Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

Az országgyűlés űj ülésszaka hétfőn déleloit megkezdte tanácskozását (Folytatás az első oldalról) — nem kétséges, hogy meg­valósítjuk és jó Irányban túl is fogjuk teljesíteni az 1958, évi tervet —- mondot­ta Kádár János, Ezután az elmúlt hónapok kulturális eredményei. 51 szó­lott, a többmilliós példány­számban megjelenő újságok­ról, a mozilátogatók számá­nak növekedéséről, könyv­kiadásunk fejlődéséről, mű­vészeink és sportolóink nem­zetközi sikereiről. Kiemel‘e a pedagógusok munkájának rendkívüli jelentőségét, s azt, hogy kormányunk nagy erőfeszítéseket tesz az isko­lai tanteremhiány csökkenté­sére. Az értelmiségről szólva, a kővetkezőket mondotta: Mi eddig is minden erővel igyekeztünk az értelmiségi dolgozók eszmei és politikai fejlődését megkönnyíteni és segíteni. Ennek érdekében a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága és a kormány eddig is a leg­határozottabban szembe­szállt az olyan egyoldalú ós káros nézetekkel, ame­lyek az ellenforradalmi fel­kelés után az egész értelmi­séget, vagy az értelmiségen belül egész értelmiségi ka­tegóriákat reakciósnak, — vagy revizionistáknak akar­ták bélyegezni. A kérdés­nek ilyen beállítása egyér­telmű volna az értelmiség tömegeinek olyan megbé­lyegzésével, amelyre a ma­gyar értelmiség semmikép­pen nem szolgált rá. Tudni keil azonban, hogy vi­szonylag az értelmiségen be­lül vannak legnagyobb szám­ban olyanok, akik a burzsoá­zia nézeteit hordozzák. Mi folytatni, sőt fokozni fogjuk az Ideológiai harcot ezek el­len a burzsoá revizionista né­zetek ellen, de nem admi­nisztratív eszközökkel, ha- fiem a marxizmus—lenimiz- mu® eszmei fegyvereivel. Ml nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmi­ség ellen akarunk harcolni, de következetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fel­lelhető reakciós nézetek ellen. Szólott az irodalom, a -film- ártás, a színházi élet és a ultúra más területén még fennálló hiányosságokról, 6 hozzáfűzte; f y u meggyőződésünk, hogy az eszmei harcnak és vitának végső eredménye a szocia­lista kultúra teljes győzel­me lesz A beszámoló további részé­ben a mezőgazdaság szocia­lista átalakításának kérdésé­vel foglalkozott. Nem kétsé­ges — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építé­sének központi kérdése jelen­leg a mezőgazdaság szocialis­ta átalakítása. A forradalmi munkás-paraszt kormány me­zőgazdasági politikája arra irányúit és irányul, hogy fejlessze az egész mezőgaz­daságot a népgazdaság ál­talános érdekeinek megfele­lően, tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat, — mind a termelőszövetkeze­teket és egyéni parasztgaz­daságokat. — Hogyan alakult a szo­cializmus alapjainak építése falun az elmúlt másfél esz­tendőben? Az ellenforradal­mi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erő­szakkal feloszlatott, ennél lé­nyegesen kisebb számú psdig a régi hibák következtében a tagság akaratából oszlott fel. Az elleni orrad alom leverése után az ilyen, vagy olyan módon felbomlott termelő­szövetkezeteknek több mint fete ismét újjáalakult. Mint látható, sok tekintetben ked­vezőbb, egyes vonatkozások­ban hátrányosabb helyzetben javltjuk a mezőgazdaság szo­cialista átalakítására irányuló munkát. Most, az átmeneti megtorpanás után megindu­lunk és meg is kell indul­nunk a fejlődés útján. Meg vagyunk győződve ar­ról. hogy okos szóval meg­fontolt, józan Intézkedések­kel falun is győzelemre visszük a szocializmus ügyét. — Az 1957-es év a terme­lőszövetkezetek stabilizálódá, sának éve is volt. Ezt mutat­ják a számok is. Termelőszö­vetkezet és szövetkezeti cso­port 1956 december 31-én 2089 volt az országban, 119 ezer taggal. Egy évvel ké­sőbb, 1957. december 31-én 3465 termelőszövetkezet termelőszövetkezeti csoport volt 164 000 taggal Az egyé­nileg dolgozó parasztgazdasá­gok 1957-ben megerősödtek, a forradalmi munkás-paraszt kormány átgondolt paraszt- poliíikájának eredményekép­pen, — Most felvetődik a kér­dés, hogy előre kell men­nünk a falu szocialista át­építése útján, de hogyan’ Ml abból indulunk ki, bogy a kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó pa­rasztság ügyét, helyes volt. E potti'td kának nagy eredmé­nye, hogy az ellenforradalmi támadás időszakában, amikor különösen kiéleződött az osz­tályharc nálunk, kitűnt, hogy Magyarországon a paraszt­ság nem a burzsoázia, ha­nem a munkásosztály szö­vetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kísérletével szemben mind a termelőszö­vetkezeti, mind az egyéni pa­rasztság a népi hatalom ol­dalán sorakozott fel, a mun­kás-paraszt szövetség meg­erősödött. (Taps). Mi azt gon­doljuk, hogy parasztpoliti­kánkban semmi szín alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadott fő hibát a jobbra-balra kanyargás: így véljük, hogy a falu szo­cialista átalakításán min­den nap munkálkodni kell. Ennek érdekében igénybe kell venni a termelőszövet' kezztek munkájának fejlesz­téséi, a példamutatás ersjét, a felvilágosító szót is. Ugyan­akkor kitartunk am illett, hogy a szocializmus legjobb és és a valóságban leggyor­sabb útja a meggyőzésen alapuló türelmes vezetés. A mi politikáink lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy az egyénileg dolgozó paraszt boldoguljon, a termelőszövet­kezeti paraszt pedig még jobban boldoguljon. És ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a termelőszövetke­zet felé. Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasz­tok Iá óköre mindjobban ki- szé’esedik és többségük látó­határa mielőbb saját udvará­nak határain túl az ország, a hara horizontjáig szélese­dik ki. Kádár János ezután megem­lítette, hogy sok kérdés sür-t geti a mezőgazdaságban a - nagyüzemi gazdálkodás tér- ♦ hódítását. Ha például a ma-j gyár népgazdaságot a maga* •i.iiuK állítani, no- i vélni kell az ország kivi te- • tét. A kivitel azonban nem * állhat örökké csak ipari ter-J mátokból. 1938-ban Magyar- J ország 430 000 tonna búzát i exportált. Ezzel szemben a? múlt .évben búzát hoztunk • be az országba. 1938-ban 641 ezer tonna rozsot szállított ki; Magyarország a világpiacra, ; a múlt évban rozsot ugyan; nem hoztunk be, de nem isi szállítottunk ki egy kilói; sem. 1938-ban 11 000 tonna J árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgazdasági termelésünk bár viszonylag elmaradott, de azért az 1938-asnak fe­lette áll. Ezt az is bizonyít­ja. hogy a holdankéntl ter­mésátlag az 1931—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950—57-es évek átlagá­ban búzánál héttized má­zsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával, a kukoricánál 2.3 mázsával magasabb. A múlt viszonylag magas me­zőgazdasági exportja a népi demokrácia viszonyai között elsősorban azért hiányzik, mert a lakosság, a lakossá­gon belül pedig a falusi la­kosság fogyasztása lényege­sen nagyobb mértékben nö­vekedett, mint az egy hold­ra eső termés. Szerintünk önmagában a fogyasztás nö­vekedése helyes is, jó is. Az ország mezőgazdasági exportját nem olyan úton kell növelni, hogy a magyar dolgozók, munkások és pa­rasztok egyenek kevesebbet, hanem olyan úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gaz­dálkodás felépítése utján és termeljünk a mezőgazda­ságban is modern eszközök­kel többet, jobban és ol­csóbban. Például a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Cseh­szlovák Köztársaság haladot­tabb mezőgazdasági kultúrá­jának eredményeképpen a a holdankénti átlagos hozam az összes fő-terményekből minitegy 50 százalékkal ma­gasabb, mint nálunk. Ez a fejlődés útja, ehhez pártunk és kormányunk, az egyéni parasztsággal egyetértésben, kéz- a kézben el akar jutni. A továbbiakban a kormány különböző, a kispolgárokat, a kisiparosokat és a kiske­reskedőket érintő intézkedé­seiről szólott, s beszámolt a kormány külpolitikai téren végzett munkájáról. Részle­tesen beszélt a Nagy Októ­beri Szociáista Forradalom 40. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről, amelyen ma­gyar párt- és kormánykül­döttség vett részt, továbbá különböző kormány és par­lamenti küldöttségek látoga­tásairól. amelyek tovább erősítették és mélyítették barátságun­kat a Szovjetunióhoz és a népi demokratikus orszá­gokhoz. Kiemelte a múlt évben Moszkvában lezajlott tárgya­lásokat, ahol tizenkét szocia­lista ország és hatvannégy ország kommunista és mun­káspártjai tanácskoztak, s amelynek nyilatkozataival a magyar nép mélységesen egyetért. Az ENSZ-szel kap­csolatban a következőket mondotta: — A magyar kormány a néptömegek aktiv helyeslésé­vel és támogatásával hatá­rozottan visszautasított min­den kísérletet, amely az ENSZ szerveinek alapokmány ellenes kihasználásával a Ma­gyar Népköztársaság bel- ügyeibe akart beleszólni. Kádár János ezután hang­súlyozta. hogy népünk döntő többsége szilárdan áll pártunk és kormányunk mellett, s he­lyesli és támogatja kül- és belpolitikánkat. Erről tanúskodik között az is. hopv például a múlt év augusztus 20-án tar­tott gyűléseken másfélmillió ember vett részt. A közel­múltban lezajlott szakszerve­zeti kongresszuson a küldöt­tek egymillió szervezett mun­kás nevében jelentették ki. hogy helyeslik és támogatják a kormány irányvonalát. Ilyen értelemben nyilatkoztak a pa­pok budapesti békegyülésé- nek résztvevői is. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány politikai irányvonala nemcsak és nem kizárólag a párt köz­ponti bizottságának irány­vonala, hanem irányvonala ez a párt által összefogott és vezetett Hazafias Nép­front mozgalomnak is, a szakszervezeteknek is, az ifjúsági és női dolgozó tö­megeknek Is. A Minisztertanács elnöke beszéde befejező részében ja­vasolta, hogy Kállai Gyűlt, művelődésügyi minisztert és őt az országgyűlés mentse fel a nagy elfoglaltságot jelentő kormányfunkcióból, hogy a párt központi bizottsága tit­káraiként hatékonyabban tudjanak dolgozni. Ugyanak­kor államminiszteri funkció­ban továbbra is közvetlenül kívánnak segíteni a kormány­zati munka politikai vezeté­sében. A miniszterelnöki tisztségre javasolta Münnich Ferencet, a miniszterelnök el­ső helyettesének tisztségére Apró Antalt javasolta, a mű­velődésügyi miniszter tisztsé­gére pedig Benke Valériát javasolta. • Kádár János viharos taps­sal fogadott beszámolója után Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke az ülést bezár­ta. Az országgyűlés január 28-án, délelőtt tíz órakor foly­tatja munkáját. (MTI). Közlemény Az MSZMP Megyei Bizott­ság ágit. prop. osztálya közül, hogy január 31-én, pénteken délelőtt 9 órai kezdettel a Megyei Pártbizottság kásta- nács termében a politikai gazdaságtan első évfolyam konzultánsai részére tanács­kozást tart. Február 1-én, szombaton délelőtt .9 órai kezdettel ugyancsak a Megyei Párt- bizottság kistanács termében a filozófia első évfolyam konzultánsai részére lesz ta­nácskozás. Ezúton is felkérik az elv­társakat, hogy a tanácskozá­son pontosan jelenjenek meg. ( Helyreigazítás A vasárnapi lapszámunk­ban közöttük a megyei Ha- í zafias Népiront Bizottság | Elnökségének névsorát, — amelyből sajnálatos tévedés folytán az elnökhelyette­sek nevei közül kimaradt * Hegedűs Lajos főmérnök többek “eve, akit szintén egyhan­gúlag megválasztottak. ÍGY IGAZ KlMMiiNiSfA lEMílÉX SZOLNOKON F iatál volt, mindössze 31 éves. A halál hív tetem ragadta el közülünk. Fiatalon, íért- kora delén kellett abbahagynia munkáját. Jakab Illés százados elvtárs, egyszerű parasz szülők gyermeke, csak a felszabadulás után tudta meg, hogy mit jelent ez a szó: ember. 1947-től a párt tagja, következetesen harcolt, a párt politikájának ér- vényrejuttatásáért. A párt hívó szavára öltötte ma­gára áz egyenruhát és választotta élethivatásul a tiszti pályát. Mint tisztet és parancsnokot elöljárói, munkatársai, katonái szerették. Az ellenforradalom idején mint bátor harcos, a pánt katonájához híven állt helyt. Szombaton délelőtt ott feküdt a vörös brokáttal díszített ra var álon mozdulatlan, némán. A gyászoló szülők, feleség, rokonok, katonák, barátok fejet hajt­va jöttek el a végtisztességet megadni. A parancsnokság nevében Nemes elvtárs, az alakulat politikai helyettese búcsúztatta Jakab Illés elvtársat A megásott sírig közvetlen ba­rátai vitték vállon a koporsót. A sírnál a Magyar Szocialista Munkáspárt Me­gyei Bizottsága nevében Fodor elvtárs mondott be­szédet. Közvetlen barátai nevében Németh százados elvtárs búcsúzott el az igaz baráttól és elvtárstól. A díszlövés, a Himnusz és az Intemacionálé után a rögös, kemény fagyos föld dübörögve hullt a kopor­sóra. A vörös szalagos koszorúk befedték ® sírt, melyben egy igaz kommunista pihen hírek a nagyvilágból Ady-tanulmány az Ino- sztrannaja Litycratura című folyóiratban Az Inosztrannaja Lityera- tura (Külföldi irodalom) cí­mű folyóirat januári száma most „Ady Endre velünk van’* címmel nagy terjedelmű cikket közöl. A cikk szerzője O. Rcsszijanov, fiatal iro­dalomtörténész, Ady mun­kásságának jó ismerője, aki a nagy költőről írja kandi­dátusi disszertációját/ A folyóirat Ady több pub­licisztikai írását is közli: A „Kié legyen Budapest? ’, a „Történelmi pellagra”, a „Le­gyen világosság!“ és a „La Barre- Dózsa György” című cikkeket. Cseh és szlovák írók művei magyar fordítás­ban A Szlovkiai Magyar Könyvkiadás idei tervében számos cseh és szlovák mű magyar kiadása szerepel. így a többi között megjelennek Jan Neruda, cseh klasszikus költő válogatott versei, kö­zöttük a magyar szabadság- harc által sugallmazott mű­vei is. Kiadják Egon Erwm Kisch „Prágai pitaval ’ című könyvét, Vojtech Mihalik mai szlovák költő verseit, Andrej Plávka szlovák író novelláit, Hanzelka és Zik- mund amerikai útirajzait s a szlovákiai magyar írók és költők több művét. Magyar művészek hang­versenyei Csehszlovákiá­ban Lehel György, a Magyar Rádió karnagya január 30- án és 31-én Brnoban vezény­li az ottani állami filharmo­nikus zenekart. Wehner Ti­bor zongoraművész legutób­bi sikeres pozsonyi és prágai szereplése után január 27-én Kassán, majd 29-én ismét Prágában hangversenyezett, Békeértekezlet Prágában Egész Csehszlovákiában folytak az előkészületek a január 27-én Prágáiban ösz- szeülő országos békeártekez- letre. Az üzemek, hivatalok, falvak dolgozói békegyűlése- ken választották meg küldöt­teiket. A plzeni Lenin-mű- vek Elektro.echnikai Gyárá­nak munkásai békegyülésük­ről levelet intéztek az oszt­rák, olasz, belga, holland, angol és svéd testvérüzemek dolgozóihoz. Ebben felszólít­ják őket. hogy minden ere­jükkel harcoljanak az impe­rialisták háborús tervei el­len. Tovább épül a Lenin­hegyi egyetem A moszkvai egyetem mán» is „kinőtte” a Lenin-hegyi 27 emeletes felhőkarcoló épületet, amelyben pedig mintegy hatezer egyetemista számára van hely. Az egye­tem több kara eddig a váró« központjában, a Kreml kö­zelében működött Most eze» két a karokat is áttelepítik a Lenin-hegyre. Az egyetem magas épületének szomszéd­ságában idén kezdik meg két tanulmányi épület továbbá egy könyvtár, több diákszál­ló & étterem építését. — A könyvtárban több mint öt­millió kötet könyvre!* lesz helye. A tanulmányi épüle­tekben számos laboratóriu­mot. tantermet tanulószobát továbbá néprajzi, régészeti és művészettörténeti múzeu­mot rendeznek be. A diák­szállókban hatezer egyetemi hallgató számára lesz hely. Több év óta tart a Föld­közi tenger legnagyobb szi­getén (9.300 km2) Cipruson a görög hazafiak ellenállási mozgalma,' melynek célja Ciprusnak Görögországhoz való csatlakozása. Az EOKA (ellenállási szervezet) tovább­folytatja kis?bb-nagyobb raj­taütésszerű támadásait a brit katonaság és rendőrség ellen. A szigeten bombák robban­nak, tűnte esek és sztrájkok folynak. A helyzet megoldá­sát bonyolítja az a tény is, hogy Törökország Ciprus fel­osztását követeli azon a jo­gon, hogy mintegy 125 ezer török él a szigeten, azaz a lakosság közel egynegyed A ciprusi kérdé3 miatt az ag­resszív NATO-lömb három tagja, Görögország, Törökor­szág és Anglia között ért­hetően nem a legbarátságo­sabb a kapcsolat, Ciprus bir­toklása a brit bíród alom szá­mára katonai é3 politikai je­lentőséggel bir. — A sziget stra égiai jelentőségét bizo­nyítja, hogy Episkopi köz­ségben székel a brit légierők Közép Keleti Főparancsnok­sága. A sziget Közép-Keleti térségében va’ó jelentősége megmutatkozott az izraeli­egyiptomi háború során, mert amint ismeretes, a .Cipruson összevont angol és francié egységekkel indítottak tá­madást Egyiptom ellen. Cip­rus szigete fontos összekötő kapocs Nagy-Britannia és a különböző más Közép-Keleti támaszpontok tozöt. Természetesen nem hagy­hatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a sziget mintegr ugródeszkául szolgálhat a népi demokratikus ország'k és a Szovjetunió déli terüe- teinek esetleges megtámsté- sánál. A brit imperialisták szá­mítanak azon politikai é er­kölcsi tényezőre is, hó/ ha Ciprus szigetén az angc zászlót levonják, ez maga után vonhatja a továbi Kö zép-Keleti aftgol támázpton- tok helyzetének megyengü- lósét. Mindezek mellett11®111 el­hanyagolható Ciprs gazda­sági jelentősége sm- — A különböző déliyümölcsök mellett ugyanis s kapitalista világ pirít termejséne!: több mint 10 száza'őát szolgál­tatják a sziget >ányáí Jelmagyarázat 1. Brit légieök tozép-ke* lett parancsmksága 2. Több mftt 20 százalék török lakosságú triilek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents