Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-04 / 29. szám
99 4 párt és a kormány bízik a magyar értelmiségben“ — Orbón László elvtárs előadása a szolnoki értelmiségi tanácskozáson — GONDOK, PANASZOK, VÉLEMÉNYEK A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnoki Járási Bizottsága tanácskozásra hívta szombaton délelőtt 9 órára a járás értelmiségét. A Megyei Tanács nagytermében orvosok, mérnökök, ag- ronómusok, tarvárok, tanítók hallgatták végig nagy figyelemmel, mintegy négyszáz* ötvenen Origón László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osz álya vezetőjének előadását. A magyar értelmiség meg becsült rétege a szocializmus építő magyar társadalomnak — kezdte előadását Orbán elvtárs. A magyar ér telviíséffnek része vem, 12 éviink eredményeiben, s hibáinkért velünk együtt tele lös a-nutgyar értelmiség is. A munkásosztály eddig is együtt működött, s a jövőben rnég- inkább együtt akar működni az értelmiségiekkel, tanárokkal, mérnökökkel, orvosokkal, s más szakemberekkel. Orbán elvtárs hosszabban cáfolta azt az ellen» ges propagandát, miszerint az ellenforradalom idején az értelmiség szembefordult volna a szocialista eszmékkel, a szocialista rendszerrel. Néhány Író, néhány újságíró, s a Nagy Imre —- Losonczi csoport szűk körén kivtíl a magyar értelmiség általánosságban nemhogy szembefordult volna a szocializmussal, de az ellenforradalom után méginkább magáévá tette azt. Orbán elv-társ foglalkozott azzal a kérdéssel, mi jellemzi egy évvel az ellenforradalom után a magyar értelmiséget. Az értelmiségiek ma még kisebb, de tgen lelkes csoportja következetes és rendíthe'etlen Híve a szocialista rendszernek, — mondotta Orbán elvtárs Pártunk erre a csoportra támaszkodik értelmiségi politikájának megva’ósitás ban. Egy elenyésző kisebbség pedig következetesen szembenáll a szocialista rendszerrel, s ezek ellen keményen harcol pártunk és harcolni fog a jövőben is. Végül van egy harmadik csoport, akiket harmadik utasoknak, középutasoknak nevezhetünk — mondotta Orbán elvtárs. A szocialista eszméknek nem ellenségei a harmadik csoportba tartozók, a szocialista rendszert becsületes munkával szolgálják, de a közéletben nem igen szerepelnek, s a politikai véleménynyilvánítástól tartózkodnak. Elméletüket azzal magyarázzák; akik az ellenforradalom előtt a kommunisták mellé álltak, azokat bán- tódás érte az ellenforradalom idején. Akik az ellenforradalomban vettek részt, azokat az ellenforradalom leverése után büntették meg. — Legjobb tehát óvatosnak lenni, dolgozni és nem törődni mással — mondják ők. ■ Orbán elvtárs kitért arra is; hová vezethető vissza a harmadik utas-elmélet létezése. Még a második világháború idején Németh lAskló írócsoportja terjesztette cl, Akkor ez ellenállás volt a fasizmussal szemben, ugyan- akkor nem segítette a baloldalt sem, s így kárt is okozott, Orbán elvtár» példákkal bizonygatta; a valóságban középút, harmadik út nem létezik. Az ellenforradalom nagyon jó példa volt arra. hogy a harmadik út milyen veszélyes gyorsasággal tor kollott a második útba. a fasizmus útjába. Október? 23-án még azzal a jelszóval? vitték id az utcára az ifjúsá-s got az ellenforradalom esz-» mei szervezői, hogy azocializ-? must akarnak, pártvezetés és» proletárdiktatúra né’kül. —g November 3-án már senkii sem beszélt még olyan szo-5 cializmusról sem, ami prole | 'árdiktatúra nélkül lenne a| valóságban ilyen szociális-« mus nincs is, — magyarázta Orbán elvtárs. Orbán elvtárs beszélt a? régi és az új értelmiségiéül együvétartozásáról is. A régi; értelmiségiek attól félnek,« hogy az új értelmiség kiszo-g rítja helyükről. Alaptalan el télelem. Végül azzal zárta előadását Orbán elvtárs. mennyire helytelen, ha a magyar értei’ miség, a magyar nép élet-j színvonalát az USA. vagy másj vezető kapitalista államok életszínvonalával hasonlítgat- ják össze. Ezek az állaanok: egészen más történelmi kö-j tülmények között jutottak élj jelenlegi életformájukhoz, — mint a ml népünk. Az előadást hozzászólások! követték. Különösebb vita] nem alakult ki. s így Orbán; elvtárs hosszasabban foglalkozhatott a feltett kérdésekkel. Arra a felszólalásra, hogy az értelmiség igényli az ilyen találkozásokat, az ilyen őszinte hangot, Orbán elvtárs elmondotta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártnak tervei is vannak arra, hogy aj jövőben minél többet, tanácskozzon, találkozzon az értelmiségiekkel. A tanácskozás végetértével; —, ha nem is nyilvános főrumon. de egymás között még sokáig vitatkoztak a hallottakon. —* borzák — Miért n»nc* kérész« iurétísr? Az utóbbi időben sokszo lártam Szolnokon ügyee-ba ios dolgaim intézése véget* Nem mulasztottam el ilyen kor hogy érdeklődjem a Vasboltban, vagy a M^zőaa-» dasági Szaküz’eíben. mivé’ keresrtfűrészt akartam vá*á rolni. Sainos, hiába járta- az üzleteket, mert úgy lát szik, keresrtfű-észt nem gyártanak. A Mezőgazda»*-' S-üVürtethen az orrom élőt vitték éj az utóiét, * kérdé semne, hogy mikor lesz új ból, az volt a felelet: sajno® ezt nem tudtuk, mert most csalt néhány darabot kap tunk. A termelőszövetkezeti ta gok, mezőgazdasági do1 gőz/1 télen szok'ak fát vágni. Fh hez legtöblusjör kc-'e'rtf-' né»zre lenne srük»é',ük Va *on mi az ak»dáiva annak hogy nem gyártják? Erre várunk választ. özv Pető Bőién* Nagykörű # A vóllo’o* „jóról óból* heromsror is meg kel fze ni o járaheve ek át rását As Allatforgalmi Vállaló alkalmazottal nyakra-főre küldik a termelő zö ethe ete két, vagy egyénileg dolgos parasztokat — akikkel fcoréb ban szerződést kötö'tek —, hory a j ária ti eveteket írassák át az Allatforgalmi Váll l't budapesti címére, stb. A tér melók ezt meg is teszik, s ekkor lerójják OS illetéket, ami egy szarvasmarhánál 30 fo rint, s utána elviszik a jószágot például Tlszavgra, a átvevőhelyre. Így csel-ke Jett a közelmúltban a Szabadság Termelőszövetkezet is, de az állatokat new vették át, s pá nappal később a váll-lat cm h*rei más h*brre {»árud törtél itvételre a term elő*rö-'etkr -etet. Ekkor azonban a tárlat levelet ú'ra át kellett irat”1 ami darabonként ismét 30 forintot ief mtett Nem egyszer előfordult már. hogy em egy termelő «— mire leadta az illatot — háromszor is le 6**0. az illetéket. Ilyenkor nindig a tanácsot hibáztat 1ik, hogy miért vem húzzuk le a korábbi átírást, de ezt sajnos, a revd°letek nem en- z»difc meg A termelők érdé k*ben pzovhan lenne eay ja "adtatom: ha a vállalat javas latára már egyszer áH—ttáU i járlat\es)eleket, a második ” 'cry harmadik átf-Asi költsé let már ők fizessék. Kovács Zsiornomtl Tiszainoka • Megjegyzés: Kérjek sec il- etőkéseket, vála«zr»ija-ak: a 'enti javaslat elfogadható-e vagy mi módon lehrt ne orvo »-ölni a sérelmet úgy, hogy mindkét fél megelégedéssé' fogadja azt. (Szerkő N hűnk a vállalati bői is jo lenne... A Szolnok megyei Néplap ián olvastam Mohú-s’ László Tiszasasról írott levelét. Ázol foglalkozik írójában hogy a község termelői 1957 ben tízezer hektó1 iter bort ‘érméitek, s a helyi föld"!! vesszövetkezet italbolt Iában vál'alati bort mó-ne-k nem pedig a sajáttermésű kadart. Az örményest dolgozók nem értik, hogy a Borforgal mii Vállalat miért s-á’lít Ti- szasasra bort, hogy ha ott van bőven? Viszont nálunk — és niás köz'égek'-en aho egyáltalán nincs szőlőterület kevésnek bizonyul az a mennvtség. amit ideszállít c oak. Két italboltunk az I negyedévi tervként 20 hektó i|ter bort kapott, ebből az egy hónapra eső mennyisé get január eleién kihoztuk dj az csak 5 napig tartott Azóta csak tömónvszesw* mé rünk. s ez i«en ros«z hatással van a dolgozókra. Azt kérjük, hogy ha nem Is kap hatunk a jó ti'zasas-' kadar, ból, de a vállalati borból ad rtnak többet, hiszen a múlt évi 44 hektoliteres negyed évi keret is kevésnek bizonyult, a moctari' 20 ’-ek’rti tér pedig csupán pár napig tart. Polvák Józse1 örményes tP Háromszáz tanya la' ©»« kérik a aül erü et postás beáll! ását Kengyelen, a Cseberérnek nevezett tanyavilánban nine« postai levélhordó, s így az új sáptól, szaklavolctól is el var zárva az a 300 család, aki it< lakik. Az úgynevezett bels- Cseberérben mintegy 120— ISO ianya közel esik egy más hoz, s legalább ide szeret nénk, ha eljuttatnák a pos tát és a különböző sajtótér mékeket, ügy gondoljuk, ha külterületi postást állítana’ be, az —■ ha nem is minder nap — a távolabbi helyekre is eljuthat. Kérjük a Közle kedés- és Postaügyi Miniszté numot, adjon választ, srá mithatunka arra, hogy pana ysomkat orvosolják. Vigh József Kengyel, Cseberér 50 l ELMELET! KERESSEK Fe ha*zná ha ó e a parlamenti út is a szocializmusba való átmenethez ? A marxizmus-lenlnlzmus azt tanítja, hogy az uralkodó osztályok nem mondanak le önként a hatalomról. Az új feltörekvő osztálynak ezért hosszú és elkeseredett harcot kell folytatnia a hatalom megszerzéséért. így van ez napjainkban is. Az imperialista burzsoázia mindent elkövet hatalma megtartása érdekében. A kommunista pártnak gondosan ki kell dolgozni az átmenet formáit és módszereit. Ezek a formák és módszerek rendkívül változatosak lehetnek Lenin elvtárs erről a Nagy Októberi Szocialista Forradalom küszöbén a következőket irta:,Minden nemzet eljut a szocializmsuhoz, ez elkerülhetetlen, de nem teljesen egyjormán fognak eljutni, mindegyik sajátos vonást kölcsönöz majd a demokrácia ilyen, vagy olyan formájának a proletárdiktatúra ilyen, vagy olyan vállfájának, a társadalmi élet különféle területein végrehajtott szociálisa átalakítások ilyen, vagy olyan ütemének. Nincs semmi, ami elméletileg nyomorúságosabb, és gyakorlatilag nevetségesebb volna, mintha valaki a jövőt ebben a tekintetben a történelmi materializmus nevében egyhangú szürke színnel akarná megrajzolni: ez szuzdáli mázolmány volna, semmi több,” Felmerül a kérdés, miért különbözők az átmenet formái? 1. A kapitalizmus egyelőtlen fejlődése következtében nagy a különbség gazdasági és politikai tekintetben az egyes országok között. Vannak fejlett ipari országok, ahol nagyszámú a munkásosztály, felső rétege ugyanakkor munkásarisztokratává alakult át. A burzsoáziaerős, nagy politikai tapasztalatokkal rendelkezik, évszázados uralma idején jól kiépítette intézményeit. (Államapparátus, hadsereg, rendőrség, sajtó, stb.) A fejlett országok mellett léteznek iparilag fejletlen, félgyarmati országok, kislétszámú munkásosztállyal, a lakosság többsége paraszt. Végül a gyarmati országok, ahol a kapitalizmus még nem tudott kifejlődni, feudális viszonyok uralkodnak, a munkásosztály gyenge, a lakosság óriási többsége paraszt. Világos, hogy a különböző fejlettségi fokot elért országokban más- más feladatok megoldását kell napirendre tűzni. ?. ^4 proletariátusnak az osztályharcban figye- 'ernbg kell vennie a nemzeti sajátosságokat is. itjen nemzeti sajátosság többek közölt például: a ’arlament nagy szerepe az ország politikai életéjen. Régi polgári demokráciákban (Anglia. Franciaország) nagy hagyományai vannak a parlamentnek. 3. A harc formája függ az osztály erőviszonyoktól is. Ahol erős és agresszív burzsoázia van hatalmon, jól kiépített, erőszakszervezetekkel rendelkezik, más módszerek vezethetnek eredményre, mint az olyan országban, ahol gyenge, erőtlen burzsoáziával találja szembe magát a munkásosztály. 4. Az átmenet formáit befolyásolhatja a nemzetközi helyzet is. 5. Figyelembe kell venni azt is, hogy az osztályharc milyen formái fejlődtek ki leginkább, milyen hagyományos szervezetekkel rendelkezik a munkásosztály. Pl, Csehszlovákiában nagyon erősek voltak a szakszervezetek, a francia kommunista pártnak nagy tapasztalatai vannak a népfront-politikában, stb. A történelem eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a felsorolt körülmények szabják meg az átmenet formáit. 1917-ben Oroszországban nem lehetett másként, csak fegyveres harc útján, mert az orosz és nemzetközi burzsoázia megszervezte az ellenforradalmat, a polgárháborút, arra kényszerítette a munkásosztályt, hogy fegyvert ragadjon. A népi demokráciákban már nem volt szükség fegyveres harcra, mert a Szovjetunió győzelme a második világháborúban kedvező feltételeket teremtett a polgárháború nélküli hatalom átvételéhez. Kínában ismét más a helyzet. Fegyverrel kellett kiverni az országból az amerikai imperializmusra támaszkodó Csan-Kai-Sek bandáit. Az ország gazdasága rendkívül elmaradott, fél-feudális, félgyarmati jellegű volt. A magánipart és kereskedelmet fokozatosan a szocialista gazdaság részévé változtatják, a nemzeti burzsoáziát átnevelik. A Szovjetunió Kommunista Pártja XX, Kongresszusa az átmenet egy újabb lehetőségét is feltárta: a parlamenti út felhasználását. Mit jelent a parlamenti út. mennyiben különbözik ez a reformisták békés belenövés elméletétől? A reformisták azt tanítják, hogy a kapitalista társadalmat nem kell megdönteni, önmagától is átalakul, „belenő" a szocializmusba. A tőke demokratizálódik. A munkások is vásárolhatnak részvényeket, ílymódön ők is tulajdonosai lesznek az üzemeknek. Így lesz a tőkés magántulajdonból köztulajdon. Eltűnik a tőkésosztály is, a munkás- osztály is, csak dolgozók maradnak Az átmenet államformája szerintük a parlamentáris köztársaság, vagy ahogy ők nevezik, tiszta demokrácia. E békés belenövés teóriájából következik, hogy a reformisták elítélik a fegyveres felkelést az osztály harc egyetlen fő formájának a parlamenti harcot tartják. Ezért hangoztatják azt Is, hogy csak akkor kell átvenni a hatalmat, ha a munkásosztály az ország lakosságának többsége lesz és kineveli magának azokat a kádereket, akik az országot vezetni tudják. Mit jelent ezzel szemben a parlamenti út lehetősége a kommunisták számára? A kommunisták nem tartják a parlamenti utat az átmenet egyetlen formájának. Továbbra sem feledkeznek meg a hatalom megragadásáért folytatott harc olyan fontos eszközeiről, mint a fegyveres felkelés, a politikai tömegsztrájkok. De a jelenlegi nemzetközi helyzetben nem tartják kizártnak, hogy egyik-másik országban a parlamenti út fel- használásával is végre lehet hajtani az átmenetet. Miért tartják ezt lehetségesnek? A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet kedvező feltételeket teremtett a parlamenti út számára is. A szocializmus világrendszerré nőtt, ma már több mint 900 millió tartozik e táborhoz. Ugyanakkor a kapitalista tábor sokkal gyengébb lett. A szocializmus óriási vonzóerőt gyakorol a világ munkásaira, parasztjaira. A szocializmus eszméi hatalmukba kerítik az egész dolgozó emberiség gondolkodását. Nagyon megerősödtek a. második világháború után a kapitalista országok kommunista pártjai is. Ilyen helyzetben több országban a kommunista pártnak lehetősége van arra, hogy maga köré tömörítve a dolgozó nép többségét, a parlamentben is többséget szerezhet. Nincs kizárva tehát annak a lehetősége, hogu így is átvehessék a hatalmat. Mit tenne a kommunista párt, ha a parlament ben többséget szerezne? Bizonyára nem várna arra ölhetett kézzel hogy a szocializmus minden beavatkozás nélkü, önmagától megvalósuljon. Ellenkezőleg. — Hala déktalanul hozzáfogna programjának megvalósi tásához, a tőkéstulajdon korlátozásához, maid felszámolásához, elfoglalná az állami és gazdasáp élet kulcspozícióit és erélyesen visszaverné a bw zsoá ellentámadást. Formájában nem, de tartalma ban teljesen új államapparátust teremtene, E cél kitűzések elérése érdekében nemcsak a páriámén tel használná fel, hanem más eszközöket is. Ily módon a parlament a burzsoá demokrácia eszközéből az igazi népakarat eszközévé lenne. Amint látjuk, a reformisták nem nyúlnak a kapitalista tulajdonviszonyokhoz, mindent meg hagynak a régiben, míg a kommunista párt a par lament felhasználásával haladéktalanul hozzáfogna a szocializmusba való átmenet megvalósításához, vagy legalábbis az átmenet feltételeinek megteremtéséhez Ez pedig forradalmat jelent, ha ne» is fegyveres polgárháborút. Az SZKP XX Kongresszusának határozati tehát reális tényekből indult ki, amikor a parlamenti utat is lehetségesnek tartja a jelenlegi nemzetközi helyzetben.
