Szolnok Megyei Néplap, 1958. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

VILAS PROLETÁRJAI EGYESÜLJ it EK* SZOLJIOK MEG VEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A M EG VEI TANÁCS LAPJA IX. évfolyam, 23. szám. ARA: 50 FILLÉR. Mai számunkból: A terme'őszövetkezeti aazdálkodásé a jövő! Nehéz as indul ft« ... ROSTOD ÉS CyRSJHO CIPRUS... Í958. Január 28. kedd. Az országgyűlés új ülésszaka hétfőn délelőtt megkezdte tanácskozását MÁJUS a KLBZN... Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsinak el­nöke, Kádár János, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, Antos István, Apró Antal, Biszku Béla, Csergő János, Czottner Sándor, dr. Dőlése hall Frigyes, Dögéi Imre, Incze Jenő, Kállai Gyula, Kis­házi Ödön, Kossá István, Marosán György, dr. Miinnich Ferenc, Nagy J'zsefné, dr. Nezval Ferenc, Révész Géza, Tausz János, Tráutman Rezső, a kormány tagjai, Kiss Árpád, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páho'yokban helyé: foglalt Hao De-Cin, a Kínai Népköztársa­ság budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, Adam Willmann, a Len­gyel Népköztársaság rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, Ion Popescu, a Román Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Rudolf Hel­mar, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztár­saság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe. Bato Karafíli, az Albán Népköz­társaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Jovo Kapic Ic, a Jiígosz’áv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, dr. Julius Viktory, a Csehszlovák Köztársaság rend kívüli és meghatalmazott nagykövete, J. I- Gromov, a Szovjetunió rendkívü’i és meg hatalmazott nagykövete, Hon Don Cser, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Dasijn Adilbis, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Abd-el-Hamid Nafeh Zadé, az Egyiptomi Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete, dr. Walther Peinsipp, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere,' dr. Meir Tou- val Izrael állam rendikívüli követe és meghatalmazott minisztere, Fritz Hegg, Svájc rendkívüli követe és meghatalma­zott minisztere, Alexandre Sgourdös, a Görög Királyság ügyvivője. Hoang Van Lói, a Vietnami Demokratikus Köztársa-c ság ideiglenes ügyvivője, Stig Rynell, a ’ Svéd Királyság ideig1 enes ügyvivője, jj Henri Quioe, a Francia Köztár-aság ideig-| lenes ügyvivője, valamint a diplomáciait, képviseletek számos tagja. ® Az ü’ést néhány perccel tizenegy óra * után Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ülésszak tárgysorozatául a Minisz­tertanács beszámolóját és megvitatását, továbbá az 1958. évi népgazdasági terv£ ismertetését és megvitatását javasolta az országgyűlésnek. A javaslat elfogadása után az elnök bejelentette, hogy a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés 1957. december 21-én berekesztett ülés­szaka óta hat törvényerejű rehdeletet al-, kötött. 1 Ezután Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke ismer-] tette a Minisztertanács beszámolóját Kádár elvtárs beizrde Nyolc hónappal ezelőtt szá­moltam be az országgyűlés­nek a kormány munkájáról — kezdte beszédét Kádár Já­nos, a Minisztertanács elnö­ke. Beszámolóm lényege ak­kor az volt, hogy az ellen­forradalmi felkelés erőivel szemben sikerült megvédeni hazánkban a népi hatalmat, a Magyar Népköztársaság ál­lamát és függetlenségét — Most, amikor a kormány újabb nyolc hónapi tevé­kenységéről számolhatunk be, elmondhatom, hogy a múlt évi májusi helyzethez képest a Magyar Népköztár­saság állami és társadalmi rendjetovább erősödött. A továbbiakban a rend- fenntartó és az igazságügyi szerveink az elmúlt időszak­ban végzett eredményes mun­kájáról szólott Mint mon­dotta. a magyar rendőrség­nek és bíróságnak mostaná­ban elég nagyszámú rossz­indulatú bírá'ója van. kisebb részt itthon, nagyobb részt Nyugaton. De még a lég- rosszindulat úbb kritikus sem tudott egyetlen olyan esetet felhozni a magyar haté Ságokkal szemben, amelyben lírkit is ártatlanul, el nem k'j v e t e 11 bűncselekmény mntt vontak volna ség-e. A kormány továbbra is font« feladatának tekinti — mon«otta többek között —. hogy ibpirw. őrköd ión afelett: illetkes ailami bxcrveiim a jövő511 js minden eszköz­zel btfosítsák a törvényes rende és a törvényességet. A tovbbiakban elismerés­ei szólt , gyorsan talpra áll* iá tárőrsé; tisztjeinek, tiszt- nelyettesteit és katonáinak példás, álözatkész helytállá­sáról, s arái. hogy néphad­seregünk a núlt év második felére befejzte az ujjászer- vezés alapvfcó feladatai* és rátért a békeidőkben szoká­sos ngTnáiis tévé ken j*ségre Az drnült nyolc hónap alatt s<kat jaiuit az állam igazgatói szeriek, miniszté­riumok v főhatóságok, a ta- nácsappaáms é az áilam- igazgatásj szervik munkája is — foühtta Ezek a szervek a korábbi­nál lényegesen kisebb lét­számmal végzik munkáju­kat. 1957-ben hatvanhatezer fővel csökkent a termelés­ben közvetlenül részt nem vevő dolgozók száma, ezen belül a központi államigaz­gatási szenek létszáma mintegy tizenhatezer fővel csökkent. Ezután utalt a kormány ál tál kezdeményezett törvé nyekre, törvényerőm rend® ’etekre, amelyek közül pél •iául az államigazgatási eljá *-ás általános szahálvair '■ szó’ó törvény i**rde i az el ■áró igazgatási szervek ás az ál1 am polgárok jogait, köte’e zet+ságeiit. A tudományos é "elsői»kta+ási tanács ’ét’-eho záráról Ír adott rendelet a különböző he'yeken f lyó tu dományas kutatás és képzés egységes irányítását szolgál ia. A kormányrendelettel lét­rehozott országos gvermek- és ifjúságvédelmi tanács az elhívott gyermekek kér­désnek megoldására hiva­tott. A népi ellenőrzésről szóló ‘örvény ál’ami rendszerünk *ovább: megsz'lárdít^sát és a gazdasági visszaélések leküz Nagy jelentőségű az üzem* tanácsokról kiadott tör­vényerejű rendelet Is, — amely egvebek között nö­vel* az üzemek dolgozói­nak társadalmi aktivitá­sát. A mezőgazdasági temelőszö vetkezetek tagjainak kötele **ő nyugdíjbiztosítását beve *e*ő törvényerejű rendele komoly támaszt iel-nt a me Tógazdasági munkában mun ’-a képtelenné vált, elagot ■-■reg parasztembereknek ugyanakkor hasznos a tér melőszövetkezeü mozgalom fejlesztése szempontjából is. A továbbiakban eazdaoág* kérdésekről beszélt Az 1957- es év gazdasági munkáiéra vonatkozó plő’7oi'»c adatok — nce-To^asonlítya 19*5 adatai vaj — azt njptat'á*' bosv a* A*'omi inar term<*1Ase az »1 "ő necr>radAvben 84 a második, ban 101. a harmadikban 108 zaléka volt az 1955-ös év ter­melésének. Az állami Ipar egész terme­lése 1957-ben 2 százalékkal £ volt magasabb az 1955-ös ü évinél. Ennél valamivel na-r gyobb mértékben növeke- % dett a szövetkezeti ipar és a magán kisipar termelése. — Mezőgazdasági terme ésben — mint ismeretes —] 1957-re kenyérgabonára nem volt előírva kö'élező ve'éste- ri let. Érmek követke tében a kenyérgabona vetésterülete' 10 százalékkal csökkent és' ugyanannyival növekedett ai akarmánynövények ve‘éste ’ ■hilete. Ez az elt olódás, mivé1 ’z állattenyésztés fel'dése és a be’te-je-s g’z-’á'kodá'1, 'rányába hat, nem egészség 'e’.en. } — 1957-ben a ke^y-'rgabo "■a 10 százalékkal kisebb ve ! 'ésterületen 5 százaikká nagyobb termést adott azt ’’ózó évinéL Kinn mínusz 10—12 fokot mutat a hőmérő, s a gyanútlan látogató nem is sejti, hogy a szolnoki Tüdőbeteggondozó Intézet folyosóján május van. Igen. Mini a képen Is látják kedves olvasóink, — nyílik az orgona. Stránszkl János főkertész jő munkáját licsérik a gyönyörű orgonafürtök. Egy tőn mintegy 75—80 virág van. s három ilyen tőt gondozott, s meglepett az eredménye. Stránszki elvtárs nem mai gyermek már a szakmában. 1913-ban vizsgázott, s jelenle­gi munkahelyén is 1947 óta dolgozik. Kicsi üvegházában, melyet maga épí­tett, — virágzik a gyöngyvirág, a japán birs és több más virág. Szeretettel bcszéj munkájáról. Mint mondotta, nagy szükség van az Iutnézetben a virágokra. A kelle­mes környezet is hozzájárul a gyógyulás*, hoz. Még nagyobb eredményeket tudna elérni, ha az egészségügyi osztály a nc- íéz körülmények között is, több pénzt adna a virágokra, azok gondozására. Bő­ven megtérülne az összeg, s ami fontos még kellemesebbé tudnák varázsolni a szén intézetet, a betegek szobáit, F. L. U\ tűmetfozS.sük&zeU oeí atakutt ő Vtt? Q Az kissé J a t Tegnau ama ki a Karcagi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga a működési engedélyt a most alakult Május 1. ter­melőszövetkezeti csoportnak. Ezzel együtt Karcagon 14 tszcs, a megyében ped.g 139 termelőszövetkezeti csoport működik. Az új csoport 36 taggal 288 kh földön alakult. Az alakulási jegyzőkönyvet ennyien írták alá, de mint már újabban értesültünk, a taglétszám 50-re szaporodott. kodást folytattak. Ez furcsán hangzik, de ez a helyzet. Karcagon is, mint az országban mindenütt az ellenforrada'om megzavarta az embereket. Itt is sokan kilép .ek és cgyrészük még mindig nem ta’álta meg a közösbe vezető utat. Az új csoport tagjai a volt Apri is 4. Tsz-ből léptek ki. Földjei­ket egymás mellett kapták ki. így most nem lesz gond­juk arra, hogyan kezdjék el A csoport új, de a tagok már 5—6 éve közös gazdái- 1 a közös gazdálkodást. Igaz, a közös gazdálkodás alacso­ny a ob típusát választották, de máris többen hangoztat­ják, hogy nem volna-e jobb a fejlettebb formára térni. Addig is, míg a vitát el-* döntik, kívánunk munkájuk­hoz sok sikert, és üdvözöljük okét, mint az 1958-as év Szol­nok megye első termelőszö­vetkezeti csoportját. A Kar­cagi Városi Tanács VB pedig arról biztosítja őket, bogy nem lesznek mostoha gyer­mekei. — vágási — Az egy holdra esó átlag- eredmény az összes fő ter­ményekből — mint búza rozs, őszi árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, — külön-külön is magasabb volt az előző évi termésát­lagnál. Az 1957-es mező­gazdasági terméseredmé­nye a felszabadulás utáni legjobb év, az 1955-ős ered­ményeit Is meghaladta va- lamiveL A fő gabonaterményekből a ’egjobb eredményt az állam1 gazdaságok ér ők el, ame’yek holdanként búzából 3,9 má sával, rozsban 2 5 mázsával őszi árpában 1,9 mázsává' :obb átlageredmény' értek el mint az egyéni parasztgazda vágok. Az állami gazdaságo'- után a termelőszövetkezete1' érték el a legjobb termését- 'agot, amelyek holdanként búzában 2,1, rozsban 1,8, ősz5 árpában 0.9. zabban 1 mázsa vaj nagyo-bb átlagtermést ér fek el, mint az egyéni pa a -»tga zd as á »ok. Külön ke1! vró’nom a me 'ögg.zda'vSgi fe1 vásár’ás errd •"énveiről. NviPan megtöri tóm. I»n komolv ké*-Jásóén merült fe’ e»- évvé1 ez^őtt az ország kenyérellátásának dönteni, hogy áttérjünk e a begyűjtési rendszerről a sza had felvásárlás rendszerire Mi, bízva parasztságunk­ban a szabad felvásárlási rendszer mellett döntöttünk Most arról számolhatok be, bogy a szabad felvásárlás] rendszer bevált, z 1957-es évben ugyan a to ás és a baromfifeivásárlás akadozott, de ettől eltekintve a naptári evre előirányzót íelvásárlási tervet egyetlen úgynevezett admini ztratív intézkedés nélkül túlte’jesí ettük. A kormány fejvásá rolt 855 ezer tonna búzát 200 ezer to. rozsot. 175 ezer tonna kukoricát, 111 ezer tonna ár­pát, 297 ezer tonna vágómar­hát és 208 ezer tonna vágó •értést a szabad cikkekből A felvásárlás egyes termények­ből még folyik, de az 1957-e naptári évet tekintve a felvá 'árolf men-vrég 10 s-’ám’iéh kai alatta van az 1955 ős év -ekord begyűjtési eredmé nyének, viszont a falusiak igénye is csökkent a központi készletekkel szemben. Az csökkentek 10 százalékkal eb hői a7 árualapból így a levásárolt gabona­mennyiség minden újabb behozatal nélkül biztosít­ja az uj termés betakarí­tásáig a lakosság folyama­tos ellátását. Kedvező képet mu at az 1957-es év pénzgazdálkodás? is. Az adóbevétel hét száza­ikkal haladta meg az elő­irányzatot, a takarékbetétek összege 1958 elején már 35 százalékkal meghaladta a- --llenforradalom előtti szí riét A bank* egyforma lom norma is szinten stabilizálódott. 1957-ben jelentős mérték­ben emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások és alkalmazottak reálbére 14—16 százalékkal növeke­dett A parasztság reális jövedelme 8—10 százalék­kal volt magasabb, mint 1956-ban. A termelőszövet­kezetek által kiosztott mun­kaegység országos átlaga az 1956- os 33 ft-ról 1957 ben negyvenegy forintra nőtt. Jelentős eredmény, hogy 1957- ben felépült a tízezer mintegy ötvenezer uj lakás épült Kádár János ezután sz-lott az 1958. évi népgazdasági .ervrőL Egyebek között meg­említette, hogy az ip-r ter­melését 7,3 százalékkal, a mezőgazdasági termelés szín­vonalát 4.6 s'áza'ékka’ ma­gasakban irányoznák elő. A beruházásokat szerény mér- ‘ ékben ugvan, de növe’ni kell, s az 195" as te-v célja az, hogy az 1957 decemberéig éér* életszínvonalat megszi- ’árdítea. Külön hangsúlyozta, hogy a kormány és egész társadal­munk közös feladata, bogy határozott lépést tegyen előre a takarékosság és a közvagyon jobb megóvása terén. — Az 1958-as terv jő, a dolgozó nép érdekeinek, a szocializmus építésének megfelelő célkitűzéseket ad, s ha a magyar bányászok, ipari munkások, parasztok, alkalmazottak, értelmisé­giek támogatják megvaló­sítását — én a magam ré­széről ebben biztos vagyok (Folytatása a 3-ik oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents