen megvizsgálták, egyesek kijelentették, hogy a faliújság szerkesztőbizottsága helytelenül járt el. A párttagot nem lehet bírálni a faliújságon. * E HELYTELEN elképzelések, amelyekről Csernova, Ivanova és Rezunyenko elvtársak beszámoltak, a kommunista gőg megnyilvánulásai, a párt és a .tömegek, a kommunisták ás a pártonkívüliek közötti kölcsönös viszony lenini elveinek meg nem értése. A szabad pártnapokon rendszerint nem vetik fel a párt belső életével kapcsolatos kérdéseket. A szervezeti szabályzat a párttitok megtartására kötelez, s ezt figyelembe kell venni a kommunistának, amikor fe’szólai a szabad pártnapokon. Ennek azonban semmi köze azon kísérletekhez, amelyekkel mesterségesen szabályozni akarják a bírálatot a szabad pártgyűléseken.
