Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
Egy esartendSvel! ejs előtt is új évbe léptünk. Azonban ez az újév-varas nem volt mindenki számára egyformán reményekkel teli. S ez bizonyos fokig érthető is, mert néhány héttel az ellenforradalmi események után — nehéz körülmények között éltünk — búcsúztunk az ó évtől. Az ellenforradalom okozta károk -súlyos gazdasági helyzetbe sodorták az országot. A termelés döcögve indult. Megyénk üzemeiben még imitt-amott kacérkodtak a sztrájk gondolatával. Egyesek a munkások érdekeinek hangoztatásával valójában a munkások igazi érdekei ellen léptek fel. A béreket fizették úgy, mintha mögöttük valóságos termelés állt volna. Széltében-hosszában arról vitatkoztak, hogy mi lesz? Csökkentik-e a dolgozók létszámát az üzemekben, intézményekben, vagy sem? Hisz a józan, számolni tudó emberek felismerték, milliárdokra van szükség a károk kikeveréséhez, a termelés beindításához. S ez érintheti a megyei üzemeket is. még akkor is, ha itt milliárdos értékek nem vesztek el. Ha milliárdokra nem is, de nálunk is jelentős összegekre, milliókra rúgott a veszteség. A munkanélküliség, az infláció réme fenyegetett. Az üzletekben az emberek gondolkodás nélkül költötték pénzüket. Olyasmiket is megvásároltak, amelyek talán idáig eszükbe sem jutottak. csakhogy szabaduljanak forintjaiktól. Ilyenformán az áruraktárakból rohamosan fogytak a készletek, az utánpótlással, a szállítással bajok voltak. Sok ember volt akkor ebben az országban, aki kételkedve fogadta a munkára hívó jelszavakat. Nem hitték, hogy ebből a nehéz gazdasági helyzetből közös összefogással, megfeszített munkával, barátaink segítségével ki tudtunk nem is hosszú idő alatt lábolni. A csüggedők. a reménytvesztettek kevéssé ESZTENDEI SZfMHÉS bíztak a talpraállt kommunisták szavaiban, akik erős hittel bizonygatták, hogy meg lehet lelni a kátyúból a kivezető utat. S AZOKNAK LETT IGA. ZUK, I akik erősen bizakodtak.! Akik nem voltak gyávák és bátran vitába szálltak a visszahúzó ellenforradalmi erőkkel, maguk köré gyűjtötték a nép jövőjét féltőket, ami bizony nem volt könnyű. A kommunistáknak saját soraikat is rendezni kellett, sorra újjáalakítani pártszervezeteiket, hogy egységbe tömörülve, erejüket meghatványozzák. A külföldi imperialistákkal szövetkezett ellenforradalmárok fegyveresei már verve voltak, mégis hatott és még becsületes, jóindulatú embereket is megfélemlített az ellenforradalmárok hangos, majd suttogó propagandája, hogy meggátolják a párt szervezeteinek létrehozását, lebeszéljék az MDP-tagokat a belépésről. Az áldozatkész és álhatatos kommunisták ilyen politikai helyzetben végezték a párt- szervezést. Részt vállaltak a rend, a biztonság helyreállításában, a gazdasági élet megindításában és a politikai élet kibontakoztatásában. Azon voltak, hogy a szocializmus híveit, akik eredményeivel és hibáival együtt magukénak vallották ezt a rendszert, tettekre serkentsék. S az erőfeszítések nem voltak hiábavalók, mert a pártszervezetek sorra megalakultak, s a párt vezetésével a kitűzött helyes célok megvalósítása útján haladunk. Egyre újabb eredmények születnek a munkáshatalom megszilárdítása, az építőmunka területén. Az Iparban javultak- a termelési mutatók,.. a mezőgazdasági termelésben is lényeges az előrehaladás. Az állami gazdaságok, termelőszövetkezeA SZOLNOKI VASIPARI VÁLLALAT VEZETŐSÉGE gfoldog új évet kíván megrendelőinek, vásárlóinak és minden dolgozójának tek évi terméseredményei jó közepesek, az egyéni parasztság is nagyobb kedvvel termel, mint korábban. Eredményeink közé számít, hogy a szétzilált gazdasági helyzet ellenére is jelentősen növekedett a dolgozók életszínvonala. A dolgozók reálbére egy év alatt mintegy 14 százalékkal emelkedett. S a magasabb reálbérhez biztosította a kormányzat a megfelelő árukészleteket is. A parasztság jövedelme is 3>tér az előző évitől. Sok termelőszövetkezetünkben, melyek kiállták az ellenforradalom próbáját, jelentős jövedelemhez jutottak az évi zárszámadáskor a termelőszövetkezeti tagok. AZ ÉV VÉGÉN | azonban ne csak a kedvezőkre, a kellemesre, az új reményeket keltő eredményekre húzzuk meg a mérleget, hanem szóljunk arról is. ami rossz, illetve, ami a végső év-végi számadáshoz hozzátartozik. Gazdasági helyzetünk, elmondott ■ eredményeink ellenére sem rózsás, hiszen, hogy idáig jutottunk, abban nagy része van a Szovjetunió és a baráti államok gyors és jelentős támogatásának, ahonnan hiteleket és iparunk számára különféle nyersanyagokat kaptunk. Ezekre akkor nagy szükségünk volt, de lassan el kell érnünk, hogy saját erőforrásaink alapozzák meg gazdasági életünket, amire minden feltételünk adva is van. A hitelek visszafizetését is meg kell kezdenünk és az életszínvonal további emelésének alapjait is le kell raknunk. Ehhez újra munkára, több termelésre éspedig nem akármilyenre van szükség. A dolog végét jól meg kell fogni, mert csak így jutunk tovább egy lépéssel a következő esztendőkben: S most már nagyobb lehet a hite a kételkedőknek is. A párt, a kommunisták igazat •mondtak, mert az elmúlt 12 hónap a javukra billenti az .gazság mérlegét. De hisszük, hogy most már kevesebben is vannak a kishitűek. mert a dolgozók támogatása és helyeslése benne van a mindennapi munkából összetevődő országos sikerekben. A dolgozók mind nagyobb része érzi ma már magáénak azt a politikát, amelyet a párt folytat. Azok a megtévesztett és Sikerekben és í[!|||ljj|