Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

A nagyüzemi gazdaságokban is jövedelmező a baromfitenyésztés un Eredetileg úgy indult hogy ismeretterjesztő, szakmai ta­nácskozás lesz a Szolnok me­gyei Mezőgazdasági Szabad- egyetem ianuár 30-i előadás­sorozata. Valójában több mint 350 ember harcos kiállása lett a baromfitenyésztés mel­lett Ha hűen akarnánk Jelle­mezni a tanácskozás hangu­latát úgy is mondhatnánk: a naladó új gyózelmeskedett a visszahúzó, destruktív néze­tek fölött Ugyanis egy fel­szólaló még kardoskodott a régi. hibás álláspont mellett s azt igyekezett bizonygatni: kár a gőzért mert a mezőgaz­daság szocialista nagyüzemei­ben nem lehet megvalósítani a korszerű, jövedelmező ba­romfitenyésztést Szavakkal ugyan nem így fejezte (ti­niért tartott attól, hogy le­hurrogják. de mondanivaló­jának tartalma ez volt A szá­mos, tényekkel megalapozott harcos hozzászólás azonban a fenti nézet teljes lehetetlen­ségét igazolta. Maga a vitaindító előadás is azzal kezdődött hogy milyen nagyszerű lehetőségei vannak hazánkban, ezenbelül Szol­nok megyében a baromfite­nyésztésnek. ör. Kántor István, a Földművelésügyi t Minisztérium kisállattenyész­tési osztályának vezetője visz- ' szapillartást tett az elmúlt évekre, évtizedekre, amikora magyar baromfiexport igen . nagy méreteket öltött Azok a piaci lehetőségek, amelyek a múltban fennállottak, rna is megvannak, sőt tovább fej­leszthetők, csak az újabb igé­nyekhez kell alkalmazkod­ni. Angliái, Németországot mi láttuk el elsősorban barom­fival és ezekben az orszá­gokban jelenleg is igen ma­gas a baromfifogyosztás. A magyar csirke állja a ver­senyt bármely más fajtá­val szemben. Nincs az a mennyiség, amit Deltöidön, vagy külföldön el ne tudnánk helyezni. Államunk minden támoga­tást megad ahhoz, hogy a baromfitenyésztés fellendül­tem A termelőszövetkezeti. Miami gazdasági dolgozók, s =iz egyéni termelők jó szándé­kán, igyekezetén múlik en­nek megvalósítása. Már csak azért is érdemes jaromíuenyésztéssel foglal­kozni, mert a fiatal baromfi tói hasznosítja a takarmányt. Míg egy kg sertéshús terme­léséhez 5 kg abrak szükséges és a sertéshús ára 18 forint ugyanakkor egv kg csirkehús előállításához elegendő 4 kg abraktakarmány, s a barom­fihús kg-onként 37—38 fo­rintos áron értékesíthető. A i ászjákohalmi Béke Termelő­dővetkezet az elmúlt eszten­dőben kétezer naposcsibét vásárolt Ebből ezerkétszázat rántani-, sütnívaló állapot­ban, szép haszonnal értékesí­tett • A baromfitenyésztésnél azonban nemcsak a hústerme­lés kifizetődő mondotta a továbbiakban dr Kántor Ist­ván. —* hanem a tojás terme­lés is. A iúrkevel Vörös Csillag Tsz az elmúlt évben 85 ezer tojást 40 százalékon fel­árral értékesített Arra kell törekedni, hogy aho» arra a lehetőség meg v^n a teli tojastermelést fokoz­zák a gazdaságok. Ez alig ielent több költsé- :et. mint a nyári, ezzel szem- oen 2—3-szoros haszonnal ér­ékesíthető. Dániában például decemberben és januárban ermelik a legtöbb tojást. Szolnok megyében, ahol annyi rizs terem, folyóvíz e* hölííoeder van, nagyszerű lehetőségek kínálkoznak a viziszárnyasok tenyésztésé­re. Használják ezt ki az állami eaz'daáágok. tsz-ek. s az egyé ni termelek­A tanácskozás további Fé­kében Suska Alfréd, a Gö­•öllői Kisállattenvésztő Álló lás tudománvos munkatárs? í baromfitenvé=?tés feile» módszereiről tartott hasznos ájékoztatást Kihans'űlvoz ta, hogy a jelenlegi helyzetben legkifizetődőbb a nagyüzemi gazdaságokban a baromfi pe­csenyehús termelés. Majd több kísérlet eredményét Is­mertette. amelyet a különbö­ző baromfifajták tenyésztésé­vel folytatott az Intézetben A tanácskozás résztvevői igen sokat tanultak az el­hangzottakból. Megerősítette ez őket ab­ban. hogy jo úton haladna« amikor saját munkaterüle­tükön kiállnak a baromfi­tenyésztés fejlesztése mel­lett. Cs. Tóth Jánosné, a kunhe­gyes! Vörös Október Ter melő­szövetkezet tagja arról be­szélt, hogy a legújabb kutatá­sok gyümölcsöztetésével. az úgynevezett mélyalmozási módszerrel szinte elhullás­mentesen nevelhető a barom­fi. A szövetkezetnek szép hasznot hozott az elmúlt év­ben is ez az üzemág, s ebben az esztendőben továbbfejlesz­tik. Több felszólaló hangsúlyoz­ta, hogy milyen fontos a ba­romfigondozók, s általában azoknak az embereknek szak­mai képzettségét emelni, akik valamilyen formában kapcso­latban vannak a baromfi­tenyésztéssel. Hódi József, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnö­ke külön is kérte felszólalá­sában a tanácskozáson részt- vett megyei és országos veze­tőket, hassanak oda. hogy a tsz-ek baromfitenyésztő szak­embereket tudjanak kiképez- tetni. Panyik János, a mező­túri Üj Hajnal Tsz tagja arról az áldozatos munkáról beszélt, amelyet ez a szövetkezet aa ellenforradalom alatt szétzi­lált tsz-gazdaság megerősítése érdekében kifejtett. Egyéb hiányok mellett pótolták azt a kárt is, amelyet a baromfi­tenyésztésben okozott az el­lenforradalom. Míg 1957 ele­jén egyetlen csirke sem volt a tsz-ben, ma kát. holdanként egy-egy csirke van, s a múlt évben a munkaegységek érté­kéből egy-egy forintot a -ba-. romfitenyésztés fedezett Nem nagy ez a szám. de kezdetnek biztató, s a szövetkezet tagjai minden áldozatot meghoznak azért hogy a közös tenyészet­ben fajtatiszta, magashoza­mú baromfiállomány legyen. Az a cél. hogy kevesebb ráfor­dítással, nagyobb termelést lehessen elérni. Célszerű lenne, ha minden város és járás megvizsgálná, nogy az elleni orradalom mi­lyen kárt okozott a baromli- allományban — kezdte felszó­lalását Buzi Zsigmond, a Me­zőtúri Városi Tanács V. B. el­nökhelyettese. — Mezőtúron ezt megtették. Igyekeztek meggyőzni a tsz-vezetőket csz-tagokat a baromfitenyész­tés fontosságáról, hivatkozva a baromfihús és tojás, vala­mint a toll értékesitéséooi származó elég tekintélyes jö­vedelemre. A szövetkezeti ta­gok hajlottak a jó szóra és óv végére a város tsz-eiben egy kát. holdanként egy áru- és kétholdanként egy törzs- baromfi jut Amelyik tsz-nek a tyúknevelés kifizető, az az­zal foglalkozik. Ahol a puly­ka, a gyöngyös, vagy a vízi­szárnyasok tartása előnyö­sebb. ott azt szorgalmazzák Nagy lépés ez. alig egy esztendővel az ellenforrada­lom után. A baromfitenyésztéshez azonban nemcsak megfelelő állomány, férőhely, takar­mány. hanem szív. szeretet is iteil. — mondotta Forizs La­jos örményes! egyéni gazda 0 minden esztendőben több- száz pulykát libát nevelt, el­hullás alig volt. Gyakorlati oéldákkal igazolta, hogy mi­lyen fontos az apróiószágon szeretete. Ez nemcsak az egyéni tenyésztőkre áll. ha­nem a szövetkezeti és az ál­lami gazdaságokra is. — Ne az döntse el: ki legyen ba- romfieondozó. aki legtöbb bort tud meginni, hanem az aki legjobban szereti a jósza got és tud is vele bánni. Ha sonlőan nyilatkozott Leniztn Istvánná jasziákóhalmi kis- enyésztő. Glauber Jenőn? ’észtetekről. Németh Jozse lásziákóhalméról A tanács hozáson résztvevő Szabolcs— ■ízatmár megvei küldöttség baromfitenvésztési versenyre hívta ki Szolnok megye ter­melőit, a & mintaközségnek nyilvánított jászboldogházi egyéni gazdák nevében Né­meth József elfogadta a kihí­vást Kijelentette: a jászból- dogháziak évtizedek óta híre­sek szarvasmarhatenyészté­sükről, s a baromfitenyésztést sem ad ják alább. Takács Vik­tor, a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat igaz­gatója arról beszélt, hogy az ipar müven segítséget ad a szövetkezetek, állami gazda­ságok és az egyéni tenyésztők­nek. hogy a baromfitenyész­tést megfelelő színvonalra emeljék. A vállalat már ezidelg szá­mos tsz-szel teremtett kap­csolatot a gyakorlati kérdé­sek megoldására. Segítenek a tez-eknek Ilyenirányú ter­veik kidolgozásában, azok végrehajtásában. Nemrég állattenyésztési szak­embert is munkábaálütott a; vállalat, aki a termelőknek a szükséges szakmai tanácsokat is megadja. Jó baromfihízla- lási módszereket sikerült ki- dolgozniok. Ezeket széles kör­ben ismertetni fogják, hogy másutt is megvalósíthassák azokat. Gaál Antal, a túrkevei Vö­rös Csillag Tsz elnökhelyette­se kijelentette, hogy a tsz a tavalyi 1500-ról többezerre nö­veli a baromfiállományt. Csu­pán húscsirkéből ötezer da­rabot akar a közfogyasztás számára nevelni. Lévai Zsig­mond, a MÉSZÖV igazgató­ságának elnökhelyettese a földművesszövetkezetek ilyenirányú tevékenységéről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ebben az évben másfél millió naposcsibét akarnak kihelyezni a föld művesszövetkezetek útján már március elején. A tsz- ekben, szakcsoportokban meg­szervezik a baromfi közös ér­tékesítését. Kérte az országos, szervek jelenlévő képviselőit;; hassanak oda. hogy az ipar minél előbb nagyobb mennyi-; ségben gyártsa az önetetőket.; italokat, hogy ezzel is gazda-; ságosabbá tegyék a tenyésztői; munkát Bakó Kálmán, a megyei! mezőgazdasági állandó bízott-; ság elnöke néhány igen szem-; léltető példával igazolta, hogy! a baromfitenyésztés a múlt-í ban. s a jelenben is milyen tontos kiegészítője a gazdálko­dásnak, A múltban a kispa- rasztok jóformán csak ebből fedezhették a házkörüli fela­dásaikat hiszen a termény,; amelyet pár hold földjükről betakarítottak, legfeljebb a; Kenyérnek valót az adót. eset­leg a vetőmagot futotta ki. Napjainkban más a helyzet, de a baromfihúst és tojást ma; sem nélkülözhetjük. Sőt, az igények még inkább megnő vekedtek a baromfifogyasztás iránt Az elkövetkező időkben még több baromfit kell sic vélni és a közfogyasztás cél­jára adni az állami gazda­ságoknak, a termelőszövet­kezeti és egyéni gazdasá­goknak. Magas IJLszlA megyei főál­lattenyésztő néhány szakmai kérdést ismertetett a tanács­kozás résztvevőivel, majd ki­jelentette. hogy a Sacinpk; megyeiek nevében elfogadás a Szabolcs—Szatmár és Haj­dú—Bihar megyei mezőgazda- sági szakemberek baromfite­nyésztési versenyfelhívását Ez a nemes vetélkedés — amely támogatóra talál min­ién iósgándékú mezőgazdasá­gi dolgozóban, azt fogja ered- nényszni. hogy Szolnok me- >ve nemcsak a szarvasmarha, értés- és juhtenyésztésben.; oanem a baromfinevelésben; is leteszi a garast. ka EGYESÜLT ARAB ALLAM Bagdadi Paktum tagjai fgyéb kSné keletiprjtégok Brit) légi m miamim 8 SMk* gaSS A Közel-Keleti térség fcéf ■fontos állama Egyiptom és Szíria elhatározta, hagy Egyesült Arab Állam néven szövetségi államot alakít. Az új államszövetség területe 1 170 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 23 800 000 16. Mindkét ország határain belül óriási lakatlan sivata­gok találhatók. Így Egyiptom 1 000 000 négyzetkilométernyi területéből csupán a Nílus folyó két partján húzódó vé­kony aáo, valamint a folyó deltája, azaz összesen kb. 40 ezer négyzetkilométer kultúr­termet. Szíriában a tengerparti sá­von kívül csak a Libanonnal, Izraellel, valamint Jordániá­val határos területeket műve­lik. Az új államszövetség a világ gazdasági politikái óban jelentős szerephez jut azzal, hogy területén keresztülhú- sódnak a Közel- és Közép- Keleti öUtjmezők távvezeté­kei. Ugyancsak itt vezet ke­resztül a 165 km hosszú Szuezi-csatorna, a világkeres­kedelem egyik legfontosabb viziútja. Az úf szövetségi áitam mindkét tagjának gazdaság- életében a mezőgazdaságnak túlnyomó szerepe van, hiszen mindkét ország alig néhány évvel ezelőtt még félgyarrr.oti függőségű terület volt. A me­zőgazdaság monokultúráit* jellegét többek között ez is mutatja, hogy az egyiptom exportban a gi/anot kivit el $0 százalékos aránnyal szerep? I A szövetségi állam mlnd'-é* tagjának területén különböző ásványi termékek felkutatá sóm nagyszabású munkála­tok indultaik meg. Jfegy ven emberért Az egyre hidegebbre for­duló időben naponta negyven dolgozó gyalogol a vasútra, a városba a Szolnoki Gépállo­másról. Sokuknak zsebében ott lapul az autöbußz-bérle* melynek nem vehetik hasz nát: munkaidejük végeztévé’ •— járat hiányában — gyalo- vágnak neki az útnak. Igaz olykor megszánja őket egy egy emberséges gépkocsive zető, aki szabájytalanu ugyan, de emberi érzésére hallgatva, felveszi őket autó­jára. Adódott mór úgy is hogy a Megyei Talajerőgaz dálkodási Vállalat trágya szállító — érthető okokbó' tisztátalan — lovaskocsiján utaltak. A negyven dolgozó közül húsz vidéki, ki szinte rendszeresen 1 ekést a von a tot.,. A tanulásra, pihenés re, szórakozásra szánt idő el vész a váróteremben való céltalan, bágyasató toporgás saL Több mint egy éve kérik az AKÖV-öt: hosszabbítsa meg a délutáni tüdőkórház' járatot. Tudjuk, hogy ugyan ennek az autóbusznak 18,25 kor már az állomás felé kel1 iramodnia, így túlságosan sok ideje nincs. Talán tehetsége* volna a kocsit pár perccel előbb útnak indítani; esetle a Tüdőkórház munkaidejű nek némi válogatásával... A gépállomásiak —- mint ha1 lom — negyven aláírassa’ ellátót kérvénnyel felszerelvi kívánják a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumba küldeni Maróthi Imre elvtár sat, az ÜB titkárát. A mi­nisztériumtól várnak segítőé get, mert — az AKÖV-től hiába kértek. A helyzet isme rétében alig kételkedheterr abban, hogy a minisztérium a dolgozók kérésének kedve . ........ ző elintézésére- utasítja ma jő az AKÖV-öt. De kérdem —■ miért kell utasítani?,.. Nem volna szebb, emberibb, ha az aulóbusznoenetrendek összeállítói nem parancsszóra, hanem egy másik munkahely dolgozói iránti együttéléstől vezetve keresnének megöl dást. Keményebb diót Is fel­törtek már, hiszen értik < dolgukat., j Kíséreljék me®, valósíts!' meg! Jobb későn, mint p szebb önként, mint utas ra. *- borvárá Fogadás a moszkvai magyar nagyfc.tfveiségen Moszkva (MTI). Rosta László, a Magyar Népkői ság moszkvai nagykövetségének e’ső titkára péntek« a nagykövetség helyiségeiben fogadást adott a magyar sajtó napja alkalmából. A fogadáson megjelent L- F. Wir csov, a Szovjetunió külügyminisztériuma kollégiumánál» tagja, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, to­vábbá a szovjet sajtó több vezető munkatársa. Három négy vagon láda naponta Az elmlút évben sokat fej­lődött a kisújszállási láda gyár. , Aki régen nem járt az üzemben, szinte el sem tud igazodni: új épületeit, bőví­tettek, új gépek, anya. halom az udvaron és rengeteg el- szá ’.ításr váró kész konzer vés láda. S ami még szembe tűnő, a zsúfolt udvar ellenére rend van a portán. Vajon hogy csinálták mind ezt az üzem dolgozói? Nem sokáig késik a válasz Az igazgató elvtárs elmondja, hogy a göngyöleggyártás fo­kozására a tehetőségeit néni voltak megfelelőek. Bővíten, kellett. Lehetőség volt rá és ki is használták. Most már a szükséges épületek, úgy, ahogy, megvannak. •w Volt még megoldandó feladat, ami gátolta a terme lókenyiég növekedését, A munkafolyamatokat nagy részt kézierővel végez ék Lassú ez és nem is tökéletes És ami a legnagyobb baj, e munkaterületre senki sem tervez gépeket. Kénytelenek voltunk saját erőnkből meg­oldást keresni. Az eredmén> nem is maradt el — mondja — Lakatosműhelyünk szer kesztett egy ládapántszagga tó és lyukasztógépet, mely óránként — ha nincs valam. akadály — három-négyezer darabot készít és a beállítás után a gép önállóan dolgo­zik, még vigyázni sem kell rá A legfontosabb helyen — a nádprésnél is — akadt megöl dás, s ez D, Szabó Kálmán ér deme. Igaz, még most van kí­sérlet alatt, de máris az egy gép öt fagép helyett termel s ráadásul nyolc munkaerő szabadul fel gépenként. Hoz­zájárul az acélhuzal megta karításhoz s 10 százalékka kevesebb kell így, aml a vál­'aiat felhasználásánál jelen tő» megtakarítást jelent, A famegmunkáló részleg -era volt mostoha g”ermek Jj gépeket kapott, mely -agyban növelte ka-ra" tását \nnyira, hogy február végé re ez a részleg az e’ső ne >yedéves tervét teljesíti is Terven felül azután a hulla­dékból és ra'-oneafából kér­észed szaporító ládákat ké­szítenek a famegmunkál-' dolgozói Az ésszerűsítések eredmé nye nagyrészt, hogy napont: 3—4 vagonra való kon zen szállító ládát készítenek. Hs a MÁV rendszeresen adja a gényelt vagonokat, akko- folyamatosan megy a száll! tás. Várják is a ládákat a kon­zervgyárak, mert az export ’érv teljesítéséhez szüksége a göngyöleg. Azért nem olyan fényesen megy minden területen a munka. Van hiba a nádellá tásnál, ugyanis a nád fonta- alapanyaga a ládának és bi- eladni, maguk használatára zony gok kell belőle. A ter­melőszövetkezetek nem akar­ják a kitermelő vállalatnak onnelik ki Ez egy«; állami jazdaságra is jel.omzö. Fedi* most tél idején, arrvkor f ácvágás szezonja van, ki ié furcsán hangzik a náa inány. Mégis a legsúyosabi. problémája jelenleg a kisúj­szállási ládagyámak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents