Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-12 / 36. szám

©SS332 FOLDHUVESSZOVETKEZETEINK ELETI ocwacftcaoQOQWocQoogQQccaaiBQoawwBmwwacwfloooccogccoowoQOQCoowxxKxwMWBBgwxiMawwgMac BQttttttttCttoaoQWfciweww^auuwtfwwtfinjtwiJt A kongresszus szellemében Községről - községre Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet — a SZÖVOSZ kongresszusának anyagát összevont szövetke­zeti aktíva értekezleten tár­gyalta meg. — A határozat alapján mindenekelőtt a fel­vásárlás területén mutatkozó hiányosságokat számolják fel. Ezen túlmenően a város­ban és Szandaszóllősön a ter­melés elősegítését tűzték ki célul. Á gyümölcstermelés íejlesztése érdekében például permetezőgépeket állítottak1 be és brigádokon keresztül biztosítják a folyamatos fa­permetezést. A mezőgazda- sági termelés közvetlen meg­segítése céljából egyébként megalakították a termelési tagbizottságot. * A csépai földművesszövet­kezet vezetősége is hozzáfo­gott a kongresszus határoza­tának megvalósításához. — A mezőgazdasági termelés ■növelése érdekében megvizs­gálták például, hogy a helyi adottságoknak megfelelően rendelkeznek-e elég műtrá­gyával és védekezőszerekkel. Ezzel egyidőben állandó fel­világosító munkát végérték aprómagvak szerződtetésével kapcsolatban. Minden héten pénteken szakelőadásokat tar­tanak — mezőgazdaság, ál­lattenyésztés, állategészség­ügy egy-egy kérdéséről, prob­lémájáról — filmvetítéssel egybekötve. Fontos feladat­nak tekintik a termelők ok­tatását az újfajta védekező­szerek használatáról. * Tiszafüred községben is megalakították a földműves­szövetkezet termelési tagbi­zottságát. Működésük még nem kifogástalan, de a prob­lémáikat már továbbítják s így a földművesszövetkezet vezetősége ezen keresztül in­tézkedni tud. A túrkeveiek a kongresz- szus határozatát ankéton tár­gyalták meg. A földműves­szövetkezet vezetőségéből vá­lasztott bizottság elhatároz­ta, hogy a feladatok végre­hajtására egyéves tervet dol­goznak ki; Létrehozták a mezőgazda- sági tagbizottságot — s az nyomban meg is kezdte te­vékenységét. Első ténykedé­se az volt, hogy a tavaszi munkákhoz szükséges 750 mázsa műtrágyát biztosítót- 'íSv' A további tervükben egy ^gépcsoport megalakítása sze­repel. Ebben a következő kisgépeket biztosítják: két darab vetőgép, lófogatos, két darab kalmárrosta, triőr és csávázó egység. Jól együtt­működnek a mezőgazdasági szaküzlettel annak érdeké­ben, hogy ott álandóan le­gyen kisgép és más mező- gazdasági felszerelés. A fel­vásárlási és a mezőgazdasági tagbizottság egyébként gaz­da tanfolyamot indít, melyen 40—50 fő vesz részt rendsze­resen. A hallgatókkal a tan­folyam keretében megismer­tetik a belterjes gazdálko­dást, a háztáji állatállomány betegségeit és azok ellen va­ló -védekezést, a helyes ta­karmányozást és az állat­törzsek képzésének módsze­rét. * Tiszasülyön szintén jelen­tős eredményeket ért el a szövetkezet mindenek előtt a mezőgazdasági termeltetés megszervezésében. Cukorré­pa szerződtetési tervüket például eddig 130 százalékra, aprómagvakét 90 százalék­ra teljesítették. A kongresz- szus határozata óta a föld­művesszövetkezet kebelében 4 rizstermelői szakcsoportot alakítottak. Az agronómus vezetésével létrejött a mezőgazdasági üzemág. Eredményes mun­kájukat bizonyítja, hogy cu­korrépa szerződéskötési ter­vüket eddig 113 százalékra teljesítették. A kongresszus határozata óta egy juhte­nyésztő szakcsoportot alakí­tottak. A termelés elősegíté­se érdekében a már meglévő vetőgéphez még kettőt vásá­roltak, így ma már négy da­rab áll a tagság rendelkezé­sére. A nőbizottság — az fmsz segítségével — üzemi mosodát állított fel, ahol a szövetkezet egységeinek a szövetkezet dolgozóinak — mosnak. * Öcsödön a kongresszus ha­tározata óta két öntözésés növénytermelési szakcsoport alakult a földművesszövetke­zet keretében. A termelési eredményeik növelése érde­kében hetenként kétszer a gyümölcstermeléssel, méhé­szettel kapcsolatban előadás- sorozatot tartanak. Létrehoz­ták a termelési üzemágat és a _ termelési bizottságot. A műtrágya Használat eredmé­nyességének bizonyítására a község különböző területén minta-parcellákat létesíte­nek. A kisújszállási földműves­szövetkezet a kongresszus határozata értelmében ugyan­csak létrehozta a termelési tagbizottságot, mely két eset­ben ülésezett. Megszervezték az összes kisújszálláson lévő termelő­szövetkezeti csoportok, társu­lások oktatását. A négy elő­adássorozatot— időszerű gaz­dasági kérdések, nyugdíjtör­vény tárgyalása, belter­jes gazdálkodásra való átté­rés, öntözéses gazdálkodás — címmel szakemberek tartják. LEVELESLÁDÁNKBÓL Több részjegy -- nagyobb segítség adás A tiszaszöllősi földművesszövetkezet az elmúlt év őszén, idejében megkezdte a termelési és szántási szerző­désele kötését. A termelési, nehezen indult be, új munká­nak tűnt és a termelők is visszahúzódtak a szerződéskö­téstől. Felvilágosító, meggyőző munkával azonban elértük, hogy jelenleg a 125 kh. cukorrépából 120 kh-at kötöttek le az egyénileg dolgozó parasztok. A tavaszi bükköny és a rövid tenyészidejű kukorica szerződtetése szintén jól ha­lad, sőt ennek termelésére, szakcsoportot alakítottunk. A földművesszövetkezet tagságát, az egyénileg dolgozó parasztokat már az elmúlt évben is segítette a földműves­szövetkezet kisgépek kölcsönzésével. így elsősorban vető­géppel, magtakaróval. Ezeket kölcsön, illetve használati díj fejében biztosítottuk a termelőiknek. A tapas?talatok alapján tovább gyarapítjuk a kisgép­állományunkat. Az elmúlt hetekben kapott szövetkezetünk például két darab j2-sorosi új vetőgépet. Ezenkívül még boronával, permetezőgéppel és egyéb mezőgazdasági szer­számmal kívánjuk segíteni a termelőket. Mindezek meg­valósítása érdekében természetesen az szükséges, hogy a tagság is megfelelően támogasson. Agitációnk során rá­mutatunk arra, hogy pélidául a részjegybefizetések rende­zése nagy segítséget jelent ilyen Irányú tevékenységünk­ben is. BERÉNYI LÁSZLÓ ügyvezető, Tiszaszöilős Nagyobb visszatérítés A jászalsószentgyörgyi föld­művesszövetkezet vezetősége és dolgozói a SZÖVOSZ fel­hívása után megkezdték a szervező munkát a második részjegy lejegyeztetése érde­liében. Mozgósították a tag­csoport vezetőket, boltbizctt- sági — majd később — a nő­bizottsági tagokat. A bolti dolgozók pultagitáció val, a nő- zetőség a termény felvásárlás allialmával, a nőbizottság tag­jai házi agitációval sok dol­gozó parasztot meggyőztek a résziegy-jegyeztetés fontossá­gáról. A tagság és a lakosság, lát­va eddigi eredményeinket, te­hetsége arányában vesz részt a jegyzésben. Többen vannak olyanok, is, akik a visszatérí­téskor kívánják részjegyüket megduplázni. Dolgozóink közül sokan ki­magasló eredményeket érnek el a jegyeztetésben. Példának említhetjük meg Gajdos Fe- rencné terményfelvásárlási adminisztrátort, aki 197 tag­gal 6720 forintot fizettetett be, Berényi Miklós boltvezető pe­dig 54 dolgozót győzött meg. Földművesszövetkezetünk egyébként az elmúlt évben 40 ezer fórint visszatérítést fize­tett ki a tagságnak. A vezető­ség azt szeretné, ha ez évben még többet adhatna s a tag­ság egy régebbi kívánságát is teljestílietné, új húsbolt léte­sítésével. Ehhez azonban az szükséges, hogy minden tag megduplázza részjegyét, s az eddig elért 82 százalékos eredményt, 100 százalékra teljesítsük. Gortva Kálmán OFT póttag Jobb áruellátást kérünk A jászladányi földműves- szövetkezet boltegységeit a jászapáti és jászberényi já­rási földművesszövetkezetek Árubeszerző és Értékesítő Szövetkezete hívatott áruval ellátni. Az utóbbi időben egyre gyakrabban fordul elő hiányosság munkájukban, az 1957. október 1-i átszervezés a szövetkezetnél nem hozott fordulatot. A bizalmatlanság a boltvezetők részéről to­vábbra is fennáll. Példának említem meg, hogy a túrajá­rat nem az előírt időben, ha­nem rendszertelenül közleke­dik. A boltvezetők által meg­rendelt árunak csak egy kis részét szállítják le. A rende­lések összeállításánál nem fi­gyelmesek, amit az is bizo­nyít, hogy a csemegebolt ré­szére mosószappant szállíta­nak. A forgalomnak megfe­lelő édesipari árut a cukrász­da részére nem tudják bizto­sítani. A göngyöleg visszáru- zását nem hajtják végre pon­tosan s így sorolhatnám to­vább a hiányosságokat. A földművesszövetkezet vá­sárló közönsége és a földmű­vesszövetkezet dolgozói el­várják az Arubeszerző és Értékesítő Szövetkezettől, hogy az eddigi munkájukon változtassanak és minél előbb biztosítsák a helyes áruellá­tást. GARA András Jászladány, földmüvesszövetkezet OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOtXXXXXAXXXKXXXX;v 00000000000000000000000c00000cx500000c000000000000000000cxx OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC>OpOOOOOOCX)OOOOOOOOOOOOOOCX)CKXXXXXWX)OOOCXX>OOOOOCMJUUCXXXXX^uG A mezőgazdaságban előállított termékek és termé­nyek jelentős részét ma már a szövetkezeti kereskedelem vásárolja fel. Részben saját értékesítésre, részben az ál­lami kereskedelem céljára. A szövetkezetek, mint bizo­mányosok veszik meg a termelőktől a baromfit, tojást, a gabonafélék egy részét, a szálastakarmányt és az étola­jat. Saját értékesítésre pedig a zöldség, gyümölcsfélesé­geket és más vegyes mzőgázdasági termékeket. 1955 után a megyei szervek fokozatosan adták át a felvásárlási tevékenységet a helyi földművesszövetkezeteknek. Ettől függetlenül azonban a megyei központok, a MÉK vállalatok is bonyolítottak le felvásárlást és értékesítést, ugyanakkor szakmai és irányító felügyeleti szervei voltak a megye szövetke­zeteinek. Elöljáróban meg kell mondanom, hogy munkájában számos hiányosság fordult elő. Egyik ilyen például: a MÉK kereskedelmi ügyfele is volt a szövetkezetnek és szakmai irányító szerve is. így a kettős feladatot nem tudta helyesen megoldani. A termeltetés területén főleg a szerződéskötési ter­vek teljesítése volt az irányadó. Ebből eredően széjjel­szórt volt egyes zöldségfélék termeltetése, termelése. Ez aztán nem biztosított megfelelő árualapot- Egyrészt azért, mert a kis mennyiség szállítása nem volt kedvező, más­részt a termelők saját maguk értékesítették. Nem a belföldi és külföldi fogyasztás .és kereskedelem figyelem- bevételével történt a szerződéskötés és a termelés. Ennek folyamán egyes cikkekből hiány, másokból többter­melés mutatkozott. A szövetkezetek nem voltak szállí­tási szerződésre kötelezettek, így több esetben jobb pia­cokra és nem a központi készletre adták át áruikat. Viszont amikor az áru nagy tömegben jelentkezett, min­den menyiség felvásárlásra került* holott annak értéke­sítési lehetősége nem volt biztosítva. A SZÖVOSZ IV. kongresszusa helyesen értékelte az elmúlt időszak hiányosságait és határozta meg a felada­tokat. Ezen határozat értelmében a megyei központok a jövőben felvásárlást nem vé­gezhetnek. így elsősorban a szövetkezeti felvásárlás szervezése, irányítása és diszpozieiós lebonyolítása a feladata. i A kongresszus határozatának szellemében Szolnok megyében is van javítani való a felvásárlás munkáján. Vegyünk sorra ezek közül néhányat. Mindenekelőtt a zöldségtermelési szerződés eddigi módszerén szükséges változtatni. Mégpedig úgy, hogy eg;--egy területen a talajadottságok figyelembevételével azonos fajta zöldségfélék komolyabb mennyiség termelését kell előirányozni. Elsősorban azt kell ter­melni, amiből belföldi és külföldi kereslet van. A na­gyobb tömegű áru termelése lehetséges, a szállítási és értéKesítési lehetőségek biztosítvá vannak. Az új zöld­ség-, gyümölcstermelési szerződés, egyes pontjai az eddi­ginél sokkal nagyobb lehetőségeiket adnak a szervezett árufelvásárlásra ég értékesítésre, ugyanis mind a felvá s. .ió szövetkezeti szervre, mind a termelőkre me.,hat* rozott kötelezettséget ró. Mert jelentős ez? Azért, mer A felvásárlásról gyakori volt, hogy a termelők a korai primőr árut más úton értékesítették és csak a felfutás időszakában adták át a szövetkezetnek, amikor annak más úton történő értékesítése nem volt biztosítva, vagy a többletár nem volt kielégítő. így a behozatalra szoruló nagyobb váro­sok és ipari gócpontok nem mindenkor voltak ellátva megfelelő árumennyiséggel. Egyes zöldségféleségekből nagyobb mennyiséget ex­portálhatunk. Ezért feltétlenül fokozni kívánjuk a paradicsom, uborka, zöldbab, zöldborsó cs vöröshagy­ma mennyiségi és minőségi termelését. Azonban az export árunak főleg akkor van értéke kül­földön, ha az minél korábban jelenik meg. Ennek érde­kében serkenteni kell szövetkezeteinket a melegágyi palántanevelésre. Ezáltal ugyanis az érési idő előrehoz­ható. Megyénk területén paradicsomot főleg a jászsági részeken termelnek, holott a talajadottságok megfelel­nek például Ve7seny. Tiszajenő, Nagykörű községekben, sőt a tiszafüredi járásban is. A megye általában csak annyi vöröshagymát tudott eddig termelni, ami belső fogyasztásra volt csak elég, pedig Kenderes, Fegyvernek és Csépa községek természeti viszonyai mellett ennek termelése komoly mértékben fokozható. Export értéke­sítésre főleg csak a nagyobb állóképességű és jobb minő­ségű makói vöröshagyma a megfelelő, melyből azonban vetőmag és dushagvina korlátozott, mennyiségben áll rendelkezésre. Ezért a megye szükségletének megfelelően saját magunk kívánunk vöröshagyma-magot és dughagy- mát termelni. Ezzel elkerülhető lesz az, ami 1957-ben is előfor­dult, hogy a nem megfelelő vetőmagból származó vörös­hagyma csak gyonsfogyasztásra volt alkalmas. Ebhői. adó­dik, hogy még jelenleg is nagyobb készletet tárolnak a szövetkezeti raktárakban és a termelőknél is maradt hagyma felvásárolatlanul. Ezt csak a konzervipar tudná felhasználni szárításra. Ennek viszont az értékesítése nehézkes. A kunszentmártoni járásban komoly mennyiségű szilvalekvár van a termelőknél, mely eladásra vár. Érté­kesítési lehetőség hiányában azonban a szövetkezetek át­venni nem tudják. A megyei központnak, a földműves­szövetkezetek felvásárlási tagbizottságainak és mezőgaz­dasági üzemágnak oda kell hatniok, hogy a dolgozó pa­rasztok és a termelőszövetkezetek ne termeljenek olyan áruféleségeket, melynek elhelyezése körülményes. Több panasz hangzott el azzal kapcsolatban is, hogy egyes községekre a MÉK nem adott zöldségsztrződés- köfési tervszámot, mivel a szerződésre megtermelhető áru mennyisége nagyon kevés. A központi óraelosztás. a szállítás cs a szerződésben lefektetett kötelezettségeknek viszont az elszórt te­rületen lévő kis mennyiséget előállító termelők nem tudnak eleget tenni. Ezért helyesebb, ha egyes községekben csak az ottani adottságoknak megfelelő zöldségfélét termeltetjük meg, és ezt nagyabb mennyiségben. Bár az előző évekhez viszonyítva a megyei zöldség­es gyümölcstermelés emelkedett, az áru minősége nem kielégítő. A minőséget részben a szakszerű termelés és védekezés, másrészt a felvásárlók szakmai hiányossága befolyásolta. A jobb minőségű áruk termelése érde­kében a helyi vizonyoknak megfelelően szakoktatásokat szervez és tart a MÉK a földműveszövetkezetek szak­emberein keresztül, ahol ismertetik a termelőkkel a he- helyes árutermelést és árukezelést. Ugyanakkor a földmű­vesszövetkezeti felvásárlók részere szaktanfolyamokat tartunk, ahol a szabványok ismereteit a zöldség-, gyü­mölcsbetegségek és azok ellen való védekezés, valamint a szakszerű árukezelést és csomagolást sajátíthatják el. A gyümölcskártevők elleni védekezés fejlesztése érdekében — különösen a kunszentmártoni járásban — megszervezzük a gyümölcsösök védekező permetezését. Ez is igen jelentős, mivel a szakszerű kezeléssel és véde­kezéssel, különösen a gyümölcsféleségeknél 'az export jelentős mértékben növelhető. Az elmúlt évek felvásárlási munkájának jellemzője volt még, hogy több szerv sokszor indokolatlanul avatko­zott be egy-egy áru útjába. Ez természetesen kihatással volt az árak alakulására. Mivel a SZÖVOSZ IV. kongresszusának határozata alapján a MÉK gazdaságilag nem avatkozik be a szövetke­zet felvásárlási munkájába, rövidebb lesz az áru útja és az árak alakulására is kedvező kihatással lesz. Gyakori eset volt az is, hogy egyes állami vagy föld­mű vesszövetkezeti felvásárlók a hiánycikkeket más, hozzájuk nem tartozó közigazgatási területen vásárolták fel. Ami természetesen a legtöbb esetben árufelhajtást eredményezett. Az új határozat értelmében a földmű­vesszövetkezet felvásárlást csak működése területén vé­gezhet, ami lényegében szervezettebbé és egyenlete­sebbé teszi a felvásárlást és az árak alakulását. Megyénkben. 29 földművesszövetkezet végzi a ter­ményfelvásárlást, amit elég jól meg is oldanak.'Hiányos­ság inkább a ralitárterületnél, illetve a tárolásnál mu­tatkozik. Jelentős mennyiséget jelent a földművcsszövctkeze- tcknél a baromfifelvásárlás is. Itt azonban — külö­nösen az ellenforradalmi események következtében — az árualap erősen csökkent. Oka, hogy kevés termelőszövetkezet és állami gazdaság foglalkozik baromfitenyésztéssel. Ahhoz, hogy a terme­lőknek a baromfiállománya megfelelően növekedjen, másfélmillió darab naposcsibét bocsátunk rendelkezé­sükre. Ettől azt várjuk, hogy növekedjék az árualapunk és a nyári húsfogyasztást is nagyobb mértékben ki tud- ju kielégíteni. Ugyanakkor a külföldön is jól keresett export baromfi ég tojás értékesítése is növekedni fog. A SZÖVOSZ IV. kongresszus határozatának végre­hajtása érdekében mindent megteszünk, hogy az emlí­tett hiányosságokat megszüntessük, LÉVAI ZSIGMOND MÉK igazgató ]

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents