Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

HAMAR FELLOBBAN. Azt mondják róla, hirtelen hara­gú, kicsit türelmetlen ember. Ő nem ilyennek tartja ma­gát. Rendszeretőnek, aki az alapos munkát mindig meg­követelte. Igaz ez is. De ho­gyan követelte meg? Sokszor indulatos, goromba hangon.... Az is lehet, ideges volt. Ta­lán túlságosan fáradt, hiszen minden gondját, minden gon­dolatát megosztotta a szövet­kezettel. Négy esztendőn keresztül elnökösködött S bármennyire hihetetlen — most egyéni gazda. Négy évig irányította a tiszaigari Petőfi Tsz-t Beszélt a nagy­üzemi gazdálkodás fölényé­ről. Intézkedett, fáradozott, tanácsokat adott, terveket készített Pár évvel ezelőtt valami aszályos esztendőben szövetkezete 30 mázsa kuko­ricát termelt holdanként — Nagy szó volt ez akkor. Oly­annyira, hogy róluk beszélt az egész megye, öt kitüntet­ték. Kiváló növénytermelő lett Később gomblyukába tűzték a második kitüntetést, a „Kiváló tsz tag” jelvényt VALAMELYIK NYÁRON, vasárnap délután találkoz­tunk össze. Kerékpárját ma­gamellett tolta, a tarlóról jött Éppen akkor fejezték be az aratást és hogy gyorsan végezzenek, kaszát fogott is. Egyik ősszel felépítették a kukoricagórét. Úgy örült en­nek, hogy még a szeme is nevetett, amikor megmutatta. „Gazdagodunk, gyarapodunk” — mondogatta. S eredmé­nyeikről, terveikről sokszor beszélt nyilatkozott újság­íróknak, rádióriportereknek, őt és szövetkezetét ismerték, s megyeszerte becsülték. Ma egyéni gazda. Csoda-e hát ha néha mé­gis megáll az ember esze? — 1956 decemberében megtar­totta a zárszámadó közgyű­lést u.„na fejébe nyomta kalapot és elment. Ott ha­gyott csapot papot Még ha egyszerű tsz tag tesz ilyet ak­kor az tálán érthető. De ép­pen ő, az okos. tanult, ZSÁM- BEKON egy éves iskolát vég­zett tanfolyamokra járó el­nök, akinek neve rangja volt. Mindég-'' elment De a tsz megmaradt. Három nap múl­va hiába hivta vissza SOM­LAI LAJOS elvtárs — a de­rék, elvhű, szilárd jeliemu ember hiába hivta. nem ment. Felemelie mutatóujját és azt mondta: — így, ilyen egyedül ma­radsz Te is SOMLAI elvtárs — ennyi volt kettőjük között minden beszéd, s azóta bár sokszor találkoztak, soha nem hozzák elő azt a decembervé­gi kínos visszahívást SOM­LAI elvtárs azóta nem hívja. Ű most az elnök és nem ma­radt egyedül, hiszen ma már több mint száz tagja van a Petőfi Tsz-nek. 1956 DECEMBERE óta el­telt már egy jó öreg esztendő. S vajon most hová tegyük, — mit gondoljunk POKA JÁ­NOS volt tsz elnökről? ön­kéntelenül felmerül ez a kér­dés, a sokszor nagyon bo­nyolult sorok szálait bogozga- tó vezetőkkel szemben, s nem utolsó sorban ott Tiszaiga- ron a falu népében is. Hová soroljuk? A gyávák közé, a helyezkedők közé, a képmutatók közé. az elveket áruló óvatos duhajok közé, — vagy tényleg csak az volt a baj, hogy hirtelen haragú, ki­csit meggondolatlan ember? Az a típus, aki legtöbbször lakatot tenne a szájára, de már késő, mert kimondta a szót, s önérzete nem engedi visszaszívni. Nehéz kérdések. De mert az élet feladta ezt a kérdést, valakinek válaszol­nia kell rá. Elmentem hozzá. Szokása lehet, mert újból felemelte mutatóujját, vizsgáló szeme­it összébb húzta. — Rossz cselekedet volt, — annyi biztos — ennyit mond röviden, tömören a kilépésé­ről, de egészen biztos, többet érez. Faggatom. — Miért tette? Mit gondolt akkor? A válasz szaggatott, dara­bos, félmondatokból áll, — Az emberek... nehéz az emberekkel bajlódni. - ér­tedének. ... Nem mindegyik™ Meg kicsit elfáradtam akkor. Az ellenforradalmat keresz­tülvészeltük. Én addig álltam a sarat, utána történt a de­cemberi zárszámadó közgyű­lésen. JÓKEDVŰNEK, magabiz­tosnak mutatja magát. Sza­vai, mozdulatai azonban el­árulják, mindez csak fáradt erőlködés, a valódi érzések eltitkolása. Azért jól vagyok. Nem is haragszunk egymásra. Eljá­rok én oda. Tavaly tavasszal ekekapát kértem tőlük. Tud­tam, hogy van. Nem mondom, adtak is szívesen. Én is segí­tek, amit tudok. Beszéd közben néha végig- simitja homlokát S egyszer, szinte véletlenül kicsúszik a száján: — Nekem az életem volt a termelőszövetkezet. Amikor otthagytam, utána reggelen­ként nagyon sokszor rajta­kaptam magam, hogy balla­gok az iroda felé. Megszok­tam. Hiába, nagyon meg­szoktam .., — De hát most mi lesz? Meddig marad egyéni gazda? Elveivel meddig tartja össze- férhetőnek ezt az állapotot? Sokszor feladhatta már ön­magának is ezt a kérdést, — mert gyors válasza sejtteti, hogy nem érte váratlanul. Inkább védekezik. — Én a nagyüzemi gazdál­kodás híve vagyok, — De a tények. A tiz hold föld... — Tudom. Gondoltam én már arra, hogy uj tsz-t kelle­ne összehozni. — Újat? Fáradt, fakó a válasz. — A Petőfibe nem vesznek vissza. — S a kitüntetések? Viseli még a „Kiváló termelőszövet­kezeti tag” jelvényt? Hallgat Úgy látszik, nem szívesen beszél erről. — Nem viselem. Elvették. — Jogosan? A fejét ingatja. — Ha e^vszer ide adták, ak­kor miért vették vissza? Meg­érdemeltem. HALLGATUNK MIND A KETTEN. Mindennek van ha­tára. Nem szabad tovább fe­szíteni a hurt Hallottam, a kitüntetéseit nem is akarta visszaadni. De hiába, a ke­gyetlen valóságot tudomásul kell vennie. PÓKA JÁNOS egyéni gazda ma már nem vi­selheti a „Kiváló termelőszö­vetkezeti tag” jelvényt De vajon feltüzheti-e még? Igen. Az írás elején feltettük a kérdést; hová soroljuk? Erre valakinek válaszolnia kell. S a választ senki más nem ad­hatja meg. csak egyedül PÖ- KA JÁNOS. Azzal, amit ezu­tán tesz. Ha átgondolja mind­azt. ami vele történt, s ha el­veit nemcsak hangoztatja, ha­nem valóra is váltja.' Ne vár­ja, hogy dédelgessék. Nem várhatja. — Nem várok én senkitől semmit. Megvan a magam kis terve, sőt mi is megtartottuk itthon a zárszámadást, kese­rűség fut a számba. A teg­napi tsz elnök, a fejlődő nagy­üzemből egyénibe visszacsep­penő ember kicsit tragikus, s komikus szavait rossz hall­gatni. Mennyire összeszűkült a kör. A szoba ablakban né­hány színes papírzacskóban kertimagok. Az alacsony is­tállóban két tinó, az ajtó előtt répadaráló. S közben terv, meg zárszámadás a be­széd tárgya. Hová vezet PÖKA JÁNOS sorsa? Ö tudja és ő irányítja. Jól esett neki ez az őszinte beszélgetés. Hívott, keres­sem fel máskor is. Felkeres­sük. Számon tartjuk útját. — Meglátogatjuk PÓKA JÁNOS elvtársat. Szekullty Péter Megválasztották a Szolnok megyéi Képi Ellenőrző Bizottságot — Elnök: Juhász lmréné, alelnökök Tóth János és Kruzsiicz József elvtärsak lettek — Az Országgyűlés 1957. de­cember 20-i ülésén megalko­tott népi ellenőrzésről szóló törvénye alapján pénteken délután a Szolnok Megyei Tanács is megválasztotta a megyei népi ellenőrző bizott­ságot. — Mielőtt a végrehajtó bi­zottság a javaslatát megten­né — mondotta Kuti György vb. titkár elvtárs, — szüksé­ges e nagyfontosságú törvény vázlatos ismertetése. Fontos azért, mert a tanács és népi ellenőrző bizottságok között sajátos kapcsolatnak kell ki­alakulni. Mutatkoznia kell a kölcsönös segítségnek, ugyan­akkor feladatunk, hogy vá­lasztókerületünkben a dol­gozókkal megismertessük a törvény célját és jelentő gét — A népi ellenőrzés célja: 1 gépállomás —- 2 újítás Nem gyakori, hogy ilyen hírről halljon az újságíró: — még szerencse, hogy a való­diságot ellenőrizni nem kell messzire mennie... *— Csak a város szélén túl elte­rülő Szolnoki Gépállomásra. A főmérnöki iroda hollété fe­lől nem is tudakozódunk; is­merjük már annyira a „he­lyi szokásokat”, hogy _Bóza János főmérnököt a műhely­ben lelhetjük meg legelőbb... így is történik... — Már tavaly megvalósí­tottunk egy kocsimosó be­rendezést, mellyel a gépjár­művek tisztaságát — fagyos időben is könnyen elvégez­hetjük. Ma már az utolsó si­mításokat végezzük a kocsi­emelő tervein, mely a nagy­műhelyben lévő tér jobb ki­használását teszi lehetővé, — mondja Bóza János. A berendezést úgy alakít­juk ki, hogy bármilyen nyomtávú személygépko­csit, traktort felemelhessen kb. másfél méter magasra. Az egyenletes emelést me­netes orsó alkalmazása biz­tosítja. — Alvázak, fékberendezések, kormányművek karbantartó sát, tisztítását, rendszeres zsír ozását biztosítjuk ilyen módon. Egy 3—5 lóerős elek­tromotor szolgáltatja bérén' dezésünkhöz a hajtóerőt. Az a fontos szocialista elv, mely kimordja, hogy „leg­főbb érték az, ember” — ; Szolnoki Gépállomáson élő valósággá vált. Ennek egyik bizonyítéka az az újítás, — mely ugyancsak Bóza János főmérnöktől ered. Lényege: a gépállomásokon rendsze­resített villamos motorko­csik használatánál az áram­ütés megelőzése. Megtudjuk, hogy az eddig alkalmazót lábrácsok fenyő­fából készültek, — szállítás közben gyakran összetörtek, elkallódtak. _ Nem minden dolgozó eléggé előrelátó, óvatos, folytatja tájékoztatóját a gépállomás főmérnöke. — „Elveszett — hát elveszett!1 —- mondja némelyikük lábrács nélkül használja a gépet. Újításunk kizárja a kony- nyelműsködés lehetőségét: az új lábrács szoros, elvá­laszthatatlan kapcsolatban van a motor indítóbercn- dezésével. Amíg a lábrács nincs a ren­deltetésének megfelelő hely­zetben: — az elektromotort megindítani lehetetlenség, mert azt a megszakító-kap­csoló alkalmazása kizárja. — Az új lábrács már fém­ből készül?-— Anyaga részben ma is fenyőfa; ez könnyebb, ol­csóbb, — elkészítése egysze­rűbb. A tartósság biztosítá­sára azonban vaskeretbe fog­laljuk, sőt — az üzembiztos­ság növelése érdekében — 3—6 milliméter vastagságú, elektromos szigetelésű gumi­szőnyeggel borítjuk. A láb­rácsozat, — ismételten, szükségszerűen állandóan a motorkocsinál van, — hiszen anélkül a gép nem használ­ható. Az ötletes berendezés al­kalmazásával lényegesen csökken a baleseti-, sőt élet­veszély. — Ezen túlmenően nem kell a lábrácsot éven- kért pótolni, ami majdnem minden gépállomáson vissza­térő jelenség. A megszakí­tóul használt un. „daruérint­kező” mely bármely villa- mosszaküzletben — nem is drágán beszerezhető. Reméljük, hogy az újítá­sok nemcsak a Szolnoki Gépállomás dolgozóinak munkáját könnyítik majd meg; nemcsak az ő életüket, biztonsá<uikat védik, hanem mihamar a megye, — sőt az ország valamennyi gépállo­másáét is. — b. z. — népidemokratikus államunk védelme és erősítése. Fel­adata a dolgozó nép bevo­násával segítséget nyújtani az állami szerveknek a nép vagyonának védelmezcsé- ben. Tevékenyen résztven- ni a feltárt hibák megszün­tetésében és egyben javas­latot tenni egyes szemé­lyek felelősségre vonására. <— A népi ellenőrző bizott­ság feladata oly sokrétű, mint maga az élet. Tevékenysége az állami, társadalmi és gaz­dasági élet majdnem minden részére kiterjed. Segítséget fog adni a korrupt, a bürok­rata, a sikkasztó, pazarló egyének megfelelő helyre va­ló juttatásában. De nem ma­rad ki hatásköréből a karri­eristák, rágalmazók, „fúró’ emberek megfékezése sem. — Az ilyen széles hatás­köröknél vitára számítha­tunk és még ki nem alakul a megfelelő viszony, súrlódá­sok is előfordulhatnak. De érvényesülnie kell annak, hogy a népi ellenőrzés fegy­ver az osztályellenség ellen. — A bizottság előtt, — hogy a népi ellenőrzés feladatait meg tudja valósítani — nem lehet zárt ajtó. Rendelkezé­sére kell bocsájtani a kívánt iratokat még akkor is, ha azok hivatali, vagy államtit­kokat tartalmaznak. — A megyei népi ellenőrző bizottság hatáskörébe tarto­zik minden üzem, szerv, in­tézmény, kivéve a bűnüldöző szervek és a honvédség ügye­it. Azonban velük is szoros kapcsolatot kell tartani. Ez a szerv a munkás-pa­raszt hatalom fegyvere, amely azt a demokratiz­musával védi és erősiti. — Amilyen nagy ürömmel fo­gadták a munkások és pa­rasztok e törvényt me­gyénkben, annyira gyűlölik belső és külső ellenségeink. Az ellenőrző bizottságokba nem férkőzhet be az ellen­ség. vagy szekértolói, mert a törvény szerint csak azok vá­laszthatók meg, akik nagyko­rúak, büntetlen és fedhetet­len előéletűek, választó jog­gal rendelkezők, népidemok­ratikus államrendünkhöz hű, magyar állampolgárok — fe­jezte be beszédét Kuti elv­társ. A beszámoló után a hozzá­szólók kérdéseket tettek fel az előadónak és gyakorlati példákon mutatták be, hogy mennyire helyes volt az or­szággyűlés határozata. A válasz után Fodor Mi­hály elvtárs, a meeyei vb. el­nökhelyettese előterjesztette a Megyei Végrehajtó Bizottság javaslatát. Elnöknek javasolta dr. Ju­hász lmréné országgyűlési képviselőt, elnökhelyettes­nek Tóth János MSZMP ipari osztályvezetőt, máso­dik elnökhelyetesnek Kruzs licz József elvtársat, az Építők Területi Szakszer­vezetének elnökét. Tagok­nak javasolta Horváth Andrást, a Járműjavító ti. V. lakatosát, Zagyi Jánost, a kisújszállási MSZMP vá­rosi párttilkárát, Rácz La­jost, a karcagi Hunyadi Tsz könyvelőjét, Csorna Kálmánt, a Megyei Tanács VB Költségvetési csoport vezetőjét, Kovács Istvánt, a Papírgyár dolgozóját, Tóth Ottót, a Vegyiművek mér­nökét. A Megyei Tanács ülése a javasolt elvtársakat egyhan­gúlag elfogadta, majd a Me­gyei Népi Ellenőrző Bizottság tagjai letették a hivatali es­küt Az eskü után Juhász Imré­né elvtársnő maga és a bi­zottság nevében megköszönte ar tanácstagság bizalmát — Nem lesz könnyű a munkánk, — mondtá többek között —, de szép a feladat Segítjük az üzemeket és komoly har­cot fogunk folytatni a társa­dalmi tulajdon elherdálói és az ellenség munkája ellen. A népi ellenőrzés még ná­lunk új forma, s éppen ezért nagy körültekintéssel kell munkánkat végezni. Kialakítjuk a helyes mun­kamódszert. Úgy akarjuk végezni munkánkat, hogy a becsületes dolgozók sze­ressenek bennünket, de a népi rendszerünk ellen tá­madók féljenek tőlünk. Itt kérjük a párt- és tö- megszex-vezetek és a megye összes dolgozójának segítsé­gét, mert mi a dolgozó nép­pel együtt akarunk munkál­kodni. *— ab. *— E»y hír Jászkísérről A Táncsics Tsz vagyonában hatalmas károkat okozott az ellenforradalom; még a gép­állomásnak járó részesedést is szétosztották. A magára ta­lált tagság ennek ellenére el­érte, hogy 1957 őszére pedig 40 forintosat tervezhessen. A tsz 100 kh-val növelte pillan­gósnövényeinek vetésterüle­tét; s a 50 százalékkal több műtrágyát hasiznál fel, mint az előző évben. Levelek az ifjúságról J&szkiséri ifjú traktorosok A Jászkiséri Gépállomás fiataljairól szeretnék néhány sorban megemlékezni. Vala­mennyien részesei annak, hogy a gépállomás 112 szá­zalékos tervtúlteljesítést ért el az elmúlt évben. Ifj. Kön­tés József traktoros neve már jópár éve ismert a megyé­ben, ismert az országban. — Köntés elvtárs katona volt, s csak a múlt évben szerelt el Eves tervét 200 száza lékra teljesítette, első lett teljesítményével a kormos gépek közötti versenyben, s mivel a talajmunkában szin­tén első, aratásban negyedik helyezést ért el, így egyike volt azoknak, akik a legtöbb jutalmat kapták az évvég) elosztásnál. Zana János fiatal vontató- vezető. Szakáll László zeto- ros szintén sok idősebb dol­gozót előztek meg a mun­kában. Köntés József, Zana János, Szakáll László — mindhárman KISZ vezetőségi tagok, s nagyon büszkék va­gyunk rájuk. Hasonlóan jó! dolgoznak az egyszerű Kisz-tagok, a többi ifjúmunkások is. Garics Ist­ván, Zsemberi József, Berta István és Köntés Sándor ugyancsak a legjobbak közé tartoznak. Ifj. Bendő Ferenc, ifjú Kun Sándor, Toszek Sándor, Földvári Ferenc, a KISZ-brigád tagjai a nyolc traktoros brigád közül harma­dik helyen állnak. Abonyi Ferenc, Zana József, Sziráki András szerelők a téli gép­javításban végeztek kiemel­kedő munkát. Zana József Jászkisér, Gépállomás. FOGADALOMTÉTEL „Én, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség tag­ja fogadom. í,“ — hangzott a Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Technikum KISZ melyben hűséget esküdtek a pártnak és a Népköztársaság­nak. Az ünnepélyen a ta­nári karon kívül a Honvéd­ség is képviseltette magát Kus főhadnagy elvtárs sze­mélyében. A megnyitó után Bihari Lajos igazgató elvtárs röviden szólt a KISZ szer­vezet munkájáról. Elisme­rően nyilatkozott eredmé­nyeinkről, majd rátért cél­kitűzéseinkre. Eddigi munkásságunk vita­estek rendezése, ifjúsági aka­démia tartása, az úttörőszer­vezetek patronálása, s az iskolarádió heti műsorának összeállítása, mind-mind szer­vezetünk egészséges fejlődé­sét bizonyítják. Ezért fel­eméit fővel tettünk esküt valamennyien a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. Kun fő­hadnagy elvtárs olvasta fel az eskü szövegét, s mi hat- vanan bátran, messzehangzó hangon ismételtük azt. Varró László, Törökszentmildós, Mezőgazd. Technikum. Beszéljenek emberségesen a MOKÉP munkatársai Az a helyzet, hogy Jász- ágón nincs se kultúrotthon, de KISZ-helyiség sem. így ha valamit akarunk rendez­ni, akkor arra szorulunk, hogy a mozihelyiséget kér­jük kölcsön. Nemrégiben úgy gondoltuk, farsangi bálái rendezünk. Február 13-án fel is hívtam a MOKÉP-et, hogy próbáljam elkérni a termet. Hogy hogyan beszél­tek velem, az kritikán aluli. Egy női hang vette fel a kagylót, f amikor elmondtam kérésem, gyorsan átadta egy illetékesnek, akit Béres elv­társnak szólított, Béres alv­társ nem teketóriázott so­káig, amikor előhozakodtam kérésemmel, rögtön lecsapta a kagylót Másnap ismét hívtam őket, s ekkor Berkes elvtárssal váltottam szót. ö ugyan nem tette le a kagy­lót, de annál durvább hang­nemben beszélt hozzám. Mi értelme ennek? Miért veszik annyira semmibe a jászágói KISZ szervezetet a MOKÉP dolgozói, hogy még arra sem méltatják, hogy emberi hangnemben beszél­jenek velünk? Dobos Jánosné, KISZ-tag, Jászágó, Kati velőgépe A puszta-monostori iskola hatodik osztályos növendékei tapssal fogadták a minap Jancsó Katalint. Nem, ez a ta-os még nem a jó bizonyít­ványnak szólt, hanem Kató szerencséjének, mert a kis­lány vetőgépet nyert a leg­utóbbi lottó jutalomsorsolá­son. — A zsebpénzemből szok­tam lottó-szelvényt vásárolni —- mondja. — Egyszer már kéttalálatom volt, most meg ez a vetőgép... Édesapámnak adom, ő meg kerékpárt vesz nekem érte. Jancsó Jánosnak van egy kis földje és nagy örömére szolgál, hogy ezután saját ve­tőgépjével dolgozhat -ajta. — De nemcsak én, hanem a szomszédok is örülnek neki — közli János bácsi —, mert az én hét hold földem mel­lett még másokét is be lehet azzal vetni. Jancsóék maguktól talán soha nem jöttek volna rá, hogy kihúzták a kislány egyik, szelvényét, mert eszükbe se jutott végignézni a nyerőszá­mokat. Pedig a tanácsházi mikrofon is napokig hirdet­te, hogy jelentkezzék a szel­vény tulajdonosa. Ugyanis a vusztamonostori postán adták el ezt a szelvényt, de nem tudták, k>nek. Jancsó János vasutas fia hallotta haza jövet a hangos beszélőn, hogy még mindig keresik a nyertest. Á postára is ő ment el az ottho­ni szelvényekkel. Azóta az egész falu lázban van. Már alig várják, a lottón nyert ve- tőgépet, ami hamarosan meg is érkezik Jancsóékhoz. Mert vasúton továbbítják Pestről. \ ♦ Utatvesztő lépés — Hová vezet Póka János egyéni gazda* volt tsz elnök sorsa —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents