Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

SZOLNOK

MEGYEI

Mai szamunk tartalmából

t

♦

t

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

IX évfolyam. 10. szám.

Ara bő fii LEr.

1958. január 12. vasárnap.

Korunk alapvető tartalma Irodalom — művészet

'ülj~p V

Huf|nT^T|(\^*t 4

Világviszonylalhan is új...

| Kommunista munkások k5z$tt

i

Jobb gazdálkodást a beruházásoknál

A nemzeti jövedelem |

tekintélyes részét új gyárak, .akások, szociális intézmények építésére, a meglévők bővítésére fordítja államunk. Megyénk sem maradt ki a beruházási juttatásokból, hiszen az elmúlt tíz év alatt a nagy- és kisvállalatok egész sora épült fel Szolnokon Jászberényben és más vidéki városban.

Meg lehetünk elégedve az eredménnyel és a beruházók munkájával is. Egy-két év alatt — általában jó szervezéssel és gondosan — készí tették -1 az új üzemeket, la kóházakat, középületeket Különösen akkor figyelemre méltó ez, ha meggondoljuk hogy jóformán tapasztalatok gyakorlat nélkül fogtak sokszor a nagy munkához mer* előzőleg a megyében nemigen volt példa a beruházásra.

Éppen ezért nem árthat, ha egy-két megjegyzéssel egészítjük ki a tapasztaiato- kat,

Mostanában — különösen az utóbbi két-három évben elszaporodtak a „Luca széke' építkezések; olyan falak, amire évekig nem kerül tető, olyan milliós építkezések amikor két-három embei tesz-vesz. Egyszóval lehetet len kivárni, hogy kész legyen. Ilyen pl. a szolnoki szakszervezeti kultúrház, a Tisza Cipőgyár kultúrháza, a Baromfifeldolgozó üzeme ég szociális épülete, a szolnoki édesipari üzem, stb.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy tíz- és százmillió fekszik évekig holt anyagban, amely nemcsak hogy nem kamatozik, hartem tetemes költséget emészt fel a falig kész épületek megóvása, fenntartása. Tehát jelentős kár. Mennyivel gazdaságosabb volna, ha a rendelkezésre álló anyagi erőforrásokbó. egyszerre csak annyi épületbe kezdenének, amit egy év alatt be tudnának fejezni — és átadnának rendeltetésének. Tudniillik egy beruházás attól a naptól kezdve amelyikben használatba veszik rendeltetésszerűen — már valami hasznot hoz és évről évre megtérül a befektetés egy része. A népgazdaság beruházási erejének szét- forgácsolása félig kész és elkészülni nem akaró épületekre, helyszínre szállított, de be nem szerelhető gépekre — pazarlást jelent — a további fejlődés gátját.

Megyénkben, [ összeg

szerűleg, mintegy 120 millióra tehető a kisebb nagyobb beruházások „befejezetlen állománya”. Mivel ' tavaly nem lehetett új mumkákai kezdeni — ami még növeltt volna — kisebb, mint az elmúlt években. Mégsem lehetünk megelégedve. És itt nem arról van szó, hogy újabb összegeket követeljünk a népgazdaságtól, amivel egy- csapásra tető alá lehet hozni ezeket a félmunkákat, hanem arról, hogy a meglévő erőforrásokhoz képest egy tárcán belül a kiválasztott legfontosabb és leghamarabb üzembehelyezhető beruházá kát fejeznék be.

Néhány példát felhozha

unk arra is. hogy miből tevődik össze az a 120 millió Ami a nagy létesítményeké' illeti, elsősorban a szolnoki állomás képvisel befejezet- ] emsédével tekintélye*- értéket. Évente csak egymillió forintba kerül a meglévő éuület ..állagának megóvása”.

Még mindig nincs eldöntve, hogy véglegesen vagy időlegesen állítják-e le az itteni munkákat. Ide még legalább 15 millió forint kellene, hogy be lehessen a tervszerinti épületekkel építeni a két vá- rostcsúfító gödröt. Meg nem erősített tájékoztatás szerint 's azonban csupán arról lehe' szó, hogy 1958-ra 5 millió fo rintot adnak rá.

A nagyüzemek közül |

több, mint 5 és félmillió be- iezetlen és hasznavehetet en beruházás hever 5 éve a Tiszamenti Vegyiművek por *áján. Az egész egy terjedelmes betonkocka, a megkez dett, de abbahagyott szuper foszfát üzem alapja és néhány kiló tervrajz és számí- ási anyag 1 800 000 forint ér 'ékben. Ennek a „tragédiája”, hogy 53-ban a kénsav- gyárral együtt kellett volna felépülnie (merthisz enélkü' a Vegyiművek csak * gazdaságtalan félüzem). Az akkor beruházásellenes elvek^ térhódítása miatt azonban nem került rá sor. Közben modernebb technológiával dől dolgozó műtrágyagyár terv feladatait fogadta el — joggal — a Minisztertanács, úgy hogy sem a régi alapozás sem a régi tervdokumentáció nem használható Sőt a betonkocka felvésése, kirobbantása is százezrekbe kerül Martfűn a kultúrház. a konyha és irodaépü’et és a lakásépítés a lessürgptőbb a" üzem további fejlődése éc 'ervteljesítése érdekében. A munka azonban itt is csak 'assított iramban lehetséges A baromfifeldolgozó vállala" szociális épülete úgy készült mint a „Luca széke”. A kövér és soványfeldolgosó üzemnek 1960-ra keltene el- véczülni, de ha így megv 1965-re sem lesz kész Ped!ö ez az üzem valutát hoz. A vermentáló üzem befejezésé hez még 5 millió hiányzik bogy téliesen rendben legven Az iltetélkes felsőbb szervektől függ hogy a legfonto -abb helveken tegyék lehető •ré a befeiezest — egy kis á1 terattal valóban ha^znothai 'óvá az eddigi befektetést.

Uqv «-Q-elo'V-, | hogv

a nagylelkű ígéretek, gigan- ‘ómánia és a túlzott óvatosság szélsőségeibe sem szabad beleesni, mint az eddig- ^vekben volt rá példa. Kb 1954-ig főleg a nagy ígéretek domináltak. Voltak már fiz ‘érvéi a szolnoki egyetem vek az új közúti Tisza hídnak. egy nagy alföldi szürke öntőnek, sőt már terveztettél- és fizettek is ki a tiszafüred' .1 ángkorom gyár” létesítőinek. előmunkálatokat végez tok az új törökszentmiklósi ’épgyárra, stb. Ezekből nem ’eit semmi (pedig lehetet- volna). Tavaly viszont a túlzott óvatosság oda vezetett hogy a harmadik negyedévre elfogytak a keretek, pedig építőanyag, munkaerő, építő- vállalati kapacitás volt bőven. A téglagyárak pl. any- nyira „bedugultak”, hogy minden tárolóhelyük megtel' sokszor tetemes költséggé -zállítgatni kellett a kész tég lát egyik helyről a másikra •elepen belül, hogy tudjál hova tenni a frissebb gyártást A következmény az lett. hogy szeptemberben újabb beruházási kereteiket, póthitelit kellett engedélyezni az eredetinek 30—50 százalékát.« A pénzit sebbel-lobbal el kel-« lett költeni az év végéig,« mert az új évre át nem vi-{ hete. Sikerült is, -azonban' mégis hátrányos volt, mert év elején — a munkák indulásakor a beruházó vállalatok csak az eredeti összeghez; mért organizációs terveket; készítettek. Később kellett ezen változtatni, akkor, ami kor már az ilyesmi költség-« növekedéssel, problémákkal* iár. *

Ha a tapasztalatokat össze-* gezzük. feltétlen szólni kell a; •ervfegyelemről is. Ez a mi* megyénkben főleg abban} nyilvánul meg, hogy a mi-} niszter által engedélyezett? beruházási kereteket jóval* “úllépik, előbb elfogy a pénz.? mint az épület elkészül. Ezj -okszor adminisztrációs és} tervezési hiba Jellemző pél-} dája a Fermentáló, ahol 1,5} milliót már kifizettek - az} építkezésre, mikor kiderült,* hogy ilyen építkezési keret* egyáltalán nincs is. Persze* nótlólag megkapták az össze-} get. A szolnoki építkezése-} Ven az előre nem látott vagy} nem ismert talajviszonyok} okoznak súlyos költ-cég'öbble-t 'et. Az irodaház, SZTK-ren-í lelő munkái nagy túl’énéssel] ’árultak. Legutóbb a szolnoki* állomásnál, mintegy 20-0 000} "o-rint különkölt«éget jelen-} ‘ett a talajvíz ePeni hadako-í ’ás — s talán még nagyobb! Vár, hopy a sizivattvúberen-«! ^ezést aztán a teázás után« "elszámolták s ha megindul.* óiból ilyen költséggel helyre-* ’Pftiák. ♦

Persre or is 1 előfordul,}

hogy „nagyon is jól” csi,nál-f iák a költségvetést, legalább-} is a beruházó vállalatnak jól.} A karcagi út költségvetése pl.} már eredetileg 600 000 forint-} tál magasabb volt, mint jogos* 'ett volna. Tavaly összesen.? mintegy 18—19 miTíó forin-} ‘ot Bzámoltak be a költségve-} ‘ésekbe alaptalanul. Az ilyen; ' úlszámolás végeredményben} nem jelent semmi mást, mint} egyik vállalatnak jó, a má-J síknak nehéz tervteljesítést.} — mégis félrevezeti az álla-] mot, s jogtalan premizálásra ] nyereségrészesedésre sfb ad-] hat okot. ami aztán tényleg] effektiv kár. ]

Végül idetartoznak még a! V-'nebb, helyi’ jellegű és me-! zógazdasági jellegű beruhá-! zások Talán e téren van a; ’e-gtöbb javítani való. merthi-' ’7en ezek beruházását nem! ’ól képzett műszaki szakán-] oarátus végzi és ellenőrzi.] mint a nagyüzemekben. AJ ‘ermeiőszövetkezeteket a vál i 'olntoik egyes kapzsi tlsztvi-« "élői sokszor me"ká.ro«ítiák < ,réget 'em érő viták hátrál-! ",fS-5k a munkát

Ta én segítene | a do]_]

goh, ha • újból létrehoznának] °gy kisebb beruházások meg-] valósítását végző intézméByt.] akár mint volt-vállalati a’a-] oon, akár tanácsi szerv for-! májában. Tulajdonképpen ez! nem is jelentene egy szám-! szerűen megduzzadt újabb; hivatali szervet. Csupán azt.] hogy egv helyre vonnák ö-sz-J •y.e a különfá7e állami gaz-ia-] ságok. kisvárai átok beruhá-1 zási, műszaki ellenőreit. S e’! a S.ZOTV eg*ns^rtn<?c>zi szakaze ! n'pn végez+etné el a külön-! "éle építő és szakipari vél1 a-; 'átokkal a beruházást. Iga.7 ; megvan az egv old a1 óság ve-] szélve egy ilyen beruházó-! zervnél. Ezt azonban a meg-! rendelő vállalat vezetőivel! való.jó együttműködéssel kilőhet küszöbölni*

Halló, itt HA 5 KLZ

tot. Jegyzőkönyvek bizonyítják — mert minden beszélgetést egy füzetben kell nyugtázni —, hogy havonta többezer külföldi amatőr- társukkal váltanak szót. Éenti képünkön Halász Sándor, a rádióklub egyik tagja látható, amint az egyik rövidhullámú készülék és mikrofon segítségével külföldi amatőrtársával beszélget,

I,

150 ferTates raisnltaepssg a kaeftssres' Len’n Tsi-bea

I Egy év alatt 800 ezer forinttal nőtt a szövetkezeti vagyon

A pártbizottság kezdeményezésére mozgalom indult Kisújszálláson a tsz-ek fejlesztése érdekében

mezőgazdasági termelőszövetkezetének eredményeit, a tagok jólétét. Külön terve; dolgoztak ki a szövetkezeti mozgalom eredményeinek széleskörű ismertetésére. Januárban és februárban a város kü’önböző pontjain a ta- -yavilágban ismeretterjesztő előadásokat tartanak. Tájé koztatják az egyénieket, a -zövet kezet es terméseredményeiről, a nyugdíjtörvényről, a párt agrár-téziseiről és azokról a* intézkedésekről, amelyek a közös gazdaságok fejlesztését irányozzák elő

A tsz-ben jelenleg 100 kh-ca 27 számosállat j ut. Szarvasr- marhaállomáinyuk 42 százaié“ ka tehén. Szántóterületük 29 százalékán végeztek istálló- trágyázást a tagok. A tehenek átlagos évi tejhozama 3500 liter; az elmúlt évben 100 ezer liter tejet értékesített szerződéies alapon a Lenin Tsz. Az átlagos borjú- szaporulat 10 tehén után 8 borjú. Gyapjúhozam: juhonként 5 kg évente.

A tsz a lezárult gazdasági évben növénytermesztésből 600 ezer, állattenyésztésből egymillió forint bevételre tett szert. Szövetkezeti vagyonuk több mint 800 ezer forinttal növekedett

A Lenin Tsz-beliek valamennyi kötelezettségüknek eleget tettek. Egy munkaegységre 50 forint összérték került kifizetésre.

Ez tette lehetővé, hogy a tagok olyan ö szegekhez jussanak. melyekről másfél évi- tizeddel ezelőtt még álmod- niok is túlságosan merész dolog lett volna. így pl.

Vadon Lajos, ki harmadmagával dolgozott a Lenin Tsz-ben 67 ezer 475 forintot kapott terményben és készpénzben.

Rozsa Lajos szintén harmad- magával, 1 ezer 275 munkaegységet ért el, s a zárszámadás után 30 ezer forintot helyezett el a takarékban- Az egyedül szorgoskodó Molnár József havi 3 ezer 40 forintos jövedelemnek megfelelő értéket kapott.

A tagság elhatározta, hogy 1958-ban tovább fejleszti állatállományát. Szeretnék elérni, hogy minden 3 kh-ra egy számosállat jusson. Leg- a’ább 130 ezer liter tejet kívánnak szerződé es úton átadni a népgazdaságnak. Te- ny 'szüszök és tenyészbikák nevelését is tervbe vették, továbbá azt, hogy legalább 80 sorét és 100 sertést hizlalnak meg, s értékesítenek szerződéses útosuy

bernX?r t

\

LAJOS ,j

I Kísérletek a ceVulóze gyártás fejlesztésére } a -Zo noki Papírgyárban

A Magyar Honvédelmi Sportszövetség keretén belül Szolnokon igen jóhírű kollektív rádióamatőr-klub működik. A rádióamatőrök, amikor egy szikra szabadidejük van. bent töltik a klubban. Ilyenkor1 az éteren keresztül kapcsolatot teremtenek a külföldi amatőrtársáikkaL Mint érdekességet, elmondhatjuk.a klubról, hogy a tagjai mind az , öt világí&z rádiósaival vettek fel kapcsola. .I, ——I i ii mii mi------------t Az ellenforradalom sötét < erői feloszlatták ugyan 1956

* novemberében áf kunhegyesi

* Lenin Tsz-t, de 30 kommu- « nista már másnap juj életre « hívta a szövetkczetétf/Meg- } alakulásakor összesen' 44-^n } voltak; ma 84 tagot számlái- } nak. Földterületük 800 kh.

} Jó terméseredményeik dí-l } csórik a tagság szorgos mun- í káját. Búzából 11,70, árpából } 17,50. zabból 11,50, kukoricá- } ból 29, cukorrépából 180 má- « zsás holdankénti átlagter* mést értek el; jelentősén többet, mint az elmúlt esztendők sardr/«-*-/. * V1!..

(A tagság tisztában •■fcün az

állattenyésztés jelentős Igével, ezért arra törekszik, hogy az elleniorradalom alatt kényszerűségből elkótyavetyélt állatállományát mielőbb i visszaszerezzejl

Míg 1957. január 1-én a tsz szarvasmarhaállomá- nya összesen 98 darab volt, ez a szám egy év leforgása alatt 147-re. tehát közel kétszeresére nőtt.

A Szolnoki Papírgyárban többirányú kísérleteket vé- ’ geznek a cellulózegyártás fejlesztése érdekében. A kísér- ; letek arra irányulnak, hogy a szalmán kívül más anyag- ; ból is sikerüljön a papír alapanyagát előállítani. A mező- ; gadasági kísérleti intézettel közösen azt - vizsgálják, melyik az a cirokfajta, amely a mezőgazdasági termelés szempontjából is hasznos, a mellékterméke pedig a legalkalmasabb cellulózegyártásra. A kísérlet eredményei biztatóak, mivel egy-két olyan cirokfajtát már találtak, amelynek a legtöbb cukortartalma van, ugyanakkor melléktermékéből szalmával egyenértékű cellulózét tudnak előállítani. Kísérleteket végeznek arravonatkozólag is, hogy melyik szalmafajta és milyen gyártási technológia lesz a ; legalkalmasabb az épülő sztálinvárosi ceUulózkomfoinátba. ■

....-■■■

► Kisújszállás termelőszövet- r

► kezeti város kommunistái, a \

► tsz-ek elnökei, a tanács veze- t t tői megvitatták a szövetkeze- c } ti mozgalom fejlesztésének r l feladatait. A pártbizottság = » kezdeményezésére elhatároz r | ták, hogy mozgalmat indíta ► nak a termelőszövetkezetek ► fejlesztéséért. A pártszerve ;

► zetek, a tsz-ek a KISZ és a 1 í nőtanács legaktívabb tagjai : t fe.kere&ik azokat az egyéni- r l leg dolgozó parasztokat, akik - í már voltak szövet kezeti ta- * * gok, de az ellenforradalmi c } támadás TŰrtavarában kilép- c »tefc ismertetik a város hét £