Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-27 / 49. szám

VJ LAO PROLETÁRJAt EGYESÜLJETEK! IX, évfolyam, 49. szám. ___________________________ARA: 50 fillér.______________ 1958. február 27, csütörtök Napr ól napra emelkedik a Borsodi V egylkombmát ter­melése. é3Có'4kMúká4'i mneftdépek 'fofábfoá&cin Landler Jenő halálának évfordulóján Moszkva (MTI). A magyar munkásmozgalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kimagasló vezetője: Landler Jenő halálának 30. évfordulója alkalmából kedden délben koszorúzás! ünnepséget ren­magyar forradalmár hamvait ugyanis a nemzetközi mun­kásmozgalom képviselőinek földi maradványai között a Kreml falában helyezték el. Az évforduló alkalmából a Kreml falába illesztett em­léktáblán a magyar és a dcztek Moszkvában- A nagy <W9888W8WWWCWW9W<)9WC<KW<WWK1B8(> A szakszervezetek XIX. kongresszusának küldöttei Február 28-án megkezdi ülésezését a szakszervezetek XIX. kongresszusa. Nagyjelentőségű esemény a,legfelsőbb szervezeti fórum összehívása és munkája — az itt hozott határozatok, viták hosszú időre megszabják a szervezett munkások feladatait, az egész szakszervezeti munkát, Megyénkből is a dolgozók legjobbjai képviselik a Szol­nok megyei szervezett munkásokat s hosszas és gondos elő­tanulmány — számos beszélgetés és érdeklődés után, vesz­nek részt a kongresszus munkájában. így reméljük, hogy minden nagyobb problémát, kérdést sikerül megvitatni majd. Az alábbiakban néhány kongresszusi küldöttet muta­tunk be: KOCSIS MARIA cipőgyári munkás, a Tisza Ci­pőgyár ÜB-elnöke. 1950 óta dolgozik az üzemben s 1952 óta választják meg dolgozó­társai a szakszervezet elnöki tisztségére. Megbízatásának, hivatásának példásan meg­felel. A kongresszuson közel 3000 szervezett dolgozót kép­visel. GYURICZA GYULA, a Kőolajkutató Vállalat kül­dötte. Évek óta dolgozik a szakszervezetben, munkája példamutató s dolgozótársai szívesen jelölték érdekeik képviseletére. RACZ BALAZSNÉ, MÁV főtiszt, az állomáson, mint forgalmi szolgálattévő — naplózó — teljesít szolgálatot. Úgy hisszük, méltó képvise­lője lesz a Szolnok megyei vasutasságnak. BOKOR JANOS, molnár - a Karcagi Villany- malom ÜB-elnöke. Dolgozó­társai olyan embernek isme­rik, aki mindenkor kiáll a ^ .csületeg dolgozók érdekei­ért, me jinea thatatlan híve a munkáshatalamnak. szovjet vasutasok nevében a Szovjet Vasutas Szakszerve­zet hattagú küldöttsége he­lyezte el a megemlékezés koszorúját, A. P. Lanysin- nak, a szakszervezet köz­ponti bizottsága titkárának vezetésével. Az ünnepségen résztvett Varga-Perke József, a moszkvai magyar nagykö­vetség tanácsosa és Rosta László, p. követség első tit­kára is. ......—......— Az Abonyi Gépállomás munkaverseny lel hívása a gépállomások fennállása 10. évfordulójának megünneplésére Tíz évvel ezelőtt, az ország­ban az elsők között alakult meg az Abonyi Gépállomás. Akkor mindössze nyolc trak­torral rendelkeztek, ma hat-* van erőgéppel dolgoznak. A gépállomás sokat fejlő­dött, növekedett tíz eszten­dő alatt, s dolgozói között még ma is szép számmal ott vannak az első, 1948- as traktorosok, ök jól em­lékeznek még arra, hogy - .. A f elülvizs Gálatok me *erősítették a fó társulásokat Országosan félülvizsgá ltáik a földművesszövetkezeti szakszövetkezetek, szakcsopo rtok és társulások működését my*} a céllal, hogy az alacsonyabb társulási formáknál is megszilárdítsák a belső szer vezeti életet, elősegítsék a közös termelést és megszüntessék az itt-ott mutatkozó spekulációs tevékenységet. A felülvizsgálatok ere dményeként 300 szakszövetkezettől, szakcsoporttól és társulástól megvonták a működési engedélyt. Ezek között szá­mos olyan szőlőtermelő szakcsoport van, amely fő­ként a borkimérési engedély megszerzésére alakult, s a tagok nem folytattak közös termelést, nem létesí­tettek közös alapot. Megszüntették azokat a zöld ségtermelő társulásokat, r— amelyeknél csak a magas termelési árra törekedtek, — vagy a szövetkezet ürügyén különböző spekulációs tevé­kenységet folytattak. A felülvizsgálatok egy ben megerősítették a jó tár­sulásokat 31409 taggal 989 szövetkezet, szakcsoport és társulás működik az országban. Több mint 50 ezer kataszt- rális holdat művelnek és 40 402 állattal rendelkeznek. A felülvizsgálatnál nyert tap asztalatok szerint a közös va­gyon növekedése az utóbbi időben meggyorsult és az 1956. év végi 819 918 forint helyet ma már hat és fél millió forint közös vagyonnal rendelkeznek a földműves- szövetkezetek irányításával működő társulások. (MTI). 1948-ban az ország gépál lomásainak versenyében az abonyiak érdemelték ki az első helyet. Egyiküknek, Cs. Molnár Pál traktorosnak javaslatára in­dult meg most ismét a ver­seny Abonyban. A napokban ünnepi terme­lési értekezletet tartottak, ahol elmondották, hogy ha tavalyi tervüket mindössze 94.5 százalékra teljesítették, az idén meg van minden le­hetőség a terv túlteljesítésé­re — ezt bizonyítja a brigá­dok és az egyes traktorosok között megindult versengés is. Az értekezleten sok szó esett arról, hogy 1948-ban a gépállomásnak igen nagy szerepe volt az abonyi termelőszövetkeze­tek létrejöttében; sok poli­tikai, gazdasági segítséget nyújtottak akkor az első lé­pések nehézségeivel küzdő közös gazdaságoknak. Az abonyi termelőszövet­kezetek azóta jól megállták helyüket, erejük, vagyonuk a sokszorosára növekedett, de a gépállomás dolgozói válto­zatlanul elsőrendű kötelessé­güknek tartják a körzetük­höz tartozó tizenhárom ter­melőszövetkezet munkájának segítését. Idei tervük szerint a tsz-ekben egy hold szántó­földön átlagosan 2.9 normál- holdnyi talajmunkát végez­nek. A gépállomás dolgozói ün­nepi termelési értekezletükön elhatározták, hogy a gépállomások megalaku­lásának tizedik évfordulója alkalmából szocialista mun­kaversenyre hívják a velük hasonló körülmények kö­zött dolgozó Tápiószelei Gépállomást. A verseny főbb pontjai a következők; a gépállomás tavaszi, nyá­ri és őszi tervét, ezenbelül az évi talajmunkatervet, va­lamint a tavaszi gépika oálás és vetéstervét 110 százaikra teljesítik. Ezek szerint az idén a tervezettnél öt­ezer normálholddal több munkát végeznek eL A gépek üzemeltetésének helyes megszervezésével és fogyasztásuk rendszeres el­lenőrzésével a tervezettnél 5 százalékkal kevesebb üzem­anyagot használnak fél, s ez­zel összesen 43 ezer forintot takarítanak meg. Megfelelő minőségű kar­bantartással, valamint az al­katrészek zömének háza elő­állításával és felújításával 10 százalékos alkatrész megta­karítást érnek el, — ez egy év alatt 116 ezer Ét költség- csökkentést jelent. A versenyfelhívásnak kü­lön pontja foglalkozik a ter­melőszövetkezetekben vég­zendő munkával. A gépállo­más dolgozói ezt a legmeg­felelőbb időben és olyan mi­nőségben végzik el, hogy a termelőszövetkezetek termés­átlaga mind a gabonafélék­nél, mind a kapásoknál a tervezettnél 5 százalékkal magasabb legyen. (MTI); Kik a dolgosó parasztok igaz barátai ? az ember jártában, keltében sokszor bosszankod­va hallgatja a mindent, min­dig jobban tudó túlokosok handa-bandáját. — Nemrég egy kalauz a buszra várakozó falusi asszonyok előtt hetet-havat összehor­dott a közös gazdálkodásról. — Már éppen az elismerést várta, amikor az egyik asz- szony megkérdezte tőle: „Mondja, kalauz úr, járt már maga egyáltalán tsz- ben?” — A kalaúz csak he­begett és gyorsan elsomfor- dált. De vonaton is, utazga­tás közben sokszor hallunk mindenféle ostobaságot a parasztság döntő fontosságú kérdéseiről, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés­ről. S mint a kalauz példája is bizonyítja, a feltűnési visz- ketegségben szenvedő, olcsó népszerűség után áhítozó em­berek gyógyítására adva van az orvosság. Ne hagyjuk szó nélkül, s különösen a tsz- tagok ne hagyják. Tények­kel, érvekkel bánjanak el velük* A FELELŐTLEN FECSE- GOK legtöbbször akaratukon kívül ugyan, de nem barátai, hanem ellenségéi a parasz­toknak. Azok is, akik egyál­talán nem ismerik a szövet- zeteket és azok is. akik csak a hibákat látják. Az ellen- forradalom előtti hónapok­ban különösen nagy divat volt csak a * hibákat látni, azokról beszélni, írni. Torz és hazug képet kaptak ily- módon a dolgozó parasztok a szövetkezésről. (E sorok írója is többször elkövette az előbb említett hibát s okult belőle). Most itt persze nem arról van szó, hogy a feketét is fehérre mossuk, egyáltalán nem. Csupán azt a követelményt állítsuk önma­gunk és barátaink elé is, hogy éppen úgy lássuk meg a jót, mint a rosszat. S mi­után fejlődő szövetkezeti gazdaságainkban a tagok egyre gazdagabbak, jobbmó- dúak, ebből a tényből azt is megállapíthatjuk, hogy vég­eredményben nem a hibák vannak túlsúlyban. Ellenke­zőleg. TALÁLKOZUNK egymás­fajta csoporttal, a hallgatók­kal. Az a legérdekesebb, hogy a „hallgatók" és a „fecse- gők” majdnem egy hiten vannak. A hallgatók azt hi­szik,, megcsorbul tekintélyük, ha beszélnek a termelőszö­vetkezetekről. Ezért a szövet­kezeti témát úgy kerülik, mint macska a forró kását- Sajnos, egyik-másik helyen éppen a falusi vezetők óva­kodnak attól, hogy a szövet­kezésről, a már meglévő kö­zös gazdaságok eredményei­ről őszintén és nyíltan be­széljenek. Nemrég Magas László elv­társ, a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályának dolgozója kinnjárt az egyik kunsági községben. Gazdál­kodókkal, s vezetőkkel egy­aránt beszélt. Nyilván — hi­szen ez természetes — s?ó- bahozta az egyéni gazdák előtt a szövetkezést is. Mi­előtt azonban ezt megtette, a község egyik vezető embe­re fülébe súgta, hallgasson, ne beszéljen a tsz-ről. mert az egyéniek nem szeretik, ha erről van szó Ennek azonban éppen az ellenkezője derült ki és derül ki másutt is nap mint nap. Az egyéni gazdák jól tudják, hogy végered-* ményben a fejlődés útja a szövetkezeti gazdálkodáshoz vezet. Éppen ezért érthetően kíváncsiak és szívesen veszik, ha a közös gazdaságok ala­pos ismerőitől tanácsokat kapnak és a termelőszövetke­zetek gazdasági eredményei­ről tájékoztatják őket. Ebből következik, egy nagyon fon­tos és tanulságos követel­mény. Nevezetesen, ne a fe- csegők, az olcsó népszerűsé­get vadászók, a hibákat eltú­lozok beszéljenek, hanem azok, akik alapos ismerői formálódó, új paraszti éle­tünknek. Súlyos hiba tehát azon a címen hallgatni, hogy „nem beszélek, mert én nép­szerű akarok maradni a tö­megek előtt.’* * A DOLGOZÓ PARASZ­TOK igaz barátai nem véle­kednék és nem vélekedhet­nek így. Még akkor Bem, ha esetenként itt-ott nem . fogad­ják azonnal kitörő örömmel a tsz-ek eredményeinek ismer­tetését. Vagy éppen ellenér­veket hoznak fel. Ezeket az ellenérveket nagyon könnyű megsemmisíteni, de persze nem a hallgatással. Aki a népszerűségét félti és nem beszél, az nem előre, hanem hátramozdítója a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­nek. S hát hogyan Is állunk az­zal a népszerűséggel? Beszél­jünk erről őszintén és nyíl­tan. Szolnok megyében az el­múlt évben számos termelő­szövetkezeti tag 35—40 ezer forintos jövedelemre *—, vagy még ennél is többre tett szert. Van olyan szövetkezeti gazda, méghozzá nagyon sok, akinek a havi jövedelme két eaer fori?) ton felüli fizetésnek felel meg. Ezek az emberek valamikor egyénileg gazdál­kodtak, s úgy kerültek a kö­zösbe, hogy valaki meggyőzte őket a szövetkezés hasznáról, számtalan előnyéről. Valaki tehát sokszor és sokat beszélt nekik* AKI FELVILÁGOSÍTOT­TA és meggyőzte a mostani szövetkezeti tagot, az az igazi jóbarát. Jóbarát, mert hiszen, ha szabad így kifejezni, nem lehet ellenség az olyan em­ber, aki társát, barátját, is­merősét 40, vagy ■ 50 ezer fo­rintos évi jövedelem megszer­zésére „beszéli rá”. Nem hi­szem, hogy a mezőtúri autó- tulajdonos Kálnai-család or- rolna arra az emberre, aki­nek a szavát annakidején megfogadta és a szövetkezést választotta. Szóval, így néz­nek ki ezek a dolgok. Nem kell hát a népszerűséget fél­teni. AZOK A DOLGOZÓ PA­RASZTOK igaz barátai, akik beszélnek. Okos, meggyőző szóval segítik a fejlettebb út­ra való . áttérést. Akik azt akarják, hogy a parasztság ne maradjon az időik végtelensé­géig a föld rabszolgája. Ne kézikaszával, , hanem kom­bájnnal vágja a búzát. S ne csak annyit. termeljen, mint amennyit a nagyapánk idejé­ben termeltek, hanem jóval többet. Ne görbüljön meg már negyven éves korában a há­ta. Biztos legyen számára a nyugalmas öregkor. Szóval, úgy éljen, ahogy egy ember­nek élnie kell. S ez a leghőbb vágya mindenkinek s ez a termelőszövetkezetben igenis, megvalósüL SZEKULITY FßTER

Next

/
Thumbnails
Contents