Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

LAG PROLETÁRJÁÉ EGYESÜLJETEK' SZOLJIOK MEGYEI Mai azámutkőót: A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I : IX. évfolyam, 29. szám. ARA: 50 FII LÉR, Hem lesz talaja az árenílésiuk Elméleti kérdések „A párt és kormány bízik a magyar értelmiségben“ 1958. február 1 kedd. Biztató számvetés H f a százszor elmondtuk és leírtuk már — most száz egyedszer is érdemes: nem következett be, amitől jogosan tarthattunk, nem vált valóra, amit ellenségeink jósoltak és reméltek. Országunk kiheverte az ellenforra­dalom okozta pusztítások jórészét, munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk, mint az elmúlt tíz évben annyi szór — tavaly is áldozatos munkával, a szocializmus ügye iránti töretlen hittel fogott hozzá, hogy tovább építse ha­záját Igazságos, fényes dokument emellett a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentése az elmúlt év eredményeiről. Nem következett be a munka visszatartása, amire külföldről és belföldről is biztattak, hanem ehe'yett az egy év előt'ihez 11, az 1955-ös esztendőhöz képest pedig 2 százalékkal nö vekedett az ipar termelése. A dolgozó parasztság —■ bár csökkent vetésterülete — mégis 5 százalékkal több ke- nyémekvalót adott mint tavaly, a kukoricából is katasztrá lis holdanként mintegy 4 mázsával többet termelt TV em következett be a munkanélküliség sem — amit pedig éppen a termelés visszatartásától és a nem­zeti Jövedelem felélésétől reméltek „jóakaróink”, hanem a könnyűiparban s másutt a dolgozóik százai és ezrei köztük olyanok is, akik még most kerültek kereső sorba — megélhetéshez és kenyérhez jutottak. — Megyénkben egyedül a Tisza Cipőgyár körülbelül 1000 új dolgozót vett fel, nagyrészt azok közül, a könyékbeli fiatal fiúi; és lá­nyok közül, akik eltartásáról addig a szüleik gondos kodtak. Nem lett infláció sem — ehelyett 9 százalékkal nőti a belkereskedelmi áruforgalom — az üzletekben bőven volt választék a legigényesebb fogyasztó részére is. Az élelmiszeripar könnyűipar, a fogyasztási cikkeket gyártó' gépipar győzte a fizetésemelések következtében hallatla^ nul megnőtt forgalmat. Amiből mégis hiány lett volna — a kormány gondoskodott erejéhez mért behozata'ról —, hogy még az árnyéka sem kelljen fel ennek a veszedelmes rémnek. IV gyszóval, eredményeink biztatóak — b azt mutat-: -*-J ják hogy 1953 elejére stabil gazdasági alapok ke­letkeztek, amire bízvást építhetjük az új egyéves terve: s ezt követően a három- és ötéves tervek egész sorát, míg; csak utói nem érjük magunkat, meg nem közelitjük a leg-; fejlettebb államokat. 1 L' s milyenek legyenek ezek a tervek, milyen a pere-; pektíva? A jó gazda, mikor vissza néz, azért teszi.; hogy tisztábban lásson majd előre. < A statisztikai hivatal jelentésében feltétlenül látszik! egy kicsit a Jövő is. Mindenekelőtt abban, hogy erőnk tu­datában bátran foghassunk nagy, az eddigiekné. is na gyobb feladatokba. Persze arra is mutat, hogy gazdaság- politikánkban nem lehet teljes egészében lemásolni a múltat, legalább is a hibákat nem. Szembetűnő például, hogy 1955-höz képest legjobban a könnyű- cs élelmiszer-iparban emelkedett a termelés s emellett lemaradt a nehézipar, a szén és acél. valamint a villamosenergia és nagymotor termelés. B izonyos mértékig indokolt az, hogy a könnyűipar­nak — fogyasztási cikkek gyártásának bizonyos előnyt engedtek. Éspedig azért, mert az infláció elleni harc, az árualap szín ten tartása, a béremelés miatt megnö­vekedett állami befizetésekkel — megköveteli e ezekben az az iparagakban a termelés nagyarányú növelését. Indokolt és érthető azért is, — mert az előző összefüggő három- és ötéves tervben — volt bizonyos aránytalanság a könnyű- és nehéz ipar között Világos azonban, a követendő út egyik véglet sem le hét Márcsal; azért sem. mert a szocialista iparpolitika irányelvei szerint és egyáltalán, sorozatosan több éven át a könnyűipar termelése nem előzheti meg a nehéziparét mint ahogy 1957-ben. 95 százalékos szén. 42 százalékos kő olaj, 84 százalékos acél és egyhelyben-topogó 100 száza lékos villamosenergia termelés azt jelenti, hogy a terme lesi eszközök nem fejlődhetnek eléggé, a könnyűipar is előbb-utóbb lemarad. Oda vezet, hogy a beruházások meg valósítása, a termelés bővítése elé egyre nagyobb akadály ütközik, nem tudnánk minden évben munkábaállítam az életbe kikerülő nemzedéket. A gazdaság e törvényszerű ségét — t~ i. az arányosság törvényét — büntetlenül nem lehet huzamosabb időn át megsérteni. Különben anarchia következnék be. L' zek szerint a jövő terveknek jobb arányosítás alap- ^ ján kell létrejönniök és így is készülnek már — S persze magukban fo-g,a jak azt, hogy e kötelező arányok megvalósítása érdekében kisebb átcsoportosításra kerül- • hét még sor úgy, hogy az előző évek túlzásai és hibái ne ismétlődhessenek meg mégegyszer. Ide tartozik még az is. amit Kiss elvtárs az országgyű­lésen mondott — s sokan hajlandók elsiklani e megjegyzés, illetve kérés mellett Főleg azért mert végeredményben a tervek gyakorlatában ez is új lesz. A termelési feladatokat — ugyanis — nem ajánlatos és nem szabad most már úgy túlteljesíteni, mint ahogy so­káig tettéit Részben azért, hogy a terv így is, úgy is tör­vény legyen. Egyes vállalatok vagy iparágak tervteljesí- tése ne bontsa meg az aránytalanságot, az esetleg feles­legesen előállított áruk ne emésszenek fel olyan anyag- készleteket ami más vállalatok részére szükséges s esetleg éppen ezért nem tudják tervüket teljesíteni, mert anyag nem jut. Egyszóval olyan terveket kell készíteni, ami szá­mol a becsületes, megfeszített munkával és ezt tervszerűen, jó minőségben és gazdaságosan teljesíteni. Valahogy úvy. mint a Tisza Cipőgyár, ahol huh adékműhelyet szerveztek és a megtakarított anyagból teljesítik túl a tervet. Szokat­lan, de úgy lesz. hogy külön engedélyt kell kérni majd felsőbb szervektől a terv túlteljesítésére. Egy év munkája eredménye egy-egy kis előzetes, de annál biztatóbb számvetés is a sta’isnikai jelentés. Merít sünk belőle erőt, bíztatást az elkövetkezendő évek és a mos tani esztendő munkájához is, p, J. 0 Szolnok megyei képviselők laóskozásáró! Szombaton délelőtt ülést tartottak Szolnok megye or­szággyűlési képviselői. Első napirendi pontként hosszasan tárgyalták — megyénk je­lenlegi közoktatásügyi hely­zetét. Fodor Mihály elvtárs a megyei tanács vb. elnökhe­lyettese beszámolójában rész­letesen foglalkozott a peda­gógusok iskolai és iskolán kí­vüli politikai nevelőmunká­jával. Iskoláink irányítása jónak mondható. A megye 110 ál­talános igazgatója közül csak kettő nem rendelke­zik öt, vagy ötévnél több pedagógiai gyakorlattal. Mint hiányosságot említette meg: az általános iskolák­ban az elmúlt évben 30 képe­sítés nélküli nevelőt állítottak be. Kevés a matematikai, fi­zika, ének és nyelvtanárok száma. A beszámoló foglalkozott továbbá az általános és kö­zépiskolai tanulók magatar­tásával. tanulmányi eredmé­nyével, s az igazolatlan hi­ányzásokkal. A beszámoló megállapítot­ta továbbá, hogy az általános iskolákban 167 úttörőcsapat működik, amelyeknek mun­kája színes, változatos, leg­több esetben romantika ke­reső. A megye mind a 21 kö­zépiskolájában megalakítot­ták a KISZ szervezetet. Az úttörő és KISZ szervezetek azonban egyes nevelő testü­letektől nagyon kevés segítse get kapnak. Fodor elvtárs logialkozott még az ipari ta nuiók helyzetével is. mint olyannal, amelyen sürgősen javítani kell A megyében 14 ipari tanuló intézet működik Ezek nagyrészénél a tanmű­helyek rosszak — különösen vonatkozik ez a szolnokiak­ra, — s a diákotthoni elhelye­zés sem megfelelő. Ezután kitért a fiatalok iskolán kívü­li magatartásának mérlegelé­sére. s az állami gondozásban lévő gyermekek életkörülmé­nyeinek ismertetésére. Sok azoknak a 18 éven alu­li gyermekeknek a száma akik rendszeresen látogat­ják a kocsmákat, s a kü­lönböző nyilvános szórakozó helyeket. S ami a legszomorúbb, a vendéglátó alkalmazottai leg több esetben készséggel ki­szolgálják ezeket a fiatalo­kat. A megye területén összesen 1083 gyermek él állami gon­dozásban. közülük több mini négyszáz nevelőszülőknél la­dik. Az a tapasztalat, hogy a nevelőszülőknél lévő gyer­mekek többségét úgy kezelik, mint annakidején, a Horthy- rezsim alatt. Jószág őrzésre, s munkára használják fel őket, durván bánnak velük, neve­lésükkel pedig úgyszólván semmit sem törődnek. Az elhangzott beszámolót számos hozzászólás, kérdés, majd vita követte. A képvise­lők csaknem mindannyian egyetértettek azzal, s han­goztatták, hogy a pedagógu­sok zárkózottságának, a nyílt politikai állásfoglalástól való vonakodásának elsősorban az irántuk tanúsított bizalmat­lanság az oka. A képviselők Ígéretet tettek — mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a fiatal- korúaknaka társadalmi élet­ben való részvételét ezentúl rendszeresen és szigorúan el­lenőrizzék. Helyeselték azt az állásfog­lalást, hogy a jövőben szü­lőfalujukba helyezzék vissza a végzett pedagógusokat. Az állami gondozásban lévő, s nevelőszülőknél lakó gyer­mekekkel kapcsolatban java­solták. hogy jobb ellenőrzés érdekében a járásonként! egy ellenőr mellett bízzák meg a mezőőröket».ö.ajanyai peda­gógusokat is a rendszeres el­lenőrzéssel. Végül megállapodtak ab­ban; — mivel 1960-ban orszá­gosan átszervezik a tanító­képzőket pedagógiai akadé­miákká. s fennállhat az a ve­szély. hogy Szolnok megyé­től megvonják a jászberényi tanítóképzőt — a közeljövőben három­tagú, képviselőkből álló küldöttség utazik a Művelő­désügyi Minisztériumba az­zal a kéréssel, hogy a Mi­nisztertanács előtt támogas­sák a Szolnok megyeiek azon kérését; továbbra is maradjon Jászberényben ta­nítóképző, illetvo pedagó­giai akadémia. A második napirendi pont­ban fogig lkoztak az ország- gyűlés anyagának ismerteté­sével. A képviselők saját kör­zetükben beszámolót tarta­nak. s megbeszélik választóik­kal az országgyűlésen elhang­zott javaslatokat. Rapi Miklós Havonta százezer lóriit bezé.ei e bi és leiterméne^il a l unitén*marton» Ja lta fiaté 1«z-bpn Három esztendővel ezelőtt még elég nehéz helyzetben volt a kunszentmártoni Zal­ka Máté Tsz-ben az állatte­nyésztés. A sertéshízialás még csak hozott valamit, a szarv as- inarhatenyésztés azonban •gén alacsony eredményt mutatóit. A tehenészetben például há rom évvei ezelőtt két és fél liter volt a fejési átlag. Azóta nagyon sokat válto­zott a helyzet a Zalka Máté Tsz-ben Nagyobb a hozzá­értés. jobb a szakirányítás, a takarmányozási problémáik is megoldódtak A múlt eszten­dőben például a tehenészet­ben kereken 3200 liter volt a tehenenként! évi átlagos tej­termelés. Ma már a termelőszövet kezeinek mind a három százférőhelyes tehénistálló- ja benépesült kiváló te­nyészállatokkal* Meghalt Horváth Imre külügyminiszter Horváth Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ] Bizottságának tagja, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, a munkásmozgalom régi harcosa mára virradó éjszaka 57 éves korában hosszú betegség után elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. (MTI.). lfú pedagógusok baráti estje Szolnokon A Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok Megyei Bizottsága és a Társadalom és Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat szolnoki klubja szombaton este talál­kozásra hívta össze Szolnok város fiatal tanítóit, tanárait. A fiatal pedagógusok lelkesdéssel fogadták a gondolatot, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség égisze alatt talál­kozzanak, megismerkedjenek egymással, s elbeszélgesse­nek közös problémáikról, közös örömeikről. Az elég szép számban megjelent fiatal nevelők baráti beszélgetéssel, tánccal, mozgalmi és népdalok éneklésével töltötték az estét. Végül úgy határoztak, a jövőben rend­szeresítik a fiatal nevelők találkozóit. Nagy elenlöséiü szov et-lengyal Kulűgym.n szien taiá ksu Csupán a tejből és tejter­mékekből eredő bevétel ha­vonta százezer forintot tesz ki. Nemcsak tehenészetéről hí­res a Zalka Máté Tsz, hanem sen.«tenyészetéről is. A ki­váló berksir, törzskönyvezett tenyészkocákat és kanokat ma már nagyobb té­telben szállítja a szövetkezet más közös gazdasagoknál;, amelyek . azt igénylik. Rövi­desen 20—22 tenyészsüldőt küld a tsz az egyik szomszé­dos megyebeli szövetkezeti gazdaságnak. Az állattenyésztés fellen­dülése is elősegítette, hogy a 4—5 évvel ezelőtt még sok problémával kü zködő Zalka Máté Tsz ma már Szolnok megye égjük leg­jobban gazda kodó szövet­kezeti gazdaságává nöjje ki magát és a tsz tagok tisztességes keresethez jussanak munká­juk után. k*. — Moszkva (TASZSZ). A Lengyel Népköztársaság kor­mányának kezdeményezésére 1958 január 28-tól február 1- ig tárgyalások folytak Moszk­vában, A. A. Gromiko szovjet külügyminiszter és A. Uapac- ki lengyel külügyminiszter között. A tárgyalások arról, a varsói szerződés többi tagja által is helyeselt lengyel ja­vaslatról folytak, hogy létesítsenek Közép-Európá- ban olyan övezetet, ahol nem állítanak elő és nem helyeznek el atomfegyvere­ket. Eszmecsere folyt a nem­zetközi helyzet néhány más időszerű kérdéséről is. Megállapították hogy szé­les társadalmi és befolyásos politikai körökben mindjob­ban terjed az az irányzat, hogy jussanak megegyezésre a megoldatlan kérdéseket il­letően, különösen a leszerelés terén. Ezeknek a törekvéseknek megfelelnek a Szovjetunió­nak nemrégen tett javasla­tai arra vonatkozólag, hogj hívjanak össze nemzetközi értekezletet egész sor állam kormányfőinek részvételé­vel. A lengyel kormány öröm­mel üdvözölte és maradékta­lanul támogatja e javaslato­kat Ugyancsak kedvezően fogadták az atommentes öve* zet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslatot mint je­lentős lépést a feszültség eny­hülése és a háborús veszély csökkentése irányában. Mindkét fél következetes hí­ve az egyetemes leszerelésnek és mindenekelőtt annak, hogy teljesen iktassák ki az államok fegyverzetéből az atomfegyvereket Ennek alapján mindkét fél megállapítja, hogy jelen­leg megvan a reális lehető­ség, hogy az említett négy állam területét magában foglaló atommentes öveze­tet hozzanak létre Európa közepén, a két katonai cso­portosulás föerőinek ütkö­zőpontján. Ennél fogva folytatni kell az erőfeszítéseket a konkrét javaslat megvalósítására, mert ez elősegítené más vitás kér­dések megoldását, beleértve a szóban forgó övezetben lévő külföldi csapatok létszámá­nak és hagvománvos fegyver­zetének az érdekelt államok közötti meeeevezésen alapuló csökkentését (MTI). Eredményesen, működik a Palotási Auami Gazdaság MEDOSZ szervezete Pár nappal ezelőtt szak- szervezeti taggyűlésit tartót tak a Palotási Állami Gaz­daságban. Itt csaknem telje»« számban megjelentek a gaz­daság dolgozói, hog. meg­hallgassák Jász Lászlónak, a üzemi bizottság elnökének beszámolóját. Jász elvtárs a gazdaság MEDOSZ szervese ének negyedévi munkája is menette az egybegy He ’lőtt. Elöljáróban foglalko zott a Mezőgazdasági és Er dög zdasági Dolgozók Szak- szervezete II. kongresszusá­nak határozatával, s az ebből eredő feladatokról tájékoz­tatta a tagságot. Az elmúlt negyedévben a Palotás! Állami Gazdaság ' ’ TDOSZ szervezetébe 22 ú tagot vettek fel. Olyanokat ikik idáig még rém voltak zervezet; dolgozók A szak- zervezeti bizalmiak többség becsülettel ellátja mozgalmi munkáját 9 legkiválóbbaka meg is jutalmazták. Aa elmúlt negyedévben I 200 forintot juttattak a gazdaság szakszervezeti tag­jainak házassági-, szülési, temetkezési segély címén. Van még javítanivalója a szakszervezetnek a munkavé- ielmi szemlék megtartása te­kintetében. A szociális gon­doskodást is jobban kell ol- enőrizni. Igv például a gép­műhely területén még mai napig sem sikerült berendez­ni az öltözőszobát, a fürdőt, s a munkásoknak olajos, pisz­kos ruhában kell hazatér­niük. Az újonnan felvett gé- nesítési dolgozók balesetvé­delmi oktatásiban még nern részesültek, s emiatt problé­mák vannak. Az el’enforra- dalom időszakáig orvosi ren­delő és egészségügyi felelős volt a gazdaságban, ezenkí­vül hetenként egyszer rend- zeres orvosi vizs-’álat. Azóta ■negszű-n. A szakszervezeti taggyűlés javasolta a gazda­ság vezetőségének, hogy is­mét rendezze be -az orvosi rendelőt és biztosítsa a rend* szeres orvosi vissg 4totű$. i

Next

/
Thumbnails
Contents