Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
MÉRLEGE 1 iimiiiitfiitiiiHimitiiiiiitiiiiiitiiiitiiiiiiimimiiiiiiittiMiF Növénytermesztés a tizenöt éves tervben Tovább fejlődött, gyarapodott megyénk 5ool!h 38oo Uh A beltenyésztése» kukorica vetésterületének növekedése. TERÜLET TÖBBiiií niiiiniiimiiiiiiiiiiiniiiT Valóban „vegyiművek“ lesz a kénsavgyárból A szolnoki kénsavgyár üzembelépésétől kezdve perspektivikus nevén, mint „Vegyiművek” szerepel. Ezt eddig leginkább csak az indokolta, hogy valóban két párhuzamosan működő kénsavgyártó rendszer működött egymás mellett. Igazán vegyiművek azonban csak akkor lesz, ha megélőül az üzem eredetileg tervezett másik része is, a „szuperfoszfát” gyár. A terv, az üzem gondolata itt sem újkeletű, egyidős magával a vállalattal. Kivitelezésére azonban, ismeretes okok miatt, ezideig nem kerülhetett sor. De talán a most következő hároméves tervben. A vállalat igen komolyan készül rá, javasolják felettes szervei, csak még a Minisztertanácsnak kell rátenni a pontot. Reméljük, ez is meglesz — s akkor nemsokára belefognak az új műtrágyagyár építésébe. Nemcsak a megye, hanem az egész Tiszántúl mező gazdaságát ellátná ez foszfát műtrágyával Sok új munkást foglalkoztatna — többet, mint a mostani létszám — és ami népgazdaságilag szintén igen fontos érdek — jóval gazdaságosabban, jobb anyaghasznosítással dolgozna a vállalat. N ehéz számotvetní est elmúlt évvel. Különösen akkor, ha gyarapodását azokkal az esztendőkkel akarjuk hasonlítani, mikor olyan országos jelentőségű iparvállalatokat kapott megyénk, mint a Vegyiművek, Cellulözegyár, Aprítógépgyár, Fémnyomó és Lemezáru- gyár, stb. Kétségtelen, 1957 tarsolyában nem voltak tíz- és százmilliók beruházásra. Ellenben volt 20 milliárd ellen- forradalmi kár, volt sztrájk, imítt-amott dezorganizációs kísérlet, kemény harc és beruházásellenes revizionista álláspontok ellen. S hogy mind e nehézségekből, küzdelmekből mi kerültünk ki győztesen — bizonyítják az elmúlt év szolid, de megalapozott gyarapodási tényei számai. A sok akadály, ellenvetés dacára is nem szegényebbek, hanem gazdagabbak lettünk egy év alatt. Ipari beruházásokra megyénkben hozzávetőleg 40 millió forintot, a mezőgazdaság céljaira mintegy 44 millió forintot, a közlekedés felújítására és beruházásaira tízmillió forintot fordítottak. Csupán az új épületek, melyek 1957-ben épültek, 50 millió forintot képviselnek, 15 milliót a gépek és technikai felszerelések. A munkásosztály erőfeszítésének tehát ez évben is megvolt az eredménye. Igaz, nem sorolhatjuk most hosz- szan az újonnan épült gyárak neveit, de fékét lenül emlékeznünk kell arra, hogy az elmúlt esztendő első negyedévében elkészült és megindult Szolnokon az ország egyik legnagyobb és legmodernebb dohányfermentáló üzeme, mely azóta is dolgozik jó kapacitással, kiváló minőséggel és erejéből még exportra is futja. Tavaly készült el a Tisza Cipőgyár 5450 négyzetméter alapterületű, kétemeletes nyersanyagraktára több, mint 8 millió beruházással. Ezenkívül Fegyvemeken 2,4 vagon kapacitású őrlőmalmot, Mezőtúr és Karcag térségében 41 kilométer hosszú távvezetéket, 594 hold rizstelepet az állami gazdaságokban és más kisebb-nagyobb létesítménnyel lettünk gazdagabbak. I gén nagy probléma volt és még ma is ass a lakás- * helyzet. Az elmúlt években lakásépítésre valóban nem jutott annyi, hogy fedezze a természetes szaporodásból, a városok megduzzadásából, a nagyobb lakásigényekből eredő szükségleteket. Kormányunk, a párt javaslatára úgy határozott, hogy néhány éven belül — az ország gazdasági megerősödéséhez képest — javít ezen a helyzeten. 1957-ben először a bányászok, bányavidékek lakótelepeinek kiépítésére került a sor. Viszonylag kevesebb erő maradt emiatt a többi városban megkezdett lakásépítések folytatására, újabb munkálatok megkezdésére. Az eredeti terv szerint Szolnokon sem volt programban újabb lakások befejezése és átadása. Ennek ellenére a Megyei Tanács helyes hitelgazdálkodással lehetővé tette, hogy 40 lakást tanácsrendelkezésre átadjanak. TöbbAz elmúlt gazdasági év a isz-eä megszilárdításának esztendeje vált — a Szolnok megyei Tanács elnökhelyettesének nyilatkozata Szolnok megyében elkészült a termelőszövetkezetek zárszámadásának az összesítője. Az elmúlt gazdasági év eredményeiről Horváth Imre, a megyei tanács elnökhelyettese a következőket mondotta: — Megyénk mezőgazdasági termelőszövetkezetei leküzdve az ellenforradalom okozta nehézségeket, sikeres esztendőt zártak, A közö6 gazdaságok zöme megerősödött és most szilárdabbak, mint valaha. A termelőszövetkezetek erőteljes fejlődését a számadatok is bizonyítják. A 221 mezőgazdasági tsz évközben 61 millió forintot fordított bt> ruházásokra. 25 millió forintot új épületeit létesítésére, — mintegy 4 és félmillió forintot igás- és tenyészállatok vásárlására, 18 és félmillió forintot pedig gépek, felszerelések beszerzésére költöttek. A beruházásokon kívül a gazdálkodás további biztosításához 150 millió forint értékű terményt és készpénzt tartalékoltak. A termelési alap nagysága háromszoro-a az 1953. évinek, i Javult az idén a föld járadék kifizetése is a tsz-ekben. Föld járadék címén 1 millió 564 ezer forintot fizettek ld, többszörösét mint az elmúlt években, A mezőgazdasági tsz-ek fejlődése a tagság jólétének a növekedésén is lemérhető. A zárszámadá kor átlag 10 százalékkal több terményt és készpénzt osztottak, mint 2 évvel ezelőtt. Van olyan közös gazdaságunk. — mint a mezőtúri Üj Reménység Tsz, ahol 70 forint 59 fillért ér egy munkaegység. A kisújszállási Dózsa T-z-ben 45 forintra emelkedett a munkaegységre eső járandóság. A megye valamennyi mezőgazdasági termelőszövet- keztének eredményét alapul véve egy-egy család évi‘jövedelme eléri a 18 000 forintot. Az eredmények az egyénileg dolgozó parasztok 'körében is ismeretesek. Ennek eredménye, hogy a gazda-ági év folyamán 2864 tag lépett be. kevesebb lakóépületet építettek az egyes vállalatok is saját keretből. így a Tisza Cipőgyár, Papírgyár, Alcsi- szigeti Állami Gazdaság. Cukorgyár összesen 142 lalcás felépítésére kapott lehetőséget... Ezen túlmenően a Szolnok Városi Tanács kezdeményezésére 20 lakás ké- szül és rövidesen beköltözhető lesz. Jövőre hasonló kezdeményezéssel a Ruházati KTSZ helyén építenek majd 18 lakást. A megye mindén városában, községében építettek ezenkívül szép számmal házakat maguknak a dolgozó családok magánerőből, vagy állami építési kölcsönből. Az Ingatlankezelő Vállalat közel 7 milliót kapott az állami kezelésben lévő házak felújítására, tatarozására. Úgyhogy — e tekintetben is élnumdhatiük — 1957- ben nagy lépést tettünk előre a lakásproblémák megoldására. A magánévítkezéseket is beleszámítva tatén többet is, mint az előző évek átlagában. Persze korántsem annyit, mint amennyi szükséges lett volna. |J em hagyhatjuk ki a számvetésből szociális, leült tt- rális létesítményeink esztendei gyarapodását sem. Még akkor sem, ha viszonylag ezek menték a legvonta- tottábbam és ebben használták ki legkevésbé az adott lehetőségeket. A Tisza Cipőgyár kultúrháza, mely a legnagyobb ilyen létesítménynek ígérkezik a megyében, sok éven át készül már. Tavaly több, mint 6 millió állt rendelkezésre továbbépítésére, az összeget, azonban csak mintegy 50 százalékig lehetett felhasználni. Szép kultúrterem és klub épül a Szakszervezetek Megyei Tanácsának portáján, kissé hosszadalmason és új milliós beruházással. iroda, konyha, öltöző és kultu.ális épület a török- zentmvklósi Baromfifeldolgozóban. Több községben és városban, mint Jászapátin, Mezőtúron, Kunmadarason, Ujszászon. Kenderesen, Jászboldogházán a mozikat bővítették, illetve felújították, közel másfélmillió forint az iskolai tantermek és férőhelyek bővítését segíti elő. Sorolhatnánk még tovább a mezőgazdaság fejlődését segítő beruházásokat a tárházépítésre, gépállomást építkezésekre és felszereléskre, fásításra és erdősítésre fordított milliókat. Ügy gondoljuk azonban, az eddig felhozott példák is világosan bizonyítják, hogy 1957 sem mült el eredménytelenül felettünk, megtettük, amit meg lehetett. Az is nyilvánvaló, hogy mindezekből bizony semmi sem lett volna, .ha tavaly év elején nem teremtik meg kemény kézzel a rendet, utat engednek az ellenség áltál elindított sztrájkhullámoknák, jogtalanul kifizetett bérekre kótyavetyélik el azt az erőt, melyet a termelőerők fejlesztésére kell fordítani. , Az eredmények egyben megmutatják azt is, hogy a párt álláspontja a jó, a mi utunk az egyedüli és járható, mely nem inflációba és munkanélküliségbe torkollik, hanem a gazdasági megerősödéshez, jóléthez vezet. Pe J. Új erőművet, nagyteljesítményű papírgépet, zacskóűzemet kap a Papírgyár A Papírgyár vezetőségét, beruházási osztályát nagy tervek foglalkoztatják. Az elgondolások — mint kívánságok —, meglehetősen régiek, javarészüket az ellenforradalom és az azt megelőző idők gazdasági vitái miatt nem valósíthatták meg. Most remény van arra, hogy a következő években sikerül nyélbeütni a sok millióba kerülő beruházásokat. Az üzem-menet szempontjából legfontosabb talán ezek közül egy korszerű új erőmű építése, az eddigi meglehetősen elavult helyett. Az ezzel kapcsolatos költség, mintegy 20 millióra tehető s a terv szerint 1960-ra helyezik üzembe. A másik legfontosabb beruházás lesz, — s ehhez már csak az Országos Tervhivatal hozzájárulása szükséges — egy új nagyteljesítményű papírgép, melynek beállítása a jelenleginek kétszeresére emeli az üzem papírtermelését. Bár a tárgyalások már megkezdődtek a gépet gyártó NDK vállalattal — az üzembehelyezés csak 1959-re várható. A gépnek egy új csarnokot is kell építeni — ^úgyhogy költsége előreláthatóan 25—30 millió lesz. Ugyancsak a tervek kceött szerepel az elkövetkezendő években a zacskóüzem felépítése, 2.5 milliós villanyhálózat korszerűsítés és többszázezer forint munkavédelmi éa egészségvédelmi beruházás. Nem kétséges, hogy az elkövetkezendő hároméves terv során a Papírgyár papíripari kombinátszerű nagyüzemmé fejlődik. Állattenyésztés a tízenőtéves tervben • Kilencmillió forintos beruházással tovább építik a Tisza Cipőgyárat A Tisza Cipőgyár az elmúlt évben is igen nagyot fejlődött. A munkáslétszám, mintegy 1000 fővel több lett az egy évvel előttinél, a napi termelés 4500 párral növekedett. Több új cipőgyártókört. üzemrészt állítottak munkába. 1958-ban újabb lépést tesz alfélé a vállalat, hogy az ország egyik legnagyobb köny- uyűipari üzeme legyen. Az egyik intézkedés lesz ehhez, tiogy a felépülő irodaházba itköitöztetik a kétemeletes gyárépületben eddig elhelyezett irodákat s az itt felszabaduló üzemtéren elhelyezik a szabászatot. — Többek között felállítanak a csizmagyártáshoz egy kisérlcti üzemet, modern gyártógépsorozatot hozatnak külföldről a bőrcipők gyártására, beszereznek egy benzin visszanyerő berendezést, mely a felhasznált benzin 75 százalékát megtakarítja. Az 1958-ban beruházásra fordítandó összeg előreláthatólag kilenc millió forint lesz. Í975-0C >19,900 mmmqi TÖBB Ez a tehtnesordít rm né gyes sorokban — Szolnoktól Abonyig érne. \
