Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
Ä termelőszövetkezeti gazdálkodásé a jövő Varrnak, akik azt állítják, hogy a nagy határfal, s abban jelentős szőlő- és gyű mölcsössel bíró Jászberény városban kevés lehetőség van a tsz fejlesztésre. Ezeknek az embereknek nincsen igazuk, mért a város. szövetkezetei, termelőszövetkezeti csoportjai egészségesen fejlődnek -—'mondja tájékoztatója kezdetén Beszteri Mihály elvtáns, országgyűlési képviselő. — Az állami gazdasággá együtt a város, szántóföldjének 22 százalékán van jelenleg nagyüzemi, Szövetkezeti gazdálkodás. A Petőfi Tsz-ben űj szakember van, s á tsz-elnök, meg az agronómus jól össze tud dolgozni. A tsz-íagság tervszerűen fejleszti a gazdaságot. Most jól tejelő anyáktól származó tenyészüsző- ket vásárolnak. A sertésállományt is fejlesztik. Takar- mánykészleteik kitartanak újig. Pénzügyi nehézségeiket ebben az esztendőben szintén megoldják. Aliik most együtt vannak a szövetkezetben, foggal-körömmel harcolnak azért, hogy erős gazdasággá fejlesszék a tsz-t és bebizonyítsák a szövetkezés fölényét. Aki ide belép, nem jár rosszul. A Március IS Tsz-ben tavaly az egyes vezetők közötti vita okozott bizonyos visszaesést. E vitákat most megszüntettük, A tsz jó adottságokkal rendelkezik területileg és gazdaságilag a fejlesztésre. Rövidesen a szakmai segítséget is megkapják, s altkor még kedvezőbb lesz a szövetkezet fejlődése. Eddig ugyanis nem volt agronómu- sa a tsz-nek. A legjobb jászberényi szövetkézét a Kossuth Tsz. Itt dicséretesen alakul az állat tenyésztés és a kertészet. Jé összetételű a tagság, $ ide mindig van belépő, A tsz- elnök és az agronómus igen csavaros eszű ember. A tsz- tagság összefogásával nagyon sok hasznos dolgot megvalósítottak 1949 óta. Mindhárom tsz-ben mód van arra, hogy a gazdálkodás megszilárdításával egyidejűleg a tagok tóm« is növekedjék. A városi tanács min den segítséget megad ahhoz, hogy minél több egyéni gazda győződjön meg a szövetkezés helyességéről. Az alacsonyabb típusé társulásokban, termelő sziaikcso portokban is megvan a fejlődés minden lehetősége. A város tszcsni igen életképesek alapszabály szerint működnek és évről évre növekszik közös tevékenységűk. Legjobban megnyilvánul ez, az Arany Kalász Tszos-ben, Van két szakcsoport, melynek tagjai főleg szőlőtermelésre társultaik. Az egyik már évek óta működik, s több mint hetven tagja van. Itt jól megszervezték a közös beszerzést, közös értékesítést, jó minőségű boraik vannak. Nemcsak gazdaságilag, hanem létszámban is erősödött ez a szakcsoport. A másik az úgynevezett „Kadarka” szőlőtermelő szakcsoport tagjai főként szőlővessző gyök-e- reztetésre társultak. Ezek még kevesen vannak, de megfelelő segítséggel ez a társulás is tovább erősödhet gazdaságilag és taglétszám is. Egyszóval városunkban járható út a tsz-fejlesztés, s a végrehajtó bizottság azon munkálkodik, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorai év végéig e1 érj ék az ellenforradalom előtti szintet Azóta is állandóan wi érdeklődő, Mégiscsalk termelőszövetkezet lett a jásziványi Üj Üt, mert ezt a módot látják legalkalmasabbnak a társulásra. A többi jásziványi egyéni gazda számára is a szövetkezés hozza majd a felemelkedést. Habán Lászlóók már megtették az első lépést. S ehhez csak annyit fűzhetünk,: dicséretes az elhatározás, sok sildért a további munkához. ; — ka — Helytá l a munkában RACZ ISTVÁN elvtáre, a Mezőtúri Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának tehenésze több mint öt esztendeje dolgozik igen jó eredménnyel munkahelyén. Négy forinttal több Jövedelem futna egy munkaegységre, ba Igen, így van. Négy forinttal több jövedelem lenne a munkaegységre járó részesedés 1958-ban, ha a törökszentmiklósi Dózsa Termelőszövetkezetben a természetbeni járandóságot felére csökkentenék és több készpénzt osztanának. Kicsit furcsán hangzik, de ez a valóság. Érdemes megnézni, miből ered ez. A termelőszövetkezeit elkészítette az idei gazdasági tervet 1225 kát. hold földre, 174 tagra. A terv rubrikáit annak rendje-módja szerint kitöltötték. Ezek között találhatunk olyant, hogy a múlt évi 120 kát. hold istáEótrá- ii gyázott terület helyett most ’ 218 kát. holdat terveznek. — Meghatározták, miből menynyit vetnek, milyen termés- eredményeket akarnak elérni és így tovább. Mindezek után sor került arra, hogy mennyi jövedelmet oszthatnak ki. A múlt évben egy munkaegység értéke több mint 44 forint volt. Ezzel szemben az idén 36—37 forint között lesz a munkaegység-részesedés. Ebből termé- sastbeni osztásra 27 forint értéket terveztek, készpénzre csak 9 forintot. Itt van a baj. A sdk természetbeni osztás lényegesem megemeli a jövedelemadót, íme, iftt egy-két példa. A szövetkezetben minden család megkapja az 1 kát. hold háztáji földet, amin kukoricát termel. Ennek ellenére a terv szerint 3 kg. 30 dkg. kukoricát akarnak természetben kiosztani. Ha a kukoricát ■ss közösen adnák el, 11.000 forinttal csökkenne a jövedelemadó. Vagy nézzük a cukorkiosztást. Egy dolgozóra a tervezett munkaegység szerint 142 kg. cukor esik. Egy ember évi átlagos cukorfogyasztása 20—25 kg. között van. Ha ennek a tűkor* mennyiségnek csak a felét adnák természetben, a másik felét készpénzben, 5500 forinttal kevesebb jövedelem- adót kellene fizetni a cukor után. — A cukrot a piacon, vagy a földművesszövetke* zetben úgyis éladják. £a miért töltsék piacolással az időt a tsz-tagok, amikor a felvásárló szervek egy tételben átveszik a tszt-től a szükségleten felüli terményeket, termékeket és tisztességes árat fizetnek érte. lehetne még több példái is felsorolni, de úgy gondolom, ez éppen elég arra, hogy megvitassák a termelő- szövetkezetben a terrnészsai- báni osztás mennyiségét. — Nem arról van itt szó, hogy ne osszanak természetben. Kenyérgabonából, cukorból és a többi fontos termékből adják ki természetben, amennyi a családnak szükséges. — De mindig tartsák szem előtt, hogyha több árut adnak el az államnak, akkor több támogatást is kapnak. A törökszentmiklóKi Dózsa Termelősaövetkezet csak egy példa. A megyében nagyon sok ilyen helyet lehet találni Azt javasoljuk: gondolkodjanak és. számoljanak. — vk — Nehéz az indulás.. As új év eyy napion az Aoritógénevárban Mégis csak termelőszövetkezet lett p“ Előbb ügy volt. hogy szakcsoportot alakítunk és cukorrépatermelósre társulunk — kezdi a beszélget ést Habán László, a jásziványi Uj Üt Tsz előkészítő bizottságának elnöke. Mikor e sorok napvilágot látnak, az új íöz már megalakult. Mikora múlt héten kedden az öttagú előkészítő bizottság aláírta a belépési nyilatkozatot, volt, aki feltette a kérdést: tulajdonképpen miért is szövetkezünk? Erre röviden csak annyi lehet a válasz: mert ennek van értelme. Mi, akik így együtt vagyunk, mándany- nyian haszonbérelt földön i gazdálkodunk. Egyikünknek sincs meg a lehetősége arra, hogy igásállatok és egyéb eszközök hiányában földjét megfelelően művelje. A rendszeres istálllótrágyázásra sincs mód. Hogyan tudnánk akkor többet kihozni a földből, amikor ezek az alapvető feltételek hiányoznak? így csak küszködni lehet, nem gazdálkodni Ügy gondoltuk, ha szövetkezünk, akkor mindjárt lesz erőnk arra, hogy igénybevegyük a gépállomás gépeit, — IjCSz közös állattenyésztés, s ebből eredően elegendő -j táilótrágya. Már ebben az é Laczkó Tibor, a kultűrház igazgatója megtalálta a módját annak, hogy a téli esték hasznosakká is, szórakoztatókká is váljanak a parasztság számára. A pedagógusokkal karöltve ismeretterjesztő előadás-sorozatot indított, — melyben szó Van állategészségügyi. belterjes mezőgazda- sági, szöllő- és gyümölcstermesztési kérdésekről. Más előadások irgdalonunal, zenével, színházzal, technikával foglalkoznak. Tervbe vették politikai tájékoztatók és rendeletismertetések megtartását is. Az előadások, melyek színvonalát diafilm-vetítés emeli — minden péntekesen este hat órakor kezdődnek. Cseh László A NAPOKBAN! a Jás>> herényi Aprítógépgyárban járva a szerelőcsarnokban találkoztam az üzem igazgatójával Éppen a napi szemléjét tartotta. — Súlyos hiányosságokat fedeztem fel — mondja Gróf elvtárs — s ha gyorsan nem-, változtatunk rajta, a baj tovább terjed. Fennáll a veszély, hogy munka hiányában több munkást át kell helyezni más üzemhez, azért, mert műszaki vezetésünk — állítom — nem körültekintő a portáján. — Tessék, ott van egy sűrűn előforduló példa, hogy munka helyett több ember is beszélget — mutat egy irányba. — Figyelje meg, ha engem észrevesznek, a semmit tevést lázas munkának mutatják. Nem ritka jelenség ez mostanában. Persze ezért a lógásért nem teli esen a munkást terheli a felelősség, hanem minket, vezetőket is. KÜLÖNÖSEN! nehéz az átállás az év első hónapjában, pedig már okulhattunk volna, mert nem először csináljuk. Mint egyedi gépeket gyártó üzem, sok megrendelésünk új, eltérő a múltévi töl. Nehe zíti a munkánkat is. Itt van nak a verőcsapos és egyéb őrlőmalmok, különféle hen gerművek. Ugyancsak most kezdjük a Lengyelországnak készülő piritciderft telep gépeinek gyártását és folyamatos szállítását. Erre még tavaly szerződtünk. — Munkánkat megnehezíti, hogy az anyag késik. Etet a késést nem is tudjuk áthidalni, mert az új gépekhez a raktárainkban nincs tartalék- altoatrész. — Az sem nittfca eset, hogy a beérkezett alkatrész, anyag nagyrésze selejtes, mint az, •uni a soroksári vasöntőből érkezett. AZ ÜZEMEN I belül is van baj, méghozzá a hegesztett munkák minőségénél. Ezért hívtam össze délben az üzem hegesztő szakmunkásait. Nem engedhető meg az, hogy hegesztő szakmunkások a rossz szervezés, miatt, le mezscrja reszelé sei foglalkoznak. Ráadásul a vibrátorok hegesztésének minősége annyira rossz, hogy az igényes külföldi megrendelőnek meg sem merném mutatni No, de gyerünk, beszélíünk ve1 ük, mit mondanak ők? EBED UTÁN | a tanácsteremben már ott voltak a he gesz*ők, a művezető és a meós. Mikor az igazgatóval benyitottunk, rögtön megindult a beszélgetés. A hegesztők hivatkoztak a? ■lektróda minőségére és ennek tulajdonították a rossz varratokat. Azt mondták zért is csiszolják le a vibrátorokról a hegesztett felületet. Pedig tudják, hogy ez ellentétben áü a technológia’- utasítással. Mindezeket a műszaki vezető és a meóg is elnézi a he’yszíren. — A vállalat jelenleg nem áll abban a helyzetben — nem is volna erkölcsös — mondja az igazgató —, hogy rossz minőségű munkáért 8.25 forintos órabért fizessünk. De ugyancsak nem áll módunkban hasonló órabérrel fizetni a lógásokért AZ SEM | egészséges, hegy állandóan könyörögjünk, mert ezidáig ezt csináltuk. De most mér gondolkozzanak el a munkálok is Erezzenek ők is felelősséget, mert ha nem, így kénytelenek leszünk a belföldi exportmunikánkhoz megfelelő munkaerőt foglalkoztatni Azt látni kell minden munkásnak — mondja Gróf elv- táirs —, hogy ha res-z a termelt árunk minősége, az üzem nem kap megrendelést. De az is felháborító, hogy a műszaki vezetők, akik minden percben ott étnek az üzem dolgozói között, nem veszik észre, hogy a darábo ’óban munkaerőhiány van, a hegesztőknél pedig munka- hiány. MINDEN | íekiismeretfurdalás nélkül elmennek a műszaki vezetők a fúrógép mel lett. Figyelmen kívül hagyják azt a körülményt, hogv egy ember a fúrógépen dolgozik, a másik pedig . szuge- rálja”, hátha jobban megy. —■ Az elvtársak bebizonyították már azt, hogy tudnak hegeszteni. A minőségromlásnak nem az e’ektróda nem is a norma az oka, hanem — ismerjék el — a mun kához való rossz viszony Éren pedig csak maguknak kell változtatni. — Fel kell tennem a kér dóst úgy is, hogy milyen megTermelősxövetkezeti tagok írják Tsz»szervezési bizottság alakult Tiszafüreden A Megyei Tanács VB kezdeményezésére a Tiszafüredi Járási Tanács és Járás? Párt- bizottság közösen aktívaértekezletet tartott. Ezen értékelték a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének eredményeit, hittóit. Az előadást Ferenczi Vendel, a járási tanács vb elnökhelyettese tartotta. A párt agrártéziseinek szellemében rámutatott a több, jobb, olcsóbb termelési mód — tehát: a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeire.. Az aktívaértekezlet, bizottságot hozott létre, mely a tsz-szervezés munkáját irányítja. A jövőben fokozottan ismertetik a párt és a kormány határozatait, rendeletéit, melyeit a szövetkezeti parasztság jövedelmét és kulturális életszínvonalát biztosítják. Ezek között is kiemelkedő jelentőségű a tsz-tagok nyugdíjáról szóló rendelet. A résztvevők hangsúlyozták a szektáns nézetek felszámolásának fontosságát. — Ezek egyike abban nyilvánul meg, hogy több tsz elzárkózik a korosabb jelentkezők felvétele elől; holott az idősebbek jelenléte nemcsak a tsz tekintélyét emeli, de a munkaexőszükséglet biztosításához is hozzájárul. 1958. január 1-től kezdve a tiszafüredi járásban 38 dolgozó paraszt, összesen 36 kh földterülettel lépett a közös gazdálkodás útjára. H. M. Egyéves a iiszarferzsi Szabadsíg Tsz Az ellenforradalom előtt jól működő tsz-t a zűrzavaros napok tönkretették;. — vagyis részint szétosztották, részint széthordták. 1957. február havában újjáalakult a Szabadság Tsz. Komoly nehézségekkel kellett megküzdenie az ismét munkához látó tagságnak. — Az erős elhatározást követő megfeszített munka Arán elérte, hogy ismét a szükséges eszközök birtokosa legyen. A megpróbáltatásokat eredmények követték: munkaegységenként 34.48 Ft-t kaptak a tagok. A régi állatállomány mennyiségét már elérték. 12 lova, 7 csikója, összesen 47 szarvasmarhája van a tsz- nek. Ezeket őszre hetvenre akarják szaporítani. 30 anyakocából és 65 süldőből tizet nyugvással küldjék én hegesztőt a külföldön felszerelendő gépeinkhez, amikor tudom, mennyire nem megfelelő a munkájuk. NEM LEHET [ ^ le2s^ ni a napot, van megoldandó feladat, s az igazgató folytatja az irodájában. Két technikus várja, akik jelenleg fizikai munkán dol goznak és szeretnének minél előbb a műszaki vezetésben helyt kapni. Igaz, öten vannak, s közülük már egy fe’került.de ők ketten türelmetlenek és ha nem oldódik meg javukra a kérdés — mondták — elmennek az üzemből. Az igazgató őszintén beszél: — Jelenleg nem áü3 módomban az iskolázottságnak megfelelő beosztást adni, mert nincs üresedés. Különben az elvtársaknak a fizikai .nkájuknál is van javítani valójuk. —- önök csak aíkfkar lesznek jő vezetők — mondja Gróf elvtárs, Iia elméleti tudásukhoz megszerzik a megölelő gyakorlati ismereteket is. Higgyék el, többet tudnak úgy adni. De menjünk tovább, ige«, az anyagkésésre 9» találni megoldást. — TÁLÁN | nem megf*» lelő a fizetés? — kérdi az Igazgató a beszerző csoport dolgozóitól, amikor az elmaradás okát keresd. Erre nincs panasz. S hogy mégis rósz- szül megy a munka, annak az az oka, hogy a beszerzők nem elég alapossággal és következetességgel látják el feladatukat. Az anyagbeszerzés ma azt követeli, ha valahol megígérték _ az anyag szállítását, azt tovább is sarkalni keik Mindaddig szükséges ez, amíg az anyag meg nem érkezett. *EM lehet I jö be^ö az, alá az ígéret után várja a sült ga'ambot. Azt még az atomvűágban sem tudják megtanítani szállni. És önök is felelősek azért, hogy egyes munka területeken a munkások anyaghiány következtében állnak. Felesleges volna erről sokat beszélni, mert itt csak a cselekedet segít. l°v zaj’áik egy nap a Jászberényi Am-ífógé"vyárban az új év első hónapjában. . — ob — anyaKOcana.iC nsgyucitv ííivö, a többit augusztusban hízóba fogják. További 23 szerződött hízó áprilisban kerül átadásra. A tsz 290 anyajuha a közeljövőben megellik. A Szabadság Tsz-nek van már saját gépkocsija; a tagság nem sokára szeretne megvásárolni egy Zetort pótkocsival, továbbá —■ valamennyit saját erőből! — darálót, szalagfűrészt, s néhány kisebb mezőgazdasági géptt. Az elmúlt esztendőben 400 férőhelyes juhhodályt építettek; jelenleg a kultúrterem átplabít’sa folyik Erre a célra 220 ezer forintot nyoztak elő. Csábi Ferenc Jászberényben Is 'árhatő út a tsz fejlesztése ben hMalunk sertést Később a szarvasmarhahízlalásra if rátérünk és nem kis tételben, hanem nagyobb meny- nyiségben visszük az árut a piacra, illetve az állami felvásárlóba! yre. Nem esett szó még a szövetkezet egyéb terveiről. Ez még korai lenne, hiszen ezt később vitatják meg. Elöljárónak csupán annyit, hogy az általuk művelt szántóföldeken kívül, mintegy 30 holdon — mélyet a községi tanács az állami tartalékföld- ből biztosít az új tsz számára — takarmánytiswnélés: akarnak folytatni. Ezzél ala- pozzák meg az állattenyésztés fejlesztését. — Habén László folytatja; — Nemrég voltak nálunk a járási pártbizottságtól, tanácstól Megígérték a támogatást a tenyészállatok beszerzésében, s egyéb eszközök biztosításában. A községi tanács vezetői is figyelemmel kísérik munkánkat és segítenek, ha valamiben elakadunk. Már pem Sím, hanem tízen vagyunk. Járvás Istvánná, Mihályi F erencné és családja már az előkészítő bizottság alakuló gyűlése óta jelentkezett közénk. Aláírták a belépési nyilatkozatot. — 'A napokban két vezetővel beszélget- s tünk arról, milyen je- c lentőséget tulajdoni- 1 tanak a termelőerő- l vetkezeti gazdálkodás d fejlesztésének és hogy r működésük területén } van-e erre lehetőség? t Beszteri Mihály ormággyűlésl képviselő, t jászberényi Városi Tanács VB elnökhe- yettese az egyik kér- lezett. Alapos ismerője a mezőgazdaság helyzetének. A iszapok, egyéni gazdák tőrében tiszteiét öre- 1 Mindig szívesen ogadják tanácsait, avaslataít. A másik vezető Hátán László, a jász- vényi Űj Út Tsz előkészítő bizottságának elnöke, ö mindössze pár napja tölti be ez> a tisztséget, de világosan látja, hogy községükben is a szövetkezés oldja meg a dolgozó parasztság többéves gondját. A gazdaság üzemi bizottsa- gának tagja, s mint ilyen,- szintén tevékeny munkát s végez. Négy esztendő ótá'tár■ sadalmi tűzoltó-parancsnok- t ként is működik, ő szervezte meg a gazdaságban a tűz■ I oltócsopertot. lanulnak a esépai parasztok
