Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

Tanul, szórakozik . A FALU NÉPE Aki nem ismeri jól a kisközségek életét, azt gon­dolná, hogy a téli hónapok alatt az ott lakó emberek nem élnek közösségi életet. De aki így vélekedik, az bizony csa­lódik, mert a mai falu embe­rét, asszonyát már nem riaszt­ja vissza sem a hó, sem a sár attól, hogy elmenjen a mozi­ba szórakozni, a kultúrházba. vagy ahol ez nincs, az iskolá­ba előadást hallgatni. A tu­dásszomj, a kultúra utáni vágy a legkisebb községben is megtalálható. TISZASZÖLLŐSÖN pél­dául olyan dolgokról beszél­getnek, érdeklődnek az egy­szerű emberek, mint a szput- nyikok és ez űrhajózás; S péntek esténként már meg­szokott az, hogy a kultúrház­ba gyűlnek, s az ismeretter­jesztő előadásokkal gyarapít­ják tudásukat, új termelési módszerekkel, konyhakerti növények termesztésével is­merkednek, meghallgatják a fontosabb rendeletek ismerte- tnésót, íj elbeszélgetnek a világ dolgairól is. Ugyancsak ebben a köz­ségben húsz dolgozó paraszt tanul szorgalmasan az ezüsté kalászos tanfolyamon Pásztor Károly, a községi tanács me­zőgazdasági felügyelőjének, irányításával. S hogy köny nyebb legyen munkájuk. Dia­film vetítéssel teszik még ért­hetőbbé az anyagot.­TOMAJMONOSTORA’ is évről évre fejlődik. S ezt nem csupán abból lehet le­mérni, hogy pld. 1956-ban óvoda és egy kéttantermes is­kola épült, valamint 1000 méter járdát kapott a község, hanem abban is, hogy most már orvosa is van Tomajmo- nostorának. Évek óta dédel­getett vágya teljesült ezzel a lakosságnak, hiszen áldatlan állapot volt az, hogy ha beteg volt valaki, Kunhegyesre, vagy Tiszaszentimrére kellett' orvosért menni, vagy oda­vinni a beteget. Ides-tova 8 éve, hogy felépült az orvosi rendelő és lakás, s most vég­re már van lakója. Ebben a községben is foly­nak az ismeretterjesztő elő­adások, s a múlt héten Bar­csai Ernő községi orvos érté­kes előadását hallgatták meg, kb. kilencvenen. Korábban Fazekas József mezőgazdasá­gi felügyelő tartott szakelő­adást az állatok téli takarmá­nyozásáról. TISZAPÜSPÖKIBEN a nőtanács szervezésében a múlt hó közepétől minden héten rendszeresen megtart­ják a szabás-varrás és a ké- zámunkatanfolyamot. Az előb- bin 56 résztvevő tanul, veze­tőjük a lelkes, pontos munkát végző Túlra Jánosaié. Földes Béláné 36 asszonyt és lányt tanít kézimunkázni. A szintén hetenként tar­tandó orvosi tanácsadáson 56—60 résztvevő hallgatja meg dr. Cseresnyés Kolozs előadásait. AZ ISMERETTERJESZTŐ előadásokon, a különböző tanfolyamokon való részvétel tanulást ég szórakozást is je­lent a falu népének. TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ Mezőgazdaság, egészségügy és interpel­láció a tanácsülésen A törökszentmiklósi városi tanács február hó 2-i ülésén táigyalta a vb elnökének be­számolóját az 1957. évi mun­káról. Elemezte a múlt év­ben végzett munkát, méltat­ta az eredményeket, majd megszabta a feladatokat. — Ezek között mint legfonto­sabbakat jelölte meg a ter­méseredmények további nö­velését és a termelőszövetke­zetek fejlesztését. Számada­tokkal bizonyította a beszá­moló a nagyüzemi gazdaság fölényét; Meghallgatta és megvitat­ta a tanácsülés az egészség- ügyi állandó bizottság beszá­molóját a város egészségügyi helyzetéről, az egészségügyi szervek munkájáról, tervei­ről. A vita során többen kér­ték, hogy a városban legyen egy taxi. Ugyanis többször előfordul, hogy a mentőautó úton van és sürgős esetek­ben nem áll rendelkezésre gépkocsi; Az interpellációk és beje­lentések mind közérdekűek voltak. Utak, járdák építésé­re, villany- és vízvezeték bő­vítésére tettek javaslatot. Ennél a napirendnél vitatta a tanácsülés a felvégi részen lakó 822 szülő kérelmét, mi­szerint — a régi —közel 200 éve épült, ma is iskolának használt, egészségtelen épü­let helyett — egy 12 tanter­mes iskolát kérnek. A ta­nácsülés egyhangúlag elfo­gadta a kérést és felterjeszti! a tanácstagok az illető Kak- a Művelődésügyi Miniszté-I igazgatási szervek vezetőitől riumhoz. Az interpellációkra 1 kielégítő vájaszt kaptak,­Válaszoljon a TÜZÉP Többen fordultak panasz- szal a tanácshoz, hogy ja­nuár 23. óta ha valaki briket­tet vásárol a TÜZÉP tele­pen, csak úgy kap, ha ugyan­annyi mennyiségű gyengébb minőségű, szenet is vesz. Ez lényegében árukapcsolás, amit a törvény tilt. A TÜZÉP te­lepen egy körlevelet mutat­nak, amelyet felsőbb szer­vüktől kaptak, s amelyben elrendelték a brikett és a gyengébb minőségű szén ilyen formában való eladá­sát. A tanács kereskedelmi felügyelője nem kapott erre- vonatkozóan semmilyen tájé­koztatást felsőbb szerveitől és a lakossággal sem tudatták, hogy ténylegesen mi a hely­zet. Szeretnénk, ha az illeté­kesek választ adnának erre a kérdésre. Már a tavaszra készülnek Tavaszvárás a Kertvárosban Közeledik az idő, amikor a szigorú tél átadja helyét a mindenki által úgy óhajtott és sóvárgó szívvel várt ta­vasznak. Még pár hét, s a ragyogó napsugár bearanyoz­za a nappalokat. Ilyenkor szokás mondani: no majd a tavasz minden jót meghoz, minden rendbe jön. Ezt mi, kertvárosi lakosok nem merjük állítani. Nem hiszünk abban, hogy majd a tavasz mindent helyre hoz, hogy nem kell újból a láb­szárig érő, jó tapadó, agya­gos sarat taposni, gyúrni, ha a fagy elmúlik. Tavaly ősz­szel többször igyekeztünk segítséget kérni, de nem akarja meghallgatni ezen panaszunkat az út ügyekkel foglalkozó szert. Pedig a Kertváros ma már nem a tanya világot kép­viseli, hanem szervesen hozzátartozik Szolnok vá­roshoz, A szépen fejlődő település nem a kiváltságosok nyaraló helye, a családi házak tulaj­donosai ipari munkások, pa­raszti dolgozók. Az utak szinte járhatatla­nok, a lejáróknál meg egye­nesen szerencse, ha olvadá- sos időben ép kéz-láb sikerül lejutni. Az első lejárónál pl. az ősszel odahozatott egy­két kocsi salaknak a halvány nyoma is alig maradt meg, ami mutatná, hogy hol is volt a járda. Egy-két autó salak segítene a bajon, s an­nak odaszállítása talán nem kerülne olyan tetemes ösz- szegbe, de sajnos eddig még kíváncsiságból sem járt itt senki, aki megnézze, hogyan lehetne segíteni. Szóvátettük már a földmű­vesszövetkezeti bolthoz veze­tő út jár hatatlanságát is, de marad minden a régiben. Messze ki kell kerülni a Szajol felé vezető útra a boltba igyekvőknek, sáros időben a rohanó autók a fel- ismerhetetlemségig ^ össze csapják őket. A TITÁSZ figyelmét is felhívnánk, hogy amint le­het a gyér világítást pótolja. Különösen fontos lenne a Rákóczifalva — Szajol felé szétágazó útnál egy ívlám­pa felállítása, mert ha va­laki az úgynevezett Száz­lábú hídról letér az or­szágúira olyan sötétség fo­gadja, hogy talán csak a pokolban lehet hasonló. A forgalmas úton könnyen adódhat baleset is, s mind­ezt el lehet kerülni egyetlen ívlómpa felszereésével. Ezeket várjuk mi a tavasz­tól, illetve az illetékes szer­vektől, mert egy kis érdek­lődéssel, törődéssel megod- ható panaszunk; Gosztonyi Árpád Szolnok, Kertváros Az alattyáni asszonyok között Kis jászsági község az Alattyán, mégis mozgalmas élet zajlik itt. Csütörtök este van. Úgy gondolja az ember falun, így 8 óra tájban nyu­govóra térnek a lakók. Igen így volt ez régen, amikor nem volt semmi' lehetőség arra, — hogy a falusi ember a jószág etetése után valahol is hasz­nosíthassa az estéjét. Ma már má* a helyzet itt. Meg van a mód és lehetőség a kulturális fejlődésre, amit bi­zony ki is használnak. A fa­luban villany-fény, mozi, kü­lönböző rendezvények nyújta­nak szórakozást esténként. Már régebben hallottuk, hogy a községben a nőtanács igen jól működik. Csütörtö­kön és hétfőn szoktak össze­jönni a falu asszonyai. Rövid érdeklődés után meg is találtuk a pártbizottság egyik jő meleg szobájában ta­nyázó asszonyokat és leányo­kat. Éppen kézimunkázlak — Nagy kört alkotva terefe­réltek munka közben. Az alattyáni asszonyok ar­ról beszélgetek, hogy 15-én este 7 órakor nagyszabású tea-estet rendeznek a párt székházában, ahol tea után a fiatalság táncolhat, és ízletes falatokról gondoskodnak. Sok mindent megakarnak oldani az asszonyok a faluban. Ter­veik nem egyedülállóak, segítséget is kapnak elsősor­ban a helyi pártszervezet­től. Hetenként kétszer hét­főn cs csütörtökön meleg szobát biztosit, a kézimun­kázni, és főzni tanuló fia­talok számára. A tervek azonban távolabb ra is néznek. A nőtanács lio? zá akar járulni a falu kultúr otthonának építéséhez. — A Kisz-esek segíteni akarnak de még az úttörők is. mert hisz a falu legnagyobb prob­lémája a kultúrház. Igen, a helyiség hiány akadályozza a kultúrális élet jobb kibonta­kozását. így a nőtanács terv­be vette és szeretné, ha a me­gyei művelődési osztály bizto­sítana számukra néhány színdarabot. Ezzel is segíteni szeretnék az úttörők nyári tá­borozását. A másik komoly beszéd té­ma március 8.-a a nemzetközi nőnapra való készülődés. Az alattyányi asszonyok Jásztelek és Jánoshida köz­séggel versenyben állnak a szervezeti munka megjaví­tásáért. Jelenleg mind a 30 aktívájuk fő munkája ez. De nézzük, hogy viselkedik a legifjabb kézimunkázó, egy úttörő. Elmondja, hogy szeret­ne nyáron a Mátrába táboroz­ni. Már az ujoncpróblt is le­tette a raj. És folyik a kis Marikából a szó, hogy mi­lyen nagy terveik vannak. — Úttörő szövetkezetét nyi­tunk a faluban, — már he­lyiségünk is van, Ez egy „valódi” bolt lesz ám. Először iskolai felszere­lést és cukorkát árulunk. De nehogy azt tessék hinni, hogy ez emilyen — amolyan szö­vetkezet lesz, mert bizony ez szövetkezeti alapon fog mű­ködni, részjegyek lesznek, — sőt évvégén részesedés is. Rendes igazgatósági tagok irányítják majd a szövetke­zetét és az eladó pajtásokon kívül lesz pénztárosunk és könyvelőnk is. _ S ha jól megy a boltunk, akkor ígéretet kaptunk rá. hogy más, közszükségleti cik­keket is árulhatunk. Közben megérkezik a köz­ségi párttitkár is. Beszokott nézni az asszonyokhoz. Meg­győződik elég meleg van-e, el- beszclget-velük- egy kis ideig és megy tovább a KlSZ-esek- hez. Neki is a helyiség okoz legnagyobb problémát, de úgy mond a KISZ fiatalok meg­találják a megoldást. A. B. Néhány sorban az intézkedésről Talán még emlékeznek rá az olvasók, hogy a műit év decemberében, két panaszos levél alapján „Nem akarok ünneprontó lenni” címmel írott cikkben a posta mun­káját bíráltuk. Azóta máraz egyik panaszos levélben kö­zölte velünk, hogy ügyét kedvezően intéztük éL Jóleső érzéssé! írta, hogy a Debre­ceni Postaigazgatóságtól kint­járó illető milyen jóindulat­tal foglalkozott panaszukkal. Most megkaptuk a választ a fenti szervtől, amely a ki­vizsgálás során megálllapítot­ta, hogy hol volt a hiba. — Tasnádi Balázsné kunszent­mártoni lakos panasza jogos volt. 1957 november 9-en férje címére feladott utal­vány a rendeltetési hivatal­hoz nem érkezett be, így az összeget csak a több időt igénylő kifizetői! felhatalma­zás alapján 1957 december 5-én fizethették ki. Perlaki Margit panasza ke­resztezte édesanyja nyugdíj- utalványának postai kezelé­sét és kifizetését. A nyugdíj­utalványok kifizetését a posta a hó 24-ón kezdi meg és azt a kezelési lehetőségek hatá­rain beiül folyamatosan végzi Mint e sorok is bizonyít­ják, a Postaigazgatóság lelki­ismeretesen megvizsgálja t dolgozók bejelentéseit, pana szait, ha hibát, mulasztást ta­pasztal, gyors intézkedéssel orvosolja azt. Kérjük olva­sóinkat, hogy csak jogos pa­naszokkal éljenek, ne okoz­zanak feleslegei munkát, ki­adást a kivizsgáló szervek­nek. A személyeskedés és intrilta elítélendő, az igazsá­gos bírálat viszont segíti — jelen esetben — a közönség és a posta dolgozói között joggal megkívánt jó viszony megerősödését, — N. K.— A mezőgazdaság munkásai a téli hónapokban sem pi­hennek. Sem azok, akik ,az elmélet elterjesztésén fájjá^ doznak, sem pedig, akik ín, zikai erejükkel teszik termé­kennyé a földet. Készülnek a tavaszra. Vetőmagcserével biztosítják a lucerna, vörös­here, tavaszi árpa, zab stb. vetőmagvakat. A csávázószer előreláthatólag nem lesz ele­gendő, így ennek utólagos megrendeléséről is gondos­kodtak. A termelőszövetke- (jjetekben a szerszámokat hozzák rendbe, igyekeznek erősíteni soraikat is újabb tagok felvételével. A zár­számadások óta hetvennégy tag lépett be a termelőszö­vetkezetekbe. Mi történt Virágh Kálmánnal ? Napok óta élénken foglal­koztatja a város lakosságát egy állitóiagos bűncselek­mény. Február 4-én jelentés érkezett a rendőrséghez, hogy az egyik tanyán egyedül élő Virágh Kálmánt holtan talál­ták. A rendőrség kiszállt a helyszínre, s alapos vizsgála­tot tartott, azonban bűncse­lekmény nyomát nem fedezte fel. A holttestet felboncolták és a boncolás sem azt mu­tatta, hogy valaki meggyil­kolta volna. Az orvosszakértő véleménye és a helyszíni szemle azt állapította meg, hogy az idős embert fűtés közben érte a szerencsétlen­ség. — Valószínűleg gyenge szervezete a kicsapódó gá­zoknak nem tudott ellent- állni, összeesett és a tűzmeg- gyujtotta azt a szalmát is, ahol Virágh Kálmán eszmé­letlenül feküdt, s így meg­A HAZAFIAS Népfront, s a tömegszervezetek megkezd­ték az előkészületeket a vö­rös Hadsereg fennállása 40. évfordulójának megünnep­lésére. — Bizottságot hoztak létre, amely már el is készí­tette az ünnepség terveze­tét. E szerint február 23-án koszorúzási ünnepséget ren­deznek a hősök emlékművé­nél, délután pedig a mozi termében, tartanak nagygyű­lést. Ezen a napon a Nagy­in alomban, a Barneválnál és Surjánban szovjet elvtársa­kat látnak vendégül; A városi nőtanács gyűlé­seket szervez, ahol a béke­kiáltványt ismertetik az asz- szonyokkal, s elbeszélgetnek problémájukról. — A Dózsa 1 egeit. HÍREK Tsz-ben s a Damjanich úton már meg is tartották a nő­gyűlést. ■— PIACI n ápolton, igen nagy a forgalom a városban. A sok jármű miatt állandó a baleseti veszély. A városi ta­nács ipari és műszaki cso­portja úgy segít e problé­mán, hogy az Ady Endre ut­cai emelkedést megszünteti, így kocsik számára is járha­tóvá teszi. Ezzel elérik, hogy a Fegyvernek és Mezőtúr je­löl érkező kocsik torlódás nél­kül elérhetik az állatpiacot, s nem kell eUialadniok a nagy- forgalmú piactér mellett, A munkálatok már meg is kez­dődtek. SZABÖ IMRE tudósító • i- 4 AUőfyy- esik, fyi} puffan Egy nap a Tisza Cipőgyárban A selejt nyomában ... A TISZA CIPŐGYÁR az el­múlt évben a legnagyobb lét­számmal dolgozó ipari üzem­mé fejlődött megyénkben. — A kora reggeli órákban hosz- szú sorokban érkeznek a munkások. Legnagyobb részük fiatal lány és fiú. Érthető is, hi­szen a nagyüzemi cipőgyár­tásban a fiatalok igen szé­pen meg tudják tanulni az egyes gépek kezelését és a jó szakirányítással tökéletes munkát végezhetnek. A 38/b. üzemben baj van a minőséggel. TENYEREI FERENC átve­vő asztalánál egymásután so­rakoznak a krétával jelzett se­lejtes cipőpárok, egyrészt műi szaki, másrészt anyaghibából keletkezett a kár. A szigorú vizsgálat szük­séges — mondja az átvevő, Mint látja, ez a pár pl. nem sízimetrikus. A másikon a tűzés nem egyforma. A har­madik pár felsőrészén anyag­idba van: törött a bőr. A jó szemű, kritikus ellenőr mind vissza adja, s amit le­het, megjavítanak, amit nem, az selejt. Hibás cipő semmi- csetme sem mehet ki a vá­sárlókhoz. A 38/B. GYÁRTÓKOR mű­szaki apparátusa már azon dolgozik, hogy ne legyen az ő hanyagságukból baj a minő­séggel. Egyik dolgozótól a má­sikig mennek, mutatják a helyes- -mozgóitokat,.-oktat* ják a dolgozókat; Mi a helyzet a bőrrel? A szabászok felelnek erre a kérdésre. MIKOR BELÉPÜNK a szabász-műhelybe, azonnal szembetűnő, hogy itt is nagy a sürgés-forgás. Látjuk, hogy a műszakiak gondosan kere* sik a hibát. Persze, meg is találják. A bőrgyáraktól kapott bőrök kikészítésénél, festésénél van a baj. A simontornyai bőr­gyár terméke van éppen kéz­nél, s a gyakorlatlan szem is észreveszi, hogy egyugyan­azon bőrön színen belüli ár­nyalati külöbségek vannak. A szabász kiszabja a feldol­gozásnál, a pár egyik fele világosabb, mint a másik — Felemás színű cipót viszont nem adhatnak a vásárlóknak. Ezen úgy próbálnak majd segíteni, hogy a szabászok a cipő jobb és bal felsőrészét' egyszínű sávból vágják ki és párbakötdk. Pécs, Űjpest és Simonior- nya bőrgyárainak dolgozói nem érzik a felelősséget munkájukért? Mert ezen a hibán csak egyedül ők tud­nak eredménnyel segíteni, A vállalat anyagkészlete is igen szűkös, mind a textil­ből, mind a bőrből. Ez azt jelenti, hogy az új szállít­mány egy napot késik, a kö­röknek nincs munkájuk. (Fcjytatjük-1 ­Valahogy így történt a Jászberényi Vasipari Vállalat első havi tervének teljesítése is. Nem valami nyugodtsá­got és biztonságot adott az év kezdetén a terv nélküli indulás. A vállalat hiába sürgette, várta sokáig a terv megkez­dését. Végül persze megjött, csak késve. Február elsején tudta meg az üzem, hogy mi lesz a negyedévi tervfeladat. Az év első hónapja rendes körülmények között is elég döcögős szokott lenni, mert ilyenkor még más vállalatok­tól nem érkeznek meg a be­ruházásokhoz szükséges meg­rendelések; Úgyhogy munkájuk döntő részét a lakosság rendelé­seinek elkészítése teszi ki. Még jó, hogy a vállalatnak ott van a jánoshidal vízve­zeték építési munkája, ami részben növeli a teljesít­ményt. így a januári munka — a vízvezeték építése — az ár­bevétel közei 60 százalékát biztosította.* Az első hónapot új föl­adat hiányában a régi lét­szám és következtetett terv arányában számolták, Kürtői­kor megismerkedtek a .jóvá­hagyott tervvel, megtudták, hogy 9 százalékkal magasabb teljesítményt kell elérni év az 5 százalék, csökken a bérhányad is. Persze, eddig már a negyedévből eltelt egy hónap. Nem volt más választás, mint azonnal öt dolgozóval csökkenteni a munkáslétszá­mot. Februárban és rtvárcips- ba-n arra kell törekedni, hogy az első hónapi 10 Szá­zalékos tervveszteséget cs a bérhányadnál mutatkozó túl­lépést pótolják. A vállalatnak kell most feszített erővel dolgozni, mert más hibázott. Ebben az éviben az üz£m még négyszer birkózhat meg hasonló ne­hézséggel, mert a tervet csak negyedévenként kapja meg. Talán sikerül, tudnak anayi munkát biztosítani maguk­nak. Mennyivel könnyebb len­ne a kisebb vállalatoknál is úgy, mint a nagyobb üze­mieknél, ahol egész évre meg­kapták a tervet és úgy oszt­ják be, ahogy az üzemnek legmegfelelőbb. A Tiszámén ti Vegyimű vek­nél például jóval könnyebb a helyzet, mert a termelés közvetlen irányítói már bir­tokában vannak a terv min­den tényezőjének. Ismerik, miből mennyit használhatnak fel, és a feldolgozott anyag­ból mennyi készárut kell gyártaniok. Be is osztották maguknak az évet, a gyakorlati tapasz­talatok alapján. Ismerik a gyengébb és erő­sebb hónapokat. A téli hi­deg napokra és a kemencék javításának időszakára ke­vesebbet terveztek, míg a termelékeny hónapokra töb­bet, hogy év végén ne érje őket meglepetés. Ha már a tanácsvállala­toknál nem is adják ki az egész évi tervet, akkor töre­kedjenek arra, hogy az a tervidőszak kezdete előtt a vállalat rendelkezésére áll­janak. A tanácsvállalatok nem széria- vagy sorozat-gyártá­sokat folytatnak, így a murt kájuk nehezebb, mert min­den elkészített munka proto­típusnak számit. Megrendelé­sük is sok területről tevődik össze: a tűzhely-foltozástól az egyedi gépgyártásig minden megfordul itt. A kis vállalatok nehéz munkáját könnyítheínék az­zal, ha időben adnák a te- - vet _ré5zükre^az .illetékese'

Next

/
Thumbnails
Contents