Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
COLDMUYESSZOYETKEZETEINK I életéből A föld m üv es hx öveik esetek mérlegbeszámoló, vezetőségválasztó9 tag- és küldöttgyűlése elé Ez évben is beszámolnak választóiknak a földművesszövetkezetek választott vezetőségei: (igazgatóságok és felügyelő bizottságok) az 1957. évben végzett munkájukról. Elmondják, hogyan gazdálkodtak, miként vigyáztak a tagság bizalma által rájuk bízott közös szövetkezeti vagyonra, s milyen eredményeket értek el. A beszámoló és a szövetkezet által végzett munka értékelése alapján dönt a földművesszövetkezet tagsága arról, hogy az új vezetőségválasztásnál a jelenlegi vezetők közül kiket választanak újból, s kik élvezhetik tovább a tagság bizalmát. A mostani taggyűlések igen fontosak. Ezeken kapnak részletes tájékoztatást a tagok a múlt év decemberében tartott, a Földművesszövetkezetek IV. Országos Kongresszusán hozott határozatokról és ezek figyelembevételével tárgyalják meg, —• a helyi viszonyok figyelembevételével, >— szövetkezetük feladatát, fejlődésének útját. E gyűlésekén döntenek a tagok — azoknál a szövetkezeteknél, ahol nyereséggel zárták a múltévet — a tiszta felesleg felosztásáról. A földművesszövetkezetek vezetőségei már áttanulmányozták a IV. kongresszuson hozott határozatokat. E határozatokból kiindulva elkészítették az 1958. évi munkatervüket — az igények és lehetőségek figyelembevételével j— amit a tagság elé visznek megvitatásra és jóváhagyásra. A földművesszövetkezetek vezetőségei a különböző tagbizottságok bevonásával, helyes, ha ellátogatnak a szövetkezet tagjaihoz, elbeszélgetnek és ismertetik a kongresszus határozatát, az őket és a fmsz-f érdeklő legfontosabb szövetkezeti kérdéseket. Kérjék ki a véleményüket a szövetkezet munkájáról. Az így szerzett tapasztalatokat használják fel mind a beszámoló elkészítésénél, mind a további munkájukban. Beszélgetés során kérdezzék meg, hogy kiket tartanak legalkalmasabbnak, legérdemesebbnek a szövetkezet további vezetésére, Fontos, hogy minél több szövetkezeti tagot kapcsoljanak be a gyűlések előkészületeibe; Rendkívül fontos, hogy az igazgatóságok — a beszámolókban — a legnagyobb súlyt a mezőgazdasági termelés területén, a megnövekedett feladatokkal való foglalkozásra fordítsák; Tájékoztassák a tagságot a termelési feladatokról, az eddig elért eredményekről, a fejlett agrotechnikai módszerekről, a szerződéses gépi munka előnyéről. Tájékoztassák a tagságot arról, hogy a termelési üzemág, a termelési tagbizottságok, a dolgozó parasztok és mezőgazdasági szakemberek együttes erejével, hogyan kívánják a mező- gazdaság terméshozamának növelését elérni. Beszéljenek a különböző szakcsoportok megalakításának lehetőségeiről, a termelőszövetkezetek eredményeiről és előnyeiről; Alaposan vitassák meg a mérlegbeszámolókat, ne csak a rideg számokat ismertessék, hanem tárgyalják meg a számok mögött rejlő még eléggé ki nem aknázott lehetőségeket. Számoljanak be a tagságnak a vagyonvédelem helyzetéről, az e téren lévő hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéseikről, terveikről. A jövőben fokozottabban támaszkodjanak a tagságra, a társadalmi ellenőrző munkára. Ne hallgassák el az igazgatóságok az úgynevezett „kényes“ kérdéseket sem. Merjék elmondani a tagságnak azokat a hibákat, amelyekért a szövetkezet vezetősége is felelős. Meg kell tárgyalni a szövetkezeti kereskedelem munkáját is, biztosítani kell a kiszolgálás, az árukezelés színvonalának emelését, az árueladás és az árupropaganda növelését. A lehetőségen belül fejleszteni, szakosítani kell a szövetkezeti boltokat; Rendkívüli módon emeli a mostani szövetkezeti gyűlések jelentőségét az, hogy a választott szerveket, igazgatóságokat, felügyelő bizottságokat, tagbizottságokat újra válasszák, illetve a meg nem felelőket visszahívják és másokat válasszanak helyükbe, a szövetkezeti demokrácia érvényesítésével Ennek szem előtt tartása annál is inkább fontos, mert az elmúlt években bizony a választásoknál elég sűrűn megsértették szövetkezeti vezetőink a szövetkezeti demokráciát. Nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a választásoknak. A régi hibákat — e gyűléseken nem szabad elkövetni, az egész tagság őrködjön a szövetkezeti demokrácia felett; A földművesszövetkezeti tagok a mostani vezetőségválasztásoknál tartsák szem előtt a IV. kongresszus határozatát — a vezetőségválasztásokkal kapcsolatban — amely kimondja, hogy az új vezetőségbe ' elsősorban tekintélyes, a szövetkezeti mozgalomban tevékenyen résztvevő dolgozó pa ztokat kell beválasztani. Ne válasszanak be sem a vezetőségbe, sem a a különböző tagbizottságokba úgynevezett „dísz”-tago- kat" (ilyenek jelenleg vannak), akik semmit sem tesznek a szövetkezet érdekében. Vonják be a vezetésbe az eddiginél jobban a nőket és fiatalokat. Jelenleg a nők és a fiatalok száma kevés a szövetkezetek vezetőségeiben és tagságában, amelynek hiányát a mindennapos munkájukban érzik a szövetkezetek; Az előkészítő munka a szövetkezeti tagság zömének bevonása a munkába, nemcsak a feladatok meghatározásait segítik elő, hanem a feladatok eredményes végrehajtásának is biztosítékai. Szigeti Károly MÉSZÖV kér, o, vez.; A községi tejtermelés! versenyről... Megyénk területén az országos tej termelési verseny- nyel párhuzamosan beindult a községi tej termelési verseny is a SZÖVOSZ kezder- ményezáse alapján. A megyénk községei közül 39 helyen indult meg nemes vetélkedés, — 476 résztvevővel. E verseny célja: a tej mennyisége és minősége emelése, illetve javítása. A versenyt a gazdasági év végén értékeljük, a tej meny- nyisége és a zsírszázalék alapján. — Közben negyedévenként is tartunk értékelést. Döntően azokat a szarvas- marhatenyésztő dolgozó parasztokat vontuk be e versenybe, akik nem vésznél: részt a III. országos tejtermelési versenyben, és nem rendelkeznek ellenőrzött, ill. törzskönyvezett tehenekkel^ E verseny hivatása az is, hogy a tejelő egyedeket megfelelően takarmányozzák a tejtermelés fokozása céljából, és az utódokból helyes takarmányozás és ápolás útján — az örökletes alaptól függően — jó tenyészállatot neveljenek fel; Nagy mértékben elősegíti a tejtermelési verseny sikerét az is, hogy több fmsz igazgatósága jutalmat tűzött ki 1—4 helyezett díjazására, így Pl- Tiszafüred 2500 Ft. Kunhegyes 2000 Ft, Tisza- derzs 600.— Ft, stb. A fenti összegekből mező* gazdasági kisgépeket, illetve eszközöket vásárolnak s ezek kerülnek kiosztásra. = F. L. — HÉTEZER ÜJ TAG és százhat szakcsoport... ■*» A> í Sajtótájékoztatót tartott szombat délelőtt a megyei szervek vezetői, a sajtó és rádió részére Varga Illése Ívtárs, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke. Ismertette az elmúlt évben elért sikereket és a földművesszövetkezetek előtt álló legfontosabb feladatokat. Elmondotta többek között, hogy a mozgalomban megyénkben 104 000 tagot tartanak nyilván. Ez közel 7000-el több, mint a múlt évi létszám. A részjegyfelemelés következtében több mint 2 millió forintot fizettek be a tagok a szövetkezeti alapba. A földművesiszövetkezetek vezetésében és a különféle tag- bizottságokban mintegy 3000 do-lgozót vontak be, akik túlnyomó többségükben tevékenyen segítik a földművesszövetkezeti mozgalmat; A falusi dolgozók növekvő jövedelmét mutatja a kiskereskedelmi áruforgalom alakulásáról nyújtott tájékoztatás. Amíg 1955-ben 700 millió forint értékű áru kelt el, addig 1957-ben megközelítette a 900 millió forintot. A felvásárlási forgalom megduplázódása szintén azt mutatja, hogy az elmúlt évben nagyobb bevételhez jutott a dolgozó parasztság. I Növeli a szövetkezeti tagok jövedelmét ■— mondotta Varga elvtárs — a vásárlási és értékesítési visszatérítés is, melyet minden jól dolgozó és gazdálkodó szövetkezetben kifizetnek. Megyei viszonylatban előre láthatólag meghaladja a visszatérítés a három millió forintot. A tájékoztatásból kitűnt. hogy a földművesszövetkezetek keretében jelenleg 106 szakcsoport működik, több mint 2600 taggal. Voltak a szakcsoportok működésével kapcsolatban jogos kifogások a spekulációs tevékenység miatt. Ezek kiküszöbölése érdekében csak olyan szakcsoportok működését engedélyezik, melyek mindenben megfelelnék a követelményeknek. A feladatok közül most az egyik legfontosabb: a tagértekezletek, taggyűlések és a küldött értekezletek előkészítése és sikeres lebonyolítása. Ennek jelentőségét mindenek előtt az adja meg, hogy itt vitatják meg a múltévá mérleget, fogadják el a terveket és választják újjá a vezetőszerveket. Varga Illés elvtárte a feltett kérdésekre válaszolva elmondotta, hogy az idén a földművesszövetkezetek nagyobb önállóságot kapnak a mezőgazdasági termékek felvásárlása terén és reméli!:, hogy ezzel sok olyan jogos panasz megoldódik, melyek a múlt évben az átvétel körül jelentkeztek. Február havi szakmai tájékoztató A kirakat az üzlet tükre Minden szezon kezdetén a kirakatokat szezonális cikkekkel megújítjuk. E célból a földművesszövetkezeték között kirakatversenyeket rendeznek. A rendezőbizottság figyelembe veszi azokat a kirakatokat, melyeket dekoratőr készít, vagy pedig fmsz-i boltok vezetője, vagy dolgozója. A legutóbbi kirakatver- s|>nynél a jászla.dányi fmsz nyerte az első díjat. „A második díjat a csépai fmsz kapta meg. Függetlenül attól, hogy nem szaküzlet, de a kirakatokat állandóan újabb és újabb iparcikkekkel látják el. A harmadik díjnál figyelembe vettük, hogy a tl- szagyendai fmsz a lakosság arányához képest italárukkal rendezte be kirakatát. A fenti díjnyertes kirakatok első díja 500 forint és oklevél, második díj: 300 forint és oklevél, a harmadik díj pedig 200 forint és oklevél volt. MŰTRÁGYÁZÁS U«*» Amennyiben az időjárás lehetővé teszi, február vége felé megkezdhetjük a talajelőkészítő munkát a tavaszi vetésű növények alá. Ha valamilyen oknál fogva ősszel elmaradt a foszfát és ká- lium-alaptrágyák bemunká- lása, úgy tavasszal minél előbb a legmélyebb talajműveléssel juttassuk a földbe. A nitrogén műtrágyát (pétisó, linzisó) közvetlenül a vetés előtt szórjuk ki. A tavaszi vetésű növények alá — alaptrágyaként az alábbi műtrágya mennyiségeket javasoljuk kh-ként: T. búza T. árpa Cukorépa Burgonya Kukorica Hüvelyes, Rizs Pétisó 40—50 50—60 40—60 40—60 40—60 S0—100 Szupert, 150—180 120—160 150—200 150—200 150—200 120—160 200—300 , Kálisó 60— 80 80—100 100—120 100—120 80—100 150—200 Természetesen a közölt mennyiségek csak irányszámok. — A felhasználandó mennyiséget, _ illetve arányt a talajtípus és egyéb tényező alapján határozzuk meg. A talaj felengedése után folytathatjuk a szőlő és gyümölcsösök műtrágyázását is. Szőlőnél nyitás előtt a sor- közökben ásónyom mélyre munkáljuk be: 150—200 kg szuperfoszfátot és 120—150 kg kálisót; Gyümölcsösben ha az ősz folyamán elmulasztottuk az alapműtrágyák bemunkálá- sát, amennyiben az időjárás engedi sürgősen pótoljuk. ■—. Gyenge őszi vetéseknél a pétisóval, vagy linzisóval történő fejtrágyázást a hónap vége felé — amennyiben a hó elolvadt — elvégezhetjük. Ne szórjuk ki a fejtrágyát olyankor, ha a vetés nedves (eső után, vagy ha harmatos, mert könnyen perzselést okozhat. Jó elővete- mények (pillangósok) után 50—80 kg, egyébként 80—120 kg pétisót, vagy linzisót ajánlunk fejtrágyakónt kát.- holdanként. Amennyiben nagyobb adagot alkalmazunk; úgy helyes ha a fejtmágyát két részletben, —- az első részt kora tavasszal, a másodikat közvetlenül a szárbain- dulás előtt szórjuk ki. — Gulyás — TÄPäSHTÄLÄTCSeRe Fásitsunk akácmaggal! H“I=R=E-K «- ——— Kormányunk sok éven keresztül mór rengeteg pénzt és fáradtságot fordított az Alföld, így megyénk fásítására is. Ezzel szemben határaink, dűlöutaink fátlanok és sivárok. Nekünk, méhészeiének és a dolgozó parasztságnak ezt a küzdelmet nem lehet ölhetett kézzel néznünk. Mi ki akarjuk venni oroszlánrészünket ebből a munkából, mert elsősorban nekünk, méhészeknek létkérdésünk, életszükségletünk az Alföld mézelő fákkal való fásítása. A dolgozó parasztságnak pedig a sikeres gazdálkodás egyik alappillére. Télen hófogó, tűzrevaló, szerszámfa. nyáron szélfogó, vetéseinket, jószágainkat a rekkenő hőségtől védi. Ezenfelül befolyással van éghajlatunk alakításában, a forróság mérséklésében, a párolgás képzésében, a nedvesség védésében. Ezek az okok azok, amelyek nekem kezembe adták a tollat, hogy felhívással forduljál: a Szolnok megyei dolgozó parasztokhoz, méhész szakcsoportjaihoz, az iskolai méhész szakkörök tagjaihoz hogy tegyél: magukévá az akácmaggal való fásítást, mert ez az egyetlen helyes út, egyetlen megoldás. Az eljárás könnyű és költségmentes. Végrehajtása kedvező. Ősszel vagy kora tavasszal a fasor helyét traktorral, hármas ekével jó mélyen meghú- zatjuk. Ezt később megpor- hanyítjuk és április végén forrázott akácmagot 3—5 cm mélyen 10—20 cm magtávol- ságra, nedves földbe elvetjük. A kikelő magoncokat gyomjuk, kapáljuk. Az első évben mint a többi gazdasági növény talaját gyommentesen és porhanyón tartjuk. Ennyit kell tennünk és fáradtságunkat siker koronázza. Hogy miért? A válasz a következő: A kelő mag karógyökeret hajt. Az lefelé hatol a nedves talajba, így az élethez szükséges nedvességet biztosítja magának. Ezzel szemben a csemetének átültetéskor a karógyökereit elvágjuk. Az oldalgyökerek, melyek hajtani fognak, a talaj felső részébe hatolnak, melyből a nyár folyamán a nedvesség rendszerint elillan, s így a csemete részére szüksége-5 nedvességet képtelen magának beszerezni. Képtelen még azért is, mert a csemete a szakszerű ültetést és ápolást is nélkülözni kénytelen. Így a csemete 90 százalékos pusztulását természetesnek kell venni, míg a megmaradó 10 százalékot az emberi gonoszság rovására kell írni. Ezzel szemben a magommal: felbecsülhetetlen előnyei vannak. 1. Sűrűn 10—20 cm-es mag- távolságra vetünk egy-egy szemet ez ki is fog kelni és az ő karógyökerével a talajból biztosítani tudja magának az életéhez szükséges nedvességet. 2. Oly sűrűn vetjük, hogy ha annak 99 százalékát baj is érné, még mindig komoly fasort nyerünk. 3. A rnagonc karógyökerével oly szívósan kapaszkodik a talajba, hogy ha az fö’dszint kitörne is a gyökere tovább él és újra kihajt. Tehát utolérhetetlen előnyei vannak a magoncnak a csemetével szemben, hogy ez mennyire így van, arról bárki meggyőződhet az én saját telkemen. Kedves Kartársak. Méhésztársak! Remélem, felhívásom termő talajra talál már csak azért is, mert a fá sítás nemcsak nemzetgazdasági, hanem egyéni érdek is. Bezzeg József jászladányi méhész- szakcsoport elnöke Szeretnénk azonban látni a kunmadarasi fmsz szépen berendezett és a kenderes! fmsz kirakatainál a rolló felhúzását. A kirakat rendezőbizott- ság csak olyan kirakatot tud bírálni, amit a vásárlók látnak, nem pedig lezárt rolló- kat. Több kirakatnál előfordult, hogy valóságos hirdető- oszlopot csinálnak a kirakatból, ami helytelen. A kirakatot árupropaganda céljából létesítették, nem pedig különböző rendezvények hirdetésére. i— Tolnai — .—— ......... 15 0 adag halászlé... A szolnokiak egyik igen kedvelt, sűrűn látogatott étterme és szórakozóhelye a földmű vesszövetkezeti „Halászcsárda”. A tiszta, virágos térítővel letakart asztalok mellett szívesen üldögélnek a vendégek, s hallgatják Farkas Jancsi zenekarának fülbemászó muzsikáját. A Halászcsárda igen híres a halászlé elkészítésében. A fogyasztók részéről ez a legkeresettebb. Egy nap alatt átlagban 150 adag halászlé, és ezenkívül különféle elkészítésben 60—80 adag hal fogy el. Egy hónap alatt kb. 10—12 mázsa halmennyiséget dolgoznak fel. Ezenkívül még frissen sült, rántott sertést, stb. készítenek a rendelők részére. Ä felszabadulási kulturális seregszemle méltó megünneplésére készül a kunhegye- si KPVDSZ és a földművesszövetkezet énekkara és tánc- csoportja. Mind az énekkar idősebb tagjai, mind a tánccsoport fiataljai lelkesen eljárnak hetenként a próbákra. J Március 21-én — a Tanácsköztársaság kikiáltásának 39. I évfordulója alkalmával kí- ! vánják a főpróbát megtartani. * A jászárokszállási fmsz február 20.-Í munkaértekezleten a dolgozók vállalták, hogy személyenként egy tagot szerveznek be a takarékszövetkezetbe. * Molnár Lajos örmény esi egyénileg gazdálkodó az elmúlt évben 3 kát. hold kenderre szerződött, tiszta jövedelme 18 000 forint volt. Ez évben 7 kát. hold kenderre szerződött le. * A pusztamonostori fmsz igazgatósága az első a Szolnok megyei fmsz-ek között, amely a községe és Jászágó részére nő-agronómust állított be. Georgievics Magdolnát a község dolgozói ismerik. Mint a gépállomás kihelyezett agronómusa sok segítséget *nyújtott a gazdálkodóknak. Tiszafüreden március 2-án a helybeli földművesszövetkezet méhész szakcsoportja járási móhésznapot rendez. Előaló Vörös Zoltán Gödöllőről. éiték <Vi ein&ek A napokban Rákócziialván jártam. Az autóbusz vissza- indulásáig még körülnézhettem a községben. A földmű- vesszövetkezet ruházati boltjába is betértem. A vásárlók sűrűn adták egymásnak a kilincset. Kedves, közvetlen kiszolgálás fogadja őket s még valami, amit nem lehet szó nélkül hagyni, hideg helyiség. Az üzletvezetőn kívül 2 elárusító nő dolgozik reggel 8- tól 12-ig és délután 14-től 18 óráig, fűtetlen, hideg helyiségben. A kályha ott áll, de nem tudónak begyújtani, mert nincs mivel. ' Az illetélcesck szenet biztosítottak, de alágyújtóst nem. Az egyik kiszolgáló megfázásból már betegállományban van. Helyes lenne, ha a szövetkezet vezetői megszívlelnék: legfőbb érték az ember és megtennének mindent, hogy ez érvényesül■* ne a ruházati boltnál is. G. K:
