Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-27 / 49. szám
VJ LAO PROLETÁRJAt EGYESÜLJETEK! IX, évfolyam, 49. szám. ___________________________ARA: 50 fillér.______________ 1958. február 27, csütörtök Napr ól napra emelkedik a Borsodi V egylkombmát termelése. é3Có'4kMúká4'i mneftdépek 'fofábfoá&cin Landler Jenő halálának évfordulóján Moszkva (MTI). A magyar munkásmozgalom, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság kimagasló vezetője: Landler Jenő halálának 30. évfordulója alkalmából kedden délben koszorúzás! ünnepséget renmagyar forradalmár hamvait ugyanis a nemzetközi munkásmozgalom képviselőinek földi maradványai között a Kreml falában helyezték el. Az évforduló alkalmából a Kreml falába illesztett emléktáblán a magyar és a dcztek Moszkvában- A nagy <W9888W8WWWCWW9W<)9WC<KW<WWK1B8(> A szakszervezetek XIX. kongresszusának küldöttei Február 28-án megkezdi ülésezését a szakszervezetek XIX. kongresszusa. Nagyjelentőségű esemény a,legfelsőbb szervezeti fórum összehívása és munkája — az itt hozott határozatok, viták hosszú időre megszabják a szervezett munkások feladatait, az egész szakszervezeti munkát, Megyénkből is a dolgozók legjobbjai képviselik a Szolnok megyei szervezett munkásokat s hosszas és gondos előtanulmány — számos beszélgetés és érdeklődés után, vesznek részt a kongresszus munkájában. így reméljük, hogy minden nagyobb problémát, kérdést sikerül megvitatni majd. Az alábbiakban néhány kongresszusi küldöttet mutatunk be: KOCSIS MARIA cipőgyári munkás, a Tisza Cipőgyár ÜB-elnöke. 1950 óta dolgozik az üzemben s 1952 óta választják meg dolgozótársai a szakszervezet elnöki tisztségére. Megbízatásának, hivatásának példásan megfelel. A kongresszuson közel 3000 szervezett dolgozót képvisel. GYURICZA GYULA, a Kőolajkutató Vállalat küldötte. Évek óta dolgozik a szakszervezetben, munkája példamutató s dolgozótársai szívesen jelölték érdekeik képviseletére. RACZ BALAZSNÉ, MÁV főtiszt, az állomáson, mint forgalmi szolgálattévő — naplózó — teljesít szolgálatot. Úgy hisszük, méltó képviselője lesz a Szolnok megyei vasutasságnak. BOKOR JANOS, molnár - a Karcagi Villany- malom ÜB-elnöke. Dolgozótársai olyan embernek ismerik, aki mindenkor kiáll a ^ .csületeg dolgozók érdekeiért, me jinea thatatlan híve a munkáshatalamnak. szovjet vasutasok nevében a Szovjet Vasutas Szakszervezet hattagú küldöttsége helyezte el a megemlékezés koszorúját, A. P. Lanysin- nak, a szakszervezet központi bizottsága titkárának vezetésével. Az ünnepségen résztvett Varga-Perke József, a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosa és Rosta László, p. követség első titkára is. ......—......— Az Abonyi Gépállomás munkaverseny lel hívása a gépállomások fennállása 10. évfordulójának megünneplésére Tíz évvel ezelőtt, az országban az elsők között alakult meg az Abonyi Gépállomás. Akkor mindössze nyolc traktorral rendelkeztek, ma hat-* van erőgéppel dolgoznak. A gépállomás sokat fejlődött, növekedett tíz esztendő alatt, s dolgozói között még ma is szép számmal ott vannak az első, 1948- as traktorosok, ök jól emlékeznek még arra, hogy - .. A f elülvizs Gálatok me *erősítették a fó társulásokat Országosan félülvizsgá ltáik a földművesszövetkezeti szakszövetkezetek, szakcsopo rtok és társulások működését my*} a céllal, hogy az alacsonyabb társulási formáknál is megszilárdítsák a belső szer vezeti életet, elősegítsék a közös termelést és megszüntessék az itt-ott mutatkozó spekulációs tevékenységet. A felülvizsgálatok ere dményeként 300 szakszövetkezettől, szakcsoporttól és társulástól megvonták a működési engedélyt. Ezek között számos olyan szőlőtermelő szakcsoport van, amely főként a borkimérési engedély megszerzésére alakult, s a tagok nem folytattak közös termelést, nem létesítettek közös alapot. Megszüntették azokat a zöld ségtermelő társulásokat, r— amelyeknél csak a magas termelési árra törekedtek, — vagy a szövetkezet ürügyén különböző spekulációs tevékenységet folytattak. A felülvizsgálatok egy ben megerősítették a jó társulásokat 31409 taggal 989 szövetkezet, szakcsoport és társulás működik az országban. Több mint 50 ezer kataszt- rális holdat művelnek és 40 402 állattal rendelkeznek. A felülvizsgálatnál nyert tap asztalatok szerint a közös vagyon növekedése az utóbbi időben meggyorsult és az 1956. év végi 819 918 forint helyet ma már hat és fél millió forint közös vagyonnal rendelkeznek a földműves- szövetkezetek irányításával működő társulások. (MTI). 1948-ban az ország gépál lomásainak versenyében az abonyiak érdemelték ki az első helyet. Egyiküknek, Cs. Molnár Pál traktorosnak javaslatára indult meg most ismét a verseny Abonyban. A napokban ünnepi termelési értekezletet tartottak, ahol elmondották, hogy ha tavalyi tervüket mindössze 94.5 százalékra teljesítették, az idén meg van minden lehetőség a terv túlteljesítésére — ezt bizonyítja a brigádok és az egyes traktorosok között megindult versengés is. Az értekezleten sok szó esett arról, hogy 1948-ban a gépállomásnak igen nagy szerepe volt az abonyi termelőszövetkezetek létrejöttében; sok politikai, gazdasági segítséget nyújtottak akkor az első lépések nehézségeivel küzdő közös gazdaságoknak. Az abonyi termelőszövetkezetek azóta jól megállták helyüket, erejük, vagyonuk a sokszorosára növekedett, de a gépállomás dolgozói változatlanul elsőrendű kötelességüknek tartják a körzetükhöz tartozó tizenhárom termelőszövetkezet munkájának segítését. Idei tervük szerint a tsz-ekben egy hold szántóföldön átlagosan 2.9 normál- holdnyi talajmunkát végeznek. A gépállomás dolgozói ünnepi termelési értekezletükön elhatározták, hogy a gépállomások megalakulásának tizedik évfordulója alkalmából szocialista munkaversenyre hívják a velük hasonló körülmények között dolgozó Tápiószelei Gépállomást. A verseny főbb pontjai a következők; a gépállomás tavaszi, nyári és őszi tervét, ezenbelül az évi talajmunkatervet, valamint a tavaszi gépika oálás és vetéstervét 110 százaikra teljesítik. Ezek szerint az idén a tervezettnél ötezer normálholddal több munkát végeznek eL A gépek üzemeltetésének helyes megszervezésével és fogyasztásuk rendszeres ellenőrzésével a tervezettnél 5 százalékkal kevesebb üzemanyagot használnak fél, s ezzel összesen 43 ezer forintot takarítanak meg. Megfelelő minőségű karbantartással, valamint az alkatrészek zömének háza előállításával és felújításával 10 százalékos alkatrész megtakarítást érnek el, — ez egy év alatt 116 ezer Ét költség- csökkentést jelent. A versenyfelhívásnak külön pontja foglalkozik a termelőszövetkezetekben végzendő munkával. A gépállomás dolgozói ezt a legmegfelelőbb időben és olyan minőségben végzik el, hogy a termelőszövetkezetek termésátlaga mind a gabonaféléknél, mind a kapásoknál a tervezettnél 5 százalékkal magasabb legyen. (MTI); Kik a dolgosó parasztok igaz barátai ? az ember jártában, keltében sokszor bosszankodva hallgatja a mindent, mindig jobban tudó túlokosok handa-bandáját. — Nemrég egy kalauz a buszra várakozó falusi asszonyok előtt hetet-havat összehordott a közös gazdálkodásról. — Már éppen az elismerést várta, amikor az egyik asz- szony megkérdezte tőle: „Mondja, kalauz úr, járt már maga egyáltalán tsz- ben?” — A kalaúz csak hebegett és gyorsan elsomfor- dált. De vonaton is, utazgatás közben sokszor hallunk mindenféle ostobaságot a parasztság döntő fontosságú kérdéseiről, a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérésről. S mint a kalauz példája is bizonyítja, a feltűnési visz- ketegségben szenvedő, olcsó népszerűség után áhítozó emberek gyógyítására adva van az orvosság. Ne hagyjuk szó nélkül, s különösen a tsz- tagok ne hagyják. Tényekkel, érvekkel bánjanak el velük* A FELELŐTLEN FECSE- GOK legtöbbször akaratukon kívül ugyan, de nem barátai, hanem ellenségéi a parasztoknak. Azok is, akik egyáltalán nem ismerik a szövet- zeteket és azok is. akik csak a hibákat látják. Az ellen- forradalom előtti hónapokban különösen nagy divat volt csak a * hibákat látni, azokról beszélni, írni. Torz és hazug képet kaptak ily- módon a dolgozó parasztok a szövetkezésről. (E sorok írója is többször elkövette az előbb említett hibát s okult belőle). Most itt persze nem arról van szó, hogy a feketét is fehérre mossuk, egyáltalán nem. Csupán azt a követelményt állítsuk önmagunk és barátaink elé is, hogy éppen úgy lássuk meg a jót, mint a rosszat. S miután fejlődő szövetkezeti gazdaságainkban a tagok egyre gazdagabbak, jobbmó- dúak, ebből a tényből azt is megállapíthatjuk, hogy végeredményben nem a hibák vannak túlsúlyban. Ellenkezőleg. TALÁLKOZUNK egymásfajta csoporttal, a hallgatókkal. Az a legérdekesebb, hogy a „hallgatók" és a „fecse- gők” majdnem egy hiten vannak. A hallgatók azt hiszik,, megcsorbul tekintélyük, ha beszélnek a termelőszövetkezetekről. Ezért a szövetkezeti témát úgy kerülik, mint macska a forró kását- Sajnos, egyik-másik helyen éppen a falusi vezetők óvakodnak attól, hogy a szövetkezésről, a már meglévő közös gazdaságok eredményeiről őszintén és nyíltan beszéljenek. Nemrég Magas László elvtárs, a Megyei Tanács VB. mezőgazdasági osztályának dolgozója kinnjárt az egyik kunsági községben. Gazdálkodókkal, s vezetőkkel egyaránt beszélt. Nyilván — hiszen ez természetes — s?ó- bahozta az egyéni gazdák előtt a szövetkezést is. Mielőtt azonban ezt megtette, a község egyik vezető embere fülébe súgta, hallgasson, ne beszéljen a tsz-ről. mert az egyéniek nem szeretik, ha erről van szó Ennek azonban éppen az ellenkezője derült ki és derül ki másutt is nap mint nap. Az egyéni gazdák jól tudják, hogy végered-* ményben a fejlődés útja a szövetkezeti gazdálkodáshoz vezet. Éppen ezért érthetően kíváncsiak és szívesen veszik, ha a közös gazdaságok alapos ismerőitől tanácsokat kapnak és a termelőszövetkezetek gazdasági eredményeiről tájékoztatják őket. Ebből következik, egy nagyon fontos és tanulságos követelmény. Nevezetesen, ne a fe- csegők, az olcsó népszerűséget vadászók, a hibákat eltúlozok beszéljenek, hanem azok, akik alapos ismerői formálódó, új paraszti életünknek. Súlyos hiba tehát azon a címen hallgatni, hogy „nem beszélek, mert én népszerű akarok maradni a tömegek előtt.’* * A DOLGOZÓ PARASZTOK igaz barátai nem vélekednék és nem vélekedhetnek így. Még akkor Bem, ha esetenként itt-ott nem . fogadják azonnal kitörő örömmel a tsz-ek eredményeinek ismertetését. Vagy éppen ellenérveket hoznak fel. Ezeket az ellenérveket nagyon könnyű megsemmisíteni, de persze nem a hallgatással. Aki a népszerűségét félti és nem beszél, az nem előre, hanem hátramozdítója a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. S hát hogyan Is állunk azzal a népszerűséggel? Beszéljünk erről őszintén és nyíltan. Szolnok megyében az elmúlt évben számos termelőszövetkezeti tag 35—40 ezer forintos jövedelemre *—, vagy még ennél is többre tett szert. Van olyan szövetkezeti gazda, méghozzá nagyon sok, akinek a havi jövedelme két eaer fori?) ton felüli fizetésnek felel meg. Ezek az emberek valamikor egyénileg gazdálkodtak, s úgy kerültek a közösbe, hogy valaki meggyőzte őket a szövetkezés hasznáról, számtalan előnyéről. Valaki tehát sokszor és sokat beszélt nekik* AKI FELVILÁGOSÍTOTTA és meggyőzte a mostani szövetkezeti tagot, az az igazi jóbarát. Jóbarát, mert hiszen, ha szabad így kifejezni, nem lehet ellenség az olyan ember, aki társát, barátját, ismerősét 40, vagy ■ 50 ezer forintos évi jövedelem megszerzésére „beszéli rá”. Nem hiszem, hogy a mezőtúri autó- tulajdonos Kálnai-család or- rolna arra az emberre, akinek a szavát annakidején megfogadta és a szövetkezést választotta. Szóval, így néznek ki ezek a dolgok. Nem kell hát a népszerűséget félteni. AZOK A DOLGOZÓ PARASZTOK igaz barátai, akik beszélnek. Okos, meggyőző szóval segítik a fejlettebb útra való . áttérést. Akik azt akarják, hogy a parasztság ne maradjon az időik végtelenségéig a föld rabszolgája. Ne kézikaszával, , hanem kombájnnal vágja a búzát. S ne csak annyit. termeljen, mint amennyit a nagyapánk idejében termeltek, hanem jóval többet. Ne görbüljön meg már negyven éves korában a háta. Biztos legyen számára a nyugalmas öregkor. Szóval, úgy éljen, ahogy egy embernek élnie kell. S ez a leghőbb vágya mindenkinek s ez a termelőszövetkezetben igenis, megvalósüL SZEKULITY FßTER
