Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

VILÁG PRULblARJAI EGYbbUUbTEKl SZOLJI OK MEGYEI Uf telefonállomás ír .. '7 i A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGVEI TANACS LAPJA IX. évfolyam, 13. szám. ARA: 50 FILLÉR. 1958. január 16. csütörtök. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendelete a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezetek működésének engedélyezéséről .v Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelésre alakult szövetkezetek műkö­désének alapelveit és a működés engedélyezésének sza­bályait rendeletben állapította meg Kimondja a rende­let, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezet és terme­lőszövetkezeti csoport részére a megyei (fővárosi, megyei jogú, városi) tanács végrehajtó bizottsága, termelői szak­csoport, szakszövetkezet és mezőgazdasági tár ulás ré­szére a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága ad működési engedélyt. A mező«az as igi termelőszövetkezetek működésének a apvető szabá.vai a következők: a termelőszövetkezetekben közösek a háztáji gaz­daság kereteit meghaladó termelőeszközök; a háztáji föld és a jószágáiiomány nem haladja meg a törvényes mértéket, b) A tagok a nagyüzemi munkamegosztás elő­nyeit kihasználva, a terme.és minden ágában közösen végzik a munkát, c) A jövedelem túlnyomó részét a vég­zett munka alapján osztják eL Ennek érdekében a mun­kát — az eddig legjobban bevált — munkaegységgel mérik. A jövedelem kisebb részét a földjáradék kifize­tésére használják fel. d) Évről évre a kiosztható — ter­mészetbeli és pénzbeli — jövedelemnek legkevesebb öt­százalékával gyarapítják a fel nem osztható szövetkezeti alapot és folyamatos üzemvitelhez szükséges tartalékot képeznek, e) Közösen végzik a beszerzést és az értéke­sítést, f) A termelőszövetkezet éves termelési tervet és költségvetést készít, g) A termelőszövetkezet gazdálko­dásáról pontos nyilvántartást és könyvelést vezet amelynek alapján zárószámadást készít, h) A termelő- szövetkezet szocialista szellemben neveli tagjait, s nem tűri meg a kizsákmányolás semmiféle formáját. A mezőgazdasági termelőszövetkezet a felsorolt alap­vető szabályok megtartásával, a helyi viszonyoknak megfelelően az érvényben lévő jogszabályokkal kiegé­szített, illetőleg módosított mintaalapszabály egyes ren­delkezéseit kiegészítheti és módosíthatja. Köteles azon­ban az alapszabály kiegészítésénél, módosításánál a mű­ködés alapvető szabályain felül megtartani a következő rendelkezéseket; a) háztáji gazdaság céljára á közgyű­lés közös háztartásban élő családonként legfeljebb 800— 1600 négyszögöl területet jelölhet ki. b) A beviteli köte­lezettség alá eső vagyontárgyak — élő és holt gazdasági felszerelés — körére, mértékére és bevitelének időpont­jára változatlanul a mintaalapszabály előírásait kell irányadónak tekinteni, c) A bevitt vagyon‘árgyak ellen­értékének kifizetési módját a közgyűlés állapítja meg. d) A bevitt vagyontárgyak (igás- és haszonállatok, gaz­dasági felszerelés, stb) értékének — a közgyűlés hatá­rozatától függően — 20—35 százalékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni, a bevitt takarmány, vetőmag és a háztáji gazdaság szükségletét meghaladó gazdasági épület ellenértéké levonás nélkül kifzethető. o) A termelőszövetkezet közös vagyonát a tagok között felosztani nem lehet. A termelőszövetkezeti közös va­gyont az állam a társadalmi tulajdont megillető foko­zott védelemben részesíti és azt a termelőszövetkezet megszűnése esetén mezőgazdasági szövetkezeti célra használja fel. /) A mezőgazdasági termelőszövetkezet pénzgazdálkodására vonatkozó jogszabályoknak a nvil- vántartások és könyvek rendszeres vezetésére, vala­mint könyvelő beállítására vonatkozó rendelkezé'e’től eltérni nem lehet. Mezőgazdasági termelőszövetkezet csak akkor részesülhet bármilyen áfaon támogatásban és a Magyar Nemzeti Bank csak akkor folyósíthat hí élt, ha a termelőszövetkezet szabályszerű termelési tervet és bevétel-kiadási költségvetést készít és rendszeresen vezetett könyveiből a gazdasági felhasználások el'en- őrizhe'ők. 0) Nem szabad az alap^zabálvba olyan ren­delkezést felvenni, amely a tagok részére a munkatel­jesítménytől függetlenül előre meghatározott munkadíj (napszámbér. órabér stb.) fizetését írja elő. Tcrmelííszövetkeyetl csoport mű öltésé­nek alapvető szabályai a következők: a) A tagok a bevitt szántóföldeken táblás művelés­sel, közös vetésforgóban, közös vetésterv alapján gaz­dálkodnak. b) a szántóföldi növénytermelés alapvető munkáit (gépi és fógatos szántás, kalászosok vetése) a tagok személyesen — családtagjaik bevonásával — kö­zösen végzik, c) Közösen végzik a közös termelést szol­gáló beszerzést és értékesítést, d) Éves termelési és pénzügyi tervet készítenek: az üzemvitel: költségek fe­dezésére elszámolási alapot létesítenek, gazdálkodásuk­ról pontos nyilvántartást vezetnek, e) Gazdasági erejük­nek megfelelően fel nem osztható szövetkezeti alapot lé­tesítenek, amelyet tiszta jövedelmüknek a közgyűlés ál­tal megállapított százalékával, de legalább öt százaik­kal évről évre növelnek. /) Közös betakarítás esetén a tiszta jövedelem elosztásának módiát a közgyűlés az alapszabályban maga szabja meg akként, hogy a tiszta jövedelem nagyobb részét a végzett munka atenián osztják el A termelőszövetkezeti csoport a fenti alapvető sza­bályok megtartásával az érvényben levő jogszabá'vök­kel kiegészített illető s módosított min taaian&zabályt kiegéeriteeti módosíthatja és a mintaalapszabály kere­tei között meghatározza az alapvető közös munkákon, túlmenő közös tevékenysége körét. i flz épülő Tász'elj3szenliy:rgy' hídnál Szolnokon a posta több új nyilvános telefonállomást léte­sített. Sajnos, azonban, a felelőtlen emberek egy részét összetörték. Néhány héttel ezelőtt a posta műszaki appa­rátusa nagy költséggel és fáradságos munkával ezeket a nyilvános telefonállomásokat ismét üzembe állította, s azóta bárki használhatja. A fenti képünkön is egy ilyen nyilvános telefonállomás látható. 3O0©OG0OO00OOOOOO0OOOG©OO00O0O0©0O0©€XD< A termelői szakcsoport működésének alapvető szabá lyait az alábbiakban írja elő a rendelet: a) A tagok meghatározott helyen fekvő, egészben vagy részben összefüggő, vagy meghatározott művelési ágú földje' ken, illetőleg valamely termelési ágban közösen végzik a mezőgazdasági termelés egyes folyamatait. b) A tagok a termelői szakcsoport tevékenységé­ben az alapszabály és a közgyűlés által meghatározott mértékű személyes munkával vesznek részt, c) Közösen végzik a közös tevékenységet szolgáló beszerzést és ér­tékesítést. cl) a termelő szakcsoport közös tevékenysé­gére vonatkozóan a gazdálkodási időszakra termeié?! és pénzügyi tervet készítenek, e) Közös céljaik megvalósí­tása érdekében jövedelmük meghatározott részéből kö­zös gazdasági alapot létesítenek és azt évről évre jöve­delmüknek legalább öt százalékával kiegészítik. /) \ kö­zösen beszerzett vagyontárgyak és a tagok áTal létre­hozott gazdasági alao a termelői szakcsoport tagiainak közös tulaidonát képezik, g) A közös tiszta jövedelmet a közös tevékenységben való részvétel arányában oszt­ják fel a teljesített munka és vagyoni érdekeltség szer’nt. Or ál1 ó szakszövetkezet működésére a fentebbi alapvető szabályok irányadók azzal az eTtéréssel, hogy a közösen beszerzett vagyontárgyak és a gazdasági alap a szakszövetkezet közös vagyonát képezik. Mezőeazdaeá&i tárral ’s működésének a apTf tő szabá ya* t a) A tagok (meghatározott időre vagy bizonyos meg­határozott gazdasági cél megvalósítása érdekében) egy- egy termelési ágban valamely munkafolyamat közös el­végzésére társulnak, b) A közös munkákat a tagok sze­mélyesen végzik, c) A közösen beszerzett vagyontárgyak a társulás tagjainak közös tulajdonát képezik, d) A kö­zös tiszta jövedelmet a társulásban való közreműködés arányában osztják szét, a teljesített munka é- a vagyoni érdekeltség szerint. A termelői szakcsoportok és a mezőgazdasági társu­lások a földművesszövetkezet keretében njűködnek. A szakszövetkezetek — a földművesszövetkezeti hálózat kötelékében — jogi személyiséggel rendelkező önálló szövetkezetként dolgoznak. A rendelet a továbbiakban előírja az engedélyezési eljárás szabályait. Az újonnan alakuló mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport köte­les a működés engedélyezése végett az a’akif ósra vo­natkozó iratokat a járási tanács mezőgazdasági osztá­lyához benyújtani. Az újonnan alakuló termelői szakcso­port és mezőgazdasági társulás működésének engedélye­zését az jl’etékes fő1diröves^zövetVezet igazgatósága kéri, az iratokat a fö'dművesszöveíkezetek járást köz­pontjához kell benyújtani Kimondja többek között, hosy a járást mezőaazőacá<?i osztá'v a me°WVWött a'ap- szabályt (működési szabályzatot) köteles felü'vizsgálni, hogy a mezőgazdasági terme'.őszövetkezet, vagy terme­lőszövetkezeti csoport, illetőleg a szakcsoport vagy tár- su’ás célja és a megva1 ásítani kívánt gazdasági te"é- kenysége nem ütközik-e jogszabályba, továbbá, hogy nincs-e az alapszabályban olyan rendelkezés, amely a k’Zsákrrá.ryo’ás elmeit tarta’mazza. vagy kizsákmányo­lásra vezethet. Köteles a mezőgazdasági osztály a be­küldött iratok és — szükség szerint — helyszín! tájéko­zódás alapján minden esetben megvizsgálni, hogy a megalakult szövetkezet, il’etőleg szakcsoport vagy tár­sul1ás életképes-e, rendelkezik-e a mega1 aki tághoz és működéshez szükséges, gazdasági és szervezeti feltéte­lekkel. A fe'téteiek biztosítása érdekében közvetlen se- * gítséget kell nyújtania az alakú’ó szövetkezetnek, tő’eg szakcsoportnak vagy társulásnak. Szövet^ e?et alakníási ese'én a megyei mezőgazdasági osztály a hozzá érkezett iratok és javaslat alapján — szükség szerint, helyszíni vizsgálat kiegészítésével — megállapítja, hogy’a működési engedé­lyezéshez szükséges-e további feltétel biztosítása, s ezek pótlására a szövetkezet vezetőségét felhívja a megyei mezőgazdasági osztály a fentiek szerinti előkészítés és a szükséges pótlások megtörténte után az alakulás ügyét — a szövetkezet működésének engedélyezésére vonat­kozó^ javaslattal — döntés végett a megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé terjeszti. Az okiratot, valamint a bemutatott alapszabályra vezetett jóváhagyási záradé­kot a végrehajtó bizottság nevében a végrehajtó bizott­ság elnöke írja alá. Részletesen intézkedik a rendelet a termelőszövet­kezetek, termelőszövetkezeti csoportok, társulások, szak­csoportok nyilvántartásáról, továbbá az egyesülés és át­alakulás módjáról is. Az átmeneti és vegyes rendelik e-* zések szakaszában a rendelet többek között az alábbiak­ról intézkedik: azt a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, amely már korábban kiadott engedély alapián működik és 1956. október 1. napja után a jelen rendeletben fog­laltaktól eltérő alapszabályt állapított meg vagy nem az alapvető szabályoknak megfelelően működik, a megyei mezőgazdasági osztály kö’eles fe’hívni az alapszabály bemu‘a*ására. Ha az alapszabály a fenti rend^’kezé'ék­nek megfe’e1 a megyei tanács végrehajtó bízó* sasa jóváhagyó záradékkal látja el. ha eltér a rendelkezé­sektől ’eefeljebb a gazdasági év végéig terjedő ha*irr idő kitűzésével felhívja a szövetkezetei az alapszabály megfelelő módosítására, illetőleg arra, hogy működéséi « klasszaitoknak megfelelői*, fet« a Az elmúlt évben szeptem­ber 18-án kezdték el a jász­felső zentgyörgyi vasbeton- tűd építését, a Szolnoki Mély­építő és Kútfúró Vállalat dolgozói. Jelenleg huszon­nyolc földmunkás dolgozik az építkezésen. A rossz idő ellenére sem szünetel a munka. Huszon­hat kordélyos ló küszködik a “árral. Gőzölögve haladnak el mellettünk, húzzák a laza talajon a földdel telt kordé-' lyokat fel a töltésre. — Hány munkacsapat dől-, gozik jelenleg az építkezé­sen? — kérdezzük Pásztor Sándor munkavezetőt. — Két brigád, a jászfelső- szentgyörgyi és a tiszapüs- pöki. Eddig a tervszerinti 14 ezer köbméter földből, — ami a két oldalon a feltöltés­hez szűk égés — 6 ezer köb­métert már megmozgattak — magyarázza Pásztor elv­társ. Az egyik brigádnak — a jászfelsőszentgyörgyinek — nehezen megy ez a művelet, mivel járatlanok a földmun­ka e területén, öt-hat ember gyengén kubikol és bizony ez visszaveti a többi előrehala­dásét. A másik munkacsa­patnak már jobban megy, mert 2—3 éve ezt csinálják. Az időjárá: is nagyban befo­lyásolja a munka megszokott ütemét A jászfelisőszentgyörgyi parton már elkezdték a be­ton építési munkálatokat. A fahíd közelében tornyosodik az egyik elkészült hídláb. A másik felhúzásába belekezd- tek. Jelenleg a süllyesztésnél tartanak. — Milyen jelentősége lesz az új hídnak a közlekedés szempontjából? — Talán nézze meg az épít­kezés melleit ezt a régi ta­hidat. Gyakran előfordult a ’lovaik patája beszorult a deszkáit közé, a szekeret nem tudták visszatartani, és a lábuk eltörött. Sokszor tör­téntek kisebb-nagyobb bal­esetek a nem megfelelő kar­bantartás miatt. Régebb idő óla — különö:en nyári mun- idején — hiányoltak a ígaSsják egy nagyobb, bizton- ijsagbsabb hidat, ahol a két- tefomszorosára megröveke- ■jnfcgpforgalmat sikeresen le siehst bonyolítani. ^Tavasszal, amikor megin­dult az áradás, sok óvóintéz- kedést kellett foganatosítani •e lakes “ágnak, hegy a fahíd 'épségben maradjon. A sok ’inunka ellenére is nem egy­szer rongálta meg a jégzajlás a híd átjáró felületét. Az új híd modern kivitelé­nél fogva teljes egészében megszünteti — a régivel szemben — a most fennálló veszélyt. Közlekedés szem­pontjából is igen fontos lesz. Jászfelsőszentgyörgyöt köti majd össze Pusztamanosö-r. rai. — Mikor készül el az épít­kezés? — Zagyvarékasan, — ahol legutóbb voltam egy hónai> pal a határidő előtt adtuk át a forgalomnak az ott épülő hidat. Az itteni építkezést terv szerint 1958 augusztus elsején kell befejeznünk. — Mindert megteszünk, hogy június 15-re át tudjuk adni a forgalomnak, hogy a behor­das és csáplés idején jól ki­használhassák a helyi lako­sok,-—aj — tanács végrehajtó bizottsága attól a mezőgazdasági ter­melőszövetkezettől, amely ' az alapvető szabályoknak megfejelő működéséhez szükséges feltételeket az enge­délyezett türelmi idő alatt nem biztosítja, továbbá attól a termelőszövetkezeti csoporttól, amely — ismételt fi­gyelmeztetés ellenére — a jelen rendeletben foglalt alapvető szabályokkal ellentétes módon gazdálkodik, a működési engedélyt megvonja. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a szövetkezettől a működési engedélyt csak a földművelésügyi miniszter előzetes hozzájárulá­sával vonhatja meg. A járási tanács végrehajtó bizott­sága a megyei mezőgazdasági osztály előzetes hozzájá­rulásával megvonja a működési engedélyt attól a szak­csoporttól, vagy társulástól, amely — Ismételt figyelmez­tetés ellenére — a jelen rendeletben foglalt alapszabá­lyoknak nem megfelelő működést folytat vagy a kizsák­mányolást tiltó rendelkezéseket megszegi. A megyei mezőgazdasági osztály intézkedni köte­les az ellenforradalom előtt a termelőszövetkezetek tu­lajdonában vagy használatában volt és jogtalanul visz- szaadott épületek vagy más vagyontárgyaknak termelő­szövetkezeti tulajdonba, illetőleg a községi tanács keze­lésébe való visszajuttatásáról. Feloszlott, valamint a je­lentős mértékben megkisebbedett termelőszövetkezetek tanácsi kezelésben lévő összes vagyontárgyainak hasz­nosításánál a Pénzügyminisztérium és a Fö'dműve'és- ügyi Miríszlérium idevonatkozó együttes rende'ke'-f eit kell alkalmazni. A je'en rendelet kihirdetésének napján lép htták-ba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkal­mazni kell. A már korábban engedélyezett és az 195?.. évben felülvizsgált szövetkezetek, szakcsoportok és sulások részére azonhax új működés, engedélyt beirt kell adni (MTB

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents