Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

A 7 isza-parti erdők gazdái

Amikor lefcufflatja tevelét

a szüriceháitú T Isza-parti nyár, megbontja lombkoronáját a kevély tölgy, s hó fedi be a menteden zörgő avarját, megkezdődik a fakitermelés. — Afféle erdész szezon ez, amikor fejsraecsapástól, motorzú- gástól hangos az erdő, s a hemyótalpas Sz 80-as kötöz- ködésig érő nyomot vágva a sárba, húzza, vonszolja terhét

Az eüdaraboít, szállításra kész áru azután közvetlen a víz közelében tárolt, hogy könnyein uszályba lehessen hordani tanén. Ha meg a Tisza vízállása előbb kezd emelkedni mint a hajó jön, előbb, mint számítanak rá, az ár elrabolja az erdők kincsét Ilyenkor lázas sietséggel megindul menteni mindenki aki legény a gáton. Néha sikerül, néha nem. — Persze, az is előfordul szerencsés erdésszel, hogy 30 méter fáját ugyan elvisz a viz, de fog helyetet negyvenet mert a felső folyáson is megindul -a kitermelés, az Ottani erdőgazdaságot még előbb látogatja meg az ár. mint a lentieket

Természetesen Így Is, úgy in kár. A Tisza-parti erdész nagy barátja, sértője az öreg folyó, de kérlelhetetlen ellensége a hirtelen ár, hol azért, mert fát rabol, hol azért, mert tavasszal elönti, behodja fiatal fatelepítéseit.

1956 telén például, csak a mentéssel kapcsolatos költség 270 ezer forintot vitt el ez erdőgazdaság abádszalóki üzemegységéből. Az idei gazdasági évben már jobban vigyáztak, semmi kárt nem oikozott a víz, pedig december közepéin is rohamosan emelkedni kezdett a színt

Az Alföldön kevés a fa. Összefüggő erdőterület nincs is máshol, mint a Tisza mentén. Jó kezekbe kell adni. jó gazdákra bízni azt a keveset, ami van, hogy az állandó használatban se fogy- gyom ed, hanem inkább növekedjék az erdőterület

S ezt a nehéz feladatot kell megoldani évről-évre az abádszalóki erdészeknek is. Burától örvényig rájuk van bízva a parti mentetten, mely a középfoiyás egyik legszebb, legmélyebb erdei közé tartozik. Ezenkívül a környező községek akácosai, ligetei

több mint 2 ezer hektárnyi I eldöntik, hogy mire Jó: tű- térülei olyan formán, hogylzifa, fűrészrönk, papírfa, ahol van vágni való, ott vág-1 vagy hámozórönk lesz belőle.

Az Erdőgazdaság kultúrházá ban munka után is eleven az

élet.

nők, ahol nincs, oda telepítenek, ápolgatják.

S ez utóbbi a tervszerű gazdálkodós miatt Jelenleg is még hosszú évekig fontosabb mint az első. Április 1-ig 4400 köbméter fát termel ki a gazdaság terv szerint. Ezzel a munkával azonban olyan jól álltak már decemberben, hogy csak ezer köbméter hiányzott a tervteljesítésből.

Ebből kap mintegy ezer

köbméter tüzelőfát Szolnok. Mezőtúr és több község. Persze van ipari szállításunk is fűrésztelepeknek, papírgyáraiknak, fűrészüzemeknek. — Mindenegyes kivágott fáinál

vagy egynészét ennek, másrészét annak használják fel. (Természetesen a legjobb anyagot — ezt is elárulták — az üzemi bognármester hozatja be magának a gazdasági kocsi javításához és szerszámoknak).

De nézzük, mit tesznek

azért, hogy ne csak foggyon, hanem szaporodjon a fa.

—1 Először is 3 millió dugványt szedünk nemes nyárfákról. Ezeket tavasszal le- dugdassuk, — mondja Gyöngyösi Sándor üzemvezető, főleg a kanadai nyárt szaporítjuk a hullámtéren. Igen gyorsan hasznosítható fa-féle ez. Vágásfordulója 30—40 éves, a tölgy 100—120 éves fordulójával szemben. Van olyan, amelyiknél egy év alatt 2 centimétert vastagszik az évgyűrű. Tiszaörsön mintegy 31 hektárt fásítunk.

Tízéves terv szerint dolgoznak a fásításon, úgyhogy ne pusztuljon, hanem jelen tősen gyarapodjék állományunk. Ez csak tervszerű munkával tehetségei Csali még azt szeretnénk elérni, hogy így télidében, de tavasszal is minél többen jöjjenek dolgozni hozzánk a környékből.

Jól kezdődött az újév

Vj iskolával gazdagodik Kengyel

— Ez már bizonyos! — erősíti elégedetten Futás Lajos tanácselnök. — Már az őszön megkezdődött az építkezés. Modem, emeletes iskolaépülettel várjuk az ifjúságot szeptemberre. Ez az épület négy tantermet, ezen kívül tizennyolc különféle rendeltetésű helyiséget foglal magába. Igen helyesnek találom. hogy a tanítói lakás is itt kap helyet

Több községben megoldatlan. a tanterem kérdése: Kengyelen nem lesz az. Államunk kétmillió forintot áldoz az iskolára. melynek épületében meglesz a testneveléshez elengedhetetlenül szükséges terem is.

— Megvallom, — mondja az elnök elvtárs. — nem vagyok bizonyos benne, hogy a kétmilliós előirányzatból erre is futja-e. Ha nem, az sem

nagy baj: a községfejlesztési alapból 100 ezer forintot irányoztunk elő erre a célra a hároméves távlati terv keretében. Amennyiben sikerül ezt az összeget megtakarítanunk, úgy napköziotthont létesítünk belőle.

Az iskolával egyidejűleg elkészül az új kút. mely bőséges, tiszta vízzel szolgál mind a pedagógusoknak, mind a tanulóifjúságnak.

eft

Sütő Jóska diplomája

C

saholva kígyózik a vonat Budapest felé. A fülkében hárman vagyunk csupán: egy kisfiú, s vele egy 45 év körüli néniké, úgy látszik, az édesanyja. Bár a néni leginkább az ablakhoz húzódva sóhajtozik kifelé, s céltalan tekintetted szemléli az elsuhanó táj álcát.

Beszédbe elegyedünk. Nehezen megy, igaz, mert kínos téma vetődik fel. A néni beszél, én hallgatom. Hallgatom, hogy szomorú, ei-el- csukló bangón meséli:

— Ilyen ködös téli este volt akkor is. Vártuk haza a fiam, férjemmel, a mozdonyvezetővel, de már nem jött. Nem jött, s akkor tudtuk, hogy a többiekkel külföldre szökött. Itthagyta szülőhazáját, itthagyta. az egyetemet, s itthagyott bennünket.

— Bár végig nem értettünk egyet fiam szökésével, mégis úgy véltük kezdetben, talán nem lesz neki rosz- szabb. Első levelei erről tanúskodtak. Ausztriába ment, onnan meg Belgiumba került ígértek nekik mindent, ott is folytathatják egyetemüket, s orvosokká lesznek a „szabad földön’1. — A nagy ígérgetések idején fel is vették őket az egyetemre, csakhogy amikor megkopott a magyar szenzáció, el is buktatták őket valamennyiüket — Mi lesz velük, mondja meg? Most újból kezdték az évet. Vajon lesz-e még orvos az én Józsikámból?

Az állomásra értünk. El kellett válnunk Sütő nénitől, akinek elsőéves egyetemista fia, Sütő Jóska külföldre szökött a múlt évben. Már nem mondhattam meg Sütő néninek, hogy kevés reménye lehet ahhoz, hogy a fia nyugaton megtalálja számítását.

Már nem volt időm megmondani, hogy Sütő Jóska áldozata annak a szennyes nyugati propagandának, ami októberben s utána jellemezte a „civilizált1’ világot, ígértek fűt, fát, paradicsomként festették a kapitalizmust a fiataloknak, aztán a becsapott, kiszédített fiatalokkal úgy bánnak, mint Sütő Jóskáékkal is. Amíg a világ szeme rajtuk volt, felvették őket az egyetemre,

amikor szürkülni kezdett * disszidálás világvisszhangja, elbuktatták őket.

Nem meglepetés számunkra. Az lett volna a meglepetés, ha a munkás származású' Sütő Jóska elvégezheti nyugaton az egyetemet, s a magyar mozdonyvezető fiából orvos lehet Belgiumban,

Nyugaton nemcsak a bevándorlóknak, de a honpolgároknak is nehéz diplomát 6ziarezmi Hányszor és hányszor kapunk hirt arról: ebben vagy abban a városban hány diplomás fiatal (kénytelen fizikai munkát is végezni, hogy biztosítsa megélhetését.

Porhintés voült az egész.—

Sütő Jóska és társai is jól tudják már ezt. Utóbbi leveleiből kiérződik már, hogy megtanulta becsülni a hazai tudomány édes ízét, s hogy büszkén lenne már magyar orvos, nem vágyik külföldi diploma után.

Ahogy leszálltaim a vonatról, s megláttam a fényárban úszó Budapestet, önkéntelenül Iszakovszkij Vándormadár című költeménye jutott eszembe:

»En partodat «( sose hon*

nám,

Szülő haza, drága határ.

Nem kell idegen vap az égen,

Nem heti idegen szívű táf’

jh s rájuk gondoltam. Sütő v Jóékáékra, a megcsalt

fiatalokra, akik ám oktatókká váltak az idegen földön, s akikből aligha lesz diplomás ember nyugaton.

Csiha Sándor

A szovjet és u amerikai műholdak Ssszefltkfiaéafe

nek valószínűsége

Az amerikai hadügymfcjBB- jtérium matematikusai sze- jrint egy az egymiiliárdhaz a ! valószínűsége annak, hogy a ?még felbocsátandó első ame- jrikai mesterséges hold össze |fog ütközni az egyik szovjet | mesterséges holddal. Azt is S kiszámították ezek a matté- jmatiikusok, hogy két repülő* >gép összeütközése a Colorado tamponja felett csak annyira j valószínű, hogy 20 millió éviben egyszer fordulhat elóu

ták vissza a magukat „magyar testvérnek” hirdető urak és bérencek. Pedig az ilyen nem ritka, hanem mindennapos jelensége, tragédiája volt a felszabadulás előtt a munkás-sorsnak. — „65 ezernél is több a segélyre szoruló család... A Székesfőváros által nyilvántartott segélyezetteknek több mint 75 százaléka munkaképes és ezt a tömeget csak a munkanélküliség taszította a közsegélyre szorulók sorába.” — Ezt írta dr. Sipőcz, Budapest főpolgármestere 1932-ben.

De nem maradt el a vidék sem a nyomorúságban. Szolnok megye alispánjának 1931. évi jelentése hivatalosan 33 ezer munkanélkülit ismer el a megyében. De a valóságban ennél több volt. És az akkori uralkodó osztály pénzéhes, kapzsi tisztség-viselői a szegényembernek ezen a nyomorúságán is nyerészkedtek. Segélyakciót kezdeményeztek, gyűjtöttek ép, egészséges embereknek, mint a koldúsoknak és a gyűjtés eredményének egyré- szét ellopták. Álljon itt példának Szolnok megye alispánjának 1931. júniusi szószerinti jelentése: „A munkanélküliséggel kapcsolatos inségakcióról jelentem, hogy a vármegye városaiban és községeiben inségj árulókból befolyt 57 212 pengő 74 fillér, pénzbeli adományból 21794 pengő 17 fillér, természetbeni adományokból 44,286 pengő 76 fillér. A népjóléti miniszter úr 20 520 pengő állami támogatást engedélyezett, összesen tehát 143 813 pengő 66 fillér állott rendelkezésre. Felhasználtatott 123 314 pengő 55 fillér.” És a fel nem használt 20 499 pengő 01 fillér? — Ki tudja, hova lett? Az viszont igaz, hogy a vezető tisztviselők sorjában villát építettek.

Egész hosszú listát lehetne összeállítani azoknak a nevéből, akik szomorú és kilátástalan helyzetükben megtört gerinccel, kolduskönyörgéssel fordultak a hatóságokhoz — adományért, falat kenyérért — mindhiába. Szedlák Ferenc, szolnoki lakos 1937-ben megrokkant a búza hajóba rakásánál. 5 apró gyerekszájból maradt ki a falat. Táppénzt, segélyt nem kapott. Végső elkeseredésében a kormányzónéhoz irt levelet. De az Itteni hatóság rávezette a kérvényre: „... felesége keres, közsegély nem kell”. — Pedagógusok, diplomás emberek könyörögtek állásért. Legtöbbször hiába.

A nagy-kun városok I agrárproletér rétegeinek helyzetéről szóló jelentések elképesztő nyomorról adnak számot. Karcag, Mezőtúr parasztjairól kubikosairól. — akik ma már virágzó termelőszövetkezetekben vannak *— úgy írnak, mint ahol „ijesztő a pauperizmus”.

A szegénység, a nyomorúság szedte az áldozatát. 1932-ről szóló összesítő jelentés szerint 8137 haláleset közül a megyében 2125 egy éven aluli gyermek, 170 pedig r öngyilkosság Négy év alatt — 1929—33. — Szolnok megyéből 5281 család vette kezébe a vándorbotot, hagyta el az országot, indult „új hazát keresni tengeren túlra” — új gyötrelmek, új nyomorúság felé. t . Ezek a szerény tények távolról sem adnak tel}« _arr§ éLti&k A te&zgp&frMs élőit, Mest

akinek jutott munka, annak is kutyául ment sora. Hajcsár, kasznár, spicli és kegyetlen kiszipolyozás. — Ez is az akkori élethez tartozott.

Az életszínvonal területén az ellenforradalom által okozott súlyos károk ellenére is tovább mentünk előre. Nem arró van szó, hogy minderről megnyugvással szóljunk. Amit elértünk, az nem végcél. A szocializmus a dolgozó embernek épül, éspedig nem is csak az unokáknak, hanem a ma élő nagyapáknak is. S azok a beruházások, amelyeket a 13 esztendő alatt megvalósítottunk, olyan komoly tényezők, amelyek az életszínvonal mostani állapotának stabilizálása után biztos alapot jelentenek a további előrehaladásban.

Az életszínvonal emelkedését *— a munkásoknál, alkalmazottaknál — a mi rendszerünkben nem lehet csak a boríték tartalmán lemérni Számos olyan közvetett tényező van, amelyet a vizsgálatnál számításból kihagyni nem lehet. így például:

a) 1938-ban a megye területén 23 ezer biztosított volt 1950-ben már 50 ezerre, 1956-ra pedig 95 ezerre emelkedett a biztosítottak száma. A családtagokat is számításba véve, a megye lakosságának nagyobbik fele biztosításban részesül.

b) A • biztosítás növekedése szükségessé tette az állami ellátás növelését. A költségvetés évi összegének 31,4 százaléka egészségügyi és szociális ellátásra esik. A fel- szabadulás előtt 458 kórházi ágy volt a megyében, ma 1719. TBC-gyógyintézet a felszabadulás előtt nem volt a megyében; ma 525 ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésére. Tüdőgondozó három volt, ma 11 van. Egy szülészeti kórház van és 18 új szülőotthon létesült a megyében. Az állami intézményekben dolgozó orvosok száma 353. A felszabadulás előtt a megyében összesen 236 orvos volt, jórésze magánorvosa gyakorlatot folytatott.

c) Az állam messzemenően gondoskodik a dolgozó ember egészségéről. A felszabadulás előtt a betegség sok esetben mindenétől megfosztotta a családot. Hány anya adta oda az utolsó párnát a feje alól azért, hogy beteg gyermekén segíteni próbáljon. Ma más a helyzet. A megbetegedések száma — éppen a javuló gondoskodás következtében — állandóan csökken. Az állam nagy összegeket fordít a megelőzésre és a gyógyításra. 1947- ben még alig 890 ezer forintot tett ki a gyógyszerköltség; 1956-ban pedig több mint 13 milliót. Terhességi és anyasági segély a felszabadulás előtt ismeretlen volt. Nem becsülték a szülő nőket. 1947-ben 130 ezer forintot fizetett ki államunk a megyében ilyen címen; 1956-ban pedig 1 millió 928 ezer forint anyasági segély került kifizetésre.

d) óriást Ans®egeket köti az Állam a művelődé«! és

kulturális célokra. Fejlődnek iskoláink, tanintézeteink, kultúrházak, mozik épülnek, a községeket váliaaiOGÍiQte vasút» út és sok minden más égri&fcj

Ezek — és sok minden más ezen tűi — a dolgoaó

emberek százezreinek életkörülményeit nap mint nap könnyebbé, jobbá teszik — az életszínvonal emelését jelentik.

De ezek q számok 1 sem képesek mindent «fejezni. Ma sok a panasz, például a lakásellátás miatt. Pedig a lakásépítés nagy ütemben folyik. 1953-ban a megyében 976 ezer téglát, 1 millió 370 ezer cserepet épített be a lakosság. 1956-ban 10 millió 441 ezer téglát és 2 millió 468 ezer cserepet vásároltak fel TüZÉP-tele- peinken.

Ez év első felében közvetlenül állami erőből 104,

összesen pedig 698 lakás épült a megyében. Ez is kevés és kevés lesz még hosszú ideig, bár az ütem növekszik. A valóság az, hogy nálunk nincs olyan dolgozó család, aki gondolkodás nélkül bele ne költözne a 2—3 szobás lakásba, mert ki tudja fizetni annak a bérét. Egy ilyen, lakás havi bére a kereset 8—10 százalékát teszi ki, a fel- szabadulás előtti 30—38 százalékkal szemben. A múltban, kevesebb volt a lakásállomány és mégis voltak üres lakások, mert nem birták munkáscsaládok megfizetni a bérét. Ma ilyen elképzelhetetlen a ml országunkban.

A felszabadulás előtt a falvakban ritka volt a kerékpár is. Ma ezrével járnak munkások, dolgozó parasztok, termelőszövetkezeti tagok motorkerékpáron.

1945-ben az országban 100 családra 7,7 rádióelőfizető esett (ebből a vidékre 4,6), 1956 végén pedig már 63,L

A megyében a rádióelőfizetők száma 1950—56 között több mint négyszeresére emelkedett;

Számok ezek és tények, amelyek minden baj, minden nehézség ellenére is beszédes bizonyítékai annak, hogy a mi társadalmunk épülő szocialista rendünk a szebb mát és a még szebb holnapot valósítja meg.

Nem arról van szó, hogy bajainkat feledjük és a megelégedettség hangján szóljunk arról, ami már megvan. De arról szó van, hogy ne feledjük el oly könnyen a múlt sivárságát, a nélkülözést, a nyomort, a kilátás- talanságot. Szeressük és becsüljük, amit már elértünk s ne engedjük meg, hogy a dolgozóktól idegen, jött-ment egyének, burzsuj-ivadékok, volt csendőrök, dzsentrik, a múltból ittmaradt, a múltat visszasíró népnyúzók becsméreljék. lekicsinyeljék a verejtékes munka gyümölcsét.

Bármennyi qond 1 küzdelem vár is ránk — munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre — a jelen és a jövő egyaránt a miénk! Az ellenségtől elismerő szót nem várhatunk, de nem is kérünk. S az ellenség hazug, gyalázkodó rágalmaival szembe szegezzük oda a valósé- got b ha egyszer jobbam élünk, mint a múltban éltünk, ne szégyelljük ezt megnyavianl. se lafojtt.

«CSA®* SS tv Aj* < <

Balázs Máxtannatk, a Járműjavító dolgozójának. — 08096—42-es Harmadik Békekölcsön kötvénye 25.000 forintot nyert. A pénzt már fel is vették, hamarosan el is költik. Berendezik belőle lakásukat, felruházzák a családot

Balázséban kívül másokat is megkörnyékezett a szerencse. Tegnapelőtt több ldsebl

között 3 db. ötezer forinto nyereményt fizettek még k az OTP szolnoki fiókjánál. — Legjobban azonban egy kar cagi lakos járt, aki névé ugyan el tudta titkolni, d< hogy 50.000 forintot nyeri azt már be kellett; vallania Ennyi pénzért megtehette.