Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-12 / 10. szám
10 nemzet tudósai versenyeznek a Déli Sarkvidék felkutatásában ANTARKTISZ) Az utóbbi időben egyre többet olvashatunk az Antarkisz jégbirodalmábam tartózkodó lelkes kutatók áldozatos munkájáról Jelenleg 10 nemzet tudósai: szovjet, amerikai, angol, francia, ausztrál, újzélandi, argentin. belga, chilei és japán kutatók dolgoznak, hogy Földünknek ezt a viszonylag még ismeretlen területét, éghajlati viszonyait, ásványi kincseit, állat- és növényvilágát tanulmányozzák és még egy sor má? tudományos feladatot Is megoldjanak. Jelenleg már 50-néI is több kutatóállomás és bázis az Antarktiszt környező szigeteken, a parton, valamint a belső területeken helyezkedik el Az egyes államok tudományos kutatómunkáját irányító központi állomások neveit térképünkön bekereteztük. A Nemzetközi Geofizikai Év keretében megindult kutatások közül az utóbbi időben legjelentősebbek a következő események: Október 14-én a Scotí-állcmasról elinduló töttagú újzélandi motorizált expedíció Hillary vezetésével 81 napos küzdelem után 1958. január 3-án megérkezett a Déli- sarkra. Hillary csoportjának tulajdonképpen csak az lett volna a feladata, hogy az Antarktisz ellenkező oldaláról, a Weddel- tenger partjáról a Shackleton-bázisról elinduló dr. Fuchs által vezetett angol tudományos expedíciót a 700-as bázison bevárja és a Scott-állomásra visszavezesse. A másik jelentős sikerről a szovjet tudósok számolhatnak be, akik az Antarktisz egyik legnagyobb kutatóállomásáról, a Mir- nijről kiindulva, ugyancsak szárazföldi úton elérték a Déli Geomágneses Sarkot. Ugyancsak a szovjet tudósok expedíciója közeleg az Antarktisz partjaitól legnagyobb távolságra lévő pont, az úgynevezett „Megköze- líthetetlenségi Sark” felé is. (Terra) Megalakult a szolnoki járásban a békebizottság A Hazafias Népfront Szolnoki Járási Bizottsága mellett megalakult a járási békebizottság. Az öttagú bizottság titkárává Menkó Mihály elvtársat választották. A járási békebizottság programja szerint minden községben megalakítják a békebizottságokat. Békegyűléseken és békebeszélgetéseken ismertetik a kommunista és munkáspártok békekiáltványát Február hónapban készítik el a békebizottság végleges programját, ugyanis májusban kerül megrendezésre a Népek Barátsága Hónapja, amely előkészíti az országos békekongresszust Februárban megyei előadóval járási béketalálkozót szerveznek. Borbély László Ssoviet könYV’kiillí- tást rendeznek Szolnokon í,A szovjet könyv útja’ címmel január 20-án a szolnoki Damjanich múzeum, a Szolnok megyei könyvtár és az MSZBT kulturális szakosztálya. A több napig nyitvatar- tó kiállításon fejlődésében mutatják be a Szovjetunió negyvenéves irodalmát, a nagy szovjet frók és költők szocialista-realista alkotásait Felkiáltójel a KISZ titkárok tanfolyama végén Pénteken este ért véget a megyei KISZ titkárok továbbképző tanfolyama. —- Előnyös volt a tanfolyam annyiból is, hogy megismerkedhetett 214 fiatal kislista. Kicserélhették gondolataikat, elmondhatták egymásnak problémáikat. Mindez hozzájárul majd megyénkben a KISZ élet fellendüléséhez, megerősödéséhez. A fiatalok igazén jól érezhették magukat a hat nap alatt, de talán nem is számított volna kerek egésznek a tanfolyam, ha nem tettek volna felkiáltójelet a végére. Vajon mi lehetett ez? Fiatalokról van szó, csakis a szó- rokazás; a műsoros set és tánc A Móricz Zságmond kultúrotthon nézőterén este hét órakor már várták a KISZ titkárok a műsor megkezdését. így írom, várták, mert ez az igazság. Ki ne lenne kiváncsi a fiatal szovjet repülősök Komszomol alapszervezetének (kultúrcsoport- jára, meg a nemrégiben alakult JásZkun KISZ Együttes műsorára. A szovjet élvtársak már jóval a műsor megkezdése előtt megérkeztek. Az öltözőben csakhamar szoros baráti viszony alakult ki a KISZ együttes, s a Komszomol együttes tagjai között; amennyire ezt nyelvtudásuk megengedte. — Ha másképpen nem ment, segítségül hívták a hangszereket. Együtt játszottak el egy-egy ismert slágert, táncdalt. így már megértették egymást. — Aztán megkezdődött a műsor. A szovjet fiatalok kezdték. A kizárólag zenéből és énekszámokból álló számaik változatosak és színvonalasak voltak. Csaknem mindegyiket meg kelitett temétel- rüök. — Szünet után a Jászlain KISZ Együttes mutatta be tudása legjavát. A 16 tagú rajkózenekar magánszámai, a kiis Kállai Gabika cimbalom- szólói, a tánckar tagjainak fellépése egymás után váltotta ki a viharos tapsot a jelenlévőkből. A műsor végiéin Bencze Ernő elvtárs megköszönte a szovjet fiatalok közreműködését, azok pedig a szívélyes fogadtatást. Először csak az öltözőben kezdődött a baráit- kozás, kiesé szőkébb körben, amely a műsor után a tánc- parketten folytatódott. Szép és igazi megnyilvánulása volt ez a két nép fiataljainak barátságára. A jelenlévők bizonyára sokáig emlékezni fognak a tanfolyam igazán jód sikerült „felkiáltójelére“’, r—H.M.— KORUNK ALAPVETŐ TARTALMA IRTA: G. GLEZERMAN A szocialista országok kommunista és munkáspártjai képviselőinek moszkvai értekezletén elfogadott nyilatkozat hírül adta a világnak, hogy.., m • • ■ Korunk alapvető tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet, amely az oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalommal kezdődött meg.” Ez a megállapítás mély történelmi változásokat fejez ki. Marx és Engels több mint 100 évvel ezelőtt, a XIX. század közepén, már előre látták a kapitalizmus elkerülhetetlen pusztulását és a szocializmus győzelmét. Napjainkban, a XX. század közepén, csak a politikailag vakok nem veszik észre, hogy a történelmi jóslat beteljesedik. Szemünk előtt bomlik szét az elaggott kapitalizmus és megszületik az emberiség legszebb álmait valóraváltó új, szocialista világ. Az Októberi Szocialista Forradalom, amelyet a kapitalista ideológusok „véletlennek”, „nem törvényszerűnek” jellemeztek, a történelem megváltoztathatatlan menetének eredménye volt. I. Korunkban a szocializmus eszméi nagy vonzóerővel rendelkeznek. Ezek az imperialisták próbálkozásai ellenére is, egyre inkább elterjednek a világban, elsősorban azért, mert a társadalmi fejlődés szükségszerűségét, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet lényegét fejezik ki. Lenin hangsúlyozta, hogy a kapitalizmus uralma nem azért omlik össze, mert valaki más akarja kezébe kaparintani a hatalmat A kapitalista világ nem dőlne romba, ha erre nem a kapitalista országok egész gazdasági fejlődése, vagy a történelem ereje kényszerítené. Minden társadalmi rendszer csak addig nyerhet történelmi igazolást fennállására, amíg megfelelő távlatot nyit a termelőerők fejlődése, az emberiség gazdasági, társadalmi és szellemi haladása előtt. A kapitalizmus azonban már régen túlélte magát és akadályozza az emberiség haladását. A kapitalizmus védelmezői gyakran kijelentik, hogy a szocializmusba való átmenet nagy áldozatokat követel. Ezek a képmutatók azonban hallgatnak arról, milyen gazdasági szenvedéseket okozott a dolgozók számára a kapitalista rend felépítése. A kapitalizmus a parasztok és kisiparosok millióinak nyomort és szegénységet hozott. ' Nyilvánvaló, hogy az átmenet az egyik termelési módból a másikba, sohasem valósulhat meg teljesen simái}» kisebb ütközők nélkül. A proletariátus behatolása a kapitalista tulajdon világába szintén ideiglenes zökkenőkkel jár. Ezek méretei azonban nem a proletariátustól, hanem a kapitalistáktól függnek, akik polgárháborúkkal, katonai kalandokkal, bomlasztó, kártevő tevékenységükkel lassítják a dolgozók békés építőmunkáját. Mégis, az ellenség minden próbálkozása ellenére, a szocializmus már eddig is megmutatta előnyeit a kapitalizmussal szemben. Ha nem számítjuk a háborús éveket, akkor az ipari termelés évi átlagos emelkedése a következőképpen alakul: Anglia 3,3%, Egyesült Államok 2,9%, Franciaország 2,6%, ugyanakkor a Szovjetunióban 16,2 százalék. Ugyanilyen nagyarányú fejlődés tapasztalható a népi demokratikus országokban is. A szocializmus fölénye a kapitalizmus felett azonban nemcsak gazdasági téren mutatkozik meg. A szocialista rendszer nem ismer éles osztályellentéteket, s a társadalmat a népek barátságán alapuló erkölcsi-politikai egység erősíti. A szocialista társadalom joggal büszkélked- hetik azzal, hogy a népnek olyan szabadságot és demokratikus jogokat biztosít, amelyeket egyetlen más társadalom sem képes felmutatni. II. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet nem csupán egy mozzanat, hanem a társadalom forradalmi átalakulásának egész történelmi korszakát foglalja magában, Éppen a kapitalista országok különböző gazdasági és politikai fejlődése következtében a szocialista átmenet előfeltételei nem egy időben érnek meg. Lenin már 1915-ben kijelentette, hogy a szocialista forradalom nem az imperializmus egyidejű megszüntetésének útján, hanem az imperialista front megbontásával győzedelmeskedhet, amely először csak néhány országban következik be. Az Októberi Forradalom mérte az első nagy csapást az imperialista rendszeerre, amikor a Föld egyhatodát elfoglaló Oroszországot kiszakította a kapitalista világból. A második világháború után még számos ország lépett a népi demokratikus fejlődés útjára. Tizenhárom európai és ázsiai ország, mintegy 1 milliárd ember szabadult ki a kapitalista rendszer vasmarkából. Az imperializmus bomlását segíti a gyarmati rendszer széthullása is. Egyre több nép veszi kezébe sorsának irányítását. Többségük nem szocialista országban él. azonban a szocializmus világrendszere hatást gyakorol a népek fejlődésére is, A függetlenség védelme, a nemzeti gazdaság KOMMUNISTA MUNKÁSOK KÖZÖTT Tagkönyvkíosztó taggyűlés a Papírgyárban Z ömében munkások ülnek a széksorokban, akik a műszak végeztével Ide vették útjukat a kul- túrházlba, hogy személyesen átvegyék új tagsági könyvüket, a párthoz tartozás kifejező dokumentumát. Azok a kevesek, akik nem jöttek el, délutáni műszakban voltak. S ezt egyenként a nevek felolvasásaikor meg is jegyezték. Akiket kötelessége nem aeólftott el, mindnyájam ott voltak. S nagy figyelemmel hallgatták Zsemai György elvtárs számadását a pártszervezet, a kommunisták eddigi munkájáról. Hogyne kísérték volna érdeklődéssel a beszámolót, hisz rbban a kommunisták közösségének tevékenysége volt a mérlegen. Minden egyes elvtársé, mert ki többet, ki kevesebbet, de azért csaknem minden kommunista külön-külön is dolgozott a párt céljaiért. A párttagok gondolatai Zsamai György élvtárs szavaival a múltban jártak. S nem annyira távolban, csak az 1956-os év ellenforradalmi eseményeinél, amelynek hatására a papírgyári pártszervezet sorai is meginogtak. Az üzemi pártszervezet az események irányítását nem tudta kézben tartani, egyrészt a kívülről jövő erőszakos behatások miatt, másrészt az ellenséges, revizionista nézetek az üzemben is hatottak. Az ellenforradalom fegyveres leverése után decemberben már több elvtárs, akik ékkor már tagjai voltak a Magyar Szocialista Munkáspártnak, hozzáfogtak a pártszervezet újjászervezéséhez. Érveltek, bizonyítottak a párt igazságáért, hogy a szocializmushoz hű erőket — akik a párt ügyéért a kommunisták táborában tenni is akarnak — egy közösségbe forrasszák, A gondolatok lassan az eseményekkel a Jelenbe érkeznek, a beszámoló, ha röviden is, de érinti a pártszervezet egyéves múltjának sok oldalát. Megemlíti, névszerint is azokat a pártmunkásokat — Kovács Istvánt, Varga Sándort, László . Mártont, Panyik And- rásnét és a többieket — akik odaadóan, lelkesedéssel végzik a rájuk bízott pártfeladatofcat A pártszervezet egyéves történetének értékelésénél nem maradhatott el annak a szerepnek a megvilágítása sem, melyet az üzemi pártszervezet a termelés frontján betöltött. A pártszervezet a termelés ellenőrzésével behatóbban csak a párt sorainak rendezése után kezdett foglalkozni, S hogy nem eredménytelenül, azt bizonyítják azok a százalékok, számok, melyek a beszámolóban elhangzottak. A Papírgyár 1957-es évi tervét 112,1 százalékra teljesítette, ami azt jelenti a papírgyártás vonalán, hogy 1036 tonna papírral többet adtak a népgazdaságnak, mint amennyit tervük előírt. A cellulózgyártásnál is az előirányzatukat 151 tonnával teljesítették túL A jólvógzett munka jutalmaként jelentős összeg áll az üzem részére nyereségvisszatérítésne, amelyet előreláthatólag a vállalat teljes összegben M is fizet majd a munkásoknak. A munkafegyelemnél még nincs minden rendben. De ugyanez vonatkozik a társadalmi tulajdon védelmére ist Itt még sok tennivalója akad a pártszervezetnek, a kommunistáknak. S a pártvezetőség nem hallgatta el a hiányosságokat sem, amelyeket a közeljövőben a kommunistáknak munkájuk során ki kell javítani. Eyen az agitált * I ♦ | I ♦ ♦ i ♦ z ♦ ♦ ♦ I ♦ ♦ : I z X ♦ $ <4t i l | t : * x X X I ♦ A X X X X ciós munkája a pártszervezetnek, amely sokszor kampányszerű, csak a részfeladatok megoldására szorítkozik. A párttagok sokszor határozatlanak és nem szállnak bátran vitába a párt politikai kérdéseinek helyes álláspontjáért. A pártépítésről is szó esett. A tömegszervezet pártirányítását is hathatósabban kezébe kell venni a pártszervezet vezetőségének. Az üzemi tanács működése, mint közeli feladat, szerepelt sokoldalúan a beszámolóban. Sok kérdést érintett a beszámoló, de egyet sem olyat, amely kimaradhatott volna a pártszervezet előtt álló feladatokból. S talán azért sem vitakoztak róla bővebben a párttagok, mert egyetértettek a beszámolóban foglaltakkal, sorra meg kell valósítani azokat, amelyek, mint feladatok elhangzottak. S várták nagyon a pillanatot, hogy új tagsági könyveiket kézibe vehessék, hiszen ünnepi taggyűlésre jöttek. Ez látszott a figyelő tekinteteken, amelyek az asztalon fekvő páros könyvecskékre vissza-visszatértek. n e még mielőtt az ünnepélyes pillanat elérke- zfctt, jöttek az újvárosi iskola úttörői, hogy ez alkalomból kis műsorral kedveskedjenek a papírgyári kommunistáknak. S ezután sor került a tagkönyvek kiosztására. Fürge léptekkel siettek a párttagok az elnökség asztalához, hogy minél előbb átvegyék az MSZMP tagkönyvét, amely bizonyltja, hogy ők egy nehéz tűzkeresztség után a munkásosztály pártjának egy életre elkötelezték magukat. LA fejlesztése, a béke megőrzése *— mind-mind közős táborba hozzák a felszabad üt gyarmati népeket a szocialista országokkal. Az elmúlt évtizedek során körülbelül 1 milliárd 300 millió ember, vagyis a Föld lakosságának csaknem fele szabadult fel a gyarmati vagy félgyarmati iga alól. Az imperializmus gyöngülésével egyidőben feltart tóztathatatlanul fejlődik a szocializmus. Ez az a történelmi folyamat, amely végülis az új társadalmi-gazdasági rendszer diadalához vezet. A kapitalizmus a tőkés országok közötti feszült harcban, a konkurrencia, a piacokért vívott küzdelem talaján jött létre. Elvileg másként alakul a szocialista tábor, amelynek országait a közös érdek és cél, a marxizmus-leninizmus egységes ideológiája kovácsolja össze. Miután a szocializmus nem egyidőben győz valamennyi országban, történelmileg szükséges, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig, egymás mellett éljen a kapitalista rendszerrel. A nyugati ideológusok azt állítják,, hogy a marxisták a szocialista világrendszer elkerülhetetlen győzelmének hangoztatásával elvetik a szocialista és kapitalista államok békés egymásmelleit élésének lehetőségét. Azzal rágalmazzák a szocializmust — értve- ezalatt a szocialista országokat —, hogy forradalmat „exportál? a világ minden részébe. A marxisták szembeszállnak a rágalmakkal és bebizonyítják, hogy a proletárinternacionalizmus elvei a népek jogainak tiszteletbentartását, megbecsülését fejezik ki. A szocializmus nem azért győz, mert a népekre erőszakkal rákényszerítik, hanem azért, mert a történelmi fejlődés szükségszerűségét igazolja.
