Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

1 . > V Nem less talaja a burkolt áremelésnek A tsz-eket is bevonják a KST-be ►***­rizenliét hónapi börtön sikkasztásért A jásakiséri kulturotthon- ban nagy sikerrel zárult a hathetes szabás-varrás tan folyam. Vezetője Fehér Ju­liska ktsz varrónő, harminc­egy résztvevőt irányított nagy türelemmel éa kiváló szak értelemmel. A tanfolyam végén kiáUí tást rendeztek, melyen min í n résztvevő értékes, szét i inkájával szerepelt A nagy érdei-üődéíínö való tekiütat­tel a tanfolyamot még két­szer megismétlik. A Táncsics és Kossut) Tsz-ben két számtan tanfr lyam indult 15—15 hal'gatf val, ahol főképpen a brigs dók munkájában előadód -zámtani műveleteket tanú 'ák. — Vezetőik: Ldszláfi lynla és Caái Andris 4u raiá.nos iskolai tanárok. Danká Ottó, Jászidsér, Vékony, sápadt arcú, hú- izonkétéves fiatalember áll a mezőtúri járásbíróság előtt Riadtan néz maga elé, szemé ben könnycseppek' csillannak Halk, akadozó hangon vála­szol az elnök kérdésére. — Milyen okok késztették a sikkasztásra? — Ruházatra kellett a pénz — rebegi a bűnös. — Úgy gondoltam, tanácsházi dolgo zónák illik öltözködni... Lehajtja a fejét, sunyin könyörgőn pislog a bírákra Aztán újabb kérdések és fe eletek következnek. Ezekbő kitűnik, hogy a pénz nem csupán ruhára kellett, ha­nem züllésre, mulatozásra is Az elegáns, kínos gonddal öl tözködő fiatalember szeretU a zenét, a finom italokat, nr meg az igézőén mosolygó nő két. S mind ez költségbe ke rült. Egyik budapesti útja al kalmával háromezer forinto' mulatott el hasonszőrű bará tai társaságában. Pető Jánosnak hívják. Az apja dolgozó paraszt. (Jelen leg tsz-tag.) Származására züleinek becsületességéri való tekintettel a múlt évber felvették a váiosi tanáé« pénzügyi osztályára. Ezer fo rint volt a havi fizetése. En nek nagy -észé1 ruhára költ aette. Élelmezéséről a szüle rondoskodtak. Egyetlen gye ■ek volt, odahaza majomsze •etet övezte. Kívánsága pa rancs volt az öregek számá­ra. A fiű, akit a szülei egy |-zer sem részesítettek figyel ueztetésben. lassan bűnös út •a tévedt. Nyolc hónap alat a rábízott közvagyonból 13 •zer forintot elsikkasztott ’’gymásután vásárolta a rí Utó ingeket, nyakkendőket •sináltatta a drága ruhákat \zt, hogy miből telik a drég uhákra, nem kérdezték tők * szülei. Sőt megdicsérte' takarékosságáért”. És a fiú 'Indie leiebb csúszott a bű 5zég lejtőjén hogy végül i fró$ág előtt feleljen tettei ‘rk Intő példa a szülők számé "a- A gyereket szeretni kell Sz szülői kötelesség. G&ak­tottak létszáma, meg lehet szervezni a Kölcsönös Se­gítő Takarékpénztárt. — Mi ennek az oka? — kérdezzük Tóth János elvtár­sat az Országos Takarék- pénztár igazgatóját. — Akad jónéhány üzem, ahol mindezideig még nem alakult meg a KST. — Ilyen például a martfűi Tisza Ci­pőgyár. — Igaz, hogy ilyen nagylétszámú gyárban nehe­zebb a szervezés, mint mond­juk egy alig száz főt foglal­koztató kis üzemben. Olyan üzemekben, vagy munkahelyeken, ahol meg­alakult a KST. nagy népsze­rűségnek örvend. Ezek pél­dáján felbuzdulva már ez év­ben is több helyen alakult, így például az Állami Áru­házban, a Kiskemél, a Me­gyei Tanácsnál, a karcagi földművesszövetkezetnél, a MÉH-nél és a vendéglátó­ipari vállalatnál nemrég meg­indult a mogalom. — Milyen összegben ad­tak segtíséget az elmúlt év­ben a KST tagoknak? — Három hónap után a havi befizetés 24 százalékát kérhetik a tagok kölcsön. A legminimálisabb befizetés, havi tíz forint. Erre három hónap után — ha a szükség úgy kívánja — 240 forint kölcsönt vehet fel a KST tagja. Az elmúlt esztendő­ben csaknem fél millió fo­rintot fizettünk ki ilyen for­mában. — Hallottunk arról is,-------------­hog y újabban az OTP veze­tősége a tsz tagokat is be akarja vonni a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárba. Mi a helyzet ezen a téren? — Már régebb idő óta, mióta megalakult a KST, gondoltunk arra, hogy a ter­melőszövetkezeti tagokat is bevonjuk. A kunmadarasi és a kunszentmártoni állami gazdaságokban már műkö­dik a Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztár. Ezen a tó- n könnyebb a helyzetünk, * - vei, akik állami gazdaságok­ban dolgoznak, havonként kapnak fizetést és minden tag hónap elején be tudja fizetni a jegyzett összeget. Ellenben a termelőszövetke­zeteknél csak évenkénti zár­számadás van. A közeljövő­ben tárgyalni fogunk egyes tsz elnökökkel és megbe­széljük velük, hogyan lehet­ne megoldani a tsz tagok bevonását és milyen eszkö­zöket biztosítanak arra, hogy a tsz tagok havonként befizessék a jegyzett össze­get. Eddig nehéz volt megta­lálni azt a módot, melyen keresztül a tenűelőszövetke­zeti tagokat is be tudjuk szervezni. Elsősorban a jól dolgozó tsz-ek vezetőségét keressük fel. és ismertetve a KST előnyeit, úgy gondo­lom, legalább olyan ered­ményt tudunk elérni, mint az állami gazdaságokban, —• vagy az üzemekben. AJ Mi lesz 9300 mázsa arankás lucerna- és vMshere vetőmag sorsa? Irta: _ Cservények Emil megyei növónylermelési íelügyelö hogy a szeretet nem azonos az elkényeztetéssel, a bálvá­nyozással, a mindent megen­gedéssel. A szeretette sok minden beletartozik. Többek között a nevelés, a gyerekek kel való rendszeres foglalko zás, annak a megértetése, hogy népi demokratikus rendszerünkben a lopás, a sikkasztás, s egyéb hasonló cselekmény a dolgozó nép ér dákét sérti. Az arra varé fi­gyelmeztetés, hogy a múlt — a dolgozók részére nyomor és elnyomatás. A jelen — a ha- alom gyakorlása, szakadat an előrehaladás a szocializ mus építésének útián. A múl' — a gyárosok, földesurak. ku lakok eldorádója. A jelen — az egyre növekvő életszmvo nal, a kultúra a művelődés 'ehetőségének megvalósulás: a dolgozók számára. A szülők, akik a saját vál­lukon hordozták a tőkés rendszer keserve« igáját, ak kor szeretik igazán syerme küket, ha mindezekről nem feledkeznek meg, s megérte tik gyermekükkel, a múlt és a jelen közötti különbséget. Pető Jánost azonban nem csak a szülők nemtörődöm ’égé, hanem az ellenőrzés el mulasztása is hozzásegített) a bűnözésihez. Pető Jáno. nyolc hónapig dolgozott t pénzügyi osztályon és az osztályvezető ez alatt az idő alatt egyszer som, el lenőrizte. Pedig megfordul a kezén vagy százezer forint De ahelyett, hogy az os’1"* vezető részéről ellenérzésbe’* részesült volna, a pénzkeze lés mellett ő végezte — tör­vényellenesen — az utalva nvozást is. Ez pedig a vezetőknek in ■ő példa. A vezetőnek — ez ?setben a pénzügyi osztálv •ezetőjének — fő feladata a« '’lenőrzés, a rossz munkának a közvagyon elherdálásának ''egaVa^álvozá-a. Ame'yi ezető . ezt elmulasztja, a’ -vilván nem éré’ teljes fele ásse nt a kö vagyonért, ’olgozó nép, a szocializrr.u 'így óért BUSZ VINCE Szolnok megyében a lucer­na és a vöröshere a legérté­kesebb szálastakarmány nő vénynek mondható. Termeié sének mennyiségi és minősé gi eredményei sorsdöntőén befolyásolják az állattenyész test. A takarmánytermő terü­letek növelése alkalmával az évelő pillangósvirágú szálas takarmányok kerülnek első­sorban előtérbe. A lucerna é- a vöröshere vetésterülete az elmúlt évek folyamán jelen­tősen visszaesett réczint a termelési bizonytalanság részben ped'g a h .ytélén ervezési módszerek követ keztében. A forradalmi munkás-pa raszt kormány felszámolta a múlt hibás gazdaságpolitika ját; ennek eredményeként megnövekedett a terme­lési kedv és biztonság. Sokat ígérőén emelkedik Szolnok megyében is a lucer na és a vöröshere területe: ezzel együtt magtermelése is. 1956-ban megyénkben mintegy 7 ezer mázsa lucer­na- és vörösheremagot csé Deliek el. Ez a mennyisé* 1957-ben 16 ezer 700 mázsára nőtt. Tekintve, hogv a vető mag minősége az évelő pil angós növénvek termelésé nél elsőrendű fontosságú meg kell vizsgá’nuok az egyes vetőm ágiét eleket mennyire tiszták, gyommen esek. Az eddig megtartott vizsga átok azt mutatják, hogy az 1937. évi lucerna- és vörös- heremag-termés arankáva' erősen fertőzött; gyommag- t artalma magas és nem egv étel keveredett is. Ezenfelü* nagyon gyakori az olyan ve ‘őmagtétel. melvben igen ma gas a rovarrágott seemek szá zalékos aránya Az aprómag vak tisztítása általában is nehéz feladatot jelent, de kü- ' ön ősén nehezet a lucerna- é a vörösheremagnál. Sem a termelőszövetkeze fekne:k, sem az egyéni terme 'éknek nem áll rendelkezésé -e olyan magtisztító bere~de zés, amellyel a lucerna- és a vörösheremagot megfelel' tisztaságúra ki tudnák tiszti tani. A rendelkezésre álló ada­tok alapján legalább 9 ezer mázsára tehető az a lucerna- és vöröshere- mag mennyiség, mely Szolnok megyében a ter­melőknél van. Ha ennek a nversmag-menv nyiségnek csak a felét vesz- ’zük is figyelembe, mint fe* használható vetőmagot, ak kor ez kb. 30 ezer kh. beveté sére lenne elegendő. Annák énjeikében, hogy ki­fogástalan tisztaságú, aran­kától és káros gyomoktól mentes vetőmag álljon a termelőik rendelkezésére, a földművelésügyi rnin'szter és az élelmezésügyi miniszter a 81/1957. számú együttes uta­sításban szabályozta a lucer­na és a vöröshere vetőmag cseréjét, bértisztítását. A nyers lucerna- és vetös- heremag kicserélését a ME­ZŐM AG Vállalat megyei ki- rendeltsége, illetve a Megyei Terményforgalmi Vállalat felvásárló szervei útján hajt­ja végre. A termelőszövetke­zetek, társulások és egyéni termelők saját termelésű nyers lucerna- és vöröshere- magját — az érdekeltek kí­vánságára — a Terményfor- galmi Vállalat felvásárló te­lepei kötelesek az alábbi fel­tételek mellet fémzárolt ve- őmagra kicserélni. A terményfelvásárló tele­pek a termelők á*tai átadott 88 százalékos tisztaságú nyerslucerna- és vörös- heremagért kg nettó súly után számítva 82 kg, az Országos Vetőmagfel­ügyelőség által fémzá­rolt szabványminőségű, arankamentes vetőmagot kötelesek cserébe kiadni. Ha az átadott nversmag llsz- tagsága 88 százalékánál maga« :abb, minden további száza- ék után 1.5 százalékkal több fémzárolt vetőmagot kell ki­adni. Amennyiben az átadott a versmag t isztasága 88 «záza- ’ék alatt van, minden hiány­zó százalék után 1.5 százalék­kal csökkentett mennviségű fémzároT vetőmagot kell cse­rébe adni. A termelőszövetkezetek, 'ársulások, egyéni termelők az átadott nyersmag min­den kg-ja után 3.— Ft tisztítási költséget köte­lesek a fémzárolt vető­mag átvételével egyide­jűleg készpénzben be­fizetni. Más költséget felszámítani nem lehet. Nyers vetőmagot kicserélés végett 1958. február 28-ig le­het átadni, illetőleg átvenni. A MEZŐMAG Vállalat tisztító telepei lucerna-- és vöröshereve tóma g bér tisz t ít ás 1 is végeznek. Azok a termelőszövetkeze­tek. társulások és egvéni ter­melők. akik 20 mázsát meg­haladó egységes minőségű 'ucerna, vagy vörréher* ayersvetőmaggal rendelkez­nek. bérttezütási igényüket a MEZŐMAG Kö’pont'áhqz 'Budapest, V.. Kossuth L. tér 11.), vagy a MegyeJ Kire»* deltséghez jelenthetik be. Az országgyűlés legutóbbi: ülésén többször is szóbake- rült, hogy ebben az évben égjük legfőbb törekvés lesz a reálbér elért színvonalának fenntartása, megszilárdítása És ez nem lekicsAnylendő fel • adat. Egyrészt. állandóan figyelemmel kell kísérni a termelés és ter­melékenység alakulását. Másrészt körültekintő in­tézkedésekkel kell harcolni az ellentétes — reálbére­ket aláásó-tendcnciák ellen. Ez utóbbi közé tartozik — a burkolt —, de eddig „elis­mert” áremelés. Ebben per­sze legkevésbé az állami vál­lalatok és kisipari szövetke­zetek a ludasak. Rendes kö­rülmények között sem lehe­tőségük nincs erre (egysége« árjegyzék szabályozza árai- ■ kát), sem különös személyi i érdekük nem fűződik ahhoz ] hogy termelvényeiket időről i, időre magasabb áron adják!' forgalomba. ! Nem mondhatjuk el ugyan , . ezt a magánkisiparról. Az el- Elült év márciusában kiadott \ egy rendelkezés — a bizalom­ra építve — lehetővé tette a kisiparosoknak, hogy a régi kötelező hatósági árak he­lyett —- kalkuláció alapján értékesítsék áruikat. ;.A kisiparosok többsége — meg kell 'mondani — nem élt vissza a szabad kalkuláció lehetőségével. Araik szolgáltatásaik nem emelkedtek lényegesen az­után sem, amikor jóformán semmi kötelességük nem volt — és sokszor annyit kértek, amennyit akartak, így pl megyénkben — a vá­rosokban és községekben élő — kovácsmesterek nagyjából ugyanannyit kémek egy nyá­ri vagy téli patkolásért. ke­réksín húzásért, stb., mint az árkötöttség idején. Azonban nem ez jellem­ző minden szakmára. A sza­bómestereknek eddig pl. űlj'an lehetőségük volt az ár­emelésre — és törvényesen — amit a szolnoki és megyei szabó és ruházati iDarosok be sem tartottak. Budapesten ma sem ritkaság magánmas térnél 700—1^00 forintos fa­zondíj. örömmel állapíthat­juk meg, hogy Szolnokon idáig azért egy mesterember sem ment. Persze áraikra ta­gadhatatlanul hatással volt a szabad és nehezen ellenőriz hető kalkuláció lehetősége Tavaly márciusig a kétsoros öltöny elsőosztályú munka­díja a kötelező irányár sze rint 320 forint volt. Ma már ezt egyetlen szabó 6em esi nálja meg ennyiért. Könyke Gyula szolnoki kísioaros 463 Barta Gyula 468 forintba szó ’ .«a. Legolcsóbb a szövet­kezét, jelen esetben a turke vei ruházati ktsz, ahol mé° 300 forintot sem kémek egy fazonért. A ruházati iparban —* te hát rövid idő alatt — igen te kintélyes az áremelkedés — legalábbis a kisiparosoknál. A magyarázata talán az, hogy azóta a munkások munkabérei 10—15 száza­lékkal emelkedtek, s ezt a mesterek is felszámolják. Minthogy állami ártámoga íást ilyen címen nem kaphat nak — a fogyasztókra hárít ják át. Véleményünk szerin’ ez nem jogos. Márcsak azér sein, mert a kalkuláció sze rint számolható órabér je­lenleg magasabb, mint bár­mely iparágban. 9 forintot a ledolgozott óránként a leg­több szolnoki ruházati ipa ros elszámolhat magának Ezenkívül teljesen egyéni a7 is, hogy az árvetés szerin’ 20—30 vagy 40 órát számol-* el egy öltöny elkészítésére Úgyhogy érthető az árdiffe­rencia. Gyakorlatban egyet- t len ellenőrzés volt, hogy a s mesterekét kötelezték sajá’ r költségvetés szerinti árjegy- í zékük kifüggesztésére s eze I két illetékes hatóságok rend- e szeresen ellenőrizték is. 1 Sokkal nehezebb volt a < helyzet olyan iparágakban s ahol a sokfajta javítás, szol 1 gáltatás mindegyikére nem 1 lehetett kötelező árjegyzéket készíttetni a kisiparossal. S talán ez volt az egyik fészke a lassú, de folyamatos ár- , emelésnek. A bútor- és faiparban sok példát lehet találni arra, mi lyen nagy különbségek van­nak árak és árak, mesterek és mesterek között. A 165 centiméteres, festett üvegezett konyhaszekrényt pl- a törökszentmiklósi ktsz 1622 forintért adja a rende ' .>knek. Ezzel szemben egy magániparos Lukovszki 1st jván, Ujszász 3500, Bódé Ba­lázs, Turkeve 2800, Borso« Tamás, Szajol 2400 forintba számolja. A 7 darabos fénye tett háló 7500 forintba kerü az ujszászi vegyesipari ktsz ben, ugyanezért Szabó József árokszállási asztalos 10 000 forintot ß általában az árok­szállási asztalos kismesterek 8—9000 forintot kérnek. A nagy árkülönbségek természetesen azt mutat­ják, hogy egyik vállalkozó kevesebb, a másik több nyereséget számol, az égjük az átlagosnál több, a má­sik kevesebb munkaidőt fordít egy-egy áru előállí­tására. S még talán az is, hogy más az ára a kiutalt és más a szabadon vásárolt anyagnaik. A rendszertelenség viszont tág lehetőséget ad — és egye­sek élnek is vele — az arak felverésére. Könnyen érthető az is, hogy miért ad valaki 3500 forintot egy konyhaszek­rényért, mikor feléért is meg­kaphat ja a kisipari szövetke­zetnél. Az a helyzet, hogy a szövetkezetek egyes cikkek­ből még nem tudják kielégí teni a lakosság igényeit, hosszabb határidővel vállal­nak; és egyes esetekben nem adják aztt a minőséget sem, mint a kisiparos. Nyilván a fogyasztó ilyenkor kénytelen többet adni —, 1 hogy hozzájusson a szüksé­ges bútorhoz, cipőhöz, vagy ruhához. Eből a konjunktu- i rából viszont egyesek jogta­lan hasznot húznak. Ezzel szemben igen rossz ! helyzetben van a kisdparos- - ság egy másik része — kü­lönösen a falusi kovács, bog- : nár, borbély. Egy fodrász­mester pL árjegyzéke szerint l,30-at, 1.50-et kérhet egybo rotválásért. Ennek aztán az a követ­kezménye. hogy városba nagyobb forgalmú helyre ? húzódik s a község fodrász / nélkül marad. Az előbbiek alapján — csak azt mondhatjuk, hogy idősze­rű és szükséges a kisiparo- . sok árainak, szolgáltatási dí­jainak rendezése. Az intéz­kedés erre vonatkozóan egyéb- h ként már születőben van és k valószínű a szabó és ruhá­zati ipar lesz az, melynek a az árait egységesen rende­zik legelőször. 1 Az egységes irányárak tar- ‘ósan rögzítik a kismesterek áradt s nem teszik lehetővé ’’ hogy a tisztességes hasznon túl — csupán „jó” kalkulálás- '■ sál felverjék az árakat, mtg- károsítsák a fogyasztókat, ve- r szélyeztessék a reálbérek sta- 8 vilitását. Meg kell mondán; ?• azt is, hogy a rendelet élt 1 — nem annyira a vidéki, pl k szolnoki kisemberekre irá- íz nyúl, hanem inkább a buda- i’ pesti ezer foriwos fazon-dí- •* ’akat és 500 forintos cipő e készítési munkadíjakat szedi s- mesterekre. — Ezek 6zertn 4 nyilván az irányárak maga-; sabban lesznek egyes árukra,; munkadíjakra, mint a mi me-; gyémkben szokásos. A rende-; let azonban leszögezi, hogy! ebben az esetben sem kér-: hét többet a kisiparos, az ed-; dig szokásos mun lead íj a knál, s rá nézve ez lesz majd az irányár. (Palatínus) t Amikor megalakult a Köl­* csönös Segítő Takarékpénz- i tár. megyénk is csatlakozott Xaz OTP keretén belül megin- X dúlt segítő mozgalomhoz. Az * elmúlt évben 52 murukahe- tlyen alakult KST. X Számbavévc megyénk üze- X meit és a munkások szá- X mát, ez elenyészően cse- X kély, holott minden munka- X helyen, ahol az ötven főt * meghaladja a foglalkozta­T 1!' Ilin r • I I i r f i'TrlHl'i J I f I fi If ill rj pj'f ( H IT T" I »IT’ IT I T' „kid gákő#" (hwiamejni Emlékszem rá, már az első napon mezítláb ker­gette a focit ez a kissé szeplős, barnahajú fiú is­kolánk udvarán. Nem érezte idegennek a kör­nyezetet. sőt közöttük ha­mar „népszerűségre” tett szert. Nagyon megszeret­tük, úgy-annyira, hogy egyesek — én magam is — a téli szünetre elhívtuk hozzánk egy kis vendég­ségre Mangelt, a kis gö­rögöt. Jól emlékszem, szom­bati napon érkezett hoz­zánk Kondorosról és egy hetet nálunk töltött. Alig itt volt, disznót öl­tünk. Nagy öröm volt számára, hiszen most volt még először disznótor­ban. A disznóölés napján korán kelt. — En fogom a farkát! — mondta. Ezzel azonban nem elé­gedett meg, hanem egész nap bölléreskedett. Szilveszterkor pedig magammal vittem a kul- túrotthonba a bankettre. Jól érezte magát a baráti környezetben. A „kis gö- röp” evett, ivott. Eßuszet azonban megelégelte ai ivást. Ugyanis addig öb lítgette a birkapapriká. után torkát a jó csépa borral, hogy bizony egt kicsit megártott neki. —' Mit tegyek vele!? — gondolkodtam. Hazavit tem. Másnap mondom neki — Megérte neked, hog, ágyban töltötted a szil veszten éjt? — Nézd Lacikám! - válaszolt, ezt a szilvesz tért sohasem fogom elft lejteni, ihattam kedven • re.,. Megérte. Gyorsan teltek a ne- lünk töltött napok, eile ! a szünidő is. Alig jártun ' pár napig ebben az évbe ■ iskolába, amikor bácsi \ vett tölünk, iskolánktó Hazájába, Görögországb ! kilencévi távoliét után ii mét visszatér. Búcsúzunk tőle és b i zunk benne, hogy nei felejt el bennünket, ne, f feledi el az iskolát és mit- dig örömmel gondol a tu . tunk — Magyarországé i — töltött kilenc évre. Cseh Lás zl r Mezőtúr Sikeres tanfolyamok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents