Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

kZÖRÉG KASTÉLY FIATAL LAKÓI

— Látogatás a kenderest traktoros iskolán —

X Kali, surranó, hódolattól reszkető léptek 1944-ben megszűntek „öíőméltósága” egykori kastélyában,. A Salakról lekerültek a „pedigrés ősök”, hogy végképp eltűnjenek a feledés homályában. A gör- nyedésre kényszeredett hátak kiegyenesedtek, új szabad élet kezdődött Kenderesen.

Azóta több, miint egy évtízed telt el. Most a kastélyban traktoros gépésziképző iskola működik, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez jólképzett szakembereket adjon a falu népének. ,

Az igazgatói szobában beszélgetünk Urbán Vince elv- társsal az iskola feladatairól.

— Hazánkban öt ilyen traktoros gépészképző iskola működik. Célja, hogy a gépállomásoknak, állami gazdaságoknak jó szakembereket neveljen. Hathónapos az oktatási idő, s ez alatt az idő alatt a már 3—4 éves traktorosok, elméletileg, gyakorlatilag éh sajátítják a legújabb mező- gazdasági gépek kezelését, szerelését. Jelenleg egyszázti- zenkét tanulónk van — folytatja Urbán elvtáns. — A nevelőszemélyzet nyolc főből áll. Egy mérnök, egy technikus, s a többi nevelő is nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkást

— Az előző tanfolyamon bebizonyították azt, hogy hat hónap alatt el lehet sajátítani a legkülönbözőbb munkagépek kezelését? — kérdezzük. Urbán elvtáns az egyik szekrényhez lép, hatalmas levélmennyiséget em el ki onn an;

— Ezek a levelek állami gazdaságoktól, gépállomásoktól érkeztek és ezekben a levelikben az illető gépállomások és állami gazdaságok vezetői köszönetét mondanak iskolánknak a gondos munkáért, mert azok az élvtársak, akik itt tanultak, szakmájuk legjobbjaiivá lettek. Egy traktorosnak a hathónapos bentlakásos taníttatása nagyon sokba kerül államunknak. De ez az Összeg bőven megtérül. Nézzük meg a foglalkozást.

Az egyik teremben a Zetor gyujtóbarendezését oktatják A traktorosok szorgalmasan jegyzik az oktató szavalt és egyre-másra teszik fel a kérdéseket. A másik teremben egy indítéberendezée szemléltetése, szerkezeti felépítése a tantárgy.

A műhelyekben serény munka folyik. Itt az elméleti órákon átvett anyagot a gyakorlatban sajátítják el a hallgatója >

Három nap az elméleti, három nap a gyakorlati foglalkozás. A mMlt évben 120 ezer forintos költséggel épült tanműhelyben katonás rendben sorakoznak az esztergapadok, maró- és szerszámgépek. A gépek mellett kék overálbá öltözött tanulók sajátítják el a gépek kezelését, hogy hazatérve műhelyükbe, a különböző javításokat el tudják végezni. Szinte el sem hisszük, hogy műhelyben vagyunk, olyan példás a tisztaság, a rend.

Urbán elvtára a jógazda szemével mindent észrevesz, de ezúttal még ő sem talál hibát. A kovács és szerelőműhelyben ugyanez a helyzet.

— Május végén vontatóvezetői tanfolyam kezdődik folytatja a beszélgetést kísérőnk. — Ősszel megindul a kétéves iskola. Erre 17 és 27 év közötti gépállomása és állami gazdasági dolgozókat veszünk féL A tananyag kibővül, fetőtóB & WaMoP* és munkagépszerelés, javítás minden ágát. Természetesen, ezenkívül megfelelő mezőgazdasági szakismeretekkel, az agrótechndka legújabb eredményeivel is megismerkednek a hallgatók.

Szakmai kiképzésen túl kulturális téren mi a helyzet?

— tesszük fel a kérdést.

— Gazdag könyvtárunk van. Örömmel mondhatom, hogy a könyvtár forgalma igen nagy. Különböző előadók rendszeresen tartanak előadásokat. Ezek az előadások kielégítik a hallgatók kulturális igényeit Az előadások után rendszerint élénk viták vannak. Most március 15-re műsoros estre készülünk, s a jövedelemből televíziós készüléket szeretnénk vásárolni

— fejezi be a beszélgetést Urbán elvtára

így tanulnak, dolgoznak, művelődnek az öreg kastély fiatal lakót «— bébe

S3 termelőszövetkezeti jogvédelem helyzete és feladatai Szolnok megyében

Irta: dr. Juhász Károly# a Tsz-Tanács jogügyi előadója

KDOOOOOOOOCDOOOOOOOO<XX3OOOOC)OOOOOO0OeoOOt

Munkásőrhöz méltóan állt helyt

Wem nagy történet, de jól végződött, pedig szomorú gyász is lehetett volna a vége.

Szombaton a Tiszaimenti Vegyiművek három dolgozója csónakba ült, és a kiöntött Tisza árterületén lévő szigetek felé evezték. Dropjxi Zoltán, Kálmán István és Fiigedi András pégi tapasztalt emberek, kik a vízen is járatosak — úgy gondolták — kimentik a szigetekről a nemes vadakat, a ragadozókat pedig lelövik.

Tervüket azonban keresztezte a gyorsan támadt vihar. Cteőnakuk rövidesen vízzel telt meg. A három vadásznak nem volt más választása, mint a csónakból a vízbe lépni, ügy igyekeztek a part félé. A másfél—két méteres mély víziben úszniok kellett. Csaknem másfél órát küszködtek az árral, mikor a Vegyiművek lakótelepe közelében, holt- fáradtan, átfázva még mindig 200 méter választotta el őket a parttól.

Ott már akkor közel ötven ember nézte a szerencsétlenül járt emberek vergődését, de senki nem indult mentésükre.

Az utolsó pillanatokban érkezett Bán László, a Vegyiművek igazgatója, aki — mikor látta, hogy miről van szó —• nem tétovázott. Gyorsan levetkőzött, a jeges áradásba vetette magát, hogy segítsen a bajbajutott embereken

Először Kálmán Istvánhoz úszott, aki megértette a segí- teniakarásit, nem kapkodott, nem sodorta megmentőjét nagyobb veszélybe, mint amire önként, emberi becsületből vállalkozott.

Alg vitte őt a partra, márts sietve fordult viss Drappá Zoltánért, de magával vitt egy rőzsecsomót is, hogy ennek segítségével juttassa partra veszélyben lévő embertársait. Fügéd Andrásnak már nem kellett segíteni, egyedül úszott ki:

A partonállók —- mikor látták Bán elvtára bátorságát — többen a derékig érő vízbe gázoltak, hogy segítsenek,

Bán László elvtára kommunistához és munkásőrhöz méltóan teljesítette kötelességét. Félelem nélkül vetette magát a jeges áradatba, nem törődött magával, csak azt látta, hogy emberek vannak veszélyben, és neki, kommunistának segítenie kell. Bátor cselekedetéért büszkék rá munkatársai, elvtársai és az egész Szolnok megyed munkásőrség, mért példamutatóan helytállt. A. B,

Az 55/1954. EM—IM. számú együttes utasítás rendelkezik a tsz-ek jogvédelmének intézményes megszervezéséről. A rendelet szerint az állandó jogi képviselet célja, ffogy a tsz-eket jogaik és követeléseik érvényesítésében, valamint kötelezettségeik teljesítésében támogassa és ezzel a törvényesség megszilárdítását ezen a téren is előmozdítsa. A tsz-d jogvédelem rendszerének kiépítése a Termelőszövetkezeti Tanács Megyei Irodájának feladata. Az Iroda irányítja és ellenőrzi a jogvédelmi szervezet munkáját.

Az említett utasításban foglaltak alapján irodánk elég nehéz körülmények között kezdte meg az 1954. év végén Szolnok megyében a jogvédelem kiépítését;

A KEZDETI NEHÉZSÉGEK ELLENÉRE az 1955. ,évben 13 ügyvédi munkaközösségi tag kapcsolódott be ebbe munkába és 126 tsz kötött jogvédelmének ellátására szerződést. Az 1956. évben a rendszeres munka eredményeként már 176 tsz-szel volt; 12 jogvédőnek szerződése. Az 1956-os októberi ellenforradalom a fejlődést egy időre ezen a vonalon is megakasztotta s így az 1957. évben csupán 141 ilven szerződés megkötésére került sor. A jogvédelmi szervezet hálózata azonban tovább bővült, mert 1957. évben már 14 főt tett ki beszervezett jogvédők száma. Ez azt jelenti, hogy a jogvédelem helyileg is közelebb került a tsz-ekhez, ami lehetővé tette a szorosabb kapcsolat Iriépítését és a gyakoribb közvetlen érintkezést a tsz-ek és a jogvédők között. Ez viszont fokozta ai jogvédelmi munka eredményességét, amint azt az alábbiak során látni fogjuk.

A tsz-i jogvédelmi szervezet munkája igen sokrétű. Képviseli a tsz-t minden bírósági, döntő- és egyeztetőbízottsági, valamint államigazgatási szerv előtt folyó jogvitás ügyben, elkészíti az ezzel kapcsolatos összes iratokat, leveleket, stfo. A képviselet kiterjed a tsz valamennyi felperesi, alperesi és sértetti minőségben -vitt ügyére. A jogvédő közreműködik a szerződések megkötésénél, az ebből folyó igények érvényesítésénél & tájékoztatást ad a tsz részére minden olyan esetben, melyben jogi kérdésekben felvilágosításra, tanácsra van szüksége.

Ez a sokrétű munka állandó és szoros kapcsolatot tételez fel a tsz és a jogi tanácsadó között és ezen kapcsolat szoros volta, vagy lazasága tükröződik az eredményekben^

Köziemén y

Az MSZMP Megyei Bízott' ság ágit prop. osztálya közli, hogy február 27-én (csütörtökön) délelőtt 9 órai kezdettel a politikai gazdaságtan konzultánsok részére megbeszélést tart a „Földjáradék“ című témakörből:

A konzultáció helye: a Megyei Pártbizottság kistanácsterme;

Ezúton is kérik az elvtár sakat, hogy pontosan jelenjenek meg;

TÖRÖKSZENTMIKLÓSI HÍRADÓ

Ünnepelt városunk

Kiállítás az ipari tanulók munkáiból

Február 22-én délelőtt 10

órakor a Városi Tanács nagytermében Lőrinczi László elvtárs, a Városi Tanács ipari- és műszaki csoportjának vezetője nyitotta meg az ipari tanulók által készített munkadarabok kiállítását. — Beszédében párhuzamot vont a felszabadulás előtti inasok és a mai ipari tanulók helyzete között; Ezután a jelenlévők megtekintették a kiállított tárgyakat, amelyek között igen sok értékes és szép kivitelű munka van. Látszik, hogy az ipari tanulók tudásuk legjavát adták. Nem volt könnyű dolga a bíráló bizottságnak, de végülis — hosszas vita után — sikerült a legjobbat kiválasztani;

A látogatók gyönyörködve nézték a Csik Csaba ipari ta nuló által készített fényezett zeneszekrényt; Az idősebb

szakmabelieknek is az volt a véleménye, hogy ez a munka bárkinek dicsőségére válna. Igen szépek Bohács Magdolna fényképésztanuló fényképnagyításai, valamint a szabóipari tanulók ruhadarabjai;

A kiállításon megjelent Rácz Gyula elvtárs, az Ipari Tanulóintézetek megyei igazgatója. Megkérdeztem, mi a véleménye a kiállításról. — Mint mondotta, nagyon megnyerte tetszését. Megyei szinten először 1954-ben, majd 1955-ben rendeztek kiállítást az ipari tanulók munkáiból. Ezek célja, hogy a közönség megláthassa, milyen egyes szakmákban az utánpótlás, másrészt, hogy felkeltse az érdeklődést a most végző általános iskolás és érettségiző fiatalokban az ipari szakma iránt;

HÍREK

—* Vége a farsangnak, de a jókedv, a time nem akar szűnni. Majdnem úgy néz ki, hogy városunkban még csak most kezdenek igazán belejönni a bálozásba. Tartottak az óvodák, a különböző szervezetek, a gépgyár nőtanácsa, jelmezes bált: A Városi Tanács pedig március 1-én rendez jelmezes bált, melynek teljes bevételét a strandfürdő építésére fordítják. Meghívót a kult úrház irodájában lehet igényelni; i .

*

Surjánban nemrég alakult a KISZ szervezet. A lelkes fiatalok a még hátralévő időt is igyekeznek kihasználni arra, hogy színdarab tanulásával, előadásával szóra-1 közőst biztosítsanak és anyagi alapot teremtsenek maguk-1 naki I

Február 23-án metsző szél süvített végig a házak között. Az emberek fázósan siettek az utcán. Hideg volt. De ez nem gátolta meg a város lakosságát abban, hogy lerójja kegyeletét a szovjet hősi emlékműnél.

Pszkov, Narva, dicső győztes csata. Negyven esztendő teli el azóta, negyvenszer nyílt ki az akkori csatában elesett hősök sírján a megemlékezés virága. Abban a hadseregben egy szál kard mellett csak a hazaszeretet, az önfeláldozás és a bátorság volt a fegyvere a katonáknak, mégis győztek. Ebben a harcban született meg az azóta rettenthetetlen erővé fejlődött szovjet hadsereg, amelynek harcosai ma már a kiváló egyéni tulajdonságok mellett a legkorszerűbb harci eszközökkel rendelkeznek<

E gondolatok vonulnak végig bennem, míg a dolgozók elhelyezik koszorúikat az emlékművön. A díszőrséget álló rendőr- és munkásőr elvtársakat nézem, akik keményen szorítják a fegyvert, s a metsző széltől még szemük sem rebben. A munkásőr elvtá^s mellén a „Munkás-Paraszt hatalomért‘‘ emlékérem csillog. ök az örökösei, a fegy- 1 ver barátai a világ első proletőr hadseregének a Vörös Hadseregnek. Tőlük tanulták és tanulják a helytállást, a haditudományt és az (ittfeláldozó hazaszeretetei is.

A szobor talapzatát elborítják a koszorúk, a küldöttek eltávoznak, de a mi elvtársaink, barátaink, mint a szikla, mozdulatlanul állnak ott, mintegy jelképezve, hogy vigyáznak, őrt állnak a munkás hatalomért.

Szabó Imre tudósító

ELMONDHATJUK, HOGY

MA MÁR a kezdetben mutatkozó hiányosságokat legnagyobb részben sikerült felszámolni. Teendő azért még bőven akad, mert sok tsz részéről indokolatlan, passzivitás tapasztalható és nem minden jogvédő él megfelelően a rendelkezésére álló lehetőségekkel:

A jogvédelmi szervezet eddigi munkáját a számokon keresztül értékelve a következő képet kapjuk:

Az 1955. évben 428 peres ügy volt, 9 millió forint perértékkel. A perenkívüli jogvi tás ügyek száma mintegy 7.00, értéke kb. 1 millió forint volt. Tsz 180 esetben volt felperes és 248 esetben alperes.

Az 1956. évben már csökkent a peres ügyek száma; mindössze 246 volt. Ezek értéke 3 056 OOO Ft-ot tett ki. A perenkívüli ügyek száma 986, értéke kb. 1 millió Ft. Tsz 82 esetben volt felperesi, 164 esetben alperes.

Az 1957, évben már más arányokat találunk. A peres ügyek száma 338, pevérték 3 527 000 Ft. A perenkívüli ügyek száma 617, értéke 1 millió 900 ezer Ft. Tsz 190 esetben volt felperes és csupán 146 esetben alperes. A tsz-ek ellen indított perek az 1956. évben még 50 százalékban, ezzel szemben az 1957. évben már csak 26 százalékban vezettek pervesztésre, illetve ilyen arányban szolgáltattak a tsz-ek alapos okot a perlésre.

Amint láthatjuk, a fejlődés pozitív eredményeket mutat. A kitűzött célnak megfelelően a vitás ügyek intézése mindinkább peren kívül történik s a tsz-ek jogos igényeinek érvényesítése és az alaptalan követelések elhárítása területén is mind eredményesebb a jogvédelem munkája.

A TSZ-EK JOGVITÁS ÜGYEINEK legnagyobb része a vállalatokkal való különböző jogviszonyból adódik. A jogvédelmi szervezet kiépítését megelőzően és a szervezet működése megkezdésének idején a vállalatok egy része még sok esetben szinte szabad prédának te-' kintette a tsz-eket. A jogvédelmi szervezet kiépítésének szükségességét és működésének eredményességét elsősorban éppen az mutatja, hogy az alaptalan követelések egész sorát sikerült elhárítania, a tsz-ek jogos követeléseit érvényesítenie s nem utolsó sorban az, hogy ma már a tsz-ekkel kapcsolatban álló vállalatok nagyobb része a vitás ügyek perenkívüli elintézését keresi. Irodánk és jogvédelmi szervezetünk minden esetben következetesen érvényre kívánja juttatni a 117/1954. IM. sz; utasítás irányelvét s minden törekvésünk arra irányul, hogy a tsz-ek és a velük jogviszonyban álló vállalatok és más szocialista szervezetek között csak végső esetben kerüljön sor pereskedésre.

Ez határozza meg feladatainkat a jövőben is. Ezeket röviden az alábbiakban foglalhatjuk össze:

Mindenekelőtt biztosítani kell, hogy szerződéskötéssel, vagy patronálás címén minden tsz-t bevonjunk a szervezett jogvédelembe és hogy necsak akkor adjuk meg a tsz-ek részére a szükséges támogatást, amikor valamely esetben perre kerül a sor;

Egyik legfontosabb feladat továbbra is a megelőzés, a vitás ügyek perenkívüli elintézése és pedig elsősorban a vállalt kötelezettségek különös és pontos teljesítése révén.El kell érni, hogy ezévben már egyetlen vállalat, vagy más szocialista szektor, valamint a tsz részéről se merüljenek fél alaptalan követelések; Ennek módja elsősorban az, hogy a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépíteni a tsz-ek és a velük jogviszonyban álló más ezervek között;

IGEN FONTOS FELADATUNK a jogszabályok meg-- felelő ismertetése és az azok betartására való nevelés, valamint a közös vagyon védelmének biztosítása. A törvényesség betartásával ez a kérdés a legszorosabban ösz- szefügg; s ezért jelentősége eléggé nem hangsúlyozható. Még szorosabbra kell fűzni kapcsolatot a jogvédők és a tsz-ek között. Elsősorban az Ügyvédi Kamara feladata biztosítani azt, hogy az Ügyvédi Munkaközösségek, illetve a kijelölt jogvédők a tsz- ek jogvédelmének az ellátását elsődleges feladatuknak tekintsék. Az Iroda feladata e tekintetben az, hogy a tsz-ek részéről is biztosítsa a minél gyakoribb érintkezés lehetőségét.

A 3004/1958. sz. kormányhatározat a tsz-ek szerződéseinek körét tovább szélesíti. Éppen ezért különös jelentőséget nyer a jogvédőknek a szerződések megkötésénél való közvetlen közreműködése; Ezáltal elérhető, hogy a szerződések a rendelkezéseknek megfeleljenek; szövegezésükben világosak, tartalmukban egyértelműek legyenek-.

Összegezve tehát világosan látni: milyen széleskörű feladatok állnak előttünk, s hogy ezek mennyire körültekintő és hozzáértő munkát igényelnek. Ha a jogvédelem megfelelően szervezett és lelkiismeretes munkát végez: túlnő a szűkén vett jogi kérdéseken. Kihat a tsz-ek megszilárdítására, így igen fontos politikai és gazdasági tényezővé válik. A jogvédelem segíti a tsz-eket abban, hogy tiszteletben tartsák az alapszabályt, a törvényeket és betartsák kötelezettségeiket Ezáltal a törvényességnek megfelelően gazdálkodnak, megszilárdulnak s így egyre vonzóbbakká válnak az egyénileg dolgozó parasztság ré- , szére:

Munkában a rönktéri brigád

Serény munka folyik á Budapesti Fűrészek szolnoki telepén. Esőben, hóban, fagyban, vagy tikkasztó napsütésben rakni kell a vagonokból ki, s be a hatalmas rönköket. Képünk Fejes István brigádját mutatja, amint a fürészipari célra alkalmatlan rönköket vagonokba rakják. Ezeket a ktsz-ek használják fel apróbb választékra. A brigád tagjai naponta 7 vagont raknak meg, — illetve ugyanennyiből rakják ki a telenr« érkezett rönköt.

/