Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

A Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az első oldalról) H ütkereskedelem Az 1957. évi kiviteli tervet vem bér és december hóua- 115 százalékra, a behozatalt pókban már együttesen mint­egy 280 millió devízaformt aktívum volt. Jelentős mértékben meg­nőtt az összes behozatal több mint kétharmadát kitevő anyagim port: 1957-ben 45 százalékkal több ipari anyagot hoztunk be, mint 1956-ban és 37 szá­zalékkal többet, mint 1955- ben. A behozatalon belül a fo­gyasztási cikkek importja nőtt a legnagyobb mérték­ben. 1957-ben a fogyasztási cikkek és élelmiszerek az ősz- szes behozatal 20 százalékát tették ki. A korábbi évekhez képest csökkent a fogyasztási cikkek kivitele: 1957-ben 5 százalék­kal kisebb volt a fogyasztási cikkek kivitele, mint 1956- ban és 22 százalékkal ki­sebb. mint 1955-ben. Az átla­gosnál nagyobb mértékben csökkent a mezőgazdasági termékek exportja« Beruházások annyi, mini 1956-ban és másfélszer annyi, mint 1955- ben. Az év végéig tervezett 10.000 bányászlakást, — bár egyes befejezési munká­latok még hátra vannak, — felépítették. Az 1957-ben üzem/béhelye zett ipari beruházások közül legjelentősebb a dunai vas­mű II. nagykohója, amely az év negyedik negyedében már csaknem teljes kapacitássá működött. Az ország villa mosenergia-kapacitása az üzem,behelyezett gépegységek révén (a »rsodi höeröműné' és a tiszapa1 konvai erőmű nél) 8 százalékkal nőtt. Fo lyamatban van a hidas« bri kettgyár, a bereityóujfalus tejporgyár, Btb. próbaüzemei Vetése, illetve részleges üzem behelyezése. A lakosság foglalkoztatása és jövedelmei IS XX. század nagy csatája — „Sztálingrád a fasiszta hadsereg alkonya volt" — tervet 102 százalékra teljesí­tette a külkereskedelem — tényleges árak alapján szá­mítva. Az 1957, évi behoza­tal az 1956. évit 43 százalék­kal, az 1955. évit 24 száza­lékkal haladta meg. A kivi­tel 1957-ben ugyanannyi volt. mint 1956-ban, de 18 száza­lékkal kevesebb, minit 1955- bem. Az 1955. évben a kül­kereskedelmi egyenleg 2 mil­liárd devízaíorint behozatali többlettel (passzívummal) zá­rult. 1957-ben a magas beho­zatalt elsősorban a Szovjet­unió és a többi szocialista onszág által nyújtott — 1.2 milliárd rubel értékű — hosz- szúlejáratú árú- és szabad- devíza-hitelek tették lehe­tővé*»' Az 1957. évi magas beho­zatali többlet túlnyomó része (mintegy 90 százaléka) az első félévben keletkezett. A második félévben a külke- kereskedelmi forgalom passzí­vum« mérséklődött, sót no­1957-ben ennek ellenére, hogy a beruházási tervet 20 százalékkal túlteljesítették, mintegy 15 százalékkal keve­sebbet fordítottak beruházá­sokra, mint 1956-ban. A beruházási tervek és több határozat az eszközök koncentrálását, a beruházások gyors befejezését írták elő. 1957-ben tovább nőtt a befe­jezetlen beruházások állomé nya és az év végén mintegy 12.5—13 milliárd forint volt. körülbelül 10—12 százalékkal több, mint 1956 végén. Ab üzembehelyezett beru­házásokon belül megnőtt a lakások aránya 1957-ben — az előzetes adatok szerint <— állami erőből, állami tá­mogatással és magánerőből együttesen 49.000 lakás ké­szült el, csaknem kétszer 1956 végén és az 1957. ja­nuárjában munkanélküliség fenyegetett. A gyorsütemu konszolidálod ás ezt elkerül­hetővé tette és 1957 végén a foglalkoztatottság — a nép­gazdaság égésiét tekintve — elérte az ellenforradalom exőiti színvonalat A munkások és alkalmazot­tak számán belül megnőtt a termelők aránya: az Mari, az építőipari, a közlekedési, a kereskedelmi vállalatoknál és az állami gazdaságokban együttesen ezer „termelőre” 1956. harmadik negvedévébtn 265 ..nemtermelő”. 1957 hai • madik negyedévében 245 „nemtermelő” jutott — Az államigazgatásban (a költség- vetési szerveknél) dolgozók száma 1957. harmadik ne­gyedévében mintegy 16.000 fővel volt kevesebb, mint 1950 azonos időszakában. . A lakosság vásárlóereje Í957-ben a végrehajtott bér- • emelések, valamint a kötele­ző, beadás megszüntetése foly­tan — jelentősen megnőtt munkások és alkalmazot- tik átlagos netto normál bére (egy keresőre jutó bér' 20 százalékkal volt nagyobb mint 1956-ban. E bérnöve­kedésben az átlagkeresetek növekedésén kívül szerep« vgn annak is, hogy 1956 ban még volt, 1957-ben pe­1957-ben a születések szá­nja- csökkent a természetes- szaporodás kevesebb volt — mint 1946 óta bármelyik év­ben. A múlt évben 167.00C gyermek született és 103.000- en haltak meg (ezer lakosra 17,0, illetve 10.5). Az év folva mán 98.000 házasságot kötőt tek (ezer lakosra 10.0), két­ezerrel több. mint 1956-ban A csecsemőhalandóság 6 szá zálék volt a korábbi évekhez képest nem iavult 1957-ben — az átutazáso­kat valamint a végleges le- telenfl tejeket nem számítva — - 76 00Q k’Umidi állnmnclgá kereste fel az országot és dig nem volt békekölcsön- fizetés és gyermektelenscgi adó. A fogyasztói árak átlagos színvonala kis mértékben emelkedett. Az áremelkedése­ket is tekintetbe véve a mun­kások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1957-ben hozzávetőlegesen 14 —16 százalékkal volt maga­sabb, mint 1956-ban. A parasztság felvásárlásból és termel letési előlegből szár­mazó pénzbevétele 1957-ben 27 százalékkal volt több. mini 1956-ban. A .felvásárlásból származó bevételeknél ki­sebb mértékben ugyan, de emelkedtek a parasztság sza­badpiaci értékesítésből szár­mazó bevételei, is. Ezzel színiben jelentős mértékben növekedtek a parasztság ál­tal befizetett adqk. Mindezt, továbbá a fogyasztói árszínvo­nal 1957. évi bizonyos mérvű növekedését is flgvelembevé- ve, a parasztság nettó pénzbe­vételeinek reálértéke — az előzetes számítások szerint — körülbelül 8—10 százalékkal haladta meg az 1956 évi szín­vonalat. Növekedett a pa­rasztság saját termeléséből származó fogyasztás is. Emel­lett a termelői készletek is lelentósen növekedtek 1957. év folyamán. 135.000 magyar állampolgár járt külföldön. Az egészségügyi szerveze­tet komoly feladat elé állí­totta az év folyamán fellép« járványos gyermekbénulás-, és Influenzajárvány. A iárvá uyos gyermekbénulások szá ma meghaladta a < kétezeröt­százat. 177 százalékkal volt több. mint 1954-ben, amikoi íz eddigi legmagasabb szintet érte eL A mintegy 1,200.000 gyér mek beoltása a iái ványt, illetve annak jövő beli veszélyéi nagymérték­ben csökkentette. Október folyamán szokatlan méretű volt az influenzajár­vány, amely becslések szerint országosan a lakosság egyhar- madát (Budapesten csaknem 40 százalékát) érintette. A be­tegség túlnyomó része enyhe lefolyású volt, 3—6 nap alatt zajlott le. A járvány tartama alatt az orvosi, a gyógyszer és a kórházi ellátás kielégítő volt Az év folyamán 2.900 uj kórházi ággval bővült az egészségügyi hálózat 1957-ben az ezer munkásra jutó üzemi balesetek száma mintegy 10 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző években. • 1957-ben jelentős eredmé­nyek voltak a kulturális élet fejlesztése terén. Az általános Iskolákban l.260.000-en tanultak. A pap­közi otthonokat csaknem 64.000 tanuló vette igénybe. Az általános iskolák Vili. évfolyamát több mint százez­ren végezték el. Az általános iskolát végzett tanulóknak csaknem */« része középisko­lába jár, vagy ipari-kereske­dő tanulóképzésben vesz részt. Az ipari-kereskedő tanulók száma ez évben mintegy 90.000 volt 13.300-zal több, mint az előző évben. A középiskolák nappali, es­ti és levelező tagozatain 1957-ben csaknem 160.000- en tanultak. Több fiatal szerzett középiskolai képe­sítést, mint bármikor az­előtt: 1957-ben 31.400-an tettek érettségit, illetve ké­A kohó- és gépipari minisz­térium terv- és termelési fő­osztályán kapott értesülés sze­rint újabb hathatós intézke- iésokkel és fokozott ellenőr­zéssel ésszerűsítik az anyag- gazdálkodást a kohó- és gép- parban. Helyes gazdálkodással bizo­nyos mennyiségű anyagot még meg Is takaríthatnak s ebből csak akkor készít­hetnek terven felüli cikke­ket. ha azokra feltétlenül szükség van. Megtakarított anyagból el ■ósorban olvan exportcikke­ket lehet gyártani, amelyr pesitő vizsgát, ebből 25.500- an a nappali tagozatokon. Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak száma az 1957 —58. oktatási év elején csaknem 33.000 volt. A hall­gatók egyharmada műszaki pályára készül. Az elmúlt évben a mozik 750.000 előadást tartottak, —■ melyeket 133 millió látogató nézett meg, mintegy 20 mil­lióval több, mint az elmúlt évben. 1957 év folyamán 12 magyar és 103 külföldi játék­filmet mutattak be. A film­gyártás is fejlődött: 16 nagy játékfilm készült el, héttel több, mint az előző évben. A színházi és operalátogatók száma 5,900.000 volt, az előző évhez képest 750.000-rel emel- fcedett 1957. év végén a rádióelőfi­zetők száma 1,774.000 volt, — 187.000-rel több. mint egy év­vel korábban. 1957 év végén közel 550 időszaki sajtótermék jelent meg, ebből 21 napilap. A saj­tótermékek példányszáma 1957-ben mintegy ötszázötven millió volt, 16 millióval volt több, mint az előző évben. A napilapok példányszáma 365 millió volt. 1957 évben összesen 12.300 művet adtak ki. 43 millió példányben. Ezen belül a könyvek példányszáma meg­haladta a 23 milliót Az év folyamán 682 szépirodalmi könyvet adtak ki, 136-tal töb­bet. mint 1956-ban. Budapest 1958. február 1. Központi Statisztikai Hiva­tal. (MTI). külföldről már megrendelést kaptunk, vagy olyan gyártmá­nyokat, amelyből a belföldi piacon hiány mutatkozik. A kohó- és gépipar munká­jában jelentős mértékben erezteti hatását a beruházá­sokkal kapcsolatos sok sza­bálytalanság. Nem egy üzem olyan beruházásokhoz Is ren­del gépi felszereléseket, —- amelynek megvalósítására je­lenleg meghaladja a három­száz millió forintot. Rövidesen rendelet jelenik meg. amely az ilyen megala­pozatlan igényeket hatályon : kívül helyezi, Ezerkilencszáznegvvenegy június 22-én a szovjet hazát váratlanul, hadüzenet nélkü támadta meg a fasiszta Né­metország. Ez a fasiszta had sereg két évet harcolt Nyu gat-Európában, keresztülgá zolt kisebb-nagyobb ország'' kon. Az állig felszerelt fa­siszta gépezet, d’'ada’mámor ban úszva 170 hadosz'ál’ya’ támadott a Szovjetunióra A hitleri gépezet ekkor mé pillanata ví előnyöket élve zett A számításokból azonban olyan tényezőt felejtettek ki a fasiszta vezetők Hitlerre' az élen. mint a szovjet nép szabad hazában való élni- akarása. 1942 telén a Szovjetunió­ban gyökeresen megváltozott a helyzet. A német hadsereg vereséget szenvedett Rosztovnál, Moszkvánál. Ezzel a vere­séggel a fasiszta hadvezető­ség tervei felborultak. A szovjet hadsereg eloszlatta azokat a reményeket, hogy a német hadsereg verhetetlen. A németek kezdeti sikereit hatalmas hadászati kataszt­rófa követte. Ezt legjobban a sztálingrádi győzelem bizo nyitja, amely 1943 február 2-án, most tizenöt éve ért vé­gek Itt a fasiszta horda tá­madását már korszerűen fel szerelt hadsereg várta. Hiába próbálkoztak a fasiszta had- vezetők nyugatról friss erő két á‘esc por* osí tani, a vere­séget nem tudták elkerülni A sztálingárdl csata a fa­siszta hadigépezet alkonya volt. Minden szovjet állam­polgár szíve Sztálingrádért dobogott. Tudták, hogy a n«*met had­erő támadása ennél a város­nál megtörik. Megtízszere zett erővel dolgoztak az üze­mek, harcoltak a katonák, a partizánok «ás a partizán nők A szovjet emberek akaratát, hazaszeretetét nem lehetett megtörni. Hiába volt a néme­tek totális mozgósítása, hiába volt a hadászati tartalékok bevetése, az erőviszonyok megváltoztak. Dörgött az ágyú, hullt a bomba a körül zárt Sztálingrádra A város hős védőit nem lehetett le­verni. Megdöntötték a szov­jet katonák 1943 téten a né A Törökszentmiklósi Mező­Gazdasági Gépgyár dolgozói rendszeresen foglalkoz­nak gyártmányaikon alkal­mazható korszer ű&í esek k ai Az elmúlt hónapok egyik .egjobban sákierült újítása a kukorica-darálón történt. A mezőgazdaságban főként az egyéniek házatáján igen jól ismert kézi- és villany­motorra kapcsolható kukori- cadaráüó garaualapzata öntött vasból volt és a három tartó­láb, mely fából készült, csa­varral nyert rögzítést az alapzathoz. Többszöri hasz­nálat következtében kimoz- gósodott ez a láb és sok kel­lemetlen percet okozott a vele való munkálkodónak, I. Tóth János és Kun Fe­renc lakatosok látták ezt a hiányosságot. Segiteni akar­tak a dolgozó parasztokon, no meg saját magukon is. így az ön lőtt-vas alapot acél lemezzel helyettesítették és acél lábakat elektromos úton hegesztették az alapzathoz Most már nem mozgósodik ki a daráló lába, de anyagban is olcsóbbá vált az előállí­tása. Nézzünk csak egy pár ada­tot A két újító szerződést kö­ött a vállalattal 6200 új- típusú daráló legyártására. A régi darálóval szemben anyag­ban megtakarítás darálón­ként 7.88 forint, viszont bér­nél 24 fillér mutatkozik, azonban az ossz magtakarí­tás 7.64 forint. így a válla- lait a 6200 darálón 47 750 fo­rint megtakarítást ért ed. Az újítók úgy egyezte? meg a vállalattal, hogy újí­tási díjként a megtakarított összeg 4.2 százalékát fizessék ki nekik. Amit a napokban 1000—1000 faríntbain M is vettek, metek támadó hadműveletei­ről szóló tanítást. A fegyve­rek mellett a hazaszeretet beszélt, hiszen Sztálingrádnál vállvetve harcoltak a Szov­jetunió valamennyi köztár­saságának hű fiai. A nagy csatában több mint 330 ezres fasiszta hadseregcsoportot semmisítettek meg a szövi*“ fegyveres erők. 1943 február 2-án Sztálin­grádon már a győzelem lo­bogói lengtek. * A nagyszerű győzelem után 1943-ban a Szovjetunió meg­döntötte a német hadvezető­ség tanítását a véde.mi har­cokról. A fasiszta vezetőség a sztálingrádi vereséget csali pillanatnyi kudarcnak vélte. Pedig ez az év a nagy győ­zelemtől számítva, a Hon­védő Háború fordulatán*1' éve volt. Hiszen 1942—43 telén 17 ezer ágyút, 7 ezer harckocsit, 4 ezer repülőgépet és felmér­hetetlen emberanyagot vesz­tettek a németek. A sztálingrádi vereség nem átmeneti veszteség volt. A Szovjetunió hadseregének győzelmét nem volt képes megállítani a fasiszta ármá­dia. Szinte naponként újabb és újabb győzelmek*»*, arat­tak. Ma, amikor 15 év távlatából a sztálingrádi hősökre em­lékezünk nem szabad elfe­lejtenünk, hogy a nagy csa­ta győzelme a ml rvőm*- münk is volt, mart a német terület-rablók kiűzésével hazánk is seabaö- ságot kapott. A háború befejezése utón a nyugati körök nyomban új háború előkészítésén mester­kedtek. Ezt cédoaiák és ma is ezt célozzák a különböző paktumok és támaszpontok létrehozása. Míg a második világháborúban az egyetlen szocialista országot, a Szov­jetuniót szerették volna meg­semmisíteni, ma már a 900 milliós szocialista tábor ellen történek. A nyugati politi­kusok azonban számításon kívül hagyják a szovjet tech­nika rohamos fejlődését, & azt is, hogy egy esetleges háborúban a sztálingrádi és a többi nagy győzelmekhez hasonlóan, csak a békét aka­ró szocialista tábor igaz ügye győzhet. Már régebben is foglalkoztak ésszerűsítésekkel és több, jód bevált újításuk bizonyítja szakmai tudásukat — ab — Az ország vasutas dogozó hoz! Az országgyü-ésen elhangzott kormánybeszámolói, valamint az 1958. évi terv ismertető beszá­molót értékelve megállapítottuk, hogy a terv reánk eső részét csak úgy tudjuk teljes.ten., ha mind mennyiségi, mind minősé­gi szempontból fokozzuk telje- sítmenye.nket. Ismerve az 1958. év tervfelada­tát, mely többek között az ipari termelés 7.6 százalékos a mező­gazdasági termelés 4 6 százaié kos növelését, — valamint a kül- kereskedel m fokozását írja elő, így szállítási feladataink is meg- növekednek. A magunk terü’etén minden, el kell követnünk, hogy segít sük pártunkat és kormányun­kat e nemes cél elérése érdeké* ben. Ezért elhatároztuk, hogy az 1958 évi terv r^ánk esd részét maradék alánul teljesítjük. Kérjük az ország valamenny. vasutas dolgozóját, csatlakozzon munkaverseny felhívásunkhoz az alábbi tényezők alapján: A) Fajlagos kocs mozgata.vi terv, B) Vona ok átlagos terhe lése, C) Személyvonatok menet rendszerint! indítása. D) Teher­vonatok menetrendszer.nti indí­tása, E) Kocsi artózkodás, K) Kocsikihasználás. Egy kocsira eső baleseti Ft értéi* csökken tése. Mi, Szolnok állomás dolgozói ígérjük pártunknak és kormá nyunknak. hogy az 1958. évi tér vünket maradéktalnnul teljesít ’ük és felhívásunkkal azt sze- retnők elérni, hogy az orszáe valamennyi vasú i as dolgozója érezze át feladatának fontossá Érát és ki-ki a m 'ga munkate- rü’etén trzonyítsa be a párthoz és kormányhoz való hűségét. Szolnok állomás dolgozói ne­vében: VIDA KAIMAN MSZMP ti* kár BATOOH IGNÁC szaksz. biz. elnöke NEMETTt mtwaly állomásfőnök Képmozgalom, egészségügyi és autiurális eredményeit TERMELQSZütfETHEZETI HÍft <DÍ Már 18.100 tagja van a Szolnok megyei mezőgazda­sági termelőszövetkezeteknek Január I óta ismét szaporodott a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteik tagjainak száma. Akije idáig beléptek, összesein 392-en, minden hívás vagy rábeszélés i.él'kül írták alá a belépési nyilatkozatot. Velük együtt 18100 ra nőtt Szolnok megyében a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekben dolgozó parasztok száma. Mások alacsonyabb típusú társulásokba, tszcs-ékbe léptek be. Megyénk 138 termelőszövetkezeti csoportjának jelen­leg 7588 tagja van, akik közül2359 középparaszt. Termelőszövetkezetté alakult a kunhegyes! Ságvári Tszcs. Január 30-án szokásos havi közgyűlésüket tartották a kunhegyes! Ságvári Tszcs tagjai. Közös akarattal ekkor határozták el, hogy abbahagyják az eddigi helybentopogást s eggyel tovább lépnek. Elhatározásukat tett követte, mert 3 nappal ezelőtt a Ságvári' Tsz t-s 24 taggal, 296 hold földön termelőszövetkezetté alakult át. Elnököt még nem válasz­tottak, mert tovább akarják folytatni a tsz szervezését. Addig, amíg a vezetőségválasztó közgyűlésre sor kerül Szilágyi Sándort, a volt tszcs-elnököt bízták meg a szövet­kezet irányításával, Megalakult a jászlványi Dj Ct Termelőszövetkezet Szinte naponta érkezik hir tsz-elókészttö bizottságok megalakulásáról, vagy kisebb szövetkezetek nagyobb kö­zös gazdasággá való egyesüléséről. A mezőtúri határban például a zárszámadások óta eltelt néhány hét alatt már 8 kisebb szövetkezet egyesült. A tsz-tagok belátiák, hogy akkor tudják jobban fejleszteni közös gazdaságukat, ha valóban nagyüzemi keretek között működnek. így egye­sült Mezőtúron a Vörös Csillag és Dózsa, a Petőfi és a Búzavirág Tsz. Jászivány községben pedig megalakult az Oj Ot Ter­melőszövetkezet, amelynek szervezéséről korábban már hirt adott a Néplap. Az ú] közös gazdaság ezen a héten tartotta az alakuló közgyűlést. 60 hold földön 13 család dal létrejött a szövetkezet. Elnöknek a volt előkészítő bi­zottsági elnököt, Habán Lászlót választották meg. SzüHotthan ny it T szaliireian Megnyílt Tiszafüreden az újonnan épült járási szülő­otthon. Azóta azonban egyre gyakoribbak a látogatók az ..érdekelt” mamák kóréból. A korszerűen berendezett központi fűtéssel ellátott, s rendben tartott szép intéz­mény. de mindenekelőtt a kórház főorvosának és személy­zetének kedves közvetlensége hamar megnyugtatja őket. Eddig tíz mama tíz apróságnak adott élete! az inté­zetben,, s amit nagyon kihangsúlyoznak, az első hat fiú volt Az első újszülött 4,80 kg súlyú volt-------------»«»» - - , ­Vt pQtakaritott anyagból is csak a legfonio»abb cikkeket gyártják üzemeink Cs. S. Kél újító, ezy újítás és 47 750 forint megtakarítás Nem eíső újftáaa e két szakmunkásnak a daráló. —•

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents