Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-18 / 41. szám

VTEXa PROLETÁRT At EGYESÜLTETEK! SZOLJI OK MEGYEI t A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG é© A MEGYEI TANACS LAPJA | Mai &zámu,Hlcból: l Bírálat a szabad pártnapokon * A Szolnoki Szabadság tsz életéből Z ■ l Gyermekek az éjszakában IX. évfolyam, 41. szám. Ara: 50 fillér. 1958. február 18. kedd, tMWtWIDHHHHtHtl Smojei-tnaq.iiar batálíáyi izezz&dls 1948. FEBRUÁR 18-ÄN a Kreml falai között egy ok­mányt írtak alá. Ez az okmány a magyar nép felemel­kedésének, erősödésének szüntelenül buzgó forrásává vált. A szerződés neve barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés. Mind a három pontot lelkiismeretesen betartotta barátunk és segítőtársunk: a Szovjetunió. Ez talán az első olyan többoldalú szerződés a magyar nép életében, amelyet a teljes egyenjogúság, a nemzeti szuverenitás, jogaink tiszteletbentartása szelle­mében. fogalmaztak. A magyar és szovjet nép barátsága persze nem az egyezmény aláírásánál kezdődött. Jóval előbb annál. 1917-ben százezernyi magyar hadifogoly harcolt a Vörös Hadsereg soraiban, életével és vérével segítette diadalra a szocializmus ügyét. A szovjet nép, a szovjet állam nem maradt hálátlan. Azóta is minden lehető alkalom­mal igyekszik kimutatni barátságát, minden szónál fényesebben csillogó tettekkel. „Megvallattak, hogy vér­zett a húsunk” — írja József Attila a kommunista moz­galom bebörtönzött legjobbjairól, akiknek szabadságát a Szovjetunió szerezte vissza. És hogy ne szerepeljünk szégyenteljesen a népek történetéiben, figyelmeztető szó­val óvott minket a náci barbarizmushoz való csatlakozás ellen. Nem rajta múlt, hogy a történelem legszégyentel- jesebb, igazsgtalan háborújába sodródtunk. Amikor al­kalom nyílott rá, igyekezett megjftviditeni minden ren­delkezésére álló eszközzel a magyár nép szenvedéseit. Sokan emlékszünk még arra a 2Ö0 teherautó élelemre, amely a közvetlen éh-haláltól mentette meg Budapest népét akkor, amikor az élőnyomuló szovjet hadsereg utánpótlása is nehézségekbe ütközött. A Szovjetuniónak köszönhető, hogy teljes jogú államként vehetünk részt a szocialista tábor életében, és a világpolitikában. E TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEK után nem lehet csodálkozni azon, hogy ez a szerződés a magyar népre előnyös é& kedvező feltételek között született meg, és rendkívül nagyjelentőségű mindkét nép gazdasági meg­erősödése szempontjából. A két ország szakadatlanul bő­víti gazdasági és kulturális kapcsolatait. 1948 végén meg­kötötték a szovjet—magyar kereskedelmi szerződést, amely jelentős segítséget nyújtott a hároméves terv tel­jesítéséhez. A Szovjetunió szükségletünknek azbesztből 100, foszfátokból 80, és vasötvözetből 60 százalékát fe­dezte. A szerződések értelmében Magyarország komplex- gyári berendezéseket és nagyarányú műszaki segítséget kapott Diósgyőr, Sztáünváros, a Borsodi Vegyikorobinát és sok más iparlétesítmény létrehozásához. A gazdasági segítség hatalmas méreteikben járult hozzá országunk fejlesztéséhez, és amikor kellett, nem­csak kereskedelmi, hanem katonai segítséget is adott a Szovjetunió ahhoz, hogy vívmányainkat megvédhessük, szocialista országunkat tovább építhessük. Hogy a munkások és parasztok gyermekeit ne vigye el az ezernyi fajta népbetegség, a szapora csecsemőhalál, hogy a ma­gyar nép ne legyen rabszolga. 1956 őszén a barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés és a varsói egyezmény szellemében szovjet katonák vére öntözte újra a magyar földet. É amikor elhallgatlak a fegyverek, a kifosztott, sztrájkoktól meggyengíteti, nélkülöző országba Záhony felől begördültek a vagonok százai és ezrei, megrakva építőanyaggal, élelmiszerrel, iparcikkekkel. A Szovjet­unió’és a baráti szocialista államok segítségével újra lábra álltunk. 1957-BEN A SZOVJETUNIÓ újabb készségét adta barátságának, és áldozatkészségének. Hatszázharmincöt millió rubel értékben kaptunk áruhitelt, amelyet 240 millió rubeles szabad valutában nyújtott kölcsön köve­tett. A kedvező részletfizetést csak 1961-ben kezdjük meg. Fontos részét képezik a két ország együttműködésé­nek, a kölcsönös tudományos-műszaki kapcsolatok. Meg­gyorsítják az új gyárak és erőművek építését, megköny- nyítik a tudomány munkásainak együttműködését. A magyar tudósok és szakemberek rósztvesznek az Egyesí­tett Atomkutató Intézet munkájában, a szovjet ipar se­gítséget nyújt a magyar uránlelőhelyek feltáráshoz és a közösen építendő atomerőmű előkészítéséhez. A HÍRES MAGYAR IPAR a Szovjetunióban nagy népszerűségnek örvend. Motoros hajóink a Volga—Don csatornán közlekednek. Portáldaruink a szovjet kikötők munkásainak munkáját könnyítik meg. Se szeri, se száma azoknak a finom műszereknek, amelyeket a Szovjetunió tőlünk vásárolt. Igen fontos tény az is, hogy a magyar- országi exportnak a közszükségleti cikkek csupán egy­negyedét teszik ki. I Az egyszerű ember talán leginkább kulturális kap-t csolataink élénkségén tudja lemérni, mit is jelent a szovjet—magyar barátság és együttműködés. Magyar, írók és költők, zenészek és képzőművészek olvashatók, $ hallhatók és láthatók a Szovjetunióban. Petőfi, Ady, Jó- £ zsef Attila költeményei, Jókai és Mikszáth regényei min- £ dennaposak, megszokottak és kedveltek a Szovjetunió könyvesboltjaiban. A szovjet hatalom 40 éve alatt 420 magyar írótól megjelent művet adtak ki 29 nyelven, több marit 11 millió példányban. A rádióhallgatók gyakran gyönyörködhetnek Kodály Zoltán. Bartók Béla, Erkel Ferenc műveinek előadásában. Fischer Annie zongora­művésznő nagyszerű Chopin és Beethoven inte-pretálá- sát ujjongó, tapsoló, lelkesedő szovjet emberek hallgat­ták a moszkvai, leningrádi és kievi hangversenytermek­ben. Se szeri, se száma a sok magyar filmnek, amelyet a szovjet emberek milliói kedvelnek. XJj „segítőtársat" kapott a Meteoro­lógiai Intézet A várható időjárás megha­tározásához a Meteorológiai intézet külföldről naponta 5—600 helyről kap többezer adatot. A rádión és távgép­írón érkező nemzetközi jele­tet ügyeskezű rajzolók je­lölik be az előre nyomott tér­képekre. — A térképek megrajzolása azonban sok időt és rajzolót kíván. Ezen segít most az az új berende­zés, amelyet az intézet nem­régiben állított munkába. — A Fakszimile nevű készülék a képtáviróhoz iasonlóan működik, csak nem annyira finoman, érzéke­nyen, s a berendezés csak vételre alkalmas. A térképe­ket Majna-Frankfurtbói ad­ják, s onnan az adás pillana­tában automatiktisan indít­ják az intézet vevő^Aszülékét. A készülék átlagosan tizenhét perc alatt rajzol meg egy 50x 40 centiméteres térképet. Az új gép nagy segítséget ad az intézetnék, gyorsítja a kül­földről érkező meteorológiai adatok feldolgozását. (MTI) Christian halála Estéről estére sokan tapsol­nak a világirodalom talán legismertebb romantikus hő­sének, Cyrano de B ergerac- nak. Minden nézőt megrendít a nagyorrú rút lovag szenve­dése, aki melegen érző szívet, bátor,, világos értelmet, szi­porkázó szellemet kapott ajándékba az arc szépsége helyett. Mégis háttérben ma­radt, saját hangján, de Chris­tian képében szólt az imádott Roxanhoz. Eljött a háború és Arrasnál elesett Christian. Cyrano ajkát most már a ha­lott barátnak kijáró tisztelet pecsétje zárta le. (Képünkön: A kadétok gyá­szolják Christiant.) eou-iei és a mafyyat wsze^ozdnsá^ ía^asztataícscdic minden tuütden dr. Somos András Kossuth>dijas akadémikus nyilatkozata A szovjet—magyar barátsá­gi, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából dr. Somos András Kossyth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság El­nökségének fagja nyilatkozott az MTI munkatársának. — Az évtizedes távlatból visszatekintve fejlődésünkre, megállapítható, hogy különösen felbecsülhetetlen volt számunkra az a segíti ség, amelyet a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság építésének gazdag tapaszta­lataiból kaptunk a Szovjet­uniótól. Hiszen e téren teljesen uj alapokon kellett munkánkat cezdeni. Az a körülmény. — hogy jelenleg már állami gaz­daságaink és termelőszövet- íezeteink többsége szépen övedelmező termelési tévé- kenységet folytat, hogy gép­állomásaink a legfontosabb alajmunkákat gépesítették, beszédes bizonyítéka annak, íogy a sokszor nagyon nehéz körülmények közepette folyó munkát, amelyben az 1956. évi ellenforradalmi esemé­nyek jelentették a legkomo- yabb akadályt, eredménnyel tudtuk végezni. — A növénytermesztés és az állattenyésztés munkájá­nak állandó korszerűsítéséhea termesztési módszerek és az állatenyésztési eljárások egész tömegét vesszük át a Szovjetuniótól. — Az állattenyésztésben messzemenő hatása volt a természetszerű állatnevelési módszernek, az itasásos bor- junevelésnek. a mesterséges termékenyítés bevezetésének, valamint az állatok jó takar­mányozását nagymértékben elősegítő nagyüzemi sil,ózás bevezetésének. Az elmúlt évek során sike­rült elérni, hogy a mezőgazdasági termelés legnehezebb alapvető mun­káit túlnyomó többségben már korszerű gépekkel vé­gezzük. E téren is a Szov­jetunió segítségét kell el­sősorban hangsúlyoznunk. A különböző méretű von­tató-traktoroktól kezdve a legkorszerűbb tőzegcserép­gyártó gépig, úgyszólván valamennyi géptípusból kaptunk mintapéldányokat, valamint műszaki leíráso­kat ahhoz, hogy a nagyobb mennyiségben szükséges gépek gyártását hazánk­ban is megkezdhessük. A hazánknak átadott kü­lönböző mezőgazdasági vonói gépek, ekék. vető- és betaka­rítógépek száma meghaladja a háromezret. — A szovjet agrártudo­mány megismerése megvál­toztatta mezőgazdasági kuta­tómunkánk arculatát. — A Szovjetunióban járt magyar kutatók tapasztalatai szerint, valamint az itt járt szovjet kutatókkal, tudósokkal foly­tatott megbeszélések alapján, mezőgazdasági kutatási in­tézményeink hálózatát a ter­mesztési tájakra építettük. A Szovjetunióban tanult aspi­ránsok többsége ma már itt­hon végez komoly kutató­munkát. — A szarvasmarhanemesí­tés terén nagy lehetőségek tárultak fel azzal, hogy a kosztromaä fajtával elkezd­hettük a magyar-tarka és a magyar-szürke fajták keresz­tezését. Hasonlóképpen szov­jet segítséggel bővítettük ki a sertéstenyésztésben rendkívül kedvezően alkalmazható ha­szonállat-előállító keresztezé­seket. Juhtenyésztésünk gyapjutermesztésének színvo­nalát nagyban emeli a kauká­zusi, az aszkániai és a sztav- ropoli juhíajtákkal való ke­resztezés. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy mezőgazdaságunknak a felszabadulás után bekövet- kezet újjászületésében döntő szerepe volt a szovjet mező- gazdasággal való kapcsola­toknak. Az együttműködés azonban távolról sem volt egyolda­lú. A szovjet tudósok nagy­ra becsülik és tanulmányoz­zák a talajtani tudomá­nyokban elért magyar ered­ményeket, s különösen nagy érdeklődést tanúsíta­nak a szikesek és a homok­talajok javításának ha­zánkban kialakított mód­szerei iránt. Nagyra értéke­lik a magyar növénynemc- sítési eredményeket is. Ismeretesek a szovjet ku­koricatermesztők előtt a ma­gyar hibridkukoricafajták. Aa állatenyésztési'munkákban a szovjet szakemberek fehasz- nálják mindazokat a tapaszta­latokat, amelyeket a magyar­tarka tehén, mangalica, a nonius és az egyéb lófajták tenyésztésével kapcsolatban nyújtani tudunk. •— Várható, hogy a már szervezetté vált tudományos kapcsolatunk a jövőben ia mindkét fél számára gyü­mölcsöző lesz, — fejezte bo nyilatkozatát Somos András. --------— Árad a Duna, újabb árhullám a Tiszán az Országos vízügyi Főigazgatóság tájékoztatója Az utolsó 24 órában a Tisza északi vízgyűjtő területén 25- től 60 milliméter csapadék hullott, ami meggyorsította a hóolvadást és a Tiszán újabb árhullám keletkezett. Tiszabecsnél a magyar sza­kasz első vízmércéjénél a vasárnap reggeli 260 centimé­terről hétfőn reggel 8 órára 358 centiméterre emelkedett a Tisza vize. A szovjet vízügyi szervek további erőteljes ára­dást, jeleznek, ezért a felső Tiszán elsőfokú árvédelmi készültséget rendeltek el. A Duna szintén árad. A szi­getközi szakaszon a Duna jobbpartján elsőfokú készült­séget rendeltek el. Ha az eső­zések nem tartanak tovább, a jelenlegi dunai ár Budapest­re érkezve 650—660 centimé­ter vízállással egy-két deci­méterrel ellepi az alsó rak­partokat. (MTI) A kultúra csodálatos bőségét, a szovjet irodalom örökszép alkotásait viszont a magyar nép milliói élvezik. Évről évre felkerekedtek és felkerekednek nagy írók és művészek, akik eljönnek mihozzánk, hogy a szovjet kul­túra kimeríthetetlen tárházából részleteket mutassanak be nekünk. A Pjatnyickij-kórus, David Ojsztrah csodála­tos hegedűje, a jelenleg is Magyarországon tartózkodó Szvjatoszláv Rihter zongoraművész érett, briliáns művé­szete a magyar nép örök élménye marad. Gorkijt, Maja­kovszkijt, Solohovot, Ehrenburgot százezres példányszá­mokban terjesztik és olvassák minálunk. És még sorol­hatnánk sokáig a felejthetetlen neveket, egy baráti nép kultúrájának lelkes tolmácsolóit és agitátorait. TÍZ ÉV ALATT hatalmas utat futottunk be. Ipari ország lettünk, megerősödtünk, gazdagabbak vagyunk Milliókhoz jutott el a kultúra szava És ha felmérjük a megtett utat, ne felejtkezzünk meg soha a magyar— szovjet barátsági szerződésről, két egyenrangú, egymást tisztelő és szerető nép barátságának és együttműködésé­nek örök dokumentumáról. V

Next

/
Thumbnails
Contents