Szolnok Megyei Néplap, 1958. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-23 / 46. szám

Ne legyen helyük a társadalomban!

Irta: Dr. Kis» Endre megyei ügy és*

kánk köziben arra gr. egyttr»A NÉFVAGYON MEGKÁROSÍTÓIRÓL van szó. A csalókról, a sikkasztókról, a tolvajoktól, azokról, akik Így, vagy úgy, de a mi zsebünkből, mindannyiunk zsebéből lopják ki az ezreseket Ezek az emberek nem érdemelnek kíméletet Nyilvánvaló, hogy azok felelősségét is előtérbe kell helyezni, akik sokszor felháborítóan hanyag ellenőrzéssel, vagy éppen az ellenőrzés elmulasztásával teret engednek a különböző gazemberkedéseknek, tolvaj lások- nafc

Sajnos, nagyon sok a példa.

Nem olyan túl rég derült fény Kegyes István bűnügyére. Kegyes István, a FÜRFA- telep pénzügyi beosztottja volt Ilyen minőségben három év alatt közel 60.000 Ft- ot sikkasztott. Ilyen hatalmos kárt okozott a társadalmi tulajdoniban Joggal vetődik fel a kérdést hogy tehette? Milyen volt az ellenőrzés a vállalat felelős vezetőd részéről, ha három évig nem voltak képesek leleplezni Kegyes űzelmeit Itt már szinte a szándékosság határát súroló, súlyos gondatlanság forog fenn. Az előbb említett sikkasztó minden fizetési időszakban nem létező munkások nevére is számfejtett pénzeket és azt saját céljaira használt* fék

Érdemes azon Is elgondolkodni, ami a szolnoki Mező- gazdasági Gépjavító Vállalatnál történt. Klobetz Lajos

ipari statisztikust mintegy 10 000 forintos sikkasztás miatt elbocsátották. Később munkakönyvét „hozzájárulással kilépett” bejegyzéssel adták ki. Állítólag emberségből. Majd a Klobetz által okozott kárt olymódon tüntették fel megtérítettnek, hogy egy csomó hamis nyugtát állítottak Sd. Miféle emberség az, ahol ilyet csinálnak és ahol így takargatják a sikkaszt ót.

A TÁRSADALMI TULAJDON védelme terén az ellen- forradalom utáni időkben bizonyos visszaesés mutatkozott. Ennek az az oka, hogy a rendőrség és az igazságügyi szervek elsősorban az ellenforradalmárok politikai bűnügyével foglalkoztak. Ok az is, hogv a fegyelem, az ellenőrzés meglazult és csökkent a társadalmi tulajdon megbecsülésének tudata. Ezen az állapoton változtatni akarunk és változtatunk. El akarjuk érni, hogy a csalóiknak, sákkasztőknak, tolvajoknak nelegyen helyük a társadalomban.

Sajnálatos tény, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűnügyek nagy többségét a földművesszövetkezetek adják. 1957 utolsó negyedében került sor Grell László és társai leleplezésére. 308 000 Ft kárt okoztak (Avmódon, hogy a 11,50 forintos áron vásárolt bort 14—15 forintjával számolták fel a szövetkezetnek.

A különbőzetet saját céljaikra használták fel, költekező, könnyű életmódra.

Amellett, hogy a bűnösök szigorú felelőaségrevonása megtörténik, ' vagy megtörtént, újból hangsúlyozni kell, az ebből «redő figyelmeztető tennivalóinkat Elsősorban az ellenőrzés legyen éberebb, legyen alapos és mindenre kiterjedő. Ne történjék meg az, amit legutóbb a törökszentmiklósi járási ügyész jelentett. Nevezetesen a földművesszövetkezeti ellenőrzés egyetlen bűncselekményt sem fedezett fel, pedig ilyenek a legváltozatosabb módim fellelhetők. ,

Az ellenőrzés értéktelenségének kirívó példája az öcsö- di eset. Az ottani földművesszövetkezetnél Jordán Lajos bolti gégéd bűnős kapcsolatot épített ki társaival, s azoknak fizetés nélkül adta ki az árut. Egyik társát elfogták, amint éppen egy ezer forintot érő kabáttal elhagyta a boltot. Jelen volt akkor ott az ügyész Is és nyomban lezáratta a boltot, majd leltárt rendelt el. S mi történt? A leltározást végző bizottság pontosan ezer forint hiányt állapított meg. Tehát csak a kabát értékét

AZ ÜGYÉSZ X LELTÁROZÁST nem fogadta él és rendőri segítséggel tovább nyomozott Még 9 ezer forint értékű lcihurcolt árut szedetett össze, erre újból leltároztak. S csodák csodája, most meg pontosan 9 ezer forint hiányt állapítottak meg, mert tudták, hogy ennyi hiányzik. Nyilvánvaló, hogy az ilyen felelőtlen leltározás egyenlő a nullával. S ahol így végzik az ellenőrzést ilyen lelkiismeretlenül dolgoznak, ott a boltvezetőnek szinte felkínálják a sikkasztás lehetőségét.

Mi a rendőrséggel közösen rendszeresen kutatjuk a társadalmi tulajdon elleni bűn- cselekmények okait, a megelőzés lehetőségeit E muntetű megállapításra jutottunk, hogy a megye vállalatainál és szövetkezeteinél még mindig szép számmal vannak felelős beosztásban olyan személyek, akiket társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények miatt korábban már elítéltek. Nyilván arra van szükség, hogy a jövőben jobban nézzük meg, kit hol és milyen beosztásban alkalmazunk. Ez nem holmiféle szükségtelen rossz, hanem a közösség érdekeit szolgáló fontos követelmény.

A társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények megelőzése érdekében bizonyos terveink vannak. A megye területén a közeljövőben propagandaelőadásokat tartunk. Az előadások megtartásában ügyészek, bírák, rendőrtisztek vesznék részi. •

ÉS HOGY VALÓBAN FÉLJENEK * tolvajok, a sdkkasiz- tók, sok egyéb módon is fel kell lépnünk velük szemben. ÉJní fogunk a közibiztonsági őrizetbehelyezés eszközével is. Továbbá fontos feladat az is, hogy hívjuk újból életre és működtessük a társadalmi bíróságokat. Van egy miniszter- tanácsi határozat, mely szerint minden vállalatnál, özemnél, ahol a foglalkoztatott dolgozók száma a háromszáz főt eléri, 10—25 tagú társadalmi bíróságot kell létrehozni.

Felvetődhet a kérdés, miért van szükség erre, hiszen népköztársaságunk rendes bíróságai működnék. Adjuk meg rá a választ. A büntetőbíróságok elé nem tartozik minden jelentéktelenebb cselekmény.

A kisebb dolgokban a társadalmi bíróságok járnak el Helyes, ha az igazgatók egyes fegyelmi ügyeket szintén a társadalmi bíróság elé visznek. Itt a bírósági ülések nagy nyilvánosság előtt folynak le és nyilván javító, nevelőszándékuk és hatásúik van;

A MEGYEI NÉPI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG pénteken megalakult, rövidesen a járási népi ellenőrző bizottságok is megkezdik munkájukat. Igen komoly szerepük lesz a társadalmi tulajdon megvédésében. Közös erővel a dolgozók összefogásával meg tudjuk erősíteni a társadalmi tulajdon védelmét.

EGYIPTOM

[JEMENI

Igp

SÍI

■%X>Má/szifl

államok a Közép-Keleten

tsu/t anti

rsasa/j

pgmrnmt Termett Siom- «3iflirá attguJrab Köztársasággal I " i /rak-Jorfaniai ' -»FtMeracIo

IZRthree! Y>?Kv*eft WislibanenS'Senlrgafervlet Slü’SiorJetimrri SÍ.btSrerződésesOmán 8.• Beirut J.-feririsalem IterRA 06 58;2A Közép-Keleti térség politikai arculatában napjainkban komoly változásoknak vagyunk fttruíl)

Megalakult m Egyesült Arab Köztársaság, amely Egyiptomot és Szíriát foglalja magába. Rövid idő múlva lítrejött Irak és Jordánia uniójából az Arab Szövetségi Állam.

Az Egyesült Arab Köztársaság területe 1170 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 27 millió fő. ,

Az Arab Szövetségi Állam területe 540 000 négyzetkilométer, lakosainak száma 6,5 millió.

Mindkét grab ,flI<m*2Ővet- ségre jellemző, hogy területeinek óriási részében lakatlan sivatagok találhatók, *

lakosságuk a folyók mentén, valamint a tengerparton tömörül.

Az új arab államok ipara

fejletlen, gazdasági életükben a mezőgazdaság játssza a döntő szerepet.

Az Egyesült Arab Köztársaság Szíriái részén futnak keresztül az Irakból, valamint Szaud-Arábiából kiinduló olajvezetékek. Ugyancsak e köztársaság területén vezet keresztül a Szuezi-csa- toma a világkereskedelem egyik legfontosabb víziútja. Az Arab Szövetségi Államhoz tartozó Irak területén található a Közép-Keleti olajmezők nagy része és ez jelöli meg egyúttal az országnak a világgazdaságban elfoglalt helyét.

A hét arab szövetség vüág politikában játszott szerepének legfontosabb jellemvonása, hogy az Egyesült Arab Köztársaság anti-imperialvrta jtllegű, az Arab Szövetségi Állam létrejöttét viszont reakciós célok határozták meg, azaz hogy területileg éket verjenek az Arab Köztársaság két tagja közé.

Irak tagja az agressziói bagdadi paktumnak.

Legújabb hírek szerint — Egyiptom déli határaitól kb. 1000 krm-re az Arab félsziget sarkán —* « stratégiailag fontos helyen fekvő Jemen is az Egyesült Arab Köztársasággal kíván szövetségre lépni.

/éííÜHÍcéédcU a yfbóvjeluMá&aH

Moszkva (TASZSZ). A szovjet hadsereg és haditengerészet fennállása 40. évfordulójának előestéjén Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanács® Elnökségének elnöke átnyújtotta a Lenin-rendet, az arany csillagot és a Szovjetunió Hőse cím adományozásáról szóló oklevelet tíugyonnij, Grecsko és Dirjuzov szovjet marsallnak.

Ugyancsak pénteken Vorosilov Lenin-rendet nyújtott át a legidősebb orosz festőművésznek, a 95. születésnapját ünneplő Vaszilij Baksejevnék.

Szergej Konyenkov szobrászművész a képzőművészetben szerzett érdemeinek elismeréséül megkapta a Szovjetunió népművésze címet. A Munka Vörös Zászló érdemrendjével tüntették ki a moszkvai Szurikov Képzőművészeti Főiskolát, valamint a Rjepin , festészeti, szobrászati és építészeti főiskolát.

Ünnepségek

Moszkvában

Moszkva (MTI). A Szovjetunió minden részében megkezdődtek a szovjet hadsereg fennállása 40. évfordulójának ünnepségei. Igen sok találkozót rendeznek a városokban és falvakban, a néphadsereg kiváló harcosaival. A Moszkvában megtartott ünnepi találkozón a többi között felszólalt Bagramjan, a Szovjetunió marsallja, Ru- gyenko légimarsall, Kuznye- cov vezérezredes és a szovjet hadsereg sok más magas- rangú parancsnoka:

A. TOLSZTOJ s

GARIN MÉRNÖK

HIPERBOLOIDJA

1.

Ebben az évadban Párizs üzleti világa a „HOTEL MAJESTIC”-ben gyűlt össze villásreggelire. A világ valamennyi nemzete képviselve volt itt, a franciákról nem is szólva. Itt, a fehér asztalnál folytak az üzleti tárgyalások, s a zenekar hangjainál, pezsgés üvegek durranása és női csevegés közepette, kötötték meg az üzleteket.

A szálloda drága szőnyegekkel borított, pompás halijában, a forgó üvegajtó közelében, méltóságteljesen járkált fel-alá egy jól megtermett férfi, aki ősz hajával és erélyes, borotvált arcával Franciaország hősi múltját idézte fel az ember emlékezetében. Fekete, széles frakk, selyemharismya és csatos lakkcipő volt rajta. Mellén ezüstlánc fityegett, ö volt a főportás, a „Majestic’1 szállót kezelő részvénytársaság megszemélyesítője.

Köszvényes kezét hátratéve, megállt az üvegfal előtt, ahol a zöld vedrekben virágzó fák és pálmaiam bök közt ebédeltek a vendégek. E pillanatban valami professzorhoz hasonlított, aki a növények és rovarok életét tanulmányozza az akvárium üvegfalán keresztüL

A nők szépek voltak, ez tagadhatatlan. A fiatalok ifjúságuk varázsával és szemük csillogásával bűvölték el a férfiakat: kéken csillogott az angolszászok szeme, sötéten, mint az éjszaka, a délamerikaiaké, ibolyaszíniben a franciáké Az idősebb nők feltűnő toalettjükkel fűszerezték hervadó szépségüket, mint valami pikáns mártással.

Nos igen, ami a nőket illeti, minden rendben lett volna. A vendéglőben ülő férfiakról azonban már nem mondhatta el ugyanezt a főportás.

Honnan a pokolból bukkantak elő a háború után ezek az elhájasodott ficsurok tömzsi termetükkel, szőrös uj- jaikkal, amelyeken gyűrűk csillogtak, gyulladásos arcukkal, amelyet alig fogott a borotva?

Minden áldott reggel itt ültek és mohón habzsolták a legkülönbözőbb italokat. Szőrös ujjaik pénzt szőttek a levegőből, pénzt, pénzt és megint pénzt, ü Legtöbbjük Amerikából jött ide, abból az elátkozott országból, ahol az emberek térdig aranyban gázolnak s arra készülnek, hogy potom áron, szőröstül-bőröstül felvásárolják a derék óvilágot.

S.

Egy Rolls-Royce gördült zajtalanul a szálloda bejárata élé — hosszú gépkocsi, mahagóni-karosszériával. A fóportás láncát csörgetve a forgóajtóhoz sietett

Elsőnek egy középtermetű, sápadt, csaknem pergamensárga arcú férfi lépett be; rövidre nyírt, fekete szakálla volt és húsos, duzzadt orra. Hosszú, bő öltönyt viselt, keménykalapját a homlokába húzta.

Megállt és bosszúsan várta útitársnőjét, aki egy fiatalemberrel beszélgetett. Ez a fiatalember a bejárat oszlopa mögül ugrott elő, amikor a gépkocsi megérkezett. A nő végre biccentett fejével és a forgóajtón át belépett a szálloda halijába. Ez volt a híres Zoja Monrose, Párizs egyik legválasztékosabban öltözködő hölgye. Fehér szövetkosztüm volt rajta, amelyet csuklótól könyökig hosszú, fekete majomprém díszített. Kis nemezsapkáját a világhírű Collot tervezte. Hanyag, fesztelen mozdulatai biztonságról tanúskodtak. Szép volt, karcsú és magas, nyaka hosszú, szája kissé nagy, orra kissé pisze. Kékesszürke szeméből hűvösség és szenvedély áradt

— Megebédelünk, Rolling? — fordult a keménykala- pos férfihez.

— Nem. Még ebéd előtt beszélni akarok vele.

Zoja Monrose elnéző mosollyal adta tudtul, bogy megbocsátja a férfi válaszának érdes hangját. Ebben a pillanatban berontott az ajtón az a fiatalember, aki az imént Zoja Monrose-zal beszélgetett a gépkocsinál. Kigombolt, kopottas felöltő volt fajta, kezében pétabot és puha kalap. Izgatott arcát szeplők borították. Gyér, »őrlés bajusza mintha csak oda lett volna ragasztva az orra alá. Szemlátomást kezet akart nyújtani Rollingnak, ez azonban ki sem vette kezét felöltője zsebéből, hanem még érdesebb hangon így szólt:

— Negyedórát késett, Szemjcmcv.

— Feltartóztattak..-. Éppen a mi ügyünkben:.. Ezer bocsánat.;. Minden rendben van. • ( Beleegyeztek... Holnap elutazhatunk Varsóba . s.

— Ha továbbra is úgy ordít, hogy az egész szálloda meghallja, mindjárt kivezetik — mondta Rolling, rámeresztve a fiatalemberre kissé zavaros szemét, s olyan pillantást vetett rá, amely nem sok jót ígért.

— Bocsánat.:: hiszen csak suttogok... Varsóban már minden eló van készítve: az útlevél, a ruházat, a fegyver és minden, ami kell. Április első napjaiban átlépik a határt.::

— Mi ketten mademoiselle Monrose-zal most megebédelünk *— szólt Rolling. — Közben menjen, el ezekhez az urakhoz és mondja meg nekik, hogy ma délután öt óra körül beszélni akarok velük, de figyelmeztesse őket, hogy ha netán megpróbálnának az orromnál fogva vezetni, átadom őket a rendőrségnek.;.

Ez a jelenet 192:.. május elsején játszódott le.

3.

Pirkadatkor egy két evezős csónak kötött fcl Lenin - grádban a Kresztovtka folyón, az evezősklub kikötőtutajának közelében.

Két ember szállt ki a csónakból, s a víz partján pár szót váltottak. Csak egyikük beszélt, éles és parancsoló hangon, a másak a bővizű, csendes, sötét folyóba bámult. A Kresztovszkij-sziget sűrű bozótjain túl a tavaszi hajnal pírja már szétömlött az éjszaka kéklő sötétjében.

A két ember most a csónak fölé hajolt, s egy gyufa féllobbanó fénye megvilágította arcukat. Csomagokat húztak elő a csónak fenekéről. Az. aki a beszélgetés során hallgatott, magához vette a csomagokat és eltűnt az erdőben, a másik pedig beugrott a csónakba, ellökte magát a parttól, és az evezősvillák csikorogtak, ahogy gyors tempóban evezni kezdett. Az evező férfi körvonalai átsuhantak a víz hajnalpírban égő csíkján, majd beleolvadtak a túlsó part árnyékába. Könnyű hullámok verődtek csobbanva a kikötő-tu táj oldalához.

Ezen az éjszakán Taraskin, a Szparták iádok ismert versenyzője, az egyik könnyű versenycsónak ,.vezérevezőse”, tartott ügyeletet a klubban. Talán a fiatalsága volt az oka, vágj- talán a tavasz, hogy Taraskinnak nem volt kedve könnyelműen alvásra pazarolni az élet gyorsan tovaröppenő óráit, hanem inkább ott ült a térdét átkulcsolva a kikötő-tutajon, a folyó andalítóan csobogó hullámai felett.

Volt min gondolkoznia ebben az éjszakai csendben.

Azok az átkozott moszkvaiak, akik még nem is szagoltak igazi vizet, egymás után két nyáron megverték az evezős klubot az egyesben, a négyesben és a nyolcasban. Ez bosszantotta Taraskint.

Az igazi sportember azonban tudja, hogy vereségeken keresztül vezet az út a győzelemhez. Ez a tudat, s talán még a friss fűtől és nedves fáktól illatozó tavaszi hajnal varázsos szépsége öntötte most Taraslkinba azt a lelki nyugalmat, amelyre elengedhetetlenül szüksége volt ahhoz, hogy kellőképpen felkészülhessen a nagy júniusi versenyekre:

A kikötő-tutajon üldögélő Taraskin látta, amint a k étevezős csónak kiköt, majd ismét eltávolodik a part‘ól. Taraskin általában nyugodt közönnyel szemlélte az élet jelenségeit. Ezúttal azonban valami különös dologra lett figyelmes: az a két ember, aki partra szállt, úgy hasonlított egymáshoz, mint egyik evező a másikhoz. Egyforma volt a termetük, egyforma bő köpeny volt rajtuk, mind- keLőnek a fejét homlokba húzott puha kalap fedte, és hegyes kis szakálluk is egyforma volt.

íFolyt köv.i

1