Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 23. szám
VILAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJ it EK* SZOLJIOK MEG VEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG VEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 23. szám. ARA: 50 FILLÉR. Mai számunkból: A terme'őszövetkezeti aazdálkodásé a jövő! Nehéz as indul ft« ... ROSTOD ÉS CyRSJHO CIPRUS... Í958. Január 28. kedd. Az országgyűlés új ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozását MÁJUS a KLBZN... Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsinak elnöke, Kádár János, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dőlése hall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kisházi Ödön, Kossá István, Marosán György, dr. Miinnich Ferenc, Nagy J'zsefné, dr. Nezval Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Tráutman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páho'yokban helyé: foglalt Hao De-Cin, a Kínai Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Adam Willmann, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Ion Popescu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Rudolf Helmar, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Bato Karafíli, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Jovo Kapic Ic, a Jiígosz’áv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság rend kívüli és meghatalmazott nagykövete, J. I- Gromov, a Szovjetunió rendkívü’i és meg hatalmazott nagykövete, Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dasijn Adilbis, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd-el-Hamid Nafeh Zadé, az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere,' dr. Meir Tou- val Izrael állam rendikívüli követe és meghatalmazott minisztere, Fritz Hegg, Svájc rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Alexandre Sgourdös, a Görög Királyság ügyvivője. Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársa-c ság ideiglenes ügyvivője, Stig Rynell, a ’ Svéd Királyság ideig1 enes ügyvivője, jj Henri Quioe, a Francia Köztár-aság ideig-| lenes ügyvivője, valamint a diplomáciait, képviseletek számos tagja. ® Az ü’ést néhány perccel tizenegy óra * után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Minisztertanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv£ ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés 1957. december 21-én berekesztett ülésszaka óta hat törvényerejű rehdeletet al-, kötött. 1 Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismer-] tette a Minisztertanács beszámolóját Kádár elvtárs beizrde Nyolc hónappal ezelőtt számoltam be az országgyűlésnek a kormány munkájáról — kezdte beszédét Kádár János, a Minisztertanács elnöke. Beszámolóm lényege akkor az volt, hogy az ellenforradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköztársaság államát és függetlenségét — Most, amikor a kormány újabb nyolc hónapi tevékenységéről számolhatunk be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez képest a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjetovább erősödött. A továbbiakban a rend- fenntartó és az igazságügyi szerveink az elmúlt időszakban végzett eredményes munkájáról szólott Mint mondotta. a magyar rendőrségnek és bíróságnak mostanában elég nagyszámú rosszindulatú bírá'ója van. kisebb részt itthon, nagyobb részt Nyugaton. De még a lég- rosszindulat úbb kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet felhozni a magyar haté Ságokkal szemben, amelyben lírkit is ártatlanul, el nem k'j v e t e 11 bűncselekmény mntt vontak volna ség-e. A kormány továbbra is font« feladatának tekinti — mon«otta többek között —. hogy ibpirw. őrköd ión afelett: illetkes ailami bxcrveiim a jövő511 js minden eszközzel btfosítsák a törvényes rende és a törvényességet. A tovbbiakban elismerései szólt , gyorsan talpra áll* iá tárőrsé; tisztjeinek, tiszt- nelyettesteit és katonáinak példás, álözatkész helytállásáról, s arái. hogy néphadseregünk a núlt év második felére befejzte az ujjászer- vezés alapvfcó feladatai* és rátért a békeidőkben szokásos ngTnáiis tévé ken j*ségre Az drnült nyolc hónap alatt s<kat jaiuit az állam igazgatói szeriek, minisztériumok v főhatóságok, a ta- nácsappaáms é az áilam- igazgatásj szervik munkája is — foühtta Ezek a szervek a korábbinál lényegesen kisebb létszámmal végzik munkájukat. 1957-ben hatvanhatezer fővel csökkent a termelésben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen belül a központi államigazgatási szenek létszáma mintegy tizenhatezer fővel csökkent. Ezután utalt a kormány ál tál kezdeményezett törvé nyekre, törvényerőm rend® ’etekre, amelyek közül pél •iául az államigazgatási eljá *-ás általános szahálvair '■ szó’ó törvény i**rde i az el ■áró igazgatási szervek ás az ál1 am polgárok jogait, köte’e zet+ságeiit. A tudományos é "elsői»kta+ási tanács ’ét’-eho záráról Ír adott rendelet a különböző he'yeken f lyó tu dományas kutatás és képzés egységes irányítását szolgál ia. A kormányrendelettel létrehozott országos gvermek- és ifjúságvédelmi tanács az elhívott gyermekek kérdésnek megoldására hivatott. A népi ellenőrzésről szóló ‘örvény ál’ami rendszerünk *ovább: megsz'lárdít^sát és a gazdasági visszaélések leküz Nagy jelentőségű az üzem* tanácsokról kiadott törvényerejű rendelet Is, — amely egvebek között növel* az üzemek dolgozóinak társadalmi aktivitását. A mezőgazdasági temelőszö vetkezetek tagjainak kötele **ő nyugdíjbiztosítását beve *e*ő törvényerejű rendele komoly támaszt iel-nt a me Tógazdasági munkában mun ’-a képtelenné vált, elagot ■-■reg parasztembereknek ugyanakkor hasznos a tér melőszövetkezeü mozgalom fejlesztése szempontjából is. A továbbiakban eazdaoág* kérdésekről beszélt Az 1957- es év gazdasági munkáiéra vonatkozó plő’7oi'»c adatok — nce-To^asonlítya 19*5 adatai vaj — azt njptat'á*' bosv a* A*'omi inar term<*1Ase az »1 "ő necr>radAvben 84 a második, ban 101. a harmadikban 108 zaléka volt az 1955-ös év termelésének. Az állami Ipar egész termelése 1957-ben 2 százalékkal £ volt magasabb az 1955-ös ü évinél. Ennél valamivel na-r gyobb mértékben növeke- % dett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. — Mezőgazdasági terme ésben — mint ismeretes —] 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kö'élező ve'éste- ri let. Érmek követke tében a kenyérgabona vetésterülete' 10 százalékkal csökkent és' ugyanannyival növekedett ai akarmánynövények ve‘éste ’ ■hilete. Ez az elt olódás, mivé1 ’z állattenyésztés fel'dése és a be’te-je-s g’z-’á'kodá'1, 'rányába hat, nem egészség 'e’.en. } — 1957-ben a ke^y-'rgabo "■a 10 százalékkal kisebb ve ! 'ésterületen 5 százaikká nagyobb termést adott azt ’’ózó évinéL Kinn mínusz 10—12 fokot mutat a hőmérő, s a gyanútlan látogató nem is sejti, hogy a szolnoki Tüdőbeteggondozó Intézet folyosóján május van. Igen. Mini a képen Is látják kedves olvasóink, — nyílik az orgona. Stránszkl János főkertész jő munkáját licsérik a gyönyörű orgonafürtök. Egy tőn mintegy 75—80 virág van. s három ilyen tőt gondozott, s meglepett az eredménye. Stránszki elvtárs nem mai gyermek már a szakmában. 1913-ban vizsgázott, s jelenlegi munkahelyén is 1947 óta dolgozik. Kicsi üvegházában, melyet maga épített, — virágzik a gyöngyvirág, a japán birs és több más virág. Szeretettel bcszéj munkájáról. Mint mondotta, nagy szükség van az Iutnézetben a virágokra. A kellemes környezet is hozzájárul a gyógyulás*, hoz. Még nagyobb eredményeket tudna elérni, ha az egészségügyi osztály a nc- íéz körülmények között is, több pénzt adna a virágokra, azok gondozására. Bőven megtérülne az összeg, s ami fontos még kellemesebbé tudnák varázsolni a szén intézetet, a betegek szobáit, F. L. U\ tűmetfozS.sük&zeU oeí atakutt ő Vtt? Q Az kissé J a t Tegnau ama ki a Karcagi Tanács Végrehajtó Bizottsága a működési engedélyt a most alakult Május 1. termelőszövetkezeti csoportnak. Ezzel együtt Karcagon 14 tszcs, a megyében ped.g 139 termelőszövetkezeti csoport működik. Az új csoport 36 taggal 288 kh földön alakult. Az alakulási jegyzőkönyvet ennyien írták alá, de mint már újabban értesültünk, a taglétszám 50-re szaporodott. kodást folytattak. Ez furcsán hangzik, de ez a helyzet. Karcagon is, mint az országban mindenütt az ellenforrada'om megzavarta az embereket. Itt is sokan kilép .ek és cgyrészük még mindig nem ta’álta meg a közösbe vezető utat. Az új csoport tagjai a volt Apri is 4. Tsz-ből léptek ki. Földjeiket egymás mellett kapták ki. így most nem lesz gondjuk arra, hogyan kezdjék el A csoport új, de a tagok már 5—6 éve közös gazdái- 1 a közös gazdálkodást. Igaz, a közös gazdálkodás alacsony a ob típusát választották, de máris többen hangoztatják, hogy nem volna-e jobb a fejlettebb formára térni. Addig is, míg a vitát el-* döntik, kívánunk munkájukhoz sok sikert, és üdvözöljük okét, mint az 1958-as év Szolnok megye első termelőszövetkezeti csoportját. A Karcagi Városi Tanács VB pedig arról biztosítja őket, bogy nem lesznek mostoha gyermekei. — vágási — Az egy holdra esó átlag- eredmény az összes fő terményekből — mint búza rozs, őszi árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, — külön-külön is magasabb volt az előző évi termésátlagnál. Az 1957-es mezőgazdasági terméseredménye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ős eredményeit Is meghaladta va- lamiveL A fő gabonaterményekből a ’egjobb eredményt az állam1 gazdaságok ér ők el, ame’yek holdanként búzából 3,9 má sával, rozsban 2 5 mázsával őszi árpában 1,9 mázsává' :obb átlageredmény' értek el mint az egyéni parasztgazda vágok. Az állami gazdaságo'- után a termelőszövetkezete1' érték el a legjobb termését- 'agot, amelyek holdanként búzában 2,1, rozsban 1,8, ősz5 árpában 0.9. zabban 1 mázsa vaj nagyo-bb átlagtermést ér fek el, mint az egyéni pa a -»tga zd as á »ok. Külön ke1! vró’nom a me 'ögg.zda'vSgi fe1 vásár’ás errd •"énveiről. NviPan megtöri tóm. I»n komolv ké*-Jásóén merült fe’ e»- évvé1 ez^őtt az ország kenyérellátásának dönteni, hogy áttérjünk e a begyűjtési rendszerről a sza had felvásárlás rendszerire Mi, bízva parasztságunkban a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk Most arról számolhatok be, bogy a szabad felvásárlás] rendszer bevált, z 1957-es évben ugyan a to ás és a baromfifeivásárlás akadozott, de ettől eltekintve a naptári evre előirányzót íelvásárlási tervet egyetlen úgynevezett admini ztratív intézkedés nélkül túlte’jesí ettük. A kormány fejvásá rolt 855 ezer tonna búzát 200 ezer to. rozsot. 175 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna árpát, 297 ezer tonna vágómarhát és 208 ezer tonna vágó •értést a szabad cikkekből A felvásárlás egyes terményekből még folyik, de az 1957-e naptári évet tekintve a felvá 'árolf men-vrég 10 s-’ám’iéh kai alatta van az 1955 ős év -ekord begyűjtési eredmé nyének, viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az csökkentek 10 százalékkal eb hői a7 árualapból így a levásárolt gabonamennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosítja az uj termés betakarításáig a lakosság folyamatos ellátását. Kedvező képet mu at az 1957-es év pénzgazdálkodás? is. Az adóbevétel hét százaikkal haladta meg az előirányzatot, a takarékbetétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta a- --llenforradalom előtti szí riét A bank* egyforma lom norma is szinten stabilizálódott. 1957-ben jelentős mértékben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növekedett A parasztság reális jövedelme 8—10 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. A termelőszövetkezetek által kiosztott munkaegység országos átlaga az 1956- os 33 ft-ról 1957 ben negyvenegy forintra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957- ben felépült a tízezer mintegy ötvenezer uj lakás épült Kádár János ezután sz-lott az 1958. évi népgazdasági .ervrőL Egyebek között megemlítette, hogy az ip-r termelését 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés színvonalát 4.6 s'áza'ékka’ magasakban irányoznák elő. A beruházásokat szerény mér- ‘ ékben ugvan, de növe’ni kell, s az 195" as te-v célja az, hogy az 1957 decemberéig éér* életszínvonalat megszi- ’árdítea. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadalmunk közös feladata, bogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon jobb megóvása terén. — Az 1958-as terv jő, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad, s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmiségiek támogatják megvalósítását — én a magam részéről ebben biztos vagyok (Folytatása a 3-ik oldalon)